Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

2 eszakmagyarorszaÍ Cs^i törtök, 1961. június 29. A francia miniszterelnök az algériai helyzetről R Szovjetunió és barátai a béke megerősítésén, a nemzetközi helyzet javításán fáradoznak Hruscsov beszéde a moszkvai szovjet—Vietnam gyűlésen A Kremlben szerdán szovjet—viet­nami barátsági gyűlést tartottak az­zal kapcsolatban, hogy Pham Van Dong miniszterelnök vezetésével Moszkvában tartózkodik a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormány- küldöttsége. A gyűlésen beszédet mondott Nyi- kita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Hangsúlyozta, hogy a vietnami, a kinai, a koreai és a mongol nép ki­emelkedő sikerei igazolták a lenini eszmék helyességét, bebizonyították, hogy , . ., . a szocialista rendszer határta­lan lehetőségeket nyit meg a gyarmati és az imperialista rab­ság alól felszabadult népek előtt. Hruscsov kijelentette, hogy a viet­nami népnek és a többi szocialista ország népeinek tapasztalatai óriási jelentőségűek az elnyomott népek szempontjaiból, amelyek leghőbb vágyaik és reményeik megvalósítá­sáért harcolnak. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a Szovjetunió a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányá­val karöltve határozottan síkraszáll Vietnam mielőbbi békés újraegyesí­téséért. Az imperialisták arra törek­szenek — mondotta —, hogy fenn­tartsák Délkelet-Ázsiában azokat a szikrákat, amelyek lángra lobban­hatnak és tűzvészt okozhatnak. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a genfi egyezmé­nyek megszegésével Dél-Vietnamot bevonta a SEATO háborús kaland­jaiba. Mindez a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, a Kínai Népköz- társaság ellen és Délkelet-Ázsia egyéb békeszerető államai ellen irá­nyul. A vietnami népnek Ngo Dmh Diem imperialistákat szolgáló rend­szere ellen vívott harcáról szólva Hruscsov kijelentette: E harcban a nép haragja jut kifejezésre, a nép szenvedélyes elszántsága, hogy vé- getvet a nyomornak és a ’ jogtalan­ságnak, harcol a fosztogató gyarma­tosítók ellen. Hruscsov kijelentette. hogy_ a szovjet kormány teljes mérték­ben támogatja a vietnami nép azon jogos követelését, hogy az imperialisták ne avatkozzanak be Dél-Vietnam ügyeibe. Hruscsov rámutatott arra, hogy a laoszi fejlemények és a laoszi válság elmélyülése „veszedelmes következ­ményeket rejt magában a béke ügyé­re nézve.” Ezzel kapcsolatban a szov­jet kormányfő hangsúlyozta: a genfi értekezlet menete azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek képviselői gátolják az értekezlet munkáját, kitérnek a Szovjetunió javaslatainak megvita­tása elől és halogató taktikához folyamodnak., Hruscsov helyesnek nevezte azt az irányvonalat, amelyet a laoszi három politikai erő képviselői kö­vetnek és közös nyilatkozatukban ki is fejtettek. A leszerelés kérdéséről szólva a szovjet kormányfő megállapította, hogy e probléma gyökeres megol­dása az általános és teljes leszerelés. A Szovjetunió hajlandó bármi­kor hozzáfogni a teljes leszerelés gyakorlati megvalósításához és elfogadni bármiféle ellenőrzési rendszert, ha a nyugati hatalmak beleegyeznek a tényleges leszerelésbe. Hruscsov hangsúlyozta, hogy alá fogják írni a békeszerződést Német­országgal. Kijelentette, hogy „ha ránk kényszerítik, hogy az erő hely- ' zetéből beszélgessünk, lesz mivel válaszolnunk. Ha a béke és a békés együttélés ellenségei mozgósítást je­lentenek be, mi nem hagyjuk, hogy meglepjenek bennünket. Megtesszük a kellő intézkedéseket és ha szük­ségesnek mutatkozik, további lépé­seket teszünk biztonságunk fokozá­sára.” A szovjet kormányfő rámutatott, Nyugat-Németország Adenauer kan­cellár személyében visszautasítja, hogy tárgyalásokat folytasson a ke­letnémetekkel, bár a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya ezt több ízben javasolta, mert' csak így lehetne megtalálni a Németor­szág megosztottságának legyőzéséhez vezető utakat. A szocialista Németország — foly­tatta Hruscsov — létezik és sikeresen fejlődik. Szövetségesünk ez a Né­metország, és mindig számíthat se­gítségünkre és támogatásunkra. Azoknak válaszolva, akik azt ál­lítják, hogy a békeszerződés megkö­tése a Német Demokratikus Köztár­sasággal — egyoldalú aktus — Hruscsov kijelentette: „Ha az Egye­sült Államok azt tartotta, hogy joga van a Szovjetunió nélkül aláírni békeszerződést Japánnal, akkor meg kell értenie, hogy a Szovjetuniónak és a többi békeszerető államnak is joga van békeszerződést kötni Né­metországgal”. Mint korábban, ma is azt mond­juk, hogy készek vagyunk tárgyalni — mondotta Hruscsov. — Annak örülnénk a legjobban, ha az egykori Hitler-ellenes koalíció minden rész­vevőjével együtt kötnénk meg a békeszerződést a két német állam­mal. A szovjet miniszterelnök hangoz­tatta: „Mi a nyugati hatalmakkal való tár­gyalások mellett vagyunk a német kérdés békés rendezésé­vel összefüggésben-” De rámutatott arra is, hogy ha vala­ki végnélküli tárgyalásokba szeret­né belevinni a Szovjetuniót, hogy be­fagyassza a békeszerződés kérdését, akkor az tévedne, Ebbe mi nem me­gyünk bele — mondotta Hruscsov. A továbbiakban kijelentette, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget, amikor javasolja, hogy kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján rendezzék a nyugat-berlini kérdést- Nyugat-Berlin szabad kap­csolatokat tarthat fenn saját belá­tása szerint minden állammal. De, minthogy a Nyugat-Berlinbe vezető utak a Német Demokratikus Köztár­saság területén vezetnek át, követ­kezésképpen azok felhasználására megegyezéseket kell kötni az NDK kormányával. Ha néhány nyugati állam nem akarja tiszteletben tar­tani az NDK szuverénitását, és ha úgv gondolná, hogy joga van erő­szakhoz folyamodni, az „rablójog” lenne. A szovjet kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy Montgomery an­gol tábornagy cikkének néhány té­tele alapjában véve ésszerűnek te­kinthető. Montgomery javasolja, hogy az összes külföldi csapatokat vonják ki Európából, számolják fel a külföldi katonai támaszpontokat és vonják ki a külföldi csapatokat Berlinből. Ez egybeesik a mi javas­latainkkal is — mondotta Hruscsov. Nem mondanak ellent a mi állás­pontunknak Montgomery azon kije­lentései sem, melyek szerint a Né­met Szövetségi Köztársaságnak vala­hogyan összeköttetésben kell lennie Nyugat-Berlinnel. De az NSZK ve­zető köreinek olyan kijelentéseit, melyek szerint Nyugat-Berlin a bonni állam része, mi soha nem is­mertük el és a jövőben sem fogunk elismerni. A Szovjetunió és barátai egyet akarnak — hangoztatta Hrus­csov — és ez a béke megerősí­tése, s a nemzetközi helyzet javítása Európában. Semmi mást nem akarunk. Semmi­féle előnyöket, semmiféle hódításo­kat. De béketörekvéseinknek fe­nyegetésekkel nem lehet elejét ven­ni. Ezt tudniuk kell a nyugati hatal­mak urainak is. Hruscsov kijelentette, 'hogy a Szovjetunió békét és barátságot'akar az Egyesült Államokkal, bár a két, ország felfogása sok kérdésben el­lentétes. Újra hangsúlyozta. hogy találkozása és megbeszélése Kennedy elnökkel „hasznos volt, minthogy elősegítette több fontos nemzetközi kérdés alaposabb megértését.” — Az ilyen találkozók a jövőben is hasz­nosak lesznek — tette hozzá Hrus­csov. Mi síkraszólltunk és síkraszállunk amellett, hogy a Szovjetunió és a nyugati hatalmak kapcsolatai ki­szélesedjenek a különböző területe­ken — mutatott ró Hruscsov. — Nagyra értékeljük — mondotta Hruscsov —, hogy Kennedy elnök fogadta újságíróinkat és beszélgetett velük, csakúgy, mint ahogy valami­vel korábban beszélgetett egy másik szovjet újságírócsoporttal. Debré miniszterelnök szerdán dél­után a nemzetgyűlésben nyilatko­zott az algériai helyzetről. A kor­mány eredeti elgondolása szerint nem követhette volna vita a minisz­terelnök megnyilatkozását, a parla­ment tagjainak többsége azonban ragaszkodott egy algériai vitához, így csütörtökön délelőtt 10 órai kez­dettel napirendre tűzték a kormány- nyilatkozat megvitatását. Ez azon­ban csak akadémikus jellegű lesz, mivel szavazás nem zárja le. Debré bevezetőben visszapillan­tást vetett Algéria történetére, majd azt állította, hogy nagyrészt Fran­ciaországnak köszönhető Algéria ön­tudatra ébredése. Azt bizonygatta a Washington (MTI) Kennedy elnök szerdán sajtóérte­kezletet tartott, amelynek .középpont­jában — mint az várható volt — Né­metország és Nyugat-Berlin kérdése állott. Az elnök bevezetőül nyilatkozatot olvasott fel Németország és Nyugat- Berlin kérdéséről. Nyilatkozatában Kennedy elutasította a Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítására tett szovjet javaslatot. A német békeszer­ződésre vonatkozó jogos szovjet kö­vetelésről Kennedy azt próbálta bi­zonygatni, hogy az „Németország ket- téosztottságának állandósítását céloz­za” és kijelentette: „ha a Szovjetunió eláll korábban vállalt kötelezettségei­től, akkor nyilvánvalóan a három nyugati szövetségesre tartozik annak eldöntése, hogyan óhajtja gyakorolni Berlinnel kapcsolatos jogait és köte­lezettségeit”. . ' ~ Jóllehet, elnöksége idején maga Eisenhower is elismerte, hogy „a ber­lini helyzet rendellenes”. Kennedy szerdai sajtóértekezletén azt állította. Az iraki—kuwaiti kapcsolatok ki­éleződése nyomán, megélénkült a diplomáciai tevékenység Bagdadban. Kedden az iraki külügyminiszté­riumban egymásnak adták' a ki­lincset a külföldi országok diplomá­<?iai képviselői.--, Dzsávad külügymi­níszter hivatalában fogadta. Szaud- Arábia, Anglia és Szovjetunió bag­dadi nagykövetét és tárgyalt velük a kuwaiti helyzetről. A Reuter szerint általános véle­mény, hogy Irak a közeljövőben nem kezd katonai akcióba Kuwait- ért. Egy ilyen . iraki lépés ugyanis súlyos politikai bonyodalmak­kal járna — fűzi hozzá a Reuter. Másrészről viszont az angolokat nyugtalanítja, hogy Kasszem tör­vénytelennek nevezte a nemrég kö­tött angol—kuwaiti barátsági szer­ződést, mert ez angol szempontból kedvezőtlenül befolyásolhatja az továbbiakban, hogy Franciaország nélkül nem várna boldog jövő Algériára. A miniszterelnök ezután előhozakodott Algéria felosztásának tervével. A térképen már kirajzo­lódtak azok a földdarabok, ahol az európai lakosság van többségben. Ha nem lesz meg a „társulás”, csak e földdarabok leválasztása és autonóm szervezettel ellátása révén lehet a lakosság védelmét biztosítani. A miniszterelnök kijelentéseivel egybehangzóan nyilatkozott szerdán délben, a minisztertanács ülése után Terrenoire tájékoztatásügyi minisz­ter, amikor bejelentette, hogy a kor­mány jóváhagyta egy hadosztály visszavonását Algériából. Kennedy sajtóértekezlete Megélénkült a diplomáciai tevékenység Bagdadban hogy „Németországban és Berlinben béke van, s ha ezt megbontják, ezért közvetlenül a Szovjetunió felelős”. Foglalkozott Kennedy a genfi atom­értekezlet kérdésével és bár kijelen­tette, hogy kormánya változatlanul megállapodásra törekszik az atom­fegyver-kísérletek megfelelő ellenőr­zése melletti betiltásában és az ame­rikai küldöttség továbbra is résztvesz a genfi értekezlet munkájában, ugyanakkor hangoztatta, „kormánya fontolóra veszi, hogy ezután is fenn­tartsa-e az atomfegyver-kísérletek önkéntesen vállalt moratóriumát”,, Egy Laosszal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Kennedy (kijelen­tette, „úgy gondolja, hogy érdeme« folytatni a genfi tizennégyhatalmi értekezletet”. Kénytelen volt elismer­ni, hogy Laoszban „általánosságban érvényben van a tűzszünet” és remé­nyét fejezte ki, hogy a genfi értekez­leten „sikerül kidolgozni a Laoszban működő nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság tevékenységéhez szükséges hatékony utasításokat”. iraki kormány és az iraki petróleum társaság augusztusban folytatódó tárgyalásait. Kairói jelentések szerint az Arab Liga tanácsa hamarosan rendkívüli ülést tart és valószínű, hogy már á hét Végén Vagy a jövő hét elején sor kerül Kuwait felvételének meg­vitatására. Az Egyesült Arab Köztársaságban kedden este Hatem államminiszter hivatalos nyilatkozatban jelentette be, hogy kormánya ellenzi Kuwait Irakhoz csatolását. A közlemény szerint Nasszer elnöki érdeklődéssel figyeli az iraki— kuwaiti viszonyban kialakult „meg­lepő helyzetet”. Az Egyesült Arab Köztársaság azonban „elképzelhetet­lennek” tartja, hogy harc robban­jon ki. Borsod megyében tűk meg a vegyipar fejlesztésében .előttünk álló feladatok végrehajtását. Az eltelt idő alatt a már működő és az újonnan épülő - vegyipari üzemek KISZ-szervezetei felismerteik a véd­nökséggel járó célkitűzések jelentő­séget. Ennek következtében politikai­lag és szervezetileg erősödtek. Siker- . rel oldották meg az ifjúság tájékoz­tatását és mozgósítását is. A legjobb eredményt a Borsodi Ve­gyikombinát KISZ-szervezete és if­júsága érte el. Sikerrel kapcsolód­tak be a 200 százalékos bővítési mun­kákba, szerződést kötöttek a szállító - és szerelő vállalatokkal. Így a kívánt határidőre történik a szükséges alkat­részek legyártása és szerelése. Ezen­kívül újításokkal járultak hozzá a termelékenység emeléséhez is. Két : újítást vezettek be, az ammónia ter­melés mennyiségének növelésére, s egyben több műtrágya gyártására. Hasonló eredményekről számolhatnak be többi vegyifflari üzemeink is. A si­keres munka érdekében azonban meg kell szüntetni a még meglévő negatív • jelenségeket. A negatívumok közé tartozik, hogy a vegyiparban dolgozó fiatalok közül • sókan még nem tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Az Északma- gyarországi Vegyiművekben például a fiataloknak csak mintegy 43 szá­zaléka,' a Borsodi Vegyikombinátban pedig alig 50 százaléka KISZ-tag. A vegyiparban dolgozó KlSZ-szerveze- teinknek és KISZ-tagjainknak tehát az egyik fő feladatuk: tervszerű mun­kával — felhasználva a védnökség­‘ vállalás lehetőségeit, az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalmat — bevonni szövetségünkbe a becsületes és jól dolgozó fiatalokat. Ifjúsági szövetségünk szervezettsé­gét vizsgálva az újonnan épülő vegy­él vegyipari védnökségvállalás sikeréért ipari üzemeknél is hasonló hibákat tapasztalunk. A Tiszavidéki Vegyi­kombinát építésénél és szerelésénél dolgozó mintegy 900 fiatal közül csak 150 tagja a KISZ-nek. Az alacsony­fokú szervezettség egyik oka, hogy 18 építő és szerelő vállalat dolgozik a területen. A városi KISZ-bizottság nem elég jól irányította az építkezé­sen dolgozó fiatalok nevelését, nem segítette elő, hogy a fiatalok ideoló­giailag közelebb kerüljenek ifjúsági szövetségünkhöz. E hiányosság felszámolása érdeké­ben kettős feladatot kell megoldani: Az egyik: a KISZ Borsod megyei Bi­zottsága, valamint az épülő vegyipari üzemek KISZ-szervezetei mérjék fel az építő és szerelő vállalatoknál dol­gozó. fiatalok helyzetét, biztosítsák a KÍSZ-alapszervezetek létrehozását, ezen keresztül a nevelő tevékenység javítását. A másik: A szerelő vállala­tok KISZ-bizottságai és KlSZ-szerve- zetei a szerelő munkákhoz olyan fia­talokat (küldjenek ki, akik jártasak a KÍSZ-mozgalom vezetésében, akik az adott területi KISZ-bizottsággal kap­csolatot tudnak teremteni. E kettős feladat elvégzésével biztosítani lehet a védnökséggel járó munkák tudatos végrehajtását, a fiatalok szervezeti összefogását és a munkaidő utáni foglalkoztatást. Nem lehet megoldottnak tekinteni az ifjúság termelési versenyét sem a már működő, sem az újonnan épülő vegyipari üzemekben. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a vegyipar területén dolgozó közel 2500 fiatalból csak 391 tagja a 36 ifjúsági brigádnak, tehát az ifjúság versenye nem eléggé szer­vezett. A meglévő hiányosságnak két oka van: egyrészt KISZ-bizottságainlk és alapszervezeleink nem ismerték fel az ifjúsági brigádok nevelő erejét, a brigádok közötti verseny jelentőségét a termelés foltozásában. Ezzel együtt nem fordítotték a vegyiparban dolgo­zó fiatalok figyelmét a már méghono­sodott technológia fejlesztésére, áz új technológiai folyamatók kidolgozásá­ra. Másrészt uralkodóvá váll az a né­zet, hogy a fiatalok szétszórtan dol­goznak, melynek következtében nincs lehetőség ifjúsági brigádok létrehozá­sára, a versenymozgalom kiszélesí­tésére. Hozzátartozik az is, hogy a gazdaságvezetés sem adott lehetősé­get, hogy a fiatalok munka hely-át­csoportosításával lehetőség nyíljon if­júsági brigádok létrehozására. A védnökségvállalás si^” végrehajtása érdekében szükséges te­hát, hogy a KlSZ-bizottságok és alap­szervezetek felmérjék a különböző if­júsági versenymozgalmak lehetősé­geit, ráirányítsák a figyelmet az új technológiai eljárások kidolgozására és bevezetésére. Igényelve a gazda­ságvezetés segítségét, biztosítsák új ifjúsági brigádok létrehozását úgy, hogy azok magukba foglalják a vegy­iparban dolgozó szak- és betanított munkások jelentős többségét. E fela­dat végrehajtásában külön figyelmet kell fordítani a fiatal vegyészmérnö­kök és technikusok bevonására. Az- zal együtt, hogy segítsék az ifjúsági brigádok létrehozását, azokat menet­közben támogassák, nyújtsanak segít­séget az új technológiai eljárások ki­dolgozásában és bevezetésében. A vegyipar fejlesztése különösen megyénkben felveti a vegyipari szak­munkásképzés problémáját is. Ez* részben iparitanuló intézetekben, másrészt szakmai továbbképzéssel kell megoldani. Ami az iparitanuló képzést illeti: megyénkben jelenleg az ÉMV-nél folyik vegyipari szak­munkásképzés, ami nem mondható minden szempontból megoldottnak. Elsősorban azért, mert szálláshiány miatt nincs biztosítva a munkaidő utáni foglalkoztatás, s így nincs biz­tosíték arra, hogy az itt tanuló fia­talokkal megszerettetik a vegyipar szépségét. Szükséges ezért, hogy a MŰM vizsgálja felül a jelenlegi ipa- ritanuló képzés problémáját és adjon hathatós segítséget nehézségeink le­küzdéséhez, részben kollégium meg­építésével, másrészt az iparitanulók mellé több megfelelő vegyipari szak­munkás biztosításával. A vegyipari szakmunkásképzést és szakmunkás igényt nem lehet meg­oldottnak tekinteni az iparitanuló képzéssel. Szükséges, ■ részben már működő vegyipari üzemeknél esti és levelező tanfolyamon elősegíteni a vagyiparl szakmunkás képzést, más­részt az újonnan épülő üzemeknél dolgozó fiatalok képzésével elősegí­teni. hogy a jelenleg építkezésen dol­gozó fiatalok elsajátítva a vegyipari szakmát, váljanak az üzem vegyipari szakmunkásaivá. Ehhez arra van szükség, hogy KISZ-bizottságaink és KlSZ-alapszervezeteinfc mérjék fel a vegyipart kedvelő fiatalok számát és igényelve a fiatal vegyészmérnökök, technikusok munkáját — biztosítsák, hogy az építés ideje alatt a fiatalok elsajátítsák a vegyiparral összefüg-. gő szakmai képzettséget és legyenek az újonnan épülő üzem szakmunká­sai. A vegyipar fejlesztés^- nemcsak H vegyiparban dolgozó KlSZ-szerveze­tek és a vegyipar fejlesztésében érde­kelt megyék üzemeinek, KISZ-saervfe­zeiéinek a feladata. Ahhoz, hogy si­kerrel oldjuk meg a védnökséggel já­ró feladatokat, szükséges, hogy a vegyipar fejlesztésén dolgozó üzemek és vállalatok KISZ-szervezetei, KISZ- bizottságai fontos feladatuknak te­kintsék a vegyipar fejlesztésének si­keres megoldását. Ezért arra var» szükség, hogy minden szerelő és al­katrészt gyártó üzemnél megalakul­janak az operatív bizottságok, ame­lyek a rendelő vállalatok KISZ-bi- zottságaival tartandó (kapcsolat útján elősegítenék az üzemben készülő al­katrészek határidő előtti legyártását, és a szerelések idejében történő el­végzését. A vegyipar területén dolgzó KISZ­bizottságainknál és KlSZ-szervezete- inknél tapasztalható olyan jelenség, hogy a védnökségváJlalás alatt min­den kis csavar, vagy egyéb nem je­lentős alkatrész legyártását, szerző­déskötés útján akarják megoldani. Ezzel azonban a vegyipar fejlesz­tésével járó nagyobb jelentőségű gé­pek és alkatrészek elkészítését toljuk háttérbe és gátoljuk a fontosabb kér­dések megoldását. Ezért arra vari szükség, hogy a szerződések megköté­se olyan anyagok legyártására terjed­jenek ki, amelyek nagyvolumenűek, amelyek legyártása nélkül az üzem beindítása szinte lehetetlen. feladat megva- Szép és nemes irtására tett vállalást ifjúsági szövetségünk. A váV lalás teljesítése a megvalósulás út­ján van. így büszkén mondhatjuk: ifjúsági szövetségünk tagjai, a ma­gyar fiatalok hozzájárultak egy új iparág, a vegyipar fejlesztéséhe*, Bialis József, KISZ Borsod MB. tiOoSrO

Next

/
Thumbnails
Contents