Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

Kedd, lf)Rí, április 18. ESZAKMAC,YARORS*AG s Új helyzet, új feladatok I, , , mezőgazdasága az utóbbi nazariK években alapvető forra- tíalmi átalakuláson ment át. Még né­hány esztendővel ezelőtt mezőgazda­ságunk döntően az egyéni magán- tulajdonon alapuló kisparcellás gaz­dálkodásra épült, ma a termelőszö­vetkezeti mozgalom gyorsütemű fej­lődése eredményeképpen mezőgazda­ságunk alapját a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás képezi. Falun is uralkodóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében elért eredményünk a szo­cialista építés szempontjából óriási jelentőséggel bír, nagy győzelme népi államunknak. Tovább szilárdult és tartalmasabbá vált a munkáshatalom alapját képező munkás-paraszt szö­vetség. Megteremtődött az egységes pa­raszti osztály kialakításának leg­alapvetőbb feltétele. Kihúztuk a talajt a magángazdálko­dás által szült spekuláció és a mun­kakerülő kupeckodók lába alól. Továbbfejlődésünk, a szocializmus építésének meggyorsítása szempont­jából a szocialista szektor túlsúlyba kerülése a falun is, számos, fejlődé­sünket gátló tényezőt hárított el. M indeii ekel ölt új lehetőség nyilt a népgazdaság tervszerűbb, arányosabb fejlődésére. Kedvező feltételei van­nak a népgazdaság egészét átfogó szocialista tervgazdálkodás követke­zetesebb megvalósításának. A ter­melőszövetkezetek tömeges Szervezé­sének befejezése egyben azt is jelenti, hogy az erőket most már teljes egé­szében a termelőszövetkezetek mi­előbbi politikai-gazdasági és szerve­zeti megszilárdítására összpontosít­hatjuk. A szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek — kivéve az állami gazda­ságokat — az egyéni gazdaságok egyesítése, a gazdák önkéntes társu­lása alapján jöttek létre. Ebből adó­dik. hogy a tegnap még egyéni par­celláján gazdálkodó paraszt a szö­vetkezeti útra térve jóidéig a magán- tulajdonosi szemlélet maradványaival küzd. Ez befolyásolja munkájában, régebbi egyéni jövedelméhez viszo­nyítja a szövetkezetben várható jö­vedelmét. Az így létrejött termelőszövetkeze­tek azonban — különösen a megala­kulás első évében — még csak a ke­reteit képezik a szocialista nagyüze­meknek, s hogy ez a keret mielőbb szocialista tartalommal teljen meg, a hatalmon lévő munkásosztálynak, a Pártnak és az államnak sokoldalú politikai és gazdasági segítséget kell nyújtania. A mezőgazdaságot illetően olyan rugalmas gazdaságpolitikát kell folytatni, mely erősíti a paraszt­ságban a szövetkezés gondola­tát, nem sérti a közös gazdasá­gok önállóságát, ösztönzőleg hat a terméseredmények növelésére, figyelembe veszi a háztáji gazda­ságok szerepét, jelentőségét, elsősorban az áruterme­lést illetően. Átmenetileg számos olyan intézkedés is szükséges, amely nem minden tekintetben következe­tesen szocialista jellegű — háztáji gazdaságok fejlesztése, kedvezményes egyéni szerződéskötések stb. —, de hozzájárul a mezőgazdasági termé­keikkel való zavartalan ellátáshoz. Pártunk gazdaságpolitikája, mely­nek alapelveit a VII. kongresszus szabta meg, helyesnek bizonyult. A hároméves tervben előírt feladatokat, az ipari termelés növekedését ille­tően, a tervezettnek közel duplájára teljesítettük. A mezőgazdasági terme­lés is egy-két százalékkal túlhaladta a tervezett növekedést. Ez az ered­mény bizonyítja, hogy megalapozott és teljesithető a kongresszus azon irányelve, hogy a mezőgazdaságban *— a sokak által vitatott kettős fel­adatot — a termelőszövetkezeti moz­galom számszerű fejlesztésével egy­idejűleg lehetséges növelni a mező- gazdaság terméshozamait. Ha pártunknak e*£na& gazdaságpolitikáját a népgazdaság minden területén következetesen to­vább folytatjuk, sikeresen tudjuk megvalósítani második ötéves ter­vünk célkitűzéseit is. A második öt­éves terv során a mezőgazdaságban az eddiginél gyorsabban kell előre­lépnünk. öt év alatt a mezőgazdaság ter­méshozamait 30—32 százalékkal növeljük. Ezen belül az áruter­melés növelése útján el kell érni, hogy mezőgazdasági exportunk mintegy 60 százalékkal növeked­jen. A mezőgazdaság jelenleg a nemzeti jövedelem előállításában 211—30 szá­zalékkal vesz részt •— ezen az ará­nyon is változtatni kell. Mindezen túlmenően fokozatosan el kell érni, hogy a termésátlagok növelése, az állattenyésztés hozamainak növelése olyan növényi kultúrákból és állati termékekből tevődjön össze,- melyek egyrészt megfelelnek a közös gazda­ságok érdekeinek, de ugyanakkor be­illeszkednek a szocialista népgazda­ság terveibe is — tehát a népgazda­ság igényeit is kielégítik. Ennek a feladatnak következetes végrehajtása számos olyan körülmény számításba vételét igényli, melyek a mezőgazda­ságot; illetően eltérnek a következe­tesen szocialista szektoroktól. Az állami vállalatok a népgazda­sági terveknek megfelelően, szigo­rúan meghatározott keretek között tevékenykednek. A terv előírásai ezen szektorok számára törvényerő­vel bírnak. A termelőeszközöket a népgazdaság bocsátja rendelkezé­sükre és gazdálkodásukról részletes beszámolásra kötelezettek. Más a helyzet az egyéni gazdasá­gok társulása útján létrejött termelő­szövetkezeti gazdaságoknál. Bár a termelés itt is szocialista viszonyok alapján folyik — a termelőeszközök szükebb közösség tulajdonában van­nak, sőt a gazdálkodás tárgyát ké­pező föld tovább is egyéni tulajdon­ban marad. Ennek megfelelően, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásuk módját, termelési ter­veiket, munkaszervezeteiket, a jöve­delemelosztást saját maguk alakítják ki. az egész tagság bevonásával a közgyűléseken. Ez azonban nem je­lenti és nem is jelentheti azt, hogy a termelőszövetkezetek ennek alapján teljesen magukra hagyva, a népgaz­daságtól elszakadva tevékenykedje­nek. Ellenkezőleg, éppen azt jeleníti, hogy az állami, párt- és tömegszerve­zeteknek sokoldalú segítséget kell adnick, hogy gazdálkodásuk kialakí­tása során a termelőszövetkezeti ta­gok és a népgazdaság érdekei talál­kozzanak. Az állami és pártszervek­nek e cél elérésénél a gazdálkodás helyes irányba való befolyásolása a feladatuk. Hogy ez a befolyásolás eredményes legyen, annak egyik legfontosabb elő­feltétele. hogy az állami szervek, elsősorban a tanácsok, de mindazon állami termeltető, felvásárló, értékesítő vállalatok, amelyek kapcsolatban állnak a közős gazdaséfrokVal. az »íj helyzetnek megfelelően ala­kítsák ki munkájukat. A legsürgősebben szakítani kell a ré­gebbi bürokratikus, mechanikus mód­szerekkel, arra kell törekedni, hogy e módszereket az őszinte elvtársi, baráti segítésen alapuló szocialista kapcsolatok váltsál» fel. Tanácsi szerveink még 1—2 évvel ezelőtt Is a termelőszövetkezetek mellett az egyéni gazdaságok tízez­reivel foglalkoztak. Munkájuk ennek megfelelően szétaprózódott volt és Kicsi bolt — nagy forgalom , 'A Diósgyőri Élelmiszerkiskereske- Öelmi Vállalat 2(1. sz. boltjában min­dennap nagy a forgalom. Velánszky János boltvezető elmondja: ehhez a hagy forgalomhoz sokkal nagyobb és korszerűbb boltra volna szükség. Az úgynevezett Glószban sok a bér­ház és állandóan újak épülnek. Ma­holnap ez a kicsiny bolt nem lesz képes ellátni nagy feladatát. El­mondja, hogy tervüket állandóan magasan túlteljesítik. Első negyedévi előirányzatukat, mely 1 millió 225 ezer forint volt, 172 ezer forinttal túlteljesítették. Ez a bolt jó kollektív munkájának köszönhető. Remélik: az illetékesek mindent megtesznek, hogy a boltot — a lehetőséghez mérten — nagyobbá és korszerűbbé tegyék. (Langné) Újabb külföldi utak fiatalok részére Az Ifjúsági Express Utazási Iroda ® Borsod megyei KISZ-bizottság ké­résére a korábban megállapított ke­reteken túlmenően újabb külföldi társasutazást biztosít a megye fiatal­jai részére. A most érkezett programból ki­emelkedik a kéthetes franciaországi üt, amely előreláthatólag augusztus H-én kezdődik. A résztvevők öt na- P°t Párizsban, a többi időt pedig a Bretagne! tengerparton töltik. A részvételi díj 3700 forint. Ugyancsak Van lehetőség újabb szovjetunióbeli társasutazásra is. Májusban és jú­niusban Moszkva—Leningrad útvo­nalra indul társasutazás. A részvételi díj 2100 forint. Ezenkívül van még néhány hely a Szocsiba szervezett útra is, továbbá a Német Demokra­tikus Köztársaságba, Thüringiába és Szász-Svájcba mehetnek a fiatalok korlátozott létszámban. Az indulás időpontjának közelsé­gére való tekintettel a megyei KISZ- bizottság kéri a fiatalokat, hogy mi­nél hamarabb jelentkezzenek. természetesen ezzel együtt sok admi­nisztrációs papírmunkát igényelt. Ilyen körülmények között nem volt arra lehetőség, hogy például a terme­lésnek a népgazdaság érdekeinek! megfelelő megszervezésénél minden egyes termelővel külön-külön foglal­kozzanak. Ma, amikor az ország | szántóterületének 90 százaléka állami és közös gazdaságok kezelésében van, 1 új a helyzet, ezzel együtt a termelés I megszervezésére is új lehetőségek te- [ rém töd tek meg. Ma a néhány évvel i ezelőtti többszázezer egyéni gazdaság helyén mindössze néhány ezer ter­melőszövetkezet gazdálkodik. Meg­teremtődött a lehetősége annak, hogy a termelés megszervezésénél tanácsi szerveink minden egyes termelési egvség vezetőségével külön-külön részletekig menően is egyeztetni tudja a termelőszövetkezetek elkép­zeléseit a népgazdaság érdekeivel. A termelőszövetkezeti gazdálkodás jó kialakításához nagy segítséget nyújthatnak a termeltető, felvásárló, értékesítő szervek is. Ezen vállalatok dolgozóinak egy részét ko­rábban számos esetben a prémiumért való harc vezette munkájában. Éppen ezért, tevékenységükkel szemben he­lyenként. bizonyos fokú bizalmatlan­ság alakult ki. Ezt a megcsorbult bi­zalmat a vállalatok csak az eddiginél jobb munkával tudják kiköszörülni. Arra kell törekedni, hogy a felvásárló apparátus tevékeny­sége megfeleljen a szocialista kereskedelem követelményének. A merev előírások közlése helyett a vállalatok dolgozói beszéljenek a ter­melőszövetkezeti vezetőkkel, egyeztes­sék a vállalat és a gazdaság elképzelé­seit. s az így kötött megállapodásoknak mindkét fél becsületesen, maradék nélkül tegyen eleget. A felvásárló szervek az eddiginél alaposabb felvi­lágosító munkával érjék el. hogy a háztáji gazdaságok terrhékfeleslegei állami felvásárlásra kerüljenek, ne várják, hogy ezt a munkát helyettük a párt. vagy tanácsi szervek végezzék el. A szabadfelvásárlási árak reálisan vannak megállapítva, emellett szá­mos >«?vező felár- és premizálási lehetőség is van, így az ez évi fel­vásárlási tervek a felvásárló szervek jó munkájától függnek elsősorban. A termelőszövetkezetek megszilár­dításához, eredményes gazdálkodá­sukhoz jelentős segítséget nyújthatnak a gépállomások isi Számos gépállomás már évek óta keresi, kutatja, milyen módon tudna az eddiginél több segitséget nyújtani a területén működő közös gazdaságok­nak. Ezeken a helyeken a gépállomá­sok a termelőszövetkezetek szemében nemcsak egyszerűen szolgáltató szer­vek, hanem a gazdaság legfőbb s gítői. A gépállomások különösen ebben az esztendőben igen sokat se­gíthetnek abban, hogy a viszonylag kevesebb vonóerő jobb (kihasználásá­val, a kettős műszak bevezetésével a legfontosabb munkák zökkenőmente­sen legyenek elvégezve. Tovább kell javítani a kapcsolatot olyan módon is. hogy a termelőszövetkezetekhez kihelyezett erőgépek maximálisan foglalkoztatva legyenek. Ne fordul­janak elő olyan esetek, melyek még a múlt esztendőben is jelentkeztek, hogy a kihelyezett gépeket a gépállo­más a termelőszövetkezetek értesí­tése nélkül, egyszerűen más területre irányítja. A termelőszövetkezetek gazdálko­dásának további javítása szempontjá­ból az sem közömbös, hogyan alakul az egy területen működő termelőszö­vetkezet és állami gazdaság viszonya. A termelőszövetkezetek megszilár­dítása szempontjából a gazdasági segítségadáson túl. a legfontosabb a termelőszövetkezeti tagság állandó nevelése, szocialista tudatának foko­zása. Helyenként vannak olyan néze­tek, hogy e feladatok megoldására egyedül a pártszervezetek hivatottak. Ügy gondolják egyes szervek, hogy a gazdasági szervezőmunka a politikai nevelőmunkától elválasztható. Elfe­lejtkeznek arról, hogy lehet bármi­lyen alapossággal kidolgozott elkép­zelés. vagy terv, az csak annyit ér. amennyit abból az emberek szíwel- lélekkel. egyetértéssel végrehajtanak. Éppen ezért a termelőszövetkezeti tagság po­litikai nevelése éppen úgy a ta­nácsok. állami vállalatok és in­tézmények feladata, mint aho­gyan a pártszervezeteknek Is fel­adata a politikai ncvelőmunkán kívül a gazdasági szervező mun­ka Irányítása és ellenőrzése. A termelőszövetkezetek megszilárdítása csak akkor lesz ered­ményes, ha politikai-gazdasági téren a párt-, a tanács-, a tömegszerveze­tek, a társadalom minden rétege összefog és erejét össznontosftva har­col, hogv falun is valóban követke­zetesen érvényesüljön a termelés és elosztás szocialista elve. Nátrádi Sándor, az MSZMP Köztyvpti Bizottságának munkatársa KIES HELYEN ÁLL az ősi diósgyőri vár. Az évszázadok vasfoga éppúgy magostromolta a vár négy tornyát, mint valaha az ellenség. Államunk azonban, féltve őrizve a régi idők műemlékeit, gátat vet a természet pusztításának: két toronybástyát már resturáltatott. s nemsokára a harmadik is elkészül. S a diósgyőri vár teljes szépsé­gében tárulkozik a néző elé. Terven felül kétezerötszáz tonna cement A Hejőcsabai Cement- és Mész­művek műszaki és fizikai dolgozói­nak az idén számos akadállyal kell megbirkózniok, hogy eleget tehesse­nek termelési tervüknek. A tavalyi­nál mintegy ötvenezer tonnával több cementet kell termclnlök. Nehezíti a helyzetet, hogy a tavaly megkezdett és az Idén mind nagyobb arányokban kibontakozó üzembővitési, illetve korszerűsítési munkák nagyreszt a termelő munkahelyeken folynak. A munkát tehát úgy kellett megszer­veznek. hogy sem a korszerűsítésnél, sem pedig a termelésnél ne mutat­kozzék lemaradás. A kettős feladatot, illetve az így jelentkező nehézséget — helyes szervezéssel — eddig sike­rült mcgoldaniok. illetve áthidalniok. Az üzembővítés munkája tervsze­rűen halad. Már csaknem befejezték az új kompresszorház építését. Ugyan­csak befejezéshez közeledik az egyik új, nagyteljesítményű cementörlő malom szerelése is, amelyet jóval a határidő előtt, már a jövő hónapban tizemé! csre akarnak átadni. A másik »íj malom alapozási munkái is üte­mesen haladnak. A helyes munkaszervezés és a dol­gozók szorgalmas munkájának ered­ményeként nincs lemaradás a ter­melésben sem. Az első negyedévi termelési tervet túlteljesítették. így az első negyedévben, valamint az április első tíz napján szerzett több­lettel. terven felül kétezerötszáz ton­na cementet adtak az építkezések­hez. Kedvezően alakultak a fonto­sabb gazdasági mutatók is. Mind a termelékenységnél, mind az önkölt­ségnél jobb eredményt értek el az el­ső negyedévben, mint ahogyan ter­vezték. Műanyag falfestékkel színezik Miskolc úi, hatemeletes lakóházának külső homlokzatát Mint már hírt adtunk róla, a Ti- szavidéki Lakkfesték- és Műgyanta- gyár kutatói rövid idő alatt új mű­anyag falfestéket kísérleteztek ki. Ennek előnye a külföldivel szemben, hogy nem hártyaszerúen, hanem ta- pétaszerúen borítja a falat, továbbá szinálló, hengerelhető és a száradási ideje mindössze harminc perc. Az új falfesték száradása után vízzel mosható — így használata igen gaz­daságos. A „Vallkyd” elnevezésű falfesték színe fehér, de különböző pasztákkal pirosra, sárgára, kékre, zöldre, feketére tudják színesíteni. Az új magyar falfestékkel a Bor­sod megyei Építőipari Vállalat dol­gozói végeztek gyakorlati kísérlete­ket. A kísérletek során megállapítot­ták. hogy a műanyag festék igen jó takaróképességgel rendelkezik, gyö­nyörű színekben keverhető, régi és új falra egyaránt felkenhető. Igen nagy előnye, hogy falra, fára, fémre egyaránt használható. A festék nem fakul ki, szinálló és a radiátorokon a 00 fokos meleget is kitűnően állja. A gyakorlati kísérletek a vártnál jobb eredménnyel zárultak. Ezért a Borsod megyei Építőipari Vállalat műszaki vezetői elhatározták, hogy Miskolcon, a színház melletti hat- és háromemeletes lakóházak külső homlokzatát a tartós „Vallkyd” fal­festékkel színezik, júniusban, a diós­győri Kilián-lakótelepen, 130 lakást ugyancsak ezzel a tompafényű, zo­mánchoz hasonló műanyaggal feste­nek lei. Az új falfestékkel festik le a miskolci December 4 Drótgyár rádi- átorait. valamint az ózdi sportstadi­on ülőhelyeit is. Hány csibét helyezhetünk el négyzetméterenként? Az elmúlt 'év folyamán a statiszti­kai kimutatásokat figyelemmel kísér­ve, néhány megyében meglehetősen riasztó képet mutatott a csibenevelés során fellépő veszteség. Különösen az tűnt fel, hogy az elhullás zöme az 5—6. héttől következett be. Az elhul­lás oka legtöbb esetben a kolera volt A magyarázatot az érintett me­gyékben tartott helyszíni szemle ad­ta meg. Egyes termelőszövetkezetek ugyan­is sok esetben nem tartották be a férőhely kihasználására vonatkozó általános irányszámokat. Nem egy esetben előfordult, hogy 40—50 álla­tot helyeztek el négyzetméterenként. Természetesen a gazdaságosság, a beruházások gyors amortizálása megkívánja, hogy meglévő férőhe­lyeinket maximálisan használjuk ki. Négyzetméterenként 15—20 csibe Közismert dolog, hogy a nevelés eredményességét több tényező hatá­rozza meg, Így pl. a takarmányozás, a megfelelő hőmérséklet, a jó gon­dozás, az állatsúrűség stb. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, vagy nem felel meg a kívánalmaknak, veszé­lyezteti az egész nevelés eredmé­nyességét. Az alapvető tényezők kö­zül mindenütt legkönnyebben telje­síthető feltétel az, hogy 15—20 állat­nál többet ne tegyünk egy négyzet- méterre. A négyzetméterenként berakott csibeszám növelése, a jövedelem emelkedése helyett jövedelemcsök­kenéssel jár, mert a növekedéssel ará­nyosan csökken az állatok mozgási területe, ami egyértelmű az állomány heterogénné válásával. Ez azt jelenti, hogy a zsúfoltság következtében fej­lődésükben megállt állatok szerveze­te veszít ellenállóképességéből, fogé­konyabbá válik a betegségek iránt, ezenkívül igen gyakori az agyon- nyomásból eredő elhullás. További gyengitő körülmény, hogy a túlzsú­folt nevelők szellőztetése rendszerint nem oldható meg kielégítően. Ennek következtében állandóan magas a légtér relatív páratartalma, s ez nyi­tott kaput jelent a különböző beteg­ségeknek, elsősorban a kolerának. Ne zsúfoljuk túl a nevelSházakat Az 5—6 hetes korban való na- gyobbmérvű elhullás fokozott vesz­teséget jelent, mert a naposcsibe árán kívül kárba veszett a már fel­etetett takarmány, s az addig ráfor­dított gondozói munka is. Ezen túl­menően a megmaradó állomány fej­lődése is törést szenvedett, ami erő­sen érződik a későbbi takarmány­hasznosításon. Arra kell tehát törekedni, hogy minden csibeneveléssel foglalkozó termelőszövetkezet belássa — még mielőtt saját kárán tanulná meg —, sokkal gazdaságosabb a nevelőháza­kat a reális kapacitásnak megfelelő­en üzemeltetni és a törzsállomány­nak megmaradó, valamint az áru­ként értékesítésre kerülő állatok szá­mánál törekedni a „szép” számokra, semmint a nevelésre átvett csibénél nagy számokat felmutatni. M. L. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents