Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

2 BSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. májas 11 Tovább folynak az eviani tárgyalások előkészületei Újabb plasxtikbombás merényletek Párizs (MTI) Három éve robbant ki a hírhedt „május 13-i puccs”, amely a 4. köz­társaság összeomlásához és a degaul- ledsta 5. köztársaság kialakításához vezetett. A május 13-i évforduló „köszönté­sére” az ultrák „titkos fegyveres szervezete”, azOAS Algéria nagyvá­rosaiban és Párizsban is plasztikbom- bás merénylet-sorozatot szervezett. Pénteken este — a kijárási tilalom kezdete után — plasztikbomba rob­bant Algírban két helyen. Oranban is két robbanás volt, Szidi-bel-Abbesz- ben (az idegenlégió székhelyén) há­rom. Bonéban pedig egy. A plasztik- bombák mindenütt csak anyagi ká­rokat okoztak. Párizsban szombatra virradó éjszaka Andre Malraux mi­nisztériumának, a kulturális ügyek minisztériumának tövében helyeztek el időzített bombát. A robbanás itt is csupán anyagi károkat okozott. Algírban minden eddiginél na­gyobb arányú biztonsági intézkedése­ket hoztak a hatóságok. A városban összevont katonaság, rendőrség és csendőrség létszáma meghaladja a 20 000-et. A középületek körül a ro­hamrendőrök riadóautói és tehergép­kocsijai állomásoznak, az útkereszte­ződéseknél páncélosok foglaltak ál­lást. A hatóságok az eviani konferencia kezdetéig, május 20-lg kívánják fenn­tartani a rendkívüli készültséget. Az Algírban elterjedt hírek szerint az OAS „kommandói” a város közelében csoportosulnak. Az eviani francia—algériai tárgya­lások előkészületei közben tovább folynak. Párizsban úgy tudják, hogy az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya már összeállította a Genf- be induló küldöttségét és ennek név­sorát közölte is a svájci kormánnyal Mint ismeretes, az algériai delegáció' Genfben szállásolják el. Tagjai na­ponta helikopteren mennek át ; Genfi tó francia partján fekvő Évi- anba, a konferencia színhelyére. Luanda (TASZSZ) Az angolai nép tovább folytatja fegyveres küzdelmét a portugál gyarmati uralom megdöntéséért. Hírügynökségi jelentések szerint Carmona város közelében a népi erők fegyveres alakulatai megütköz­tek a portugál katonasággal. A szo­rongatott helyzetbe kerül gyarmati alakulatok kénytelenek voltak sür­gős csapaterősítést kérni. A partizá­nok szombaton délelőtt megtámad­ták Mucaba .észak-angoh.i város helyőrségét. A portugál katonaság­nak csupán súlyos veszteségek árán sikerült ideiglenesen visszaszorítani- ok a szabadságharcosokat. A hazafias erők fe yveres alaku­latai pénteken felszabadították Ma­Békemenet San Franciscótól Moszkváig Washington (TASZSZ) A TASZSZ tudósítója jelenti: Washingtonba érkezett az az ame­rikai pacifista csoport, amely mene­tet szervezett San Franciscótól Mosz­kváig. A menet tagjai, akik múlt év december 1-én indultak el San Fran- ciscóból, már 3688 mérföldet tettek meg. Űtjukon gyűléseket tartanak, ahol tiltakoznak a fegyverkezési ver­seny ellen. Péntek délben a menet részvevői felkeresték a Fehér Házat, hogy át­nyújtsanak Kennedy elnöknek egy levelet. Ezután a csoport a Penta­gonba ment és levelet nyújtott át a vezérkari főnökök egyesített csoport­jának. „Felhívunk minden országot és népet, hogy nyilvánítsa erkölcste­lennek és haszontalannak a háborút” — hangzik a levél. A levél átnyújtása után a menet­ben részvevők egy csoportja a Penta­gon bejáratánál maradt, hogy ott „néma tüntetést”- rendezzen. Májú“ 15-ig éjjel-nappal némán állnak maid ott néma őrséget. Ezután az egész csoport ismét útnak indul. Május 28-án érkeznek New Yorkba, ahon­nan repülőgépen utaznak Londonba A menet európai útja Anglián kívül Franciaországon, Belgiumon, Nyugafc- Németországon és a Német Demokra tikus Köztársaságon át vezet. Útjuk utolsó szakasza a Szovjetunió. cocola helységet. Mint az AFP je­lenti, a portugál katonaság szomba­ton megkísérelte, hogy visszafoglal­ja az elesett várost. A kísérlet azon­ban teljes kudarccal végződött. Arriaga államtitkár Lisszabonban kénytelen volt elismerni, hogy tel­jes kudarccal járt a portugál hadse­regnek az a terve, hogy rövid idő alatt elfojtsa az angolai nép szabad­ságharcát. Mint a Reuter írja, Arri­aga kijelentette, az angolai helyzet „rendkívül nyugtalanító.” Az állam­titkár a verségeket a gyarmati csa­patok kis létszámával igyekezett megmagyarázni, habár — mint is­meretes — Angola területén több mint 17 ezer főnyi reguláris hadse­reg tartózkodik. Arriaga a továbbiakban leszögez­te, Portugália nem mond le Ango­láról és e terület továbbra is portu­gál marad. Ilymódon ismét megerő­sítette, hogy a Salazar-klikk figye­lembe sem veszi a világ közvélemé­nyét és eszeágában sincs végrehaj­tani a közgyűlés Angolára vonatko­zó határozatait. Végétért az afrikai országok monroviai értekezlete Monrovia (MTI) Pénteken Monroviában végétért a 20 afrikai ország küldötteinek érte­kezlete. A tanácskozáson több hatá­rozatot fogadtak el. A Kongóról szóló határozat hangsúlyozza, a részt­vevők úgy vélik, a kongói kérdést maguknak a kongói vezetőknek kell megoldaniok „az ENSZ segítségével”. Mint a TASZSZ jelenti, Youlou abbé­nak, a Kongó Köztársaság elnökének, aki annak idején leplezetlen öröm­mel fogadta Lumumba letartóztatá­Genfóe érkezett a laoszi lázadók küldöttsége Namon (MTI) Az Űj-Kína hírügynökség jelen­tette. hogy a törvényes laoszi kor­mány haderőinek, a Neo Lao Hakszat Párt fegyveres erőinek és a Phoumi Nosavan—Boun Oum-csoport csapa­tainak képviselői május 13-án nyilat­kozatot írtak alá a laoszi tűzszünet létrejöttéről. GENF. Szombaton Ngon Sanani­kone „gazdaságügyi miniszter” veze­tésével Genfbe érkezett a laoszi lá­zadó klikk 11 tagú küldöttségének öt főnyi első csoportja. Ngon Sananikone kijelentette, hogy a vezetése alatt álló csoport csak Phoumi Nosavan „hadügyminiszter” megérkezése után hajlandó az érte­kezleten résztvenni. Az UPI közölte, hogy Rusk ame­rikai külügyminiszter szombaton zárt ajtók mögött egyórás megbeszélést folytatott a laoszi lázadók Genfbe érkezett képviselőivel. Az értekezlet megkezdésének idő­pontja még mindig bizonytalan. A laoszi helyzetről f sáról szóló hírt, most sikerült olyan határozatot elfogadtatnia, amely belga báb Csőmbe azonnali szaba donbocsátását követeli. A résztvevők elítélték az angolai „túlkapásokat*’, valamint a brutáli elnyomást, és állástfoglaltak a kér dés „szakaszonként történő” meg oldása mellett Az algériai háborúról szóló határo­zat kijelenti, az algériai népnek joga van a függetlenséghez és az önren­delkezéshez. A konferencia résztvevői az eviani tárgyalásókra hivatkozva hangoztatják, eeyelőre nem hoznak semmiféle konkrét intézkedést A monroviai értekezleten az afrikai államok küldöttei nem voltak haj­landók egyértelműen megbélyegezni a francia kormány szaharai atom- robbantási kísérleteit és csupán álta­lánosságban ítélik el a nukleáris robbantásokat Laoszban, ebben a kis délkelet­ázsiai országban hosszú éveken át folyt a harc, először az állam füg­getlenségéért, majd a függetlensé­get nyert nép igazi szabadságáért. Végül is az 1954. évi genfi egyez­mények megteremtették a laoszi nép békés, virágzó, külső beavat­kozásoktól mentes életének felté­teleit. Az elmúlt években azonban az Egyesült Államok és a támadó szel­lemű délkelet-ázsiai tömbben részt­vevő szövetségesei mindent elkö­vettek azért, hogy Souvanna Phou- ma miniszterelnököt és kormányát letérítsék arról az útról, amelyet népe és az egyetemes béke érdeké­ben követett; a nemzeti független­ség és a semlegesség útjáról. Ami­kor látták, hogy a törvényes laoszi kormány vezetőit és tagjait sem politikai, sem gazdasági, sem pe­dig lélektani nyomás eszközeivel nem lehet „jobb belátásra” bírni, fegyveres harcot robbantottak ki az országban. Amerikai ágyúk, re­pülőgépek és egyéb hadfelszerelé­sek bősége, amerikai „szakértők” és a csangkajsekista zsoldosok se­rege lepte cl a kis országot. A SE- ATO égisze alatt, Thaiföldön, Dél- Vietnamon át ontották a hadianya­got Laoszba, zsoldosokat toboroz­tak, tanácsadókat bocsátottak a lá­zadó klikk rendelkezésére. A laoszi nép, a laoszi hazafiak azonban súlyos csapást mértek a lázadók egységeire, a Nosavan— Oum-l'éle csapatokra. A többlió- napos harc végül is a laoszi tör­vényes erők csapatainak győzelmét hozta és ha nem is volt olyan lát­ványos siker, mint Kubában, de a lázadok, s nyugati szekcrtolőik vereséget szenvedtek. A lázadó klikket ért katonai vereséggel együtt járt még az amerikai diplo­mácia kudarca is. Bouit Oum „kor­mányát” még saját szövetségeseivel sem tudta elismertetni az USA. Souvanna Fbouma európai, — ezen belül nyugat-európai körútja pedig a lázadó klikknek és támogatóinak teljes elszigetelődését eredményez­te. A lázadó klikket ért katonai ve­reség, az Egyesült Államok diplo­máciai kudarca s nem utolsó sor­ban a Szovjetunió és a világ béke- szerető népeinek a laoszi törvényes kormány mellett való kiállása, tár- gyalóasztalhoz kényszerítette a laoszi semlegesség ellenségeit. S mint ismeretes, április 25-én szovjet—angol egyezményt tettek közzé, hogy összehívják a laoszi kérdés rendezésére hivatott nem­zetközi értekezletet. Egyidejűi!“? tűzszüneti felhívást juttattak el a Y harcoló felekhez. A tűzszünet, ha nem is simán, de a napokban be­következett, s május 12-re kitűz­hették a genfi értekezletet, amely hivatva vau megoldani a laoszi helyzetet. A világ békeszerető né­pei nagy örömmel üdvözölték a tárgyalások összehívásának hírét 8 igen sokat várnak az értekezlettől. A legfrissebb hírekből azonban ar­ról értesültünk, hogy pénteken még sem nyílt meg a genfi konfe­rencia. Az ürügy, amellyel a nyu­gatiak előhozakodtak, amely miatt az igen fontos értekezletre nem ke­rült sor, a laoszi küldöttségek el­ismerésének, vagy el nem ismeré­sének a kérdése. A nyugatiak te­hát úgy látszik, azt a politikát vá­lasztották: újabb és újabb ürügye­ket keresnek, hogy akadályozzák az érdemi tárgyalások megkezdését. Reméljük azonban, hogy a genfi értekezlet a közeli napokban csak megkezdi munkáját. Ezt bizonyítja Gromlko elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata, aki kijelentette: „péntek déluitán nem került sor a konferencia ün­nepélyes megnyitására, de remé­lem, hogy az értekezlet megny itá- sara rövid időn belül sor kerülheti." Hogy ez így legyen, a szovjet kiil-'i ügyminiszter fontos lépéseket teszi Genfben. Megbeszélést folytatott^ Lord Home angol külügymimszter-v rel, találkozott Csen Ji kínai. Un? Van Uhieni vietnami és Rapacky lengyel külügyminiszterrel, val? ' mint a törvényes laoszi kormájy és a Pafet Lao Genfben tartózkodó küldöttségeinek vezetőivel. A szov­jet külügyminiszter minden erejé­vel azon fáradozik, hogy megszün­tessék azokat az akadályozó, fjet»1" álló ellentéteket, amelyekre a I ag­gattak utaltak. Javasolta péljüá111 a szovjet küldöttség vezetője, i amennyiben maguk a laosziak r. r«1” tudnak egységes küldöítségl >en megállapodni, úgy mind a. harc laoszi küldöttség teljes jogú f. ként vegyen részt az értekezlete n' A világ tehat ma Genfre tekint * a laoszi értekezlet megnyitására, amelyet az egész nemzetközi köz­vélemény határozottan sürget. Bí­zunk benne, hiába, manővereznek az amerikaiak most már Genfben, nem tudják tovább folytatni kisded játéka lkat, s nem hiába «taztak a különböző országok k" ágymi- niszterei, képviselői Genfbe, mielőbb sor kerül a laoszi érte­kezlet megnyitására. \ Fodor László \ ß Tudományos Ismeretterjesztő Társulat III. küldöttgyűlése Szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdő­dött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat III. küldöttgyűlése. A ta- ruácskozáson részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titká­ra, Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos és kul­turális osztályának vezetője, llkit Pál művelődésügyi miniszterhelyet­tes, dr. Törő Imre akadémikus, a TIT elnöke, dr. Kardos László, az Akadémia levelező tagja, a TIT al- elnölke. dr. Nagy László kandidátus, a TIT főtitkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára, Bugát Jánosné, a SZOT titkára, valamint a tudomá­nyos, a kulturális és a társadalmi élet más ismert személyiségei. A tanácskozást dr. Kardos László, az Akadémia levelező tagja nyitotta meg, majd dr. Törő Imre akadé­mikus, a TIT országos elnöke tar­tatta meg beszámolóját. A beszámolót vita követte. Öt fiatallal fiúval. Középiskolai tanulók, de egy­két hónap múlva már elhagyják az iskolát: most ballagtak: és hamarosan leérettségiznek. Különféle kérdéseikről beszélget­tünk: a pályaválasztásról, a szórako­zásokról. a giccsről — szóval, ami éppen nekik, vagy nekünlk eszünkbe jutott. Beszélgettünk és közben ke­restük a szavak mögött a fiúk gondo­latait. találgattuk az érzéseiket egy- egy megjegyzéssel kapcsolatban, pu- hatolgattuk mennyire érettek olyan feladatokra, amelyek nincsenek a tananyagban és amelyeket nem osz­tályoznak az iskoláikban. Beszélgeté­sünket nem valamiféle „nevelői” cél­kitűzéssel indítványoztuk — nem akartuk őket meggyőzni, vagy le­beszélni semmiről — csupán ismer­kedni akartunk velük. Megismerni őket. mint néhányat az idén érettsé­giző, a pályaválasztás előtt álló sok diák közül. Megismerni terveiket, el­képzeléseiket jövőjükről. Annál in­kább érdekelt ez bennünket, mert még mindig hallani olyan megjegyzé­seket: az iskolákból kikerittő fiatalok nem ismerik — vagy csak felszínesen ismerik — az általuk választott hiva­tásokat, nem készülnek már a közép­iskolákban tudatosan egv-egy nályá- ra; legtöbben csak a „jól bevált”, jó keresett lehetőséggel kecsegtető és ráadásul „karriert biztosító” állások­ban óhajtanak elhelyezkedni. Ne feszegessük most, hogy ezeknek az állításoknak alapját mennyiben kell keresnünk a szülők „ha én nem lehettem, legalább a fiam legyen” el­gondolkoztató kijelentéseiben, ne ku­tassuk most a hátteret, csak az előt­tünk lévő tényeket, a fiúk vélemé­nyét, viselkedését, elhatározásait. A FIATALOK ma fiatalságát Öt fiú — öt egyéniség — ötfelé visz az útjuk az érettségi után. Ketten a Gépipari Technikum tanulói. Szinte természetes, hogy őket a műszaki pályák vonzzák. A tech­nikumokban ugyanis nyári, üzemi gyakorlatok alkalmával nekik na­gyobb lehetőségük nyílt megismer­kedni a gyárak, vállalatok életével, a munkásokkal és azoknak a mun­kájával. A gyakorlatban is láthatták, sőt részt Í£ vehettek olyan gyártási folyamatok lebonyolításában, vagy kísérletek megfigyelésében, amelye­ket a technológia, géptan, vagy pél­dául műszakirajz órákon elméletben már megismertek. És így nemcsak megismerték, hanem meg is szerették a gyárakat, a munkát, az embereket. Mert ha nem így lenne, talán mond­hatna-e Hegyi István technikumi ta­nuló ilyen szavakat, például a Köny- nyűgépgyár munkásairól: — Szívesen megyek dolgozni kö­zéjük. Ügy érzem, az üzemi gyakor­latokon nagyon összebarátkoztunk. Olyan őszinte készséggel segítettek nekünk mindenben, ahogyan csak az tud, aki szereti a másikat __ A nváriak anyagiakkal is segí­« gyanak tík a leendő techni­kusaikat. Ez a fiú például — aki a Könnyűgépgyárral kötött szerződést — két év óta, tanulmányai idejére, havi 350 forint támogatást kap. Most a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temre kérte felvételét. — Ha nem sikerül az egyetem, ak­kor azonnal megyek technikusnak a gyárba. Ha sikerül, akkor is megyek majd — mérnökként... hiszen ők se­gítettek a tanulásom idején. Kolozsvári István az Építőipari Vállalatról mondja ugyanezt, ö on­nan kapott havonta 400 forintot. És segítik majd akkor is, ha sikeres fel­vételi esetén az Építőipari és Közle­kedési Műszaki Egyetem üzemmér­nöki karának hallgatója lesz. De mi a helyzet a gimnazistákkal? A Földes Ferenc Gimnázium tanu­lói közül három fiú mondja: — Sokat beszélünk a különféle szakmákról, megvitatjuk ki, miért választja egyik, vagy másik foglalko­zást. Akiben még nincs kialakult el­határozás a pályaválasztással, vagy a továbbtanulással kapcsolatban, an­nak segítenek a tanárok. Tájékoztató brosúrákat is kapunk az egyetemek­től, főiskoláktól. Legtöbben azonban már évek óta készülnek egy-egy pályára. Dlószeghy László például mindenképpen elekro- mémök akar lenni. Járt már az üze­mekben, sőt tudományos kutatásokba is megpróbált már „belemerülni”. Ha nem veszik fel az idén, jövőre újra jelentkezik a Budapesti Mű­szaki Egyetemre. Zsámba László autóvillamossági szerelő akar lenni. — Ez nem jelenti azt, hogy nem tanulok tovább. Mint szakmunkás szándékozom elvégezni a Nehézipari Műszaki Egyetem esti tagozatát. Ezt szerintem, bárki megteheti. Tóth Béla falusi fiú. Mezőcsátra való. A Budapesti Állatorvosi Főis­kolára jelentkezett. S ha sikerül és elvégzi ? A falumban akarok dolgozni. Visz- szamegyek akkor is, ha nem az állat­orvosira vesznek fel, hanem a Peda­gógiai Főiskolára. Akkor tanítani fo­gok falun. A ma Ifjúsága. sokan összetévesztik olykor az ízlés­telent a modernnel, a művészetet a giccsel, de tudni akarják, keresik már mindenben a szépet, a jót, majd a legszebbet, a legjobbat. S jellemü­ket nem a negatív tulajdonságok ha­tározzák meg. A mi ifjúságunkat sokkal inkább jellemzik az olyan je­lenetek, amelyeket lépten-nyomon láthatunk, hallhatunk. A sokat emlegetett (s jogosan em­legetett) Hanság lecsapolósa, a nyári építőtáborok nagyszerű eredményei, a jelenleg is tartó védnökségvállalá­sok jelentősége (kiemelve például a vegyipar és ezen belül helyi vonat­koztatásban a Borsodi Vegyikombs- nát fölött vállalt védnökséget), vagy az ilyen elhatározások: y,Üjítsufc fel a népi hagyományokat, alakítsunk Matyó Népiegyüttest Mezőköves­den!” — mind-mind a mi fiatalsá­gunk jellemképét adja. És tegyük hozzá: igen pozitív ez a kép. Az Öt fiúval beszélgetve, eszünkbe jutnak Komócsin Zoltán elvtársiak, a KISZ Központi Bizottsága titkárá­nak Miskolcon mondott szavai:- Fiatalságunk tekintetben megfelel azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket pártunk, kormányunk, dolgozó társadalmunk támaszt vele szemben. Kielégíti né­pünk várakozását, meglátszik rajta, hogy rendszerünk neveltje. Helytáll a termelésben, s a közhasznú társa­dalmi tevékenységben, a tanulásbaji és az emberi magatartásban. Igen, ez így igaz. Ktrtffcasr Aas# Gagarin „nem kívánatos” Párizsban A francia közvélemény megdöb­benéssel vette hírül, hogy a május végén megrendezendő nemzetközi légi kiállítás szervező bizottsága — visszavonta azt a meghívást, , amelyet a hős szovjet űrhajóshoz, Jurij Gagarinhoz intézett. A Francia Re­pülőgépgyárosok Szövetsége hozta ezt a határozatot, s azzal indokolta döntését, hogy Gagarin párizsi tar­tózkodása egybeesett volna Kennedy amerikai elnöknek a francia fővá­rosban teendő hivatalos látogatásá­val, s ez „nem lett volna opportu- nus”. Jellemző módon még a jobb­oldali Figaró is megállapítja, hogy a repülőgépgyárosok szövetségének döntése ellenérzéseket váltott ki. Angola népe töretlenül folytatja harcát

Next

/
Thumbnails
Contents