Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

2 ES*AKMAGYARORfi*AG Péntek, 1961- Július t. Kádár elviárs látogatása a kazincbarcikai építőtáborban (Folytatás az 1. oldalról.) bogy bizonyos kezdeti nehézségek : után. most már mind a magas-, mind ;a mélyépítő vállalat tudjh biztosítani - a munkát a fiataloknak. Brigádjaik i részt vesznek a betonozásnál, csator- jnazásnál, útépítésnél, .segítenék a kó- j műveseknek és más szakmunkások­Eszmecserék a munkahelyen A délutáni látogatásoknál a lcg- küiénbózubb -munkahelyeken találko-. zunik. az egyetemistákkal. Min-Járt az első állomásnál, a PVC-üzem ■építkezésénél kedves jelenetre kerül sor. Itt többek között jót megnyúlt közgazdászok dolgoznak. Feltűnik közöttük egy kistermetű, mozgékony gyerek, őri Gábornak hívják, 18 éves és már kőműves szakmunkás. Épp a napokban szabadult Debrecen kör­nyékéről került a berentei építkezé­sekhez. Kádár elvtárs hozzáfordul és nevetve kérdezi: — No és, hogy van megelégedve a jiúkkal? Hogy dolgoz­nak a gyerekek? őri Gábor jelentő­ségének és felelősségének teljes tuda­tában ad kifejezést megelégedettsé­gének és közli, hogy jól dolgoznak az- egyetemi hallgatók, meg van ve- slük elégedve. 9\ fiúk égyöntetüén mondják, hogy • kitűnőén érzik magukat, a sok szel­lemi igénybevétel után jólesik a fizikai munka. — Látják — jegyzi meg Kádár elvtárs —, mire jól belejönnek a munkába, addigra vége is lesz, A vasrudak rakodásánál, szállítá­sánál pompás izomzatú, atlétatermetű fiatalokkal találkozunk, akik a szer­dai, 14 tonnás „rekordról” számolnak be. Hiába, megszokták az eredmé­nyek összehasonlítását, fokozását és a rekordokat, ők a testnevelési főisko­lások. Érdekes beszélgetést folytat velük Kádár elvtárs arról, hogy a szocialista szellemű testneveléshez, sportoláshoz a jó versenyeredmények elérésére való képességek mellett tudásra, elméleti felkészültségre is jócskán szükség van. A TF-esek mondják is, hogy ók sokoldalú elmé­leti kiképzésben is részesülnek. Sokan ezt nem tudják, és hibás elképzelé­seik vannak a Testnevelési Főiskola munkájáról. Bizony, a sokoldalú el­méleti és gyakorlati kiképzés együtt igen kejmény feladatok elé állítja őket. ' ' í Hasonlóképp érdekes, izgalmas kis eszmecsere bontakozik -Id a „szögte- lonítők” brigádjánál, amelynek tag­jai a Gyógypedagógiai Főiskola hall­gatói. Kádár elvtárs nemrégiben jár* Budapesten, a fehérvári úton .olyan iskolai osztályban, ahol gyógypeda­gógiai nevelésre szoruló tanulókkal foglalkoznak. Személyes ben ve másai alapján is mondja: — A szülők na­gyon hálásak ezért a munkáért. Nagy türelem kell az ilyen gyerekekhez, de szép eredményeket lehet elérni. Nagyon fontos munka A tábor kedves vendége hosszasan elbeszélgetett Adóm János ötödéves orvostanhallgató brigádjának hallga­tóival is. A brigád immár negyedszer vesz .részt építőtáborban. Két alka­lommal volt a Hanságban, egyszer a dunántúli állami gazdaságban dol­gozott. most pedig itt van Kazinc­barcikán, hogy segítse a Berentei Vegyiművek építését. Kádár elvtárs megjegyezte: — Ebben a táborban talán nem mutatkozik meg olyan látványosan a fiatalok munkájának eredménye, mint a Hanságban, de legalább oly­annyira fontos, hiszen 5 éves ter­vünk egyik legjelentősebb beruhá­zása éppen a Berentei Vegyiművek építése. A beszélgetésnél szó került az orvosi hivatásra, a fiatal orvosok feladataira, ezzel összefüggésben a vidéki orvosi ellátásra, ettől függ sok tekintetben a dolgozó parasztság A békeszerződés kirántja a talajt a revansisták lába alól Walter Ulbricht, a Népi Kamara csütörtök délelőtti ülésén tett nyilat­kozatában részletesen kitért a meg­kötendő német békeszerződés tartal­mára. Egy ilyen békeszerződés — mon­dotta — természetszerűleg jogilag végleg megszabná Németörszág~*je- lenlegi határait. A 15 éve fennálló határokon senki sem változtathat. Áldás lenne a német nép szá­mára. ha békeszerződés szabná meg a határokat. Ezzel ugyanis egyszer s mindenkorra kiránta­nák a talajt a revansisták lába alól. Az NDK államtanácsának elnöke ezután azzal foglalkozott, hogy mit jelentene Németország katonai sem­legesítése. Hangsúlyozta, hogy ezt Bonnban egyesek elképzelhetetlen­nek tartják, de a német nép nagy többsége rendkívül előnyösnek talál­ná. A békeszerződés semmilyen vo­natkozásban sem korlátozná a nem­zetgazdaság, a tudomány és a kutató­munka békés fejlődését, — jelentette ki Walter Ulbricht és hangsúlyozta, hogy ha a bonni kormány továbbra is elzárkózik a békeszerződés elől, akkor elkerülhetetlen lesz a béke- szerződés megkötése csupán a Német Demokratikus Köztársasággal. Ez * békeszerződés — mutatott rá Ulbricht — erősítené az NDK nemzetközi jogi helyzetét és lehe­tőséget nyitna számára, hogy mint egyenjogú országot felve­gyék az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. Ez a békeszerződés megszüntetné a nyugat-berlini provokációs központot ts. Legfeljebb arról lehet szó, hogy ez a folyamat könnyebben és fájda­lommentesebben, vagy nehezebben megy-e végbe. Az NDK államtanácsának elnöke nyomatékosan követelte a militarlz- mus, a fasizmus és a revansizmus felszámolását egész Németországban, maid figyelmeztetett bizonyos bonni politikusokat arra, hogy ne válaszol­janak újabb provokációs kampány­nyal a Szovjetunió és az NDK leg­utóbbi békekezdeményezésére. Walter Ulbricht ezután hangsú­lyozta, az NDK-nak az a joga, hogy úr legyen a saját házában, vonatkozik a nyugat-berlini kér­désre is. Nem létezik eredendő jog egy má­sik ország megszállására. Németor­szágban csak egyetlen nemzetközi jogilag megalapozott jog létezik: a német népjoga a békeszerződésre. A jelenlegi nyugat-berlini megszállási rendszernek sem jogilag, sem tényle­gesen nincs köze a Hitler-ellenes koa­líció elveihez. A továbbiakban Walter Ulbricht az NDK kormányának nevében biz­tosította. semmilyen módon sem fog­ják korlátozni a demiütarizált szabad város. Nyugat-Berlin jogát arra vo­natkozóan, hegy maga döntsön sor­sáról. Az' államtanács elnöke ezután hangsúlyozta, az amerikaiaknak, is érdeke fűződik ahhoz, hogy végleg megfékezzék a militarizmust és mili­tarista elemek ne taszíthassák har­madik világháborúba az Egyesült Államokat. Az NDK kormánya — mondotta — helyesli, hogy az ENSZ részt vegyen a Nyugat-Berlinnek nyújtandó biztosítékokban. Mivel amerikai részről hangoztatták, hogy Nyugat-Berlin számukra nem jelen­tős katonai tényező, ezért feltételez­nünk kell, bizonyos körök csak azért ragaszkodnak Nyugat-Berlinhez, hogy azt továbbra is felhasználhassák a Kelet elleni politikájúik céljaira. Walter Ulbricht a továbbiakban kifejtette, ha nyugodtan szemléljük a kérdéseket, akkor megállapíthat­juk, hogy minden problémára lehet megoldást találni. Nincs tényleges indok háborús konfliktusra. A nyugatnémet militaristák végzetesen tévednek, amikor azt hiszik, hogy az egész világ kész meghalni érdekeikért. Az NDK államtanácsának elnöke befejezésül ezeket mondotta: — A békeszerződést meg fogják kötni, vagy rrjind a két német állam­mal, vagy — ha a nyugati hatalmak nem akarnak együttműködni 4- egyedül a Német Demokratikus Köz­társasággal. Ennek a békeszerződés­nek megkötése után minden állam­nak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy minden olyan kérdést, amely az NDK területével kapcsolatos, az NDK-val rendezzenek. Walter Ulbricht nyilatkozatát a Népi Kamara képviselői hosszan­tartó. viharos lelkesedéssel fogadták. egészségügy! színvonalának emelése. A falu jól felkészült, hivatástuda­tukban erős orvosokat vár — hang­súlyozta Kádár elvtárs. Kedves, hangulatos, igen élénk eszmecsere bontakozott ki a Zene- művészeti Főiskola hallgatóinak brigádja körében. A fiatalok megra­gadták az alkalmat és alaposan „ki­kérdezték” Kádár elvtársat. Tuda­kolták' véleményét irodalomról, ze­néről, művészetekről. Kádár elvtárs fejtegetéseiben visSza-visszatért an­nak hangsúlyozására, hogy a művé­szeteknek mivdenkoi a népet kell szolgálni ok. Akár zenéről, akár iro- dalopirók. akár festészetről is lerven szó, a művészi alkotás alapvető fel­tétele és követelménye hogy a töme­gekhez szélion. Nemcsak a széleslá- tókörű politikus, a pártvezető fogal­mazta meg gondolatait a _ művésze­tekről, hanem olyasvalaki is, aki — mint ez alkalommal kiderült — fia­tal korában maga is szívesen rajzol- gatott. — Eszerint tehát szereti a festésze­tét. Kádár el'-’társ? — tette fel a kér­dést ez egyik hallgató. — Kik a kedvenc festői? — kér­dezték nyomhan a többiek. — Hát elsősorban a régiek — fe­lelte Kádár elvtárs. Persze, ahol a régiekről, a klasszi­kusokról esik szó, ott alig lehet elke­rülni az izgalmas témát: a modern­ség kérdését. — A kísérletezés, az újra. a kor­szerűre való törekvés — fejtegette Kádár elvtárs — kétségtelenül he­lyes. Az azonban nem mindegy, mi­lyen eredmény születik a kísérletek­ből és mennyibe kerül a kísérletezés. Az se mindegy — fűzte hozzá nagy derültséget keltve —, vajon ki fizeti meg a kísérletezést. Örömmel tapasztaltuk, hogy azokat a fiatalokat is, akik a muzsikával, a művészettel jegyezték el magukat, érdekli népgazdaságunk helyzete, mezőgazdaságunk fejlődése, a terme­lőszövetkezetek munkája, gondjai, eredményei. Erről is tájékoztatta Ká dár elvtárs a főiskolásokat és közöl­te velük, hogy termelőszövetkezete­ink, — ha akadnak is még itt-ott hi­bák — nagyon kielégítően fejlődnek. Gyönyörű látvány fogadja az embert, ha repülőgépen utazik az ország fö­lött. Megörvendeztetik a hatalmas táblák. Milyen benyomást tett Kádár elv­társra a sátortábor? «— kérdezte az egyik hallgató. Kádár elvtárs megelégedéssel szólt élményeiről: —■ Általában kielégítő itt minden, de a táborra ráfér még egy kis csinosítás. Gondolom, néhány zöld csík, pázsit, virág, ami nem is kerülne sokba, még otthonosabbá tenné fiataljaink számára ezt a he­lyet. Otthonosabbá... Ennek levegője, a közösségi élet varázsa és szépsége ragadja meg a látogatót. A kitágult határú otthon, a mind jobban és jobban összeforró nagy család gyermekei, egy szép alkotó közösség fiai találkoztak pártunk Központi Bizottságának első titkárá­val. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ennek a találkozásnak megragadó él­ményét, akárcsak a tábori élet for­ró emlékeit, megőrzik szívükben. Sárközi Andor Foto: Szabados György * . Kádár János elvtárs csütörtökön délután, látogatásának befejezése után beszédet Intézett a kazincbar­cikai „Mező Imre” építőtábor fiatal­jaihoz. Beszédét laonnk szombati számá­ban ismertetjük. Az elkészült kerettel rendelkeznek. Közreműkö­désük akkor lesz hasznos és segítő, ha figyelemmel kísérik a termelőszö­vetkezetek anyagszükségleteit és az igényeket sürgősen kielégítik A ké­sedelmes anyagellátás, az anyagszál­lítás vontatottsága sok ember mun­káját akadályozhatja. Már jelenleg ia mutatkoznak az anyagellátásban nyugtalanító jelenségek, többek kö­zött nem kielégítő a tégla, a mész 0» az 500-as cement ellátása, sőt a köz­ponti anyagkészletből — a termelő­szövetkezeteik megrendelése ellenére — még egyetlen kéve nádat sem szállított le a MEZÖSZÖV. épületek befe­dése egyébként is nagy nehézségeket okoz. \z épí­tendő létesítmények nagy része a tervek szerint nádíedeles lesz. Ehhez azonban a szükséges nádmennyiség- gel megyénkben nem rendelkezünk. Éppen ezért a termelőszövetkezetek egyik fontos feladata, hogy az aratás alkalmával, elegendő mennyiségű rozsszalmát az épületek befedésére alkalmas zsúppá dolgozzanak fel A termelőszövetkezeti építkezések jelenlegi helyzete nem mindenben nyújt kielégítő képet. A legújabb adatok szerint a 841-ből 288 létesít­mény építése van folyamatban^ , amelyből 56 épület már elkészült Az erdőigazgatóségok a 683 db szerfás épület garnitúrából 450 darabot szál­lított le. A szerfa garnitúrákhoz szükséges vasalásokból és csavar­anyagokból a MEZÖSZÖV 320 garni­túrát adott át a termelőszövetkeze­teknek. Mindezek azt az igényt támasztják a tsz-építkezésekkel kapcsolatban álló vállalatokkal és szerveikkel szemben, hogy nagyobb erőfeszítések árán is, mielőbb lássák el a termelő- szövetkezeteket anyaggal. Ez annál inkább szükséges, mert sok épít­kezni akaró termelőszövetkezet ép­pen ezen anyagok hiányában nem tudja megkezdeni a munkát A vázoltak ellenére állapítani, hogy az elmúlt évhez vi­szonyítva a termelőszövetkezetek, hozzáállása, továbbá az anyagellátás megszervezése sokkal körültekintőbb és rugalmasabb. Azonban, hogy a munkát folyamatossá és zökkenő­mentessé tehessük, az említett hiá­nyosságokat feltétlenül és sürgősen meg kell szüntetni. A termelőszövet­kezeti építkezések mielőbbi befeje­zése nemcsak egyszerűen gazdasági kérdés, hanem jelentős politikai eredménnyel is jár. Hiszen a követ­kező években a különféle állattartási épületekkel már rendelkező termelő- szövetkezet sokkal, több anyagi javat. — húst, tejet, vajat — tud adni a város dolgozóinak, mely az életszín­vonal emelését is szolgálja. Angyal András a Tsz. Beruházási Irodai vezetője Losonczi Pál elvtárs látogatása megyénkben Tegnap, csütörtökön.- a reggeli órákban megyénkbe látogatott Lo­sonczi Pál elvtárs, földművelésügyi miniszter. Losonczi elvtárs, Kukucs- ka János elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára, Cscge Géza elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és Busznyák András elvtárs, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának vezetője kí­séretében megtekintette a kesznyé- tcnl Szabadság Termelőszövetkezet gazdaságát, az aratásl-cséplési mun­kálatokat. A termelőszövetkezet meg­tekintése után az esti órákig tartó határszemlén vett részt. Megnézte a szerencsi, az abaújszántói, az cncsí és az edelcnyi járás egy részét, a Hegyközt és az ún. Szárazvölgyi részt, valamint Cscnyéte termelőszövetke­zeti község határát. A szemle alkalmával eszmecserét folytatott kísérőivel a Hegyköz és a Szárazvölgy gazdálkodásának prob­lémáiról. y a Azt, hogy mostanában Toldi Pál, a Szerencsi Gépállomás főagronómusa e nem szívesen fogad látogatókat, meg _ lehet érteni. 32 aratógép, 17 kom- s bájn vágja a rendet, aratja a búzát i, a községek határaiban. Biztosítani 1 a? akadálymentes munkát, megfele­- lően irányítani az embereket, nem . könnyű feladat. Ráadásul helyette­- sítenie kell az igazgatót is. . Amikor felkerestük a gépállomáson, éppen a tsz-ekbe készült Indulni Bialkó Ist­vánnal, a Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának főmezőgazdászával. A negyedórás beszélgetés — amire időt szakított — sokat elárult a nagy- nyári offenzíváról. Július első nap- . jaival végeztek az őszi árpa aratá- :j sával, s elkezdődött a finis, az őszi a búza vágása, a tavasziak betakarítá- V sa is. Egy-két gépet leszámítva, a i munka akadálymentes, s minden a- tervek szerint történik, megvan a- biztosíték (az esetleges rossz időt le­számítva), hogy a szerződésekben t vállal-); 8200 hoidnyi kalászos mun­- kájával a gépállomás sikeresen meg- :- birkózik. d Javítani kell az cgyiitfmfikftdést a A termelőszövetkezetek nagy ré- s sze alaposan felkészült az aratásra, Segítsenek többet a tsz-ek Aratási tapasztalatok a Szerencsi Gépállomáson igyekszik harmónikus, jó kapcsola­tokat teremteni a gépállomással. A csobaji Tiszavidék Tsz meleg étellel is ellátja a traktoristákat, s itt vi­dáman, jól halad az aratás. Apró gesztus, mégis sokat jelent. Több termelőszövetkezet, mint a sóstófalvi, a taktaszadal nem akart annak idején szerződést kötni a gép­állomással, most éppen ők sürgetik legjobban a gépeket. Ilyen tapaszta­latokkal máshol is találkozhatunk. Tiszalúcon nem indulhatott időben a gép, mert nem biztosították a ké­zi kaszást, aki a táblák széleit és sarkait levágta volna. A gépállomás embereinek kellett ezt a munkát el­végezniük. A megyaszói Sallai és a szerencsi Lenin még az olyan mini­mális, természetesnek tűnő dologról is megfeledkezett, mint az ivóvíz el­látás. Vagy talán nem tartják szük­ségesnek? A tarlógereblyézés is von­tatottan halad, s ez nagyban akadá­lyozza a tarlóhántást, a másodvetés gyors elvégzését. A tiszalúcl Alkot­mány és a Haladás Tsz ebben is na­gyobb igyekezetét tanúsíthatna. Ismét a FŐ MÁV ! A Mezőgazdasági Gép- és Alkat­részellátó Vállalat biztosította az aratógépekhez és kombájnokhoz az alkatrészeket, az erőgépeknél azon­ban más a helyzet. Jelenleg 78 trak­tor vállalhat tarlóhántást, de dol­gozhatna több gép is. Megállást az alkatrészprobléma parancsol. Csap­ágyak, perselyek, láncok hiányoznak, ezért összesen 13 nagyteljesítményű lánctalpas traktor vesztegel a gépál­lomáson. A jelenleg használt erőgé­pekkel teljesíteni tudják ugyan a szerződésbeli kötelességüket, de nem ártana már most előre gondolni, s készülni a nyári, az őszi szántásra. Ezeknél a munkálatoknál szinte nél­külözöd etlenek a nehéz, nagyteljesít­ményű lánctalpas traktorok: ' Dicsérendő, hogy a FŐMÁV újabb 70 aratógéppel tudta gyarapítani me­gyénk gépállomásainak, így többek között a Szerencsi Gépállomásnak gépparkját. A leszállítás körül azon­ban itt is bajok adódtak. A Szerencsi Gépállomás is most kapott 5 darab új, SZK—3-as kombájnt, s ebből né­gyet most kell összeszerelni. Ezek * gépek máris dolgozhatnának, ha .szá­molnak a megye klimatikus helyze­tével. s oda küldték volna először a* aratógépeket, ahol előbb kezdték aa aratást, nem pedig például a Mérai Gépállomásra. A Szerencsi Gépállomás igyekszik megbirkózni a mezőgazdasági mun­ka egyik legnehezebbjével, az ara­tással. Mikor ezeket a szavakat fel­jegyeztük, akkor már a gépállomás mintegy 2000 hoidnyi kalászost vá­gott le, s a gépek munkája ellen nem merült fel különösebb kifogás. A főpróba tehát bevált, s ha így folytatják tovább, sikerrel birkóznak meg a többi feladattal is. Jónak mondható a gépállomás eddigi mun­kája, de ha a termelőszövetkezetek szorosabb kapcsolatokat teremtenek a traktoristákkal, kombájnvezetőkkel* segítenek, s nem hagyják magukra a gépállomás embereit, akkor a mér­leg még jobban alakul. garami A termelőszövetkezetek beruházásainak helyzetéről Biztosítani kell az építőanyagokat Terme 6s iövetkezeteink I — politikai és gazdasági megszilárdítá­sának egyik igen fontos tényezője a beruházásokra fordított eszközök he­lyes felhasználása, illetve a beruhá­zások időbeni megvalósítása. Ez év­ben Borsod megye termelőszövetke­zetei részére kormányzatunk 89 mil­lió íorint állami beruházási keretet biztosított építkezési célokra. A me­gyei tervek szerint e beruházási ke­retből 287 4ermelőszöyetkezet 841 darab különféle létesítményhez jut. A megépítendő létesítmények közül — csak a fontosabb épületcsoporto­kat említve — 8300 darab szarvas­marha, 42 540 darab sertés. 105 000 darab baromfi részére épül istálló és 670 vagon termény tárolásához ké­szül megfelelő épület. Ezenkívül szá­mos juhhodály, dohánypajta, öntöző­telep. haitató’-’áz kerül a termelőszö­vetkezetek birtokába. Az előző évektől eltérően, ez évben az épületek 95 százalékát a termelő­szövetkezeteknek házilagos kivitele­zésben kell megvalósítaniok. E célból igénybe veszik saját épftőhrigádjal- kat. vagy ha szakemberekkel nem rendelkeznek, kívül álló építőipari szakmunkás brigádokat alkalmaznak. Építkezéseik megvalósításához, a mű­szaki tervekben szereplő építőanyag szükségleteiket az állam központi készletből biztosítja. At n f-Ánv a term el ős zö­f\z a xeny, vetkejjgy beruházá­sokat házilagos kivitelezésben kell megvalósítani, nagy felelősséget ró az építő termelőszövetkezetekre és azokra a vállalatokra, vagy szer­vekre, amelyeknek a termelőszövet­kezeti építkezésekkel valamilyen kapcsolatuk van. A termelőszövetke­zetek feladata, hogy a létesítmények építéséhez a befejezésig, megfelelő számú, szakképzett dolgozót biztosít- sanak, vagy alkalmazzanak, még a mezőgazdasági kampánymunkák ide­jén is, mert a folyamatos építő tevé­kenység biztosíthatja a nagyszámú létesítmények elkészítését. A létesítmények mielőbbi elkészí­tése és azok használatba vétele a ter­melőszövetkezetek ez évi tervfelada­tát is képezi, ugyanis a termelési ter­vükbe beállított állatállomány elhe­lyezése és azok hozamának hasznosí­tása képezi a bevételi terv egy ré­szét. Tehát a bevételi terv teljesítése — melynek függvénye a munkaegy­ségre jutó részesedés forint értéke — függ a beruházások megvalósításától. A termelőszövetkezetek házilagos építkezéseiket csak úgy tudják folya­matossá, zökkenőmentessé tenni, ha az anyagellátó vállalatok, a MEZÖ­SZÖV, a TÜZÉP és a megyei erdő­igazgatóságok időben gondoskodnak megfelelő építőanyagokról és azokkal folyamatosan ellátják a termelőszö­vetkezeteket E szerveik munkáját megkönnyíti, hogy a tervezett ter­melőszövetkezeti építkezésekhez, a zárolt építési anyagokból megfelelő

Next

/
Thumbnails
Contents