Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

Vasárnap, 1961. július 30. ESZAKMAGTARORSZAG s Megyénk egyre töbli járása és termelőszövetkezete csatlakozik a csengeri és tiszalöki járás versenyíeliiívásához A mesScsáíi járásban augusztus 10-ig befejezik a cséplést * Épül a végardói gyógyfürdő Napról-napra új és új termelőszö­vetkezetek, járások jelentik be csat­lakozásukat a tiszalöki és csengeri járások immár országos méreteket öltött versenyfelhívásához. Az elmúlt napokban megyénk szinte valameny- nyi közös gazdasága felmérte a tenni­valókat, a rendelkezésre álló erőt és határozott: mikorra fejezi be a csép­lést, a tarlóhántást, mennyi kenyér- gabonával ad többet az országnak a tervezettnél. A mezőcsáti járás termelőszövet­kezetei úgy határoztak, hogy augusztus 10-re befejezik a csép­lést, s augusztus 15-lg 5 száza­lékkal teljesítik túl kenyér- gabona áruértékesítési tervüket. Egyúttal augusztus 31-ig az összes tarlóterületen befejezik a tarlóhán­tást, a nyári mélyszántást, s az em­lített munkálatokkal párhuzamosan elvégzik a gazoló kapálást is. A ter­vek szerint a szántóterület 10 száza­lékán istállótrágyáznak, a mélyszán­tások előtt. Az őszi árpa vetését szeptember 10-ig, a rozs vetését szeptember 15-ig, az őszi búzáét október 25-ig befejezik. A mezőcsátiak ígérete szép, teljesítése nem könnyű feladat. Csatlakoztak a versenyhez a sze­A világhírű Braziliana művészegyüttes Miskolcon Az elmúlt esztendőben bosszú Ide­ig és igen nagy sikerrel vendégsze­repelt Budapesten a világhírű Brazi­liana művészegyüttes. Az együttes most ismét ellátogatott hazánkba és a fővároson kívül több nagyobb vi­déki városban is bemutatja világsi­kert aratott táncrcvű műsorát. A Braziliana együttes 1949-ben kezdte meg a próbáit Rio de Janciro- ban. Kezdeményezője egy író és új­ságíró: Miecio Askanasy. Az együt­tes létszáma lassan megnövekedett és színházai alapítottak: a Brazíliá­nak 1950. első hónapjaiban elkészült a műsoruk és azt igen nagy sikerrel mutatták be a brazil fővárosban. Egy évvel később európai körútra indul­tak, majd bejárták Ázsia, Ausztrália es Afrika nagyvárosait. A néger láncrevú együttes mindenütt igen nagy sikert aratott. Kétrészes műsorukban tizennyolc számot mutatnak be, — dalban, táncban, zenében adnak művészi ké­pet a brazil ültetvényeken élő nége­rek életéről. A Braziliana művészegyüttes ma­gyarországi vendégszerepléseit a Ma­gyar Cirkusz és Varieté intézi, mis­kolci előadásaik közönségszervezését a színházi szervezőiroda látja el. Ér­dekessége az előadásnak — a művé­szi értékein felül —, hogy bár cir­kuszsátorban folyik, a játék mégis színpadon történik, mert egy cirkusz­sátrat erre a célra színpaddal ellá­tott nézőtérré alakítottak át. Miskolcon augusztus 11-től 21-ig láthatjuk a Braziliana együttes mű­sorát. rencsi járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai is. A járás terüle-k tén 10 termelőszövetkezet augusztusj! 5-re, 13 közös gazdaság augusztus/ 10-re, 16 pedig augusztus 15-re fejezi/ be a cséplést. A szerencsiek is úgy/) határoztak, hogy augusztus 31-re/ valamennyi termelőszövetkezet és« állami gazdaság végez a tarlóhántas-y) sál és a nyári mélyszántással. (T Külön kiemelkedik a szerencsieké versenypontjai közül a kenyér- és/) takarmánygabona értékesítésére vo-/L natkozó. _ j, A termelőszövetkezetek kenyér- y gabonából 35, takarmánygabo- (/ nából 22 százalékkal adnak töb- bet a népgazdaságnak az elő- r irányzott mennyiségnél. vj A taktaharkányi Haladás Termelő-/) szövetkezet például egyedül 11 va-jf gonnal, a taktaharkányi Üj Élet Tszy pedig 10 vagonnal több kenyérgabo-/) nát ad át az államnak a tervezettnél,/ A szerencsi járásban messzeme-> nőén segítik a termelőszövetkezetek/ nemes versenyét, a társadalmi szer-/ vezetek és tömegszervezetek vezetői/ és dolgozói. Felkészültek és bekapcsolódtak a versenybe a szikszói járás termelő-c szövetkezetei is. A vállalás érteimé-/ ben augusztus 20-ra befejezik a csép-JÍ lést. s a cséplőgép alól teljesítik áru-S? értékesítési tervüket. Illetve 20 szá-í/ zalékkal adnak több gabonát a nép-J gazdaságnak, mint tervezték. v Ez mennyiségben meghaladja a « 17 vagont. A szikszói járás ter- J) mclőszövetkezetei augusztus 30- ra befejezik a tarlóhántást és nyári mélyszántást. Terebélyesedik a verseny, sokasod/ nak a részvevők. Nehéz lesz eldön­teni az elsőséget. Egy azonban bizo-= nyos, hogy e verseny eredményével, a több, a jobb munkával mindenki, az egész ország nyer. Egy évvel ezelőtt geológiai kutatófúrás közben hirtelen 50 Celsius fokos melegvíz tört a magasba Végardó határában, közvetlenül a Bodrog- parton. A víz hosszú ideig a folyóba ömlött, s miután szakemberek meg­vizsgálták, kiderült: percenként 800-—850 liter gyógyhatású viz tör fel elemi erővel. Vízügyi szakemberek, a megyei tanács szakbizottsága és a környék mérnökei megállapították: rendkívül egészséges, gyógyhatású vízzel gazdagodott Hegyalja. A sárospataki pártbizottság javasolta, hoz­zanak létre egy operatív bizottságot. így történt, hogy a pártbizottság és a Hazafias Népfront sárospataki elnöksége gyűjtést kezdeményezett a gyógyfürdő felépítésére. A helyi termelőszövetkezet pedig ideiglenes medencét létesített a Bodrogparton, amelyet máris százával keresnek fel a környék lakói. A Vilmáiivi Gépállomás befejezte az aratást Csütörtökön már csak egy arató­gép és egy kombájn dolgozott a Vil- mányi Gépállomás gépei közül, a kombájn Göncön, az aratógép pedig Kékeden. Az aratógép is otthon pi­henné mór az aratás fáradalmait, de a ltékediek nem szerződtek gépi ara­tást, ellenben amikor látták, hogy ném boldogulnak a munkával, a gép­állomáshoz fordultak segítségért. A két gép is pontot tett szombat estig aratás után, s a jövő hélen már teljes erővel megindul a cséplés az abaujszántói járás községeiben. A terv szerint a Vilmónyi Gépállo­másnak 3200 hold kalászost kellett learatnia — kerek ezer holddal arat­tak le többet. Van olyan gépállomási dolgozó, aki majdnem egyedül vágta le a learatott mennyiség tíz százalé­kát aratógépével. Bók István 340 hold kalászossal birkózott meg. Jú­lius 1-én látott munkához, reggel 4 meg 5 órától vakulásig vágta, na­ponta 14—16 órát dolgozva. A gép­állomás viszonylag dombos területén "agyon jó eredménynek számít ez. Munkájának sikeréhez nyilván hoz­zájárult az aratógép kormányosa, Budai Tihamér is, aki, bár elég fiatal még, bírta a munkát. Érdekességként emlegetik a gép- állomásiak, hogy végre megérkeztek az alkatrészek is a három ki nem ja­vított aratógéphez — most már csak jövőre veszik hasznát. Ha egy kicsit korábban, mondjuk idejében jön meg a szükséges alkatrész, a Vilmónyi Gépállomás lényegesen hamarabbi mond búcsút az aratásnak. Most, as cséplés gyorsítására tett intézkedéseké mellett még nagyobb lendüLettel fog-/1 tak a tarlóhántáshoz a gépállomás” dolgozói. A legutóbbi dekád értéke-/ lése szerint — ezt a munkát tekintve); — a megye gépállomásai között második helyen állnak. Sárospatakon minden intézmény, üzem és vállalat, szövetkezetek, iskola és a Nőtaiuícs, valamint a környék lakossága támogatta a tervet: gyógyfürdőt kell építeni. Rövid idő alatt 100.000 forint gyűlt össze és jöt­tek az önkéntes, társadalmi munkások. A folyóparttól néhány száz méterre megkezdődött az építkezés. Az erdőgazdaság egy 9 holdas területet biz­tosított az általános szakvélemény szerint nagy jövő előtt álló gyógy­fürdő építésére. És jöttek a diákok, a KISZ-fiatalok, az iparosok, a pa­rasztemberek. a szakemberek, a kőművesek, a vasszerelők és megindult a munka. Elhatározták: augusztus 20-ra megnyitják a gyógyfürdőt, át­adják az első 800 négyzetméteres fürdőmedencét. Később még hármat építenek. Az egész beruházás félmillió forintba kerül. Ezért a helyi Műszinttervek megvalósításával csaknem tízmillió forint megtakarítás A DIMÁVAG-ban az év elején több mint kétszázötven műszaki in­tézkedésből álló tervet készítettek, hogy minél olcsóbban, jobb minőség­ben, korszerűbb kivitelben s nem utolsó sorban kedvezőbb munka­körülmények között állítsák elő ter­mékeiket. Az üzemenként összeállí­tott és a dolgozókkal többször is megvitatott, s az ő javaslataikkal ki­egészített Intézkedések nagyobb ré­szét már az év első felében bevezet­ték s azokból igen sok már eddig)) nagyon hasznosnak bizonyult. A vas-); úti kerékpár üzemben például az/j abroncsok megmunkálását termeié-/! kenyebb gépre osztották be. Ezáltal/ több mint kétezer órával lett rövi-á debb a megmunkálási idő. A tenge-» lyek fúrását, is módosították. így egy/ tengelynél több mint négy órai időt) nyertek. A Lenin Kohászati Művek« dolgozói is segitettek az anyaggal*) való takarékoskodásnál, a megmun­kálási idő csökkentésénél, mert! könnyebb, kisebb súlyú alapanyagot/ adtak a tengelyekhez. A különféle/ szállítószalagok készítési idejének?; csökkentését segítette elő az úgyne­vezett zártciklusú, a munkafolya­matok sorrendje szerinti gyártás be-(J vezetése. Ezek révén, valamint a] többi intézkedések megvalósítása válj a diósgyőri gépgyárban eddig csak­nem tízmillió forintot takarítottak) meg. Az év hátralévő részében az| eddigi, s a még alkalmazásra kerülő^ eljárások bevezetésével hasonló ered­ményre számítanak. Nagyszabású Anna-bál Diósgyőrött § .4 Szinvavölgyi Művelődési Otthon' vezetősége és a három diósgyőri gép- i gyár — a D1MÁVAG, a Könnyű- és Nehézszerszámgépgyár — KISZ-fia-y, faijai szombaton nagyszabású Anna-)' bált rendeztek. A három gyárban dolgozó hatvannégy Anna nevű lány és asszony dolgozójának — a többié.) kétől különböző — külön díszes ki-;;' vitelű meghívót küldtek, s a tánc-, mulatságra érkező Annákat a KISZ rendezőgárda tagjai fogadták, ruhá-ji íukra piros szegfűt tűztek. A műve­lődési otthon nagytermében meg-i jelent mintegy félezer vendéget, köz-/ tűk ez Annákat és a gyárak vezetőit' — Vichnalek Lajos, a művelődésit ház vezetője üdvözölte, majd a népiV tánresoport nyitotta meg a táncmu­latságot. A vidám hangulatú össze-fi jövetelen tombola sorsolás, táncver- senu. s különböző játékos táncok — mint kanalas- és kalcmónmk — köz-jI ben szórakoztak a hatrwilí órákig a diósgyőri gépgyáraik fiataljai. vezetők kérik a megye felsőbb szerveit, adjanak nagyobb segítséget, hogy Hegyalja új kincsét minél több ember élvezze. Szabó Géza, a Hazafias Népfront sárospataki szervezetének elnöke, Asztalos Zoltán, a tanács mérnöke, Szabó Béla, a Vízügyi Igazgatóság mérnöke és Józsa Miklós, az Erdőgazdaság mérnöke szerint Végardó országos hírnevű fürdőhellyé épülhet. Ezt mondja Kocsis János, a sárospataki pártbizottság titkára és Buchhalter elvtárs, a sátoraljaújhelyi szakszervezetek szakmaközi bizott­ságának elnöke is. És valamennyien jelentősen támogatják a végardói tanácsot az építkezésben. Az eddig összegyűlt 100.000 forintból anyagot vásároltak, a szakmunkásokat fizetik, a környék lakói pedig 400.000 forint értékű társadalmi munkát végeznek. A nagy munka tehát megkezdődött, most már csak az a kérdés, eUcészüI-e augusztus 20-ra az első nagy medence. * . V ;; ■ ' ....... ------’S. A z építők azt mondják: mindent elkövetnek a gyors építkezés érd kében. A tervek szerint versenyuszodát is építenek majd a gyógyfür, mellé, és ez évben még egy büfét is létesít a földművésszövetkez A végleges tervek szerint pedig Sárospatakra is bevezetik a végarc hőforrás vizét, a jelenlegi fürdő vízszükségletének bővítésére. Ez m nagyobb munka lesz. kb. 1 és fél millióba kerül majd. Ez a végardói hőforrás és a gyógyfürdőépítés rövid története. Bírt, hisszük, sokat hallunk még felőle. 1. kép: az ideiglenes medence a Bodrogparlon. ?. kép: RelonkAferök munka közben. 3. kép: Elkészült az egyik öltözőépület. 4. kép: Gyors ütemben épül a medence. _szegedi — E GY KISFIÚ SIR megyünk” — mondta az apja. De nem men­tek ki. Mert másnap valaki szerszámmal és körültekintő gonddal leszerelte az egyik ke­reket. Ellopta. Én nem is tudom, hogyan lehetséges ilyen... Perecesen pe­dig majdnem minden­ki tudta, hogy az a ko­csi Lacié lesz. Szereznek majd biz­tosan másik kereket, mert azt a tolvajt, azt az utolsó gazembert, azt a lelketlen gonoszt előkeríteni nehéz len­ne. De adejig is egye­dül marad Laci oda­benn. Mert — majd el­felejtettem mondani — Lacit nem látogatja ám meg senki. Senki a volt iskoláidból, ahon­nan hatodikos, jótanu- 16. élénk kisfiúként maradt ki. Se tanár, se úttörő se szülői mun­kaközösség senki a pe- recesi általános iskolá­ból. Egy kisfiú sir most valahol. egy kis bá­nyászházban. egy dere­kát gyötrő, meggyülölt ágyban. Ki segíti letö­rölni a könnyeit* (Hallama) Három én óta csak mentőautón ment ki a házból Imcí. Végigjárt orvosokat, kórházakat, klinikákat és műtőasz­talokat, és hiába. Laci, aki azóta ti­zenöt éves, szomorú, nagyranőtt, béna ka­masz lett, csak az ab­lakon nézhet ki. Nagy. árkos, sötét szemei le­hetnek ennek a fiúnak, a mélyükön eltitkolt vágyakkal és elfojtott könnyekkel. Nem lát­tam Lacit, csak az idős nagynéniét, aki — mikor elmondta Laci dolgát — sírt egy sort. mindjárt. kipirosodó szemmel, ami azt je­lenti, hogy nagyon so­kat áztatták már az ő szemét is a könnyek. Ahogy. azt hiszem, az egész családét, ott a perecest kis bányász- házban. Hogy f ,a ci szem ében lássanak már pnif kis csillogást, a ■'ért álltak nssze a család férfiai. hng,, eszkábálianak le­szerelt bicilclikerekek- ből egy tolókocsit ne­ki. El is készült a há­romkerekű kocsi, s sze- oénv kis TMcinak már ckl'Or csillanni kezdett a szeme. „Holnap ki­En nem is tudom, hogyan lehetséges ilyen . . . az az ember ma3a u küszködik a torkát fojtogató köny- nyekkel, s hatalmas, kegyetlen haragot érez. Hová. zúdítsam harago­mat, kit rázzak meg, kinek a lelkét, hogy ,ember, elviseled eze­ket a rettenetes ka- tn asz könnye két ?” Olyan zöldek és ra­gyogónk a ják s ü cseng-bong az gyönyörű nyári zene­kar: a madarak, az ál­mosan vakkantó ku­tyák, a vidáman bőgő gyárkemenyek. távol szuszogó autóbuszok. a játékos, lármázó gye­rekek. És mi minden vár eny kisfiúra ilyen­kor: felfelé kanyargó sárga kis hegyu,tak számháborúk és csórta kok, foci és friss gyep Verne-regények árnyat fák alatt és izgalmat csatanqolások az erdt mélyén, sátortábor ét kiken csillogó Bala­ton. Jrlá.n a Balaton is.. Ott volt Kiina Inc utoljára, három- esz­tendővel ezelőtt, i .•miker onnan hazajött okknr mondta- először hogy ..anyukám, fáj...'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents