Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

BSZAKMAGYARORSZAG Kedd, *961. Július 11, Káprázatos repülőparádé Moszkvában Moszkva, július 10. A szovjet légiflotta napja alkalmá­ból tegnap Moszkva mellett, a tusi- nói repülőtéren nagyszabású repülő- parádét rendeztek. A bemutatót óri­ási érdeklődés előzte meg, már ko­rábban is közismertté vált ugyanis, hogy a sportrepülőkön kívül ezúttal — hosszabb szünet után — ismét részt vesznek az ünnepségen a. katonai lé­gierő alakulatai, s a nagyközönség megláthatja a legújabb szovjet kato­nai repülőgépeket is. A tusinói repülőtéren és a környe­ző erdőségekben, síkságokon, lakó­telepeken már jóval az ünnepség kezdete előtt csaknem egymillió em­ber helyezkedett el, hogy szemta­núja legyen a bemutatónak. A Cská- lov központi repülőklub épületének erkélyén foglaltak helyet a szovjet vezetők, élükön Hruscsowal és Brezsnyevvel. A vendégek sorában számos kül­földi diplomata, magasállású szemé­lyiség foglalt helyet, jelen volt a légi­bemutatón Apró Antal, a Moszkvá­ban tartózkodó magyar gazdasági küldöttség vezetője is. Az egyik bemutató során kilenc turbólégcsaváros nehéz helikopter ereszkedett le ezután a földre. Né­Párissi lapok Hruscsov szombati beszédéről Párizs (MTI) Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A szovjet kormányfő szombati be­széde igen élénk visszhangot keltett a francia közvéleményben. A párizsi polgári sajtó, amely egyébként igen bő terjedelemben idézi még hétfőn is Hruscsov beszé­dét, főleg azt húzza alá, hogy a Szovjetunió kész tárgyalásokra a né­met békeszerződés és Berlin kérdé­sében. A polgári hírmagyarázók nem fukarkodnak a jóslatokkal, találga­tásokkal: A Combat vezércikkében ez áll: „A Nyugat valószínűleg be­lemegy a tárgyalásokba, előbb azon- ban néhány nyilatkozathoz folyamo­dik, hogy megmentse tekintélyét és álcázza tehetetlenségét.” A Francé-Soir szerint ősszel ke­rülhet sor a Berlinnel és a német problémával foglalkozó kelet—nyu­gati konferenciára. A jobboldali lapok közül egyik­másik, mint a Figaro, természetesen úgy igyekszik magyarázni a szovjet kormányfő által bejelentett intézke­déseket, hogy azok „megfélemlítés: manővert” jelentenek, az Echo sze­rint pedig ez intézkedéseknek az a célja, hogy előidézzék a kapitalista világ közvéleményében „a szükséges pánikot” ahhoz, hogy végül is a köz­lemény a vezetőket engedmények megadására késztesse. Az ilyen és hasonló állítások el­len tiltakozik az Humanité és így ír: Az igazság az, hogy a Szovjetunió Hruscsov szavával komoly figyel­meztetést intéz mindazokhoz, • akik elég őrültek lennének belesodorni a világot a bonni revansvágyók olda­lán egy háborúba. Azoknak, akik, mint De Gaulle, máris ilyen irányú katonai intézkedéseket hoztak, Hrus­csov lényegében azt válaszolja, hogy nem a vitorláshajók, hanem a ter­monukleáris rakéták korában va­gyunk. A Szovjetunió miniszterelnö­kének beszéde meghívót jelent a tár­gyalásra és emlékeztetőt a realitá­sokra. A francia sajtó ezenkívül foglal­kozik a Szovjetunió, illetve a NATO hagyományos fegyverzetű haderői­nek erőviszonyaival. A Monde ve­zércikkében azért siránkozik, hogy legfeljebb harmadannyi katonai erőt állíthat szembe a Nyugat Kelettel. Az angol sajtó Gagarin őrnagy angliai látogatásáról London (MTI) Ritkán vártak Londonban nemzet­közi hírességet olyan lelkes és lázas érdeklődéssel, mint Gagarin őrna­gyot. A Sunday Express ezzel kap­csolatban ezeket írja: A látogatás híre kínos zavarba hozta külügyi illemtanárainkat, akik nyilván attól tartanak, hogy a szov­jet hős lelkes fogadtatása bosszant­hatja az-Egyesült Államokat, amely­nek világűr-tekintélyén hatalmas csorbát ejtett Gagarin diadala. Ja­vasolom, hogy fogadjuk Gagarint lel­kese^, adjunk magas kitüntetést ne­ki. Nagyon szomorú fényt vetne ránk, ha a Szovjetunió óriási hala­dása miatti kicsinyes irigykedésből, vagy politikai ellentétek miatt nem méltatnánk kellőképpen ezt a párat­lan teljesítményt. Negyven éves a mongol népi forradalom A hazánknál tizenötször nagyobb ázsiai országban mindössze egy­millió ember él. Bárki azt hihetne, hogy egy ilyen nagy területű és kis népsűrűségű országban csak a tá­volabbi jövőben valósulhatnak meg a szocializmus eszméi. A történe­lem azonban mást bizonyít. Külö­nösen 1917 októbere óta... A testvéri mongol nép példát és bátorítást nyert nagy szomszédjá­tól a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével, és 40 év­vel ezelőtt az Ulan-Bator és Csoj- balszan alapította Mongol Forra­dalmi Néppárt vezetésével harcba indult, hogy kivívja függetlenségét és felszámolja a kizsákmányolást. 1921. július 11-én — ma 40 éve — vette kezdetét a mongol népi for­radalom, melynek vezetője a For­radalmi Néppárt, hihetetlen bonyo­lult körülmények között — Marx—* Engels—Lenin tanításaira támasz- kodvd — a feudalizmusból a szo­cializmus győzelméig vezette a testvéri mongol népet. Július 11. —1 a forradalom kezdetének évfordu­lója — a mongol nép nemzeti ün­nepe. A népi forradalom győzelme — melyet két szakaszban valósítottak meg — azt eredményezte, hogy 40 év alatt Mongólia elmaradott állat­tenyésztő agrár országból agrár­ipari országgá fejlődött, ahol az összipafi termelés csupán az utóbbi 10 év alatt négyszeresére nőtt, s 1960-ra a mezőgazdaságban is győz­tek a szocialista termelési viszo­nyok. A mongol nép jelenleg vagy lel­kesedéssel munkálkodik harmadilc 5 éves tervének végrehajtásán (1961—1965), melynek teljesítésével nagy lépési tesz előre az ipari- agrár országgá fejlődés útján. Ami a kultűrforradalom eredmé­nyeit illeti, sokan nem tudják, hogy Mongólia ma a 10 000 lakosra jutó főiskolai hallgatók számát tekintve maga mögött hagyja a kapitalista. Olaszországot, Japánt, a Német Szövetségi Köztársaságot, Auszt­riát, Finnországot — s hogy Mon­gólia, mint a szocialista világrend- szer nagy családjának tagja — a jövőben még gyorsabban fog fej­lődni e tekintetben is. A Mongol Népköztársaság pél­dája is bizonyítja, amit a kommu­nista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata, értékelve az elmara­dott népek perspektíváját, így fo­galmazott meg: „Az évszázados el­maradottság felszámolásának és életkörülményeik meg javításánál: legjobb útja — a nem kapitalista fejlődés útja. Csak ezen az úton szabadulhatnak meg a népek a ki­zsákmányolástól, a nyomortólt az éhségtől.” Őszinte szívből köszöntjük « szo­cializmust építő testvéri mongol népet nagy nemzeti ünnepén, s kí­vánjuk, hogy érjenek el újabb si­kereket a Mongol Népköztársaság felvirágoztatásában. A csendőr jelentkezik Hruscsov elvtárs beszédének befejező része (Folytatás az 1. oldalról.) Mi mindig erről beszéltünk és ma is erről beszélünk. A Szovjetunió egyelőre még az Egyesült Államok mögött van a gazdasági fejlődés színvonalát te­kintve és ezt mi őszintén elismer­jük. Országunk azonban kimeríthe­tetlen potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy gyorsan behozza ezt a lemaradást és gaz­dagabbá váljék, mint az Egye­sült Államok. Kennedy elnök sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatában beismer­te, hogy a szocialista rend lehelové leszi a Szovjetunió számira, hogy utólérje az Jb'uvesült Államokat a gazdasági verseny politikája. Ezért mi azt mondjuk Kennedy elnöknek, De Gaulle tábornoknak, MacMillan úrnak: Nos, versenyezzünk így. Ez ésszerű lenne. Ha mi, megkötve a békeszerződést Németországgal, kezet szorítanánk egymással és kijelen­tenék, hogy erőfeszítéseinket a gazdasági versenynek szenteljük, akkor a Földön minden ember meg­könnyebbülten lélegezne fel. Jó be­vezetés lenne ez a további tárgyalá­sokhoz és a tartós béke megteremté­sére vonatkozó évszázados álom meg­valósításához. Mi hajlandók vagyunk erre és kezet nyújtunk a nyugati ha­talmak kormányainak. * Elvtársak! A szovjet hadsereg sok dicsőséges győzelmet aratott hazánk ellenségei fölött. Ma a világ legélen- járóbb, legerősebb hadserege. Az utóbbi években, hála a párt és a nép gondoskodásának, gyökeresen át­alakult a szovjet hadsereg, flotta- és légihaderő technikai alapja. Fegyve­res erőink továbbra is szakadatlanul fejlődni és tökéletesedni fognak, megkapják a leghatékonyabb fegyve­reket mindaddig, amíg el nem fogad­ják az általános leszerelés tervét. Csakhogy, bármilyen erős és tö­kéletes is a haditechnika, felada­tát csak akkor tudja teljesíteni, ha megbízható és hozzáértő, ideo­lógiailag edzett, bátor és határ­talanul hazaszerctő katonák ke­zelik. * — mondotta Hruscsov és befejezésül felhívta a figyelmet: Továbbra is rendszeresen nevelni kell a harcosokat a marxizmus—leni. nizmus eszméin, a szovjet hazafias­ság. a proletár nemzetköziség szelle­mében. (MTI) *AZ UTÓBBI EVEKBEN a nem­zetközi események menete sok új bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy az amerikai imperializmus a világreakció fő támasza, nemzetközi csendőr, az egész világ népeinek el­lensége.” — állapította meg a kom­munista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata az elmúlt év novembe­rében. A Moszkvai Értekezleten ta­nácskozó 81 ország kommunista és munkáspártjainak képviselői a té­nyek bőséges halmazára támaszkod­tak, amikor az amerikai imperializ­mus szerepet ily tömören és találó­an megvilágították. Az azóta lezaj­lott nemzetközi események is iga­zolják a Moszkvai Nyilatkozat megállapításait. A közelmúlt fontosabb nemzetkö­zi eseményeit visszapergetve, bár­ki megállapíthatja: az amerikai im­perializmus mindenütt ott van, ahol a népek békéje, szabadsága és függetlensége ellen valamit tenni lehet. Ha valahol a földkerekségen nemzetközi konfliktus támad, az ér­telmi szerző, a felbujtó, a gyújtoga­tó szinte minden alkalommal az amerikai imperializmus. Ha nehéz is néha kibogozni egy-egy békebon­tó provokáció szálait — ezek végső soron Washingtonba vezetnek. He ha valahol „az USA tudta nélkül”, valamelyik partnere — Anglia, Franciaország, Belgium stb. — szít viszályt, a nemzetközi csendőr nyomban jelentkezik, hogy betöltse dicstelen szerepét: tartósítani, s ha lehet, kiszélesíteni a konfliktust, fondorlatos eszközökkel — no és persze géppisztollyal is —, elfojtani a szabadságukért küzdő, szabadsá­gukat védelmező népek harcát, szí­tani a hidegháború nyomasztó lég­körét, nyugtalanítani az emberisé­get. Emlékezzünk csak a kongói drá­mára, a Kuba elleni gyalázatos in­tervencióra, a laoszi konfliktusra, a német kérdés rendezésének eszte­len halogatására stb. —, hogy friss példáknál maradjunk... ■ Azaz, hogy nézzük a legfrissebbet. Az utóbbi napokban egyre több szó esik Kuwaitról. Ami Kuwaitban történik, az a közvéleményt élén­ken foglalkoztatja. Egyesek azt mondják: „Kuwaittal nem érdemes ennyit foglalkozni, kis ország, ed­dig alig tudtuk, hogy létezik-e a vi­lágon ...” ­Kuwait valóban nem nagy or­szág. Területe mindössze 15 540 négyzetkilométer — alig cgyhatoda hazánknak, s lakóinak a száma is mindössze 200 000. (1955-ös adat ) Kuwait szerepét és jelentőségét Azonban nem ezek az adatok mutat ják. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva, szinte az egész arab világ „kulcsa”. A Perzsa-öböl északnyu­gati csücskében, a Tigris és az Eufrátesz völgyének bejáratánál« Szaud-Arábia, Irak és Irán csatla­kozása közé van „beékelődve”, s így katonai stratégiai szempontból rendkívül fontos szerepet játszik Közép-Keleten. De ez csak egyik oka Kuwait jelentőségének. A MÁSIK, NEM KEVÉSBE fon- tós dolog, amit Kuwaitról tudni kell, az, hogy Kuwait — mint az arab világ szerves része —, jelenleg még Nagy-Britannia . ellenőrzése alatt áll. Anglia egész olajszükség­letének 37 százalékát a Kuwaiti olajforrásokból fedezi. — S miután az imperializmus lába alatt forró­sodik a talaj az arab világban is« így Anglia most rohamosan növeli tengeri és szárazföldi erőit Kuwait­ban. Be akar rendezkedni a Perzsa- öböl területén „tartós időre” —i ahogyan az angol Daily Telegraph értesüléseit értelmezhetjük. Mindez, az angol monopolisták logikájával még érthető is lenne. Do mit keres Kuwaitban a nemzetközi csendőr, az Amerikai Egyesült Ál­lamok? — Mert már itt is jelentke­zik! Hírügynökségi jelentések sze­rint hétfőn 5 amerikai hadihajó« köztük 2 gyorsjáratú romboló ér­kezett Dél-Afrika felöl, a kuwaitj felségvizekre. Úgy látszik, hogy » brit oroszlánnak segítségére siet az amerikai tigris, mert vérszagot szi­matol, mert katonai konfliktusra számít Irak és Anglia között, s a „békítő harmadik”, „Anglia hú szö­vetségese” nem maradhat el sehon­nan sem, ahol „egy kis háborúra” —„no ** perszc . egy kis zsákmány- ra” — és esetleg egy helyi háború következtében világháborúra van kilátás. — Kuwait tehát ma azért áll a közvélemény érdeklődésének homlokterében, mert veszélyes tűz­fészekké válhat a Perzsa-öböl tér­ségében, és ez veszélyezteti az em­beriség békéjét és biztonságát. A washingtoni sietség persze fő­ként azzal magyarázható, hogy a kuwaiti olajforrások fele a British Petróleum Company —, másik fele periig az amerikai Gulf Oil Corpo­ration tulajdonában van, s „jó, ha Amerika is ott van, ahol Anglia csapatösszcvonásaival a pozícióit igyekszik erősíteni”. És ebben a* összefüggésben persze már arra is fény derül, hogy ha a különböző monopóliumok érdekei forognak ve­szélyben, akkor a nyugati „hfl sző* vetségesek" nem igen szégyenlősek egymással szemben sem... AZ IMPERIALISTÁK egymás közötti súrlódásai persze kevésbé —. a Kuwaitban kialakult veszélyes tűzfészek annál inkább nyugtala­nítja az emberiséget. A népek éber­ségére van szükség, hogy a világ- reakció fő túm.V^a, a nemzetközi cs'endőr, Kuwaitban is lábhoz fegyverét. Cscpányi Lajos • I hány perc alatt a helikopterek bel-] sejéből katonai lánctalpas vontató-l járműveket és harci rakétákat rakod-, tak ki. Alig néhány perccel a földet« érés után a rakétaüteg már teljesenj menetkész állapotban volt. Kamov« tervező rakétaszállító helikoptere re-J pült át a nézők felett. Világosan lát-{ ható volt a gép törzsére szerelt piros j színű rakéta. < Ugyancsak új típusú, soha nem lá-< tott gépet ismerhettek meg ezután a* légiparádé nézői. Az úgynevezett csa-< varszárnyú repülőgép, a repülőgép ésj helikopter tulajdonságait egyesíti^ magában. A gép a repülőgép sebes-t ségével repülhet,,s helikopter módja-* ra, egyhelyben ereszkedhet le. A bemutató legnagyobb érdeklő-l déssel várt része, a katonai gépek, seregszemléje volt. Elsőnek Svecovi repülőőrnagy egy erősen nyilazott] szárnyú szuperszonikus — a hangse-i bességnél gyorsabban repülő — va-| dászgépen tartott műrepülő-bemuta-i tót, majd négy háromszög-szárnyú,] ugyancsak a hangsebességnél gyor-( sabb Vadászgép műrepülő-gyakorla-1 ta következett. 15 turbólégcsaváros] nehéz repülőgép jelent meg a repülő-( tér felett. Ezek a gépek helyettesítik] a bombázókat — már nem bombákat,! hanem nagy hatósugarú rakétákat] szállítanak magukkal. Másfajta nagyi sebességű rakétahordozó repülőgépek] tengeri célok leküzdésére alkalma-i sak — ezek a gépek óriási távolságo-] kát tehetnek meg leszállás nélkül. Ai haditengerészeti légierő hidroplánjaij tengeralattjárók leküzdését szolgál-i ják. i Ezután újabb 15-ös oszlop húzott el a nézők felett. A hangsebesség-] nél gyorsabb nehéz repülőgépek — amelyeknek hajtóműve érdekes mó­don hátul, a vezérlő síkok mellett helyezkedik el, levegő-föld típusú rakétákat hoztak — alkalmasak ar­ra, hogy a levegőből földi célokat semmisítsenek meg. Csupán néhány másodpercig tar­tott a legújabb típusú gépek bemuta­tója — ezek a gépek ugyanis a hang- sebességnél két-háromszorta gyorsab­ban juthatnak el céljukhoz. Vala­mennyi ilyen típusú gép nagyjából rakétára hasonlít, szárnyfelületük egészen kicsi — a törzs hátsó részé­ből jóformán csak egy apró három­szög nyúlik ki, A legkülönbözőbb rendeltetésű vadászgépek, rakéta­hordozók, távolsági „bombázók” — bombák helyett rakétákat szállítanak — zúgtak el a tusinói repülőtér fe­lett. A repülőtér felett lángcsóva tűnt fel. A nézőközönség jóíormán nem is láthatta, milyen géptől származik ez a lángcsóva. A legújabb típusú szov­jet szuperszonikus gép ugyanis fo­lyékony hajtóanyagú reaktív hajtó­művel működik — lényegében a ra­kétákhoz hasonlít és sebessége is megközelíti a rakéták sebességét rikai ipari termelés évenként 3 szá­zalékkal lesz nagyobb, akkor pedig 1968-ban hagyjuk őket magunk mö­gött. Körülbelül ugyanilyen adatokra lehet hivatkozni a két ország mező- gazdaságának fejlődési távlatait ille­tően. Ezután arról beszélt Hruscsov elvtárs. hogy alaptalannak bizonyul­tak azok a jóslatok, amelyek szerint Kennedy elnök hivatalba lépése után gyorsan fejlődik az amerikai gazda­ság. Hruscsov elvtárs felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak szorosabb kapcsolatokat kell kiala­kítani gazdasági téren, csakis .ez a járható út a két hatalom viszonyá­nak megjavulására, a bizalom légkö­rének kialakítására. A szovjet politika a békés együttélés politikája, ipari termelés növekedésének üteme 2 százalékos marad, mint ahogy az utóbbi idő átlaga mutatja, akkor a Szovjetunió már 1967-ben maga mö­gött hagyja Amerikát. Ha az ame­Igaz,, úgy gondolja, hogy ez majd csak távolabbi időpontban követke­zik be, mint ahogy mi mondjuk. Kétségbevonja terveink realitását, de a tények, s az élet meggyőzően mutatják, hogy téved. Nem szándékozom -vitába szállni Kennedy úrral. Csupán egy egyszerű számításra szorítkozom. A Szovjet­unió ipari termelésének volumene 1960-ban az amerikai termelés 60 százalékát érte el. Nálunk az elmúlt tizenhat esztendő alatt az ipari ter­melés növekedésének átlagos évi üteme 10,6 százalék volt. Ha a szov­jet ipar termelése évenkint 10 száza­lékkal növekszik, akkor a Szovjet­unió 1966-ban a jelenlegi amerikai termelést színvonalhoz viszonyítva 106 százalékot, 1970-ben pedig 156 százalékot ér majd el., . Ahhoz, hogy az Egyesült Államok ipari termelése 10 esztendő alatt 58 százalékkal nőtt, évenkint 4,5 száza­lékkal kellett emelkednie. • Ha áronban az amerikaiaknak sikerül Is biztosit a ni az évi 4,5 százalékos emelkedést, ahogy ezt Kennedy úr szeretné, akkor is 1970-ben utolérjük őket. Ha pedig az amerikaiaknál az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents