Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-19 / 116. szám
4 ÉSZAKMAGTAROKSÜAQ Fentek, 1961, májú« 19. U. Miskolci Munkás Színjátszó Napok Z Ä R Ó R A A József Attila Művelődési Otthon színjátszóinak bemutatója bemutatóval záIgcn jelentős rult a n Mis_ fcolci Munkaa Színjátszó Napok clo- adás-sorozatu., A József Attila Művelődési Otthon színjátszói ősbemutató előadásban hozták színre Biró Zoltán miskolci szerző Záróra című kétrészes tragédiáját. Úgy látszik, a közönség is megérezte, hogy a bemutató-sorozatnak a harmadik napja jelentős művészi élményt tartogat szamára, mert a látogatottság az előző napokhoz képest igen megemelkedett: kétszáznál is többen figyelték a játékot. Elöljáróban azért kell megdicsérnünk a szereplő csoportot, mert helyi író darabját választotta, egy tehetséges író-embert juttatott színpadhoz, vállalta az ismeretlen szerző darabjának bemutatásával járó kockázatokat és túlnyomórészt győzedelmeskedett azok felett. Mielőtt az előadást értékelnénk, szólnunk kell röviden a bemutatott műről. A Záróra elemzése több helyet igényelne, itt csak néhány jellemző vonását, erényét ás fogyatékosságát jegyezzük fel. Tragédia két részben — igv hirdeti a műsorfüzet és a plakát. Valóban tragédia zajlik 1c előttünk a színpadon, sőt tragédiák sorának lehetünk tanúi. A tragédia okozója pedig — az alkohol Egyetlen színen játszódik a Záróra: egy népbüfében, ahol a darab szereplői törzsvendégek, ahol életük jelentős részét eltol tik és ahol szinte a legjelentősebb sorsfordulók következnek be életükben. Kikkel ismerkedünk meg ebben a bábeli zűrzavaré helyiségben? Megismerjük Somos Ernőt, az ital rabjává ziiilött, normacsalásokból élő bérelszámolót, Varga Andrást, a lumpenproletár kőművest, aki Somos társa a normacsalásokban, a bűnös úton nyert pénzt pálinkára költi, családjával szemben brutális. Megismerjük Rigót, a lezüllött színészt, akit az alkohol az őrülteik házába juttat, Kázmér urat, az egykor jómódú földtulajdonost, aki most elsősorban prostituáltaikból és italbolti poteázásokból él. Szúnyogot, a gátlástalan városi hordárt, Csapit, az uica- lányt és a bevételi terv teljesítését szem előtt tartó, mindig szívélyes Csipkerózsika felébredt igen, -felébredt a Kilián-lakótelepi általános isltola úttörölnek előadásában. Már október óta ébreszthetik. Azóta minden szabadás szünidejüket a felkészülésre fordították, amely végül is sikert eredményezett. Ez Ja- csó Gáborné tanárnő munkáját dicséri. A háromfelvonásos gyermekszínművet a gyermekek többször előadták Perecesen és a Bartók Béla Művelődési Házban. Idegenek, barátok, és iskolatársak. gyönyörködtek a mesében, a mese tol- mácsolóiban. A kétségtelen siker, munka eredménye volt; a tanulók első nagyobb, közös munkájának eredménye, amely iskolán kívül is össze tudott hozni több mint ötven. tanulót. A gyerekek megismerték a terv megvalósításának ízét és gyönyörűségét, a vállalkozás szellemét. A szépség varázsától azok a szülök sem szabadulhatlak, akik részt vállallak az előadás sikeréért folytatott munkában, a díszletek. a kellékek elkészítésével. s minden más segítséggel. nem ad rá kielégítő választ, legfeljebb csak apró viilanlásokkal bátor- talanodik a megoldás felé. Biró Zoltán igen nagy és igen művészi munkát végzett a iragédia megalkotásával és éppen ezért, mert hibái ellenére is hasznos, jó alkotásnak tartjuk, jó lenne bizonyos kisebbfokú átdolgozással a2 említett fogyatékosságot némileg ellensúlyozni. Egyúttal sor kerülhetne néhány kisebb, zavaró hiba — például a rendőrtiszt és Somos utolsó jelenete — kijavítására is. — Fogyatékosságaival együtt is örömmel üdvözöljük Bíró Zoltán darabját és örülünk, hogy azt miskolci munkás színjátszók ismertették meg először a közönséggel. A darabot Gyarmatiig Ferenc rendezte. Rendezői koncepciójában a modern, formabontó es neoreaiista müvek hatását érezzük. Egészében jónak mondhatjuk az előadást, szinte árad a színpadról a talponállók bűzös lehelete, valóban életszaga van mindannak, ami előttünk lejátszódik. A darab eszmei fogyatékosságán azonban a rendező sem segíthetett. Ügyes és hasznos a diszletmegoldás, az időnként sötétbe, majd szúrófénybe kerülő narrator azonban nem mindig látszik kellően indokoltnak. (A bolt feliratában lévő durva helyesírási hibát jó lenne ikijavítani.) Szinte a darab valamennyi szereplője dicséretei érdemel. Janka Béla a lezüllött Somos alakjában igen plasztikusan érzékeltette a mind mélyebbre süllyedő, gyenge akaratú embert, Nemkin Antal robosztus Vargája mintha egyenesen valamelyik italboltból csöppent volna a színpadra, a ritka-helyenként felbukkanó túljátszásaival együtt Igen emberi, hiteles Valcsák István züllött színésze, jól karrikírozott figura Liptay László Kázmér úr-ja, jólsikc- rült Molnár Mátyás hordárja. Tóth Eva a rajongó, tiszta, szerelmes menyasszony alakjában igen bájosát, rokonszenveset, formált és megrázóan emberi, hiteles volt Erdélyi Erzsébet Vargánéja is. Isky Jolán utcalányában inkább a szánandó fiatal, mintsem a romlottság érzókelödött. Jól jellemzett alakítás volt Bíró Péter rendőrtisztje és Kiss László italboltvezetője. Báthory János újságírónarrátora a szép szövegmondáson kívül valamivel szenvedélyesebb lehetne, mert hiszen nem tisztán narrátor, hanem időnként, a játék cselekvő részese is. Egészében: örömmel üdvözöljük ezt a bemutatót, jólsikerültnek tártjuk a József Attila Művelődési Otthon színjátszóinak előadását. 4 ti. Miskolci 5g* «5 eseménysorozata ezzel a bemutatóval végétért. A tanulságok levonására következő cikkünkben térünk vissza. Miklós (Folytatják.) Huszonnyolcezer diák a nyári táborban Országszerte megkezdődtek az előkészületek a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok szervezésére. A középiskolákban és az egyetemeken már véget értek a jelentkezések. A napokban KISZ-taggyúléseken és ifjúsági gyűléseken adják át. a megbízó- leveleket a fiataloknak. Jóval többen jelentkeztek, mint amennyivel számoltak mind a középiskolákban, mind az egyetemeken. A Hanságban tovább folytatják a már évekkel ezelőtt megkezdett le- csapolási munkát. Kisudvaron az erdőgazdaság területén nyolcezer méter hosszúságú csatornát ásnak, s ezzel hétszáz kataszteri holdat mentesítenek a belvízveszélytől. Bodrog- (keresztúron a Bodrogzug belvizének lecsapolását végzik. Vácott 2400 fiatal segít a Dunai Cement- és Mész- mű építkezéseinél. A most épülő Be- rentei Vegyiművek területén a fiatalok a csatornázásnál, az útépítésnél és építőipari segédmunkáknál dolgoznak majd. Kisújszálláson 9 rizstelepek öntözéséhez magas veze*, tésű csatornákat emelnek. A Bala*j ton déli partján az elvizesedett te* rülelek iecsapolásánal öt kilométeres hosszúságú csatomat készítenek« Balatonaligán, Bodakajtoron, Ba.la*| tonúj helyen, Nagykőrösön, Taksony* | ban. Seregélyesen és Badacsonyban! leánytáborok lesznek, ahol gyú* mölcs- és zöldségszedéssel, valamin!' növényápolással foglalkoznak. A táborozás idején — úgy tervezik] —, a párt és a KISZ vezetői közül többen ellátogatnak majd az építő* táborokba, s előadásokat tartanak az időszerű bel- és külpolitikai kér*; désekröl. A kultúréletre is lehetőséi! nyílik majd. A fővárosból és a me*1 gyei székhelyekről neves művészek is meglátogatják a fiatalokat. He* tenként filmelöadásokat tartanak. í a dús programot tábortüzek, társas*; játékok egészítik ki, továbbá gon* doskodnak a sportolásról is. Szép versek műsora Sárospatakon EVEK OTA minden évben megrendezik Sárospatakon a Nők Akadémiája előadás-sorozatát, amelyet igen szorgalmasan látogatnak a nőtanács tagjai. Ezen a 10 hónapos tanfolyamon az asszonyok az irodalomtól az egészségügyi tudnivalókig, a modern technikától a kozmetikáig mindenféle témával megismerkednek. Az is örvendetes jelenség, hogy nagyon megnövekcdeU a hallgatóság száma, elsősorban a termelőszövetkezeti asszonyokkal, leányokkal. Különösen erősödött ebben az évben a sárospataki asszonyoknak az irodalom iránti érdeklődése. Sok szép verset tanultak s a versmondó asszonyoknak egész csoportja alakult ki, akik a tanfolyam egyes előadásai köré minden alkalommal kis műsort is kerekítettek; a közelmúltban pedig egy egész estet betöltő irodalmi műsorral álltak a nagyközönség elé. IGEN NAGY érdeklődés kísérte a nőtanáes irodalmi estjét, amelyet a Felsőfokú Tanítóképző Intézel dísztermében tartottak. A haza és haladás eszmeit szolgáló. XIX. századi magyar költők műveiből állították össze műsorukat a pompásai* szavaló sárospataki asszonyok, akik* nek soraiban termelőszövetkezeti tagok is pódiumra léptek. Lelket tapssal jutalmazta a nagyszámú kő* zönseg Kasvári Kálmánná, Mcstef Imréné, Kocsis Jánosné, Hazagh Mi* hályné, Kőszegi Fercncné, Kardot; Imrcné hatásos szavalatát, de ma' radandó művészi élményt nyújtott 9 hallgatóságnak Zombori Zita tanár* nő ének-, Dudás István igazgató he' gedű-. Bolvári Zoltán tanár, Mezei; Izabella gimnáziumi tanuló zongo' faszáméval, továbbá a Felsőfok1!: Tanítóképző Intézet férfikara és * gimnázium leánykává énekkari sz»'[ maival, Barabás Gábor gimnázium': tanuló szavalatával. Az énekkarokéi Bolvári Zoltán és Dobay Béla tanál'j vezényelte, a zongorakíscretet Tót*1 Károly tanár látta el kitűnően. A, bevezetőt és az összekötő szövege* elmondla Illés Károlyné. A NÖTANÄCS vezetősége azt tér* vezi, hogy e kitűnően sikerült cél után hasonló irodalmi műsort állt* .össze a XX. századi, majd a nwl magyar költők müveiből is. Könyvespolc: Andrej Guljaski: Az aranrgyapjú Hogyan szerezheti meg az ember az élet legnagyobb kincsét, az örömet, a boldogságot, hogyan teheti ezt az emberek közös kincsévé? Ez az alapgondolata a Dimitrov-díjas bolgár iró sikeres alkotásának. A regény főhőse Iszaj Damov. a vedrovói termelőszövetkezet elnöke, vallomásszerűcn mondja el élete történetét, amelynek hátteréből egy nagy és tiszta szerelem bontakozik az olvasó elé. A lírai alaphang mellett a regény legnagyobb értéke az egészséges és tiszta emberi humor. Ez avatja pozitívá azt a kritikát 1*' amelyet az író a dogmatikus Drago' mir, a posztjára nem rátermett tef* m előszövet keze ti elnök, vagy a vide' ki párttitkár hibáival szemben a*' kai máz. Guljaski az élet valóságát ábra' zolja. pártos és tiszta irodalmi es*' közökkel. A szocializmust építő hol' gár emberek egész sor remekbe fa' rágott figurája teszi teljessé és ti>* nuiságossá ezt a szimfonikus mu»d* kát árasztó regényt. (Kossuth Könyv' kiadó.) VIII. Ünnepélyes zászlófelvonás, majd ünnepi beszéd következett. Egy hosszú, forradásos arcú kapitány méltatta a nap jelentőségét. Elmondotta, miért lett április 30-a a légiósok ünnepe. Beszélt annak a marokkói erődnek az ostromáról, amelynél valamennyi légiós elesett, egy géppuskás kivételével. Ez a közkatona három, különböző helyen felállított géppuskát kezelve, visszaszorította az amúgyis súlyos veszteséget szenvedett arabokat addig, amíg a légiós utánpótlás megérkezett. A tiszt lelkes szavakkal magasztalta ezt a géppuskást. Példaképül állította az újoncok elé. Gazsó izgett-mozgoít a. sorban, türelmetlenül várta az ünnepség véget Szomjas volt. Ekkor vette észre, hogy mások sem nagyon figyelik a beszédet... Az ünnepség után mindenki a kantin felé rohant, mintha a fenn- költ, buzdító, lelkesítő szavakat valamennyien elfeledték volna... Mindenkinek az enni- és innivaló volt az eszébe ... A kantinban tiszta, terített asztalok várták a látogatókat, sőt virág is jutott mindegyikre. Vörös az ajtó melletti asztalhoz húzta barátját. *— Gyere — súgta Gúzsának a díszebéd előtt iszunk is valamit. — De miből? — Ide figyelj... Én tegnap este egy csomó pénzt találtam ... Gazsó gyanakodva nézett rá. — Találtad? — Igen. mit nézel úgy rám! Ülj le. azonnal hozok valamit. Gazsó próbált visszaemlékezni a tegnap estére, de nem sokáig töprengett. Barátja hamarosan visszatért egy üveg bordeauxi borral és két pohárral. Alig töltötte tele a poharakat, a főtörzsőrmester állt meg mellettük, aki a létszámellenőrzést végzi naponta. — Fiúk. nem jő helyre ültetek — mondta magyarul. A hangra felkapták fejüket. — ön magyar, főtörzsőrmester úr? — Igen. Szabó József vagyok, Fiúk, az asztalokhoz csak civilek és ngőghívott vendégek ülhetnek. Légiósokat csak a pultnál szolgálnak ki. — Bocsánat, nem tudtuk — emelkedett fel Vörös. — Maradjatok csak — s a főtörzsőrmester is asztalukhoz ült. Gazsó villámgyorsan szerzett még egy poharat és töltött. — Egészségetekre fiúk! — mondotta elérzékenyülve a főtörzsőrmester. — Isten éltessen minden becsületes magyart, még ha külföldön él is! — Ön régóta ól itt? — kérdezte Gazsó, miután fenékig ürítették poharukat. — Igen. öt éve. 194.3-ban lőttem ki. a háború, a katonáskodás elől. A szerencsémet akartam megkovácsolni, mint olyan sokan. A légióban kötöttem ki. De hál'istennek, eddig csak Franciaországban szolgáltam, gyarmaton nem. Közben meg "s nősültem, két lányom van ... És milyen szépek. Itt lesznek azonnal, a feleségemmel együtt, majd bemutatom őket! Már nem sok időm van hátra, nemsokára leszerelek. Szeretnék hazamenni családommal együtt. — Haza? — kérdezték meglepetten. — Igen ... Csak olyan sok rosszat x-ebesgetnek!... Mondjátok, van ott élet egyáltalán? Gazsó és Vörös egymásra néztek. Maguk sem tudták miért, de egyre kényelmetlenebbül érezték magukat. — Élet? — kezdte lassan Gazsó. — Van. Van ... hogyne... Igaz, a háború sok kárt okozott, de szépen épül minden ... — Tudjátok, én kubikos voltam .., ügy széféinél» az Alföldet». Debrecent viszontlátni... Meg dolgozni valahol... Építeni házat, palotát... S egy csillogó könnycsepp gördült elő szeméből, Hirtelen elfordult, de későn. Gazsó és Vörös meglátta. A látvány valahogy a torkukat kaparta, ajkuki'a nem jött szó. — No, egészségetekre fiúk — emelte poharát Szabó —. nekem sajnos mennem kell. Holnap Marseille- be mentek. Katonaszerencsét kívánok nektek. Koccintottak. Szabó intett nekik, s eltávozott. Gazsóék jókedve elszállt. Alig léptek ki a lcantin ajtaján, Gazsó keserűen kifakadt. — Ott hagyom hazámat, jobb sorsra vágyva, most meg agitálok az ottani élet mellett! Menekülök az orosz zónából és amikor itt vagyok, vágyom oda vissza! Az érzések tótágast állnak bennem! Hát érted ezt? — Nyugodj meg, Miska! Ej, az a honvágy! Az kerített hatalmába! Nagyon nehéz ezt az érzést legyőzni, de le kell. különben megette a fene az egészet! No, fel a fejjel! Gyere, nemsokára ebéd. Ünnepi. A hírek szerint legalább tíz fogásos lesz... — Én nem ebédelek. Lefekszem... — No, ne gyerekeskedj... — Nagyon fáj a fejem. Különben is korán reggel indulás. Nem ajánlatos sokáig kimaradni... — Hát jó. Én azért visszamegyek, hozok valami harapnivalót. Meg egy. üveg bort az útra... ...Marseille. Gyönyörű kikötőváros. A tenger... Kosom felejti el, aki látta... Ban-Part Nicolaus erőd... Sosem felejti el, aki járt benne... Tit van a francia idegenlégió európai központja. Ide vonul be végülis minden Idegenlégiós, bárhol is írta alá a nyilatkozatot és innen irányítják ßk.cj 4 vjiúg négy. iája leié.., __ . .. Lenn, a régi Iákötőben halász* hajók, vitorlások százai sorakoznak a part mentén. És ott áll a kiköt0 büszkesége, az a háromemeletes ha.i° is. amely hetenként többször száll'* érdeklődőket Tff-yárához. A múl* századbeli híres várbörtönnek *■' amely ma már természetesen csak érdekesség — ezer és ezer nézői0 akad... Pedig a kirándulók, hajód1 nélkül, közelebb is láthatnak vár* börtönt... A Ban-Fart Nicolaus erőd fal®1 vastagok, igen vastagok. Kapui yi* szont. mindig tárva-nyitva vannak« Bejutni nagyon könnyű ... de kijut* ' ni annál nehezebb ... ... Már magasan járt a Nap. ami' kor az. egység megérkezett. Az 6f* mester álljt vezényelt. Az irodából két őrmester szaladt az újonnan érkezettek felé. Az egyik szélespofájú, a másiknak bal arcán hosszú forradás húzódott szájától egészen a füléig. — Vigyázz! — ordította a szeles* pofájú. — Csomagokat lerakni! A sor egyik végén 6, a másikon 9 j forradásos kezdte meg a motozást* Minden iratot, levelet, fényképet el* szedtek. A sorokon moraj futott vé* gig— Csend! — üvöltött a szélespofa' jú, s tovább folytatta a motozást. B°' létúrt a csomagokba is. Az udvar felöl a kapitány, az erő® parancsnoka közeledett. A forradá' sós a sor elé lépett. — Vigyázz! — vezényelt, majd 3 kapitány felé fordult tisztelegve. Kapitány úr, alázatosan jelentem, 3 250 újonc megérkezett. A kapitány meg sem állt. nct1’ tisztelgett, csupán nádoálcá.iát ad* hogtatta meg néhányszor a levegő* ben. Az újoncokra rá se nézett. íFolyUujuk), italbolt-vezetet. Rajtuk kívül szerepel a daxabban Somos Ernő menyasz- szonya, a rajongó, tiszta Éva, Vargá- né, a lezüllött kőműves testileg, lelkileg megnyomorított felesége, egy rendőrtiszt és egy újságíró, aki a narrátor szerepét látja el. A darab figurái a társadalom perifériájáról jövel, találkoztak össze a íullasztó levegőjű népbüfében. Féktelen italfogyasztás. normaesalás, zsebtolvajlás prostitúció; ezek dominálnak a darabban. Szórványosan fellelhetők ezek napjaink italboltjaiban is, ha nem is ilyen tömény összetételben, mint ez a darabban látható. Bíró Zoltán igen jó szemmel vette észre ezeket a káros életjelenségeket, olyan alakokat teremtett, amelyekben valóban ráismerhetünk a talponállók törzsvendégeire, azonban az élet szennyesének feltárásán nem sakkal jutott túl. Az egész müvet igen nagyfokú pesz- szimizmus árnyékolja be és nem mutatja meg határozott körvonalozott- sággal, hol van a kiút ebből a kilá- tástalanságból. Kórház és börtön — hangoztatják többször is a szereplők. Igaz ez? Csak ez a két lehetőség van? Nem! És elsősorban nem ezek a lehetőségek, — a mi társadalmunkban a társadalom nevelő ereje, a becsületes társadalomba való visszata- ialás kell hogy jelentse a kiutat. A szerző halványan utal is erre, elsősorban Éva, Somos menyasszonya alakjában, azonban ez az utalás viszonylag erőtlen azokhoz a — markáns vonásokkal megrajzolt — kötöttségekhez képest, amelyek a darab hőseit a züllés mocsarában tartják és mind mélyebbre süllyesztik." A narrátor-újságíró is inkább elméleti filozófus, mintsem aktívan segítené Somos és társai ki útjának egyenge- tését; ő sem igen jut túl a szomorú tények regisztrálásán. Talán a túlzotton humanista rendőrtiszt magatartása utol leginkább arra. hogy a társadalom eljár ugyan az ellene vétőkkel szemben, de nem taszítja e4 azokat; magától. Úgy érezzük, adi'ámaalap- ** vető fogyatékossága. Feltárja az élet kérdéseit, de
