Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

4 ESZAKMAGYAROR8ZAG Vasárnap, 1961. szeptember 8*. Felsőfokú Technikum Kazincbarcika Küldjenek petróleumot Hetek óta sötétségben van kis községünk, mert ide még nem ért el a villanyfény, a boltban viszont nem lehet kap­ni petróleumot. A vegyesáru- bolt kezelője szorgalmasan küldi a megrendeléseket, de ezzel világítani nem lehet. Az ÁFORT-kocsi, amely az any- nyira nélkülözött kőolajat szál­lítja, három hete elkerüli köj>- ségünket, s így az est beálltá­val kénytelenek vagyunk fagy- gyúgyertyával világítani, mint­ha a középkorban lennénk. Máté József Kánó Uj épületet kapott a kazinc­barcikai Vegyipari Techni­kum. Hatalmas, tetszetős épü­letet. Itt tanulnak már a tech­nikum diákjai és itt kezdődik meg október 16-án a Felsőfokú Vegyipari Műszerészeti és Automatizálási Technikum ta­nulóinak az oktatása. Nincs még ugyan teljesen készen az épület, a laboratóriumokat festik, sok még a tennivaló, la­kói azonban már elfoglalták, és hamarosan elfoglalják he­lyüket a Felsőfokú Technikum növendékei is. A Felsőfokú Technikum új intézmény. Tanulmányi idő há­rom év. A sikeres vizsgák után a végzettek okleveles vegyipa­ri műszerész megjelöléssel kapnak szaktechnikusi okleve­let. A fiatal technikusok elhe­lyezkedhetnek a megfelelő munkaterületen, vagy pedig megfelelő szakmai gyakorlat után jelentkezhetnek a műsza­ki egyetemekre, ahol a techni­kum éveit beszámítják a ta­nulmányi időbe. Kik lehetnek a technikum hallgatói? Jelentkezhetnek mindazok a 30. életévüket be nem töltött fiatalok, akik kö­zépiskolai végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Döntő természe­tesen a felvételi vizsga. Indo­kolt esetben a szakmai gyakor­lattól eltekintenek. A jelentke­zőknek különösen a középisko­lás matematika és fizika anya­gát kell alaposan ismerniük. — Sokan jelentkeznek a technikumba? — Jóval többen, mint ahá­nyat fel tudunk venni, — vá­Ozemi általános iskolákat szerveznek megyénkben A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a szakszer­vezeték igen nagy gondot for­dítanak arra, hogv az ipari munkások közül minél többen elvégezzék az általános isko­la nyolc osztályát. A tanulás megkönnyítésére üzemi, illet­ve üzemhez kihelyezett általá­nos iskolákat létesítenek. Az elmúlt évben 12 ilyen iskola működött a megyében, és azokban többszáz dolgozó ta­nult. így — többek között — a Lenin Kohászati Művekben az üzemi általános iskola nyol­cadik osztályát csaknem 200 dolgozó végezte eL Az idei oktatási évben a ta­nács és a szakszervezetek úgy határoztak, hogy a szocialista brigádok továbbtanulásának biztosítására három helyen: Borsodnádasdon, Rudabányán és Ormosbányán üzemi iskolát szervez. Emellett kísérletkép­pen két szálláshelyen, Sajóka- zán és Ózdon üzemi iskolai osztályt létesítenek. így a továbbtanulni aka­ró dolgozók a munkaidő után saját üzemükben, vagy a szál­lásokon végezhetik el az álta­lános iskola hiányzó osztályait. A terv szerint — az idén elő­ször — mezőgazdasági vidé­keken is szerveznek üzemi is­kolákat, Szentistván, Mezőke­resztes és Edelény termelőszö­vetkezeti községekben. A szer­vező munkát már mindenütt megkezdték és az új üzemi, vagy üzemhez kihelyezett isko­lában október 15-én kezdik meg a tanítást. laszolja Lini István igazgató. A legkülönfélébb helyekről ke­resnek fel bennünket levélben. Persze elsősorban azt szeret­nénk, ha Borsod megye terü­letéről tudnánk kiválogatni a hallgatókat és főleg olyanokat, akik később majd a mi üzeme­inkben kívánnak dolgozni. Je­lentkeztek műszerész oklevél­lel rendelkező fiatalok is és olyanok is, akik az utolsó le­hetőségként próbálkoznak ná­lunk. Például, akiknek az or­vosi egyetemen nem sikerült a vizsgájuk. Talán mondanom sem kell, hogy a mi „rostánk" is sűrű, és nagyon megválogat­juk azt a 30 tanulót, akivel el­kezdjük a Felsőfokú Techni­kum első évét. — Meddig fogadnak el je­lentkezőket? — Az utolsó határidő szep­tember 25. Október első heté­ben már a felvételi vizsgákat tártjuk. A technikum épületével büszkélkedni lehet. Nyolc tan­terme, négy laboratóriuma, gyakorló üzeme rendkívül ele­gáns, berendezése korszerű. Különösen a gyakorló üzeme nagyszerű, mint ilyen az or­szágban egyedülálló. A föld­szinttől három emeletig maga­sodó gyakorló üzemben már ott áll a gépek nagy része. Igaz, a gépeket még be is festik. A korszerűen berendezett üzem minden lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a kívánalmaknak megfelelő nagyszerű szakem­berek kerüljenek ki ebből az intézetből. A tantermek folyosóin fali szekrények sorakoznak. A hall­gatók ide rakják le kabátjukat, cipőjüket, mert a termekbe csak arra alkalmas cipőben, pontosabban papucsban lehet majd bemenni. A falakat min­denütt más-más színnel festik. A könyvtár is megfelelő he­lyet kapott. Sajnos mégsem komplett ez az épület. Hiányzik például egy díszterem, ahol alkalmak- adtán összegyűlhetnének a fia­talok. Ebben az intézetben is nyilván sok esetben — külön­féle rendezvények stb — kell majd összehívni a hallgatókat. Erre azonban nincs megfelelő helyiség. Hiányzik néhány elő­adóterem is, hiszen a tulaj­donképpeni Felsőfokú Tech­nikum hallgatóinak nincs sa­ját termük. így mindig abban a helyiségben lesznek majd, amelyik a „labor” gyakorlat alatt szabaddá válik. Ennek a mindenféleképpen egészségte­len állapotnak három előadó­teremmel elejét lehetett volna venni. Kár, hogy diákotthont sem építettek a technikumnak. Ez is „elkelt” volna. Mindezt nem ünneprontás­ként tettük szóvá. A techni­kum ennek ellenére is nyilván megfelelően képzett, nagy tu­dású szakembereket ad majd népgazdaságunknak. Priska Tibor Shakespeare-rel nyit a színház Beszélgetés a „Windsori víg asszonyok“ rendezőjével Már az utcán olvashatók a Miskolci Nemzeti Színház mű- éorplakátjai. Szeptember 29-én, pénteken Shakespeare Wind­sor* víg asszonyok című vígjátékának bemutatásával Miskol­con is megkezdődik a színházi évad. Orosz György Jószai- díjas művésszel, a színház főrendezőjével, az évadnyitó elő­adás rendezőjével beszélgettünk a minap a bemutató elő­készületeiről. Először az után érdeklődtünk, miként esett a színház választása erre a darabra és miért Windsori víg asz- szonyok címmel játsszák az ismertebb Windsori víg nők cím helyett? — Minden évadban be akarunk mutatni egy-egy Shakes­peare-művet — mondja. — Tavaly tragédiát mutattunk be, a Romeo és Julia-t. Tervünk, hogy az évi műsort valamivel derűsebbé tesszük a tavalyinál. így esett választásunk erre a népi hangvételű klasszikus vígjátékra. Shakespeare vígjáté­kai közül ez az egyetlen, amelyben nem a korabeli arisztok­rácia életével mutatja be az embert, korának emberét, ha­nem a kor polgári j-angú emberét állítja a darab középpont­jába. A polgárok, akiket Shakespeare igen jól ismert, fősze­repet játszanak ebben a vígjátékban. Ami a kérdés második felét illeti: a rendelkezésre álló fordítások közül mi Hevesi Sándor fordítását választottuk. Hevesi fordítását tartjuk a legjobbnak, a legalkalmasabbnak. Nem ragaszkodott mere­ven a szöveghez, nem archaizál erőszakoltan. Fordítása való­jában ízes, magyaros átköltés. Hevesi zseniális rendező volt, aki igen szerencsés összevonásokat, átdolgozásokat eszközölt a darabon, alkalmassá tette a modern színpadra. Több jele­net összevonásával 17-re csökkentette a jelenetek számát. Mi három felvonásban, azon belül 17 jelenetben mutatjuk be a darabot. A címet annak idején Hevesi így fordította, ez az angol eredetinek is jobban megfelel és ragaszkodnunk kell az ő fordításához. — Kiket látunk majd a darab egyes szerepeiben? — A szereposztás szempontjából is igen szerencsésnek mondható darabválasztásunk. Társulatunk igen alkalmas a polgári népi típusok színpadi megjelenítésére. Vonatkozik ez elsősorban a legfőbb szereplőre, a Sir John Falstaff-ot ala­kitó Fehér Tibor Jászai-díjasra, de ezt mondhatom a többi szereplőről is. A főbb szerepekben egyébként Ruttkai Ottó Jászai-díjas, Lóránd Hanna, Gáti György, Nádassy Anna, Szekeres Ilona, Forgács Tibor, Némethy Ferenc Jászai-díjas, Sztankay István, Horváth Sándor, Verebéig Iván, Somló Fe­renc Jászai-díjas, Vargha Irén alakításait láthatja a közön­ség. — Hallhatnánk valamit a darab kísérőzenéjéről? — Üj kísérőzenét komponáltattunk a darabhoz. Virágh Elemér, színházunk karnagya szerzett«, s az előadásokon Kalmár Péter vezényli a zenekart. Itt említem meg, hogy a darabban látható táncokat Cyuricza Ottó koreografálta, a díszleteket és jelmezeket Wegenast Róbert tervezte. — Elárulna valamit a rendező meglepetéseiből? — Ez a megfogalmazás nem egészen helytálló. A darab rendezésénél arra törekedtem, hogy kellően játékossá, folya­matossá tegyem a cselekményt. A cselekmény mindössze há­rom nap alatt játszódik, s a forgószínpad révén az egyes ké­pek közvetlenül kötődnek egymáshoz. Több közzenét alkal­maztam, a színpad forgása közbe pantomim-szerű átkötése­ket iktattam be. Hiszem, hogy mindezzel sikerült erősítenem a cselekmény játékosságát és folyamatosságát, s az egész elő­adással sikerül híven és szépen tolmácsolni a nagy dráma­költő művét. (benedek) n GRAND HOTEL HUNGÁRIA" Balta Ödön és Baktal XVII. Szabad levegőn A pince falai forrósodnaki Vastagok és erősek: a bom­báktól védtek. De a tűztől nem védhetnek, Lassan veszik magukba az összeomlott és parázsló eme­letek iszonyatos forróságát, lassan emelkedik a hőmér­séklet, mint a belázasodó gye­rek homloka, forróbbak a fa­lak és mindig keserűbb a füst. És az anyák nem tudhatják: itt maradhat-e életben az em­ber inkább gyerekestül, vagy ha kirohan a géppuskák és aknák zajától vemhes téli nap szabad ege alá? És szorongatják a bőröndö­ket, pakolnak beléjük gyor­san elfúló lélegzettel. Van, aki fenth: tt holmijait si­ratja, de belátja, hogy a lépcső­házban élő embernek nincs keresnivalója. — Segítsen már, Lili az is­tenért — mondja egy szőke asszony és a kék melegítő alatt, amelybe sebtében bújt bele, szinte hallhatóan ver a szíve. Segítsen, hiszen innen mindjárt menni kell iit Itt veszünk különben in Adja ide azt a ., i — Adja ide a bőröndöt és ne magyarázzon — formed rá a két nőre most egy férfihang. A szőke, mindig puha, löty- tyedt Daróczi Dezső. Mind a két keze tele holmival. Bőr­tárcák, órák, vastag borítékok. — Na, gyerünk, gyerünk — és már löki is félre a Lilinek nevezett nőt, szórja ki a bő­röndből a gyermekholmit, a kis mackóruhát, szappant, tö­mi tele maga holmijával. Ért­sék meg, ez most fontosabb, a kezemben nem vihetem! — Tegye le! — szólal meg a bőröndért kapkodó férfi mögött egy nyugodt hang. A hang gazdája szürke overállt visel, a fején lógó sisak. És a kezében egy jókora vasrúd, „peiszernek” nevezik szak­nyelven a gyárakban. Vasrúd — ez sok a szőkeba- júszos idegeinek. Nála véletlenül csak kétezer font-sterling van és egy csomó aranyrúd. * Még háború van — de már csak percekig, legalábbis a Belváros számára. Ezek már az utolsó géppuskasorozatok, Ferenc riportregénye a ,,ratatata” utolsó hangver­senyei a házfalakon, ezek a fortisszimók már a finálé par­titúrájához tartoznak. Azután békebeli csend lesz. De nem igaz, mert ilyen élet­telen, süket csend a békében lehetetlen. Az élet: mozgás. Most viszont minden mocca­natlanul hallgat. És most egyszerre két, min­den eddiginél iszonyatosabb, üvöltő robbanás reszketted meg a levegőt a Belváros fö­lött. Azután távolabbról még kettő. Ez mi volt — kérdezi valaki odalent. A hidak — néz fel a légvé­delmi tüzérek őrmestere. És a pincében meghúzódó, a forrósodó falak alatt gubbasz­tó embereken átszáll valami sírós, fázós, rettenetes szomo­rúság. * Négy ember áll a Hotel Hungária személyzeti kijáró­iánál. Béla bácsi karjára támasz­kodva a feketehajú, láztól cse­repes ajkú Zsuzsa. És Mária — Péterrel. Kormosak, piszko­sak és éhesek. Most már nincs, amit félteniük kellene odalent — vannak anyák, akik ezt a néhány órát még odalent akarják átvészelni, néhány család átóvakodott a Vigadó épületébe. Most mérre? A sarkon egyenruhás em­berek állnak — Péter arrafelé indul, Béla bácsi is arrafelé indul, karjára támaszkodva Zsuzsa visszahökken. — Mi van, Zsuzsa? —• néz rá Péter és megérti a vissza- hőkölést. Zsuzsa még minden egyen­ruhában a halált látja. Nyugodtan mehetünk, ked­ves — teszi kezét a lány vállára Béla bácsi is. Hát elindulnak. De az egyik katona odakia­bál, apró, zömök, kis prém­sapkás katona ez, amolyan jó kiskún arca van, pedig hát in­kább tatár lehet — gyerünk a fal mellé! Ezt a kiáltást nem értik. De az intést igen. Hát odahúzód­nak. Akna vijjog a levegőben. De nem a térre csap. Hát óvakodnak tovább a fal mel­lett. A sarokról még utoljára visszanéznek. A Vigadó mel­lől világosan látni, mint raj­HANGJA Szántanánk, de A sárospataki gépállomás egyik brigádja a lcisrozvágyi Petőfi Tsz-nél dolgozik. Szeret­nénk jó munkát végezni, de majd minden dekádban 4—5 napot állunk ekevashiány miatt. Mi traktorosok tisztá­ban vagyunk azzal, hogy mi­lyen nagy jelentősége van az őszi munkák időben való el­végzésének, s mindent el is kö­nincs ekevas vetünk ezért. Nem értjük te* hát, hogy a gépállomás veze­tősége miért nem gondoskodil1 az ekevas és az üzemanyaí utánpótlásról? A gépállomás központja Sá­rospatakon van, tőlünk 30 ki­lométerre. Ide nem járhatunk be mindennap új ekevasért. Deák István traktorvezeti Egy auyagcMáló telepről A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat 26 raktára közül 9 Óz­don és környékén van. A sajó- várkonyi telepre évek óta sok­száz vagon kavics, mész, ce­ment, homok, vasbetoncölöp, szén, zúzottkő, tégla, nádpalló, zsaludeszka és egyéb épü­letanyag, valamint vasszerke­zet érkezik. Az ózdi rekonst­rukciós munkákat is e raktá­rakból látjuk el építési anyai" gal, ezért kívánatos lenne, W a kohászati üzem és a BMV együttesen még egy vasúti vá­gányt fektetne le, amellyel * kocsik kirakáshoz való beál­lítását megkönnyítené. Murányi Tibor Bánrév« öreg kollégium fiatal lakóiról A sárospataki kollégium fia­tal tálcái most ismerkednek az ősi épülettel, amelyben fenn­állása óta most kezdődött a 431. tanév. Én még csak két hete vagyok itt, de máris má­sodik otthonomnak érzem az öreg iskolát és a kollégiumot. Nagyon kedvesen bánnak velünk, elsősökkel az idősebb tanulók és igen nagy szeretet­tel vesznek körül tanáraink és a kollégium igazgatónője. Kez­detben kissé szokatlan volt * házirend, amely reggel 6 órP ébresztővel kezdődik, de wjáf valamennyien szigorúan al' kalmazkodunk hozzá. A kolU' giumban mindennap délutá* 4-től szilencium van este hétif< ezután vacsorázunk és 9 árit' kor már mindenki ágyban va* hogy erőt gyűjtsön a másnap tanuláshoz. Doros Magdolna Sárospatak. Villany van, de mi nem világíthatunk Augusztus 7-én a mi kis községünkben is kigyulladt a régenvárt villanyfény. Volt nagy öröm faluszcrte, s még mindig nagyon örülnénk, ha örömünkbe nem vegyült volna üröm. Történt, hogy bár még augusztus 20-a előtt befizet­tük a villanyórára a pénzt, mégpedig családonként 2 300 forintot, ai órát azóta sem szerelték fel, minek követke*' tében nincs bekötve házunk!»» a villany és nem világít!»»' tunk vele. Most, amikor korábban este­ledik, szeretnénk olvasgat« otthon, szeretnénk végre e vezni a villanyt. Id. Molnár Jáno« ö*v. Pisztro Józscfné Nyíri. A vendégkönyv első lapjára Látogatás a Szabványosítási Kiállításon Mint laikus — megvallom őszintén — kissé zavarba jöt­tem a sok-sok alkatrész, a gé­pek, sőt a valóságos kis gyá­rak makettjei, a grafikonok százai láttán, s a műszaki tá­jékoztatások hallatán. És bár a vasgyári iparitanuló-intézet bejárata fölött függő sokszínű transzparens figyelmeztetett, hogy itt nem valamiféle mű­vészeti élmény várja a látoga­tót, bent a kiállítási tereimben meggyőződésemmé vált: mű­vészet ez is. A műszaki eljárá­sok szabványosításának, a leg­különfélébb gépek, alkatré­szek, berendezések, építőele­mek gyártási tipizálásának, egyszerűsítésének művészete. S hadd tegyem mindjárt hoz­zá: rendkívül érdekes, népgaz­zolódik az ég szürke vásznára vörössel és feketével, mint valami régen megholt közép­kori barát iniciáléja, a félig rommá vált szállodaépület fa­lainak égő, bíborvörös váza. Csendesen izzik, olyan fény lengi körül, mint a mikulás­kirakatot, amelyekben kram­puszok ijesztgetik sztaniollal bevont puttonyok közül a gyerekeket. Négy emelet válik parázzsá ott. És a négy emelettel az ál­lord Hampton emléke, meg az igazi lordoké — a „csak egy nap a világé” — amely immár egy nap sémi A Vörösmarty téren idege­nül kopog a léptük. Először járnak az utcán na­pok óta. Hullák. És döglött lovak. Leszakadt villanyveze­tékek. Törött üveg. És a Gerbaud-ból váratla­nul kilép egy csatakos, fá­radt, vánnyadt katonaló és embert látva, panaszosan fel­nyerít. A téren csak Vörösmarty szobra ép. Rendületlenül. Mögötte háttérnek égő há­zak. És mégis, mintha friss levegő szállna valahonnan, — mintha rossz álom lidérce röppent volna el a melléről, Soós Péter szomjasan szívja tele a tüdejét a kormos-füstös pesti levegővel 111 (Végei daságunk szempontjából ig<* hasznos művészet ez. A Magyar Szabványügyi Hí vatal Budapest után előszó Miskolcon rendezte meg ezt jelentős szabványosítási kiállt tást. öt iparág, — a kohász»* a bányászat, a gépipar, 1 vegyipar és az építőipar szabványosítási eredményei] perspektíváit mutatják be 1 kiállítások rendkívül szemig tető módon, ugyanakkor izüéj ses, modem elrendezésbe9] Ha a látogatónak alkalma ví] bepillantania a kiállítás M lisszái mögé, csak elismerés» és köszönetét fejezheti ki a tíj nulságos táblák összeállítás»' ért a negyven szakembernek a grafikusoknak és mindazok nak, akik résztvettek a rend» zésben. o kiállítás, amely méltaf tarthat számot nagy érdekig désre, a konkrét érvek erej» vei bizonyítja: a szabványos! tás, a tipizálás rendet tered1! iparunk gyártási területeit1, megszünteti a tervezések, WÍ' szaki eljárások ötletszerűségé s mindemellett jelentős xnétr fékben növeli a termelés ga» daságosságát (radványi) «zi segély a nagycsaládosoknak A Szövetkezetek Borsod n>» gyei Értékesítő Központján^ üzemi bizottsága az év taV» szán elhatározta, hogy a re» delkezésére álló szakszerve*» ti segélykeretet ebben az es» tendőben széles közvélemény) kutatás alapján osztja szét. A szakszervezeti bizalmi^ véleménye alapján tegnapéi™ 12 nagycsaládos fizikai dóig» zónák osztottak ki szakszer?» zc'.i segélyt. Németh elvtál* az üzemi bizottság titkára mondotta, hogy mc'-szünteti»- azt a helytelen gyakorlaté hogy nem bíráltak felül, “ jogos a szakszervezeti segélf re. Most minden kérés nölküj személyenként 250 forinttá segítették azokat, akiknek sö] rri-r-rmekük van, s az őszi tad' könyv-, füzet- és ruhavásári# anyagi gondok elé állítaná * családot.

Next

/
Thumbnails
Contents