Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

Szerda, 1961. május 10. ltSZAKMAGTARORSZAG 3 Négysxázkilencvenhárom szocialista címért vetélkedő munkabrigád, ötezer kiváló dolgozó a Lenin Kohászati Müvekben «« . Kohászati Művek szak­tK Lenin szervezeti hizottságá- áak kezdeményezésére negyvenkét tagú, különböző beosztású, mozgalmi, fizikai, műszaki, adminisztratív dol­gozókból álló brigád vizsgálta meg a gyárban a versenymozgalom helyze­tét azzal a céllal, hogy behatóbban megismerjék a legutóbbi eredménye­ket, feltárják az esetleges hibákat, segítséget, útmutatást adjanak a hiá­nyosságok megszüntetésére. A több héten át tartó vizsgálat eredményeit a napokban összesítet­ték s megállapították, hogy a külön­böző versenyformák — az üzemek, osztályok közötti havi párosverseny, a kiváló dolgozó, valamint a szocia­lista címért megkezdett versenymoz­galom — igen értékesen segítették elő a korábbá, valamint az első ne­gyedévben is elért munkasikereket, így az év első három hónapjában például a vállalt húsz helyett har­minckét millió forint értékkel ter­meltek többet s a vállalati selejt is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A vizsgálat adatai arról is meggyő­zően tanúskodnak, hogy a dolgozók mind nagyobb számban kapcsolódnak a különféle versenyekbe. Az idén például — a tavalyi eredmények alapján — ezerkétszázhetvenegyen nyerték el a kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Velük együtt — 1957-től, a mozgalom beindulásától — kereken ötezren viselik már a kiváló dolgozó címet. Különös gondot fordították a mun­kaverseny leghatékonyabb és legfej­lettebb formájának, a szocialista brigád mozgalomnak a vizsgálatára. A sok irányú, alapos vizsgálat során megállapították, hogy ez a mozgalom mind számszerűségben, mind tartal­masságban igen sokat fejlődött, a dolgozók legjobbjait összefogó ver­senyformává terebélyesedett viszony­lag rövid idő alatt. Bizonyság erre, hogy tavaly áprilisához viszonyítva ez év hasonló időszakában százhar­minchattal több. vagyis összesen 493 munkacsapat 3690 taggal — a gyár fizikai dolgozóinak több mint ne­gyede — vesz részt a versenyben. Közülük 129 munkacsapat egyszer, 64 pedig már több ízben is megszerezte a kitüntető címet. Jelentősen javult a versenyszerző­dések, vállalások tartalmi színvonala, a brigádélet adminisztrációja és a brigádok műszaki patronálása. A b.úzóműhelyben dolgozó Varga György és Bárány János brigádja például a termelés gazdaságosságát elősegítő felajánláson felül vállalta, hogy a karcsai Új Élet Termelőszö­vetkezetet társadalmi munkával pat­ronálja. a szövetkezet idősebb írás- tudatlan tagjait tanítja. A nemes­acélmű kovácsai az anyagvizsgálati laboratóriumban akarják tanulmá­nyozni az anyagok szövetszerkezetét, gyarapítani szakmai ismereteiket. Nagy Sándor kovácsüzemi brigádja a különféle anyagok szállítására olyan berendezést készített, amellyé’ könnyen és baleseti veszély nélkül oldhatják meg az anyagok mozgatá­sát az üzemben. A versenyben résztvevő brigádok nagyobb többségénél rendszeresen naplót vezetnek, minden üzemben megszervezték a helyes összetételű értékelő bizottságokat, s — kevés ki­vétellel — megvalósították a brigá­dok műszaki patronálását. A vircanlnt azonban számos ” fogyatékosságot is feltárt. így többek között eevik-másik üzemben nem gondoskodnak kellő­képpen a verseny eredményeinek propagálásáról. Általánosságban moz­gó felajánlások is szerepelnek a ver­senyszerződésekben. egyik-másik he­lyen sablonosán bírálják el a brigá- ddk teljesítményét, vállalását. A ta­pasztalt hibák megszüntetésére, il­letve a verscnymozgalom színvonalá­nak további javítására a szakszerve­zeti bizottság határozatot fogadott el s a szükséges intézkedések megtéte­lére, bevezetésére határidőket állapí­tott meg és* azok végrehajtására fele­lősöket jelölt ki. A szőlőtermelőktől a peronoszpóra elleni védekezés évről-évre gondos munkát kíván. Az elmúlt évben a peronoszpóra kártétele csak szórvá­nyos volt, azonban gondolni som sza­bad arra, hogy az idén nem lesz pe­ronoszpóra veszély. Az 1951-es esz­tendő intő példa. Akkor is gyenge peronoszpórás év után volt nagy­arányú fertőzés, és holdanként csak 1—2 hl. must termett. A védekezés módja közismert, mégis annak oka. hogy a peronoszpóra egyes években tönkreteszi szőlőinket, az elkésett permetezés. A fertőzés idejében tör­ténő felismerése alapján alkalmazott megelőző védekezéssel a betegség elterjedése könnyen megakadályoz­ható. Ne késlekedjünk tehát, kezd­jük meg azonnal az első permetezést 0.5 százalékos bordói lével. Használ­ható helyette a vitigran konc is 0.5 százalékos erősségben. Minden to­vábbi permetezésre 1 százalékos le­vet használjunk és csak igen esős időben emeljük fel a permetlé rcz- gátic .tartalmát 1,5 százalékra. Általában a szőlő virágzása előtt és után 2-szer-2-szer kell okvetlenül per­metezni. Esős Időben tovaször kell permetezni, ilyenkor szükség lehet 6—8 permetezésre is. A permete­zésnél vigyázni kell, hogy a védőszer a szőlőtőkét minden oldalról érje. a levél fonókat és a fürtöket is lepje be. Ha az eső a permetlevet lemos­sa. a permetezést haladéktalanul meg kel ismételni. Mivel a bordói lé védöhatása csak 2—3 hétig tart, a levelek és a haj­tások pedig folytonos növekedésben vannak, a permetezéseket három heti időközben akkor is végezzük el. ha azokra látszólag a száraz idő miatt nincs is szükség. Ha jégverés érné a szőlőt, azt azonnal permetezni kell. mert a pe­ronoszpóra a jégverte szőlőn gyorsan terjed. Permetezni a virágzó szőlőt is te­het. sőt veszély esetén szükséges is. A peronoszpóra elleni védekezésben külön jelentősége van a fürtök vé­delmének. A fürt-peronoszpóra el­len csupán permetezéssel nem lehet eredményesen védekezni, ezért fürt- peronoszpóra esetén használjunk rézmészport. ha pedig lisztharmat is fellépett, együttes védekezésre réz- kénport. E szerekből holdanként S—6 kg szükséges. , Növényvédő Állomás Milyen fajtájú és típusú sertést tenyésszenek a szövetkezetekben* Kiváló brigád Az ózdi vas^yákoan már a harmadik új Márc-kemeiicét építik. A rekonstruk­ciónál többezer ember dolgozik. Kiemelkedő munkát végrez a Vaskohászati Ke­menceépítő Vállalat szerelő brigádja, tervét rendszeresen magasan túltelje­síti. A képen: a szerelő brigád tagjai pihenő közben. Év végéig hat új acelolvasztó Mars-kemence üzemel Ózd on Nemcsak a most megalakult, de a régi termelőszövetkezetek előtt is gyakran kérdéses, hogy a sertéste­nyésztésben, — mint a gazdálkodá­sunk egyik igen jelentős üzemágá­ban — milyen irányzat érvényesül­jön; milyen fajtájú, típusú sertést tenyésszenek, milyen súlyra hizlalja­nak stb. Minden termelőszövetkezetben a lehető legtöbb sertést kell tartani. Népgazdasági terveink a lakosság életszínvonalának emelése érdeké­ben az élelmezési viszonyok állandó javítását teszi feladatunkká. Erre pe­dig talán a leghatékonyabb eszköz a sertéshús-termelés növelése. A két világháború közötti időszakban az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás napjainkig jelentősen megnőtt. Táv­lati terveink pedig a mostaninak ke­reken kétszeresét irányozzák elő. Összes hústermelésünk felét jelen­leg a sertés szolgáltatja. A sertéshús egyben értékes ex­portcikk is. A sertéstenyésztés és hizlalás gazdaságos, a termelőszö­vetkezeti üzem jövedelmét teteme­sen növelheti. A megtermelt takar­mány a hizlalás útján sokkal jobban értékesül, nem is beszélve a lé­ny észsertés eladásról. Elsősorban a fehér hússertést tenyésszük Mindenekelőtt a fehés hússertés tenyésztését kell szorgalmazni. Ezt sok és gazdaságilag fontos körül­mény indokolja: A fehér hússertés sok húst és aránylag kevés zsírt termel. Közis­mert, hogy a külföldi piacokon a zsír szinte eladhatatlan, a hús vi­szont keresett áru. A hazai fogyasz­tásban is ugyanez a helyzet. A zsír­fogyasztás nem nagyon növekedik, annál inkább a hús, elsősorban a so­vány húsok fogyasztása. A hússertés a takarmányt — a többi fajtához viszonyítva — jobban hasznosítja. Ez annyit jelent, hogy ugyanannyi takarmányból a hússer­tés nagyobb súlygyarapodást ér el. Nem beszélve arról, hogy szapo­rább is, mint a többi fajta. Koráb­ban is tenyésztésbe vehető. Egy ellés alkalmával sok: malacot ad, és gyak­ran fiaztalható. Kár, hogy különö­sen ez utóbbi tényezővel — más szó­val: a kocaforgó növelésével — ke­veset törődtünk, pedig itt még nagy tartalékaink vannak a tenyésztés gazdaságosságának növelésében. Milyen típusban tenyésszük a fehér hússertést? Ma már általánosan elismert, hogy a válasz csak egyértelmű lehet: a nyurgább, későbben zsírosodó típus­ban. Az illetékesek, hogy véget ves­senek az esetleges további vitáknak és a szelekciót végre egy irányba te­reljék — magyar nagyfehér hússer­tésre változtatták meg fehér hússer­tésfajtánk nevét Csak ebbe a típus­ba tartozó sertések hizlalhatok meg Jó minőségű baconsüldővé, illetve •ftn ka sertéssé. A fehér hússertés- állomány korábban zsírosodó, pufók típusú egyedei baconsüldő-, illetve sonkasertés-súlyra (90, illetve 110 kg) már úgy elzsírosodnak, hogy a húsipar azokat — erre a célra — át sem veszi. Az ilyeneket — kényte­len-kelletlen — tőkesúlyig kell meg­hizlalni. A fehér hússertésnek ez a későb­ben zsírosodó típusa nemcsak keve­sebb zsírt és több — kevésbé zsíros — húst ad, hanem a másik típusnál szaporább is, a takarmányt jobban értékesíti, és nagyobb a növekedési energiája. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy — éppen e kiváló tu­lajdonságai miatt — tenyészállatel- adásra is a későbben zsírosodó, nyur­ga típusból lehet számítani. Törekedni kell a fehér hússertés igényeinek kielégítésére 1 A takarmányozásban általá- ban koncentráltabb takar­mányokat kíván meg. mint más faj­ták. így kisebb arányban szerepel­het tápanyag-ellátásában a legelő, a zöld, a szilázs és a széna. — Mint­hogy nagy napi adagokat kell elfo­gyasztania, nagy gondot kell fordí­tanunk takarmányának ízletességé­re, természetszerű, egészséges voltára és előnyös étrendi hatására. Külö­nösen igényes a takarmány fehérje- tartalma iránt. Alapvető feltétel, hogy a fehér hússertés sok és bioló­giailag értékes fehérjéhez jusson. Hússüldő-hizlalásban a takarmány­nak l:ö—1:7 keményítőérték-ará­nyúnak kell lennie. Arra kell töre­kedni, hogy a takarmányban adott összes fehérjének a hizlalás elején egyharmada, a hizlalás végén pedig egyhatoda legyen állati eredetű fe­hérje. 2 Az istállózás iránt is igénye­* sebb, mint az extenzfv fajták. A malacok és a tenyészsertések ter­mészetszerű tartása azonban ezek- nél is alkalmazható, helyesebben szükséges is, de a levegő hőmérsék­lete és páratartalma, az istálló szel- lőzöttsége, az alom száraz, tiszta volta stb iránt sokkal igényesebb, mint más fajták. 3 A gondozást, ápolást is foko­* zottabban igényli a fehér hús­sertés, mint más fajta. Ilyenformán nemcsak a gondozóktól kell nagyobb odaadást és több szakértelmet meg­kívánni. de az állatorvosnak is sok­kal nagyobb figyelmet kell fordíta­nia, mindenekelőtt a higiénikus (tisztasági, egészségügyi) viszonyokra. A szorosan vett tenyésztési * munkától is sokkal nagyobb kulturáltságot kíván a fehér hússer­tés, mint az exlenzív fajták. Ahol nincs szakszerű szelekciós és párosí­tó munka, ott a tulajdonságok gyors és számottevő romlására lehet szá­mítani. Milyen fajtát tartsunk külterjes viszonyok között? Felvetődik a kérdés, mi lesz ott, ahol a felsorolt igényeket nem tud­ják kielégíteni, mert nincs lefölözött tej, nincs jó istálló stb., stb. A vá­lasz erre: olyan fajtájú, típusú ser­tést kell tartani, amelynek az igé­nyei ilyen körülmények között is ki­elégíthetők. A külterjesebb sertéstartás szük­ségessége belterjes szövetkezeti gaz­daságban is felmerül. A népgazdaság igényeinek legin­kább a fehér hússertés tenyésztése felel meg. Kérdés azonban, hogy a fehér hússertés mellett Cornwall, berksfaire, mangalica, vagy kereszte­zett kocák tartásával nem vétünk-e gazdaságpolitikánk ellen? Ha nem a régi értelemben vett zsírsertés-hizla- lást folytatjuk, akkor nem. A baconsüldő- és sonkasertés- előállításnál kétségtelenül extenzfv vebb a tőkesert és-hizlalás. Kevesebb fehérjét igényéi, több kukorica- és tömegtakarmány használható fel. Nem szorul bizonyításra, hogy a nép­gazdaságnak tőkesertésre is szüksé­ge van, mégpedig minél többre. Minden termelőszövetkezetnek igyekeznie kell annyi magyar nagy­fehér hússertést tartani, amennyinek az igényét képes kielégíteni. A fehé­rek mellett tartson annyi külterje­sebb fajtájú, vagy keresztezett ser­tést — tőke-, illetve szalámi-sertés­hizlalás céljára —, amennyit takar­mánybázisa megenged. A két sertés- típus tartására a nagyüzem kedvező keretet, jó lehetőséget nyújt. Dr. Fekete Lajos ____________ egyetemi docens » Megjelent a Magyar Mezőgazdaság 1961. május 3~i számában. Korai Pál elvfárs képviselői fogadóórái Kovái Pál elvtárs, megyénk ország­gyűlési képviselője május 11-én, csü­törtökön délelőtt 10-től 12-ig Arié községben, délután 2-től 4-ig Borsod- nádasdon tart képviselői fogadó­órát. Felvétel a budapesti Állami Védőndképzőbe Ez év szeptember 1-én újabb tan- folyam kezdődik a budapesti Állami Védőnőképző Iskolában. A tanfolyam két éves, államsegélye« és bentlaká­sos. Elvégzése után a képesített védő­nőket azonnal elhelyezik. Felvételre jelentkezhetnek a 18. életévüket be­töltött. érettségizett lányok. A felvé­teli kérelemhez csatolni kell: önélet­rajzot. iskolai bizonyítványt, tanácsi igazolást, orvosi bizonyítványt és fényképet. A kérvényeket és a szük­séges iratokat a megyei tanács egész­ségügyi osztályához kell benyújtani CMiskolc, Szén tpéteri-kapu), amely továbbítja azokat az intézetnek. Tájékoztatásul még közöljük, hogy a felvétel dőlt hat hetes gyakorlat kötelező. Az Ózdi Kohászati Üzemek acél­művének újjáépítése a korábbi ne­hézségek fokozatos és következetes felszámolásával ütemesen halad. Az országos vonatkozásban is nagy horderejű kohászati rekonstrukciós munkákban résztvevő vállalatok be­tartják az éveleji kooperációs érte­kezleten a különböző njunkaszaka- szokra megállapított és vállalt ha­táridőket. Gépesítéssel, célszerűbb munkaszervezéssel a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói helj*én­ként már az egyes munkáknál ha­táridő lerövidítést is tudtak elérni, amelyet a másik két fővállalkozó, a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat és a Ganz-MÁVAG építői, illetve szerelői értékesen használtak ki. így a tervezett idő előtt adhatták át üzemelésre az elmúlt hónapban n második Marz-kemencét. Ugyancsak mintegy két heti előnnyel dolgoznak jelenleg a harmadik acélolvasztó szerelésén is, amelyet előrelátható­lag szintén határidő előtt adhatnak majd át üzemelésre a jövő hónap­ban. Csaknem egymillió televízió tulajdonos Csehszlovákiában 1960-ban több mint 300 ezer televízió készüléket vásároltak a dolgozók, s 1961. január végén 16 lakosra jutott egy televízió készülék. Előzetes számítások szerint ez év első felében az ország televízió tulajdonosainak száma éléin az egy­milliót. Csehszlovákiában az elmúlt évben összesei*. 260 ezer televízió ké­szüléket gyártottak. 1965 végén az ország televízió gyárai évente több mint 400 ezer készüléket állítanak majd elő. Serényen dolgoznak a negyedik új kemence alapozásán, s megkezdték a következő olvasztó földmunkáját is. Ezeket augusztusban, illetve szeptemberben akarják, ugyancsak határidő előtt, üzembehélyezni. Az idei építési programban még egy to­vábbi olvasztóberendezés építése szerepel, amelynek átadására a ter­vek szerint decemberben kerül majd sor. így a már üzemelő két Marz-ke- mencével — az ugyancsak üzembe­helyezett lapos keverőkemencén kí­vül — hat új acélolvasztó berende­zés dolgozik majd az év végére. A kemencék építésével párhuzamosan folytatják az acélmű új üzemcsarno­kának szerelését, amelyet eddig mintegy kilencven méter hosszúság­iban készítettek el. A nagyarányú rekonstrukciós munkát a különböző alkatrészek, szerelvények, műszerek szállításával, szerelésével a fővállalkozókon kívül mintegy ötven más vállalat támogat­ja. S jóllehet, számos esetben soron- kívüli, illetve terven felüli megoldá­sokra is szükség van, eddig még a munka folyamatosságát elmaradás nem hátráltatta. A szállító vállalatok közül példás munkával segítette elő a rekonstruk­ciót a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, amely az öntőszerelvé­nyeket, a salaküst-kocsikat már mind leszállította, noha ez a mintegy negyven millió forint értékű ren­delés teljes mennyiségében csak az év végén lett volna esedékes. Az óz­di gyár vezetősége levélben fejezte ki elismerését és köszönetét a győri dolgozók dicséretes munkájáért. Ugyancsak jól oldották meg felada­tukat az ÉM Általános Szerelőipari, valamint az Elektromos Szerelőipari Vállalat Özdra kihelyezett dolgozói Több mint 30 ezren érettségiznek az idér A középiskolákban — gimnáziumokban és technikumokban — az idei tanévben több mint harmincezer fia­tal érettségizik nappa­li tagozaton. A gim­náziumokban érettsé­gizők száma megha­ladja a húszezret, a többiek a techniku­mokból kerülnek ki. A rendtartás szerint a középiskolák negyedik osztályaiban május 8-a az utolsó tanítási nap. Május 9-től 11-ig tart­ják az összefoglalókat. A gimnáziumokban május 15-én kezdőd­nek az írásbeli érett­ségi vizsgák, amelye­ket 19-ig be kell fe­jezni. A szóbeli érett­ségi vizsgák a gimná­ziumokban június 1-én kezdődnek és azokat legkésőbb június 3Ö-i< be kell fejezni. A technikumokban t ..menetrend” azonos i gimnáziumival. Itt ai írásbeli képesítő utál gyakorlati vizsgát i tesznek a növendékek Júniusban lesznek t szóbeli képesítők, aho közismereti tárgyakbó és szaktárgyakból vizs gáznak a fiatalok. A peronoszpóra elleni védekezésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents