Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

XVII. évfolyam, 212. «rím 1961. sSeptember 8, péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VíIOg pTOTeTöfircfl. ©gyesemetek! r—---------------------------------------------------------------------------^ G yőzelmi példa (3. oldal) Hogy tiszta legyen a lelkiismerete (3. oldal) „Grand Hotel Hungária“ (4. oldat) .________________________________________________/ E lutazott hazánkból a román párt- és kormányküldöttség Aláírták as államközi tárgyalások megállapodásait Ifjúságask virágzó mozgalma Van abban valami nagyszerű do­log, hogy dolgozó és tanulóifjúsá­gunk többsége egyre tudatosabb épí­tője és védelmezője rendszerünknek, a szocializmus ügyének. Úgy is mondhatnánk: érik már a vetés ... Amilyen mértékben megismertettük ifjúságunkkal a kapitalista rendszer bizonytalan „lehetőségeit”, és a szo­cializmus által nyújtott határtalan távlatokat az élet minden területén, — céljainkat, amelyek felé tartunk, .— olyan mértékben vált, illetve válik ifjúságunk egyre inkább rendszerünk „vérbeli” gyermekévé. Nem kétsé­ges, hogy ifjúságuník jobbik felének ereiben máris „a szocializmus vére csörgedezik”. Mire alapozzuk ezt a megállapí­tást? — Semmi esetre sem felszínes jelenségekre. Nem egyes fiatalok ki­magasló hőstetteire, — mert ilyenek­kel is találkozunk a bányák mélyén, a gyárakban, a szántóföldeken, s az iskolák padjaiban is, — hanem az élet valóságos fényeire, általános je­lenségeire, ifjúságunk többségének szorgalmára, munkájára, magatartá­sára, műveltségére, amely egyre in­kább korunk, rendszerünk — a szo­cializmus szellemével itatódik át. Bialis József elvtárssal, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Borsod me­gyei titkárával beszélgettünk a mi­nap. Többek között szóba került az „Ifjúság a szocializmusért” mozga­lom is. Amikor tavaly a KISZ I. kongresszusa felhívással fordult az ifjúsághoz, hogy a szocializmus épí­tésének meggyorsítása, a második 5 éveg terv célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítása érdekében vegyen részt az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban, — megyénkben az el­ső híyó szóra több mint 51 ezer fia­tal állt e mozgalom zászlaja alá. Ki- 6zisták és kiszenkívüliek is, több mint 11 300-an! És ez a több mint félszázezer fiatal megyénk ifjúságá­nak jobbik része, — a mi ifjúságunk, a szocializmus ifjúsága. Aki azt hiszi, hogy ez a mozgalom, amelyben a dolgozó és tanulóifjúság ily tömegesen vesz részt az 1961— 65-ig terjedő időszalcban — mert öt évig tartó mozgalomról van szó —, aki azt hiszi, hogy ez valamiféle „al­kalmi fellángolás”, vagy üres, tartal­matlan, szív és értelem nélküli lel­kesedés, — az, enyhén szólva, nem ismeri a mi ifjúságunkat. E mozga­lomnak komoly követelményei van­nak, az élet négy nagy területén. Az a fiatal, aki e mozgalom zász­laja alá állt, vállalta, hogy évről évre részt vesz valamilyen termelési mozgalomban, vagy társadalmi mun­kaakcióban; vállalta, hogy rendsze­resen tanul a párt-, vagy KlSZ-okta- tás keretében, illetve az állami, vagy szakmai képzés valamely for­májában; vállalta továbbá, hogy nö­veli műveltségét, bővíti irodalmi és művészeti ismereteit, részt vesz az ötéves kulturális szemle valamely ágában; és hogy rendszeresen spor­tol, illetve részt vesz a Kilián Test- nevelési Mozgalomban. Valamennyi vállalkozás külön-kü- lön iá szót érdemel. Az, hogy ifjúsá­gunk az üzemekben tudatosan taka­rékoskodik, vagy újít, mert látja en­nek az értelmét, nemcsak azt jelenti, hogy konkrétan járul hozzá a munka- és az életkörülmények állandó javí­tásához. Ez sem mellékes, mert pél­dául megyénkben a mozgalomban résztvevő fiatalok csupán 1961 első felében 62 656 064 forintot takarítot­tak meg. 554 539 társadalmi munka­órával, másik 3 millió forinttal já­rultak hozzá célkitűzéseink megvaló­sításához, — ebből félmillió a terme­lőszövetkezetek megszilárdítását se­gítette. Ez nagyon jó dolog. De sok­kal inkább fontos, hogy a takarékos fiatal szemléletében válik takarékos emberré, aminek egész életén át, sa­ját maga, s a társadalom is hasznát látja. Az újító fiatalban gyorsabban fejlődik ki az új iránti érzék, s ez •gyáltalában nem mellékes a tech­nika ily szédületes fejlődésének kor­IFolula tás a 2. oldalon.) Csütörtökön reggel az Elnöki Ta­nács üléstermében megkezdődtek a magyar—román államközi tárgyalá­sok zárótanácskozásai. A megbeszéléseken a Román Népköztársaság részéről részt vett Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke, a kül­döttség vezetője, Ion Gheorghe Mau­rer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, á Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bízottá sága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Comeliu Manescu, külügy­miniszter, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Magyar részről részt vett a tanács­kozáson Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János, állam­miniszter, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Apró Antal és Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter. Németi Béla, e Csütörtökön elutazott Budapestről a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Román Népköztár­saság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány meghívására látogatott ha­zánkba. A román párt- és kormány- küldöttség látogatásával viszonozta a magyar párt- és kormányküldöttség­nek a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A román párt- és kormányküldött­séget magyarországi látogatásán Ghe­orghe Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezette. A Nyugati Pályaudvar előtti téren többezer fővárosi dolgozó gyűlt ösz- sze a román párt- és kormánykül­Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A magyar—román államközi tár­gyalások zárótanácskozásai után a parlament Munkácsy-termében ün­nepélyesen aláírták az államközi tárgyalásokon született megállapo­dásokat. A magyar—román kulturális egyezményt dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Comeliu Manescu, a Román Nép- köztársaság külügyminisztere, az atomenergia békés felhasználásáról szóló egyezményt ugyancsak dr. Sík Endre és Comeliu Manescu j A két ország gazdasági együttmű­ködéséről szóló jegyzőkönyvet Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnök­helyettese és Alexandra Birladeanu, a Román Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese írta alá. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter és Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke aláírta a tanácskozásokról szóló közleményt, amelyet vasárnap tesznek közzé. Az okmányok aláírásakor jelen voltak a magyar és a román delegá­ció tagjai, a tárgyalásokon résztvett szakértők, továbbá az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Ta­nácsnak és a forradalmi munkás— paraszt kormánynak több tagja, a magyar politikai cs gazdasági élet több más vezető személyisége. döttség búcsúztatására. A teret, ahol díszőrség sorakozott fel a búcsúzta­tásra, román, magyar és vörös zászlók díszítettek. A román párt- és kormányküldött­ség búcsúztatására a pályaudvaron megjelent Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai, Rappai Gyula és Sándor József, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetői, az MSZMP Központi Bi­zottságának több tagja* Benke Va­léria, Csergő János, Czinege Lajos, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, dr. Trautmann Rezső minisz­terek, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető sze­mélyisége. Jelen voltak a búcsúztatásnál a budapesti román nagykövetség és a román kolónia tagjai. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A téren összegyűlt dolgozók nagy lelkesedéssel, zászlókat lengetve kö­szöntötték a román párt- és kor­mányküldöttséget. A díszőrség pa­rancsnoka jelentést tett Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, majd felcsendül­tek a magyar és a román himnusz hangjai és közben 12 ágyú 21 össz­tüze búcsúztatta a román államfőt. Gheorghe Gheorghiu-Dej Dobi István és Kádár János társaságában ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte az egy­séget. Ezután úttörők búcsúztatták kedves vendégeinket, majd Gheorghe Gheorghiu-Dej búcsúbeszédet mon­dott. Hangsúlyozta, hogy látogatásuk újabb erőteljes megnyilvánulása volt annak a testvéri szövetségnek és együttműködésnek, amelyet a nép­hatalom teremtett meg Románia és Magyarország közötti Megbeszéléseink a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a magyar kor­mány képviselőivel — mondotta — gyümölcsözőek voltak. A ma reggel aláirt közös közlemény és a megkö­tött egyezmények következetesen szé­lesítik, tovább erősítik a magyar— román együttműködést mindkét nép javára. Elvtársak! Dolgozzunk tovább szfv- vel-lélekkel országaink népgazdasá­gának fejlesztéséért, a nép anyagi­éi kulturális színvonalának állandó emeléséért. Minél erősebbek va­gyunk, eredményeink, fejlődésünk annál inkább hozzájárul a szocialista tábor országainak erősítéséhez; hoz­zájárul a béke ügyének diadalához, amely valamennyi nép számára szent ügy. Ezután Kádár János búcsúzott né­pünk szeretett vendégeitől. A román párt- és kormányküldött­ség magyarországi látogatása népeink barátságának fényes bizonyítéka volt és jelentősen hozzájárult kapcsola­taink és együttműködésünk további szélesítéséhez — mondotta. Ezt szolgálták a két országot érintő kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzetről folytatott tárgyalások is. (Folytatás a 2. oldalon.) Prieszol József elvtárs nyitotta meg a sárospataki marxista-leninista egyetemet Tegnap, csütörtökön este ünnepé^ lyes keretek között megnyílt a Sáros­pataki Felsőfokú Tanítóképző Inté­zetben a marxista—leninista esti egyetem első évfolyama. A megnyitó ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Prieszol elvtárs tanévnyitó beszédében a szocialista tudományok alkalmazásáról a szocializmus építé­sében, illetve a filozófia és az élet kapcsolatairól szólva nyitotta meg az első tanévet, s kívánt sok sikert az esti egyetem hallgatóinak. Ankét a társadalmi tulajdon védelméről A' megyei pártbizottság és a Bor­sod megyei Főügyészség szeptember 11-én, hétfőn délelőtt fél 10 órai kez­dettel ankétot tart a gazdasági szer­vek vezetői részére a megyei tanács nagytermében. A napirenden szerep­lő kérdés: a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzete megyénkben és feladataink. Az ankét előadója: Ko­val Pál elvtárs, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a miskolci városi pártbizottság első titkára. Korszerűen termeinek Perkupán Perkupa község határában működő bányából termelik a talajjavításra az anhidritet, amely iránt egyre na­gyobb az érdeklődés. A bánya mel­letti őrlőmű évente mintegy 30 000 tonna anhidritet tudott megőrülni, amely azonban már nem fedezte a keresletet. A bányaüzem vezetői az őrlő szállítóberendezésének átalakí­tásával beruházás nélkül 50 000 ton­nára emelték az őrlő kapacitását, s az idén már ennyi talajjavításra al­kalmas anyagot termelnek. Jövőre az osztályozást változtatják meg, s így szintén beruházás nélkül, újabb 10 000 tonnával tudják növelni az őrlőmű teljesítményét. Megváltoztatták a bányában a fej­tési rendszert is. A Bányászati Ku­tató Intézet mérnökeivel együttmű­ködve alakították ki az új fejtési rendszert, amely a korábbinál terme­lékenyebb és biztonságosabb. Az új fejtési rendszer bevezetését most végzik, s ezzel gépesítik a bányabeli szállítást, ami eddig kézi erővel, csil- lézéssel történt. A kamarafejtések tömedékeléséhez szükséges anyagot a külszínen nyitott bányából szállít­ják az anhidrit helyére. Ezt eddig többszöri átrakással, kézi csillézéssel végezték, ezt a munkát is gépesítik. Közel kilencmillió forint alapanyagmegtakarítás A Borsodnádasdi Lemezgyár hen­gerészbrigádjai 8.8 millió forint érté­kű alapanyag megtakarítást értek el ebben az évben nyolc hónap alatti Az egy tonnára cső alapanyag fel- használást az anyagnormához viszo­nyítva 31.5 kilogrammal csökkentet­ték. A kiváló takarékossági ered­ményt nagy mértékben elősegítette, hogy a hengerdeben 34 brigád 525 fővel vetélkedik a szocialista brigád cím elnyeréséért. Közöttük Novak Pál hengerészbrigádja már ncgy’ed- szer kapta meg a kitüntető cím vi­selésének jogát, s minden hónapban egynapi tervet az általuk megtakarí­tott anyagból teljesítettek. Gh. Gheorghiu-Dej és Kádár János beszéde a Nyugati Pályaudvaron

Next

/
Thumbnails
Contents