Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-06 / 157. szám
Csütörtök, 1961. július 6. ESZAKMAGYARORSZAG (! s Mintegy 3 ezer tonna hengereltárut adtak terven felül a borsodnádasdiak az első félévben Két és fél millió forintot takarítottak meg a gyár dolgozói öt hónap alatt A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói hat nappal a határidő előtt teljesítették első félévi tervüket és az év elején tett 1500 tonnás terven felüli vállalásukat. A második félév kezdetéig pedig ugyancsak közel 1500 tonna hengereltárut állítottak elő tervük és vállalásuk teljesítésén felül. A második félévet tehát igen szép starttal, mintegy 3 ezer tonnás többlettermeléssel kezdhették. — A jó eredményeket elsősorban a zökkenőmentes anyagellátásnak köszönhetjük. — Ez az általános vélemény a lemezgyárban. Az anyagellátásban pedig a Dunai Vasmű segített különösen sokat. A Borsodnádasdi Lemezgyár részére ugyanis jelentős mennyiségű, 1000 milliméter feletti, 60—70 méter hosz- szúságú, lágyacél szalagtekercseket szállítanak. Ezeket, a mintegy 2 tonna súlyú acél tekercseket itt lefejtik, darabolják, majd 3 milliméter alatti finomlemezekké hengerelik. Ez így leírva persze igen egyszerűen hangzik. De ahhoz, hogy ezeknek a szalagtekercseknek a feldolgozása gyors és eredményes legyen, szükség volt egy megfelelő daraboló berendezésre is. Ezt a berendezést még az elmúlt esztendőben megszerkesztették, legyárttatták, s ez év februárjában munkába állították. Ezzel egy rendkívül nehéz fizikai munkafolyamatot iktathattak ki a hengerészek munkájából. A jó anyagellátáson kívül igen sokat segített egy jelentős műszaki intézkedés is. Az egyik hengersoron beállítottak egy negyedik hengerállványt. A műszaki számítások alapján, — s ez elsősorban Gyárfás Gyulának, a melegüzem főnökének érdeme —, rájöttek, hogy a hengersorokat hajtó 600 lóerős motorok négy hengerállvány működtetésére is alkalmasak. A hengerállványt és a hengerek nagy részét a gyárban elfekvő anyagokból állították elő. A negyedik hengerállvány lassan már egy hónapja működik. A számítások Egymillió forintos újítással épül Ózd szennyvízcsatornája és derítője 9 ezer köbméter földet mozgattak meg — 1.030 méter csatornát fektettek le — Levegöztetésű berendezés épül Sajóvárkonyban Ózd egyre nagyobb mérvű fejlődése megköveteli az ipartelepülés közművesítését. A város ivóvíz-ellátása, új utak, járdák építése, terep- rendezés és a szennyvízelvezető hálózat kiépítése szinte a legfontosabb feladatok egyike. Az utóbbi építését i— mely az országban egyedülálló újrendszerű szennyvízcsatorna és derítő lesz — már az elmúlt évben megkezdte a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat. Az építkezés, a jelenlegi munkák elvégzése felől érdeklődtünk Galántai Gábor építésvezetőtől. *— Mikor kezdték meg az építést, S milyen ütemben kívánják azt folytatni? — 1980-han kezdődött Ózd szennyvízcsatorna hálózatának építése. A 8,5 kilométer hosszú csatornát és szennyvízderítőt 36 millió forint költséggel építjük. Három szakaszban történik e fontos létesítmény építése és üzemeltetése. Az építkezés befejezésére 1963. november 30-án kerül Bor. *— A jelenlegi münilcák állása? — Az elmúlt évben 750 méter szakaszon készült el a szennycsatoma. Ez évben 2073 méter hosszúságban épül tovább. A tervek szerint szeretnénk befejezni a derítő betonmunkálatait, tető alá hozni a trafó- és kazánházat. Szerelésre kész állapotba hozzuk a homokfogót, a mérőcsatornát. a szivattyúházat, az elő- és utóülepítőt, a szellőztető medencét, de természetesen más kisebb jelentőségű munkál "tokát is végzünk. I960—61- ben már elkészült 1030 méter hosszúságú szennycsatoma, év végéig ez a szám 2823 méterre növekszik. ‘— 0(73; hallottuk, hogy ez a létesítmény az országban szinte egyedülálló beruházásnak számít? — Igen, valóban olyan szennyvízcsatorna-hálózatról és derítőről van szó, amely eltér a hagyományos szennyvíztisztítótól. Benedek Pál és Muits Tamás újításának köszönhető, hogy a beruházási és üzemeltetési költség lényegesen csökken és hogy az üzemeltetés biztonságosabb. Levegőztető berendezéssel érik el — az újítás alkalmazása révén — a szerves anyagok lebontását. Ezzel oxidálják a szennyvízben lévő baktériumokat. E rendszer elnevezése „Rocylaktiv”, ami légbefúvásos szennyvíztisztítást jelent. Ezzel és a megfelelő ülepítés- sel, valamint klórgáz fertőtlenítéssel tisztul meg a szennyvíz oly mértékben, hogy az bevezethető a Hangony- patakba. ^ Ez a beruházás megoldja özd város közművesítésének egyik fontos problémáját? — Igen, mint említettem, három fokozatban épül és kezdi meg üzemelését a szennyvízderítő és a csatornahálózat. Az első lépcső szerint húszezer lélekszámnak megfelelően, a további két ütemben pedig a város fejlődésének arányában. 1963-ban az első lépcső üzembehelyezésével megoldódik Ózd város legégetőbb problémája. A tervben nem szerepel a gyár szennyvizének levezetése, ennek tervei most készülnek. szerint ezzel évente 3—4 ezer tonnával növelhetik a hengersor kapacitását. Úgy tervezik, hogy a gyár ösz- s^es hengersorán felszerelik a negyedik hengeráílványt. A szép termelési eredményeken kívpl igen jelentős előrehaladást értek el a gyár dolgozói az anyagtakarékosságban is. A gyár műszaki intézkedési tervében elsőrendű feladatként a fajlagos alapanyag fel- használás csökkentését jelölték meg. A minőségi prémium feltételeit is a fajlagos anyagfelhasználáshoz szabták. Ezzel és a különböző műszaki intézkedésekkel, technológiai változtatásokkal elérték, hogy tonnánként — anélkül, hogy a minőség rovására ment volna —, 8,14 kg alapanyagot takarítottak meg. Az öt hónap alatt így megtakarított anyag értéke közel 1 millió 400 ezer forint volt. Az összes megtakarítás értéke pedig megközelítette a két és félmilliót A gyárban készülődnek a július 16- án kezdődő, évi nagyjavításra. Mint ahogy Gyárfás János elvtárs, a gyúr igazgatója elmondotta, az idei kéthetes nagyjavítást igen alaposra, mindenre kiterjedőre tervezték. Már most előkészítik a tartalék alkatrészeket, a szerelésekhez szükséges szerszámokat, anyagokat A nagyjavítás után újult erővel, friss lendülettel folytatják a termelést, hogy a gyár a második félévi tervét is hasonlóan szép eredménnyel zárhassa, mint az elsőt — radványl — *-------ooo-------K él- és négyemeletes Korszerű tömbházak a bányavidékeken A Nehézipari Minisztérium bányászati beruházási osztálya a bányatrösztök és vállalatok, valamint az ÉM. Lakóépülettervező Vállalat segítségével befejezte a kövelkcző évek bányászlakóház építkezéseinek gazdasági, műszaki előkészítését, öt év alatt 8000—9000 új lakás épült fel Oroszlányban, Tatabányán, Kazincbarcikán, Sajószcntpéteren, Pées-Mc- szcscn, Komló-Kenderföldön, Nagy- bátonyban, Várpalotán, Ajkán és sok más bányászvárosban, faluban. Az új lakásokat korszerű, 2—4 emeletes tömbházakban helyezik el. A lakások átlagos alapterülete 43—48 négyzet- méter, azaz másfél szoba. Lesznek természetesen egyszobás lakások Is, kisebb alapterülettel, hogy nagyobb alapterületű, két-háromszobás lakásokat is építhessenek. A legtöbb lakást beépített konyhabútorral, fürdőszobával és egyéb komforttal látják el. Ott, ahol erre mód kínálkozik, megkezdik a bányászlakásokba a távfűtés bevezetését. Komlón összesen kétezer lakást fűtőnek távvezetéken keresztül. Az építkezések már megkezdődtek. Az idén körülbelül 1300 lakást fejeznek be és 900-hoz fognak hozzá Két kép Ormosbányáról Szamos József, s javítóműhely lakatosa nagyteljesítményű szivattyúk ezerelését végzi. Munkájáról elismeréssel beszélnek az üzem vezetői. Serfőző Jánost és munkacsapatát szocialista címmel tüntették ki jó munkájukért. Képünkön a brigádvezető vitlaszerc- lésen dolgozik. Foto: Faulovits. ...«iiÄv.Jp'.t Csehszlovákiában felszámolták a gyermekbénulást Csehszlovákiában ez évben egyet- nak köszönhető, hogy Csehszlovákiá* gyermekbénulásos megbetege- ban, akárcsak Magvarországon, min- dést sem jelentettek, holott az 1956 . ,-60-as években átlagban 120 eset den veszélyeztetett korú gyermek fordult elő az első hat hónapban. A Sabinvcseppeket, vagy védőoltást ka- veszélyes betegség megszűnése an- pott. Hn crnzcznr jár a7- embcr a H' rJCI százszor szapartj építkezésen, százszor talál újat, szépet, csodálni valót. Mindig megragadó a pusztából, a ringó gabona-, a zöldellő kukoricatáblák öléből kiemelkedő új város; a gigantikus erőmű, melynek magasbanyúló kéményei szürke füstpamacsokat festenek a kéklő égboltra; a napfényben sziporkázó lakkfestékgyár; a mintegy két négyzetkilométernyi területen épülő új kombinát képe. Barnálló földhányások, kicsi felvonulási épületek, gigantikus épületóriások alapjai, karcsú vonalú épületvázak, félig, egészen kész épületek, rengeteg anyag, előregyártott elem váltakoznak. Sok Itt a vendég, a kíváncsi szakember — sok a külföldi —, mind látni akarja ezt a remekművet, az építés sajátságos stílusát, az Európa-szerte figyelmet érdemlő építési módot. Hidasi .Antal, a 31-es Építési Vállalat itteni építésvezetőségének gazdasági vezetője kíséretében járjuk a nagy területet. A nyúlánk, barna, napszemüveges fiatalember szinte «köpi” az adatokat. — Nézzék — mutat egy karcsú, főbb emeletes alkotásra — ez az Igazgatósági épület, ott mellette, az ejnyúló, alacsony rész a laboratórium. Ott végzik maid a vegyipari vizsgálatokat. Az épület 70—75 százalékban kész, lényegében már csak a szakipari munkák vannak hátra. — És ez milyen épület? — kérdezzük ogv feltűnően hosszú, magas, fűrészfogas, féltetős megoldású építményre mutatva. — Ez a karbantartó műhely. EPUL A VEGYIKO — Node minek kell a vegyikombinátnak egy ilyen hatalmas karbantartóműhely — mormogjuk csodálkozva —, hiszen ez maga egy egész gyár. — Ebben a csarnokban javítják majd az itteni, tehát a Borsodi Vegyikombinát, valamint a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek gépeit is. . Szürke és poros *SS a Tiszavidéki Vegyikombinát főépületéhez. Mellettünk teherautók, dömperek húznak el anyaggal megrakva, lomhgmozgású lovak baktatnak kétkerekű kordélyokkal. Az út jobb oldalán nagy földhányás, s mély árok húzódik. Csatornáznak. A másik oldalon mélyen a szántóföldekbe nyúlva T alakú tartóoszlopsor húzódik a magasba húzódó csővezeték számára. A főépület előtt megállunk, kísérőnk integet valakinek, s az egyik felvonulási épület elől egy fiatal technikus indul felénk. Köny- nyedén átugrik a földhányáson. — Beke Tibor — mutatkozik be, s már meg is indul előttünk a kordé- lyok, a teherautók vágta úton befelé az U alakú főépület kapuján. — Mire kíváncsiak? — kérdezi. Az épületre, vagy az emberekre? — Mindkettőre. Bólint, mint aki pontosan azt a választ kapja, amit várt. — Az építési munkák felével elkészültünk. A trafóépülettel itt. elől készen vagyunk, hátul is megkezdtük építését. Hogy kik dolgoznak itt? Van itt több remek brigád. Igen jó munkát végez a Szabó, a Losonci, a Zilizi, a Makó kubikosbrigád. No és itt van a Kossuth-díjas Bunda János ácsbrigádja .s. Bunda a legjobb brigádvezetők egyike. Kitűzőt, művezetőt helyettesít. Van egy remek újításuk is. Dehát erről beszéljen ő — mondja és odahívja a brigádvezetőt. Bunda János, a 40 év körüli, derűs, Vidám ember, a szokásos „mi újság a brigádban?” kérdésre kitérő választ ad. —• ömlik a beton. Ez a mi feladatunk. — Valami érdekesség mégiscsak van? — Most csináljuk a munka legnehezebb részét, a gépalapot. Nagyon komplikált munka. Bele lehet szédülni ... — Hallottuk, van egy újításuk. — Nincs benne semmi különös — vonja meg a vállát. — Sínek felhasználásával mintegy 170 ezer forint értékű faanyagot takarítunk meg a darupálya építésénél. És — teszi hozzá — szeptember 30-a helyett szeptember 15-re készülünk el a munkával. Még mondana valamit, de az egyik brigádtag integetni kezd. Bunda elvtárs bocsánatkérően mondja: — Mennem kell. Végigbaktatunk a vegyikombinát épületei mellett. Kísérőnk — Hidasi Antal — mindúntalan felhívja figyelmünket valamire. — Nézzék ezeket a karcsú, vasbeton tartóoszlopokat. Teljesen újszerű megoldás. Fenn egészen elvékonyodik. — És bírja a tetőszerkezetet? — Remekül. Egyébként utófeszített tartókkal dolgozunk. — Ez mit jelent? — A rácsos tartókat előregyártott elemekből állítjuk össze. Felül ösz- szehegesztjük, acélkötegeket fűzünk át rajtuk. Az acélkötegeket speciális géppel — 800 atmoszféra nyomással — feszítjük, aztán a részeket összebetonozzuk és a helyére emeljük, így gyorsabb a munka, nem kell zsaluzni, a földön készíthetjük el. Ennek a hipermodern eljárásnak olyan híre van, hogy ahány külföldi járt itt (márpedig elég sokan jönnek), mind őszinte elismeréssel nyilatkozik erről az új technológiáról. A Mamikvs tSf S épül a karcsú lábakon nyugvó két szórótorony. D. Nagy József technikus őszinte lelkesedéssel magyarázza, hogyan végezték az alapozást, hogyan végezték el a munka első szakaszát 4,75 m magasságig. — Ezt a munkát — mondja — Osváth János kubikos, Bogács János ács, Kiss Barna vasbetonszerelő brigádja, a június 30-i határidő előtt 14 nappal előbb készítette el. Most a tornyokat 45 méter magasságig a Csatornaépítő Vállalat építi, 45 métertől 60 méterig pedig újból mi csináljuk. — Most hol dolgozik a három brigád? — Az abszorpciós tornyokat alapozzák. Munkájuk érdekessége? 420 köbméter betont kell beépíteniük. Bejárjuk a nagy építkezést. Mindenütt szép eredményekről beszélnek. Minden nagyszerűen megy talán? Nem. Van itt gond is. Amilyen jól halad az építkezés, olyan vontatottan, nehézkesen végzik a szakipari munkákat. Nincs például elég állványcső. A 31-es Építőipari Vállalattól átszervezés miatt levált egy részleg. s ez leszerelt és elvitt 50 ezer méter állványcsövet. Noha ennyi nem is kell ide, de 10—12 ezer méter nélkülözhetetlenül szükséges lenne. A gondon kölcsönkért állványcsövekkel próbálnak segíteni. Panaszok hangzanak el a kecskeméti vállalatra, a Budapesti Fémmunkás és Épületlakatos Vállalatra, hogy valahogy nem éreznek elég felelősséget, nem küldenek elég szakmunkást. No és akad itt-ott egy kis javítanivaló a munkafegyelmen is. Persze nem égbekiáltó bajok ezek, a pártbizottság közreműködésével az építésvezetőség előbb-utóbb úgy is segít a dolgon. Dehát jó lenne, ha ezen az óriási építkezésen kevesebb gonddal végezhetnék a munkát. Elköszönünk “-ft! gunkkal hozzuk a látott képet egy új. épülő üzemből, a mintegy kétezer igazán nagyszerű munkát véncő munkásról. Csorba Barnabás
