Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

2

BSZAKMAGYARORSZAG

Kedd, 1961. szeptember 28.

Zorin levele McCloylioz

New York (TAS2SZ)

V. A. Zorin, aki képviselte a Szovjetuniót a leszerelés kérdésében folytatott kétoldalú szovjeté—amerikai tárgyalásokon, 1961. szeptember 20-án levelet intézett McCloyhoz, az Egyesült Államok képviselőjéhez.

Megkaptam ez év szeptember 20-i levelét — hangzik Zorin levele —, amelyben Ön magyarázza azt az álláspontot, amelyet az Egyesült Államok szándékszik, elfoglalni a további leszerelési tárgyalásokon,

A kétoldalú véleménycsere folyamán köztünk létrejött megállapodás szerint az Egyesült Államok hozzájárult, hogy a leszerelési tárgyalások elveiről szóló szovjet—amerikai közös kormánynyilatkozatba ne kerüljön be az ön által ismertetett tétel, amelynek elfogadása egyetértést jelentene a fegyverzet, fölötti ellenőrzés megteremtésének koncepciójával a leszerelés fölötti ellenőrzés helyett., Levelében ön rámutat, hogy ez a tétel ,,kifejezi az Egyesüli Államok álláspontjának kulcs-elemét’’.

Ezzel kapcsolatban ki kell jelentenem, hogy'mint ön tudja, a szbvjet kgprnány és annak vezetője, N. Sz. Hruscsov nyilatkozataiban elég részletesen és világosan kifejezte az általános és teljes leszerelés fölöfti ellenőrzés kérdésében elfoglalt-szovjet álláspontot. A Szovjetunió síkrászáll : á% általános és teljes leszereléssel

kapcsolatos .intézkedésék leggondosabb és le'ŰSzigorúbb nemzetközi ellenőrzése mellett. A Szovjetunió, amikor ragaszkodik a leszerelés hatásos ellenőrzéséhez, és maximálisan meg akarja könnyíteni a megegyezés elérését egy ilyen ellenőrzésre vonatkozóan, ugyanakkor határozottan fellép az

ellen, hogy ellenőrzést teremtsenek a fegyverzet fölött.

Az ön leveléből kitűnik, hogy az Egyesült Államok ellenőrzést akar teremteni afölött a fegyveres erő és fegyverzet fölött, amely a leszerelés ilyen vagy olyan szakaszában az államok tulajdonában marad. Egy ilyen. ellenőrzés azonban — amely gyakorlatilag a fegyverzet1 ellenőrzését jelenti,

— a törvényesített kémkedés nemzetközi1 rendszerévé válhat, ebbe pedig magától értetődően egyetlen állam semigyors kidolgozása érdekében.

egyezhet bele, ha törődik biztonságával és a világbéke fenntartásának érdekeivel. Az Egyesült Államok e kérdésben elfoglalt álláspontja — ha ragaszkodni fog a fentemlített tételhez — okvetlenül megnehezíti az általános és teljes leszerelés programjában való megegyezést, amely program általános elveit illetően már létrejött közöttünk a megállapodás.

Ami a Szovjetuniót illeti — hangzik befejezésül a levél —, a jövőben is minden erőfeszítést megtesz a hatásos nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelésről szóló szerződés

Kerekasztal-értekezlet

Kómában

Vasárnap kerekasztal-érte- kezlet nyílt meg Rómában, a szocialista tábor és a kapitalista országok kiemelkedő politikai és közéleti személyiségeinek részvételével. A Szovjetuniót A. Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője, valamint Hja Ehrenburg és A. Kornejcsuk írók képviselik.

Az értekezlet munkájában Humphrey amerikai demokratapárti s?enátor, Noel Baker és Zilliacus angol politikus, Ferruccio Parri olasz szenátor,. Eiccardo Lombardi,, az Olasz Szocialista Párt vezetőségi tagja, Jules Moch francia politikus, továbbá lengyel, csehszlovák és bolgár parlamenti képviselők és mások is résztvesznek.

Kennedy beszéde! mondáit az ENSZ közgyűlésén

Kennedy, az Egyesült Államok elnöke hétfőn délélötl félórás beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén. A beszédr bén békeszólamok és propaganda kijelentések, valamint a Szovjetunió éllen intézett támadások keveredtek fontos beismerésekkel és tárgyalásokra való felszólításokkal;,.., '

Beszédének első részében az elnök az ENSZ-titkárság- kérdését érintette. Szerinte egyetlen államférfit kell az ENSZ- tiikárság vezetésévél, megbízni és ezzel ismét elutasította a hármas megoldásra irányuló szovjet javaslatot. Hozzáfűzte azonban, hogy az ENSZ tagságában bekövetkezett hatalmas -változás nyomán szükségesnek mutatkozik az ENSZ szerveinek felülvizsgálása. ;

IS szovfe! toiüáuy közleménye

(Folytatás az 1. oldalról.)

jes leszerelés programjának megvitatását.

A közlemény megállapítja, hogy a kétoldalú tárgyalások utolsó szakaszában — New York-bqn —

az Egyesült Államo.lv,,«;!- a fogadott egy sor olyan tételt, amelyhez rágászíój- dott a szovjet fél, s a szovjet kormány ezt fi- < gyelembe véve, arra á kő- ( vetkeztetésr^ jutott, megvan a lehetősége, hogy az * ENSZ-közgyű!és "elé a 1 Szovjetunió és az Egyesült Államok közös javaslatot terjesszen

„Az elvekről szóló nyilatkozat” címmel, mint irányelv-tervezetet, az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény előkészítésével foglalkozó szerv számára.

A közlemény rámutat, hogy az Egyesült Államok kormánya a szovjet fél kívánságára szeptember 19-én hozzájárult ahhoz, hogy az „elvekről szóló nyilatkozatból” iktassák ki azt a tételt, mely szerint nem-f caak a leszerelési intézkedé-f sek fölött kell ellenőrzést te-A remteni, hanem azok fölött a A fegyveres erők és fegyverzeti fölött is, amelyek a leszerelés! ilyen vagy olyan szakaszában $ az államok tulajdonában ma-d radnak. a

A szovjet kormány —I hangzik a közlemény —T ugyanakkor kijelenti, hogy* amennyiben az Egyesült Ál-d lamok és szövetségesei nem 4 mondanak le arról az állás-1 pontjukról, amely a fegyver-? zet fölötti ellenőrzés megteremtésére irányul, akkor ko~d moly nehézségek támadhatnak* az általános és teljes leszere-I lésről szóló egyezmény élőké-? szítésével foglalkozó tárgya-v lásokon. $

A közlemény rámutat, hogy^ a szovjet kormány szükséges-A nek tartja kijelenteni: f

mélységesen elvi kérdés J az, hogy megvalósítják a d leszerelést ellenőrzés mel- d lett, vagy hogy ellenőrzést * teremtenek a fegyverzet I felett. Y

A tárgyalások folyamán —v mutat rá a közlemény — le-d kötetlennek bizonyult a meg-» egyezés az általános és teljest leszerelésről szóló egyezmény? előkészítésével foglalkozó! szerv összetételét illletően.d mivel az amerikai javaslatok d szerint a semleges államokat* továbbra is távol tartják a le-a szerelés kérdésében folyta-? tandó tárgyalásoktól. A szov-v fet kormány elengedhetetlenül •

szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés e tekintetben olyan határozatot hozzon,. amely egyenjogú részvételt “biztosít a leszerelési tárgyalásokon minden olyan államnak, amelynek ehhez törvényes joga van, . és amely ' ájjajnok beikül nem lehet eredményedé»; tárgyaim. . v .. •

Beszédének legnagyobb részét Kennedy a leszerelés kérdésének szentelte.

■ Elismerte, hogy a leszerelés az egész emberiség - óhaja,

éppen ez késztette a belgrádi konferenciát arra, hogy az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés kérdését központi vitatémává ■ tegye. Ugyanebben az értelemben egyezett meg — mondotta Kennedy — a Szovjetunió és az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt a leszerelés kérdésének néhány elvében.

Az Egyesült Államok új leszerelési tervet terjeszt elő. Erről a tervezetről az elnök azt mondotta, hogy „szűkíteni íogja a szakadékot a szovjet és az amerikai álláspont között”.

Az amerikai küldöttség — mondotta az elnök — javaslatot fog tenni

az ENSZ alapokmányának kiegészítésére olyan ponttal, amely megtiltja a világűr háborús célokra való felhasználását. Foglalkozott a beszéd a gazdaságilag elmaradott államok megsegítésének kérdésével, a gyarmatosítás problémáival és ■ káosz ü gjréyel,,, Rótérye a nyy- gat-berljní yáj^aggíü , összé- függő., keretesekre, az elnök célzott.'' ip»; Msy a Szovjetunió

ama elhatározása, amely szerint a Német Demokratikus Köztársasággal békeszerződést ír alá, még egyáltalán nem háborús ok. Hozzáfűzte azonban, hogy a nyugati hatalmak elhatározták, minden eszközzel megvédik állítólagos jogaikat. Nyugat-Berlin megközelítését illetően megvédik „létfontosságú érdekeiket, valamint Nyugat-Berlin szabadságát”. A helyzet élesedéséért — mint korábban — most is a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni, de

végülis elismerte a tárgyalások szükségességét és a megegyezés lehetőségéi.

A beszéd befejező részében az elnök ünnepélyes békeszólamait azzal a kijelentéssel tarkította, hogy az Egyesült Államok kellő fegyverekkel rendelkezik.

Rónai Sándor fogadta az Egyesült Királyság új követét

Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Ivor Thomas Montague Pink-et, Nagybritannia és Észak-Iror- szág Egyesült Királyság új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét (MTI)

A mefíizi BDükáseszláiy hangja

A dolgozó ember egyaránt irtózik a háborútól, bármelyik világrész országában éljen. A józan ész csak rémülettel gondolhat egy harmadik világháborúra. A béke óhajtásában egyek vagyunk sok száz-millióan. Az óhaj azonban mindinkább kevés az imperialisták eszeveszett fegyverkezési hajszájával, háborús előkészületeivel szemben. Az óhaj helyett ma tettekre van szükség. A nemzetközi helyzet fejleményei azt bizonyítják, hogy a militaristákat csak az erő riaszthatja vissza. Ilyen erő a fegyver is. A szocialista tábor korszerű fegyverzete, hadserege a béke elsőszámú védelmezője. Ilyen erő a békét akaró emberek nemzetközi összefogása is* a háború tüzével játszó kormányok elleni összehangolt akciók is.

A nemzetközi élet hírei az utóbbi napokban azt mutatják, hogy mind több helj'ütt és többen megértik: ma kiáltóbb parancs aktívan cselekedni a béke érdekében, mint bármikor 1945 óta. Ennek jegyében hívták össze az elmúlt hét péntekjén Berlinben a nemzetközi szakszervezeti értekezletet is. E sok millió dolgozót képviselő értekezleten felszólalók támogatták a Szovjetuniót és a Német Demokratikus Köztársaságot abban a törekvésében, hogy megkössék a békeszerződést, rendezzék Nyugat-Berlin helyzetét s ezáltal gátat emeljenek az újjáéledő német, militarizmus, a béke legfőbb ellensége elé.

Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára a múlt világháború 50 millió áldozatára emlékeztetve, beszámolójában hangsúlyozta: „legfőbb.ideje annak, hogy a nemzetközi munkásosztály határozottan kezébe vegye a béke ügyét és tömegharcot indítson az imperializmus és a háborús gyújtogatok visszaszorítására.” A főtitkár javasolta, hogy az értekezlet forduljon felhívással Nyugat-Németország dolgozóihoz, emlékeztesse őket arra, hogy a német militarista politika a múltban már két alkalommal zúdított szerencsétlenséget a világra; figyelmeztesse a nyugatnémet munkásosztályt arra, hogy történelmi feladata ' az új katonai konfliktus —- az atomháború megakadályozása. Louis Saillant javasolta: a berlini nemzetközi szakszervezeti értekezlet hasonló felhívást fogadjon és juttasson el a többi kapitalista ország dolgozóihoz is.

A történelem szükségszerűen írja elő, hogy a nemzetközi munkásosztály megfontolja a berlini értekezlet állásfoglalását s mind erőteljesebben hallassa hangját a béke érdekében.

A sí ruccpol i fi But li si darca

Az ENSZ általános ügyrendi bizottsága elfogadta a Szovjetunió javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak, ENSZ-tcigságának rendezését. Évek óta tartó huzavona végére kerülhet ezáltal pont. Az amerikaiak és szövetségeseik ugyanis mindezideig megakadályozták, hogy felvegyék az ENSZ tagjai sorába a 670 milliós Kínai Népköztársaságot. E struccpolitika végülis kudarcot vallott; az idén az amerikai diplomácia manőverezése ellenére is megtárgyalja a közgyűlés Kína ENSZ- tagságát.

Természetesen ez még nem

jelenti- azt, hogy föl is veszik a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-be. Nyilvánvaló, hogy az imperialisták mindent elkövetnek — ha nyílt színen nem is — a népi Kína ENSZ- be való felvétele ellen. A világ haladó közvéleménye továbbra is élénk figyelemmel kíséri: vajon okult-e az Egyesült Államok ENSZ-delegá- ciója az ügyrendi bizottságban elszenvedett kudarcából, s elfogadja-e végre a nyilvánvaló tényt, a Kínai Népköztársaság létezését. Ennek annál is nagyobb jelentősége vám, mivel a feszült nemzetközi helyzetben a Kínai Népköztársaság ÉNSZ-tagságának rendezése hozzájárulhat a feszültség ’ csökkenéséhez, elősegítheti a ’halasztást nem tűrő nemzetiközi kérdések rendezését.

) Nagy Zoltán

I __________ •

V

an a Hegyközben egy barátom.

Munkásszülök gyermeke, rokonai közül még a század elején sokan „kitántorogtak” a nyomorúság elől Amerikába. A legtöbben már nem adnak életjelt magukról, megöregedtek:, meghaltak. Egy 70 éves nagybácsi azonban hűségesen tartja a kapcsolatot' az ó-hazal rokonokkal. Gyakran ír levelet Norwalkból, s minden sorából érezni: szinte örömét leli abban, hogy anyanyelvét gyakorolhatja- Kedvesek, kiadósak a levelei, s rendszerint beszámol egy-egy történetről, amely valamelyik idegenbe szakadt hazánkfiával megesett.

Mostani levele is ilyenről szól, még pedig olyan ízes, kellemes nyelvezettel,'' helyenként szinte' írói fordulattal, hogy úgy, ahogy van,< minden változtatás, át- stilizálás nélkül újságba kívánkozik.

„Kedves Pista öcsénri — kezdődik a messziről jött írás.Leveled megkaptuk, s nagy örömmel olvastuk. A legjobban annak örülünk, hogy a húgod, Marika, már jól érzi magát.. Mert bizony tudjuk, hogy 4 gyerekre sokat kell dolgozni. Minálunk csak 3 van; mégis alig győzi a menyem a munkát, a három gyerek minden idejét elfoglalja. Máskülönben megvagyunk csendesen. Iréntől mostanában nem kaptunk levelet, mert most én'tartozom neki válaszszák Megint messze dolgozom a családtól, és csak a hét végén jövök haza, de- most olyan rossz, esős az idő, hogy a köszvénytől alig tudom a pennát a kezembe fogni. Pedig ha már írni sem fogok tudni, akkor nem is lesz érdemes élni.

Hogy pedig a levelem egy kicsit ismét hosszabbra eresszem, megint megemlítek néked egy kis történetet egy itteni magyar emberről. A múltkorában, egy szép vasárnap délután elindultam a munkám felé, mivel messze dolgozom itthontól, ezért megyek már vasárnap, hogy kipihenve fogjak a munkához hétfőn reggel. Egy falut elhagyva, éppen az elmegyógyintézet kapuja előtt kipukkadt kocsim első kerekén a .gumi, a jobb oldali. Felemeltem a tengelyt és levettem a lyukas kereket, hogy rátegyem a. pótkereket. Az 5 anyacsavart, a tengely kalapjába téve a hátam mögött hagytam. Ahogy feltettem az extra kereket, véletlenül megrúgtam a tengelykalapot, amelyben az anyacsavarok voltak. Es ahogy felborult, mind az 5 csavar kigurult belőle, egyenesen az esőcsatornába* amely 5—8 láb mél;

volt,- tehát lehetetlenség volt kihalászni belőle.

így, jó magyarosan káromkodva néztem a mélybe. Erre a hátam, illetve a kapu mögött megszólalt egy ember magyarul, hogy hát mi a baj, hogy oly mérges vagyok? Ránézek, látom, hogy az elmegyógyintézet egyenruhájában van az illető, és elég jól, ámbár kissé idegen kiejtéssel beszéli a magyar nyelvet. Mondja, hogy ne lepődjek meg, amiért intézeti ruha van rajta, ő csak bolondnak van nyilvánítva, de ő nem bolond, az egyetlen gyermeke, a leánya

„Bolondnak

nyilvánítva...

ti

.J

és annak férje dugták be ide, hogy meg tudják kaparintani kis házacskáját, amelyet egész élete munkájával szerzett. '

Dé azt mondta, először is tegyük fel a gumit, ő majd segit nekem. De hiszen — mondom — a csavarok a csatornába gurultak, hát hogy tegyük fel? Egyszerű — tanácsolta az egyenruhás —, vegyek le minden kerékről egy-egy csavart, és egy, ' ami az extra kereket tartja, az 4 csavar összesen. Innen 6 mérföldre van egy benzinkút, ott kaphatok új csavarokat, addig pedig elmehetek így hiányosan is. Igazán meg voltam lepődve az illető gondolkozásán, ami azt bizonyította, hogy tényleg nem bolond. A gumit feltettük, és ő kért, hogyha van időm, üljünk le a kapu előtti lócára, és beszélgessünk egy kicsit.

Leültünk, és én csak hallgattam, ő beszélte az élete történetét. Elmondta, hogy fent Zemplén megyében született. Fiatal korában Budapesten is dolgozott, mint cipészsegéd, 20 éves korában Bécs- be ment, onnan került Amerikába. New Yorkban dolgozott a szakmájában, később egy cipőjavító műhelyt nyitott, elvett egy csinos magyar lányt. Egy kislányuk született, de attól kezdve felesége betegeskedett, pár évre rá meg is halt. Kisleányát a házmesterné nevelte, úgy ahogy. A leány 16 éves korában elszökött egy olasz fiúval, majd 1933-ban, ra nagy depresszió idején* hazajött 3

gyermekével, teljesen lerongyolódva, éhesen. Persze mint apja, sajnálta, visszafogadta, sőt örült, hogy lesz ismét otthona a leánya családjában.. Nagyon olcsón vett egy kis házacskát a várostól. jó messze, a műhelyt eladta, hogy velük lakhasson.

, Néhány hónap múlva a veje is megérkezett, szintén rongyosan, éhesen. Befogadták, felöltöztették. Persze akkoriban munkát kapni lehetetlenség volt, tehát éldegéltek az 6 kevés, megspórolt pénzecskéjéből. Később, amikor már lehetett munkát kapni, azt mondta a veiének, hogy jó lenne, ha ő is munka után nézne, mert már nem bírja tovább a kiadásokat fedezni, csupán néhány dollárja van készletben. Erre a vő azt válaszolta, hogy nem megy el hazulról, vegyen fel kölcsönt az após a házára. Az öreg azonban nem akarta megterhelni a házát, mivel előrehaladott korban volt. Ettől kezdve lánya és veje ellenségesen, viselkedtek vele szemben. Amikor pedig kijelentette nekik, hogy már nincs több pénze, akkor ügyvéd segítségével bíróság elé állították, hogy nem beszámítható, mert elherdálta a pénzét. : így került az elmegyógyintézetbe az amerikai bíróság ítélete alapján.

De nevetve mondta az öreg, hogy lánya és veje elszámították magukat, mert az állam az elmegyógyintézeti tartásdíj fejében, ami havi 120 dollárt tesz ki, lefoglalta a házat. így a veje veszített a perrel, mert azelőtt ingyen laktak a házban, most pedig lakbért kell fizetniök.

Megrendített a zempléni hazámfia szerencsétlensége, mondtam neki, ha akarja, beszélek egy ügyvéddel kiszabadítása érdekében. De ő nem akar innen kimenni, mert mint mondja, őneki Amerikában ilyen jó dolga sohasem volt, mint a bolondok házában. Hivatalosan bolondnak van nyilvánítva, de jól bánnak vele. Dolgozik, amit tud, segít a személyzetnek, nyáron levágja a füvet, télen havat lapátol. Ha rossz az idő, a konyhában edényt mosogat vagy krumplit hámoz, mindig talál magának elfoglaltságot. ígértem és küldtem is neki két jó magyar könyvet, azokat, amelyeket te küldtél nekem. Sajnálom szegényt, hogy ilyen sorsüldözött, de már ő is öreg, mint én, néki sincs sok már hátra ezen az idegen földön” — fejeződik be a szokásos üdvözlések, köszöntések után a messziről jött levél.

(h. ÍJ

Nasszer távirata az EHSZ-közgyűlés elnökéhez

Nasszer elnök táviratot küldött Monzsi Szlimnek, az ENSZ-közgyűlcs 16. ülésszaka elnökének. Az Egyesült Arab Köztársaság népe és magam is — hangzik a távirat — nagy aggodalommal kísérem a kongói fejleményeket. Attól tartunk, hogy a kongói ENSZ- misszió ellen összeesküvést szervező imperialista cselszövök az egész világ szeme láttára végrehajtják aljas terveinket és kivívják Kongó szétta- Agolását. elcsatolva az országtól ÍKatangát. Ezek a mesterkedé- Tsek gyanússá és kétségessé tet- t tők Hammarskjöld elhunytadnak körülményeit is.

A Az EAK elnöke ezután rá- Amutat, hoev mozgósítani kell Imlnden erőt a harcoló kongói Ynép érdekeinek biztosítására és Váz ország területi épségéhez, valamint egységéhez fűződő jogainak érvényesítéséért, mert ez az egyedüli út, amelven az eseményeknek fejlődniük keli.

0 varsói szerzídés tagállamai fegyveres hadgyakorlatokat tartanak

A harci kiképzés tervének, megfelelően és a jelenlegi kiképzési év eredményeinek .összegezése céljából ez év ok- ♦ tóber—novemberében hadgya- f korlatokat tartanak a varsói A szerződéshez tart ozó országok I fegyveres erőinek kötelékében Tlévő vezérkarok és csapatok; V A hadgyakorlatokban a d szárazföldi, a légi, a hatji- d^engerészeti erők és’ a légi

Í

úton szállított csapatok vesznek részt.

A hadgyakorlatokat a varsói szerződés tagállamainak A területén tartják«