Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-09 / 213. szám
ESZAKMAGYARORSíAQ Szombat, 1961. szeptember 9. Miért lett mostohagyerek Rátkán a népművelési munka? (Tudósítónktól.) A NAPOKBAN RÁTKÁN jártunk, ahol Makkai József, a művelődési otthon igazgatója a következő jellemzést adta a község kulturális életéről. — Sajnos, községünkben színjátszó és más öntevékeny művészeti csoport jelenleg nincs. Okait a következőkben látom; a falu fiatalságának túlnyomó többsége az iparban helyezkedik el és nincs kivel kultúr- munkát végezni. A KISZ-szervezet gyenge. Nincs a nevelők között sem olyan, aki valamilyen szakkörvezetést vállalna, hogy ezzel segítene. Munkám egyre több, mivel a községi népkönyvtár vezetését is nekem kellett vállalnom ... Makkai elvtárs jogosan panaszkodik és nem is csodálkozunk, ha. elkedvetlenedik magárahagyottságá- ban. A község nyolc nevelője közül egy sem végez iskolán kívüli népművelési munkát. A községi tanács sem adja meg azt a segítséget, amit meg kellene adni az egész község kulturális nevelését illetően. A művelődési otthon klubhelyiségét — melyet már az év elején megkezdték építeni — még most sem fejezték be, pedig a pénz megvan hozzá. Televíziós készüléke is van a községnek, de nincs kihasználva. Helyes lenne, ha a művelődési otthonban helyeznék el, és programszerűen üzemeltetnék. Időnként be is kellene számoltatni az illetékes kulturális KÖNYVESPOLC Új könyvekről Bihari Klára: HOLNAP Bihari Klára új regénye az ötvenes években játszódik és egy vidékről a fővárosba került lány életének legnehezebb szakaszát, öntudatra ébredésének tévelygéseken és keserű csalódásokon át vezető útját beszéli el. A regény hősnője olyan családban nőtt fel, amelyben még konokul fennmaradt törvényt jelent az asz- szony engedelmessége, alázatos mindentűrése a férje iránt; a fiatal lány ezzel a kiszolgáltatott lelkiséggel indul el saját, önálló életútján. A regény értékei közé számít a mai gyári élet eleven, megfigyelésekben gazdag körképe és a szerző színes, érdekes, ugyanakkor elmélyült igényes elbeszélő stílusa. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Darvas József: HAJNALI TŰZ Darvas József ismert és Miskolcon is igen nagy sikert aratott drámája most jelent meg könyvalakban. Ismeretes, hogy a drámát más változatban játszotta Budapesten a Nemzeti Színház és más változatban került a miskolci közönség elé. A nyomtatásban az elismerten jobb, a miskolci változat idézi az olvasó elé a két Bónis-testvér drámai történetét. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Illyés Gyula: ÜJ VERSEK Illyés Gyula új verseskötete egv meglehetősen hosszú időnek, négy évnek a terméséből állítódott össze. Nagy szemléleti-életérzésbeli megrendülés bizonysága ez a verseskönyv, s e megrendülés leküzdésének hiteles lírai története is. Együtt és egyszerre van bennük reménytelenség és hit, kétség és mcghasonlás s nem lankadó életszeretet. Megrendülésében, kételyekkel való vívódásaiban a költő ki tudta küzdeni magának a munkás, teremtő emberiség nagyságának mélyen átélt érzését. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Eduard Honcik: HARMINCHATAN A FÖLD ALATT A harmincas évek elején, az egész világ gazdasági életét megbénító dekonjunktúra idején, az észak-csehországi szénmedence egyik aknájának harminchat bányásza egy reggel éhségsztrájkba kezd. A sztrájk a gazdasági válság mélypontján indul, az agresszív német fasizmus térhódításától vérszemet kapott heinleinis- ták egyre vakmerőbben provokálják és terrorizálják a Szudéta-vidék cseh lakosságát. A mű főerejét az a megjelenítő erő képezi, amellyel a szerző az embersorsokat, a történet szereplőit, azoknak megnyilvánulásait elénk vetíti. (Táncsics Könyvkiadó.) ÄPÄCAFÖKÖTÖ Régi olasz novellák gyűjteménye. Valamennyi a XIV., XV. és a XVI. századi olasz irodalom művészi hajtása. Az írók sorát Boccaccio vezeti be. Valamennyien kimagasló szerepet játszottak koruk irodalmi és társadalmi küzdelmeiben. A haladó gondolat mellé álltak és írásaikkal hadat üzentek mindazoknak, akik hasznot húztak az emberi elmaradottságból. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Keszi Imre: SZŐLŐBŐL BOR A regény cselekményének kezdete 1945 nyara, befejezése pedig 1946. augusztusa. A két időpont történelmi® jelentőségű eseményeket fog közre. Az író az adott időszak bonyolultságát tárja fel, értelmiségi és polgári szereplők életének tükrében. (Szép- irodalmi Könyvkiadó.) Juhart Smuul: DÉLI JÉGMEZŐKÖN Az észt író részt vett egy szovjet déli-sarki expedícióban, érintve Afrikát és Ausztráliát. Negyvenezer kilométeres útjának naplója ez a könyv. (Táncsics Könyvkiadó.) felelősöket, és a hozott határozatok végrehajtását ellenőrizni, segíteni. Nem történhetne meg akkor az sem, hogy a pedagógusok nem veszik ki részüket az ifjúság iskolán kívüli neveléséből. Rátka termelőszövetkezeti község lett. A kulturális igények egyre jobban előtérbe kerülnek. Nem igaz az sem, hogy nincs fiatal a községben. Van. Csak nincs, aki foglalkozzék velük. Miért lehetett az ismeretterjesztő előadásokat egy évvel ezelőtt megtartani? Miért inkább a fiatalok voltak azok, akik látogatták az előadásokat? Miért emelkedett és volt nagy a népkönyvtár olvasóinak a száma? Miért tudtak a megyei ifjúsági kulturális seregszemlére is eljutni? Azért, mert foglalkoztak a kulturális munkával. Azért, mert megosztották a kulturális munka irányítását, és nem minden munka egy emberre hárult. Ezért sikerültek mindig a rendezvények is. AZ ADOTTSÁG és a lehetőség a jó kulturális élet kialakítására megvan Rátkán is ugyanúgy, mint például a szomszédos községekben, Mádon, avagy Tállyán, ahol az adottságok is azonosak. A jó munka kialakításához az kell, hogy a község illetékes szervei és vezetői irányítsák és nagyobb gondot fordítsanak a tudatformálás e nagyon fontos eszközeire, az ismeretterjesztő és az öntevékeny művészeti munkára. Szádeczky István-----------oqo ..........Gye rmekhalállal végződött a tűzzel való játék Tragikus kimenetelű tűzeset történt szeptember 1-én Kazincbarcikán, a Marx Károly utcában, A déli órákban V. J. 3 és 5 éves kisfiái az udvaron játszottak. A gyerekek édesanyja bevásárolni távozott és ez alatt az idő alatt következett be a szerencsétlenség. Az anya a gyerekek felügyeletével az udvarban lakó rokonát bízta meg, aki látta, hogy a gyerekek az udvaron játszanak, a mintegy 20 méterre lévő konyhába távozott. Nem soklcal utána a nagyobbik kisfiú szaladt hozzá, hogy jöjjön azonnal, mert „öcsi megfulladt". Az asszony kiáltozására a szomszédok a 3 éves kisfiút holtan hozták ki a disznóólból. A vizsgálat megállapította, hogy a tűzeset — amely tragikus következménnyel járt — gyermekjátékból keletkezett. A gyerekek gyufával játszottak, meggyújtották a disznóólban lévő szalmát, ahonnan a kisebbik fiú már nem tudott kimenekülni, s súlyos égési sérülés és füstmérgezés következtében meghalt. A tűzrendészeti hatóság a tragikus eset kapcsán ismét felhívja a szülők figyelmét, hogy még fokozottabban kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék gyerekeik játékát, a tűz előidézésére allcalmas gyújtóeszközöket a gyerekek által hozzá nem félhető helyen tartsák. Megyei Tűzrendészeti Parancsnokság FILMJEGYZETEK Feliér éjszakák Szovjet film Egy regényt akár színpadra, akár filmre átdolgozni, mindig is a legnehezebb feladatok egyike. Dosztojevszkij híres regényét most másodszor is láthatjuk filmen. Ivan Pirjcv rendező hűen ragaszkodik a regényhez és igyekszik azt a legpontosabban visszaadni. És ahogyan a képek peregnek a vásznon, valóban mintha csak a könyvet lapozgatnánk. A híres orosz iró világa elevenedik meg előttünk a maga jellegzetes alakjaival, különös áporodottságú levegőjével. Általában egy regényben mindig több van, mint amennyi másfélórába belefér. A filmnek legtöbbször sűrítenie, rövidítenie kell. A Fehér éjszakákban azonban kevés a cselekmény, hiányoznak a gyorsan pergő, sokat változó képek, és ez különösen megnehezítette a rendező munkáját. Pirjev hozzáértését bizonyítja, hogy nagyszerűen kihasználva a film adta lehetőségeket, változatossá, élénkké tudta tenni munkáját. Sehol sem érezni vontatottságol, és jóérzéke mellett szól az is, hogy az „álmodozó” csapongásra csábító képeit !S biztonsággal, könnyedséggel tartotta a megfelelő keretek között. Hú maradni Dosztojevszkij remekművéhez! Ez az elv vezérelhette Pirjevet, és ezt sikeresen meg is valósította. Ez J adja filmjének nagyságát, sikerét is, hiszen Dosztojevszkij művéhez hozzátenni, vagy akár abból elvenni egyaránt bűn lett volna. Oleg Sztrízsenov az álmodozó alakításában olyan szerephez jutott, amellyel egy filmen belül is bebizonyíthatta sokoldalú képzettségét, tehetségét. Hol a poharakat ürítő, magános, öreg mesélöként láttuk, hol a tisztalelkű ifjúként, hol pedig megelevenedett, színes álmainak köny-\ nyedén, játékosan alakított hőseként. Amit adott: élmény. Sokatmondó arcjátéka különösen emlékezetes. Ljudmilla Marcsenkó természetes bájával igen hihetővé formálta Nasz- lyenkát. A szinkron dr. Márkus Éva és Wessely Ferenc munkáját dicséri. (Pt) Egy katona meg egy fél Olasz film Kacagtató filmvígjáték pereg előttünk a vásznon. Irreális szituációk egymásutánja ingerli minduntalan a nevetőizmainkat — és önfeledten nevetünk anélkül, hogy pillanatra is eszünkbe jutna az ábrázolt történet hihetőségében, vagy valószínűségében kétkedni. Két nagyszerű komikus áll a film központjában és szinte egy pillanatra sem megy le a kéjről: Aldo Fabrizi, az ismert, testes komikus és Renato Rascel, aki a hatalmas termetű Fabrizi mellett, szinte csak félembernek látszik. Fabrizi a katona és Rascel a fél-katona. Nemcsak termetben nem egész katona Rascel, hanem figurája egyébként sem mutat semmi katonás jelleget. Egy idős ügynököt játszik, aki valami kiszámíthatatlan, bürokratikus intézkedés folytán, ötven éves fejjel katonai behívót kap — az újoncok közé. Ugyanis fiatal éveit hazájától távol töltötte, húsz évnél tovább élt külföldön, de a katonai nyilvántartásokban szá- montartották és hazaérkezése után eleget kellett tennie katonai kötelezettségének. Az idős, kétbalkezes üjonc és a kaszárnya rémeként ismert Rossi főtörzsőrmester állandó ellentétéből adódik a hangos derűt keltő jelenetek sora, amelyben a kis nyápic, minden ízében civil, elmaradt korosztálybeli újonc alaposan elmondja véleményét a katonai drill- ről, minden szabályzatnak fittyet hányva éli, illetve próbálja élni a maga megszokott életét — úgyany- nyira, hogy ezzel a főtörzsőrmestert szinte az őrület szélére kergeti, míg végül leszerelik. Régen láttunk ilyen szellemes, kacagtató filmvígjátékot. Remek fényképezés, nagyszerű kísérőzene teszi teljessé a szórakozást. Hosszú ideig emlékezünk vissza szívesen a film adta derűs két órára. (bm) A sátoraljaújhelyi képzőművészeti pályázat eredménye A Sátoraljaújhelyi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a város közelgő hétszáz éves jubileuma alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdetett. A pályaművek jutalmazására hétezer forintot ajándékozott. Ezek a pályaművek lesznek láthatók majd a jubileumi ünnepségek kapcsán megnyitandó képzőművészeti kiállításon is, amely egyben a Hegyalján élő képzőművészek IV. tárlata lesz. A bíráló bizottság a napokban bírálta felül a beérkezett pályaműveket, és a 3000 forintos első díjjal Koncz József: „Sátoraljaújhelyi május 1”, 1500 forintos második díjjal Debreczeni Zoltán: „Sátoraljaújhelyi utca”, 1500 forintos harmadik díjjal Lavotha Géza: „Sátoraljaújhelyi részlet” című festményét jutalmazta. Az 1000 forintos grafikai dijat Tenkács Tibor-, „Építkezés’’ című müve nyerte el. Televíziós bemutatók a borsodi falvakban Borsod megyében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a televízió iránt. Nemcsak Miskolcon és a megye városaiban, hanem a bányavidé..GRAND HOTEL HUNGÁRIA" Bállá Ödön és Baktai Ferenc riportregénye v. Fontsterling és árpádsáv A 120-asban is kártyáznak. Csak itt a romi járja. Tizennógylapos. Tízfilléres alapon. A négy partner: Bessy, Marika a 215-ösből és a Winkler-házaspár. Az ötödik partner: apró pincsikutya, zöld-barna mellénykében. Winklernek, az inkább fizikatanárnak látszó valutaügynöknek egyetlen szenvedélye van. Minden tömény szesz. Talán az szárította ilyen szikárrá. Most azonban szeszmentes napja van és szinte családi életnek számít nála, hogy beleült a romi partiba az asszonyokkal, méghozzá beteglátogatás ürügyén. Mert Tamás beteg, kínlódik a kiújult gyomorfekélyével, s Péter úgy ül mellette, mint régen, gimnazista korában, mikor az ilyen beteglátogatásokon sportújságot olvastak, meg a csinos nők képét nézték a Színházi Életben. Péter most is csinos nőt néz, csak nem képen. Rajtakapta magát, hogy nehezen tudja levenni tekinteté^ Marikáról, aki — kezében a színes lapokkal — valami felszabadultabb arccal, arannyal átszőtt fekete kimonójá- ban szebb, mint először, szebb, mint... Szóval szép. És Marika arca kislányosan-kedves ebben a percben: látnivaló, hogy komoly igyekezettel gyűjt valami jó lapot, győzni akar Ám a parti megszakad, mert — kopogás és köszönés nélkül, izgatott üzleti hangulatban — besurran az ajtón egy emberi menyét, vagy talán inkább ürge, hegyes orr, az orr alatt pár szál, bajusznak kinevezett szőr, olajosán sima hang, egy zsebtolvaj nyúlánk ujjai: ez Mihalkovics Andor, ál-újságíró, ál-közgazdász, ál-hazafi. Az egész emberen minden hamis. Még a fontok is. amivel üzletel. De ezt nem is mindig tudja. Winklerrel kezd gyors, izgatott párbeszédbe. — Nem tudtam többet szerezni, mint hetvenötöt... Meg nyolc nap- csit... — Ez az egész? — Ugyan, hová gondol? Ezért is kétszer kellett kimenni az utcára... Én kockáztatom a bőrömet, nem maga, Winkler úr. És különben is, Ra- docsay holnapra nagyobb tételt ígért, tudod már, honnan ... — Hogyne tudná... Winckel- mann... mondja a foga közt a „főnök”, mert szűkebb üzleti körökben köztudott, hogy a belvárosban forgalomban lévő fontsterling jelentős része a Gauleiter kasszáiból áramlik a piacra. Hogy honnan, azt a jó isten tudja, vagy az se — állítólag kivégzett angol, meg amerikai repülőké volt, azt is mondják, hogy valahol a Hitlerájban gyártják futószalagon, — de ez nem is érdekel különösebben senkit. Lényeg, hogy keresni lehessen rajta. És lehet. De nem izgalmak nélkül. Mert a folyosóról valami nyüzsgés, lábdobogás szűrődik be, pergő vita foszlányai. Aztán eltelik öt perc és bedugja a fejét az ajtón — elég nagy fejét — egy rózsaszínbőrű. vízenyőstekintetű szőke férfi. Világosszürke, kifogástalan ruhát visel, mégis úgy fest benne. mintha pizsamát hordana — de Daróczy Dezső akkor is löttyedt lenne, ha vigyázzban állna. (De még sosem állt és nem is valószínű, hogy valaha is fog.) — Razzia van. igazoltatás —mondja gyorsan körülpillantva. Kártyák lehullásának halk nesze hallatszik. Winklemé ejtett el néhány lapot, zavartan mosolyogva kap utánuk, de nagyon sápadt. — Maga, Szerén, jobb lenne, ha lemenne a pincébe most — mondja udvarias mosóival sokat seitetőén Daróczy és Winklemé, ' mint akit áramütés ért, gyorsan felocsúdva el búcsúzik és már el is tűnt. Daróczy még mindig az ajtóban, hunyorítva int Winkler felé: — A testvérek a szobámban vannak ... Behívtam őket egy pohár rumra ... Van köztük egy kétméteres pasas, attól nem szeretnék pofont kapni. Á folyosóról a félig nyitvahagyott ajtón át most izgatott szóváltás szűrődik be. Péter Máriára néz, aki egy folyóiratban lapozgat, valami képeslap, régi nagyon. Amint a lány az asztalra dobja, szétnyílik és ott marad nyitva, ahol egy zömök, bástyaszerű torony művészfényképe tölt be egy egész oldalt. Péter megbabonázva nézi. A kőszegi Jurisics-vár tornya. Felkapja a lapot, nézi — úgy nézi, mintha ismerős, vagy távolba szakadt rokon képét nézné. — Látja? Kőszeg... Itt lakik az édesanyám ... Nagyon drága kis város. — Szép lehet — mosolyodik el a lány. , — Jó lenne látni még egyszer — mondja a fiú egyszerűen, elhalkuló hangon. — Maga nem biztos benne? — Ugyan kérem, miben biztos az ember manapság? — nevet keserűen Soós Péter. A lány nem felel. A kis. rövid bundát a pongyola fölé terítve, kifelé indul a szobából. Péter utána. — Elkísérhetem? — Jöjjön, szomszéd úr — néz rá a gesztenyebarna szempár. Aztán, hogy a folyosó végére érnek és felfelé indulnak a lépcsőn. Marika Péter vállára teszi a kezét: — Maga nagyon szereti az édesanyját. ugye? — Tudja, nagyon szeretném, ha maga megismerhetné az anyámat — mondja sajátmagának is váratlanul. (Folytatjuk.) kékén és a falvakban is egyre többen vásárolnak televíziós készüléket- A televízió iránt érdeklődök nagy örömmel fogadták az idén megjelent „Tavasz” TV -készüléket, amelyet 4200 forintért, hoztak forgalomba. A „Tavasz” TV-készülékek hitel-1 akció keretén belül is vásárolhatók. A TV-készülékek iránti nagy érdeklődésre való tekintettel a műszaki szaküzletekkel nem rendelkezői kisebb boirsodi községekben televíziós bemutatókat rendeznek. A bemutatók során a TV-eladásra kijelölt hely: földművesszövetkezeti1 szaküzletek, valamint a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat műszaki szaküzletei ellátogatnak a környező falvakba, ahol működés közben mutatják be a különböző TV- készülékeket. Az érdeklődők így meggyőződhetnek arról, hogy milyenek községükben a vételi viszonyok)1 megismerkedhetnek a készülékek! szakszerű kezelésével, s különböző kérdéseikre azonnal szaktanácsot iS[ kaphatnak. Az ingyenes televíziós bemutatók időpontját minden községben a tanács. valamint plakátok útján fogiák közhírré tenni. Néhány községben kísérletképpen már rendeztek hasonló bemutatókat, s azok iránt igen nagy volt az érdeklődés. A nézők meggyőződhettek arról, hogy a legolcsóbb, 4200 forintos „Tavasz” televíziós készülékkel is kitűnően fogható a legközelebbi TV-erősítőbő! sugárzott műsor. A televíziós bemutatók után az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatják, illetví előjegyezhetik a bemutatott készülékeket. A TV-árusítással foglalkozó szaküzletek arról is gondoskodnak) hogy az új TV-tulajdonosok jól állítsák be készülékeiket, jó legyen antennájuk. A garanciális javításokat is mindenütt a legrövidebb időn belül elvégzik, (x) 6690. /
