Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

Vasárnap, 1961. Július *.

BSZAKMAGTARORSKAG

s

Tornyosnémetí gondok

mennyiségen fele-fele arányban való öíztozás megfelel a tagsági elképzeléseinek, Alacsonyan tervezték a termésátlagokat, nem nehéz tehát túlteljesíteni a tervet.

Varga József állattenyésztési brigádvezető ezt mondta:

— A tervezett munkaegységnek meg kell lenni, különben nem érdemes dolgozni.

Sajnos, hogy' mennyit fog érni egy munkaegység a tornyosnémetí termelőszövetkezetben, az nem a tagság óhajától — hanem a munkájától függ. Ha nem kapálják meg a kukoricát, a krumplit, ha a gaz elöli a cukorrépájukat a takarmányt egy hónap késéssel takarítják be, nem lesz meg még a 22 forintos munkaegység-érték sem, s miből lenne meg? A haszon nem az égből pottyan, meg kell azért dolgozni, s a tomyosiak hasznáért nem a hidasnémetiek fognak fáradni.

A tomyosiak bizton remélhetik, hogy jóval többre telik majd hasznukból a tervezettnél. Szép állatállománnyal rendelkeznek. Mint Panku- ési János elvtárs, a falufelelős mondotta, amikor odakerült, a sertések nagy'on gyöngék, elhanyagoltak voltak. T. Takács Péter bácsit állították a sertésekhez, s mintha kicserélték volna az állatokat. Pedig itt a kevés takarmányból kell jót csinálni, nem bővelkednek takarmány dolgában. A

Üj gabonatisztító gép

A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság klementinái üzemegységében folynak a KGST országaiban gyártott mezőgazdasági magtisztító gépek vizsgálatai. Az összehasonlító vizsgálaton „átesett” gabonatisztító gépeket a gazdaság üzemegységeiben használják majd, a gyakorlati tapasztalatokat összegyűjtik., s ezek alapján döntik el, hasz- nos-e a gépek sorozatgyártása. A képen látható OVP 20-as szovjet előtisztító gép teljesítménye búzából óránként 20 tonna, ami — tekintve a gép aránylag kicsiny voltát — hatalmas teljesítménynek számít.

mint bármelyik Miskolc közeli faluban, a férfilakosság túlnyomó része itt is a vasútnál, a városokban keresi kenyerét — s a föld ott maradt az öregek, meg az asszonyok nyaltán. Nem bírnak a földdel, ha nem segítenek azok, akik eddig is segítettek: az, iparba járó dolgozók, a vasutasok, a családtagok. A tsz-község megalakulása előtt segítettek — a vasutasok most sem fordítanak hátat a földnek, az „iparisták” már inkább.

Mintegy 70 férfira és 80 nőre hárul közel 1200 hold szántóföld megművelése. Sok ez. S most nyögik az őszi mulasztás terheit is. Alig szántottak akkor1 valamit. Ami őszi vetésük van* azt is a kis létszámú régi tsz vetette. Egy kis szerencse is háramlik a fezre abból, hogy kevés az őszi gabona. Még vagy két-három hét eltelik a tavaszi vetésű kalászosok aratásáig, addig— ha minden épkézláb embert sikerül megmozgatni — talán végezni tudnak a növényápolási tennivalókkal. Talán. Egy „egész” háztáji földdel (egy holddal) rendelkező tagra — kétszáz négyszögöl híján — három hold kapálnivaló jut, ezt, ha megfeszül 6e tudja elvégezni, ha családtagjai magára hagyj ák.

Későn, szárazba vetettek. Egy kiadós eső után egyszerre kelt ki minden, nem volt meg a szokásos egymásutániság, s most csupán 60 százaMesterséges tavat építenek ftfagyrédén

X. Takács Péter bácsi állandóan r sertések körül található. Lelkiismeretes munkájával kivívta a tornyosnémeti tsz-tagok megbecsülését.

rínt már el is felejtették volna a ta- karmányknszálást, még az árokpartokat is lekaszálták volna, ha a ne. gyedében való takarmánybetaikarí- tást megvalósítják.

két csibenevelő, Nasta Istvánná és Tokár Sándomé lelkiismeretes munkájával szép hasznot hoz a közösség konyhájára. A közel 150 db szarvas- marha is jelentős jövedelemmel kecsegtet. Az állattenyésztési brigádvezető szerint, a tervezett munkaegység-értéket maga az állattenyésztés is képes biztosítani. Semmi ok tehát Tornyosnémeti ben a csüggedésre. De minden termelési ágnak a növénytermesztés képezi az alapját; ha nincs elegendő takarmány, képtelenség jövedelmezően foglalkozni az állat- tenyésztéssel.

Az aratással nem lesz baj — mondják nagyon határozottan a tsz vezetői. A falusi ember, essen bár át a legnagyobb hirtelenséggel jött változáson is, ha beérik az élet, fogja a kaszát és megy', mert azzal aztán nem lehet várni, a kenyér meg kell; ha az nincs, semmi sincs. Ez a maga- biztosság azonban csak akkor lesz egészen megalapozott, ha az aratás megszervezéséről sem feledkeznek meg. A vasutasok közül tizenheten máris bejelentették, hogy szeretnének aratni. Premizálással is serkentik az aratás minél gyorsabb lebonyolítását.

A tornyosnémetí határnak vannak lehetőségei, de ezeket csak szorgalommal lehet a közösség hasznára fordítani.

G. M.

Heves megyében a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet évről- óvre új létesítményekkel gazdagodik. A szövetkezet tagjai az idén is jelentős beruházásokat valósítanak meg. Az öntözéses gazdálkodás megteremtése végett elhatározták, hogy a szövetkezet területén mesterséges tavat létesítenek. A munkák elvégzésére az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozóit kérték fel. A tervek szerint a községet átszelő Patai patak vizét völgyzárógáttal felfogják, s így 35 holdas mesterséges tó keletkezik, amelyben 290 ezer köbméter vizet tárolnak. Ezt a vizet elsősorban a szőiőoltványok, a 70 holdas kertészet, valamint a 360 holdnyi egyéb nörények öntözésére használják fel. Ezenkívül a mesterséges tó alkalmas haltenyésztésre és a tsz vezetőségének elgondolása szerint a tó partján víziszárnyas telepet is’ létesítenek. Az állami hitelből és saját erőből épülő mesterséges tó vízével szeptemberben már 70 holdat öntözhetnek a szövetkezetben.

Egy üzemi konyháról,..

NEHEZEN HINNÉM, hogy ebben az üzemi konyhában, illetve legtávolabbi zugában harminc foknál kevesebb lenne a hőmérséklet. A hatalmas tűzhely mellett pedig — ilyenkor nyáron — negyven-negyvenöt.

Tudatosan kezdem így ezt a rövidke riportot, hiszen ez a legelső élménye (forró élménye) az embernek, ha ide belép. A másik élmény az ínycsiklandozó illatok orgiája. Még egy igen beteg és lustamozgású gyomor is kedvet kap itt az evéshez.

Jó illatok, jó ételek, talán ez jellemzi legjobban a Borsod megyei Állami Építő Vállalat saját kezelésében lévő üzemi konyháját.

Elöljáróban még annyit kell tudni erről a konyháról, hogy' tíz éve tartja fenn a vállalat, s ezideig lényegesebb panasz nem hangzott el ellene

Az üzemi konyha életéről beszélgetünk Balogh Sándor konyhaveze- tővel, aki tíz éve vezető. Tíz év sok idő; sok baj, sok vesződség, sok dicséret, egy kiváló dolgozó oklevél, — mindez arról tanúskodik, hogy Balogh Sándor rendszeresen végzi munkáját a többi dolgozóval együtt. Mert először is róluk beszél a vezető; munkatársairól, a konyhai dolgozók kollektívájáról és Horváth Istvánná főszakácsról, aki szintén tíz éve dolgozik itt

— Meg vagyok elégedve mindany- nyiok munkájával — mondja Balogh Sándor. — Célunk az, hogy megtartsuk ezt a minőséget, amely- lyel nem egyszer kivívtuk feletteseink, és elsősorban a munkahelyeken dolgozók dícséretét. Tennészetesen

nem is lehet más célunk, mint a minőség és mennyiség javilása, hiszen jól tudjuk mindannyian, hogy a jó koszt hozzájárul a jó kedvhez és a jó munkához is.

BIZONY van itt tennivaló bőven a konyhán, különösen nyáron; ez a főszezon, ilyenkor dolgoznak a legtöbben a vállalatnál. Naponta ezer- hatezáz ebédet és kétszáz vaesorá* főznek, s déltájban ugyancsak forgalmas a Béke tér 6. szám alatti udvar. Lovaskocsi kikai és autókkal szállítják el negyven különböző munkahelyre az ebédet, ez a „legnehezebb” idő, a legtöbb munka ideje. Nem beszélve arról, hogy időnként különböző rendezvények ebédjét is vállalja a konyha, s most hamarosan megkezdődik a vállalati dolgozók gyermekeinek üdültetése is Lillafüreden. A gyermekek kosztjának elkészítését ez a konyha vállalja.

Ha azt mondjuk, hogy tisztasági szempontból is dicséretet érdemelnek a konyha dolgozói, nem túlozunk. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert az épület nem éppen a legmodernebb. s ez fokozott munkát ró a személyzetre.

A túlzott dicséret néha éppen az ellenkező hatást váltja ki, ez esetben azonban könnyen okát lehet találni a jó és változatos, bőséges ebédnek, a tisztaságnak.

A KONYHA dolgozói évek óta együtt vannak. Huszonkettőjük közül három rendelkezik a „Kiváló dolgozó oklevéllel”, de a többiek is összeszokott, régi munkaerők. A munka jó elosztása és nem utolsó sorban Horváth Isty’ánné főszakácsnő jó irányítása is hozzájárul a kiJl/f ire a Nap a longi lTX erdő mögül felkapaszkodik az ég peremére, a kertészbrigád asszonyai már mind künn dolgoznak a sárospataki határban az egylyukú hídnál, a Mandulás alatti dűlőben. Hagymát csomóznak, karalábét, paprikát kapálnak, vagy éppen az elburjánzó hónaljhajtásokat törik a paradicsomtövekről.

Nem nagy a Rákóczi Termelőszövetkezet kertészete, mindössze 10 hold. Igaz, maga a tsz is csak a múlt télen nőtt meg 900 holdra. Nagy tábla szőlőjük és egy kis gyümölcsösük is van, ami sok munkás kezet kíván, s ez a magyarázata, hogy a kis birtokhoz viszonyítva magasnak látszik a tagok létszáma, örül most ennek a vezeTermelőszöveteli asszonyok a kertészeiben

tőség, hiszen minden kapásra, kaszásra nagy szükség van ezekben a szorgos időkben.

A Rákóczi Termelőszövetkezet fő jövedelemforrása a növénytermesztés, a szőlő, gyümölcs. Fejlődőben van az állattenyésztésük ts, de ebben az üzemágban még nehézségekkel küzdenek. És jelentős tétellel szerepel a növénytermesztésen belül a kertészet is. A június r>égén eldugott 30 000 kései káposztával már minden palántájuk künn van a szabadban. Lén iacgyenes sorokban díszlik a paradicsom, paprika, karalábé, karfiol, hagyma, káposzta. Egyelőre szárazföldi műveléssel kertészkednek, de szorgalmas munkával így is kihoznak mindent ebből a kis darab földből, amit csak lehet. Jóformán még csak a kezdetén vannak a termelésnek, de már eddig mintegy 50 ezer forintra tehető a bevételük a zöldárúből. És ha továbbra is kedvező lesz az időjárás, ezt az összeget bizonyára sikerül megsokszorozniuk.

Szerződéses viszony, ban vannak a MÉK-kel, amelynek bőségesen szállítanak mindenféle zöldárut. Gyönyörűek a véleményeik. Aki csak elmegy a kis kertészet mellett, bármily sietős is az útja. nem állhatja meg. hogy elismeréssel ne

szóljon Csicsetkó János brigávezető szakértelméről és a tsz-asszonyok szorgalmáról. Mert a kertészeti brigád 13 tagja közül 10 asszony, akik nap mint nap künn dolgoztaik, s úgy rendben tartják a veteményes parcellákat, mint odahaza a virágoskertjüket. A napokban határszemlét tartó járási mezőgazdászok is meglátogatták a kis kertészetet, s nagy elismeréssel szóltak a kertészeti brigád tagjainak odaadásáról, szép munkájáról.

H ícséri is a brigád- ^ vezető az asszonyokat, s mindnyájan ióleső érzéssel gondolnak arra. hogy szorgalmas munkájával ez a kis csapat is hozzájárul a tervezett 39 forintos munkaegység eléréséhez.

Természetesen a konyhán dolgozók zöme — nő. Lányok és asszonyok, fiatalabbak és idősebbek. Jól megértik egymást. Kielégítő a kollektiv szellem.

Bár nehéz a munkájuk (főképpen j a meleg miatt), ritkán látni szomorú í arcot. Sűrűn hangzik fel a nevetés, 8 j bizonyára ez a jókedv is hozzájárul j ahhoz, hogy nyugodt szívvel él- í mondhatják, nemcsak ők, hanem az j ellenőrök és a fogyasztók is: minőség és mennyiség tekintetében a | Borsod megyei Állami Építő Vállalhat saját kezelésében lévő üzemi j konyha a megye egyik legjobb {konyhája. A dolgozók szeretik a főzt- ; jét, s a közös vélemény röviden eny- jnyi; sose legyen „rosszabb” a koszt.

UGYAN mit is kívánhat ilyenkor {a riporter? Csak annyit és csak azt; kidolgozzanak olyan jól és jókedvvel. Trnint eddig, süssenek és főzzenek mindig olyan jól, hogy a dicséret 80- jse változzék panasszáH. /.

A növényápolásban alkalmazott premizálás, a terven felül termelt

Nasta Istvánná a baromfi törzsállomány gondozója. A tyúkfarm szép Jövedelmet hoz a tsz konyhájára.

lókra állnak a kapálással. Pedig iparkodnak, nem kéretik magukat, de egy családból egy-két ember nem sokra megy a temérdek kapálni valóval. A takarmány kaszálásával, betakarításával Is bajok vannak. A lucerna első kaszálását az elmúlt héten hordták kazalba, a lóherének csupán a fele volt begyűjtve hétfőn. A réti| széna kaszálásával még nem végez-| tek. Az elnök, Varga Lajos szomorú-j an mondja;

— Ha idejében lekerült volna a ló-l here, a lucerna első kaszálása a föld-l ről, négyszer-öfezör is megtudtuk! volna kaszálni a lucernát. így vi-l szont legfeljebb három kaszálásra I számíthatunk. Az volt a baj nálunk.! hogy felsőbb szerveink nagyon húzó-l doztak attól a premizálási rendszer-j tői, amelyet a tagság javasoltigen, a tagság javasolta premizálás a közös hasznára vált volna. A járási tanács vezetői azonban csak akkor voltak hajlandók azt elfogadni, amikor már körmükre égett a munka. Aj kialakult helyzet nem volt éppenséggel rózsás. Ott volt a sok kaszálni-I Való — a tagság meg várt, csak várt.I megvan dől el a vita a vezetőség és al járás között. A kezdet kezdetén al tagság azt javasolta, hogy negyedészálnak és munkaégységet is írnak, tehát most többe kerül. Az elnök szeA volt prófl kastély udvarén jól érzik magukat a csibék. A jelenlepi 1500 darab elszállítása után 2 ezret rendelnek. A tsz kedvet kapott a csibencvcléshez.

ben, munkaegység nélkül takarítsák be a takarmányt. A járásiak ezt nem fogadták el. Jelenleg hatodában kaX magyar—csehszlovák határ tőszomszédságában felevő községben éppen úgy gond a munkaerő-hiány,