Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-17 / 141. szám
itombai, 1961. június 17. ESZAKMAGYARORSZAG A Szerencsi Cukorgyárban A Szerencs! Cukorgyárban sokan dolgoznak a szocialista brigád megtisztelő címért. A Csuka-brigád is bekapcsolódott a mozgalomba. Képünkön ketten közülük az új kockaprésgépeket szerelik. Háttérben a régi gépiberendezés látható. A Hegedűs-brigád a „pikoló "-cukrot csomagoló gépeknél dolgozik. Foto: Szabados 96 lakást adnak át Kazincbarcika építői Borsod megye első szocialista városában, Kazincbarcikán az elmúlt évben 240 bányászlakás építését kezdték meg. Ezeket az otthonokat már a korszerű építési technológia alkalmazásával — habosított kohósalakból készült középblokkok bő] — szerelték össze a 31-es Építőipari Vállalat dolgozói. Az újszerű munkát úgy szervezték meg, hogy az épületek összeállítását szalagszerűen, két műszakban végezték. így isikerült elémiök, hogy az 5 — egyenként 48 lakásos házat — a határidő előtt másfél hónappal tető alá hozták. A dolgozók most elhatározták, hogy a bányásznap tiszteletére 96 la kást a december 30-i határidő előtt, már szeptember első napjaiban átadnak. A 31-es Építőipari Vállalat dolgozói az elmúlt hetekben további 48 bányászlakás alapozását kezdt ék meg. Ezt a két lakóházat is iközépblokkokból szerelik össze. Céljuk, hogy a 48 lakás építését az év végéig befejezzék. A munka meggyorsítása és a minőség javítása érdekében az előgyártó telepüket tovább bővítették, új gépeket állítottak üzembe és megváltoztatták a blokkgyártási technológiát. A nagyobb szilárdságú salákbeton elérésére új keverési eljárást dolgoztak ki és a házak összeszerelését szintén két műszakban végzik. A terv szerint a közeli hetekben a kibővített előregyártó telepen naponta már száz középblokkot készítenek. v. *— Ilyenek az én embereim — forgatta a müszalknaplót Homyák Imre üzemvezető. És minden fiatalról, öregebb kohászról mondott valamit. Aztán nekem szegez égy váratlan kérdést: — Tudja, mi a legnehezebb? — Sok mindenre gondolok — válaszoltam. — Például a matematika, vagy a... — Nem, nem... — szakított félbe. — Nincs nehezebb, mint az emberekkel való foglalkozás. De ha az ember megtalálja a helyes utat, akkor köny- nyebb dolga van ... Mindezt nem dicsekvésképpen mondta, csupán egy példa bevezetőjeként. Előfordult, hogy egy-egy fiatal kilépett az üzemből. Például Sárkány János. Valóban érdekes ember. Most salakolvasztár. Fiatal, huszonnégy éves. Itt volt tanuló, itt szerezte meg a segédlevelet. Először méltónak bizonyult a nevéhez, úgy viselkedett, mint egy sárkány. Sok csibészséget eszelt ki mások bosszantására. Nem találta a helyét. Aztán mind gyakrabban kimaradozott a gyárból, igazolatlan hiányzóként szerepelt a névsorban. Addig-addig maradozott, hogy a végén leszámolt. Talán azt hitte, máshol könnyebb lesz. Nem volt könnyebb. Meg aztán a szíve visszahúzta a barátok közé Megkereste az üzemvezetőt és azt mondta: — Imre bácsi! Vegyen vissza. Meglátja, nem lesz velem baj... Az üzemvezető visszavette. Szolid, Szorgalmas ember lett belőle, különösen. amióta az ifjúsági brigád tagjává fogadta. Azt mondják róla munkatársai: — Sárkány kifogástalan gyerek. Az üzemvezető szerint: — Az egyik legjobb szakember... ha kell, a főolvasztárt is helyettesíti. Nézzük csak a többieket. Ahány ember, annyiféle — mégis egyformák. Furcsa, de így van. Egyre jobban hasonlítanak egymásra, a munkában még a gondolataik is egyformák: jól csinálni, mindig jobban dolgozni. Juhász Pál. ö a műszak pártszervezetének titkára. Szakbeosztása gázkezelő. Mit mond róla az üzemvezető? — Okos fiú. Van benne akaraterő. Most ő is elhatározta: tovább tanul. Jelentkezett a technikumba. Pedig ezer a dolga. A munka és a tanulás mellett maga is tanítja a fiatalokat, barátait. Neki tehát többet kell tudni. így aztán megértettem már a nagy „titkot”, a kohászfiatalok sikereinek „titkát”, amelyet még a gyárban sem ismer minden ember. A „titok” tehát már nem titok: tanulnak, tanulnak és alkalmazzák az új kohászati módszereket. Ennyi az egész. Igen, ennyi az egész, s mindez oly egyszerűen hangzik. Csak még azt nem értettük, honnét veszik ezek a fiatalok az erőt, hogy oly sok mindenre képesek. Hiszen legtöbbjüknek családja van, és hót az iskola. És még valami. Segítik a tolcsvai termelőszövetkezetet is. öregek, fiatalok, vezetők, KISZ-tagok és nem KISZ-tagok önzetlen támogatást adnak a tsz dolgozóinak. Lakatosmunkát végeznek, ha szükséges, megjavítják az ekekapát, a gyárrészleg kőművescsoportja kőműves munkát végzett, itatót készített, szóval még A növényápolás és az avatási Felkészülés legfőbb tennivalói Bátran kell alkalmazni az ösztönző premizálást! A tavalyi és az idei időjárás sok gondot, okozott a mezőgazdaságban. A sátoraljaújhelyi járásban még most is vannak olyan területek, amelyeknek művelését a tavaly lehullott nagymennyiségű csapadék hátráltatja. Az év elején és májusban is általában száraz időjárás uralkodott, a megyében, s emiatt nehezen indultaik fejlődésnek a fiatal vetések. Most pedig, a nagyobb mennyiségben lehulló eső hatására erősen megindult a gyomosodás, s így a tavaszi növényápolási munkált komoly mértékben összetorlódtak, sok helyen nehezen tudják megoldani a napi feladatokat. Az év eleji szárazságot mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megyében 640 holdon a cukorrépát és 350 holdon a kukoricát ki kellett szántani és újravetni. Mégis, ha bizonyos mérvű elmaradással is számolunk a tavaszi munkában, a hibák mindegyikét nem lohet az időiárásra hárítani. Meg kell mondani, hogy több helyen azért késik a gyomirtás, a kaszálás, mert azt a fegyelem lazasága, szervezésben hibák akadályozzák. Lehet-e mással magyarázni a bükkmogyorósdi tsz-tagok magatartását ■mint fegyelmezetlenséggel, amikor még meg sem sarabolták a cukorrépájukat. A vámosújfalusi tsz-ben sem egyeztethető össze a tsz érdekeivel, hogy egyes tagok a tolcsvai szőlőkben vállalnak napszámot, miközben a tsz kapásait felveri a gyom. Hasonló példákat lehetne még sorolni a bodrogolaszi, a sárospataki József Attila, az olaszliszkai Petőfi és a baktakéki Bélre Termelőszövetkezetből. Tudvalévő, korán indult a tavasz, a nyári munkák dandárja, az aratás is hamarább kezdődik cl. A déli járásokban mér szépen szőkülnck az őszi kalászosok, s az emődi termelőszövetkezetben — és más helyeken is — június 20-án már megpendülhet a kasza, felzúghat a gép. Mindez arra kell, hogy sarkalljon most valamennyi termelőszövetkezetet, parasztembert, a mezőgazdaság irányítóit, hogy már az aratás megkezdéséig a legfontosabb tavaszi tennivalókkal végezzünk, mindenütt megkapálják kétszer a kukoricát, a cukorrépát, a napraforgót, legalább egyszer feltöltögessék a burgonyát. Megjött a traktor Násznépet nézni sem sereglettek volna ösz- sze többen, mint ahogy most megteltek a község utcái. Künn volt a falu apraja-nagyja. Mindenki az alvég felé kémlelt, onnan kell jönni a várvavárt vendégnek. És amikor a Bodrog felöli kanyarban előbukkant a hatalmas belorusz traktor, a hír öröme végighullámzott az egész községen. Mert nem kis dologról van szó. A télen alakult a Búzakalász Termelőszövetkezet 340 családdal. Nagy kedvvel láttak munkához. Idejében el is végeztek minden tavaszi munkát a földeken. De a nagy szorgalom és lelkesedés mellett is érezték: 3700 holdat pusztán fogatokkal megmunkálni — bajos doldg. Gépre van szükség! — hangoztatták a gyűlésen. Aztán a tagok elé került a kérdés, s egy- akarattal elhatározták: traktort kell vásárolni! Mégpedig állami hitel igénybevétele nélkül. Másnap Tatár Mihály, az egyik növénytermesztési brigád vezetője tömött aktatáskával nyitott be a tsz irodájába. Egyenesen Horváth Jánoshoz ment. az elnökhöz. s eléje rakta a táska tartalmát. Húszezer forint volt százas, ötvenes, huszas és tizes kötegek- ben, ahogy pár éven át \ összegyűjtögette, magának. — Kölcsönbe hoztam a szövetkezetnek traktorra. Majd visz- szakapom. ha a közös megerősödött... Horváth köztiszteletben álló középparaszt volt egyéni korában, aki sokra vitte szorgalmával, szakértelmével, Ezért is választották meg a Búzakalász elnökévé. Tatár Mihály a Homoktanyán cselédeskedett, a szepesi prépostság uradalmában. A felszabadulás után kapott 4 hold földet, s szorgalmas munkájával ő is sokra vitte. Tisztességgel felnevelt hat gyermeket, az Újtelepen házat épített, s takarékos életmódjával összegyűjtött húszezer forintot. És most elhozta traktorra a szövetkezetnek. Az elnök egy ideig szólni sem tudott a meghatottságtól. Kezet fogott az őszülő brigádvezetővel, s csendesen csak ennyit mondott: — Köszönjük, Mihály ... Azóta eltelt néhány hét. maid megjött a minisztériumból az engedély egy belorusz s több kisgén vásárlására. Egy kiszista is elvégezte addigra a tanfolyamot Szabadszálláson, így most ő ment ki az állomásra a génekért. A pirostestű traktor vedig már bent is pöfög a községben. Villódzva játszik rajta a nyár- elrji napsugár, s miközben irányt vesz a Búzakalász tanyaközpontja felé, mintha egy szebb, könnyebb élet ritmusát zúgná végig a községi utcákon ... H. J. falura is kí-kSruccannak néha az Ifjúsági Kohó és a többi kohó munkásai. Igen, ennyi az egész. Fiatalok, van bennük akaraterő Értik az idő szavát, azt akarják, hogy munkájuk után az egész ország megismerje őket. Ezt máris elérték. Szépek az eredményeik, s mint az üzemvezető mondotta, már tavaly ősz óta vezetnek a versenyben. Elsősorban ez szerzett országos hírnevet ennek az ifjúsági kohászbrigádnak. De a terveik is szépek. Még ezév- ben átépítik az I-es kohót. A mérete megmarad, csupán műszaki átalakításokat végeznek rajta, hogy ez a kohó is versenyképessé váljon, úgy mint a többi. Mert azt akarják, és ez szent cél a fiatalok előtt, hogy az I-es számú, a 320 köbméteres kohó is 500 tonna vasat adjon a három műszak alatt. Mert nincs megállás. A fejlődésnek soha nincs vége. Nem lehet vége. Nem is kérdezik már az „öreg” kohászok, hogy: meddig még? Most már ők is látják, hogy a „meddig még”-re csak ez lehet a válasz: tovább, még tovább, aztán ismét tovább... Homyák üzemvezető közben a terveket nézegette s azt mondotta: — Csak arról beszélek, amit végrehajtunk, amit mór elhatároztunk. És sorolja. A kokszot majd külön szállítószalagon viszik föl, tehát nem adagoló vederben. Erre az új megoldásra már a jövő esztendőben sor kerülhet. Aztán nagyobb teljesítményű öntőgépet helyeznek üzembe, mert a kohók teljesítménye is egyre nagyobb és n martinacélmű nem bírja felemészteni az anyagot. Igaz, most is öntőcsészékbe rakják a nversvasat, de ezek a csészék már kicsik egy ••zálogosak, kicsiny kanaritásúolk. — És még egy érdekes dolog — folytatta az üzemvezető — Ügy gondolom érdemes megemlitenL —- Mindent érdemes — válaszoltam —, mert amit eddig mondott, mind hűen tükrözte azt a nagyfontosságú , és nélkülözhetetlen munkát, melyet a kohászok végeznek határtalan szorgalommal az ország érdekében. Minden salakot értékesíteni akarnak. Megkezdik a habsalak-gyártás tökéletesítését, fejlesztését. Rövidesen szinte „főtermék” lesz a kohósalak, amely hosszú évtizedeken keresztül hasznavehetetlen anyagként hevert a gyár környékén, a halnán. Lassan beesteledik, de az üzemvezető fáradhatatlan. Sorolja a terveket. A Sajó-parton érctömörítőt építenek Ez lesz a legnagyobb beruházás. 1965-re kell felépíteni __ T ervek, célok. A jövőről beszél Homyák Imre. Mert ő is, emberei is ismerik a jövőt. S ez sem csoda. Hiszen ők maguk formálják, kohászmódra. Együtt, egy akarattal, kéz a kézben, rendíthetetlen bátorsággal. S utánozni bizony nem igen tudják már őket az „öregebbek”, ezek a fiatalok együtt haladnak érlelődő, bontakozó, felemelő korunkkal. S míg mindezt lejegyeztem, elérkezett a vihar. Hirtelen besötétedett és villámok csapkodtak a magasban. Mindegy már. itt maradtunk, de nagyon megérte. Homyák Imre, a kohó- gyárrészleg üzemvezetője igen hasznos történetet mondott el nekünk. Csak a végén jegyezte meg: — Na látja, mondtam én. hogy ezt a témát nem lehet egy perc alatt elintézni ... Nem olyan egyszerű ez, mint ahogyan először gondolja az ember. Igaza volt. Ez a beszélgetés során is kiderült. És kiderült lassan az ég is. Arra. a Vohók mögött már szakadoztak a fellegek... Szegedi László (Vépe.) levágják és betakarítsák a vörösherét, A sikeres növényápolás egyik legfontosabb előfeltétele az aratásra való jó felkészülésnek. Azt is meg lehet állapítani, hogy az .időjárás szeszélyei s a fegyelemben mutatkozó lazaságok mellett más hátráltatói is vannak a növényápolásnak. Sajnos, nem élnek mindenütt megfelelően az anyagi ösztönzés lehetőségeivel, a premizálással. A szikszói, az encsi járásban több járási vezető mereven tekinti ezt a dolgot. Nem látják be, hogy a termelés, vagyis az eredményes gazdálkodás az elsődleges, s ezért nagyon sokat az anyagi érdekeltséggel lehet tenni. Ez a hibás szemlélet komoly kórokat okozhat, nemcsak a tsz-tagságnak, de a népgazdaságnak is. Márpedig megfelelő ösztönző erő nélkül nem igen lehet számítani arra, hogy valameny- nyi tsz-tag tudása, igyekezete legjavát adja, hogy a tsz-ben ott lehessen látni a családtagokat, a hozzátartozókat. Ha több helyen gazos a kukorica, kapálatlan a cukorrépa és elöregedik a kaszáló, nagyrészt a hibák okát a merev felfogásban lehet keresni. Segítséget igényel a falu, különösen ott van nagy szükség a jó tanácsokra, ahol még gyenge a tsz irányítása, ahol kevés a szakember. A gondon úgy tudunk segíteni leggyorsabban és eredményesen, ha a járási szervék szakembereket küldenek növi debb-hosszabb időre segítségül a gyengébben működő termelőszövetkezetekhez. Ezek a szakemberek eredményesen tudnak támogalást nyújtani az operativ irányításban, a munka megszervezésében és így tovább. Több helyen már javában folynak a nyári munkák előkészületei. Körültekintő' munkát kell végezni. A termelőszövetkezetek mintegy 167 ezer holdjáról kell betakarítani a kalászosokat. Az erők megvannak: 178 kombájn. 443 aratógép, 63 rendrearató, 7962 lófogat, 74 205 kézi munkaerő áll az aratás rendelkezésére. Legfontosabb, hogy ezeket az erőket megfelelően el tudjuk osztani, s ezért helyesen kell elkészíteni az intézkedési terveket. Ezek az intézkedési tervek szabják meg, hova biztosítson a gépállomás gépeket, hová kell kézi munkaerő. Figyelembe kell venni a gépek munkájánál azt, hogy a kombájnok a legnagyobb összefüggő területeken kapjanak munkát, ott, ahol a talaj egyenletesen van eldolgozva, ahol lábon áll a gabona. Mindez fontos összetevője annak, hogy a gépeket jól kihasználjuk. Az intézkedési terveknek foglalkozniuk kell a raktározás problémáival. Biztosítani kell az erre alkalmas üres helyiségeket, azoknak fertőtlenítését, tisztítását. Csakis ezeknek a feladatoknál: a megoldásával számíthatunk arra, hogy a jó közepesnek ígérkező s különösen szépnek mutatkozó őszi kalászosokat szemveszteség nélkül magtárba tudjuk szállítani, s eredményesen, gazdagon arassunk. Szerzői est az Értelmiségi Klubban Ma. szombaton este 8 órai kezdettel tartja a borsodi írócsoport az évad utolsó szerzői estjét. Császár Klára és Füzes László művei szerepelnek a műsorban. Bevezető előadást tart Tóth Lajos író. A zenei kísérőműsorban fellép Rőczei Ferenc zongoraművész. — O - ' Szovjet gépek a diósgyőri kovácsoknak A Lenin Kohászatti Művek nagy- kovácsműhelyében a kovácsok nehéz munkájának könnyítésére körülbelül egy féléve már üzembe helyeztek egy két tonna teherbírású szovjet gyártmányú manipulátort, amely a hat tonna ütőerejű pörölynél a dolgozók felét mentesítette a korábbi nehéz munkától. A napokban felszerelték, illetve beépítették a másik, a korábbinál jóval nagyobb teljesítményű, tíz tonna teherbírású, ugyancsak szovjet manipulátort; is és megkezdték vele az üzemi próbákat. A még szükséges igazítások után ezt a gépet is hamarosan rendszeresen üzemeltetik. A korszerű gép a különböző, nagy súlyú gépalkatrészeket alakító, két- és háromezer tonna nyomóerejű sajtó- lókat szolgálja majd ki. A manipulátor üzemeltetését úgy szervezték meg. hogy azt a legjobban használhassák ki és így a gép munkájával a termelékenység mintegy 40 százalékos emelkedésére, havi 200 tonna többlet termelésre számítanak. Ezenkívül peáftg műszakonként öt dolgozót mentesítene» m munkától, s így azokat más muMfca- körben foglalkoztathatják meiftL A KOHÓK
