Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-21 / 144. szám
Vílög proletárral, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII, évfolyam, 144. ssám 1961. június 21, saerde BIZONYITVÁNYOSZTÁS Munkavédelem — mrnikásvédelem A Szakszervezetek Országos Ta nácsának X. teljes ülése né hány héttel ezelőtt tárgyalta a szakszervezetek munkájának egyik legfontosabb, legsajátosabb feladatát, a dolgozók testi épségéről, egészségének védelméről való gondoskodást. Az ülésen megállapították, hoflv államunk, pártunk politikájának szellemében, a szakszervezetek aktív közreműködésével nagy erőfeszítéseket tett a Horthy-rendszerből ránkmaradt embertelen munkahelyek, munkakörülmények felszámolásáért. Igen sok területen gépesítéssel szüntették meg a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát. Tíz esztendő alatt mintegy 37 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra. Ugyanakkor a biztonságtechnikai és egészség- ügyi berendezések is jelentősen csökkentették a baleseti veszélyt. Az anyagi feltételek mellett a szakszervezetek, amelyekre a munkásvédelmi törvények feletti őrködést bízta államunk, közös erőfeszítéssel vívták ki a munkásvédelemnek a szocializmushoz méltó fontosságát és elismerését. Ennek ellenére a baleseti és egészségvédelmi helyzet javulása — ahogyan az ülésen megállapították — az utóbbi másfél esztendőben nem tart lépést szocialista építésünk általános fejlődésével. Néhány tapasztalat azt bizonyítja, hogy megyénkben is vannak az ipar egyes területein olyanok, akik megfeledkeznek arról, hogy nem szabad a munkásvédelmet a termeléstől független feladatként kezelni, jelentőségét kisebbíteni, fontosságát csorbítani. A kettőnek szorosan egymáshoz kell tartoznia, a munkásvédelmet tehát a termelés szerves részének kell tekinteni. A kettő annál is inkább összefügg, mivel a termelékenység növelésére is jelentős mértékben kihat, ha jó az üzemszervezés, tisztaság, rend uralkodik a munkahelyeken, s biztosítva vannak a baleseti veszélytől mentes munkakörülmények. Ezen a téren igen sok múlik a műszaki vezetőkön, hiszen nemcsak a szakszervezeti aktivisták feladata az emberek védelméről való gondoskodás. Felelősek tehát a műszaki és gazdasági vezetők is, akiknek már beosztásuknál fogva is kötelességük az irányításukra bízott dolgozók testi épségének és egészségének óvása. Igen helyes és követendő példa erre az ózdi kohászat műszaki, gazdasági vezetőinek és a szakszervezet aktivistáinak összefogása a munkásvédelem törvényeinek betartásáért és betartatásáért. Ötévi közös munkával sikerült elérniük, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki vezetőinek 60—70 százaléka már becsületbeli kötelességének tartja balesetelhárítással való törődést. Ugyanakkor igen sokrétűen igyekeznek felkelteni a dolgozókban az egymás iránti felelősségérzetet is, elsősorban a jó példamutatással. A SZOT X. teljes ülésének határozata egyik pontjában kimondja: s,Gyökeresen meg kell javítani az üzemekben folyó munkásvédelmi és egészségügyi felvilágosító munkát... Á szakszervezeti bizottságok és a vállalatok igazgatói, az üzemorvosok segítségével, a központi eszközök és a helyi lehetőségek felhasználásával együttesen gondoskodjanak a folyamatos és sokoldalú munkásvédelmiegészségügyi propagandáról és agi- tációrói." Igen jó módszer erre például, amit a Berentei Központi Szénosztályozó munkásvédelmi bizottsága és a mellette működő műszaki bizottság követ. Az elmúlt hetekben érdekes, külsőségeiben is szép, tartalmában gazdag anyaggal rendelkező munkásvédelmi kiállítást rendeztek a szénosztályozó irodaházának egyik helyiségében. A két hétig tartó kiállításra igen nagy gondossággal, körültekintéssel válogatták össze a szükséges szemléltető eszközöket, fényképes tablókat, a biztonságos munka feltételeinek dokumentációit. A kiállítást a központi szénosztályozó valamennyi dolgozója megtekintette. A kiállítás rendezői arra is gondot fordítottak, hogy cgy-ogy munkásvédelmi kisfilm bemutatásával még eredményesebbé, tanulságosabbá tegyék a látottakat. Persze a munkásvédelmi oktatásnak, agitációnak és propagandának vannak kevésbé mutatós területei is nem csak az ilyen, egyébként igen hasznos munkásvédelmi kiállítás. A legtöbb problémát az újonnan felvett dolgozók oktatása jelenti az üzemekben. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a balesetek nagyobbrészt az új dolgozókkal fordulnak elő. Megyénkben a baleseteknek mintegy 30—35 százaléka az elsőéves dolgozókkal fordul elő. Ez legtöbbször abból adódik, hogy az új dolgozókat felületesen oktatják ki. Sokan úgy vélik még a mai napig is. hogy elegendő, ha a dolgozó aláírja az oktatás megtörténéséről szóló okmányt. Ez a gyakorlat nagyon helytelen. A művezetőknek, csoportvezetőknek, szakszervezeti aktivistáknak, bizalmiaknak elsőrendű kötelességük kell, hogy legyen: az új dolgozónak a munkahelyen, közvetlenül a munkapadnál megmagyarázni; ho- gyan szabad és kell dolgozni ahhoz, hogy elkerülje a baleseti veszélyt. Az elmúlt évben a vasutas mim kásvédel mi kiállításra érkezett szovjet vendégek elmondották: a Szovjetunióban soha nem arról beszélnek a munkásvédelmi megbízottak, oktatók, hogy hogyan nem szabad dolgozni. Ott elsősorban azt magyarázzák meg az új dolgozóknak, hogyan dolgozzanak, mit tegyenek, hogy elkerülhessék a balesetet. Ezzel már jóelőre elejét veszik annak az emberi gyengeségnek, amely a tiltott dolgokkal szemben virtuskodás- ra, a testi épségüket is veszélyeztető legénykedésre csábíthatná őket. A munkásvédelem fontosságát elsősorban közvetlenül a munkapadok mellett dolgozók érzik és igénylik. Igénylik ezt nemcsak a munkahelyek vezetőitől, de munkatársuktól és saját maguktól is. Ez különösképpen kitűnik a szocialista brigádszerződésekből. A brigádszerződések pontjai között a termelés, a termelékenység fokozása mellett jelentős helyet foglal el a szakmai, politikai és munkásvédelmi, balesetelhárítási oktatásokon való részvétel is. Igen sok szocialista brigád jelenti munkanaplójában szinte hétről-hétre. hogy tagjai újra és újra részt vettek balesetelhárítási oktatáson. Ennek pedig egyenes következménye, hogy az adott munkahelyeken jelentős mértékben csökken a balesetek száma, a balesetek miatt kieső műszakok száma. Végsősoron tehát a munkásvédelemmel, a balesetek megelőzésével a termelés egyenletességét, a termelékenység fokozását is segítjük. Smert ez így van, nem lehet egyetérteni az olyan nézetekkel, amelyek a termelés érdekeire hivatkozva, mellőzik a munkásvédelem törvényeit, veszélyeztetik a dolgozók biztonságát, egészségét. Műszaki és gazdasági vezetőinknek, szakszervezeti aktivistáinknak, de maguknak a dolgozóknak sem szabad szem elől téveszteniük szocialista rendszerünk lényegét, fontos igazságát, azt, hogy nálunk mindennél drágább a dolgozó ember élete. Radványl Éva Árnljáh az ősziárpát Lapzártakor jelenti a mezőkövesdi járási tanács: a megye legdélebbi részén megkezdték az ősziárpa aratását. A mezőnyárádi Uj Élet Termelőszövetkezet 50 holdas ősziárpájában kezdték meg elsőnek a járásban a nagy munkát. A szép termést Ígérő árpát rendrearató géppel vágják. Az első napon mintegy 20 holdnyi területen végezték el az aratást. A közeli napokban újabb termelőszövetkezeti községekben kezdik meg az „élet” betakarítását; mint a tanácson közölték: az egész járásban sárgulnak a vetések, s nemsokára aratnak mindenütt. Igyekeznek a Munkásőr Tsz tagjai Amikor telefonon hívtuk a me- (f) zőcsáti Munkásőr Tsz-t, nehezen tud- * tunk szót váltani, mert az elnök a határban, az agronómus ugyanott, s a vezetőség tagjai is kint dolgoztak. Csak egy fiatal adminisztrátor adhatta tudtunkra, hogy a Munkásőr minden tagja kint szorgoskodik most ijj a kapásoknál. Másodszorra kapálják ft a kukoricát, s alig akad ember, akit ^ biztatni kellene. _________ £SSSRSSSK23S6SSS«25SSű3íS3«^^ F oto: Szabados György Körúton a mesőcsáti járásban Bármerre tekintünk a mezöcsáti járáshoz tartozó községek határában, mindenütt aranyló kalászokat ringat a nyári szellő. Kezdődhet az aratás. A járás termelőszövetkezetei sokoldalú intézkedési terveikben felkészültek erre a nagy munkára, a termés elhelyezésére. Szerdán kezdjük az aratást *— fogadott az örömhírtől a járás íűagro- nómusa, Papp eivtárs. — Az ősziárpa aratásával kezdjük, egy hét múlva kasza alá érik az olaszbúza is. Mint minden esztendőben, most is Hcjőbábán kezdik az aratást. Nyomban utána Hcjőpapin, Hejőszalontán, Tiszadorogmán veszi kezdetét a munka. Az ősziárpánál rekordtermésre számítunk. 11—12 mázsás holdanként! átlagot várunk. A szükséges gépi és kézi erőt megszerveztük. Ma kezdődik az aratás Tizennégy—tizenöt nap alatt akarunk végezni az aratással. Járásunkban 32 kombájn és 40 aratógép kezdi el a munkát. A termelőszövetkezetek ma már 28 saját géppel rendelkeznek. A 17,240 katasztrális hold vetésből 12,710 holdat géppel aratunk. Az aratás idejére kölcsönképpen az északi járásokból is kaptunk kombájnokat, aratógépeket, mivel ott csak később kezdődik az aratás. Később a járásunkban felszabaduló gépekkel adunk segítséget az északibb fekvésű községek termelőszövetkezeteinek az aratásnál.' 1 Nagy problémát okoz a terménytárolás. A várható termés mintegy 35—40 százalékát tudnánk csak raktárakban elhelyezni. A termelőszövetkezetek figyelmét jóelőre felhívtuk, hogy már a gép alól teljesítsék az állammal szembeni kötelezettségűket. A tsz-tagok az eddig bedolgozott munkaegységek 60 százalékát már a gép alól terményben megkapják. s ezzel csökkennek raktározási gondjaink. A járás termelőszövetkezetei dicséretet érdemelnek az aratás jó megszervezéséért. Azokon a helyeken, ahol nem áll gépierő a tsz-ek rendelkezésére, már megszervezték a kézzel való aratást, s így minden család, minden brigád tudja, hogy mi a teendője, mennyit kel! kézzel aratnia. — Amint a terméskilátások Ígérkeznek. az utóbbi évek leggazdagabb aratása elé nézünk. Most kezdődik a nagy munka, tsz-eink már minden szükséges erőt megmozgattak, hogy a legrövidebb időni belül a legkisebb szcmveszteséggel betakarítsák a kalászosokat — mondta Papp elvtárs. Kapálják a dohányt Az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádjának tagjai és a dohányos munkacsapat dolgozói reggeltől estig a földeken munkálkodnak. Szorgalmasan kapálnak, hogy mire az aratás elkezdődik, végezzenek ezzel a fontos munkával is. t Átadták az emődi ifjúsági házat Ernődön vasárnap bensőséges ünnepség keretében vették birtokukba a község fiataljai a művelődési házat. A községfejlesztési alapból több mint 50 ezer forintot költöttek a ház bővítésére. A fiatalok társadalmi munkával segítették az épület helyreállítását és bővítését. A megyed tanács művelődésügyi osztálya új bútort biztosított a nagy előadóterembe. Az emődi fiatalok az ünnepélyes birtokbavétel alkalmával fogadalmat tettek, hogy tartalmas, az ifjúság számára vonzó kulturális életet teremtenek új hajlékukban. Ebben az évben Hejőszalnntán is kigyullad a lény Á hejőszálontal termelőszövetkezeti tagok nagy örömmel fogadták az év elején a hírt: ebben az esztendőben bevezetik községükbe a villanyt. A községi tanács mintegy 170 ezer forintot szavazott meg a községfejlesztési alapból hozzájárulásként a villany bevezetéséhez. A község lakói társadalmi munkával segítenek az anyagszállításban, hogy mielőbb eljusson falujukba is a kultúrát jelentő fény. Jól jövedelmez az állattenyésztés Mindannyiszor örömet jelent a ije- vásárló háziasszonyoknak, ha a ti- szatarjáni Alkotmány Tsz tehergépkocsija a rántanivaló csirkékkel befut a miskolci piacra. Az elmúlt esztendőben még nem volt csibefarmjn a fejlődésben lévő termelőszövetkezetnek, de dr. Zabos Géza állatorvos javaslatára és kezdeményezésére hozzákezdtek a csibeneveléshez. A tsz vezetői látták, hogy a csibenevelés rendkívül gazdaságos. Ba gondosan ápolják a csirkéket, s az előírt mennyiségben és minőségben adagolják a takarmányt, akkor darabonként mintegy 8 forintos nyereséget tudnak elérni. A tsz 50 mázsa csirkére kötött szállítási szerződést. Miután ezt teljesítette, 2500 darabot hozott a miskolci piacra. Mint mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy. A tsz tagsága a kezdeti eredmények után hihetetlen kedvve! látott az újabb 10 000 csibe felneveléséhez. Ügy számítják, hogy ezenkívül még ezévben 5000 pár csirkét hoznak a miskolci piacra. A tsz példáját követték a sajószö- gedi, a tiszaoszlári, a tiszapalkonyai és a tiszaszederkényi tsz-ek is, mert egyre_ több csibenevelésre kötnek szerződést, s ezenfelül nagy mennyiséget juttatnak el a környékbeli piacokra. A tiszafarjáni Alkotmány Tsz a csibenevelés mellett az állattenyésztés más szakágában is példát mutat. Az elmúlt esztendőben csak 25 darab anyakocából állt sertésállományuk. Ez év végére már 90 darabos törzsállományt akarnak kialakítani. Ezenkívül mintegy 750 darab sertést fognak hízóba.
