Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

I,Uu... fe ÜSKARMAGVARORSEAÖ Szerás., 1861. májú* & Pillanatképek a budapesti május 1-ről Képzőművészeti nap Sátoralj aúj helyen ELEVEN ÉLET zajlik a sátor­aljaújhelyi Kossuth Lajos Művelő­dési Házban, amely központja a város legjelentősebb kulturális ese­ményeinek. Egymást érik itt a külön­féle rendezvények, ankétok, ismeret- terjesztő előadások, kiállítások. A napokban járt itt Darvas József, az írószövetség elnöke, hogy részt ve­gyen azon az ankéten, amelyet a Kormos ég-ről tartottak — a Hajnali tüzet még nem mutatták be Üjhe- lyen. A vasárnap pedig képzőművé­szeti szempontból volt mozgalmas napja a művelődési háznak. Ezen a napon nyitották meg a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a művelő­dési ház rendezésében három ismert hegyaljai képzőművész, Kerényi Ist­ván. Koncz József és Tenkács Tibor kiállítását, mintegy bevezetőjéül a május elsejei ünnepségeknek. Kora délelőtt, a tárlatnyitást meg­előzően képzőművészeti ankéíot ren­deztek. amelyet jelentős fordulópont­ként könyvelhetünk el a város és ál­talában a Hegyalja képzőművészeti életében. Fülöp László, a művelődési ház agilis igazgatója, aki egyben lel­kes barátja a képzőművészetnek, megnyitójában, miután köszöntötte az ankét részvevőit, köztük a sáros­pataki és miskolci vendégeket, beje­lentette, hogy a városi tanács Sátor­aljaújhely 700 éves fennállásának centenáriuma alkalmából 7000 forint értékű pályadíjakat tűz ki a város életét, múltját megörökítő képzőmű­vészeti alkotásokra. A nagy örömmel fogadott bejelentés után Koncz Jó­zsef festőművész tartott vitaindító előadást, amelyben pártunk művelő­déspolitikai irányelveinek szemszö­gébe] fejtegette képzőművészeink mai feladatait. Elemezte Sátoralja­újhely kulturális múltját, jelenlegi helyzetét és ebből kiindulva vázolta jövőbeli fejlődésének távlatait. EZUTÁN sok hozzászólás hangzott el Balassa Iván. a sárospataki Rá­kóczi Múzeum igazgatója bejelen­tette. hogy e célra rendelkezésre álló összegből a hegyaljai képzőművésze­ket, továbbá a Borsodi Kcpzőművé" szetj Munkacsoportnak két tagját egf hétig vendégül látja a sárospataki várban, teljes ellátásukat biztosítja) hogy ott gondtalanul dolgozhassanak Vékony Sándor, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács vb. elnökhelyettese iú" látásba helyezte, hogy a városi ta" nács hasonló lehetőségeket log bizto" sítani a képzőművészeknek. Többéi1 szóltak a giccs elleni küzdelemről éí a hegyaljai művészek erdóbényei éá sárospataki (kiállításának tanulságai' ról. Vati József, a borsodi munkacsO" port vezetője a kiállítás képeivel kapcsolatos szakmai észrevételért tette meg. Ezután került sor a kiállítás ünne; pélyes megnyitására. A megnyitó beszédet Simonits Sándor technikumi igazgató, a Hazafias Népfnont-bizott- ság elnöke tartotta. Hangsúlyozta hogy amíg a múltban a képzőmé" vésztől azt követelték, hogy az ural" kodó osztályok ízlését és eszmei igénytelenségét szolgálja ki, ma művész a népnek és a nép kulturált felemelkedéséért dolgozik, műveivel a szocializmus építését, a bélkét szol" gúlja. Köszöntötte a kiállítókat, akik" nek nevében Koncz József köszönte meg, hogy alkalmat adtak műveik bemutatására. A tágas előadótermek amelynek falain harminc kép sora kozott fel, zsúfolásig megtöltötte közönség. A hegyaljai művészeken kívül Miskolcról is többen vettek részt az ankéton és a megnyitón. A VASÁRNAPI ankéton elhang- zott bejelentések és felajánlások airt igazolják, hogy Miskolc város és 3 megye, valamint több borsodi nagy- üzem példás müvészettámogatása kö­vetésre talaj a megye többi városá­ban. közületében és remélhetőleg mi­előbb követik a példát a hegyalja1 üzemek, vállalatok is. így a miskolci fókusztól távolabbi részeken is ki alakul egy-egy kis alkotó központ; szocialista művészetünk egy-egy új melegágya, A kiállítás értékelése kü­lön helyet igényel. W. B) Május I kulturális eseményei Miskolcon (Kiküldött tudósítónktól.) még ragyogó nap- izomboton fényben fürdött Budapest. A Dunán feliobogózott, vi­rágfüzérekkel díszített hajók úszkál­tak, a város épületein milliónyi zász­lót lengetett a szél. Budapest várta az. ünnepet, május elsejét. A Suraka- tok, kapualjak szinte versenyeztek egymással, melyiknek a dekorációja ötletesebb, szebb, melyik méltóbb a tizenhetedik szabad május elsejéhez. A munkásmozgalom vezetőinek nagy­méretű képeit mindenhol ott láttuk. Májust üdvözlő jelmondatok feszül tek az úttestek fölötti transzpai-enseken, ezeket hirdették a kirakatok, középü­letek feliratai és alig-alig volt kira­kat, épület, amelyen ne találkoztunk volna egy nemrégiben megismert, egy nap alatt az egész világon ismertté lett arccal: Jurij Gagarin, a Szovjet­unió hőse, a világ első űrhajósa mo­solygott a budapesti járókelőkre lép- ten-nyomon. A (kirakatokban nagyon sok űrhajó-dekorációt láttunk. Forgó földgömb körül körbeszáguldó ap­róka rakéta és hasonló ötletes díszí­tések jelezték: ez a május elseje egy­ben a vlágűrt meghódító szovjet tu­domány ünneplése is. Pénteken, május 5-én ismét be­mutató lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Makszim Gorkij „Vássza Zseleznova” című drámája kerül színre a fiatal Léner Péter rendezé­sében. Léner Péter, a Szinház- és Filmművészeti Főiskola rendezői tanszakának végzős növendéke, a Miskolci Nemzeti Színháznál prak­tizált és a Gorkij-dráma rendezése egyben diplomamunkája is lesz. Ve­le beszélgettünk a bemutatandó drá­máról. — Örömmel fogadtam a megbízást Gorkij drámájának rendezésére, — mondja. — örülök, hogy e drámának rendezésével vizsgázhatom, mert ez módot nyújt arra, hogy a rendező­ről mind a szakmabeliek, mind pe­dig a nézők véleményt alkothassa­nak. Ebben a x-endező megmutat­hatja tehetségét. Szeretem ezt a drámát és örülök, hogy a szinház elővette. Hasznos dolog — Gorkij drámáinak eszmei, politikai monda­nivalóján túl is — a Gorkij-müvek bemutatása- Napjainkban mindin­kább divattá válik színpadjainkon az a törekvés, hogy a szerző és a rendező egyaránt, külsőséges eszkö­zökkel biztosított hatáselérésre tö­rekszik a hagyományos színpadi formák felbontásával, különféle szcenikai „újításokkal”. Mindinkább ezeknek, a tulajdonképpeni monda­nivalótól független jellegzetességek­nek a kidomborítása képezi á szer­ző és a rendező munkájának zömét. A Gorkij-drámánál természetesen ennek nyoma, sincsen, itt a szerző és figurái kell, hogy egészében visz- szaadják a mondanivalót anélkül, ---------ooo--------­K ISZ vezetőképző iskola a Csanyík-völgyben Kedden délelőtt megnyitották a KISZ Központi Bizottsága miskolci Ság vári Endre vezetőképző iskolá­ját, amely a Csanyik-völgyben épült fel. A megnyitó ünnepségen megje­lent Balogh István elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága titkára, Tajti Gyula elvtárs, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osztá­lyának vezetője, Bialis József elv­társ, a KISZ megyei bizottságának titkára, Vincze Géza elvtárs. a Bor­sod megyei Építőipari Vállalat igaz­gatója, valamint Havas Péter elv­társ, a Nógrád megyei KlSZ-blzott- ság titkára és Kovács József elvtárs. a Pest megyei KISZ-bizottság szer­vező titkára. Eésztvettek továbbá az iskola első hallgatói: Pest, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár és Borsod megye üzemi KISZ-titkárai. A bensőséges ünnepségen az In- lernaeionálé elhangzása után Bialis elrtárs üdvözölte az egybegyűlteket, majd Balogh elvtárs tartott ünnepi beszédet. — A KISZ első kongresszusának egyik célkitűzése: tömegessé tenni az alapszervezeti vezetőképzést. Ha lépést akarunk tartani társadalmunk rohamos fejlődésével, akkor tanul­nunk kell. A Csanyik-völgyl iskolára így nagy feladat hárul — hangoztat­ta Balogh elvtárs, — majd a KISZ Központi Bizottsága nevében hivata­losan Is átadta az iskolát. Az iskola vezetősége, dolgozói és hallgatói nevében Székely Sándor elvtárs, az iskola vezetője mondott beszédet, majd Tajti Gyula elvtárs ■Szólott az iskola jelentőségéről. Az ünnepség a DlVSZ-induló eléncklé- aével crt véget. Vasárnap ff**™™?™ «aut uy tek a peregj. Suru­szemű, kitartó, hűvöskés eső paskolta az aszfaltot s egész nap nem szűnt meg esni. Az emberek aggódó szem­mel vizsgálgatták az égboltot, nem oszladozik-e, nem szakadozik-e szét a felhőzet, vajon, milyen lesz az idő holnap, május elsején? A késő esti órákban Ids időre szünetelt az. eső. A Madách téren a fiatalok — kihasz­nálva a rövid esöszünetet — vidám táncra perdültek, állt az utcabál, bi­zakodó hangulat uralkodott a váro­son. Hétfőn reggelre fátyolfelhős ég (köszöntötte a nyüzsgő fővárost. Tíz- és százezrek siettek a Városliget környékén (kijelölt gyüle­kezőhelyekre, hogy üzemük, kerüle­tük csoportjaihoz csatlakozzanak. A liget felé vivő utakon már a kora reggeli órákban sűrű sorokban hul­lámzott a tömeg. Üzemj teherautók hozták a gyülekezőhelyekre az ötle­tes dekorációkat, a zászlók ezreit. Szinte egész autókaravánt tenne ki a virágcsokrokat, felvirágzott május­iakat szállító autók sora. A fegyelmezetten gyülekező cso- poi-tokat 9 óra tájban felkeresték a párt vezetői és a kormány tagjai. Hosz- szasan beszélgettek a dolgozókkal, hogy különösebben újszerű drama­turgiai, vagy szcenikai megoldások­kal próbálnák a nézőt „bámulatba ejteni” és figyelmét a tulajdonkép­peni drámáról ilyen hatáseszközök­kel elvonni. Ismétlem, örülök, hogy ezzel a drámával szerepelhetek a közönség előtt. — Hallhatnánk valamit a drámá­ról? — A „Vássza Zseleznova” Gorkij egészen késői alkotása, a századfor­dulót követő években játszódik, az akkori orosz kapitalista társada­lomról fest képet egy kereskedő­vállalkozó család történetén keresz­tül. Főhőse. Vássza Zseleznova erős, keményakaratú, zsarnok asszony, akinek sorsa azt példázza, hogy aki zsarnok módra elzárkózik az embe­rektől, s azok fölébe akar kerülni, mennyire elszigetelődik. A darab Mákjai jellemző figurái a századfor- ■ouló orosz polgárságának. — Kiket láthatunk a főbb szere­pekben? — A címszerepben Gyarmathy Anikót, a további főbb szerepekben Jákó Pált, Farkas Endrét, Egervári Klárát, Szekeres Ilonát, Lóránt Han­nát, Varga Irént, Somló Ferencet és Latinovits Zoltánt. A ^.Vássza Zseleznova t” csütörtö­kön délelőtt nyilvános főpróbán mu­tatják be a közönségszervezőknek. A pénteki bemutató és az azt követő előadássorozat minden bizonnyal az igazán szépet, művészit kedvelő kö­zönség tetszésével találkozik és a Gorkij-dráma megismertetésén túl elismerést hoz a fiatal rendezőnek majd a csoportokkal együtt indultaik a Dózsa György út felé, hogy részt vegyenek a felvonuláson. Marosán György elvtársat az angyalföldiek csoportjában láttam. Apró Antal elv­társat a VIII. kerületi előkel. Kállai Gyula elvtái's az V. kerületiek cső-" portjának első sorában menetelt. Pontosan 10 órakor harsonák hangja jelezte a felvonulás, illetve az ünnepség kezdetét. Gáspár Sándor elvtars. a budapesti pártbizottság első titkára üdvözölte a felvonuló dolgozókat, majd megindult a felvo­nulás. A menet élén színpompás de­koráció hirdette: „Éljen május 1.” Majd hatalmas kör közepén óriási földgömb vonult, tetején vörös lobo­góval, ezt 400 zászlóvivő követte, utána egy 18 méter magas, földgömb­ről induló í'akéta jelképezte az űr­kutatásban elért nagyszerű eredmé­nyeket. Száz vörös és kék zászló kö­vette ezt a csoportot, utána pedig kétszázan a világ országainak zász- lait emelték magasba. A roppant impozáns csoport után az úttörők színes, figyelmezett menetét láttuk, ezt pedig a széles dolgozó tömegek felvonulása követte. A Nap is meg- embei-elte magát eri-e az időre. Tel­jesen szétoszlott, a felhőzet, ragyogó napsütésben csillogott a' soikszázezer- nyi zászló, virágos májusfa. Magasba röppentek a léggömbök vontatta ezüst­színű rakéták. Ezernyi ötletes deko­ráció tarkította a sokszázezres, im­pozáns menetet. A felszabadult nép a munka boldog ünneplésének ezer színben csillogó, szemkápráztatóan ragyogó, színes kavalkádja volt a Dózsa György tér, amelyen hosszú órákon keresztül vonult a díszemel­vények, tribünök, a párt- és állami vezetők, külföldi küldöttek előtt Bu­dapest sokszázezer lakosa. A felira­tok. jelmondatok között, olyanokkal is találkoztunk, amelyek többek kö­zött a Kubával, a gyarmati népekkel való szolidaritást hirdették és a sza­baddá lett afrikai országokat köszön­tötték. A délutáni többszőrt futőzáoor M ae,ulanl csak rövid időre, átmenetileg zavarta az önfeledt, bol­dog ünneplést. Budapest néne sok­százezres tömegével demonstrált má­ja"! elsejének eszméje melleit, és bol­dog, önfeledt szórakozással ünnepelt. Benedek Miklós • • oOo— ....­F ürdőt avattak Abaúj szántón Az abaűj.szántóiak régi vágya tel­jesült május elsején. Felavatták a mintegy 400 ezer forintos költséggel újjáépített kádfürdőt. Mellette a régi strandfürdőt is szintén rendbe­hozták. hogy a környékszer te köz­kedvelt fürdő még nagyobb látoga­tottságnak örvendjen. Á szakértők véleménye szerint a vasban és kénben gazdag 23,7 fokos forrásvíz gyógyítólag hat a reumati­kus fájdalmakra. A hideg-meleg víz­zel ellátott fürdőt május elsején avatták fel, s május 3-tól már a nagyközönség rendelkezésére áll. A községi tanács vezetői az idegenfor­galom jelentős növekedését várják az új gyógyhatású fürdőtől. Színes, gazdag koTtnrálls progra­mot ígért május elseje. A szabadtér­re tervezett hangversenyek, játé­kok és egyéb rendezvények jórészc a rossz idő miatt elmaradt ugyan, a művelődési otthonokban azonban megtartották az ünnepségeket és ez kárpótolta a mindenütt igen nagy­számú közönséget. Május elseje kulturális esemé­nyeiben a legszínesebb programnak a Népkerti Szabadtéri Színpad mű­sora Ígérkezett. Elsőnek az SZM1’ Művelődési Otthonának tánckara és népi zenekara szerepelt, majd a Miskolci Nemzeti Szinház művészei adtak sok tapsot kiváltó műsort. Ezután, sajnos, az eső véget vetett az ünnepségnek. A Bartók Béla Művelődési Há.zb*« délután öt órakor kezdődött az ün; népség, amelyen a Diósgyőrvasgyáft Művészeti Együttes igen nagy sikert aratott. A perecesick a Bányász Művelő' dési Otthonban gyülekeztek össrt délután, ahol a szimfonikus zenekrt játékát hallgatták, majd a színját' szók és a tánccsoport műsorába11 gyönyörködtek. A martintclcpi Erkel Ferenc Mő' velődési Otthonban a délutáni őrá*’ első eseménye a klubban megrend"' zett szellemi öttusa-verseny volt. ó verseny után zenés, táncos klubeste tartottak, ahol az öntevékeny egyiié tes szórakoztatta a közönséget. ' délután folyamán a zenekar előadj azokat a műsorszámokat is, melyek-'1 az eső miatt a szabadtéren nem t"' dott bemutatni. A görömbölyiek is nagyszabás11 vidám majálist rendeztek a Búd3' Nagy Antal Művelődési Otthonba"' Ebben a művelődési otthonban ezrt' mester, játékkészítő, foto- és kért' munkakiállítást is rendeztek. A ki"*' lítást vasárnap délelőtt 10 órák"' nyitották meg. A kiállítás az Unnf pék alatt mindvégig nagyszámú k"' zönséget vonzott. Különösen az ezrt' mester részlegnek volt nagy sikert A művelődési otthon vidám majális* délután három órakor kezdődött. . Este több helyütt táncmulatság" rendezlek.---------ooo--------­Oj óvoda Miskolcon Kedden délelőtt ünnepélyes küls^ ségek között nyitották meg /Miskrt con, a Zsolcai-kapuban a város h"' szonkettedik gyermekóvodáját. _ \ 120 férőhelyes új óvoda megnyí* ünnepségén a szülőkön és az óvó»* jövendőbeli kis lakóin kívül rés* vett Galló Ferenc elvtárs, a MiskoJ* Városi Tanács végrehajtó bízotté"' gának elnökhelyettese és Tóth 3Vl"' ria elvtársnö, a művelődésügyi ős*' tály vezetője. Galló elvtárs ünnepi beszédéW üdvözölte az új óvoda létrehozó'*- nevelőit, óvónőit, gondozóit. Az óv"1 da vezetője. Vinczenti Lászlóné el"* társ örömmel és azzal az ígéretté vette át az óvoda kulcsát, hogy * kollektívájukra bízott gyermekek"* erejükhöz, tudásukhoz méltón múlják, nevelik. is. (tm) í''sendes otthonma­v 1 rasztaló tavaszi cső mosogatja a világot. Áldott, jó tavaszi esöcs- ke. Olyan lassan, beké- sen cseperészget. mint- ha, az örök esőcsináló el­szundikált volna az égi kupa mellett. Az udvar keményre taposott hor­padásaiban tócsák csil­lognak, mint megannyi szétszórt üvegcserép. A lombok szellőtlen moz­dulatlanságán álmosan kopognak az esőcseppek. Egy nagy. megnyugtató, természetet, embert ci­rógató ásítás a világ. Akkor is áldottunk becézte a nép az ilyen jókorjött. lassú hullása, esőt, amikor kevesek hasznára öntözte a föl­det. Most már minden­ki gondjából elmos egy keveset. Mert mindenki osztozik a mai paraszt gondjaiban. Ha száraz­ság aszalja a földet. —■ s az elvetett mag nem indul csírázásnak, a szárba szökkent élet sárgulva. kínlódva tárta levélkezét a felhőtlen ég felé. esőért esedezve, — a városi ember szájá­ban is megkeseredik az étel, hát még a falusié­ban ... • A felsődobszai par- tokon egyszerre annyi embert láttam a minap szorgoskodni, hogy önkéntelenül is Megjött az eső- ^ megtorpantam. Előkap­tam fényképezőgépemet, hogy megörökítsem a látottakat. „No hiszen, nem sokra megy itt az­zal a masinával — ne­vette el magát egy éltes asszony, aki ott hajlado­zott a közelemben. — Itt van az egész falu, bele se fér ennyi nép.” A brigádvezető. Szo- bóczki József is előke­rült valahonnan. No, nem is valahonnan, — kivált a sokaságból és azzal kezdte, hogy nem hoztam-e egy kis esőt? Mert a szorgalom az meglenne, csak az ég nem adja áldását a munkánkra. 150 hold burgonyát dugunk föld­be — megy szaporán en­nek a kétszáz valahány embernek. — de hogy mi lesz belőle, nem tud­juk. Fenn, a Gergely-hegy lábához fecskefészek­ként tapadó falucska, Hejce is az esőt könyö­rögte az elmúlt csütör­tökön. Amúgyis sok gond nyomja az embe­rek lelkét. Csupa nad- rágszíjparcella az egész határ, a 774 tagnak öt­száz felé kellene sza­kadnia. Nincs istálló az állatoknak. takarmány sincs — és az eső is csak Pesten esik. 'A munkát megadják ők a földnek, de hogy ha­szon származzék belőle, ahhoz ... Igen. ha esne, megáztatná, a földet úgy ásónyomig, megjönne a kedvük, Aggodalmas- kodnak. A régi szövet­kezet. melybe az egész falu beállt a télen, bi­zony gyöngécske volt, keveset osztott... így fogunk mi is élni? — kérdezik egymástól az emberek. Talán inkább azt kérdeznék: te már megteltél mindent, hogy több jusson a zsákba? Ha úgy dolgozzuk meg a földet, mint az elődök, nem számíthatunk több­re. a jövedelem nem po"""irt az égből... í'1 öncruszkán, n Sza- badság Tsz-ben már szinte elvétve se akad munlcakerülő. Már régen kinőtték a kezdés gondokkal, bajokkal agyonfoltozott gyermek­cipőjét. Persze kisebb- nagyobb bosszúság még itt is előadja magát, — de most. a legnagyobb bosszúságot a rádió tör­te az orruk alá: Pesten esik az eső. ezt mondta be csütörtök reggel. Az elnök, Tompái Bálint, meg a. pénztáros, nem- kő Imrétlé találgatták, mikorra ér hozzájuk. Délre, várták, de délután háromkor még hire- hamva se volt. Olyan kemény a földjük, mint a troszka, őrölni lehetne. Kár, hogy nem fogad­tam velük, hogy vasár­napra itt lesz az eső. Be­lecsaptak volna a mar­komba azon melegiben, egy féldecit se sajnáltak volna célprémiumnak. Pedig biztos voltam a dolgomban. Az egyik atyafi a barométerére bökött, amelyet még az első világégésben aján­dékozott néki a tálján valahol a Doberdónál: „viszket a lábamban az az átkozott szilánk — — mondta —, biztos megjön az eső. Es megjött az áldott, gondüző esőcske. Az egyik faluban ezt mond­ták: legalább öt forint­tal növelné a munkaegy­ségünket egy kiadós eső, a másikban egyszerre tíz forint többletre szá­mítottak. No, ha csak a felét hozza, az is nagyon jó lesz. • T7* ss csak eső, ess, áldva, áld a nép. Szundikálj még te. örök• esőcsináló vagy két-há- rom napig égi kupád mellett, el ne zárd a csapot. Hadd essen, min­denki örömére. Gulyás Mihály Pénteken : Gorkij bemutató Miskolcon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents