Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

ESZAKMAGYARORSíAQ Szombat, 1961. szeptember 9. Miért lett mostohagyerek Rátkán a népművelési munka? (Tudósítónktól.) A NAPOKBAN RÁTKÁN jártunk, ahol Makkai József, a művelődési otthon igazgatója a következő jel­lemzést adta a község kulturális éle­téről. — Sajnos, községünkben színját­szó és más öntevékeny művészeti csoport jelenleg nincs. Okait a kö­vetkezőkben látom; a falu fiatalságá­nak túlnyomó többsége az iparban helyezkedik el és nincs kivel kultúr- munkát végezni. A KISZ-szervezet gyenge. Nincs a nevelők között sem olyan, aki valamilyen szakkörveze­tést vállalna, hogy ezzel segítene. Munkám egyre több, mivel a közsé­gi népkönyvtár vezetését is nekem kellett vállalnom ... Makkai elvtárs jogosan panaszko­dik és nem is csodálkozunk, ha. el­kedvetlenedik magárahagyottságá- ban. A község nyolc nevelője közül egy sem végez iskolán kívüli nép­művelési munkát. A községi tanács sem adja meg azt a segítséget, amit meg kellene adni az egész község kulturális nevelését illetően. A művelődési otthon klubhelyisé­gét — melyet már az év elején meg­kezdték építeni — még most sem fe­jezték be, pedig a pénz megvan hoz­zá. Televíziós készüléke is van a köz­ségnek, de nincs kihasználva. Helyes lenne, ha a művelődési otthonban helyeznék el, és programszerűen üzemeltetnék. Időnként be is kellene számoltatni az illetékes kulturális KÖNYVESPOLC Új könyvekről Bihari Klára: HOLNAP Bihari Klára új regénye az ötvenes években játszódik és egy vidékről a fővárosba került lány életének leg­nehezebb szakaszát, öntudatra ébre­désének tévelygéseken és keserű csa­lódásokon át vezető útját beszéli el. A regény hősnője olyan családban nőtt fel, amelyben még konokul fennmaradt törvényt jelent az asz- szony engedelmessége, alázatos min­dentűrése a férje iránt; a fiatal lány ezzel a kiszolgáltatott lelkiséggel in­dul el saját, önálló életútján. A re­gény értékei közé számít a mai gyári élet eleven, megfigyelésekben gazdag körképe és a szerző színes, érdekes, ugyanakkor elmélyült igényes elbe­szélő stílusa. (Szépirodalmi Könyv­kiadó.) Darvas József: HAJNALI TŰZ Darvas József ismert és Miskolcon is igen nagy sikert aratott drámája most jelent meg könyvalakban. Isme­retes, hogy a drámát más változat­ban játszotta Budapesten a Nemzeti Színház és más változatban került a miskolci közönség elé. A nyomtatás­ban az elismerten jobb, a miskolci változat idézi az olvasó elé a két Bónis-testvér drámai történetét. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Illyés Gyula: ÜJ VERSEK Illyés Gyula új verseskötete egv meglehetősen hosszú időnek, négy évnek a terméséből állítódott össze. Nagy szemléleti-életérzésbeli meg­rendülés bizonysága ez a verses­könyv, s e megrendülés leküzdésé­nek hiteles lírai története is. Együtt és egyszerre van bennük reményte­lenség és hit, kétség és mcghasonlás s nem lankadó életszeretet. Megren­dülésében, kételyekkel való vívódá­saiban a költő ki tudta küzdeni ma­gának a munkás, teremtő emberiség nagyságának mélyen átélt érzését. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Eduard Honcik: HARMINCHATAN A FÖLD ALATT A harmincas évek elején, az egész világ gazdasági életét megbénító de­konjunktúra idején, az észak-cseh­országi szénmedence egyik aknájá­nak harminchat bányásza egy reggel éhségsztrájkba kezd. A sztrájk a gazdasági válság mélypontján indul, az agresszív német fasizmus térhódí­tásától vérszemet kapott heinleinis- ták egyre vakmerőbben provokálják és terrorizálják a Szudéta-vidék cseh lakosságát. A mű főerejét az a meg­jelenítő erő képezi, amellyel a szerző az embersorsokat, a történet szerep­lőit, azoknak megnyilvánulásait elénk vetíti. (Táncsics Könyvkiadó.) ÄPÄCAFÖKÖTÖ Régi olasz novellák gyűjteménye. Valamennyi a XIV., XV. és a XVI. századi olasz irodalom művészi haj­tása. Az írók sorát Boccaccio vezeti be. Valamennyien kimagasló szerepet játszottak koruk irodalmi és társa­dalmi küzdelmeiben. A haladó gon­dolat mellé álltak és írásaikkal ha­dat üzentek mindazoknak, akik hasznot húztak az emberi elmara­dottságból. (Szépirodalmi Könyv­kiadó.) Keszi Imre: SZŐLŐBŐL BOR A regény cselekményének kezdete 1945 nyara, befejezése pedig 1946. augusztusa. A két időpont történelmi® jelentőségű eseményeket fog közre. Az író az adott időszak bonyolultsá­gát tárja fel, értelmiségi és polgári szereplők életének tükrében. (Szép- irodalmi Könyvkiadó.) Juhart Smuul: DÉLI JÉGMEZŐKÖN Az észt író részt vett egy szovjet déli-sarki expedícióban, érintve Af­rikát és Ausztráliát. Negyvenezer kilométeres útjának naplója ez a könyv. (Táncsics Könyvkiadó.) felelősöket, és a hozott határozatok végrehajtását ellenőrizni, segíteni. Nem történhetne meg akkor az sem, hogy a pedagógusok nem veszik ki részüket az ifjúság iskolán kívüli ne­veléséből. Rátka termelőszövetkezeti község lett. A kulturális igények egyre job­ban előtérbe kerülnek. Nem igaz az sem, hogy nincs fiatal a községben. Van. Csak nincs, aki foglalkozzék velük. Miért lehetett az ismeretter­jesztő előadásokat egy évvel ezelőtt megtartani? Miért inkább a fiatalok voltak azok, akik látogatták az elő­adásokat? Miért emelkedett és volt nagy a népkönyvtár olvasóinak a száma? Miért tudtak a megyei ifjú­sági kulturális seregszemlére is el­jutni? Azért, mert foglalkoztak a kulturális munkával. Azért, mert megosztották a kulturális munka irá­nyítását, és nem minden munka egy emberre hárult. Ezért sikerültek min­dig a rendezvények is. AZ ADOTTSÁG és a lehetőség a jó kulturális élet kialakítására meg­van Rátkán is ugyanúgy, mint pél­dául a szomszédos községekben, Má­don, avagy Tállyán, ahol az adottsá­gok is azonosak. A jó munka kiala­kításához az kell, hogy a község il­letékes szervei és vezetői irányítsák és nagyobb gondot fordítsanak a tu­datformálás e nagyon fontos eszkö­zeire, az ismeretterjesztő és az önte­vékeny művészeti munkára. Szádeczky István-----------oqo ..........­Gye rmekhalállal végződött a tűzzel való játék Tragikus kimenetelű tűzeset tör­tént szeptember 1-én Kazincbarci­kán, a Marx Károly utcában, A déli órákban V. J. 3 és 5 éves kisfiái az udvaron játszottak. A gyerekek édes­anyja bevásárolni távozott és ez alatt az idő alatt következett be a szerencsétlenség. Az anya a gyerekek felügyeletével az udvarban lakó rokonát bízta meg, aki látta, hogy a gyerekek az udva­ron játszanak, a mintegy 20 méterre lévő konyhába távozott. Nem soklcal utána a nagyobbik kisfiú szaladt hozzá, hogy jöjjön azonnal, mert „öcsi megfulladt". Az asszony kiál­tozására a szomszédok a 3 éves kis­fiút holtan hozták ki a disznóólból. A vizsgálat megállapította, hogy a tűzeset — amely tragikus következ­ménnyel járt — gyermekjátékból ke­letkezett. A gyerekek gyufával ját­szottak, meggyújtották a disznóólban lévő szalmát, ahonnan a kisebbik fiú már nem tudott kimenekülni, s sú­lyos égési sérülés és füstmérgezés következtében meghalt. A tűzrendészeti hatóság a tragikus eset kapcsán ismét felhívja a szülők figyelmét, hogy még fokozottabban kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék gyerekeik játékát, a tűz előidézésére allcalmas gyújtóeszközöket a gyere­kek által hozzá nem félhető helyen tartsák. Megyei Tűzrendészeti Parancsnokság FILMJEGYZETEK Feliér éjszakák Szovjet film Egy regényt akár színpadra, akár filmre átdolgozni, mindig is a leg­nehezebb feladatok egyike. Doszto­jevszkij híres regényét most másod­szor is láthatjuk filmen. Ivan Pirjcv rendező hűen ragaszkodik a regény­hez és igyekszik azt a legpontosab­ban visszaadni. És ahogyan a képek peregnek a vásznon, valóban mintha csak a könyvet lapozgatnánk. A hí­res orosz iró világa elevenedik meg előttünk a maga jellegzetes alakjai­val, különös áporodottságú levegőjé­vel. Általában egy regényben mindig több van, mint amennyi másfélórába belefér. A filmnek legtöbbször sűrí­tenie, rövidítenie kell. A Fehér éj­szakákban azonban kevés a cselek­mény, hiányoznak a gyorsan pergő, sokat változó képek, és ez különösen megnehezítette a rendező munkáját. Pirjev hozzáértését bizonyítja, hogy nagyszerűen kihasználva a film adta lehetőségeket, változatossá, élénkké tudta tenni munkáját. Sehol sem érezni vontatottságol, és jóérzéke mellett szól az is, hogy az „álmo­dozó” csapongásra csábító képeit !S biztonsággal, könnyedséggel tartotta a megfelelő keretek között. Hú ma­radni Dosztojevszkij remekművéhez! Ez az elv vezérelhette Pirjevet, és ezt sikeresen meg is valósította. Ez J adja filmjének nagyságát, sikerét is, hiszen Dosztojevszkij művéhez hoz­zátenni, vagy akár abból elvenni egy­aránt bűn lett volna. Oleg Sztrízsenov az álmodozó ala­kításában olyan szerephez jutott, amellyel egy filmen belül is bebizo­nyíthatta sokoldalú képzettségét, te­hetségét. Hol a poharakat ürítő, ma­gános, öreg mesélöként láttuk, hol a tisztalelkű ifjúként, hol pedig meg­elevenedett, színes álmainak köny-\ nyedén, játékosan alakított hőseként. Amit adott: élmény. Sokatmondó arcjátéka különösen emlékezetes. Ljudmilla Marcsenkó természetes bájával igen hihetővé formálta Nasz- lyenkát. A szinkron dr. Márkus Éva és Wessely Ferenc munkáját dicséri. (Pt) Egy katona meg egy fél Olasz film Kacagtató filmvígjáték pereg előt­tünk a vásznon. Irreális szituációk egymásutánja ingerli minduntalan a nevetőizmainkat — és önfeledten nevetünk anélkül, hogy pillanatra is eszünkbe jutna az ábrázolt történet hihetőségében, vagy valószínűségé­ben kétkedni. Két nagyszerű komikus áll a film központjában és szinte egy pilla­natra sem megy le a kéjről: Aldo Fabrizi, az ismert, testes komikus és Renato Rascel, aki a hatalmas ter­metű Fabrizi mellett, szinte csak félembernek látszik. Fabrizi a ka­tona és Rascel a fél-katona. Nemcsak termetben nem egész katona Rascel, hanem figurája egyébként sem mu­tat semmi katonás jelleget. Egy idős ügynököt játszik, aki valami kiszá­míthatatlan, bürokratikus intézkedés folytán, ötven éves fejjel katonai be­hívót kap — az újoncok közé. Ugyan­is fiatal éveit hazájától távol töltötte, húsz évnél tovább élt külföldön, de a katonai nyilvántartásokban szá- montartották és hazaérkezése után eleget kellett tennie katonai kötele­zettségének. Az idős, kétbalkezes üjonc és a kaszárnya rémeként is­mert Rossi főtörzsőrmester állandó ellentétéből adódik a hangos derűt keltő jelenetek sora, amelyben a kis nyápic, minden ízében civil, elma­radt korosztálybeli újonc alaposan elmondja véleményét a katonai drill- ről, minden szabályzatnak fittyet hányva éli, illetve próbálja élni a maga megszokott életét — úgyany- nyira, hogy ezzel a főtörzsőrmestert szinte az őrület szélére kergeti, míg végül leszerelik. Régen láttunk ilyen szellemes, ka­cagtató filmvígjátékot. Remek fény­képezés, nagyszerű kísérőzene teszi teljessé a szórakozást. Hosszú ideig emlékezünk vissza szívesen a film adta derűs két órára. (bm) A sátoraljaújhelyi képzőművészeti pályázat eredménye A Sátoraljaújhelyi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a város kö­zelgő hétszáz éves jubileuma alkalmából képzőművészeti pályázatot hir­detett. A pályaművek jutalmazására hétezer forintot ajándékozott. Ezek a pályaművek lesznek láthatók majd a jubileumi ünnepségek kapcsán megnyitandó képzőművészeti kiállításon is, amely egyben a Hegyalján élő képzőművészek IV. tárlata lesz. A bíráló bizottság a napokban bírálta felül a beérkezett pályamű­veket, és a 3000 forintos első díjjal Koncz József: „Sátoraljaújhelyi május 1”, 1500 forintos második díjjal Debreczeni Zoltán: „Sátoraljaúj­helyi utca”, 1500 forintos harmadik díjjal Lavotha Géza: „Sátoraljaúj­helyi részlet” című festményét jutalmazta. Az 1000 forintos grafikai di­jat Tenkács Tibor-, „Építkezés’’ című müve nyerte el. Televíziós bemutatók a borsodi falvakban Borsod megyében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a televízió iránt. Nemcsak Miskolcon és a me­gye városaiban, hanem a bányavidé­..GRAND HOTEL HUNGÁRIA" Bállá Ödön és Baktai Ferenc riportregénye v. Fontsterling és árpádsáv A 120-asban is kártyáznak. Csak itt a romi járja. Tizennógylapos. Tízfilléres alapon. A négy partner: Bessy, Marika a 215-ösből és a Winkler-házaspár. Az ötödik partner: apró pincsikutya, zöld-barna mellénykében. Winklernek, az inkább fizikata­nárnak látszó valutaügynöknek egyetlen szenvedélye van. Minden tömény szesz. Talán az szárította ilyen szikárrá. Most azonban szesz­mentes napja van és szinte családi életnek számít nála, hogy beleült a romi partiba az asszonyokkal, még­hozzá beteglátogatás ürügyén. Mert Tamás beteg, kínlódik a ki­újult gyomorfekélyével, s Péter úgy ül mellette, mint régen, gimnazista korában, mikor az ilyen beteglátoga­tásokon sportújságot olvastak, meg a csinos nők képét nézték a Színházi Életben. Péter most is csinos nőt néz, csak nem képen. Rajtakapta magát, hogy nehezen tudja levenni tekinteté^ Marikáról, aki — kezében a színes lapokkal — valami felszabadultabb arccal, arannyal átszőtt fekete kimonójá- ban szebb, mint először, szebb, mint... Szóval szép. És Marika arca kislányosan-ked­ves ebben a percben: látnivaló, hogy komoly igyekezettel gyűjt valami jó lapot, győzni akar Ám a parti megszakad, mert — ko­pogás és köszönés nélkül, izgatott üz­leti hangulatban — besurran az aj­tón egy emberi menyét, vagy talán inkább ürge, hegyes orr, az orr alatt pár szál, bajusznak kinevezett szőr, olajosán sima hang, egy zsebtolvaj nyúlánk ujjai: ez Mihalkovics Andor, ál-újságíró, ál-közgazdász, ál-hazafi. Az egész emberen minden hamis. Még a fontok is. amivel üzletel. De ezt nem is mindig tudja. Winklerrel kezd gyors, izgatott párbeszédbe. — Nem tudtam többet szerezni, mint hetvenötöt... Meg nyolc nap- csit... — Ez az egész? — Ugyan, hová gondol? Ezért is kétszer kellett kimenni az utcára... Én kockáztatom a bőrömet, nem ma­ga, Winkler úr. És különben is, Ra- docsay holnapra nagyobb tételt ígért, tudod már, honnan ... — Hogyne tudná... Winckel- mann... mondja a foga közt a „fő­nök”, mert szűkebb üzleti kö­rökben köztudott, hogy a belváros­ban forgalomban lévő fontsterling jelentős része a Gauleiter kasszáiból áramlik a piacra. Hogy honnan, azt a jó isten tudja, vagy az se — állító­lag kivégzett angol, meg amerikai re­pülőké volt, azt is mondják, hogy valahol a Hitlerájban gyártják futó­szalagon, — de ez nem is érdekel különösebben senkit. Lényeg, hogy keresni lehessen rajta. És lehet. De nem izgalmak nélkül. Mert a folyosóról valami nyüzs­gés, lábdobogás szűrődik be, pergő vita foszlányai. Aztán eltelik öt perc és bedugja a fejét az ajtón — elég nagy fejét — egy rózsaszínbőrű. vízenyőstekintetű szőke férfi. Világosszürke, kifogásta­lan ruhát visel, mégis úgy fest ben­ne. mintha pizsamát hordana — de Daróczy Dezső akkor is löttyedt len­ne, ha vigyázzban állna. (De még so­sem állt és nem is valószínű, hogy valaha is fog.) — Razzia van. igazoltatás —mond­ja gyorsan körülpillantva. Kártyák lehullásának halk nesze hallatszik. Winklemé ejtett el né­hány lapot, zavartan mosolyogva kap utánuk, de nagyon sápadt. — Maga, Szerén, jobb lenne, ha le­menne a pincébe most — mondja udvarias mosóival sokat seitetőén Daróczy és Winklemé, ' mint akit áramütés ért, gyorsan felocsúdva el búcsúzik és már el is tűnt. Daróczy még mindig az ajtóban, hunyorítva int Winkler felé: — A testvérek a szobámban van­nak ... Behívtam őket egy pohár rumra ... Van köztük egy kétméte­res pasas, attól nem szeretnék po­font kapni. Á folyosóról a félig nyitvahagyott ajtón át most izgatott szóváltás szű­rődik be. Péter Máriára néz, aki egy folyó­iratban lapozgat, valami képeslap, régi nagyon. Amint a lány az asztal­ra dobja, szétnyílik és ott marad nyitva, ahol egy zömök, bástyaszerű torony művészfényképe tölt be egy egész oldalt. Péter megbabonázva nézi. A kőszegi Jurisics-vár tornya. Felkapja a lapot, nézi — úgy nézi, mintha ismerős, vagy távolba szakadt rokon képét nézné. — Látja? Kőszeg... Itt lakik az édesanyám ... Nagyon drága kis vá­ros. — Szép lehet — mosolyodik el a lány. , — Jó lenne látni még egyszer — mondja a fiú egyszerűen, elhalkuló hangon. — Maga nem biztos benne? — Ugyan kérem, miben biztos az ember manapság? — nevet keserűen Soós Péter. A lány nem felel. A kis. rövid bundát a pongyola fölé terítve, ki­felé indul a szobából. Péter utána. — Elkísérhetem? — Jöjjön, szomszéd úr — néz rá a gesztenyebarna szempár. Aztán, hogy a folyosó végére ér­nek és felfelé indulnak a lépcsőn. Marika Péter vállára teszi a kezét: — Maga nagyon szereti az édes­anyját. ugye? — Tudja, nagyon szeretném, ha maga megismerhetné az anyámat — mondja sajátmagának is váratlanul. (Folytatjuk.) kékén és a falvakban is egyre töb­ben vásárolnak televíziós készüléket- A televízió iránt érdeklődök nagy örömmel fogadták az idén megje­lent „Tavasz” TV -készüléket, ame­lyet 4200 forintért, hoztak forgalom­ba. A „Tavasz” TV-készülékek hitel-1 akció keretén belül is vásárolhatók. A TV-készülékek iránti nagy ér­deklődésre való tekintettel a műsza­ki szaküzletekkel nem rendelkezői kisebb boirsodi községekben televí­ziós bemutatókat rendeznek. A be­mutatók során a TV-eladásra kije­lölt hely: földművesszövetkezeti1 szaküzletek, valamint a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat mű­szaki szaküzletei ellátogatnak a kör­nyező falvakba, ahol működés köz­ben mutatják be a különböző TV- készülékeket. Az érdeklődők így meggyőződhetnek arról, hogy milye­nek községükben a vételi viszonyok)1 megismerkedhetnek a készülékek! szakszerű kezelésével, s különböző kérdéseikre azonnal szaktanácsot iS[ kaphatnak. Az ingyenes televíziós bemutatók időpontját minden községben a ta­nács. valamint plakátok útján fogiák közhírré tenni. Néhány községben kísérletképpen már rendeztek ha­sonló bemutatókat, s azok iránt igen nagy volt az érdeklődés. A nézők meggyőződhettek arról, hogy a leg­olcsóbb, 4200 forintos „Tavasz” tele­víziós készülékkel is kitűnően fog­ható a legközelebbi TV-erősítőbő! sugárzott műsor. A televíziós bemu­tatók után az érdeklődők a helyszí­nen meg is vásárolhatják, illetví előjegyezhetik a bemutatott készülé­keket. A TV-árusítással foglalkozó szaküzletek arról is gondoskodnak) hogy az új TV-tulajdonosok jól állít­sák be készülékeiket, jó legyen an­tennájuk. A garanciális javításokat is mindenütt a legrövidebb időn be­lül elvégzik, (x) 6690. /

Next

/
Thumbnails
Contents