Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-18 / 115. szám

\V vnog pröierewcn, egyestnfeteW KÖNYVI Mi ■'S K 0\ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVll. évfolyam, 113. szám Ára: 50 fillér 1961. májú» 13, csütörtök Ezt láttam Kubában... í3. oldal.) Jártamban — keltemben (6. oldal) Az 57081-es légionisfa (4. oldal) V.. .J A községrendezésről MEGYÉNKBEN az első negyedév­ben 102 községi tanács készítette el a községrendezési irányelveket. Je­lenleg 108 faluban kezdték meg az előkészítő munkálatokat, a félév vé­géig pedig minden községben befe­jezik az irányelvek elkészítését. Bi­zonyos tapasztalatok tehát már le- szürhetők a munkákkal kapcsolato­san. A községrendezési irányelvek el­készítése fontos időszakban történik. A termelőszövetkezeti községek megalakulása után mindenütt kiala­kulnak a táblák. A táblásítást 1962-ig be kell fejezni. Ámint a ha­tárban elrendeződnek a dolgok, sor kerül a belterület, tehát a község rendjének a kialakítására is. Ezeket kell mast mintegy 15 évi távlatban figyelembe venni. A feladat tehát a mai helyzet rögzítése és a fejlesztés lehetőségeinek felmérése. Az irány­elvekbe nem kerülnek bele a minisz­tériumok elképzelései, tervei, ilyen­formán ez nem azonos a beruházási tervvel. Már nemcsak szakkörökben ismeretes az úgynevezett regionális terv.. Ennek alapján tudjuk, hogy mely* helyeken lesz nagyobb fejlő­dés. A mezőgazdaság fejlődésének ütemét is felmérhetjük. A természeti és a közgazdasági adottságok egyre inkább dominálnak a mezőgazdasági üzemek életében. Alapelvként tehát a gazdasági szempontok tekintendők. Ez szabja meg az üzemek kialakítását, a tanya- központokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye azon megyék közé tartozik, ahol sok a kisközség. Sok község lélekszámú 1000-en aluli. Vannak községek, amelyek alig érik el az 500 lélekszá­mút, vagy nem sokkal haladják azt tói. A másik probléma, hogy közsé­geink rendkívül elnyúltak. Az 1000 lélekszám körüli községek hossza némely helyen majdnem 3 km. Min­denki a köves út mentén igyekezett építkezni. Ez semmiképp sem egész­séges. Most, az irányelvek készítésekor jönnek rá sok helyen, hogy a föld­es házhelyosztás alkalmával az is­kolának, meg más középületnek el­felejtettek helyet biztosítani. Nem mindenütt tanultak a koráb­ban elkövetett hibákból, illetve nem látják helyesen a falu jövőjét. Lakon is, Hegymegen is a falu szélén épí­tették az új iskolát. Más középület­tel is találkozunk a falu szélén, több helyen. AKI MÁR JÁRT a felvidéki, vagy a dunántúli kis városok centrumá­ban, azt ott megragadta valami, amire úgy kiáltott fel: ez a fórum, ez a. város közepe. Az ilyen fórum kialakítása, vagy ahogy szaknyelven mondják, a blokkosítás a legfőbb cél a jövő falujában. A közművesí­tés, — vízvezeték és csatornázás — elsősorban a falu centrumában vég­zendő el. Ez egészségügyi szempont­ból és a közművesítés olcsóbbá té­tele szempontjából is kívánatos. Az irányelvek készítésénél figye­lembe kell vennünk: általában 800— 1200 és 3000 lélekszám esetén tekint­hető egy-egy közintézmény létesítése gazdaságosnak és célszerűnek. Ba­ranya megyében, ahol kisebb közsé­gek vannak mint nálunk, már jól ki­rajzolódtak a gócpontok és a velük érdekközösségbe tartozó kisebb köz­ségek. Közismert tény az iskolák körzesítése. Egy ilyen körzeti iskola székhelyén a távlati tervezéskor egy kollégiumra is kell gondolni. A nap­közi otthonos óvodák létesítése min­denütt égető problémaként jelent­kezik. Az egészségügyi intézmények esetében már bizonyos decentralizá­ciót kell kialakítani. Egy nagyobb központon, továbbá több község köz­pontjában és a kisebb községekben •* fokozatnak megfelelően kell terv­be venni a létesítményeket. Evek óta nagy a művelődési ház építési lázt_ Kis községek majdnem kamayi^zfín^^Sk. igénnyel léptek fel. szükséges ődési ház. in történt óta rend- erőből és *1 már a jUtWilá'MK! ütöttek a . _ v. a Iá ment művelő­dési ház az egész környék számára elegendő, egy-egy színházi előadást a karosiak is, a páciniak is, de még a bodroghalmiak is nyugodtan meg­nézhetnek itt. A Miskolci Nemzeti Színházig Perecesről, vagy Hámor­ból, de még Tapolcáról is hosszabb utat kell megtenni, mint az említett községeknek — Karcsára. Ilyen kul­turális gócponttá kell fejleszteni a csereháti részen Krasznokvajdát és a mezőkövesdi járásban, a tiszamen- ti községekben Borsodivánkát. Az üzlethálózat kialakítása, valamint az étterem létesítése nemcsak a kor­szerűség. hanem az ún. egészséges áruterítés szempontjából is figye­lembe veendő. Gondolnunk kell a fiatalságra is a sporttelepek létesíté­sével. A FALUBAN TEHAT sokfajta közintézmény szükséges. Némely he lyen probléma lesz ezt a korszerű­ség követelményei szerint megoldani. Más helyeken, ahol sok a beltelek, könnyebbnek ígérkezik. Az ilyen tel­keket e célra és lakásépítésre is meg kell vásárolni. A beltelkek mi­előbbi beépítése más okból is kívá­natos. A házhelyek legtöbb helyen már elfogytak, beépültek. A földtu­lajdonosok a köves út mentén épít­keztek, így a községek elnyúltak. Hazánkban ipartelepekre és az előb­bi formában igénybevett házhelyek­re 400 ezer holdat használtak fel. (Volt időszak, amikor különböző okok miatt a családok földjeiket szétosztották és a fiatalok igyekez­tek mielőbb külön menni a szülők­től.) így nem egy helyen előfordult, hogy egy háromtagú család ház te­kintetében 2 családdá vált. A fiú megnösülése, vagy a lány férjhez- menetele után a fiatalok mihama­rább építkeztek, így a család két he­lyen lakott. Az ilyen fiataloknál általában egy gverek van. Ennek a kis „trónörökösnek” idővel két háza is lesz. Tudunk olyan esetről is, hogy a családból kikerült gyerekeknek is van már házuk, s az apa és az anya a szüleiktől is örökölnek egy-egy házat. Ha nem is általános az emlí­tett példa, de érdemes vele foglal­kozni a jövőbeni egészséges építke­zés kialakítása miatt. Irodalmi folyóiratainkban hónapok óta élénk vita folyik arról, hogy ki­nek építkezünk. Ä vita természete­sen a mai, városi lakásépítkezés cél­szerűségén, a pihenés biztosításán és a kollektiv emberré nevelésen fo­lyik. Megkezdődött a falu városia­sodása is. Ügy gondolom, amiről ma a városban vitatkoznak, falun is előbb-utóbb probléma lesz. Há már tudjuk, hogy a városban van ilyen vita, akkor miért ne szóljunk falusi vonatkozásában is, amikor az új fa­lu jövőjének alapjait rakjuk le és ennek megvalósításához egészséges közvéleményt akarunk kialakítani. Igaz, hogy a háztáji gazdaság még hosszabb ideig létezik. A távlat azonban falun is az emeletes házak építése. Egy szovjet falu korszerű újjáépítése során néhányszáz hek­tár földet nyertek. Ahogy városban többen, lakásszövetkezetbe összeáll- va emeletes házat építenek, a jövő­ben a falun is elképzelhető ilyesmi, pl. a nagyobb községek gócpontjá­ban levő üres telkeken. A- hosszúra nyúlt községek területe kisebb lesz, korszerűen tömbösödik és a mostani házak háztáji gyümölcsösei mint a szocialista falu körüli zöldövezet te­rül majd el, termelési és egészségi szempontból is hasznothajtóan. A KÖZSÉGFEJLESZTESI tervek készítésekor és azok végrehajtásánál is tapasztaltuk, hogy ahol a vezetők együtt csinálták azt a néppel, ott szép eredményeket értek el. A községrendezési irányelvek el­készítése jelentős politikai munkát kíván, ebben a népfront-bizottságok sokat segítenek a községi tanácsok­nak. A népfront műszaki aktivistái segítik egyrészt a tanácsok munká­ját, másrészt pedig helyi népfront- bizottsági üléseken sok egészséges gondolatot vethetnek és vetnek is fel, mert legfőbb érdekük, hogy szü­lőföldjük mihamarább, minden te­kintetben szocialista falu legyen. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei alelnöke Fotósétát rendez az OFOTÉRT A fényképezés egyre nagyobb tért hódít Magyarországon, öregek, fiata­lok kelnek útra, hogy megörökítsék mindennapi életünk jelenségeit. Az utóbbi évek során nagyra nőtt a fényképező gyermekek tábora is. A gyerekek jórésze azonban még nem járatos a fényképezés tudományában. Az OFOTÉRT május 21-én, vasárnap első ízben siet a fényképezés techni­káját elsajátítani akaró gyermekek segítségére. Vasárnap reggel 9 órakor Szűcs István elvtárs, a miskolci OFOTÉRT vezetője és néhány mun­katársa sétára viszi a gyermekeket. A legszebb fotótémáik kiválasztásán túl útmutatást adnak a séta vezetői a fényképezőgépek szakszerű kezelé­sére. A séta alkalmával megismer­kedhetnek az ifjú „fotóriporterek” a fényképezés legbonyolultabb techni­kájával is. lizenhétezer fiatal az Ifjúság a szocializmusért-mozgalomban Szerdán délelőtt az Oprendek Sándor pártszervezet helyiségében ülést tartott a Miskolc városi párt- bizottság és KISZ-bizottság. Az ülé­sen, melyen részt vett Kova! Pál elv­társ, a városi pártbizottság első tit­kára is, értékelték az Ifjúság a szo- cializmusért-mozgalom eddigi ered­ményeit, s megtárgyalták a további feladatokat. Nagy István elvtárs. a városi KISZ-bizottság titkára- elmon­dotta, hogy Miskolcon jelenleg több mint tizenhétezer fiatal vesz részt ebben a mozgalomban; ebből ötezer­nél több azoknak száma, akik KISZ- en kívüliek. Négyezer körül van a nők. döntő többségben a lányok szá­ma és közel kétezer ipari tanuló. A városi KISZ-bizottság — mint Nagy István elvtárs elmondta —, szüksé­gesnek látja, hogy fokozottabban vonják be a nőket és az ipari tanu­lókat az Ifjúság a szocializmusért- mozgalomba. A titkári értekezlet részvevői hoz­zászólásaikban elmondották: helyes­nek látják, hogy pártszervezeteink foglalkozzanak az ifjúság mozgalmá­val: kérjék cl, s támogassák a KISZ- alapszcrvezctck programját, vezető­ségi ülésen értékeljék a mozgalom eddigi eredményeit. 12 vagou liulladékpapír A pedagógusok, a szülők és a diá­kok régi kívánsága, hogy minél több jólsikerült tankönyv jusson a ta­nulóifjúság kezébe. A papírellátós javításához hozzájárulhatnak az ál­Több mint kétezer takarékbetét-tulajdonos pályázik gépkocsinyereményre Az Országos Takarékpénztár a ko­ratavaszon új takarékbetét, formával lepte meg a dolgozókat. Április 30- ig bezárólag elindította az úgyneve­zett gépkocsinyeremény betétkönyv­akciót. Borsodban rövid idő alatt az akció során több mint kétezren he­lyeztek el 10 ezer forintot az Orszá­gos Takarékpénztárnál. Mint Endré- di József elvtárs, az OTP igazgatója elmondotta; minden valószínűség szerint a borsodi takarékbetétköny- vesek között a megyében sorsolják ki esedékes gepkocsinvfM-eménye­Az új kocsi Barátom új kocsit vett. (Nekem is van hozzá egy kevés közöm. Kezese voltam az OTP-nél.) Megtudták ezt barátaim is. Hár­masban mentünk el „vizitelni” az új kocsitulajdonoshoz. A vadonatúj, alul krém-, felül halvány libazöld színű Moszkvics ott állt a Tanácsház téren. Az aranyos napfény hasracsúszott krómozott kilincsein. Elemér most is törölgette — más alkalmatosság nem lévén kéznél, hát a zsebkendőjével, *— No, ez az! — lihegte. — Tetszik, mi? Körbejártuk az új kocsit, s vala­mennyien úgy tettünk, mintha érte­nénk hozzá. Elemér szüntelenül a nyomunkban volt. kiapadhatatlaftul magyarázta a gyártmány előnyeit, nagyszerű tulajdonságait. Kálón­kul ön el is vitt mindenkit a Béke térig, meg vissza. A vizit után egy fekete mellett ta­lálkoztunk. Elemér persze nem jött velünk. „Hogy gondoljátok? Kocsin vágyokb...” Kavargattuk a feketét, hallgattunk. Egyszerre megszólalt egyikünk: ■*— Bordó színben nekem jobban tetszett volna ... 1— Erre kapóit kiutalást. Hát nem mindegy az? Elfogadnád te ezt a ko­csit így is. — El. Az biztos ... * Társaságunk harmadik tagja nem kapcsolódott be a vitába. Élvezettel szürcsölte a feketét, s csak, amikor távozni készültünk, szólalt meg el­gondolkodva: — Honnan volt ennek az Elemér­nek ennyi pénze? iri)---------oOo--------­N égy miskolci autótulajdonos nyerte ei a balesetmentes közlekedés emlékplakettjét A Magyar Autóklub az elmúlt szombaton és vasárnap Tihanyban országos autóstalálkozót rendezett. A találkozón. 15 miskolci gépkocsi- tulajdonos, összesen 36 résztvevővel képviselte a miskolci autósokat. Az országos találkozó alkalmából ki­osztották a balesetmentes közlekedé­sért járó emlékplaketteket. Pékár Nándor, C. Tóth József, dr. Déváid József és Cserhalmi Ferenc érde­melték ki az 5 éves balesetmentes , közlekedésért járó kitüntetést 1 két Egyébként már megkezdődtek az új takarékbetét elhelyezések, így megvan rá a remény, hogy egy ne­gyed vagy egy fél év múlva Borsod­ban is többen részesülnek gépkocsi- nyereményben. Az elmúlt esztendö­talános iskolák úttörői is. évekhez képest ebben az ben többen töltötték szabadidejüket papír-, rongy- és hulladékgyűjtéssel. Ezzel anyagi haszonra tettek szert, egyben enyhítettek az országos nyersanyagellátási problémákon is. Mint Molnár elvtárs, a Mellékter­mék- és Hulladékgyűjtő Vállalat igazgatóhelyettese mondotta, az ed digi számítások szerint az I960—öl­es tanévben az általános iskolák ta­nulói mintegy 12 vagon papírhulla­dékot gyűjtöttek össze a háztartások­ból, s a kereskedelemből. Szorgos munkájuk nyomán négy vagon rongy és 51 vagon vashulladék került 8 MÉH Vállalat gyűjtőtelepeire. Egy perc telefon tője. Itt a 193-as könyvesbolt veze- Grosszman Sándor né -beszél. Az Északmagyarország belpoli- i‘kui <ovalúlól érdeklődünk, hogyan, készültek fel a május 28-tól június 4-ig terjedő könyvhétre? — A felkészülés régóta tart — vá­laszolja Grosszman Sándorné. — A 193-as bolt kapta a legnagyobb fel­adatot az ünnepi könyvhét előkészí­tésében. A megyében 108 üzemben és hivatalban rendezünk bizományo­saink segítségével könyvvásárt. Ezen­kívül 3 utcai sátrunk is lesz. Már most postára leéli adnunk a könyv­napi csemegéket. Hogy melyek ezek? Például Jókai: Rab Rabi című müve, Darvas: Végig a Szaharán, Németh Lászlónak egy könyite a szovjetunió­beli utazásról, Várnai Zseninek egy új verseskötete: Légy boldog te vi­lág — címmel. A csemegék között szerepel még -Radnóti Miklós új ver­seskötete is. Most sok a feladatunk, mintegy 8 ezer kötet új könyvet kell eljuttatnunk a bizományosokhoz és a boltokba ezen a héten. Az elmúlt évi könyvnapi. forgalomtól mintegy 20 százalékkal nagyobb forgalmat sze­relnénk elérni. ■— Köszönjük a felvilágosítást. Mit üzennek az olvasóknak? — Keressék fel minél többen a könyvnapokon könyvesboltjainkat, hiszen a rendkívül gazdag választék­ban mindenki megtalálhatja az őt érdeklő irodalmi alkotásokat. A „csendháborító’ •V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents