Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

Csfi törtök, 1961. Junius 1. BSZAKMAGYARORSZÁG 3 A miskolci December 4 Drótművek a megyeszékhely egyik legjelentő­sebb középüzemévé vált az utóbbi évek során. A gyár feladatai külö­nösképpen az elmúlt három év alatt sokszorozódtak meg. S bár terve nö­vekedésével párhuzamosan állandó­an bővítették üzemeit, mégis, ez mind kevésnek bizonyult a máso4ik ötéves terv feladatainak megvalósí­tásához. — A December 4 Drótművek cél­kitűzése a 3 éves terv során az volt, hogy az évenként körülbelül 1 mil­lió dollár értékű importanyagot ki­iktathassa gyártmányaiból — tájé­koztatott bennünket Kiss Béla, a gyár főmérnöke. — Ezt úgy sikerült elérnünk, hogy acélhuzal-termelé­sünket szinte megkétszereztük, sod­ronykötél-termelésünket pedig 60 százalékkal növeltük az elmúlt évekhez viszonyítva. *— Hogyan oldották meg a termelés ilyen nagymértékű növelését? — Ehhez természetesen jelentős beruházási összegekre volt szükség. Hároméves tervünk beruházási prog­ramjához 63,5 millió forintos keretet biztosított államunk. Ebből felépült egy új, modem kötélgyár, egy transz­formátorház, egy horganyzó- és hő­kezelő csarnok, amelyeket modern, korszerű gépekkel szereltünk fel. Bő­vítettük a dróthúzóüzem gépparkját, a DIMÁVAG-ból, az NDK-ból és Svédországból gépeket vásároltunk. Ezzel elértük, hogy a gyár termelé­si értéke több mint kétszeresére nö­vekedett, egyúttal kétszeresére nőtt a munka termelékenysége is. A ter- ölelés növekedését ugyanis — a párt­ós kormányhatározat értelmében — kétharmad részben a munka terme­lékenységének emelésével értük el. — S most, miután sikeresen meg­oldották a 3 éves terv feladatait, milyen célkitűzések állnak a gyár előtt a második ötéves terv folya­mán? , — Gyárunk, amely még — annak ieBenére, hogy a 3 éves terv ilyen je­Korszerűsítik a diósgyőri tüzállótégiagyárat Diósgyőr egyik legrégibb üzemét, a nyolcvan éves tűzállótéglagyárat * amely néhány éve a Lenin Kohásizati Művek együk gyárrészlegeként mű­ködik — korszerűsítik. A már meg­kezdett korszerűsítésre hat millió fo­-oOo­Ejgjy hónap múlva államkólcsönhúzás A második, a harmadik és a negyedik békekölcsönre 99 millió forintot sorsolnak ki. Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, június 29-én és 30-án tartja az idei második államkölcsön sorsolást. Ezúttal a második, a har­madik és a negyedik békekölcsön 1961. első félévi húzására kerül sor. A sorsolásokat mindkét napon dél­után fél három órai kezdettel Újpes­ten, a Magyar Pamutipar Művelődé­si Otthonában bonyolítják le. A két nap alatt a három békeköl­csön több mint 400 ezer kötvényére körülbelül 99 millió forintot sorsol­nak ki nyeremény és törlesztés for­májában. rintot fordítanak. Ebből az összegből a réginél tágasabb, egészségesebb le­vegőjű őrlőcsarnoíkot építenek. Az új üzemi épületben korszerű samott és agyag őrlő berendezéseket szerel­nek fel, amelyekhez a feldolgozandó anyagot szállítószalagokon juttatják el, az eddigi hosszadalmas és sok fizilkai munkát igénylő szállítás he­lyett. A különböző tűzálló anyagok gazdaságosabb készítésére ezer tonna nyomóerejű, teljesen automatikusan működő présgépet is üzembe állíta­nak, amellyel a fizikai munkát csak­nem teljesen megszüntetik és körül­belül kétszerannyi samott téglát állí­tanak majd elő, mint eddig. Ezt a présgépet a tervek szerint az év má­sodik felében üzembehelyezik. A korszerűsítés révén mintegy hat­van dolgozónak lesz az eddiginél lé­nyegesen könnyebb a munkája. Ezen­kívül Pedig nagyobb szilárdságú, jobb minőségű samott és szilika tég­lát. illetve tűzálló készítményt adhat­nak majd a diósgyőri kohászat ipari berendezéseihez, valamint a Salgó­tarjáni Tűzhelygyárnak, továbbá a TÜZÉP-en és a földmű vessző vetke­zeti elárusítóhelyeken keresztül a la­kosságnak. — Több mint ötven százalékkal, •' munka termelékenysége pedig 76 százalékkal emelkedik majd. Sum­ma summárum, gyárunk termelése a második ötéves terv végére az 1955. évihez képest megnyolcszorozódik. És még egy érdekes adat: a beruhá­zás gazdaságosságára jellemző, hogy a számítások szerint kevesebb mint két év alatt megtérül a többletnyere­ségből a beruházásra szánt összeg. — A gyár perspektíváiról vannak további elképzelések? — Az Országos Tervhivataltól ka­pott tájékoztatás azt mutatja, hogy az elkövetkezendő évtizedek során az építőiparban főként a nagyszilárd­ságú, hidegen munkált betonacél­huzalokat kell felhasználni. Éppen ezért a mai 20 éves távlati fejlesztési tervünk szerint acélhuzal-termelé­sünket évi 240 ezer tonnára növel­jük — fejezte be tájékoztatását Kiss Béla főmérnök. R. É. Háromszáz millió forint a borsodi dolgozók takarékbetét-állománya Az életszínvonal emelkedésének és a dolgozók bizalmának egyik igen ér­dekes fokmérője Borsod megyében is a lakosság takarókbetétállományá- nak növekedése vagy csökkenése. Me­gyénkben 1956 szeptemberében még csak 38 millió forint, most pedig már 300 millió forint a dolgozók takarék­betét-állománya. Ezenkívül 2029 dol­gozó váltott 5—10 ezer forintos gép­kocsi-nyeremény betétkönyvet. A takarékbetét növekedését segí­tette az a verseny is, amelyet a me­gyei tanács az OTP-vel együttesen indított el tavaly. A takarékossági versenyt az elmúlt napokban értékel­ték. Az első díjat, 25 ezer forintot Felsötelekes, a kis bányászközség ta­karékos lakossága nyerte el. A 20 ezer forintos második díjat Felső- nyárád, a 15 ezer forintos harmadik díjat pedig Rudabánya község érde­melte ki. A megyei tanács és az Or­szágos Takarékpénztár megbízottai mindhárom faluban ünnepi tanács­ülésen adták át a pénzt. Szerelik a YVeiler-bercndezést. igen kicsi a helyigénye és konstruk­ciójánál fogva mind I- és T-kereszt- metszetű előfeszített vasbeton födém- gerenda, mind az alul-felül sík fö­démpanel gyártására alkalmas. A be­rendezéssel — csupán a formák vál­toztatásával — mind a gerenda, mind a panel, mintegy 100 méter hosszú­ságú szalagban gyártható, amelyet a beton megszilárdulása után fűrész­géppel megfelelő hosszméretre szele­telnek. A Weiler-berendezés gyártó pro­filja — minden eddigi födémgerenda és födémpanel gyártástechnológiájá­tól eltérően — egyetlen forma cseré­jével igen széles határok között vál­toztatható. Az eddig alkalmazott gyártási módszerek sablonszükséglete és karbantartása évi 8—10 millió fo­rint értékű lakatosipari kapacitást kötött le. Az új berendezés hatalmas lakatosipari kapacitást szabadít fel. A berendezés teljesítménye két műszakra és évi 300 munkanapra telt-födémszerkezet termelését, ezen­kívül lényegesen javul a gyártás ter­melékenysége is. Az ötéves terv utolsó szakaszában födémpanel szükségletünk a mainak hatszorosára, gerendafelhasználásunk pedig több mint másfélszeresére emelkedik, amely követelménynek a légi módszerekkel és lágy vas kivite­lezésben nem tudunk eleget tenni. ^ A kísérleti gyártás az ÉM. 1. sz. Épületelemgyárban megkezdődött és az itt szerzett tapasztalatok nyomán további berendezéseket állítanak üzembe, előreláthatólag Sztálinváros- ban, továbbá a Zsolcán és a Győrött létesülő épületelemgyárakban, A be­rendezések üzembehelyezésével nem­csak az ország egyik legfontosabb építőanyag gondját, a lakásépítés ki­bontakozásának egyik súlyos akadá­lyát sikerül elhárítanunk, de egyide­jűleg a nehéz fizikai megerőltetéssel járó munkafolyamatok egész sorát is csaknem teljesen megszüntetjük. Búcsú az óvodától A II. kerületi ta nács Tátra utcai óvodájában meg­ható ünnepség ke­retében búcsúztak a harmadévesek az óvodától. Ké­pünkön Baráti Zo­lika. Rcgőczi Kati és Horváth István végzős óvodások a Kccskegida és a farkas című játé­kot adták elő. Foto: Kardos Borsodi országgyűlési képviselők Domaházán Prieszol József elvtárs, pártunk Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Koval Pál elvtárs, a miskolci vá­rosi pártbizottság első titkára, me­gyénk országgyűlési képviselői ked­den Domaházára látogattak. Koval Pál elvtárs képviselői fogadónapot tartott, Prieszol József elvtárs meg­látogatta a községi általános iskolát. Mindketten elbeszélgettek a ter­melőszövetkezet tagjaival, a község lakóival és vezetőivel. Naponta ötvenezer liter pasztőrözött tejet készítenek majd a korszerűsített Borsod megyei Tejipari Vállalatnál A Borsod megyei Tejipari Vállalat dolgozói Miskolcon és Diósgyőrön kívül a nagy ipartelepekre, Kazinc harcikéra, Tiszapalkonyára és Sajó- szentpéterre is, naponta szállítanak friss tejet és tejterméket. Az utóbbi években — korszerűtlen, szűk üze­mükben — az egyre növekvő felada­tokat már csak a legnagyobb erőfe­szítések árán tudták megoldani. A termelés meggyorsítására és a na­gyobb választék kialakítására elha tározták, hogy az ósdi üzemet 7 és fél millió forintos beruházással kor szerűvé fejlesztik. A munkákat 1959 végén kezdték meg és az épületek bővítését, valamint a gépek szerelé­sét úgy szervezték meg, hogy a tér melés egy percig sem szüneteljen. A munkák során új transzformátor­házat építettek és a régi épületet egy­emeletes, L-alakú szárnnyal bőví­tették. Ebben a részben helyezik el a naponta 20—25 mázsa vajat feldol­gozó, automata adagoló berendezést, az óránként ötezer literes teljesítmé­nyű lemezpasztőr gépeket, valamint a hűtőberendezéseket. A szereléseket júniusban kezdik meg. Az üzemben máf működik a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt kannamosó­berendezés, amely egyetlen dolgozó irányításával óránként 550 tejeskan­nát tisztít, fertőtlenít és szárít meg. Ugyancsak jó ütemben végzik a pa­lackozó automata gép szerelését is. Ez a berendezés nemcsak megtölti, de le is zárja a palackokat és órán­kénti teljesítménye kétezer, literes üveg. A gyár korszerűsítését a har­madik negyedévben fejezik be és az új berendezésekkel naponta 50 ezer liter pasztőrözött tejet, ezen belül az igényeknek megfelelő palacktejet, 20 —25 mázsa vajat, 10 mázsa túrót, nagymennyiségű joghurtot, kakaót és tejfelt készítenek. Évente húszezer akkumulátor készül a Diósgyőri Könitvügépgyár új üzemében A Diósgyőri Könnyű gépgyár Mis­kolc közelében lévő pngai telepén tizenhétmillió forintos költséggel akkumulátorgyártó üzemet rendez­tek be. A mintegy ezerötszáz négy­zetméter alapterületű, korszerű üzemcsarnokban az idén különleges célgépekkel megkezdték a rendsze­res termelést. Havonta már ezeröt­száz—ezernyolcszáz, míg évente mintegy húszezer darab különböző teljesítőképességű, lúgos akkumulá­tort készítenek, amelyeket nagyrészt a MÁV részére szállítják a vasúti kocsik világítására. Az új üzem, valamint a budapesti akkumulátorüzem termelésével a lúgos akkumulátorok importja nagy­mértékben csökkenthető, sőt meg Is szüntethető. A szilikózis új fajtáját fedezte fel dr. Kardos Kálmán miskolci főorvos A borsodi iparvidéken 1947-ben, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek kohóikőművesei között kezdték meg a szilikózis elleni védekezést, amelyet azóta a megye valamennyi* veszélyez­tetett üzemére kiterjesztettek. Jelen­leg mintegy 20 üzemben több mint ezer, szilikózis veszélynek kitett dol­gozó áll orvosi felügyelet alatt. Az eredményesebb védekezés érde­kében az idén elsöizben végeznek rendszeres szűrővizsgálatot vala­mennyi ártalmas munkahelyen. A vizsgálatba az üzemorvosok is be­kapcsolódtak, s ők tartják ellenőrzés alatt az arra rászorulókat. A szűrő- vizsgálat alapján az egyes üzemek vezetőivel, valamint a szakszervezet támogatásával, egyetértésben, ahol szükséges volt, a dolgozót más mun­kahelyre helyezték át. A szilikózis vizsgálatok során a vé­dekezést irányító dr. Kardos Kálmán, a megyei Tbc-gyógyintézet igazgató fő­orvosa, a szilikózis eddig nem ismert, új fajtáját fedezte fel. Mivel a mádi Vegyesásványbánya és öiiőmű Válla­lat bentonit bányában dolgozó mun­kások között fordul elő, és a bentonit okozta munkahelyi ártalom során fejlődik ki, „bentózisnak” nevezte el. A vizsgálatok során megállapították, hogy rendkívül rövid idő alatt fejlő- óik ki és másképpen zajlik le, mint a korábban ismert szilikózisok. A ben­tózisnak nevezett megbetegedés rönt­genen is érzékelhető. Okozója a ben­tonit egyik alkatrésze, illetve annak fizikai-kémiai tulajdonsága. A több éves tudományos vizsgálat eredmé­nyeiről már több szakelőadás hang­zott el. s azt rövidesen nyomtatásban is közzéteszik. lentős beruházási összeget biztosított fejlesztésre — jelenleg is eléggé el­maradott technológiával dolgozik, a második ötéves terv végére Miskolc egyik legnagyobb üzeme lesz, s ter­melési értékének el kell érnie a DI- MÁVAG jelenlegi termelési értékét — Ehhez persze további jelentős beruházásokra van szükség ... — A második ötéves terv idősza­kára 267 millió forintos beruházási keretet kaptunk. A KGMTI már ké­szíti a kiviteli terveket, s előrelát­hatóan 1962 januárjában hozzákezd­hetünk az építkezésekhez. — A gyár korszerűsítésével, bőví­tésével áttérnek-e újabb áruk terme­lésére is? — Úgy mondanám inkább, hogy a termelési arány jelentős mértékben áttolódik a nagyszilárdságú beton­acélhuzal gyártására. Erre pedig az­ért van szükség, mert az épület­elemgyárak elkészültével egyre több előfeszített betonacélhuzalra lesz szükség. Népgazdaságunk valameny- nyi nagyszilái'dságű acélhuzal szük­ségletét a mi gyárunk elégíti ki az ötéves terv során­— Milyen új üzemek, létesítmé­nyek születnek a 267 millió forintos beruházási összegből? — Felépítünk egy új, modern acél­drót- és drótikötélgyárat, amelyben a jelenleg ismert legmodernebb technológiát, a legkorszerűbb gépe­ket és berendezéseket alkalmazzuk majd. Acélhuzalból évente negy­venezer tonnát, sodronykötélből pe­dig hétezer tonnát termelünk. A pá­colóüzem részére egy savregeneráló berendezést szerzünk be, hogy az eddigi 27 kg/tonna sósavfelhasználá­sunkat 8 kg/,tonnára csökkenthessük. De ebből a beruházási összegből old­juk meg gyárunk régi problémáját is: kiépítjük a gyárterület szennyvíz- és csapadékcsatorna hálózatát, és létre­hozzuk a gyár új iparvágányhálóza­tát. A belső és külső rakodásoknál korszerű anyagmozgató berendezése­ket létesítünk, hogy a nehéz fizikai munkákat kiiktathassuk. A dolgozók létszáma? 267 millió forintos beruházással bővítik a miskolci December 4 Drótmüveket a második ötéves terv során 9 Uj berendezéssel — jóval több épületelem Építő- és építőanyagiparunik esz­tendők óta nélkülözte a fejlett ipari országokban már bevált olyan gép- berendezést, amely előfeszített, alul­felül sík födémpanel és előfeszített födémgerenda tömeges gyártására al­kalmas. Az Építésügyi Minisztérium szakemberei végül a Weiler-féle né­met berendezés mellett, döntöttek és az első kísérleti garnitúrát besze­relték az ÉM. 1. sz. Épületelcmgyár­ba. E szellemes berendezésnek telje­sítményéhez képest mindenekelőtt számítva ni in tégy 300 ezer négyzet- méter előfeszített födémpanel, fö­démgerendából pedig — a dolgozóik begyakorlása után — azonos időszak­ra és műszakszámra számítva mint­egy 1,5 millió folyóméter. Érdekes összehasonlítani, hogy az elmúlt év­ben egész betonelemgyártó iparunk mintegy 200 ezer négyzetméter elő­feszített födémpanelt, továbbá 4,0 millió folyóméter lágyvas födémge­rendát gyártott. Az új berendezés te­hát nagyon megnöveli az ipar feszi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents