Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-11 / 161. szám
BSZAKMAGYARORSZAG Kedd, *961. Július 11, Káprázatos repülőparádé Moszkvában Moszkva, július 10. A szovjet légiflotta napja alkalmából tegnap Moszkva mellett, a tusi- nói repülőtéren nagyszabású repülő- parádét rendeztek. A bemutatót óriási érdeklődés előzte meg, már korábban is közismertté vált ugyanis, hogy a sportrepülőkön kívül ezúttal — hosszabb szünet után — ismét részt vesznek az ünnepségen a. katonai légierő alakulatai, s a nagyközönség megláthatja a legújabb szovjet katonai repülőgépeket is. A tusinói repülőtéren és a környező erdőségekben, síkságokon, lakótelepeken már jóval az ünnepség kezdete előtt csaknem egymillió ember helyezkedett el, hogy szemtanúja legyen a bemutatónak. A Cská- lov központi repülőklub épületének erkélyén foglaltak helyet a szovjet vezetők, élükön Hruscsowal és Brezsnyevvel. A vendégek sorában számos külföldi diplomata, magasállású személyiség foglalt helyet, jelen volt a légibemutatón Apró Antal, a Moszkvában tartózkodó magyar gazdasági küldöttség vezetője is. Az egyik bemutató során kilenc turbólégcsaváros nehéz helikopter ereszkedett le ezután a földre. NéPárissi lapok Hruscsov szombati beszédéről Párizs (MTI) Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A szovjet kormányfő szombati beszéde igen élénk visszhangot keltett a francia közvéleményben. A párizsi polgári sajtó, amely egyébként igen bő terjedelemben idézi még hétfőn is Hruscsov beszédét, főleg azt húzza alá, hogy a Szovjetunió kész tárgyalásokra a német békeszerződés és Berlin kérdésében. A polgári hírmagyarázók nem fukarkodnak a jóslatokkal, találgatásokkal: A Combat vezércikkében ez áll: „A Nyugat valószínűleg belemegy a tárgyalásokba, előbb azon- ban néhány nyilatkozathoz folyamodik, hogy megmentse tekintélyét és álcázza tehetetlenségét.” A Francé-Soir szerint ősszel kerülhet sor a Berlinnel és a német problémával foglalkozó kelet—nyugati konferenciára. A jobboldali lapok közül egyikmásik, mint a Figaro, természetesen úgy igyekszik magyarázni a szovjet kormányfő által bejelentett intézkedéseket, hogy azok „megfélemlítés: manővert” jelentenek, az Echo szerint pedig ez intézkedéseknek az a célja, hogy előidézzék a kapitalista világ közvéleményében „a szükséges pánikot” ahhoz, hogy végül is a közlemény a vezetőket engedmények megadására késztesse. Az ilyen és hasonló állítások ellen tiltakozik az Humanité és így ír: Az igazság az, hogy a Szovjetunió Hruscsov szavával komoly figyelmeztetést intéz mindazokhoz, • akik elég őrültek lennének belesodorni a világot a bonni revansvágyók oldalán egy háborúba. Azoknak, akik, mint De Gaulle, máris ilyen irányú katonai intézkedéseket hoztak, Hruscsov lényegében azt válaszolja, hogy nem a vitorláshajók, hanem a termonukleáris rakéták korában vagyunk. A Szovjetunió miniszterelnökének beszéde meghívót jelent a tárgyalásra és emlékeztetőt a realitásokra. A francia sajtó ezenkívül foglalkozik a Szovjetunió, illetve a NATO hagyományos fegyverzetű haderőinek erőviszonyaival. A Monde vezércikkében azért siránkozik, hogy legfeljebb harmadannyi katonai erőt állíthat szembe a Nyugat Kelettel. Az angol sajtó Gagarin őrnagy angliai látogatásáról London (MTI) Ritkán vártak Londonban nemzetközi hírességet olyan lelkes és lázas érdeklődéssel, mint Gagarin őrnagyot. A Sunday Express ezzel kapcsolatban ezeket írja: A látogatás híre kínos zavarba hozta külügyi illemtanárainkat, akik nyilván attól tartanak, hogy a szovjet hős lelkes fogadtatása bosszanthatja az-Egyesült Államokat, amelynek világűr-tekintélyén hatalmas csorbát ejtett Gagarin diadala. Javasolom, hogy fogadjuk Gagarint lelkese^, adjunk magas kitüntetést neki. Nagyon szomorú fényt vetne ránk, ha a Szovjetunió óriási haladása miatti kicsinyes irigykedésből, vagy politikai ellentétek miatt nem méltatnánk kellőképpen ezt a páratlan teljesítményt. Negyven éves a mongol népi forradalom A hazánknál tizenötször nagyobb ázsiai országban mindössze egymillió ember él. Bárki azt hihetne, hogy egy ilyen nagy területű és kis népsűrűségű országban csak a távolabbi jövőben valósulhatnak meg a szocializmus eszméi. A történelem azonban mást bizonyít. Különösen 1917 októbere óta... A testvéri mongol nép példát és bátorítást nyert nagy szomszédjától a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével, és 40 évvel ezelőtt az Ulan-Bator és Csoj- balszan alapította Mongol Forradalmi Néppárt vezetésével harcba indult, hogy kivívja függetlenségét és felszámolja a kizsákmányolást. 1921. július 11-én — ma 40 éve — vette kezdetét a mongol népi forradalom, melynek vezetője a Forradalmi Néppárt, hihetetlen bonyolult körülmények között — Marx—* Engels—Lenin tanításaira támasz- kodvd — a feudalizmusból a szocializmus győzelméig vezette a testvéri mongol népet. Július 11. —1 a forradalom kezdetének évfordulója — a mongol nép nemzeti ünnepe. A népi forradalom győzelme — melyet két szakaszban valósítottak meg — azt eredményezte, hogy 40 év alatt Mongólia elmaradott állattenyésztő agrár országból agráripari országgá fejlődött, ahol az összipafi termelés csupán az utóbbi 10 év alatt négyszeresére nőtt, s 1960-ra a mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok. A mongol nép jelenleg vagy lelkesedéssel munkálkodik harmadilc 5 éves tervének végrehajtásán (1961—1965), melynek teljesítésével nagy lépési tesz előre az ipari- agrár országgá fejlődés útján. Ami a kultűrforradalom eredményeit illeti, sokan nem tudják, hogy Mongólia ma a 10 000 lakosra jutó főiskolai hallgatók számát tekintve maga mögött hagyja a kapitalista. Olaszországot, Japánt, a Német Szövetségi Köztársaságot, Ausztriát, Finnországot — s hogy Mongólia, mint a szocialista világrend- szer nagy családjának tagja — a jövőben még gyorsabban fog fejlődni e tekintetben is. A Mongol Népköztársaság példája is bizonyítja, amit a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata, értékelve az elmaradott népek perspektíváját, így fogalmazott meg: „Az évszázados elmaradottság felszámolásának és életkörülményeik meg javításánál: legjobb útja — a nem kapitalista fejlődés útja. Csak ezen az úton szabadulhatnak meg a népek a kizsákmányolástól, a nyomortólt az éhségtől.” Őszinte szívből köszöntjük « szocializmust építő testvéri mongol népet nagy nemzeti ünnepén, s kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket a Mongol Népköztársaság felvirágoztatásában. A csendőr jelentkezik Hruscsov elvtárs beszédének befejező része (Folytatás az 1. oldalról.) Mi mindig erről beszéltünk és ma is erről beszélünk. A Szovjetunió egyelőre még az Egyesült Államok mögött van a gazdasági fejlődés színvonalát tekintve és ezt mi őszintén elismerjük. Országunk azonban kimeríthetetlen potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy gyorsan behozza ezt a lemaradást és gazdagabbá váljék, mint az Egyesült Államok. Kennedy elnök sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatában beismerte, hogy a szocialista rend lehelové leszi a Szovjetunió számira, hogy utólérje az Jb'uvesült Államokat a gazdasági verseny politikája. Ezért mi azt mondjuk Kennedy elnöknek, De Gaulle tábornoknak, MacMillan úrnak: Nos, versenyezzünk így. Ez ésszerű lenne. Ha mi, megkötve a békeszerződést Németországgal, kezet szorítanánk egymással és kijelentenék, hogy erőfeszítéseinket a gazdasági versenynek szenteljük, akkor a Földön minden ember megkönnyebbülten lélegezne fel. Jó bevezetés lenne ez a további tárgyalásokhoz és a tartós béke megteremtésére vonatkozó évszázados álom megvalósításához. Mi hajlandók vagyunk erre és kezet nyújtunk a nyugati hatalmak kormányainak. * Elvtársak! A szovjet hadsereg sok dicsőséges győzelmet aratott hazánk ellenségei fölött. Ma a világ legélen- járóbb, legerősebb hadserege. Az utóbbi években, hála a párt és a nép gondoskodásának, gyökeresen átalakult a szovjet hadsereg, flotta- és légihaderő technikai alapja. Fegyveres erőink továbbra is szakadatlanul fejlődni és tökéletesedni fognak, megkapják a leghatékonyabb fegyvereket mindaddig, amíg el nem fogadják az általános leszerelés tervét. Csakhogy, bármilyen erős és tökéletes is a haditechnika, feladatát csak akkor tudja teljesíteni, ha megbízható és hozzáértő, ideológiailag edzett, bátor és határtalanul hazaszerctő katonák kezelik. * — mondotta Hruscsov és befejezésül felhívta a figyelmet: Továbbra is rendszeresen nevelni kell a harcosokat a marxizmus—leni. nizmus eszméin, a szovjet hazafiasság. a proletár nemzetköziség szellemében. (MTI) *AZ UTÓBBI EVEKBEN a nemzetközi események menete sok új bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy az amerikai imperializmus a világreakció fő támasza, nemzetközi csendőr, az egész világ népeinek ellensége.” — állapította meg a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata az elmúlt év novemberében. A Moszkvai Értekezleten tanácskozó 81 ország kommunista és munkáspártjainak képviselői a tények bőséges halmazára támaszkodtak, amikor az amerikai imperializmus szerepet ily tömören és találóan megvilágították. Az azóta lezajlott nemzetközi események is igazolják a Moszkvai Nyilatkozat megállapításait. A közelmúlt fontosabb nemzetközi eseményeit visszapergetve, bárki megállapíthatja: az amerikai imperializmus mindenütt ott van, ahol a népek békéje, szabadsága és függetlensége ellen valamit tenni lehet. Ha valahol a földkerekségen nemzetközi konfliktus támad, az értelmi szerző, a felbujtó, a gyújtogató szinte minden alkalommal az amerikai imperializmus. Ha nehéz is néha kibogozni egy-egy békebontó provokáció szálait — ezek végső soron Washingtonba vezetnek. He ha valahol „az USA tudta nélkül”, valamelyik partnere — Anglia, Franciaország, Belgium stb. — szít viszályt, a nemzetközi csendőr nyomban jelentkezik, hogy betöltse dicstelen szerepét: tartósítani, s ha lehet, kiszélesíteni a konfliktust, fondorlatos eszközökkel — no és persze géppisztollyal is —, elfojtani a szabadságukért küzdő, szabadságukat védelmező népek harcát, szítani a hidegháború nyomasztó légkörét, nyugtalanítani az emberiséget. Emlékezzünk csak a kongói drámára, a Kuba elleni gyalázatos intervencióra, a laoszi konfliktusra, a német kérdés rendezésének esztelen halogatására stb. —, hogy friss példáknál maradjunk... ■ Azaz, hogy nézzük a legfrissebbet. Az utóbbi napokban egyre több szó esik Kuwaitról. Ami Kuwaitban történik, az a közvéleményt élénken foglalkoztatja. Egyesek azt mondják: „Kuwaittal nem érdemes ennyit foglalkozni, kis ország, eddig alig tudtuk, hogy létezik-e a világon ...” Kuwait valóban nem nagy ország. Területe mindössze 15 540 négyzetkilométer — alig cgyhatoda hazánknak, s lakóinak a száma is mindössze 200 000. (1955-ös adat ) Kuwait szerepét és jelentőségét Azonban nem ezek az adatok mutat ják. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva, szinte az egész arab világ „kulcsa”. A Perzsa-öböl északnyugati csücskében, a Tigris és az Eufrátesz völgyének bejáratánál« Szaud-Arábia, Irak és Irán csatlakozása közé van „beékelődve”, s így katonai stratégiai szempontból rendkívül fontos szerepet játszik Közép-Keleten. De ez csak egyik oka Kuwait jelentőségének. A MÁSIK, NEM KEVÉSBE fon- tós dolog, amit Kuwaitról tudni kell, az, hogy Kuwait — mint az arab világ szerves része —, jelenleg még Nagy-Britannia . ellenőrzése alatt áll. Anglia egész olajszükségletének 37 százalékát a Kuwaiti olajforrásokból fedezi. — S miután az imperializmus lába alatt forrósodik a talaj az arab világban is« így Anglia most rohamosan növeli tengeri és szárazföldi erőit Kuwaitban. Be akar rendezkedni a Perzsa- öböl területén „tartós időre” —i ahogyan az angol Daily Telegraph értesüléseit értelmezhetjük. Mindez, az angol monopolisták logikájával még érthető is lenne. Do mit keres Kuwaitban a nemzetközi csendőr, az Amerikai Egyesült Államok? — Mert már itt is jelentkezik! Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn 5 amerikai hadihajó« köztük 2 gyorsjáratú romboló érkezett Dél-Afrika felöl, a kuwaitj felségvizekre. Úgy látszik, hogy » brit oroszlánnak segítségére siet az amerikai tigris, mert vérszagot szimatol, mert katonai konfliktusra számít Irak és Anglia között, s a „békítő harmadik”, „Anglia hú szövetségese” nem maradhat el sehonnan sem, ahol „egy kis háborúra” —„no ** perszc . egy kis zsákmány- ra” — és esetleg egy helyi háború következtében világháborúra van kilátás. — Kuwait tehát ma azért áll a közvélemény érdeklődésének homlokterében, mert veszélyes tűzfészekké válhat a Perzsa-öböl térségében, és ez veszélyezteti az emberiség békéjét és biztonságát. A washingtoni sietség persze főként azzal magyarázható, hogy a kuwaiti olajforrások fele a British Petróleum Company —, másik fele periig az amerikai Gulf Oil Corporation tulajdonában van, s „jó, ha Amerika is ott van, ahol Anglia csapatösszcvonásaival a pozícióit igyekszik erősíteni”. És ebben a* összefüggésben persze már arra is fény derül, hogy ha a különböző monopóliumok érdekei forognak veszélyben, akkor a nyugati „hfl sző* vetségesek" nem igen szégyenlősek egymással szemben sem... AZ IMPERIALISTÁK egymás közötti súrlódásai persze kevésbé —. a Kuwaitban kialakult veszélyes tűzfészek annál inkább nyugtalanítja az emberiséget. A népek éberségére van szükség, hogy a világ- reakció fő túm.V^a, a nemzetközi cs'endőr, Kuwaitban is lábhoz fegyverét. Cscpányi Lajos • I hány perc alatt a helikopterek bel-] sejéből katonai lánctalpas vontató-l járműveket és harci rakétákat rakod-, tak ki. Alig néhány perccel a földet« érés után a rakétaüteg már teljesenj menetkész állapotban volt. Kamov« tervező rakétaszállító helikoptere re-J pült át a nézők felett. Világosan lát-{ ható volt a gép törzsére szerelt piros j színű rakéta. < Ugyancsak új típusú, soha nem lá-< tott gépet ismerhettek meg ezután a* légiparádé nézői. Az úgynevezett csa-< varszárnyú repülőgép, a repülőgép ésj helikopter tulajdonságait egyesíti^ magában. A gép a repülőgép sebes-t ségével repülhet,,s helikopter módja-* ra, egyhelyben ereszkedhet le. A bemutató legnagyobb érdeklő-l déssel várt része, a katonai gépek, seregszemléje volt. Elsőnek Svecovi repülőőrnagy egy erősen nyilazott] szárnyú szuperszonikus — a hangse-i bességnél gyorsabban repülő — va-| dászgépen tartott műrepülő-bemuta-i tót, majd négy háromszög-szárnyú,] ugyancsak a hangsebességnél gyor-( sabb Vadászgép műrepülő-gyakorla-1 ta következett. 15 turbólégcsaváros] nehéz repülőgép jelent meg a repülő-( tér felett. Ezek a gépek helyettesítik] a bombázókat — már nem bombákat,! hanem nagy hatósugarú rakétákat] szállítanak magukkal. Másfajta nagyi sebességű rakétahordozó repülőgépek] tengeri célok leküzdésére alkalma-i sak — ezek a gépek óriási távolságo-] kát tehetnek meg leszállás nélkül. Ai haditengerészeti légierő hidroplánjaij tengeralattjárók leküzdését szolgál-i ják. i Ezután újabb 15-ös oszlop húzott el a nézők felett. A hangsebesség-] nél gyorsabb nehéz repülőgépek — amelyeknek hajtóműve érdekes módon hátul, a vezérlő síkok mellett helyezkedik el, levegő-föld típusú rakétákat hoztak — alkalmasak arra, hogy a levegőből földi célokat semmisítsenek meg. Csupán néhány másodpercig tartott a legújabb típusú gépek bemutatója — ezek a gépek ugyanis a hang- sebességnél két-háromszorta gyorsabban juthatnak el céljukhoz. Valamennyi ilyen típusú gép nagyjából rakétára hasonlít, szárnyfelületük egészen kicsi — a törzs hátsó részéből jóformán csak egy apró háromszög nyúlik ki, A legkülönbözőbb rendeltetésű vadászgépek, rakétahordozók, távolsági „bombázók” — bombák helyett rakétákat szállítanak — zúgtak el a tusinói repülőtér felett. A repülőtér felett lángcsóva tűnt fel. A nézőközönség jóíormán nem is láthatta, milyen géptől származik ez a lángcsóva. A legújabb típusú szovjet szuperszonikus gép ugyanis folyékony hajtóanyagú reaktív hajtóművel működik — lényegében a rakétákhoz hasonlít és sebessége is megközelíti a rakéták sebességét rikai ipari termelés évenként 3 százalékkal lesz nagyobb, akkor pedig 1968-ban hagyjuk őket magunk mögött. Körülbelül ugyanilyen adatokra lehet hivatkozni a két ország mező- gazdaságának fejlődési távlatait illetően. Ezután arról beszélt Hruscsov elvtárs. hogy alaptalannak bizonyultak azok a jóslatok, amelyek szerint Kennedy elnök hivatalba lépése után gyorsan fejlődik az amerikai gazdaság. Hruscsov elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani gazdasági téren, csakis .ez a járható út a két hatalom viszonyának megjavulására, a bizalom légkörének kialakítására. A szovjet politika a békés együttélés politikája, ipari termelés növekedésének üteme 2 százalékos marad, mint ahogy az utóbbi idő átlaga mutatja, akkor a Szovjetunió már 1967-ben maga mögött hagyja Amerikát. Ha az ameIgaz,, úgy gondolja, hogy ez majd csak távolabbi időpontban következik be, mint ahogy mi mondjuk. Kétségbevonja terveink realitását, de a tények, s az élet meggyőzően mutatják, hogy téved. Nem szándékozom -vitába szállni Kennedy úrral. Csupán egy egyszerű számításra szorítkozom. A Szovjetunió ipari termelésének volumene 1960-ban az amerikai termelés 60 százalékát érte el. Nálunk az elmúlt tizenhat esztendő alatt az ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme 10,6 százalék volt. Ha a szovjet ipar termelése évenkint 10 százalékkal növekszik, akkor a Szovjetunió 1966-ban a jelenlegi amerikai termelést színvonalhoz viszonyítva 106 százalékot, 1970-ben pedig 156 százalékot ér majd el., . Ahhoz, hogy az Egyesült Államok ipari termelése 10 esztendő alatt 58 százalékkal nőtt, évenkint 4,5 százalékkal kellett emelkednie. • Ha áronban az amerikaiaknak sikerül Is biztosit a ni az évi 4,5 százalékos emelkedést, ahogy ezt Kennedy úr szeretné, akkor is 1970-ben utolérjük őket. Ha pedig az amerikaiaknál az