Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-04 / 155. szám
RSZAKIKAGYARORSZAG Kedd, 1961. jalSns 1. Történeti városközpontjaink általános városépítési problémái Beszámoló a Magyar Építőművészek Szövetsége kibővített vezetőségi üléséről • EGY KIÁLLÍTÁSRÓL A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK művelődési házában június 21-én egy kiállítás nyilt meg. Nem festők és szobrászok, kerámikusok rakták ki műveiket, hanem a 116-os számú Iparitanuló Intézet növendékei állították ki vizsgamunkáikat. Hogy mennyire érdemes megnézni ezt a kiállítást, mi sem bizonyítja jobban, mint a látogatók bejegyzései a vendégkönyvbe. Zsolnai József tanárral, az intézet hengerész csoportjának előadójával beszélgetünk. Tőle tudjuk meg, hogy a kiállítás anyaga harmincnégy szakmát ölel fel, s a látogatók száma elérte a háromezret. Nem nagy szám és mégis ... Nagyszerű dolog volt a kiállítás megrendezése. Annyi sok szépet lát az ember, hogy büszkeség és öröm fogja el. Nem hiába töltötték el ezek a fiatalok a három évet, és nem hiába fáradoztak a mesterek és tanárok sem. A terem nem nagy, de ízlésesen dekorált. Igen találó a falra írt mondat: „Az ifjúság legfőbb feladata tanulni, tanulni, tanulni!” Körben, a falak mentén sorakoznak a vizsga- munkák, s hogy nem tudjuk valamennyit felsorolni, azért kizárólag a helyszűke okolható. IGAZÁN NAGYSZERŰ Bogdano- vics S. kombinál (szekrény és Demkó Tibor virágállvány modellje, ök az asztalos ktsz-nél tanultaik szakmát. Szépek az intézet lakatos szakkörének dísztárgyai. A nagy kézügyességről tanúskodó, szépen ívelt vasrózsák igazán megkapóak. Hajdú J. „Soly- mászó pár” elnevezésű szobor öntvénye és Simkó Lajos ..Komondor” öntvénye komoly művészi munka. Nem állt módunkban megismerni Kiss Ferencet, a szelkérfuvarozó üzem fiatal szakmunkását, de meg kell írnunk, hogy patkoló szerszámos tablója előtt mindenki megállt. Pontos, precíz munka, bizonyára kiváló szakmunkás lesz belőle. Szépék voltak a magszekrény minták. és kedvesek a kis fahordók és puttonyok. Az apró kárpitos munkák is tetszést arattak, nem különben a lakatos munkák. Nagyon sók szép szerszámot láttunk. apró ajtókat, és tetszett a könyvszekrény modell is. A legnagyszerűbb azonban az, hogy mindegyik vizsgamunlkán látszott: alkotói sok kedvvel, lelkesedéssel és lelkiismeretes munkával készítették. Természetesen sok közük van mindezekhez többek között Kancz Ferenc, Dragics Emil, Zsolnai József, Szentesi István, Asztalos Sándor tanároknak, valamint Mangu Béla asztalos mesternek. Es közük van azoknak is. akik lehetővé tették, hogy az intézet tanulói megfelelő körülmények között sajátíthatják el a különböző szakmák ismeretét. EZEKBEN A NAPOKBAN az LKM 116-as számú Iparitanuló Intézet ve* zetői körülbelül 250 fiatal szakmunkást engedtek át szocialista iparunknak. Biztosak vagyunk benne, hogy ezék a fiatalok jól megállják majd helyüket a gyárakban, üzemekben. Biztosíték erre a látott és a július elsejével lezárult vizsgamunka kiállítás, mert minden szónál ékesebben beszéltek a kiállítási tárgyaik, s az a gondosság, amellyel készítették azokat. További jó munkát fiatalok! (H. J.i Az utóbbi évtized legtöbb termesére számítanak Tokaj-Hegyatján A világhírű íokaj-hegyaljai borvidék szőlőskertjeiben befejeződött a második kapálás, teljesen gyomta- lanok a szőlők. A tolcsvai és a tar- cali állami gazdaságok, valamint a mintegy 600 holdnyi közös szőlővel rendelkező tsz-ek a munka jó megszervezésével elérték, hogy az aratás megkezdésekor az összes szőlő- gondozási munkát befejezték. Az időjárás eddig igen kedvezett a szőlő fejlődésének. A szőlősgazdák pedig fokozott védekezéssel óvták az ígérkező jó termést. Egyes helyeken, mint többek között Tokaj, Mád, Tárcái környékén ötször is permetezték a szőlőt. A gondos műveléssel sikerült elérni, hogy ebben az esztendőben a peronoszpóra nem okozott kárt. A tőkéken rendkívül bőséges a fürtképződés. A becslések szerint ,aá utóbbi évtizedek egyik leggazdagabb szüretére van kilátás, s holdanként 22 mázsás átlagtermésre számítanak. Az idén a korábbi éveknél nagyobb! területen szüretelnek majd, mert termést hoz már 800 hold a rekonstrukció során elültetett kb, 1500 holdnyi új településből is. Tokaj-I-Iegy- alja egyik legrégibb, történelmi nevezetességű szőlőskertjén, a Hétszőlőn kívül gazdag szüretre számítanak az egyik legszebb, a nagyüzemi szőlőművelés elvei szerint telepíteti disznókői szőlőskertben is. Kállai Gyula elvtárs hessélt as áttörök országos seregssemléjén Vasárnap délelőtt 10 órakor 12 500 budapesti és 2500 vidéki úttörő. vonult fel a parlament előtt emelt tribünök elé, hogy megünnepelje az úttörő mozgalom fennállásának- 15. évfordulóját. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Kállai Gyula elvtárs, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese üdvözölte az ország úttörőit. Az első úttörők — mondotta — másfél évtizeddel ezelőtt kötötték fel a piros nyakkendőt. Azóta már felnőttek, de szívükben ma is őrzik az úttörőmozgalom élményeit, emlékeit, 10 millió forint kártérítés Néhány nappal ezelőtt az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatóságának vezetője sajtótájékoztatón közölte: 1961. eddig eltelt szakaszában a Biztosító Megyei Igazgatósága mintegy 10 millió forint kártérítést fizetett ki. Ezzel egyidőben elmondta azt is, hogy Borsod megyében az utóbbi időben egyre jobban emelkedett azoknak a száma, akik önkéntes baleset, élet és egyéb biztosításokat kötöttek. Megyénkben napjainkban mintegy félmillió biztosított van. A termelőszövetkezetek csaknem mindegyike megkötötte a tsz általános vagyonbiztosítást. Sőt több ezer tsz-tag háztáji biztosítást is kötött. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ily magasra emelkedett* a kifizetésre került kártérítés összege. A termelőszövetkezetekre jutó kártérítés már eddig is meghaladja az 5 millió forintot. Egyébként Borsod megye községeiből 75 esetben jelentettek jégkárt az utóbbi időben. A csobaji Tiszavidék Tsz jégkára meghaladja a 400 ezee forintot. Ezzel egyidőben emelkedett a személyi biztosítási kártérítések kifizetése is. Ilyen természetű összegeik keretén belül 2 millió forintót fizetett ki félév alatt az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága. a a iáén ma is örömmel és hálával gondolnak az úttörőmozgalomra, amely arra tanította őket, hogy becsületben éljenek, művelődjenek. szorgalmasan dolgozzanak, minden tehetségükkel a nép és a haza boldogulását szolgálják. Felszabadult szocialista hazánk életének fontos része a Magyar Üt törő Szövetség munkája is. Az Úttörő Szövetség is hozzájárult ahhoz, hogy ma hazánkban a gyermekek vidáman élt boldogan élnek és gondtalanul tanulnak. Kedves úttörők! Mire ti a felnőttek sorába lépteik* a'- hazánk és az egész szocialista “ Világ újabb hatalmas léptekkel *z_ halad előre a fejlődés útján. Felépítjük a kommunista társadal->bá mat, ahol az őrök béke honol, s mín-ke- den embernek boldog és gazdag élete ben lesz. -bb, A továbbiakban Kállai Gyula elv-'ve- társ a kötelességekre s feladatokra rft- figyelmeztette az úttörőket, aláhúzv--* a folytonos tanulás jelentőségéi bál majd az úttörövezetők és ifjúságve- /a7«tők munkáját méltatta. , — Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk nevében az Úttörő Sző- nj^ vétség 15 éves jubileumán minden jcg kisdobosnak, úttörőnek, úttörő veze- tőnek még egyszer jó egészséget., sok) 3én sikert és nyárra jó pihenést, keile- s;g mes vakációt kívánok — fejezte be ^ szavait Kállai Gyula elvtárs. t fc cl C^jUSZL RtOZZ ICjLtoIáj > «52b? JZS dqionístdL XLVII. A toroúy egyik földszinti szobájának ajtaja csendesen kinyílt. Két alak lopakodott ki rajta. Bár az éjszakai fegyverdörrenések elég nagy zajt csaptak, ők hangtalanul igyekeztek a falak mentén meghúzódni. Óvatosan, lépésröl-lépésre„ haladtak tovább, vigyázva, hogy az őrök észre ne vegyék őket. Éjfél volt. A vietnami szabadságharcosok fegyvereinek dörgése távolodott az cröfjtol. «Sietnünk kell — súgta Török Feri társának, az olasz Belloninek. — Mindent előkészítettem — súgta vissza az olasz —, menj nyugodtan. Török az egyik északi lőrés felé tartott. Hatalmas nyílás ez, egy ember feltétlenül ki tue rajta bújni. A kérdés csak az, hogy a másik oldalon nem zuhan-e a (néjv A lörés alatt ugyanis mintegy nat-!yojc méteres mélység tátong, _ amev éppen elég ahhoz, hogy karjukat, 'ábukat kificamítsák, vagy eltörjék, T^vpe. dig ezt egyikük sem szerein« s Két nap óta készülnek a szökésre nem •éretnék, ha az utolsó pnla^gban lami közbejönne. Az elműt 43 ■ ban feltűnés nélkül ta’tóá- pzták a terepet, az őrség a lehetőségeket. Ez a lor«. hészt y vívott 1. zonyult a legjobbnak. Nem a legközelebb volt ugyan a földhöz, de alatta a talaj nem sziklás, nem meredek, hanem viszonylag sima, egyén-a letes, továbbá ehhez a lőréshez volt) legtávolabb az őrhely és ez Volt legközelebb szálláshelyükhöz. Be! lőni. az előző délután szerzett a raktárból egy kötelet, sőt azt a követ is kiválasztotta. amelyhez hozzákötik. Igaz, a kötél körülbelül négy méter hosszú, a leereszkedésnél így még huppanni kell egyet, de mindegy. Remélhetőleg nem lesz semmi baj. Már Csák néhány méter volt hátra... Szinte mindketten beleolvadtak a falba. Török kitapogatott az erőd falán- egy kartávolságnyit, aztán óvatosan előri? lépett. Belloni utána. A harmadik lépés után Török kinyújtott keze már nem ért falat, azaz a törést-érte el. — Itt vagyunk — súgta izgatottan. Belloni a lőrésben óvatosan kitapogatta azt a követ, amelyet tegnap kiszemelt. A kötél előre elkészített hurokját ráakasztotta a kő kiálló sarkára, aztán a kötelet ledobta a mélybe. E pillanatban azonban szinte elállt a szívverése. A kidobott kötél hurokja kiakadt a kő sarkából, aztán az egész a mélybe zuhant. Szinte felsiköltött, de hirtelen a szájára csapta markát. Török melléje ugrott. I 1 — Mi van? — kérdezte ijedten. i .. , Zul> KtlU ÁL 1 .1 — A kötél kiakadt és’a mélybe esett. Töi'ök halkan káromkodott.-f Most, mit csináljunk? — kérdezte gztán. — Nincs máií megoldás ... Egyikünk kéz.enfogva leengedi a másikat ... Én leszek az, mert az én hibám miatt zuhant le a kötél, üe- hasalok és kézenfogva leengedlek ... Igaz, körülbelül négy métert még ugranod kell, de remélhetőleg sikerül ... — És te? — kérdezte a másik izgatottan. — Mindegy ... Nincs más hátra... Ugranám kell fentről... Engem már nem tud kézenfogva leereszteni senki... No gyere, kezdjük... Sietnünk kell... Török az olasz fiú mellé kúszott, s jó erősen megfogta annak kezét. Óvatosan kidugta lábát a lőfésen. és lassan leereszkedett. Az olasz végighasalt a lőrésen s engedte Törököt, ameddig csak lehetett. Ekkor elengedte kezét. Halk huppanás hallatszott, aztán Török halk hangja. — Rendben!... Gyere te Is ... Belloni odacsúszott a lőrés szélére, aztán pillanatnyi gondolkodás után elvetette magát a fáitól. Izgalmában azonban jobban elrugaszkodott a kelleténél és még a levegőben elvesztette egyensúlyát. Oldalt eseti, s amikor földet ért, hatalmasat ordított. A következő pillanatban az erődből egy géppisztolysorozat hangzott. — Meghallották — mondta riadtan Belloni. — Vagy pedig észrevették szobánkban a szökést — hadarta gyorsan Török —, de ez végeredményben mindegy... Állj fel!... Tudsz járni? Belloni felkecmeygett. — A lábam — nyögte. — Siessünk ... Néhány percünk van; míg elhelyezkednek a talon. Ismét néhány percünk, amíg felfedeznek ... Futni kezdtek. Belloni sántított, erősen húzta a bal lábát, de azért ment Török mellett, fogát összeszorította és hallgatott. Az őserdő ezen az oldalon mintegy 150—200 méterre volt az erődtől. Nappal nem sokáig tartott volna ez az út, de éjszaka óvatosan kellett menni... No, meg Belloni az ugrásnál megütötte magát... Minden attól függ, mikor foglalják el a légiósok a falon helyeiket és mikor fedezik fel őket... Belloni valami mélyedésbe lépett és felszisszent. Török megragadta kezét és húzta, vonta maga után. A falon felugattak a fegyverek. Egyelőre csak úgy, vaktában. Hamarosan kigyulladt azonban egy reflektor és végigpásztázta a terepet. — Hasalj — ordította Török, amikor a fénycsóva már csak néhány méternyire volt tőlük. Mindketten földre vetették magukat és megmerevedtek. A fény elsik- lott fölöttük, s ők újra rohanni kezdtek. A táv felén m;lr túl voltak, de a kíméletlenül kutató fénycsóva miatt csak nehezen haladtak előre. A géppisztoly- és golyószóró-soro- TÍatol; vadul tépték a levegőt, s az erőd és az őserdő között lévő terepet. A menekülőknek már csak 15— 20 méter volt hátra, amikor újra közeledett a fénycsóva. — Fuss! — kiáltotta Török. — Ne hasalj le!... Már csak néhány méter. Azonnal felfedezték őket. Az erőd falán vezényszó hallatszott. A menekülőkre össztűz zúdult. Belloni felordított, egy pillanatra megtántorodott, de Török megragadta a derekát és szinte bevitte az őserdőbe. Egyik évszázados fa mögé vonla az olaszt,. úgy, hogy golyó na erhesse. Az erődből még egy utolsó sorozat söpörte végig az őserdő alját, aztán csend lett... Török kigombolta Belloni zubbonyát és halkan megkérdezte; — Eltaláltak? — Igen ... A karomat... Érzem, amint folyik végig rajta a vér... Török leszakított zubbonyából egy darabot és bekötötte, jobban mondva becsavarta az olasz sebét... Bcl- loninak nagyon fájt, de azért szótlanul tűrte... Néhány perc múlva elindultak az őserdő belseje felé... Az olasz Törökre támaszkodott... Alig tettek 50 métert a hatalmas fák és sűrű bokrok között, amikor öt fegyveres vette őket körül. — Állj! — szólt az egyik keményen. —Kik vagytok? — Szökött légionisták, a vietnami szabadságharcosokat keressük. — Megsebesültetek? — Társam felső karját golyó találta el — válaszolta Török. — Akkor siessünk — mondotta az előbbi hang. Kotten előre álljak, a többiek péti ig Törökék mögött helyezkedtek eí. A menet megindult. Török megszorította Belloni ép kezét. — Sikerült... (Folytatjuk.)-Ji- el, Innsbruckban a hőmérő higany-1 v , (IW A lakosság mind intenzivebb szerepet vállal majd az állami vezetésben. A lakosság műveltségi foka állandóan emelkedik. A munkásság létszáma csökkenni fog és a technikusok, mérnökök száma állandóan növekedik. Kérdés az is, hogy a városközpont — mint olyan — megmarad-e a jövőben? Ezután a történelmi városközpontok védelmi kérdéseiről beszélt. Szerinte éppoly disszonáns a régi formanyelvet megütni, mint valami teljesen újat felépíteni a meglévő utcaképekben. Tömegben, hangulatban erősen illeszkedjünk a meglévő utcaképhez. Végül megállapította, hogy a történelmi városközpontok nem tudják az egészséges, korszerű lakásviszonyokat biztosítani benapozás, átszellőzés. zöldterület-ellátás és közlekedés szempontjából. Dr. Bercsényi Dezső, Kossuth-dí- jas műtörténész a műemlékvédelem lényeges kérdéseiről beszélt. A legégetőbb kérdések megoldására országosan súlypontképzés történt. A három súlypont: 1. Budai várpalota, 2. Sopron város, 3. a balatoni régió. Eger ma nemcsak történelmi városközpontjáról nevezetes, hanem üdülési terület központja is. A romok jelenleg mai felhasználásra alkalmatlanok, ezeknek csupán bemutatására törekszünk. A vár, a török fürdő, s a különböző. eavházi jellegű műemléki épületek állandó karbantartásra, illetőleg helyreálításra szorulnak. A középületek kérdése könnyebb eset. mert az ilyen énületek fenntartását a bennük lévő közületek általában jól biztosítják.' Legnagyobb probléma: a lakóházak fenntartása, ill. helyreállítása. Egerben eddig 20 műemléki lakóházat, állítottunk helyre. 1964-ig minden ilyen műemléki lakóház helyreállítása meg fog történni. Sedelmayer Jánosné városepítész részletesen ismertette Eger városrendezési terveit és műemléki felméréseit, utána Jakab Sándor, az UVATERV Irodavezetője tartotta meg igen érdekes előadását. A közúti közlekedés nem egy-két ponton érinti a várost, mint a vasút, hanem behálózza az egész várost, s ennek megfelelően kell értékelni jelentőségét. A közlekedésben pár éves, illetőleg évtizedes fejlődés áll szemben a város lassú ütemű. évszázados fejlődésével. A két fejlődési ütem szembenállása teszi olv bonyolulttá és nehézzé a közlekedési kérdéseket. Mindig a legszűkebb keresztmetszeten van a legnagyobb forgalmi probléma, mint ahogyan a folyam is olyankor töri át a gátat, amikor nem tud átáramlanj a szűk- mederben. (Folytatjuk.) I í apunk június Il-i számában be- számoltunk arról, hogy a Maii1 Építőművészek Szövetsége má- ■ 31-én és június 1-én kétnapos kétot rendezett Egerben történeti kisközpontjaink főbb városépítési •ilémáiról. A kétnapos ankéton alrÉSZ miskolci csoportja is képvi- ^ette magát. Most a Granasztói 1 akadémikus vitaindító előadását vető hozzászólásoktól szeretnénk számolni. Slsőnek Hevesi Sándor, a városi itési osztály főmérnöke szólalt fel. tgemlítette, hogy 5 éve alakult ■g Eger város végrehajtó bizottsá- nak műemléki albizottsága, s ez a ;rv azóta is igen értékes tevékeny- |«qt fejtett ki a város életében. Fel- zolta a város történelmi múltját: Egeren átvezető fontos kereske- Imi útvonalat a középkorban a rból lehetett jól megvédeni. A kö- pkori falakon túli terjeszkedés csak békésebb időszakban, a XVIII. szádban indult meg erőteljesebben. Ma, a 10 km-es hosszban elnyúlt ros területe 850 hektár, lakosai- ik száma 40 000. Egerben jelenleg a özigazgatási, a kereskedelmi góc tökéletesen egybeesik a történelmi városközponttal. A védelem kérdéseit igen megkönnyítette az a részletes zsgálat, amely Eger műemlékeit „mérte. Ezt az értékes munkát a akóterv végezte el. Klein István, a Heves ipegyei Tanács V. b. tervező irodájának vezetője, az úgynevezett kislétesítmények (újságárusbódék, pavilonok, parkok) városképi jelentőségéről beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a gyorsan és kevés ellenőrzéssel készülő társadalmi tervezések kivitelezésével járnak. Véleménye szerint a Dobó-teret is elrontották társadalmi tervezéssel. Szünet után dr. Perényi Imre műegyetemi tanár szólalt fel. Általában egyetértett Granasztói Pál vitaindító előadásával. Szerinte a városközpont sem marad meg egy elhatárolt területen, mind nagyobb területet ölel magába. Ezután a funkciók kérdését vizsgálta részletesebben. A városközpont funkcionális tartalma állandóan változik történelmi koronként. Számos funkciót átvet- ünl a múltból, számos funkciót ad- mi'hozzá. yen tényezőktől függ a város- . ?nt jövőbeni funkciója? *. lakók életberendezése változni * a munkaidő csökken, az élet- Jvonal állandóan emelkedik. Jelezik majd a meghosszabbodott aadidő értékesebb felhasználásá- ; lehetősége és a kulturális igény állandóan emelkedik. A technikai jlödés nagy üteme is jelentősen folyásolja az emberek életét. A evízió megjelenése döntő módon szélesíti a horizontot, s behozza a sásokba a nagyvilágot.
