Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 139. szóm 1961. június 15, csütörtök Júniusban — karácsonyra Késikassá®®k helyeit kombájnok dolgosnak a betakarításnál A Borsod-Heves megyed Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó 17 gazdaságban az idén gyakorlati­lag megszüntetik a kézi aratást. A szántóföldeken 98 kombájn — na­gyobb részt kétmenetes aratással — takarítja be a termést. A táblakezdé­sen és az északi hegyvidéken levő gazdaságok néhány kisebb tábláján kívül még a dőlt gabonát is az új szovjet kombájnokkal vágják le. Az állami gazdaságokban az aratá­si ütemterv elkészült. A héten be­fejezik a gépszemléket is. Vala­mennyi kombájn már kijavítva, munkára készen várja az aratás kez­detét, amely a számítások szerint az ország legészakibb szántóföldjein is a szokottnál másfél-két héttel ko­rábban kezdődik az idén. A kom­bájnok a nyáron nem egyenként, ha­nem csoportosan vágják a rendet. 8 —10 kombájn arat majd egy-egy nagy táblában. A gépcsoportokhoz a gaz­daság által házilag készített és fel­szerelt szerelőkocsik is tartoznak. Ezek segítségével a meghibásodáso­kat a helyszínen javítják ki. Az aratás meggyorsítására a déli és az északi fekvésű gazdaságok együttműködési szerződést kötöttek. A hegyek között fekvő léhi, szendrői gazdaság kölcsön adja a füzesabo­nyi, hevesi gazdaságnak kombájn­jait, mert ott hamarabb érik a gabo­na. A betakarítás végeztével pedig a déli gazdaságok kombájnjai segíte­nek betakarítani a hegyek közé zárt szántóföldeken később érő terményt. Minden gazdaságban elkészültek már a kombájnszérűk. Valamennyi kombájnszérűt gépesítettek — szinte emberi kéz érintése nélkül kerül a szántóföldről beérkezett gabona a zsákokba. A gazdaságokban már ki­jelölték a vetőmagtáblákat. Ezeknek terményét külön kezelik és tisztítás után ólomzárolják. A Borsod-Heves megyei állami gazdaságokban az idén szakítanak a hagyományos szokással is, mert gé­pekkel dolgoznak, a balesetek meg­előzése érdekében az aratók között nem osztanak „aratópálinkát”. Ehe­lyett a mezőn dolgozók részére rend­szeresen szállítanak majd frissítő, üdítő italokat és gondoskodnak bő­séges ellátásukról is. Patronálok és patronáltak szocialista szerződése A tiszaladányi Magyar Róna Ter­melőszövetkezet tagjai között egyre több dicsérő szó hangzik el a patro- nálókra, a Szerencsi Csokoládégyár dolgozóira. A termelőszövetkezet PIACON Tegnap kora reggel készítettük ezt a felvételt. Nagy választékú szép zöld­áruban válogathattak a Béke téri piacon a háziasszonyok. Foto: Szabados­.............................ry E ső után tagságának javaslatára a közelmúlt­ban szocialista szerződést írtak alá a patronálók és a patronáltak. A szer­ződés értelmében a Szerencsi Csoko­ládégyár vállalta, hogy elkészíti a ti­szaladányi tsz legfontosabb épület­szerelési munkáit, valamint segít a gépek kijavításában. Az egyik istál­lóba bevezették a vizet, kijavított hordókat bocsátottak a tsz rendelke­zésére. A patronálásban élenjárnak a Szerencsi Csokoládégyárban a szó cialista címért küzdő Lumumba-bri- gád tagjai. Az üzemi pártszervezet vállalta, hogy a tsz-tagság politikai tájéko­zottságának növelése érdekében előadókat biztosítanak a tsz-ben a politikai oktatáshoz. A KlSZ-fiata- lok közös rendezvények megtartását vállalták magukra. A gyárban, s a tsz-ben már nagy előkészületek folynak a közeljövő­ben megrendezendő munkás-paraszt találkozóra. ... Mit csinálnak ezek a fehérfityulás asszonyok? Ök már télre dol­goznak. Amint képünkön is látható, a Szerencsi Csokoládégyárban megkezdték a karácsonyfafiiggclckek gyártását. Nyári Szabadegyetem Pécsett A TIT Baranya megyei szervezete a Pécsi Nyári Szabadegyetemet 14 napos időtartammal, július 16-tól 29-ig rendezi meg. Az egyetemre az ország bármely részéből jelentkez­hetnek hallgatók iskolai végzettségre és korhatárra való tekintet nélkül. A másodnaponként tartott két tudo­mányos előadásból megismerkedhet­nek Pécs és Baranya földrajzával, történelmével, irodalmával, művésze­tével, néprajzával, gazdasági és tu­dományos életével. A programot vá­rosismertető séták, tanulmányi ki­rándulások színesítik. A hallgatók turista jellegű elszállá­solása a Pedagógiai Főiskola festői környezetű üdülőotthonában lesz. A hivatalos programon kívül változatos szórakozási lehetőségek állnak a hall­gatóság rendelkezésére, részben a diákkollégiumban (a Pedagógiai Fő­iskola botanikus kertje, hatalmas parkja, fedett uszodája, zuhanyozói, könyvtára és klubterme), továbbá a városban: strandfürdők, mozik, kert­helyiségek, a TIT Bartók klubja stb. A Nyári Szabadegyetem részvételi díja 890 forint. Ebben az összegben bentfoglalt a kétheti szállás, az étke­zés, az előadások tiszteletdija, az ösz- szes kirándulás utazási, étkezési költ­sége. Pécs város-sétáin, a nevezetes­ségek megtekintésével kapcsolatos költségek. Jelentkezést legkésőbb jú­lius l-ig fogadnak el a TIT titkársá­gán (Pécs, Jánus Pannonius u. 11.). Csaknem hatmillió forint értékű takarékbetétet gyűjtöttek az iskolások Évről-évne nagyobb tért hódít az iskolákban a takarókbélyeg akció. A tanulóifjúság már régen felismerte, hogy megtakarított fillérjeik és fo­rintjaik az iskolai év végére gazda­gon kamatoznak, s elérhetik leghőbb vágyaikat: táborozásra indulhatnak, megvásárolhatják a sportfelszerelést. Növekszik az export a Szerencsi Csokoládégyárban A Szerencsi Csokoládégyárban még nem ült el az öröm. A közelmúltban megrendezett Budapesti Ipari Vásá­ron hazánk leghíresebb csokoládé- gyárát — a szerencsit — ezüst pla­kettel tüntették Sri. Réda József elv­társ, a gyár tervosztályának vezetője elmondotta, hogy e kitüntetést azért kapta a gyár, mert az elmúlt évben az új gyártmányok keresettek lettek bel- és külföldi piacon egyaránt. A gyártmányok ízletessége mellett ja­vult a csomagolás-technika is, egyre több ízléses díszdoboz került a fo­gyasztók asztalára. Megnyílt az első tanuló-fodrászat Miskolcon Borsodban az elmúlt években nagy­mértékben megnőtt az igény a fod­rászszövetkezetek szolgáltatásai iránt. A fiatalok szakmai képzettségének fokozására már az előző években is történtek kezdeményező lépések. A miskolci fodrászszövetkezet vezető­sége az igények jobb kielégítésére, a fiatalok szakmai képzettségének eme­lése érdekében Miskolcon, a Béke téren megnyitotta az úgynevezett ta­nulófodrászatot. A férfi, és női fod­rászatban fiatal szakmunkásjelöltek dolgoznak mestereik felügyelete mel­lett. A fodrászüzemben havonta vált­ják egymást a tanuló fiatalok. Máraz első napon szép forgalmat bonyolított le az üzlet, hiszen egy borotválás itt mindössze 80 fillérbe kerül, a höl­gyek számára pedig 1 forint 50 fillér­ért készítenek dimtos berakást. Manapság a legnagyobb újság a gyárban: megkezdték a karácsonyi csokoládé és cukorfüggelékek gyártá­sát. A függelékek iránt külföldön is nagy a kereslet. Nemrégiben Angliá­ból kaptak nagy megrendelést. Te­kintélyes mennyiséget vásárol a gyár­tól Csehszlovákia és Ausztria is. A gyár mindamellett, hogy 200 féle édességet készít, tovább bővíti a vá­lasztékot. Az ízletes Rigoletto és Ca­ruso szelet rövidesen a fogyasztók­hoz kerül. Megkezdik a sósborszeszcs hűsítő karamellák gyártását. A karácsonyfa függelékek elkészí­tése útán augusztusban megkezdik a szaloncukor gyártását is. Ebben az évben 271 millió forint értékű csoko­ládét, cukorkát és nápolyit küld a gyár a boltokba. Az 1960—61-es tanévben megyénk­ben mintegy 121 ezer 300 iskolai ta­nuló vásárolt rendszeresen takarék­bélyeget. összesen ötmillió kilenc- száznyolcvanhatezer forintot fizetett vissza az Országos Takarékpénztár az iskolák tanulóinak. E betétösszeg rekordnak számít, mivel ilyen magas takarékbetétet még nem helyeztek el az OTP-nál az iskolások. A megyé­ben a legjobb eredményt a klemen­tinái általános iskola tanulói érték el. Az egy tanulóra jutó 1857 forint 16 filléres átlag országos viszonylat­ban is figyelemre méltó. A mucsonyi általános iskolások átlagosan 713 fo­rint 50 fillért gyűjtöttek személyen­ként. Az emődi általános iskola, amely a versenyben 3-ik helyezést ért el, 164 forint 8 filléres átlagot mutatott fel. A Miskolc városi iskolák közül a 24. sz. Hegyalja utcai általános is­kola tanulói érték el a legjobb ered­ményt, mert. átlagosan személyenként 191 forint 88 fillért gyűjtöttek. A megyei és a városi tanács műve­lődésügyi osztálya a legeredményeseb­ben dolgozó takarékbélyegfeleíősök- nek értékes jutalmakat adományo­zott. Az OTP a négy legjobb iskolá­nak s azok legtakarékosabb tanulói­nak értékes könyvjutalmat vásárolt.-oOo­2S Itt Ibos Iván, a Nehézipari Műszaki Egyetem műszaki osztályának vezetője beszél. A beruházásokról érdeklődnek? — Ebben az esztendőben tovább folytat­juk az elmúlt évben megkezdett műhely­csarnok építését. Mintegy 9 millió forin­tot költünk e célra. Egyébként megkezdődtek az előkészü­letek a második ötéves terv beruházásai­nak végrehajtására is. A főépület befe­jezésére körülbelül 70 millió forintot köl­tünk maid. Megépítünk ezenkívül egy új üzemi étkezdét és konyhát is. Asszonyok és lányok termelőszövetkezetében P itkaság az olyan termelőszövetke­zeti község, mint Se­rényfalva, ahol a tag­ság 84 százaléka nő. Ebben a községben évek óta nincs baj a növényápolással, az aratással, a behordás- sal. az ősziek betaka­rításával, mert az asz- szonyok megszervez­ték, hogy az iparban, bányában, vasútnál dolgozó férjeik hogyan segítsenek a termelő­szövetkezeti munká­jukban. Sok termelőszövet­kezeti községben prob­léma az. hogy a két- lalci férjek hogyan se­gítsenek feleségüknek. Itt. ezt megoldották. Minden reggel, mun­kába indulás előtt köz­li k az asszonyok fér­jeikkel, hogy amikor ők a gyárból hazajön­nek, melyik dűlőben találhatták meg az asszonyokat, s ott « férjek valamennyien segítenek feleségeik munkájában. Az Eszakmagyaror- szágban már többször Világ proletárral, egy estin etek? esett szó a serényfal­vi asszonyok jó mun­kájáról. Hírüket már megyeszene ismerik. Tavaly például — a rendkívüli időjárás el­lenére is — elsők vol­tak a járásban, úgy a növényápolásban, mint az aratásban, behor- dásban és az ősziek betakarításában, Ez ét: tavaszán meg­növekedett a serény­falvi tsz területe. Egyesültek a széki­pusztai közös gazda­sággal. A megnöveke­dett területen sincs baj a növényápolással, A 62 nő közül három a baromfitenyésztés­ben, egy a sertéste­nyésztésben dolgozik, a többi pedia a nö­vénytermesztésnél, 82 hold kukorica, öt hold napraforgó, hat. hold burgonya és 19 hold cukorrépa ápolását és betakarítását vállalták és vállalásukat becsü­letes. szorgalmas. jó munkával teljesítik. A serényfalvi tsz- ben mindössze 12 fér­fi van. ök sem marad­nak el serénységben az asszonyoktól, Ök a fo- gatosok és az állatgon­dozók. A tsz elnöke is férfi. A közgyűlésen azonban annyi bírála­tot egy tsz-elnök sem kap a megyében, mint 6. A bírálat, n problé­mák, a tennivalók megvitatása azonban előreviszi a termelő- szövetkezet fejlődését, mert amit elhatároz­nak, közös akarattal hajtják végre. A serényfalvi terme­lőszövetkezet asszo­nyai, lányai a jelenlegi esős időben is helytáll­nak. Amint az idő en­gedi, ha csak két-há- rom órára is, de kint vannak a határban, kapálnak szorgalma­san. példás a serényfal­1 vi termelőszövet- ■ kezeiben az élet, úgy a szorgalmas munkát, mint a jó munkaszer­vezést illetően, s ter­mészetesen meg is van anyagiakban is a jó munkájuk jutalma. V. t Idődnek, izmosodnak, hát most az a fontos, hogy idejében elvégezzünk minden munkát. Azt is, amiben ed­dig az cső hátráltatott bennünket. Akkor jó lesz az esztendő. Akkor nyert ügyünk van.’’ A Hegyalján is mozgalmasak a nagy szőlőtáblák. Gépi és kézi per­metezőkkel folyik a védekezés. Úgy­szintén azt mondják: „szőlőből is régen ígérkezett ilyen szép termés. Igyekszünk is megmenteni minden tőkét, sem a lisztharmat, sem a pc- ronoszpóra nem tett komolyabb kárt eddig.” Az ember azt hinné, csendes na­pok vannak a nagy felvásárló helye­ken. S ha körülnéz, akkor csodálko­zik el igazán. Teljes üzemmel dol­goznak a kádárok, s a pincemunká­sok. Készítik az új mustnak a he­lyet. kezelik, osztályozzák a tavalyit. Abaújszántón Kundrák János, Tolcs- ván Lórencsik János tájékoztat: — Bejártuk a határt. Magunk is láttuk, milyen szépen fejlődnek a szőlők. Fontos, hogy résen legyünk. Nehogy a peronoszpóra tegyen kárt. A nagyüzemi gazdálkodás vissza­állítja Hegyalja régi hírnevét. A nagyüzemben tervszerűbb és hatáso­sabb a védekezés, ha nem jön jég, nagy szüret lesz ősszel. A Tolcsva- környékick már a must elhelyezésé­ről is gondoskodtak, ötmillió 712 ezer hektoliterre kötöttek értékesí­tési szerződést. Ezért van most olyan nagy sürgö- lődés ott is, ahol máskor többet pi­hentek ilyenkor, június derekán. O. M. Megint népes a határ. Amerre jársz, amerre nézel, tarka kendők sokasága integet feléd. Az éltető napfény szinte szcmmclláthatóan növeszti a vetést; súlyosbodó kalá­szok hajladoznak a szélben, növek­szik a földben a kerti veteinény, gömbölyödik a fákon a gyümölcs. Termékenyítő, kalászt érlelő jó idő köszöntött ránk, napról-napra válto­zik külső képében a határ. A Hegyalján, s Gönc környékén, amerre jártunk, megelevenedtek a hatalmas táblák. Uányok, asszonyok a veteményesben serénykedtek: a göncruszkai, hcjcei tsz-ből zöldséget küldtek városra. Gondosan megmos­va, arányosan összeválogatva kötöz­ték s rakták ládákba a csomókat. „Ne panaszkodjanak ránk a miskolci háziasszonyok...” Másfelé háti per­metezőgépekkel járják a krumpli­sorokat az emberek. „Régen Ígérke­zett ilyen szép termés, az esőzés meg­indította a vetemények növekedését, de megjelent a burgonyabogár és fejlődik a gaz is. Hát most perme­tezni, kapálni kell sürgősen. Jó, hogy az iskolákban véget ért a tanítás, hozzuk a gyerekeket is bogarat irta­ni. Ez nekik szórakozás, sport is egy­ben az éltető szabad levegőn. A fér­fikézre máshol van most égető szük­ség. Renden van a rengeteg takar­mány, kapálnunk kell a kukoricát, cukorrépát, itt van a nyakunkon a silózás és nemsokára az aratás. Hogy kiilyen lesz az első esztendő? Az év J^rekán vagyunk, nem akarjuk a jövőt elbeszélni. De azt hisszük, jó. A földben minden szép, a vetések ér-

Next

/
Thumbnails
Contents