Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-25 / 121. szám

VHög pröíeToncn; egyestmefeft* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 121. szám Árai 50 fillér 1961. májús 25, csütörtök Az ipari és a mezőgazdasági termelés kérdéseivel fegfalkezett a Borsod megyei pártkizctiság kibővített ülése Május 24-én, szerdán a megyei tanács nagytermé­ben kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bizottsága. Az ülésen két napirendi pont szerepelt: 1. A népgazdaság 1960. évi feladatainak teljesítése, 1961. évi feladataink. 2. Szervezeti kérdések. A kibővített ülést a megyei párt-végrehajtóbizott­ság nevében Prieszol József elvtárs, a Központi Bizott­ság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg és köszöntötte a résztvevőket. A végrehajtó bi­zottság előzetesen rendelkezésre bocsátott jelentéséhez Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője és Csege Géza elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője fű­zött vitaindító megjegyzéseket. Ezután megkezdődött a vita. Az alábbiakban ismertetjük a végrehajtó bizottság előterjesztését. A megyei pártbizottság jelentése megállapítja, hogy az elmúlt 3 év alatt, de különösen az 1960-as évben, jelentősen növekedett megyénk ipari termelése. Míg 1957-ben Borsod me­gye az ország ipari termelésének 6,4 százalékát adta, addig ez 1960-ban 10,2 százalékra növekedett. Jelentő­sen emelkedett a széntermelés, az acélgyártó kemencék fajlagos telje­sítménye. Igen örvendetes, hogy az ipari Jermclés növekedésének 57,9 százaléka a termelékenység emelke­déséből adódott. Óriási változások következtek^ be megyénk mezőgazdaságának fejlődé­sében is. Míg az elmúlt év december 31-én megyénk összes földterületének csupán 74,1 százaléka volt szocialista szektor, addig ma 91,4 százaléka. Je­lentősen nőtt az elmúlt évben a me­zőgazdasági termelés koncentráltsága és kultúrája is. Megyénk iparának minden területen emelkedett a termelés és a termelékenység A megyei pártbizottság ülése leg­utóbb I960, június 28-án foglalko­zott a megye iparának helyzetével és feladataival. Az ülés meghatározta a műszaki és gazdasági vezetés előtt álló legfontosabb feladatokat. Az azóta eltelt idő eredményesen bizo­nyítja, hogy a határozatok szellemé­ben, ipari üzemeink gazdasági veze­tőinek irányításával növekedett a ter­melés és a termelékenység megyénk iparának minden területén. A végre­hajtó bizottság alapos munkája, a ter­melés pártellenőrzése, s a gazdasági munka jobb szervezése érdekében tett intézkedések határozottan lemér- hetők voltak a megye iparának 1960. évi eredményeiben és az 1961. évre való felkészülésben. Az elmúlt év sikerrel zárult Megyénk ipari üzemei sikernél zár­ták az 1960-as évet. A minisztériumi iparban megyei szinten minden ipar­ág teljesítette, illetve túlteljesítette termelési tervét és az egy munkásra jutó termelési mutatót. A miniszté­riumi ipar együttesen 104,8 százalé­kos tervteljesítést ért el. Ennél jobb eredményt értünk el a vas-, az acél- és a széntermelésnél, a fa- és a papír­iparban. Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy a minisztériumi ipar ex por t.kö tel eze t tségémik együtte­sen 117,7 százalékban tett eleget. A termelés volumenét tekintve — 1959-hez képest — 1960-ban a minisz­tériumi ipar 10,1 százalékkal, az ál­lami helyiipar 3,2 százalékkal, a szö­vetkezeti ipar 25,2 százalékkal, a szo­cialista ipar együttesen 10 százalék­kal termelt többet. E termelésnöve­kedésnek a minisztériumi iparban körülbelül 60 százaléka, a szocialista iparban együttesen körülbelül 59 szá­zaléka a termelékenység növekedésé­ből adódott. A termelékenység 1960 negyedik negyedévi alakulásában már kifeje­zésre jutott az a munka, amelyet az üzemi, a műszaki, a gazdasági veze­tők és a pártszervezetek a Politikai Bizottság 1960. szeptember 13-i hatá­rozatának végrehajtása érdekében tettek. E határozat megjelenése után szinte azonnal intézkedtek a vállalati ttumkanormák helyesbítéséről, s kö­rültekintően dolgozták ki a normák rendezésének feltételeit és ütemét. A pártsxervcxetek közelebb kerültek u gazdasági munkákhoz Meg kell említeni, hogy voltak, illetve még ma is vannak fogyatékos­ságok mind a műszaki fejlesztésben, a tervezésben, mind a műszaki fej­lesztési alapok felhasználásában. En­nek ellenére az üzemek vezetői kö­rültekintően használták fel a rendel­kezésre álló lehetőségeket. A párt­szervezetek is közelebb kerültek a korábbi évekhez képest a fejlesztési, vezetési és ellenőrzési munkához, s ezek együttvéve eredményezték, hogy ipari üzemeink a meglévő hiányos­ságok ellenére is jelentős eredménye­ket értek el. Tovább javult az elmúlt évben a termelőberendezések kihasz­nálása. Ez a javulás a kohászatban például az egy főre jutó hengerelt acéltermelésben 4 százalékos terme­lésnövekedésben mutatkozott meg. A megyei párt-végrehajtóbizottság jelentése külön felsorolja az egyes iparágak elmúlt évi eredményeit. Megállapítja, hogy megyénk építő­ipara saját építési, szerelési és terme­lési tervét együttesen 102 százalékra teljesítette. Ezen belül jelentősen nőtt az egy főre jutó termelés is. Mind­ezek eredményeképpen természetesen nőtt az ipari munkások átlagkeresete. 1960-ban az átlagkereset 1,4 százalék­kal volt magasabb, mint az azt meg­előző évben. Előfordultak hibák, nehézségek is Részletesen foglalkozott a végre­hajtó bizottság jelentése az ipari ter­melésben tapasztalható fogyatékossá­gokkal is. Megállapította: lemaradás mutatkozott a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt, a Téglagyári Egyesülés, a Sajószentpéteri Üveggyár és néhány más vállalat munkájában. Nem lehet kedvezőnek minősíteni azt a tapasz­talatot sem, hogy az ipari üzemekben történt szocialista versenyfelajánlá­sok egyes üzemeknél nem irányultak eléggé a termelékenység növelésére, a műszaki és a gazdasági mutatók ja­vítására, a termelési költségek csök­kentésére. Még az elmúlt évben is előfordult, hogy egyes üzemeink a be­szerzett fontos új munkagépeket ké­sedelmesen állították üzembe. Ilyen példa mutatkozott az Ózdi Kohászati Üzemeknél és a Tarcali Kőbánya Vállalatnál, ahol mintegy 13,5 millió forint értékű külföldi gép hevert raktáron. Nem volt kielégítő az üze­mekben a műszaki fejlesztéssel való foglalkozás sem. A műszaki fejlesz­tési alapot a DIMÁVAG-ban pl. csak 92,5, az Ózdi Kohászati Üzemekben 82 százalékában használták fel. Az említett hiányosságok ellenére az ipari termelés az elmúlt évben alapvetően pozitív volt. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hároméves terv eredményeit magasabb színvo­nalon zárjuk, s így megalapozottan kezdhessük meg második ötéves ter­vünk teljesítését, már ez év első hó­napjaiban. A megyei pártbizottság •kibővített ülése a tények és tapasz­talatok alapján megelégedéssel álla­pította meg, hogy az elmúlt évi szép eredmények egyik lényeges összete­vője volt a párt- és tömegszervezetek: vehetőinek összeforrottabb munkája, Épfii az új üzem fj. oldal.) Az olvasók hangja (4. oldal) Az 57081-es légionista (4. oldal) jobb együttműködése. Az üzemekben kialakult az egészséges, szocialista munkaverseny. Javult az üzemi párt- szervezetek vezetési stílusa, behatób­ban foglalkoztak és foglalkoznak az üzemek termelési és politikai problé­máival. Eredményesebb a gazdasági vezetéssel való együttműködés és je­lentősen javult ezáltal az üzemek műszald vezetésének színvonala is. A párt- és a gazdasági vezetés együtte­sen többet foglalkozott a gazdasági termelés megvalósításával, a munka- és technológiai fegyelem megvalósí­tásával, mint a korábbi években, és nem utolsósorban a munkásosztály helyzetének javítására hozott pártha­tározat végrehajtásával is. A megyénk ipara előtt álló feladatok Az elmúlt évi eredmények értéke­lése és megvitatása után részletesen foglalkozott a pártbizoUsági ülés a megyénk ipara előtt álló legfonto­sabb feladatokkal. Megállapította, hogy az 1961-es év, mint a második ötéves terv első óve, igen jelentős he­lyet foglal el politikai és gazdasági fejlődésünkben. A megyei ipar össz­képe azt mutatja, hogy a miniszté­riumi tárcákhoz tartozó iparvállala­tok teljes termelése 1961-ben forint­értékben 5,5 százalékkal lesz maga­sabb az elmúlt évinél. Az éves terv átlagosan 8 százalékos termelésnöve­kedést irányoz elő. Átlagosan, megyei szinten több fontos termék önköltsé­gét tovább kell csökkenteni. Az ön­költség csökkentésben legjelentősebb szerep az anyagtakarékosságnak jut Az egyes iparágakra vonatkozóan a megyei pártbizottsági ülés megállapí­totta, hogy a bányászatnak 1960-hoz képest 2,2 százalékkal kell többet ter­melnie. Ez a Borsodi Szénbányászati Trösztnél 4,5, az Ózdi Szénbányászati Trösztnél 2,9, megyei szinten össze­sen 4,2 százaléknyi termelési növeke­dést jelent. A szénbányászatra ez igen nagy feladatot ró, annál is in­kább, mivel az elmúlt évihez viszo­nyított többlettermelés kb. 45—50 százalékát a termelékenység növeke­déséből kell biztosítani. A feladat tel­jesítéséhez viszont biztosítékot nyújt a tervezett gépi felszerelések, gépi berendezések munkábaállítása. A ko­hászat termelésének ez évben együt­tesen 4,4 százalékkal kell növekednie. Ehhez csak 0,7 százalékkal több munkáslétszámot lehet felhasználni, ami azt jelenti, hogy a teripelésnöve- kedés 84—86 százalékot a termelé­kenység növelésével kell biztosítani. A kohászati üzemek munkájában fontos feladat a termelés program­szeré ségónok és a gyártmányok mi­nőségének további javítása. Különö­sen tekintettel kell lenni a kooperá­ciós- és exportkötelességek tételes teljesítésére és a kiemelt termékek minőségének javítására. A gépipar termelésének 1 százalékkal kell növe­kednie az elmúlt évi termelési terv- hez viszonyítva. Gépgyárainkban, kü­lönösen az exportra termelő gépgyá­rakban. rendkívül fontos teendő a? idei gyártmány- és gyártástechno­lógiai fejlesztési feladatok pontos teljesítése és a gyártott gépek mű­szaki színvonalának, termelési képes segének növelése. Jelentős helyet foglal el megyénk ipari termelésének ez érj növekedé sében a vegyipar. A vegyipar terme­lésének 1960-hoz képest 47,1 száza lékkai kell növekednie. Ennek egvii- alnpvető tényezője volt a Tiszavidéki Vegyikombinát műgyanta és lalkkfes- ] (Folytatás u 2. oldalon.) Kádár János elvtárs beszédei a szerdai Népszabadságban Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az elmúlt héten ellátogatott a Gam­ma Optikai Művekbe és a Csepel Autógyárba. Kádár elvtárs mindkét üzemben beszédet mondott, amelye­ket a Népszabadság tegnapi száma kivonatosan közölt. Kádár elvtárs beszédeiben részle­tesen szólt a hároméves terv ered­ményeiről, az ötéves tervről, az ipar és a mezőgazdaság helyzetéről, va­lamint más, időszerű kérdésekről. Beszélt a mezőgazdaságban végbe­ment forradalmi fejlődésről, az ipari termelés alakulásáról, a technikai színvonal állandó emelésének szük­ségességéről. Befejezésül szólt a nem­zetközi helyzetről, majd a Központi Bizottság és a kormány nevében jó egészséget, sok sikert kívánt a meg­látogatott gyárak dolgozóinak. Csehszlovák—magyar barátsági est A Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága május 25-én, csütörtökön este 7 órától az Ady Endre kultúr­otthon helyiségében (Diósgyőr, Vár u. 5. sz.) csehszlovák—magyar barát­sági estet rendez. Előadó: Varga Gá- bomé országgyűlési képviselő, a' Herman Ottó Leánygimnázium igaz­gatója. Együttes ülést tart Borsod és Heves megye képviselőcsoportja Borsod és Heves megye képviselői hétfőn, május 29-én Szilvásváradon együttes ülést tartanak. Az ülés na­pirendjén olyan kérdések szerepel­nek, amelyekben mindkét megye ér­dekelt. A képviselők egyúttal tapasz­talataikat is kicserélik. A 700 éves Rákóczi-vár jubileumi ünnepségei Sárospatakon M egyénk történelmi emlékekben gazdag városkája, Sárospatak, már a honfoglalás utáni időkben központi hely volt. A Bodrog-parl kiugró szikláján előbb Árpád egyik vitéze, Ketcl vezér épített egy föld­várat, majd az Árpád-házi királyok román stílusú várkastélya körül ala­kult ki az egyre terebélyesedő tele­pülés. A tatárjárás idején a vár és a királyi palota elpusztult, majd IV. Béla fia, V. István felcpittette, s csa­ládjával együtt Sárospatakra költö­zött. Az építkezések során létesült 1261-ben az úgynevezett Vörösto­rony, amely a ma is látható vöröses­színű épületkövekről kapta nevét. A hagyomány szerint ebben a várban született többek között IV-, vagy Kun László király is. A Vöröstorony ma is fennáll, a mai Rákóczi-várépület tömbjének ez a magva. Éppen 700 éves, s ebből az alkalomból május 28-án, vasárnap egésznapos jubileumi ünnepséget rendez Sárospatakon a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya és a Rákóczi Múzeum,' karöltve a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemmel, amely tudományos ku­tatóállomást tart fenn a Rákóczi-vár Lorántffy-palotájában. A nagyszabású ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik a vár udvarán, Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront országos főtitkára mond ünnepi beszédet, majd a pata­ki vár történetéről dr. Bercsényi De­zső Kossuth-díjas műtörténész tart előadást, Énekkari szám és szavalat egészíti ki a délelőtti ünnepély mű­sorát. Délután 3 órakor tudományos ülést tartanak a vár lovagtermében, — ahová 1708-ban a vezérlő fejede­lem hinta össze az utolsó kuruc or­szággyűlést. Az ülésszakon dr. Föld­vári Aladár, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzo­ra, majd dr. Balassa Iván, a Rákóczi Múzeum igazgatója tart előadást a Sárospatakon és környékén végzen­dő tudományos kutatási feladatokról. Vste S órakor a kivilágított vár- ban szabadiéri hangversenyre kerül sor, amelyen részt vesz a Deb­receni Kodály Kórus Gulyás György karnagy vezényletével, továbbá e Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola leánykara Kardos Pál, és a Miskolci Központi Kórus Horváth Kiss László vezetésével. Technikai konferencia az LKM-ben Kedd délután a Lenin Kohászati Művek Művelődési Házában techni­kai konferenciát tartottak. A konfe­rencián — amelyen részt vett az LKM pártbizottsága, igazgatósága, KISZ-bizottsága, üzemi bizottsága és a gyár igen sok dolgozója — fő napirendi pontként a gyár ez évi el­ső negyedért munkájának értékelé­séről és a második negyedév felada­tairól tanácskoztak. A konferencia után üzemrészenként vitacsoportok alakultak. Az így létrejött 17 csoport külön-külön helyiségben tárgyalta tovább a tanácskozáson felmerült problémákat Palántálják a dohányt Tarcalon A Tárcái Vezér Termelőszövetke- tek „hozta” néhány napos hűvösebb zetben a kedvező időjárás lehetővé időjárás nem ártott a dohánypalán- tette, hogy két héttel hamarabb pa- tának. Eddig 12 holdon palántázták lántálják a dohányt A fagyosszen- el a jóminőségű debreceni dohányt. Lovasfogat hordóban szállítja a vizet • doiiányföldre, nrtmkábao • paíáotázó brtfftM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents