Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

Szerda, 1961. július 19. eSTAKMAGYAlMntSZAO S Száz kiló hús egy hold szántó után Korszerű transzformátorház ladékot (Az utóbbit a sátoraljaújhe­lyi vendéglátóipari üzemektől és a kórháztól gyűjtik össze.) Kapnak a sertések megfelelő mennyiségű zöld lucernát is. Annyi moslékot és takar­mányt etetnek fel a sertésekkel, amennyit jóízűen el tudnak fogyasz­tani. A takarmány összetételét állan­dóan ellenőrzik és szigorúan betart­ják. Ennélfogva a takarmányértéke­sítés eléri a 20—24 százalékot. 50—60 darabos falkákat alakítanak ki, s így jó körforgást valósítanak meg; ál­landóan hizlalnak és rendszeres az utánpótlás nevelése is. Sertésből az idén 260 mázsát adnak át a felvásár­ló szerveknek. Az 1500 juh után 135 mázsa hús kerül a városba. Számottevő a baromfitenyészet. Az 1200 mázsa hús hiányzó részét csirke, lúd és pulyka egészíti lei. Az elhullás mindössze öt százalék, mert a gondo­zók szakképzettek és lelkiismerete­sek. Később a holt-Bodrog egy kö­zeli ágában nagyobb szárnyastenyész­tésre is berendezkednek. Érdekes megtudni, hogyan alakul a hús kilogrammonkénti előállítási ára. Előállítás kg-ként Átvétel lcg-ként szarvasmarha 12.— Ft 14.— Ft hízott sertés 13.60 Ft 17.50 Ft baromfi 16.50 Ft 22.— Ft Szívós, kemény, céltudatos munka kellett ahhoz, hogy a bereckiek mindezt meg tudják valósítani. A tsz bevételi, jövedelmi forrásának 70 százalékát adja az állattenyésztés, 30 százalékát a növénytermesztés. így, most már nyugodtan állíthatjuk a be- reckiekről, hogy gazdálkodásuk meg­alapozott Pénzgondja nincs az Uj Erőnek, sőt 400 ezer forint készpén­Kondor János, fiatal segítőtársával igen sokat tesz azért, hogy a fiatal hí­zott bikák gyorsan elérjék a kívánt sülyt. blinden hold után 100 kilogrammot Tekintsünk a kulisszák mögé, ho­gyan csinálják, hogyan dolgoznak Bereckiben. Építkeztek, biztosították a takarmány-alapot Juhász István elvtárs 1959 őszén került a tsz élére. Ekkor ott még kezdeti állapotok uralkodtak. Meg kellett alapozni a takarmányterme­lést, meg kellett alakítani a ma már 8 tagú építőbrigádot. Éneikül és a tagság támogatása nélkül egy lé­pést sem tehettek volna előre. Uend- behoztak egy sor régi, urasági épüle­tet és saját erőből újakat is építettek. Az építkezéshez a tsz-hez tartozó er­dőből kitermelt fát használták fel. (A kivágott fák helyére csemetéket ül­tettek, sőt, új erdőt is telepítettek.) Az épületekről nem mondhatni, hogy építészeti remekművek; nem talál­tunk itt „jószág-palotákat” és ez megnyugtató, arra mutat, hogy cél­szerű törekvések vezették a berecki- eket. Ami van, jó, és a célnak nagy­szerűen megfelel. Valamennyi sájáterős beruházás, a jó gazdálkodás, az előrelátást pél­dázza. Nem is végeznek az Üj Erő Tsz-ben egyetlen kapavágást, nem ütnek be egyetlen szöget sem úgy, hogy azt előre meg ne terveznék, hogy abból haszonra ne számítaná­nak. 1960-ban már 33 vagon kukori­cát, 12 vagon árpát és zabot tároltak. Ez azt mutatja, hogy sikeres erőfeszí­téseket tettek a takarmány-bázis lét­rehozásában, s ez annál inkább elis­merésre méltó, mert 1960-ban tették, amikor nehéz volt hadakozni a ter­mészet szeszélyei ellen. Miután az Uj Erőhöz a szomszédos termelőszö­vetkezetek is csatlakoztak, az erők ölég inkább meghatványozódtak. Szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztés Á szarvasmarhatenyésztést a ma­gyar tarka fajtára alapozták. A te­nak, mintegy 550 mázsa súlyban, s leszerződtek 80 darab vemhes üszőt is. Ezzel, az ezerkétszáz mázsás hús­termelési tervnek csaknem felét le­tudják. Érdemes megemlíteni azt Is, hogy eredményesen foglalkoznak a szabadtartásos neveléssel, s a jövő célkitűzéseiben megvalósítják a ri­deg jószágnevelést is. A tejtermelés­nél igen vigyáznak arra, hogy TBC- mentes állományuk legyen. A tsz-ben gyakori látogató az állatorvos. Az aszály, a szárazság sajnos most érez­teti hatását a tejtermelésben. A gon­Az epyre fejlődő ormosbányai bányatelepen új létesítmény épül, a korszerű transzformátorház. Az épület kicsi, de jelentőségre annál nagryobb: segíti majd a zavartalan áramellátást, a jobb termelést. Százötven üofgezé? mentesítettek a nehéz munkáit a Lenin Kohászati Müvekben A 110—120 kg-os fehér hússertések egy csoportja. Ezt a súlyt 11—12 hónapos korra érték eh A Lenin Kohászati Művekben más­fél éve kezdték meg működésüket a kisgépesítési bizottságok azzal a cél­lal, hogy lehetőleg beruházási költ­ség nélkül — a dolgozók ötleteire, javaslataira támaszkodva — minél több nehéz fizikai munkaműveletet gépesítsenek. Ma már a központi kisgépesítési csoport irányításával tizenöt gyárrészlegnél dolgozik bi­zottság, s ezek munkájába az üze­mek műszaki vezetőin, szakemberein kívül bevonták a legtapasztaltabb fi­zikai dolgozókat is. A bizottság eddigi munkája a dol­gozók támogatásával igen eredmé­nyesnek bizonyult. Viszonylag kevés költséggel mintegy 120 különböző feladatot oldottak meg, s azok révén több mint 150 dolgozót mentesítettek a nehéz fizikai munkától, akiket en­nek folytán más munkakörben fog­lalkoztathatnak. így például a ko­vácsműhelyben az egyik pöröly me­leg anyaggal való ellátását ma már gépi úton végzik. A vasöntödében a formázáshoz szükséges homok lapá­tolására sincs már szükség, mert ezt gépi berendezés végzi, a kovács ka­zánházban a salakszállító csillék to­vábbítására pedig sűrített levegővel működő berendezést helyeztek üzembe. Még ez év második felében újabb 52 kisgépesítési feladatot akarnak mepoV—i. így a durvahengermű ki­kér-' ■'ében úgynevezett sínfor­dító készüléket üzemeltetnek majd. A síneket eddig az egyengető gép alatt 10—12 dolgozó forgatta. Az érctömörítőmúben a vasúti kocsik ajtajainak kiemelését is gépesítik. A finomhengermüben az áruk kikészí­tési munkáját gyorsítják és könnyítik jelentősen. Erre a célra úgyneve­zett kikészítő asztalt készítenek, ezen — gépi mozgatással — a munka- folyamatok sorrendiében oldják meg az anyag bélyegzését, minőségi vizsgálatát, szalagozását, kötegelését, amelyeket azelőtt más-más helyen, szaporátlanul és fáradságos munká­val végeztek. A második félévre tervezett kisgé- pesítések megvalósításával további 70—80 dolgozónak lesz könnyebb a munkája. dón úgy fognak ld, hogy kaszált, zöld lucernával egészítik ki az abrakot, így akarják a tehenenkénti 2100 lite­res évi átlagot 2500 literre emelni. A szarvasmarha tenyésztés után a sertésnevelés a legfejlettebb. Fehér hússertésből alakították ki a törzs- állományt. Ennek elsődleges feltétele szintén a takarmánybázis megalapo­zása és helyes adagolása volt Mit etetnek a sertésekkel? Kukoricát, árpát és zabdarát, lu­cerna Usztkeverékkel és éttermi hul­zük van. Ha az aszály, a száraz idő kárt is tenne a növénytermesztésben, a tervezett 38 forintos munkaegység nem, vagy csak néhány forinttal csökken. Ha segít az eső, többet is oszthatnak a tervezettnél. A bereckiéktől sokat lehet tanul­ni. Ez a néhány sor csak ízelítő mind­abból, amit tesznek. Igen hasznos lenne, ha számos tsz-vezető szemé­lyesen is meggyőződne mindenről. Garami Ernő---------ooo-------­M egjeleni a magyar mezögazdasáoi szakkönyvek hih iográiiájának ötödik kötele A Magyar Mezőgazdasági Múzeum folyamatosan összeállítja és kiadja a hazai szakkönyvek teljes bibliográ­fiáját. A gyűjtés eredményeként ed­dig öt kötet jelent meg. A nemrég megjelent ötödik kötet az 1897—1919 között megjelent mezőgazdasági vo­natkozási! szakirodaimának több mint hétezer kiadványát sorolja fel. S zemerkélő esőben jártuk az épülő várost Kaszás András főművezetővel és Hetyei Gáspár ok­tatóval, a tiszapalkonyai Újváros két parancsnokával. Mindketten a 22. sz. Építőipari Vállalat munkatársai. Messzi vidéikről jöttek ide, hogy há- ^kat építsenek, szakmunkásokat ne­veljenek. Azt mondta Hetyei oktató, Sülikor családja felöl érdeklődtem: Negyvenöt fiam van ... Valóban. Fiainak érzi mind a negy­venöt kőművestanulót, akiket Buda­pestről helyezett ide a vállalat. Most egy egészen új és korszerű Városrészt építenek, öt épülettömb lesz itt, mind háromemeletes, össze­gen 142 lakással. Az épületek előtt hosszt üzletházak; Itt épül fel me- gyenk legszebb és legkorszerűbb üz­lethálózata. Hossza közel kétszáz mé­ter lesz. Az épületek és az üzletek között Repkncsiút vezet majd, az árut szállí- *? teherautók közvetlen az üzlet hát- bejárata mellé állhatnak — ma- eyarazta a főművezető. . n. Pedig azt tettem hozzá, hogy . z a tervezők jó fantáziáját dí- .f1?’ mert valóban szép és merész e ePzelés, ugyanakkor felépítése T'e/1? drágább, mint a szokásos üzle- tc °, ,zt is megjegyzem, hogy gyor­san haladnak a vakolással. A mi vállalatunk vakológéppel dol­gozik. Ez pedig gyors munkát végez — mondotta Hetyei oktató, aztán a főművezetővel ’ együtt elmagyaráz­ták, hogy a lehetőséghez képest gépe­sítették az építkezést. Van habarcs­központjuk, hat födémdarujuk, egy vasvázas anyagfelvonójuk és egy traktordarujuk, amelyet itt szerkesz­tettek a szakemberek Tiszapalko- nyán. Az eső megeredt, a vállalat egjUt Városépítők Emberek — eredmények — gondok Tisxapal konyán felvonulási épületében elhelyezett irodában telepedtünk le egy kis be­szélgetésre. Egyhamar ott termett vagy tíz kőműves, akik eredményeik­ről, gondjaikról, életükről beszéltek. A legtöbben jól érzik magukat eb­ben az épülő városban. Nem egy kö­zülük itt házasodott meg. Szakmáju­kat szerető, szorgalmas emherek dol­goznak itt, akik sokszor önfeláldozó munkával építik a jövő korszerű vá­rosát. De azt is elmondották, vannak gondjaik, segítséget várnak azoktól, akik segíteni tudnak. Lengyel József, a vállalat fiatal kitűzője azt mon­dotta: — A mindennapi emberi problé­mákat is meg kell oldani, enélkül nem lehet tartós az emberek munka­sikere. Ő szinte és igaz vélemény ez. Az épülő városban, — ahová az ország minden részéből költöztek és költöznek a lakók, az új üzemek, vállatok műszaki és fizikai dolgozói — kevés kőművesnek adnak lakást. Jelenleg öt kőműves családjával együtt a legényszállón, illetve a női szállón lakik a felvonulási épületek­ben. Azt is mondhatnánk, hogy kom­binált szállók ezek, ahol nős, nőtlen, családos, gyermekes emberek élnek. Ez egészségtelen állapot. Persze nem arról van szó, hogy máról holnapra kell megoldani ezt a kérdést, de vé­gül is meg kell oldani! Tizenegy család már megkapta a bérházi lakást, szép kétszoba, össz­komfortos otthont, de az erről szóló hivatalos kiutaló még nincs a kezük­ben. Ez pedig azt jelenti, hogy a la­kásból bármikor kitehetik őket, hi­szen csak ideiglenes jelleggel laknak benne. Ez az a probléma, amely mun­ka közben is foglalkoztatja a kőmű­veseket. Mert azt mondják; ha már ideköltöztünk a családdal együtt, ak­kor szeretnénk is véglegesen megte­lepedni. Ehhez viszont lakás szüksé­ges. Katona Sándor, ez a fiatal ács is más megyéből jött ide. Itt ismerke­dett meg feleségével, aki éppen most várja az első gyereket. Itt akarnak maradni véglegesen. Katona elvé­gezte a nyolc elemit, most már a Debreceni Építőipari Technikum le­velező tagozatán tanul. Neki is lakás kellene. Ö is a kombinált női szállá­son lakik. Kérvényt adtak be, de nem kaptak érdemleges választ. A városi gondnok meg azt javasolta, hogy ír­janak kérvényt Budapestre. De ho­vá? Ezt a kérdést helyben kell meg­oldani. I lyen gondokkal küzd Kresz- tyankó László kőműves bri­gádvezető, aki már hat esztendeje építi az új várost. Három gyermeke van és éppen ottjártunkkor kapta meg a táviratot Dombrád községből, hogy utazzon haza, mert feleségének fia született. És a többiek, mind, mind becsüle­tes, szorgalmas munkásemberek, akik azt várják, hogy foglalkozzanak velük, segítsék őket Nem azt kérik. ÖtvenSiárcínezer új rádió- és csaknem negyvenezer új lelevizió-eSölizeííí léi év alatt héntartáson, a nevelésen kívül a hiz­lalás a legjelentősebb. Elég megem­líteni, hogy az idén 120 hízómarhát adnak át az Állatforgalmi Vállalat­Az alsőberecki Uj Erő Termelőszö­vetkezet 1200 holdnyi szántóterület után ebben az évben 1200 mázsa húsárut ad közfogyasztásra, azaz t hogy azonnal lakást kapjanak (per-$ sze ez lenne a legjobb), hanem aztj szeretnék, ha foglalkoznának velük a és az igényeket fokozatosan ki elégi-1 tené az épülő város vezetősége. Ez» persze nem könnyű, nem is lesz köny-i nyű. Az viszont igaz, hogy azoknak J az embereknek, akik ezeket a szén j bérházakat építik, lakás kell, megér-j demlik, hogy emberi körülmények! között éljenek. A fiatalok, a vállalat tanulói nem* küzdenek ilyen problémával. Vidá-^ mák, örömmel dolgoznak a falakon. 2 A mesterek azt mondják, a vállalat] büszke lehet rájuk. No persze az ok-'; tatókra is, akik jó szakemberekké' nevelik őket. Tücsök Mihály oktatói csoportja például júniusban az elsőj helyre került a versenyben, 117 szá-* zalékot ért el. Az építkezésen most] alakítják meg a KISZ-.szervezetet. Aj fiatalok azt mondják, örömmel dol-i goznak itt, a vállalat megbecsüli | őket, az oktatók pedig ügy bánnak^ velük, mint saját gyermekükkel. Szé-j esi István Röszkéről. Szeged mellől] került ide. Azt mondotta: — Van annál szebb dolog, mint* házakat építeni az embereknek? mindig uj hazat es mindig szebb há-j zat építünk ... Farkas János Zalavárről. a Dunán-* túlról jött Palkorfyára. ő már hama-| rosan megkapja a segédlevelet. ^ Vidámak, jókedvűek ezek az élet-j erős fiatalok, akik nemcsak a falakat] épitik, hanem a szomszédos falu tér-' melőszövetkezeteiben is segítenek i szabadidejükben. ( Í gy élnek, így dolgoznak, ilyenekj az eredményeik. Messze tájak-j ról jöttek Tiszapalkonyára. Megér-] demlik, hogy segítsük őket. hiszen' egy új várost építenek meeyénknek.1 *— szegedi —» ‘ A postavezérigazgatóság rádiószak­osztálya az első félévi eredményeket számbavéve, számos érdekes, örven­detes eseményről számolt be. Többek között arról, hogy a rádióelőfizetők száma — bár már nem olyan mér­tékben, mint évekkel ezelőtt — to­vábbra is növekszik. Az év első felé­ben is 53 71i új rádiótulajdonost vet­tek nyilvántartásba, s így jelenleg hazánkban 2 258 652 rádióelőfizető van. A tájékoztatás szerint a keres­kedelem ennél sokkal több készülé­ket adott el, amelyek azonban nem , újként jelentkeztek, csupán a régi­eket váltották fel. f örvendetes, hogy a televiziő-tulaj- [donosok tábora csaknem azonos gyor­sasággal gyarapszik, mint a rádióelő- ^fizetől^é. Az első félévben például ^csaknem negyvenezer — pontosan .39 712 — új televíziókészüléket je- Ileke a postánál. Ezzel a tele- | vízi óelőfizetők száma országosan 1143 363-ra növekedett. A legtöbb ké­szülék, számszerint 82 201 Budapes­ten van, s a következő három hónap­iban számuk várhatóan már a száz­ezret is eléri. Vidéken változatlanul va szegedi postaigazgatóság tartja ^nyilván a legtöbb televíziókészüléket, ^néhány híján tízezret. Utána Sopron ,,környékén van a legtöbb készülék: ec8,0. A pécsi postaigazgatóság terü­letén 7981, a miskolci területén 6621, ?a debreceni területén pedig csaknem ^négyezer televízióelőfizető van. + ---------o0o—r— | Iinporl bronz helyett ♦ — hazai aluminium t Az Ózdi Kohászati Üzemekben ed- yáig bronzból készült fúvóformákon juttatták a kohókba a levegőt. A fó- . vóformák anyagát külföldről szerez­etek be, ami meglehetősen költséges »volt. Az iizom műszaki dolgozói a ynagyolvasztóknál a bronz helyettesi- ütésére kísérleteket végeztek alumini­um fiívókákkal. A kísérletek sikere- . sen befejeződtek, s annak eredmé- J nyeként még ebben a félévben roeg- S kezdik a hazai aiuminitimból készült í fii vóformák rendszeres használatát. $ Úgy számítják, hogy az olcsóbb 2 aluminium fúvókák használatával .körülbelül tíz tonna bronzot takari- »tanak meg, miáltal mintegy négy- V százezer forint értékű importanyag í behozatalától mentesítik a népga­zdaságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents