Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
t í f vilög pTOietcma!, egyestül etek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 210, svam Ára: 50 fillér 1961. szeptember 6, szerda V ------------------------------------------Beszélgetés a mezőkövesdi járás vezetőivel (3. oldal) — 40 CQ (6. oldal) „Grand Hotel Hungária" (4, oldal) V ___________________________ Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a kisstadionban a román párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített kisstadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnölcségében helyet foglalt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Résztvett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja s a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Kádár János elvtárs Éllünk a lehetőséggel... '^Tavaly az eső, ez évben az aszály okozott súlyos károkat mezőgazdaságunkban. Bár a kalászosok megadták a várt termést, mégsem vagyunk bőviben a kenyér- és takarmánygabonának, mert az esős ősz miatt nem került elvetésre a tervezett terület. Kapásaink termésátlagában is megmutatkozik, hogy nehéz őszünk volt tavaly, általában tavaszi szántásba ültették közös gazdaságaink a kukoricát, krumplit, s ez kedvezőtlenül befolyásolta kapásaink termésátlagát. Az őszi talajmunkák sikeres, elvégzését akadályozta a több helyen megmutatkozott szervezetlenség is. Az idei ősz nagyobb lehetőségeket kínál a talajmunkák sikeres elvégzésére. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek is szert tettek már nagyüzemi tapasztalatokra, a tsz-tagság megértette, hogy jövedelmet, biztos megélhetést csak akkor teremthet önmagának, ha minden tőle telhetőt elkövet, ha szorgalommal dolgozza, meg a földet. Még mindig akadnak ugyan olyanok, akik kicsinyes meggondolásból, vagy egyszerűen csak azért, mert rendelkeznek még némi tartalékkal, hátat fordítanak a közös munkának, de a tsz-tagok túlnyomó, többsége már meggyőződéssel vallja, hogy csak akkor várhat nagyobb darab kenyeret a földtől, ha megadja neki, ami jár — a munkát. Nincs és nem is lehet más útja a magyar parasztság boldogulásának, mint a közös gazdálkodás, s e gazdálkodásnak annyira az elején tartunk, hogy az eddigi eredményekből még meg se ítélhetjük a lehetőségek végtelen gazdagságát. Aki a kezdeti gondok- ból-bajokból azt a következtetést vonja le — és sajnos, akadnak ilyenek —, hogy „holnap talán még rosz- szabb lesz”, az mélységesen téved. Holnap jobb lesz, s holnapután talán már a felejtés homályába is merül a kezdés sok-sok gondja, keserűsége. 1945-ben országunk szomorú állapotából azt jósolták nekünk nyugati. i,ismerőseink”, hogy negyven év múlva se állunk talpra a háború okozta károkból. Nos, a magyar munkás- osztály, a parasztság és a néphez hű értelmiség életrevalósága néhány esztendő alatt csodákat művelt. Aki tehát nem bízik abban, hogy néhány esztendő alatt a magyar parasztság — a munkásosztály messzemenő támogatását élvezve — nem fordítja Önmaga és az ország hasznára a közös gazdálkodás lehetőségeit, az ugyanúgy téved, mint azok a nyugati „ismerősök”. Az ősz a következő év küszöbe. Ha elvégzett munkák gondjától szabadulva lépjük át ezt a küszöböt, ha felszántottunk minden talpalatnyi földet, elvetettük a tervezett területen a kenyérgabonát, takarmánykeveréket, tehát rendbetettünk mindent, akkor megnyugodva nézhetünk az új esztendő elébe. A ma tsz-tagjai tegnap még egyéni gazdák voltak, a maguk bőrén tapasztalták, hogy az őszidőben eltékozolt percekért, órákért jövedelemki eséssel fizették — aratáskor. Mindaddig nyugtalan volt a parasztember, nem találta helyét, amíg nem tette_földbe a magot, amíg szántatlan parcellája volt. És ment, hajtotta magát kora reggeltől késő estig, „nyomta a gombot”. Azt mondta; ha lefagy, akkor már nem szánthatok, vethetek, s pihenhetek any- nyit, még meg is únom, s ha mindent elvégeztem, jobban esik a pihenés is, nyugodtan várhatom az aratást ... Ez a természetes nyugtalanság kell, hogy hajtsa, ösztökélje a tsz-ek vezetőit, tagjait is, hiszen minden elszalasztott lehetőség a munkára, az ő fejükre hull vissza, elsősorban ők károsodnak, mert ha nem terem, nincs mit eladni az államnak, és akkor nincs mit osztani se. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy tavaly ősszel maradéktalanul eleget tettünk volna a föld kívánta munkáknak — most látjuk kárát. Használjuk hát ki a lehetőséget a munkára ezen a napfényes őszön, hogy nyugodtan pihenhessünk a télen. <G. M.) Kádár élvtárs beszéde bevezetőjében elmondotta: Központi Bizottságunk és kormányunk hálás román barátainknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk, örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi barátját, Gheorghiu-Dej elvtársat, -w majd így folytatta: — Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ott jártunk, ma is, és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítettek bennünket. Szeretnénk, ha román elvtársaink .is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét. Ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt Kádár elvtárs, amelyben gyökeres fordulat következett be,. amikor a második világháború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképpen szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés' alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még egy ideig itt-ott egy-egy gyökerét vesztett, rothadó gyomnövény szára, vagy levele. De ha a földbe már sok éven át a tiszta búza magva került, az élet dús kalászba szökken. Így virágzik már a magyar—román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre. A román nép fejlődését méltatva, Kádár elvtárs kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tábor erős, fejlett iparral rendelkező, lendületesen fejlődő országa. A romáin ipar termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előttinek. Romániában is befejezték a mezőgazdaság szövetkezetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár elvtárs — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. — Az év első hét hónapjában az ipari termelés tizenhárom százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakáihoz képest. Ebben az emelkedésben különösen az az örvendetes, hogy munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk munkájának eredményeképpen a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva, ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedéséből fakad. A mezőgazdasági termelésről pedig elmondotta Kádár elvtárs. hogy az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság eredményéről. Az azonban már világosan látszik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövé- nyekre. Ez szükségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi betakarítási munka, jó megszervezését, a mennél több siló takarmány biztosítását. Állatállományunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. Ugyanakkor már most megkezdődik az a munka, amelytől a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kell a jóminőségű kenyérgabona elvetését, a kitűzött terveknek megfelelően, az utolsó négyszögölig. A szocialista nagyüzemi termelésre áttért mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, agronómu- sok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagyszerűen vizsgázott. Általában a váltnál eredményesebben szervezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő i vóit, ott jelentkeznek már a nagyüzemi termelés eredményei is. Hadd szóljak valamit terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körültekintő kidolgozása után, a közeli hetekben kerül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés elé. ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfelelően jelölte ki pártunk VII. kongresszusa. Úgy tervezzük, hogy a most, szeptember végén összeülő országgyűlés elé terjesztjük oktatási reform-javaslatainkat is. A törvénytervezet messzemenően figyelembe veszi a szülők, a pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, a szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy az idén ősszel már közel 240 ezer középiskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938-as tanulói létszámnak. Népünk gondolatvilága a békés, szocialista építés terveivel, s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva, mindent megtegyünk a jobb életért, boldogulásért. Terveink megvalósításához békére van szükségünk. A szocialista építő munka maga is része a békéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb. öntudatosabb társadalmunk, amennyivel erősebb népi, nemzeti egységünk, amennyivel nagyobbak építési eredményeink, annyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegén. Kedves Elvtársak, Barátaink! A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van, s ez a nyugatnémet revansizmus és mi- litarizmus. Ért támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően sorozatosan megszegték ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió, hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolására és mégis, 1946 óta nyíltan segítik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregüket a hitlerista Wehrmacht tábornokai és főtisztjei vezetése alatt. A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország hatalmas ősz- szegeket fordít fegyverkezésre. A NATO-államok között ma már Nyu- gat-Németországnak van Európában a legtöbb felfegyverzett hadosztálya. A népek nem tűrhetik, hogy a háborús provokátorok és kalandorok a szemük láttára élesítsék a kést, játsszanak a háború tüzével. A béke minden hívének, minden becsületes embernek az a kötelessége, hogy megakadályozza a gyújtogatókat gaztetteik elkövetésében, hogy lefogja a kalandorok kezét. A Magyar Népköztársaság kormánya, a varsói szerződésben résztvevő többi állammal teljes egységben, fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát állami szuverénitásának és biztonságának védelmezésébcn. Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugat-berlini góc elszigetelése érdekében foganatosított. A magyar népnek és kormányánál: az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugatberlini helyzet rendezését, éppen úgy, mint más nemzetközi kérdést, békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt országok bevonásával hívjanak össze széleskörű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidolgozására. Támogatja a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat- Berlínt tegyék demilitarizált szabad várossá nemzetközi biztosítékokkal. Amennyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy a Magyar Népköz- társaság kormánya szövetségeseinek és más békeszerető ál látnok kormányaival együtt alá fogja írni a béke- szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindezt megtennünk népünkért, hazánk biztonságáért és az emberiség békéjéért vállalt szent kötelességünk. A békés egymás mellett élés biztosításához az emberiségnek a legmagasabbfokú éberséget és határozottságot kell tanúsítania az imperializmus mesterkedéseivel, a reakciós katonai körök kísérletezéseivel szemben. A béke erőinek élén a hatalmas, a világ fejlődését meghatározó szocialista világrendszerrel, megvan mindenük ahhoz, hogy megakadályozzák és ha kell, csapásaikkal meghiúsítsák a reakciós körök háborús kalandorkodásait. A szocialista országok, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, nap mint nap tanúbizonyságát adják társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos és katonai fölényüknek. A Szovjetunió Kommunista Pártja grandiózus programja, a béke programja — az emberiség előtt jüL: (Folytatás a 2, oldalonj Megkezdték a vetést az ország legészakibb szántóföldjein Az idei kedvező nyári időjárás eredményeként Borsod megyében a szokásosnál több mint 2 héttel hamarább tudták befejezni az aratást* és időben kezdtek hozzá a talaj munkákhoz. Jelenleg már csaknem 40 000 holdon végezték el a gépállomások a vetőszántást. A mezőkövesdi Kossuth Tsz mintegy 1100 hold őszi kalászos alá már befejezte a talajmunkát, s megkezdték az őszi árpa, valamint az őszi takarmánykeverék vetését Ugyancsak megkezdték a vetést a sátoraljaújhelyi járásban is, ahol ugyancsak őszi árpa került a földbe már 150 holdon. A tsz-ek a több évtizedes tapasztalatok alapján szorgalmazzák a minél korábbi vetést mert a közmondás szerint akkor hoznak jó termést az ősziek, ha azokat „porba vetik”. A tsz-ek nagy többsége az idén már nagyhozamú és nemesített vetőmagot tesz a földbe. A korábbi évek termelési tapasztalatai alapján az idén a tavalyinál hétszer nagyobb területen, összesen 37 000 holdon vetnek nagyhozamú külföldi fajtákat. A déli: mezőkövesdi, mezőcsáti és a szerencsi járásokban elsősorban a szovjet Bezosztája fajtákat vetik. Az északi, dombokra húzódó, erdők közé ékelt szeszélyes időjárású edelényi, putnoki, encsi járások tsz-ei, valamint a zempléni Hegyköz határában Koroszpelka vetőmag kerül a földbe. Ezenkívül másod-, illetve harmad- nemesítésű bánkúti búzát, vetnek. ----------o—........— K orszerű technológiával növelik a termelést Az Özdi Kohászati Üzemek f-es számú kohójánál néhány hete kezdték meg az egyik legkorszerűbb, a fejlett ipari országokban is új, vasgyártási technológia, az úgynevezett olajbefuvatásos eljárás alkalmazását. Ez röviden abból áll, hogy a hagyományosan használt fűtőanyag, a koksz pótlására, illetve annak csökkentésére a fúvóformákon át a nagyobb kalóriát adó olajat juttatnak az olvasztóba. Az ózdi kísérlet igen jól bevált. Az olajbefuvatás révén kevesebb szennyező anyag kerül a vasba, s ezáltal lényegesen jobb lesz a vas minősége. A kokszfelhasználás is jelentősen kisebb a korábbinál, a termelés pedig mintegy tíz százalékkal növekedett. Ezért az I-es számú kohónál ezt az új, korszerű eljárást már üzemszerűen alkalmazzák, s hamarosan, a következő évnegyedben bevezetik a IV-es számú olvasztónál is. Új csőmalmol szerelnek a Hejőcsabai Cementgyárban Tavaly kezdték meg 120 millió forintos költségelőirányzattal a Hejőcsabai Cementgyár nagyarányú rekonstrukcióját. A rekonstrukció során eddig bővitették a kompresszorházat, s már egy új nagyteljesítményű kompresszort üzembe is helyeztek. s ennek révén a cementet gyorsabban juttathatják a tároló silókba. Hozzáláttak a klinkerüzem felújításához, bővítéséhez is. Eddig négy új szemcsésítő berendezés készült el, s megkezdték egy aknakemence építését. Az év első felében már üzembe helyezték az első, óránként húsz tonna teljesítményű cementőrlőmalmot s a második hasonló teljesítőképességű berendezés szereléséhez is hozzáláttak. Ezt a tervek szerint október elején helyezik üzembe. Ennek rendszeres üzemeltetésével naponta mintegy négyszáz tonna cementtel adhatnak majd többet az építőiparnak. A csőmalom terv szerinti üzembehe- lyezéséhez kérik a Jászberényi Apri- tógépgyár segítségét is, hogy a eső- malom meghajtó fogaskoszorút mielőbb bocsássák rendelkezésükre.
