Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
XVII. évfolyam, 106. saám 1961. május 7, vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ"proletáriaC _ ^ Az ENiSZ váljon ^ a világbéke biztosításának hathatós eszközévé } A jövő technikusai között T Virágli Mihály igazgató, Kökény Gábor műhelyfőnök és Majoros István tesft♦ nevelő tanár a végzős diákok egy csoportjával mcgbes^Vi a ballagási ünnepség programját. (Képes riport a 4. oldalon.) Hruscsov elv társ beszéde Jerevánban Nyikfita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton beszédet mondott Jerevánban a szovjet hatalom és Örményország Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyven év új életet hozott az örmény népnek. Fellendítette tudományát, kultúráját és jólétét, felvirágoztatta tehetségét. A munkaszerető és tehetséges örmény nép jelentős mértékben hozzájárult a kommunista építés nagy ügyéhez. Szovjet-örményország gazdasági fejlődéséről szólva, Hruscsov közölte, hogy ez a köztársaság jelenleg csaknem másfélszer annyi villamosener- g’iát termel, mint 1913-ban az egész cári Oroszország. A szovjet hatalom éveiben körülbelül ötszáz üzem. gyár és nagy ipari vállalat épült feil örmény- országban. A szovjet kormányfő megállapította: „Hazánk helyzete mind belpolitikai, mind nemzetközi tekintetben igen jó.” Megjegyezte, hogy a legutóbbi időben kiéleződött a nemzetközi helyzet. „A világ népeinek — mondotta Hruscsov — nagy aggodalmat okoz- i nak a szabadságszerető kubai nép Párizsban tovább tart Challe kihallgatása A francia hivatalos lap szombati számában rendelet jelent meg, amelynek alapján megfosztják rangjuktól Gouraud, Nicot, Bigot tábornokokat és Lacheroy ezredest. Mint emlékezetes, még a puccs napjaiban hasonló rendelettel lefokozták Challe, Sálán, Jouhaud, Zeller, Gardy és Petit tábornokokat, valamint Godard, Broizat, Argoult és Gardes ezredeseket, a pártütés szervezőit és vezetőit. Chalie ex-táborno!k kihallgatása tovább folyik. Az algiri katonai puccs vezéré a vizsgálóbíró előtt megcáfolta, ljogy a lázadóknak szándékukban állt volna ejtőernyősöket küldeni Párizs ellen. A szökésben lévő tábornokokról, ezredesekről továbbra sincs megbízható értesülés. Pénteken Madridban egy belga fasiszta újságíró, Pierre Joly hivatalos formában menedékjogot kért Sálán és csoportja, valamint Ortiz, az 1960 januári lázadás vezére számára Belgium ottani nagy- követségén. Azt jelenti-e ez, hogy Salanéknak sikerült már eljutniok Spanyolországba? Egyes hírek szerint Rio D’oron, az afrikai spanyol gyarmaton át tudtak kereket oldani az algiri puccs vezetői. Spaak, az új belga kormány külügyminisztere elutasította a menedékjog megadását. Algírban hivatalos közleményt adtak ki az utóbbi napok rendőri akcióiról, eszerint 9 ezer lakásban végeztek házkutatást, 2000 fegyvert találtak, 310 személyt tartóztatlak le. E hatásvadász számok azonban sokat veszítenek jelentőségükből azok után. hogy a bíróság elé állított első fegyverrejtegetők igen enyhe büntetésben részesülnek. Az első két perben például két európaira nyolcnyolc napi fogházbüntetést mértek ki tiltott fegyverviselésért. Ugyanakkor Bonéban a hadbíróság pénteken két algériai vádlottat kézigránáÍ tos merényletek elköltésének vádjával — halálra ítélt. ellen irányuló imperialista mesterkedések.” „A népek nem nyugodhatnak bele, hogy az új világháború elkerülhetetlen” — mondotta Hruscsov és hozzáfűzte: „A népeknek kell intézkedniük, hogy az imperialista atomőrültek ne hamvaszthassanak el városokat, ne változtathassanak lakatlan pusztasággá termékeny földeiket cs kerteket.” Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány teljes komolysággal készül az Egyesült Államok kormányával folytatandó leszerelési tárgyalásokra. Kifejezte azt a reményét, hogy a másik féi is ugyanilyen felelősségtudattal indul majd a tárgyalásokra. Nyiíkita Hruscsov ismét aláhúzta, hogy a Szovjetunió — amelynek céljai világosak — nem kíván semmi olyat a maga számára, amely sértené más államok vagy népek érdekeit. A szovjet kormány mindent elkövetett és elkövet, hogy megszűnjenek a feszültség tűzfészkei és békésen rendezzék az államok vitás kérdéseit. Á szovjet kormányfő sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „az Egyesült Államok agresszív erőinek sikerült támadást lriprovokálníolc a Kubai Köztársaság ellen”. Miután megjegyezte, hogy a kubai agresszió ki előzte a nemzetközi helyzetet, a következőket mondotta: „Mi azonban derűlátóan szeretnénk nézni az események további fejlődését a Föld e térségében A népek azt váriák, hogy az amerikai államférfiak helyes követ (közt el csele re jutnak és levonják a morféi elő tanulságot abból, ami történt.” A laoszi helyzetről szólva Hruscsov kijelentette: „A béke megőrzésének minden őszinte híve csak üdvözölheti a Laosz kérdésével foglalkozó értekezlet összehívását” Laosz népének — fűzte hozzá — joga van úey élni, ahogy akar, joga van úgy felépíteni államát, ahogy az saját érdekednek megfelel. A Szovjetunió tisztelettel viseltetik Souvanna Phouma laoszi Az „emberi jogok" I imiimbút is megillették volna Leopoldville (MTI) A Kaszavubu-féle „kormány” szóvivője pénteken bejelentette, hogy további intézkedésig szünetel az átkelőforgalom a Kongó folyón Leopoldville és Brazzaville között. A leopoldvillei rádió közlése szerint Leopoldvilleben titokban röplapokat terjesztettek, amelyek hangoztatták, Bombokp, a leopoldvillei „külügyminiszter” államcsínnyel el akarja ragadni a hatalmat Kaszavubu elnöktől. A Coquilhatvillcből érkezett hírek szerint a Kaszavubu-féle értekezlet munkája nem halad a várt ütemben. A leopoldvillei „külügyminisztérium” szóvivője ugyanakkor hangoztatta, hogy „kormánya” sohasem adott felhatalmazást Csőmbe katan- gai „elnök” letartóztatására a coquil- hatvillei értekezleten, viszont cáfolta azt a „feltevést” is, hogy a Mobutu- zsoldosok önkényesen tartóztatták le Csombét. Az AFP jelenti Coquilhatvilleből, hogy pénteken megszigorították az őrséget Csőmbe „villája” körül, amelyet most már megközelíteni sem lehet. NEW YORK. Az ENSZ New York-! szóvivője pénteken szintén Csőmbe kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogy az ENSZ — amely annak idején tétlenül nézte Lumumbának, a törvényes kongói miniszterelnöknek a meggyilkolását Csőmbe börtönében, — most „minden befolyását latba szándékozik vetni”, hogy biztosítsa az emberi jogok tiszteletben" tartását, ha Csombet hivatalosan is letartóztatottnak nyilvánítanák. miniszterelnöknek az iránt a kijelentése iránt, hogy kormánya ragaszkodik a semlegesség noli ti kajához. Hruscsov hangsúlyozna: „A Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy szüntessenek meg minden katonai csoportosulást, hogy az államok között keletkezett vitás kérdéseket oldják meg békés úton, együttes tárgyalások, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete útján.” Hruscsov azt mondotta, hogy az ENSZ-et meg kell, gyógyítani, hogy valóban megfeleljen nevének és képes legyen tárgyilagosan, minden állam érdekeit szem előtt tartva megvizsgálni és megoldani a megérett kérdéseket; hogy valóban a világbéke biztosításának hathatós eszközévé váljék és ne legyen más államok rovására egyes államok akaratának végrehajtója. (MTI) Faültetők OQOHruscsov üdvözlő távirata Kennedybez Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szombaton a szovjet nép és a maga nevében táviratban gratulált John Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének és az amerikai népnek Shepard kapitány sikeres rakétarepüléséhez. — A világűr meghódításában elért legutóbbi kiváló teljesítmények korlátlan lehetőséget teremtenek arra, hogy az ember a haladás jegyében megismerje a természetet. Kérem, tolmácsolja szívélyes szerencsekívá- nataimat Shepard pilótának — hangáik Hruscsov távirata. (MTI) A Sárospataki Erdőgazdaság dolgozót csemetét ültetnek a sátoraljaújhelyi műűt mentőn. A győzelem évfordulója A fasizmus pálcát tört az emberiség feleit, — s az emberiség pálcát tört a fasizmus felett. A népek végrehajtották az emberiség ítéletet. 1943 áprilisában megindult az utolsó nagy támadás Berlin, a íasiz.- mus fellegvára ellen, 41 ezer ágyúval, 6 ezer repülőgéppel és 6 ezer páncélos bevetésével indult mindent elsöprő rohamra a szovjet hadsereg és saját barlangjában fojtotta meg a fasiszta lenevadat. S április 30-an, délután 2 óra 23 perckor két szovjet katona, Mihail Jegorov és Meliton Kantárija kitűzték a győzelem vörös zászlaját a lángban álló Reichstag kupolájára. Körülöttük rengett a föld, szüntelenül robbantak a bombáit, gránátok tépték a földet, a házak falát. A fasiszták azonban nem adták fel a hai-cot. A házak pincéjében nők, gyermekek, aggek, kétség- beesett emberek tízezrei várták, hogy elhallgassanak a fegyverek, de a fasiszta martalócok bevetették magukat a házakba, pedig jól tudták, hogy a harc kilátástalan, s az erődítmény- nyé erősített házakat porrá lövik. Hadd pusztuljon a gyermek és az agg, ' ha már nekik is pusztulniok kell, ha pusztulnia kell az embercsontok irtózatos halmazára épült fasiszta rendnek, amely az emberiség arcába vágta a ■ Legbrutálisabb kizsákmányolás illúzióját. Mert a hit- lerizntustól. megszállott Németország az emberiségnek üzente meg a háborút. Cinikus, embermivoltukból kivetkezett gyilkosok állig felfegyverzett hordái vetették magukat a világra, hogy a horogkereszt rabigájába hajtsák az emberiséget A szovjet hadak mindent elsöprő rohama végrehajtotta az emberiség ítéletét a fasizmus felett — május 8-án a fasiszta Németország képviselői Berlinben aláírták a feltétel nélküli kapitulációt, s május 9-én a győzelem napját ünnepelték Moszkvában, Washingtonban, Párizsban, Londonban. Moszkvában 1000 löveg harmincszoros díszsortüzétől remegett a föld, a szovjet emberek örömmámorban ünnepelték a hitleri Németországom aratott történelmi győzelmet G amikor a megmaradottak szám- bavették a halottakat a második világháború áldozatait a néma gyász megrendültsége fogta el az emberiséget Szörnyű! Szörnyű! Több tízmillió ember vesztette életét a harctereken, a tönkrebombázott városok romhalmaza alatt, a német koncentrációs táborokban, a gázkamrákban. „Soha többé háborút!” visszhangozták az emberek kelettől nyugatig. S az akkori rémült kiáltás tizenhat esztendő távolából is az élmény megrendítő erejével visszhangzik ma is, a békét akaró emberek százmilliói visszhangozzák, hogy megértsék, hallják, akiknek érteniük és hallaniuk kell: az emberiség nem alkar többé háborút! Elegünk volt a vérontásból, emberéletek és roppant értékek értelmetlen pusztításából, erőinket ne egymás kiirtására, hanem egymás gazdagításában gyümöl- csöztessük. Van még elég gondunk. Vannak még éhező emberek a föld- tekén, Afrikában százezreket fenyeget az éhhalál, Ázsiában százmilliók fáradoznak, hogy emberi életet biztosítsanak maguknak, hogé legyen ruha a tél hidegében fagyoskodók- ra. S ha gondjainkat megoldottuk, az emberi szellem örök éhségű kíváncsisága utat vág a végtelenség felé — repülünk majd a csillagokba. Tizenhat évvel ezelőtt az emberiség azt hitte, gondolta, hogy a második világégés szörnyű tanulsága örök időkre elűzte a világ feje fölül a háború rémét, s a háború vége egyben az örök béke áldott korszakának kezdetét jelenti. De a szörnyű, az egész emberiséget megrendítő katasztrofális élmények nem szüntethették meg az imperializmus gazdasági rendszerében ható és háborúkhoz, társadalmi megrázkódtatásokhoz vezető törvény szerűségeket. Amíg imperialista hatalmak léteznek a világon, addig fennáll a háború veszélye. De amíg csakis imperialista hatalmasságok uralták a világot, addig elkerülhetetlenül törvényszerű volt a háború — napjainkban azonban már megértek azok az erők, melyek álljt kiálthatnak a háborús gyújtpgatóknak. A háborúhoz vezető törvényszerűségek spontán, az emberek tudatától függetlenül ható törvényszerűségek, de a háborúkat tudatosan készítik elő. A háborút emberek csinálják — és az emberek meg is akadályozhatják a háborút. A háború kérdésében maguk az imperialisták sem egységesek, az egyik háborút akar a szocialista tábor ellen, a másik kereskedni akar velünk, ugyanakkor a világ két részre szakadása nem szüntette meg a nemzetközi munkamegosztást, a kapitalista államoknak létkérdés, hogy fenntartsák a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal. A kereskedés természete pedig békés feltételeket követel. A háború elodázása, illetve teljes kiküszöbölése sohasem lesz és lehet az imperialisták érdeme. A második világháborúban a ví- lágtörténelem legerősebb hadigépezetével mérkőzött meg a Szovjetunió hadserege — a hitleri Németország szétzúzása elsősorban a Szovjetunió érdeme volt. Ez a világtörténelmi jelentőségű győzelem a szocialista rendszert világrendszerré növelte — a szocializmus gazdasági rendjében rejlő hatalmas erő az emberi haladás élére állította a szocializmus közéi egymilliárd embert egyesítő táborát. Ez a tábor nemcsak gazdasági erő — hatalmas hadi potenciállal is rendelkezik. A rakéta- technika területén — az amerikaiak által is elismerten — a Szovjetunió vezet. Ez a tény a legharciasabb háborús kalandorokat is el kell, hogy gondolkoztassa — egy esetleges háború, mely az atomháború szörnyű következményeivel terhes, az imperializmus teljes szétzúzását vonná maga után. A z imperialista hatalmasságok azonban nem szűntek meg 'kacérkodni a háborúval. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, nem okult eléggé az elmúlt két világháború tanulságaiból. Franciaország, mely mindkét háborúban szenvedő alanya volt a német imperialista törekvéseknek, támaszpontot engedélyezett területén a nyugatnémet hadseregnek, Anglia nem kevésbé. A NATO agresszív katonai tömörülésébe bevonták Nyugat-Németországot is. Náci tábornokok egrecéroztatjálc azokat a katonákat, akik ezelőtt tizenhat évvel vérüket hullatták a hitleri Németország leverésében. S Nyugat-Németország szemérmetlen nyíltsággal atomfegyvereket követel hadseregének, korszerű fegyvereket. — Mit akar kezdeni ezekkel a fegyverekkel? A nyugatnémet revansis- ták annyira nekibátorodtak, hogy nem is nagyon kertelnek: nem értenek egyet a második világháború után megvont német határokkal, „elszámolni” valójuk van Lengyel- országgal, Csehszlovákiával, Francia- országgal. És ha már elég erősnek, és atomfegyverekkel jól felszereltnek érzi magát a nyugatnémet hadsereg, talán az amerikaiaknak is benyújtják a számlát: tönkrebombáz- tatoik minket, segítettek az oroszoknak, hogy elvegyék a kedvünket világuralmi terveinktől, nos, most ellátjuk majd a bajotokat... A német rablószellem még nem veszett ki, még él bennük a vágj. hogy újra fenyegető nagyhatalomnak nézze őket a világ. S ezekből az elszánt, tegnap még hóhérkodó, ma már jólfésült nyárspolgár urakból minden kitelik. Arra nem futná ugyan most se erejükből, hogy a ku- báni búzát, Baku „folyékony aranyát”, a francia bort, az angol szenet és Kelet minden kincsét kamrájukba gyűjtsék, de arra íg~. (Folytatás a 2. oldalon.)
