Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

Csütörtök, 1961. július 6. ESZAKMAGYARORSZAG (! s Mintegy 3 ezer tonna hengereltárut adtak terven felül a borsodnádasdiak az első félévben Két és fél millió forintot takarítottak meg a gyár dolgozói öt hónap alatt A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozói hat nappal a határidő előtt tel­jesítették első félévi tervüket és az év elején tett 1500 tonnás terven fe­lüli vállalásukat. A második félév kezdetéig pedig ugyancsak közel 1500 tonna hengereltárut állítottak elő tervük és vállalásuk teljesítésén fe­lül. A második félévet tehát igen szép starttal, mintegy 3 ezer tonnás többlettermeléssel kezdhették. — A jó eredményeket elsősorban a zökkenőmentes anyagellátásnak köszönhetjük. — Ez az általános vé­lemény a lemezgyárban. Az anyagellátásban pedig a Dunai Vasmű segített különösen sokat. A Borsodnádasdi Lemezgyár részére ugyanis jelentős mennyiségű, 1000 milliméter feletti, 60—70 méter hosz- szúságú, lágyacél szalagtekercseket szállítanak. Ezeket, a mintegy 2 ton­na súlyú acél tekercseket itt lefejtik, darabolják, majd 3 milliméter alatti finomlemezekké hengerelik. Ez így leírva persze igen egyszerű­en hangzik. De ahhoz, hogy ezeknek a szalagtekercseknek a feldolgozása gyors és eredményes legyen, szükség volt egy megfelelő daraboló beren­dezésre is. Ezt a berendezést még az elmúlt esztendőben megszerkesztet­ték, legyárttatták, s ez év februárjá­ban munkába állították. Ezzel egy rendkívül nehéz fizikai munkafolya­matot iktathattak ki a hengerészek munkájából. A jó anyagellátáson kívül igen sokat segített egy jelentős műszaki intézkedés is. Az egyik hengersoron beállítottak egy negyedik hengeráll­ványt. A műszaki számítások alap­ján, — s ez elsősorban Gyárfás Gyu­lának, a melegüzem főnökének érde­me —, rájöttek, hogy a hengersoro­kat hajtó 600 lóerős motorok négy hengerállvány működtetésére is al­kalmasak. A hengerállványt és a hengerek nagy részét a gyárban el­fekvő anyagokból állították elő. A negyedik hengerállvány lassan már egy hónapja működik. A számítások Egymillió forintos újítással épül Ózd szennyvízcsatornája és derítője 9 ezer köbméter földet mozgattak meg — 1.030 méter csatornát fektettek le — Levegöztetésű berendezés épül Sajóvárkonyban Ózd egyre nagyobb mérvű fejlő­dése megköveteli az ipartelepülés közművesítését. A város ivóvíz-ellá­tása, új utak, járdák építése, terep- rendezés és a szennyvízelvezető háló­zat kiépítése szinte a legfontosabb feladatok egyike. Az utóbbi építését i— mely az országban egyedülálló új­rendszerű szennyvízcsatorna és derítő lesz — már az elmúlt évben meg­kezdte a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat. Az építkezés, a jelenlegi munkák elvégzése felől érdeklődtünk Galántai Gábor építésvezetőtől. *— Mikor kezdték meg az építést, S milyen ütemben kívánják azt foly­tatni? — 1980-han kezdődött Ózd szenny­vízcsatorna hálózatának építése. A 8,5 kilométer hosszú csatornát és szennyvízderítőt 36 millió forint költ­séggel építjük. Három szakaszban történik e fontos létesítmény építése és üzemeltetése. Az építkezés befeje­zésére 1963. november 30-án kerül Bor. *— A jelenlegi münilcák állása? — Az elmúlt évben 750 méter sza­kaszon készült el a szennycsatoma. Ez évben 2073 méter hosszúságban épül tovább. A tervek szerint szeret­nénk befejezni a derítő betonmunká­latait, tető alá hozni a trafó- és ka­zánházat. Szerelésre kész állapotba hozzuk a homokfogót, a mérőcsator­nát. a szivattyúházat, az elő- és utó­ülepítőt, a szellőztető medencét, de természetesen más kisebb jelentőségű munkál "tokát is végzünk. I960—61- ben már elkészült 1030 méter hosszú­ságú szennycsatoma, év végéig ez a szám 2823 méterre növekszik. ‘— 0(73; hallottuk, hogy ez a létesít­mény az országban szinte egyedülálló beruházásnak számít? — Igen, valóban olyan szennyvíz­csatorna-hálózatról és derítőről van szó, amely eltér a hagyományos szennyvíztisztítótól. Benedek Pál és Muits Tamás újításának köszönhető, hogy a beruházási és üzemeltetési költség lényegesen csökken és hogy az üzemeltetés biztonságosabb. Leve­gőztető berendezéssel érik el — az újítás alkalmazása révén — a szerves anyagok lebontását. Ezzel oxidálják a szennyvízben lévő baktériumokat. E rendszer elnevezése „Rocylaktiv”, ami légbefúvásos szennyvíztisztítást jelent. Ezzel és a megfelelő ülepítés- sel, valamint klórgáz fertőtlenítéssel tisztul meg a szennyvíz oly mérték­ben, hogy az bevezethető a Hangony- patakba. ^ Ez a beruházás megoldja özd város közművesítésének egyik fontos problémáját? — Igen, mint említettem, három fokozatban épül és kezdi meg üze­melését a szennyvízderítő és a csa­tornahálózat. Az első lépcső szerint húszezer lélekszámnak megfelelően, a további két ütemben pedig a város fejlődésének arányában. 1963-ban az első lépcső üzembehelyezésével meg­oldódik Ózd város legégetőbb problé­mája. A tervben nem szerepel a gyár szennyvizének levezetése, ennek ter­vei most készülnek. szerint ezzel évente 3—4 ezer tonná­val növelhetik a hengersor kapacitá­sát. Úgy tervezik, hogy a gyár ösz- s^es hengersorán felszerelik a ne­gyedik hengeráílványt. A szép termelési eredményeken kívpl igen jelentős előrehaladást ér­tek el a gyár dolgozói az anyagtaka­rékosságban is. A gyár műszaki in­tézkedési tervében elsőrendű fel­adatként a fajlagos alapanyag fel- használás csökkentését jelölték meg. A minőségi prémium feltételeit is a fajlagos anyagfelhasználáshoz szabták. Ezzel és a különböző mű­szaki intézkedésekkel, technológiai változtatásokkal elérték, hogy ton­nánként — anélkül, hogy a minőség rovására ment volna —, 8,14 kg alapanyagot takarítottak meg. Az öt hónap alatt így megtakarított anyag értéke közel 1 millió 400 ezer forint volt. Az összes megtakarítás értéke pedig megközelítette a két és félmil­liót A gyárban készülődnek a július 16- án kezdődő, évi nagyjavításra. Mint ahogy Gyárfás János elvtárs, a gyúr igazgatója elmondotta, az idei kéthe­tes nagyjavítást igen alaposra, min­denre kiterjedőre tervezték. Már most előkészítik a tartalék alkatré­szeket, a szerelésekhez szükséges szerszámokat, anyagokat A nagyja­vítás után újult erővel, friss lendület­tel folytatják a termelést, hogy a gyár a második félévi tervét is ha­sonlóan szép eredménnyel zárhassa, mint az elsőt — radványl — *-------ooo-------­K él- és négyemeletes Korszerű tömbházak a bányavidékeken A Nehézipari Minisztérium bányá­szati beruházási osztálya a bánya­trösztök és vállalatok, valamint az ÉM. Lakóépülettervező Vállalat se­gítségével befejezte a kövelkcző évek bányászlakóház építkezéseinek gaz­dasági, műszaki előkészítését, öt év alatt 8000—9000 új lakás épült fel Oroszlányban, Tatabányán, Kazinc­barcikán, Sajószcntpéteren, Pées-Mc- szcscn, Komló-Kenderföldön, Nagy- bátonyban, Várpalotán, Ajkán és sok más bányászvárosban, faluban. Az új lakásokat korszerű, 2—4 emeletes tömbházakban helyezik el. A lakások átlagos alapterülete 43—48 négyzet- méter, azaz másfél szoba. Lesznek természetesen egyszobás lakások Is, kisebb alapterülettel, hogy nagyobb alapterületű, két-háromszobás laká­sokat is építhessenek. A legtöbb la­kást beépített konyhabútorral, fürdő­szobával és egyéb komforttal látják el. Ott, ahol erre mód kínálkozik, megkezdik a bányászlakásokba a táv­fűtés bevezetését. Komlón összesen kétezer lakást fűtőnek távvezetéken keresztül. Az építkezések már megkezdődtek. Az idén körülbelül 1300 lakást fejez­nek be és 900-hoz fognak hozzá Két kép Ormosbányáról Szamos József, s javítóműhely laka­tosa nagyteljesít­ményű szivattyúk ezerelését végzi. Munkájáról elis­meréssel beszélnek az üzem vezetői. Serfőző Jánost és munkacsapatát szocialista címmel tüntették ki jó munkájukért. Ké­pünkön a brigád­vezető vitlaszerc- lésen dolgozik. Foto: Faulovits. ...«iiÄv.Jp'.t Csehszlovákiában felszámolták a gyermekbénulást Csehszlovákiában ez évben egyet- nak köszönhető, hogy Csehszlovákiá* gyermekbénulásos megbetege- ban, akárcsak Magvarországon, min- dést sem jelentettek, holott az 1956 . ,-60-as években átlagban 120 eset den veszélyeztetett korú gyermek fordult elő az első hat hónapban. A Sabinvcseppeket, vagy védőoltást ka- veszélyes betegség megszűnése an- pott. Hn crnzcznr jár a7- embcr a H' rJCI százszor szapartj építkezé­sen, százszor talál újat, szépet, cso­dálni valót. Mindig megragadó a pusztából, a ringó gabona-, a zöldel­lő kukoricatáblák öléből kiemelkedő új város; a gigantikus erőmű, mely­nek magasbanyúló kéményei szürke füstpamacsokat festenek a kéklő ég­boltra; a napfényben sziporkázó lakkfestékgyár; a mintegy két négy­zetkilométernyi területen épülő új kombinát képe. Barnálló földhányá­sok, kicsi felvonulási épületek, gi­gantikus épületóriások alapjai, kar­csú vonalú épületvázak, félig, egé­szen kész épületek, rengeteg anyag, előregyártott elem váltakoznak. Sok Itt a vendég, a kíváncsi szakember — sok a külföldi —, mind látni akarja ezt a remekművet, az építés saját­ságos stílusát, az Európa-szerte fi­gyelmet érdemlő építési módot. Hidasi .Antal, a 31-es Építési Vál­lalat itteni építésvezetőségének gaz­dasági vezetője kíséretében járjuk a nagy területet. A nyúlánk, barna, napszemüveges fiatalember szinte «köpi” az adatokat. — Nézzék — mutat egy karcsú, főbb emeletes alkotásra — ez az Igazgatósági épület, ott mellette, az ejnyúló, alacsony rész a laborató­rium. Ott végzik maid a vegyipari vizsgálatokat. Az épület 70—75 szá­zalékban kész, lényegében már csak a szakipari munkák vannak hátra. — És ez milyen épület? — kér­dezzük ogv feltűnően hosszú, magas, fűrészfogas, féltetős megoldású épít­ményre mutatva. — Ez a karbantartó műhely. EPUL A VEGYIKO — Node minek kell a vegyikom­binátnak egy ilyen hatalmas karban­tartóműhely — mormogjuk csodál­kozva —, hiszen ez maga egy egész gyár. — Ebben a csarnokban javítják majd az itteni, tehát a Borsodi Ve­gyikombinát, valamint a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek gépeit is. . Szürke és poros *SS a Tiszavidéki Vegyikombinát főépü­letéhez. Mellettünk teherautók, dömperek húznak el anyaggal meg­rakva, lomhgmozgású lovak baktat­nak kétkerekű kordélyokkal. Az út jobb oldalán nagy földhányás, s mély árok húzódik. Csatornáznak. A má­sik oldalon mélyen a szántóföldek­be nyúlva T alakú tartóoszlopsor húzódik a magasba húzódó csőve­zeték számára. A főépület előtt meg­állunk, kísérőnk integet valakinek, s az egyik felvonulási épület elől egy fiatal technikus indul felénk. Köny- nyedén átugrik a földhányáson. — Beke Tibor — mutatkozik be, s már meg is indul előttünk a kordé- lyok, a teherautók vágta úton befe­lé az U alakú főépület kapuján. — Mire kíváncsiak? — kérdezi. Az épületre, vagy az emberekre? — Mindkettőre. Bólint, mint aki pontosan azt a vá­laszt kapja, amit várt. — Az építési munkák felével el­készültünk. A trafóépülettel itt. elől készen vagyunk, hátul is megkezd­tük építését. Hogy kik dolgoznak itt? Van itt több remek brigád. Igen jó munkát végez a Szabó, a Losonci, a Zilizi, a Makó kubikosbrigád. No és itt van a Kossuth-díjas Bunda János ácsbrigádja .s. Bunda a legjobb bri­gádvezetők egyike. Kitűzőt, műveze­tőt helyettesít. Van egy remek újí­tásuk is. Dehát erről beszéljen ő — mondja és odahívja a brigádvezetőt. Bunda János, a 40 év körüli, derűs, Vidám ember, a szokásos „mi újság a brigádban?” kérdésre kitérő vá­laszt ad. —• ömlik a beton. Ez a mi felada­tunk. — Valami érdekesség mégiscsak van? — Most csináljuk a munka legne­hezebb részét, a gépalapot. Nagyon komplikált munka. Bele lehet szé­dülni ... — Hallottuk, van egy újításuk. — Nincs benne semmi különös — vonja meg a vállát. — Sínek felhasz­nálásával mintegy 170 ezer forint ér­tékű faanyagot takarítunk meg a da­rupálya építésénél. És — teszi hoz­zá — szeptember 30-a helyett szep­tember 15-re készülünk el a munká­val. Még mondana valamit, de az egyik brigádtag integetni kezd. Bunda elv­társ bocsánatkérően mondja: — Mennem kell. Végigbaktatunk a vegyikombinát épületei mellett. Kísérőnk — Hidasi Antal — mindúntalan felhívja fi­gyelmünket valamire. — Nézzék ezeket a karcsú, vasbe­ton tartóoszlopokat. Teljesen újsze­rű megoldás. Fenn egészen elvéko­nyodik. — És bírja a tetőszerkezetet? — Remekül. Egyébként utófeszí­tett tartókkal dolgozunk. — Ez mit jelent? — A rácsos tartókat előregyártott elemekből állítjuk össze. Felül ösz- szehegesztjük, acélkötegeket fűzünk át rajtuk. Az acélkötegeket speciális géppel — 800 atmoszféra nyomással — feszítjük, aztán a részeket össze­betonozzuk és a helyére emeljük, így gyorsabb a munka, nem kell zsa­luzni, a földön készíthetjük el. En­nek a hipermodern eljárásnak olyan híre van, hogy ahány külföldi járt itt (márpedig elég sokan jönnek), mind őszinte elismeréssel nyilatko­zik erről az új technológiáról. A Mamikvs tSf S épül a karcsú lábakon nyugvó két szórótorony. D. Nagy József techni­kus őszinte lelkesedéssel magyaráz­za, hogyan végezték az alapozást, ho­gyan végezték el a munka első sza­kaszát 4,75 m magasságig. — Ezt a munkát — mond­ja — Osváth János kubikos, Bogács János ács, Kiss Barna vasbetonszerelő brigádja, a június 30-i határidő előtt 14 nappal előbb készítette el. Most a tornyokat 45 méter magasságig a Csatornaépítő Vállalat építi, 45 métertől 60 méterig pedig újból mi csináljuk. — Most hol dolgozik a három bri­gád? — Az abszorpciós tornyokat ala­pozzák. Munkájuk érdekessége? 420 köbméter betont kell beépíteniük. Bejárjuk a nagy építkezést. Min­denütt szép eredményekről beszél­nek. Minden nagyszerűen megy ta­lán? Nem. Van itt gond is. Amilyen jól halad az építkezés, olyan vonta­tottan, nehézkesen végzik a szakipa­ri munkákat. Nincs például elég áll­ványcső. A 31-es Építőipari Vállalat­tól átszervezés miatt levált egy rész­leg. s ez leszerelt és elvitt 50 ezer méter állványcsövet. Noha ennyi nem is kell ide, de 10—12 ezer méter nélkülözhetetlenül szükséges lenne. A gondon kölcsönkért állványcsö­vekkel próbálnak segíteni. Panaszok hangzanak el a kecskeméti vállalat­ra, a Budapesti Fémmunkás és Épü­letlakatos Vállalatra, hogy valahogy nem éreznek elég felelősséget, nem küldenek elég szakmunkást. No és akad itt-ott egy kis javítanivaló a munkafegyelmen is. Persze nem ég­bekiáltó bajok ezek, a pártbizottság közreműködésével az építésvezetőség előbb-utóbb úgy is segít a dolgon. Dehát jó lenne, ha ezen az óriási építkezésen kevesebb gonddal végez­hetnék a munkát. Elköszönünk “-ft! gunkkal hozzuk a látott képet egy új. épülő üzemből, a mintegy kétezer igazán nagyszerű munkát véncő munkásról. Csorba Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents