Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! k o l £ MM— A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, III. szám Ara: 50 fillér 1961. május 13, szombat Dicsőséges harcok famii (2. oldal) Jártamban — keltemben (4. oldal) Az 57081*es légionista (4. oldal) V. .J A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat III. országos küldöttgyűlése elé A tudományos alapokon nyugvó, egész népünk általános művelt­ségi színvonalának állandó emelése érdekében kifejtett ismeretterjesztő munka jelentős állomása a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat III. országos küldöttgyűlése. Az utóbbi három esztendő munkájáról ad szá­mot az országos elnökség, majd az eredmények és hiányosságok felmé­rése után, a küldöttek — köztük me­gyénk küldöttei is — a megyei kül­döttgyűlések határozataira támasz­kodva — kitűzik országosan a soron- kövétkező feladatokat. Az ismeretterjesztésben elért ered­ményeink is híven tükrözik a szo­cialista építőmunika minden területén tapasztalható hatalmas előrelendü­lést. Jelentősen megnövekedett a TIT előadások száma, nem is beszélve a hallgatóság számszerű növekedéséről. 1960-ban már mintegy 53 ezer elő­adáson 5 millió 400 ezer hallgató vett részt, örvendetes, hogy elsősorban az üzemi és különösen a falusi előadá­sok száma növekedett. Tartalmi vo­natkozásban pedig első helyen kell megemlíteni, hogy az általános mű­veltség és a világnézeti nevelés sok­kal tudatosabb, tervszerűbb volt, mint megelőzőleg bármikor. Jelentős helyet foglaltak el az előadás soroza­tokban a szocialista építés gyakorla­tával, a -seronlévő politikai és ideo­lógiai feladatok megoldásával közvet­lenül vagy közvetve összefüggő témák. A társadalomtudományi előadások általában hatékonyan szolgálták a tudományos társadalomszemlélet ki­alakításával összefüggő kérdéseik megvilágítását, mint például a szo­cialista hazafiságra való nevelést, a nacionalizmus elleni harcot, a szo- . cialista erkölcs kialakítását, a kispol­gári erkölcs maradványainak leküz­dését. az esztétikai nevelést, a haladó irodalom megismertetését és meg­szerettetését. Feltétlenül növelnünk kell a munkaerköles problémáival foglalkozó előadások számát, többet kell foglalkoznunk az e'ikai problé­mák tudományos kidolgozásával. Nem kielégítő a természettudomá­nyos világkép és a világnézeti neve­lés területén kifejtett munkánk sem. A természettudományos témák aránya a társulat egész ismeretter­jesztő tevékenységében csökkent, noha a műszaki fejlesztés, a mező- gazdaság előtt álló feladatok, a dol­gozók világnézeti nevelése, e munka jelentős kiszélesítését követelné. Részeredményeket azonban itt is értünk el. Műszaki szakosztályaink­ban újból fellendülőben van a ienne- lést közvetlenül segítő ismeretter­jesztő munka, és közgazdasági szak­osztályaink is jelentős propaganda munkát végeztek a műszaki fejlesz­tés és a gazdasági vezetés színvona- lánafc javításában. Például a szakmai színvonal fejlesztését közvetve vagy közvetlenül segítő témák a munkás­akadémiák tematikájában az elmúlt esztendőben mintegy 35—40 százalék­ban szerepeltek. Örvendetes, hogy megyei szervezetünk e téren országo­san is kiemelkedő eredményeket ért el. Lényeges előrehaladást értünk el a falusi ismeretterjesztés területén is. Az elmúlt hárem év alatt ötszörösére nőtt a falusi előadásaink száma. Bor­sodban még ennél is jelentősebb az emelkedés. Az 1958-ban megtartott 321 falusi előadással szemben 1960- ban már 4397 előadást tartottunk. Igen megnövekedett az agronómiái előadásokon kívül az egészségügyi, biológiai és földrajzi előadások szá­ma is. Hiányosság, hogy a hallgató­ság között kevés a falusi ifjúság. Ez azt bizonyítja, hogy az ifjúság köré­ben végzett ismeretterjesztő mun­kánk nem kielégítő. E téren azonban még jelentős feladataink vannak nemcsak az ismeretterjesztés körének bővítése, hanem tartalmi vonatkozá­sában is. Például: városunk egyetemi ifjúsága részére tarthatnánk meg­felelő színvonalon olyan előadásokat, amely* általános emberi látókörü­ket növelnék, szakmai műveltségüket kiegészítenék. Hasonlóan sok tenni­valónk van még a nők közötti isme­retterjesztés területén is. A fentiekben vázolt hatalmas munka elvégzését az tette lehetővé, hogy a párt irányító tevékenysége emelkedett, javult az együttműködés ci tanácsi szervekkel, szakszerveze- telékel ^ és más tömegszervezetelkkel. Jelentősen növekedett a társulat belső munkája, elénkebb lett az egyes szervezettekben és szakosztályokban a sz-'Vmai és ideológiai továbbképzés A z előttünk álló feladatok közül a tudományos ismeretterjesztés eszmei színvonalának, hatékonyságá­nak növelése emelkedik lei legjobban, mivel a gyorsütemű fejlődés' követ­keztében a tartalmi munka kissé lassabban alakítható ki. Minden re­ményünk megvan azonban, hogy ér­telmiségünk széles rétegeire támasz­kodva, tartalmi vonatkozásban is mi­előbb elérjük a kívánt színvonalat. Erre köteleznek bennünket azok a nemes törekvések is, amelyek társu­latunk elődjét: a Természettudo­mányi Társulatot, a reformkorban 120 évvel ezelőtt létrehozták. Dr. Gáspár Gtrula, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektor h el vettese, a TIT megyei elnökhelyettese Hazaérkezett Bukarestből a magyar gazdasági kormányküldöttség A magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybi­zottság bukaresti ülésszakán részt- vett magyar gazdasági kormánykül­döttség pénteken hazaérkezett a ro­mán fővárosból. A magyar delegá­ció vezetője, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhelyettese; tagjai: Csergő János kohó- és gép­ipari miniszter, Karádi Gyula, a kül­kereskedelmi miniszter első helyet­tese voltak. Megkezdték a prábafáratás! a lyuké-berentei drótkötélpálya egyik szakaszán Ä Borsodi Szénbányászati Tröszt­nél egyre nagyobb mértékben térnek át a szénnek a drága vasúti szállítás helyett a berentei központi osztályo­zom drótkötélpályán való továbbítá­sára. A már működő edelényi drót- kötélpályát követően 1955-ben kezd­ték meg a Lyukó—Kondó—Berente bányaüzemek termelését szállító 14 kilométeres drótkötélpálya építését. Ennek egy része — a berentei bá­nyaüzem és a központi szénosztályo­zó között — már üzemel. Szerdán Javul Ózd zöldárúellátása 1 uwiuwnw Az Ózdi Kohászati Üzemek melleit létesített zöldséges kertészet naponta friss zöldáruval látja el az ózdi piacot. Képünkön: a Szövetkezetek Megyei Érté­kesítő Központjának dolgozói átveszik a friss zöldhagymát a kertészettől. Az edelényi járás új termelőszövetkezeteiről Húszezer tonnával több hengereltacél munkától s mintegy húsz százalék­kal növelik a hengersorozat teljesítő- képességét. A korszerűsítő munkák határidő előtti befejezését nagyban elősegítet­ték a fínomhengermű KlSZ-fiatál- jai, akik társadalmi munkában több­száz órát dolgoztak az új létesít­mény építésén és szerelésén. Felkerestük Sándor Miklós elv­társat, az edelényi járási tanács fő- agronómusát, hogy tájékoztasson a járás mezőgazdasági munkálatainak állásáról. Sándor elvtárs a követke­zőket mondja: — Dicséretet érdemel a finkei Uj Élet Termelőszövetkezet. 100 holdon vetettek négyzetesen kukoricát. Szo- molya János kiváló kezelője a szov­jet gyártmányú négyzetes kukorica­vetőgépnek, mind a 100 holdat egye­dül vetette el. Most, az eső után öröm nézni a sakktáblaszerűen Be- lyezkedő kukoricasorokat. A damaki Uj Barázda Tsz a tava­szi szántási és vetési munkálatokat elsőként fejezte be. Gyönyörű a da- makiak minden őszi vetése Az első év hiányosságain okulva, az idén mintaszerűen szervezték meg és vé­gezték el a tavaszi munkálatokat és a tagok hozzáállása dicséretet érde­mel. Annál is inkább, mert a tava­lyi felfejlődés után igen hamar ki­alakult a tsz jó kollektív szelleme. Szorgalmasan dolgoznak a hidvég- ardói Hazáért Tsz tagjai is. Ez a község a télen lett tsz-község és az új tsz a gépállomás minimális segít­ségével, főleg saját igásfogataikkal az elsők között fejezte be a tavaszi munkálatokat. A talajviszonyokat már most kedvezően igyekeznek ki­használni “és termelőszövetkezetük gazdálkodását a belterjesség felé irányítják. Igen jó itt is a közösségi szellem és a Hazáért Termelőszövet­kezet tagsága a vezetőséggel együtt szíwel-lélekkel azon munkálkodik, hogy termelőszövetkezetük a jóhírű és jól gazdálkodó tsz-ek nagy csa­ládját gyarapítsa, — mondotta Sán­dor Miklós elvtárs, az edelényi já­rási tanács főagronómusa. kezdték meg a Berente és Kondó közötti 6 kilométeres szakaszon az új drótkötélpályán az üres csillék­kel való próbajáratást. Amíg ennek a szakasznak kipróbálását végzik, addig elkészülnek a lyukó—kondói szakasz szerelésével is és júniusban ennek próba járatására is sor kerül és elvégzik a nagyjelentőségű új lé­tesítménynél adódó műszaki hibák kijavítását. A tervek szerint az egész 14 kilométeres szakaszon julius ele­jén indulnak útnak a szénnel teli csillék a bányáktól a központi szén­osztályozóhoz. Az eredeti terv szerint a drót- kötélpályát csak az év végén kellett volna üzemeltetésre átadni. A Bor­sodi Szénbányászati Tröszt beruhá­zási osztályának dolgozói a kivitele­ző vállalatokkal együtt vállalták, hogy a létesítményt határidő előtt, júliusra elkészítik. Ezáltal mintegy 8 millió forintos- szállítási költséget takarítanak meg már ebben az év­ben. Javítják a hengereltáruk minőségét, könnyűik a munkát A Lenin Kohászati Művek durva­hengerművében a gerendahenger - sorozatról kikerülő különféle síneket és más, főként az építkezéseknél használatos hengereltárukat még je­lenleg is kisteljesítményű, régi be­rendezéssel egyengetik. szüntetik meg azokon a görbületeket Az itt dolgozók kézierővel igazgatják, for­gatják a présgép alatt a munkada­rabokat, ami nemcsak fáradtságos, hanem szaporátlan is. így számos esetben, amikor nagyobb mennyisé­gű hengereltáru kikészítésére van szükség, Özdra szállítják a munka­darabokat egyengetés végett. Ennek megszüntetésére a gyár ve­zetősége nagyteljesítményű, korsze­rű görgős egyengető berendezést szerzett be. A berendezések egy ré­szét a Csepeli Egyedi Gépgyár már leszállította és megkezdték a gépek alapozási munkáit. A berendezés költségeire mintegy tizenöt millió forintot fordítanak s azt a tervek szerint az év második felében helye­zik üzembe. Földművesssövetkezeteink életéből Nagy keletjük volt a mezőgazda- sági szakkönyveknek az abaujszántói járásban. Több mint 2 ezer forint ér­tékű szakkönyvet vásároltak, főleg a munkaegységkönyveiknek volt nagy keletje. A felvásárlási tervek teljesítése ér­dekében több mint 80 vagon babra kötöttek termelési szerződést me­gyénkben. Különösen azok a termelő­szövetkezetek kötöttek nagyobb terü­letre szerződést, ahol az elmúlt évben is foglalkoztak babtermeléssel. A sá­rospataki Kossuth Tsz például 600 mázsa, a révleányvári Szabadság Tsz pedig 340 mázsa babra kötött terme­lési szerződést. * Bő termésre számítanak a toka.i- hegyaljai községek. Húsz ezer liter mustot már leszerződték. A tállyaiak 5 ezer, a módiak pedig négy és fél­ezer hektoliter mustra kötöttek szer­ződést. A hegyközségek termésük 80 százalékát adják át. anti után 30 százalékos felárat kapnak. Az asszonyt szó ereje A napokban hétszáz osztrák asz- szony járt Magyarországon. Sokfelé voltak, sokhelyen körülnéztek, sokat láttak és hallottak. Sokminden tet­szett nekik. Tetszett, hogy munkás­nőkkel találkoztak, akik egyetemet végeztek és jogászok, mérnökök let­tek. Tetszett, hogy olyan munkás- asszonnyal találkoztak, aki egyedül, a két keze munkájából becsülettel fel tudta nevelni gyermekeit, sőt, tanít­tatni is tudta őket. Az osztrák asz- szonyok jórészének új élmény volt: nem a papa erszénye dönt a gyerme­kek sorsáról, hanem a szorgalom, rá­termettség, becsület, tudás. Érdemes volt eljönni a hétszáz asszonynak, hogy ezt meglássa. Irma Schwager, a nőküldöttség ve­zetője, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Nő- szövetség titkára búcsúzáslcor a kö­vetkezőket mondta: „A mi asszo­nyaink hazamenve elmondják az itt tapasztaltakat, és ez is hozzájárul majd, hogy országunkban minél szé­lesebb tömegek ismerjék fel az igaz­ságot.” Irma Schwager osztrák, tehát is­meri. tapasztalja a kapitalizmust — de kommunista is, tehát tudja a ka­pitalizmus helyét a történelemben, tisztában van okaival, természetével, sőt, a bajok megszüntetésének mód­iával is. De vegyük tekintetbe, hogy Ausztriában és a világ többi kapita­lista országában is hatalmas tömegek élnek elnyomásban, úgy. hogy nem ismerik az igazságot. Á Magyar Nép- köztársaságról éppenúgy, mint a szo­cialista tábor többi országáról vad, képtelen híresztelések járják ott. Ki­tünően fizetett kalandorok hatalmas apparátusokkal dolgoznak, hogy ezek a rosszízű, alaptalan rágalmak el­árasszák az egyszerű emberek töme­gét. A becsületes emberek sem tud­ják mindig, mindenhol a teljes igaz­ságot elmondani. Ehhez kevés az ö erejük. Meg aztán: van-e annál meggyő­zőbb, mintha valaki két szemével látja a valóságot? Azt hisszük, ezek az osztrák asszo­nyok most nagy-nagy erőt képvisel­nek. ölt láttak, hallottak, ismerked­tek — ők most hazamentek és otthon egyszerű, köznapi asszonyi szóval be­számolnak majd a Május 1 Ruhagyár idős proletárasszonyáról, akinek gyermekei egyetemet végeztek, a ma­gyar asszonyok sikereiről a munká­ban, közéletben, de még talán arról is, hogyan tették kezes báránnyá a divatos öltözködést, vagy hogyan gyomlálgatják ki napjaikból a fá­rasztó, felesleges házimunkát. Szóval egy szocializmust építő ország egy­szerű. dolgos, a jobb életükön fára­dozó asszonyairól fog beszélni otthon a 700 osztrák asszony. S nagy az asszonyi szó ereje. Ezért jók az ilyen őszinte, baráti látogatá­sok. Mindegyikük elvet tralami hasz­nos, kicsi magot, s az ilyen magokból lesz az, amit Irma Schwager asszony mondott: „egyre, szélesebb tömegek ismerik fel az igazságot (h. e.) Bécsi pártmunkások érkeztek Budapestre Joseph Lauscher elvtársnak, az ►»Osztrák Kommunista Párt Politikai »Bizottsága tagjának, a bécsi párt- » bizottság első titkárának vezetésével »58 tagú bécsi pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. Az osztják pártmunkásküldöttség pénteken 1 felkereste a budapesti pártbizottságot, ahol Cservenka Fe- rencné elvtárs, a budapesti párt- bizottság titkára köszöntötte a ven­dégeket, majd a rövid bensőséges ünnepség után szívélyes és tartal­mas beszélgetés alakult ki a vendé­gek és a vendéglátók között a két ország, a két párt életéről, munká­járól. Figyelem, fagyveszély! A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felhívja az állami gazdasá­gok. a termelőszövetkezetek vezetőit és az egyénileg s dolgozó parasztok figyelmét, hogy a Meteorológiai In­tézet jelentése szerint talajmenti fagyveszély várható. Elhárítása ér­dekében tegyenek meg minden in­tézkedést. Legjobb, ha szalma- és hulladékanyagot kátránnyal, vagy fáradt olajjal kevernek össze és füs­tölést végeznek vele. Az ózdi kohászat fínomhengermű- vének drótsorozatán a kihengerelt huzalokat, betonacélokat még nem­régiben is kis teljesítményű motol­lák csévélték fel a dobokra. Egy- egy ilyen dobra 80—100 kilogramnál nagyobb súlyú huzalkarikákat nem tekercselhettek. A dobokról lekerülő körülbelül 800 fok melegségű huzal­karikákat a hengerészek fogókkal, kézierővel húzták a távolabbi rako-J dó térre. A dolgozók a fáradtságos] munka miatt félóránként váltották! egymást s ezenkívül a hengersor tol-j jesítőképoKsA;ét sem használhatták, ki kellőképen. i A munka korszerűsítésére az ózdi 3 gyár vezetősége nagyteljesítményű,] villamos meghajtású motolla- és] szállítóberendezést szerzett be. Az! új berendezések építését és szereié-] sét a napokban fejezték be s meg-] kezdték a gépek forgatási próbáit.] Így több nappal a tervezett idő előtt] a berendezést üzembehelyezik. ] Az új, korszerű berendezések] üzembehelyezésével az eddigi mun-] kúk mintegy 90 százalékát már] automatikusan oldják meg. A henger] alól kikerülő acélszálakat ugyanis] fotocellával vezérelt motollaberen-j dezés automatikusan csévéli fel.] ugyancsak automatikával vezéreli] készülék továbbítja az anyagot aj Szállítószalagra, majd a hűtőpályára,] ahonnan szintén önműködő berende-] zés szállítja a tároló helyre. ] Az új berendezés költségeire több] «nint 20 millió forintot fordítottak sj azok révén naponta tizennyolc dol-i gozót mentesítenek a fáradtságos

Next

/
Thumbnails
Contents