Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
ESZAKOTAGYARORSZAG Vasár nan, P98'í. április t& A korszerűségről J AKÁC ISTVÄN: I Parafrázis, öt tételben ♦ & J. Otcenäsek Romeo, Julia és a sötét ség c. könyvének margójáé«« ca O Korszerűvé válni, „modem”, azaz mai ember módjára élni, viselkedni, hűnek lenni a haladékony időhöz: egyet jelent. Mindegyik kifejezés azt a természetes és helyeselhető emberi vágyat, törekvést jelöli meg, hogy ne maradjunk el és le, fejlődjünk, jussunk előbbre. A közvélemény ostoba maradiaknak, „tokba- bújt embereknek” ítélte mindenkor azokat, akikben nem élt ez a vágy, akiket nem lendített ez a törekvés, — sőt: akik éppenséggel tüntetőén elzárkóztak az újtól, hátat fordítottak neki, csupán azért, mert új, s egyfajta önáilató kérkedő büszkeséggel ki is iktatták azt életükből. Pató Pálok voltak ezek, s többnyire az egyéni életforma maradiságával együtt megtestesítették az éppen nem ártatlan politikai reakciót is. Nem csupán tétlen álmodozással, hanem egy-egy visszafelé-forgatási káros kísérlettel is, hozzányúlva a Történelem kormánykerekéhez. Az egyszerű lemosolygásnál keményebb bírálatot érdemeltek, és kaptak is! A helyesen értelmezett korszerűség természetes és nem hibáztatható emberi vágya követeli létjogát a ívkor, ha például valaki új ruhadarab vásárlásakor vagy csináltatá- sakor alkalmazkodik az úgynevezett divat követelményeihez, oly mértékig, amíg e gyakran meghökkentő és szeszélyes követelmények, túlzásaiktól letisztogatva, egyéni jóízlésével összeegyeztethetők. A korszerűségre törekvés szép példája — amelyet a mi társadalmunk, alakuló szocializmusunk élet-, munka- és kereseti viszonyai érlelnek meg —, hogy az egykori „puszták népe”, mely legfeljebb a cselédházak dikóin hált még nem is egészen két évtizeddel ezelőtt, immár a felszabadulás után szerzett „új” — végeredményben hagyományos — bútorait is mindinkább felcseréli a legmodernebb és legvárosiasabb refcamiékkal, kombinált szekrényekkel... A korszerűségre törekvés ott él az egyszerű emberek tömegeiben. Nyilván lángol hát azokban is — helyesen vagy eltorzuitan értelmezve a korszerűség, a maiság, a „modernség” követelményeit —, kiknek hivatása: az egyszerű emberek, a dolgozók életének, vágyainak, érzéseinek, gondolatainak visszatükrözése, — tehát: az írókban, a művészekben. 0 A korszerűség egész bonyolult problémakörének sokoldalú, vagy kivált mindenoldalú vizsgálata: szétfeszítené egyetlen cikk adott kereteit. Ezért a továbbiakban csupán irodalmi-művészeti vonatkozásaiban ejtünk néhány szót a korszerűség kérdéséről. S még ezen az egyetlen területen sem a teljesség igényével... A Magyar Szocialista Munkáspárt vezető, irányító tevékenysége irodalom- és művészetpolitikai tekintetben is az egészséges lenini módszerekhez való egészséges visszatérésben jelent előrelépést. Tiszt'ul- tabb légkör árasztotta el az irodalmi, művészeti berkeket is. Felnyitott sok olyan zsilipet, melyeknek zárva-tartása: tévedés vagy idejétmúlt dolog volt. Ennék jótékony hatása azonban számos írónkban, művészünkben — barátainkban, a mi szocialista jellegű rendszerünket becsületesen vállaló és munkáló alkotókban is — gyakorta keveredett az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavarral. Ez a keveredés nem egyikőjüket átmeneti emberi és művészi válságba sodorta. Némelyikük még ma is tapogatózik, bizonytalankodik. — Az átmeneti válság utórezgései éppen a korszerűség problémája, értelmezése körül gyűrűznek. Ilyen utórezgések pl: a művészeti, az alkotói problémáknak önálló, elszigetelt, öntörvényű, az élet valóságától, a társadalmi valóság alakulásától elszakított problémákként történő felvetése és megoldani kívánása. íróink, művészeink egy része elefántcsonttoronyban él: csupán a szakmai körök szűk világában, és csupán erre a kis világra sandítva alkot. Nem vetik fel és nem tisztázzák magukban: kiknek írunk, kiknek alkotunk, lesz-e és kikből áll majd közönségünk? E helyett kimondatlanul ugyan, de saját köreikben szavak nélkül is értve egymást, valami ilyesféle jelszóban egyesülnek: „Mienk a Mű, magunknak alkotjuk!” — Sajnos, egy újfajta művészeti arisztokratizmus ilyetén ismérvei főként fiatal írók és művészek magatartásában és termésében sejlenek föl. Joggal emelt hát szót lapunk április 4-i számának hasábjain Horváth Kálmán elvtárs az olvasók védelmében, humoros hangvételű cikkével! Egy fiatal, nagyon tehetséges, de igen ellentmondásosan, belső vívódások és — jórészt, önmaga emelte — akadályok között fejlődő miskolci költő a „modern” líra intellek- tualizmusára esküszik ugyan, saját újabb verseinek jórésze azonban éppen arra példa, hogy nem az értelem mindenkinek egyformán sugárzó fényét érti e követelményen, hanem a keresettséget, a bonyolultságot, a „nagy szavak” zsúfolásának akart-akaratlan érthetetlenségét... S mindezt: a „saját hang” megtalálásának divatos ürügyén! Egy ugyancsak rendkívül tehetséges, de befelé forduló, különcködő l^elyi prózairónk mai témáit is többnyire a szélsőséges, a bizarr felé elhajlítva, nem egyszer a fantasztikumban feloldva dolgozza fel, — a „művészit”, a „korszerűt” keresve... E két helyi példa: csupán helyi jelentkezése alapjában, fő vonalaiban egészségesen fejlődő irodalmiművészeti életünk egyik-másik országosan általános kellemetlen, de átmeneti tünetének. . (— Valamikor a „póriasán” egyszerű Petőfi fölé is a finomkodó, a „művészi” Hiadort emelték, de: a Petőfik és a Móricz Zsigmondok (persze: nem a Sza- bolcskák és Pósa bácsik!) egyszerűsége és éppen azért: igen nagy művészete maradt meg!) Ilyen tünete a korszerűség eltorzult, helytelen értelmezésének: a „formabontás” magáért a formabontásért, a hagyományos szerkesztés- módtól, sőt helyesírástól való eltérés akkor is, ha téma és mondanivaló ezt nem kivánja. Holott például Darvas József nagyszerű Hajnali tűz-e kiváló mai dráma a leghagyományosabb dramaturgia keretei között, narrátorok nélkül is, mert: témája, mondanivalója, a darab felölelte élet, emberalakjainak jelleme, gondolkodása mai! ... Győré Imrének a Népszabadság április 4-i számában megjelent verse, a Jacques Buton balladája: újabb költészetünk kiemelkedő remeke. Témája, mondanivalója: a legmaibban korszerű, nyelve, stílusa: szinte dísztelenül egyszerű, természetes, közérthető, s a vers — az ófrancia népballadák hangján és formájában szólal meg! ... Mindez arra int, hogy a művészet, az irodalom korszerűségét nem csupán és nem is elsősorban formai, hanem tartalmi sajátságok adják meg. Azokat' kell hát keresni és megtalálni — az élet, a valóság, a dolgozó emberek elmélyült tanulmányozásával! Gyertyán Ervin szép, ízig-vérig* szocialista költőre valló versének: a| Vádbeszéd és requiem-neik (Az Eich-» mavn-per alkalmából alcímmel meg-» jelent az Élet és Irodalom április 7-í ♦ számában) például kár volt azzal az; olcsó és ócska — még századunk első* éveiben „felfedezett” — külsőséges; „művészi” eszközzel élni, hogy a vi-» szonylag terjedelmes költemény mon-J dataá és mondatrészei között sehol» semmiféle írásjel — pont, vessző,* kettőspont, gondolatjel, felkiáltójel; stb. — nincs. Jobb és „nagyobb” ez; a vers annál, hogysem hatását a; meghökfkentcs e keresett és avitt; módjával kellene fokozni: az olvasói pedig — hiszen nyilván nekik szánta; versét a költő! — megérdemelték; volna, hogy megkapják az írásjelek; fénvderitö funkcionális szerepén ék % segítségét a vers értelmezéséhez!.. III. (Árulás.) KI véreivel nem rokon, állhat gránitkő ormokon, a mélynél is mélyebben áll, gyalázata: élő-halál. Hívón felé nem intenek, szemét elkerülik szemek, vádló lépések követik lidérc-üző lépéseit. IV. (Hűségj Az ismeretlen hant alól, \ mint életében, átkarol, átkulcsolja védő kezed, ő az áldott emlékezet. Korbácsos lázban enyhét ád. keblén hajt a legszebb virág, — korall, mely örök-szelíden ring az idő vizeiben. Felhívás a munkás életmód hagyományainak első országos gyüjtőpályázatára 'A Legüjabbkori Történeti Múzeym és a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghirdette a munkás életmód hagyományainak első országos gyüj- topályazalát. Célja a magyar munkásosztály életkörülményeire vonatkozó helyi adatok összegyűjtése. A pályázaton nemhivatásos történészek vehetnek részt, elsősorban üzemi, fizikai és szellemi dolgozók vagy csoportok, olyan pályamunkákkal, amelyek nyomtatásban még nem jelentek meg, s eredeti helyszíni gyűjtést vagy személyes élményanyagot tartalmaznak. A pályamunkák magukban foglalhatnak a munkásság életkörülményeire (lakásviszonyok, táplálkozás, öltözködés, helyi munkásszokások, dalok, mesék, elbeszélések, munkásköltemények, munkásünnepek, mun- kástemetkezések stb.) munkaviszonyaira és munkakörülményeire (vándorlás, munkahely és tanulóévek„ női és gyermekmunka, szakmai szokások és hagyományok, egyes szakmák speciális szókincse stb.) vonatkozó Z:rlyi gyűjtést, vagy személyes élményanyagot. Ezenkívül tartalmazhatnak egyes szakmák, gyárak, üzemek történetével, valamint szakmai szervezkedésekkel, helyi, üzemi és gyári munkásmozgalommal kapcsolatos adatokat. A pályázók munkájukhoz csatolhatnak eredeti fényképeket, dokumentumokat, rajzokat, sajátos felszerelési tárgyakat. A pályázat időben felöleli hazánk legüjabbkori történetét, s a közvetlenül megelőző időszakot az 1840-es évektől 1945-ig. Egy részvevő több 'pályamunkát, is be- kiildhet. A beküldés határideje 1961. október 1. A pályamunkákon fel kell tüntetni a beküldő nevét, foglalkozását, lakcímét, valamint — gyűjtés esetén — az adatszolgáltató személy adatait. A pályadíjak a következők: nagy- díj 2000 forint, I. díj 1200, II. díj 800, 111. díj 400, IV. díj 250 forint. A nem díjazott, de dicséretre érdemes pályamunkák beküldőit könyvjutalomban részesítik. Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a Legúiabbkori Történeti Múzeum adattáránál (Budapest. V., József nádor tér 7., telefon: 380-525) kaphatnak © : Melyek hát a helyesen értelmezett! irodalmi-művészeti korszerűség való-\ ságos jegyei, igazi követelményei a; mi mostani viszonyaink között? 2 Vázlatos felsorolásban — vélemé-s nyűnk szerint — a következők: f 1. Korszerű alkotói világnézet, me-í Ivet a műnek — így vagy úgy— sugá-* rőznia kell. A legkorszerűbb világnézet természetesen: a marxizmus-= leninizmus, a szocialista eszmék. Nem tarthat igényt a korszerűség, a maiság, a modernség rangjára az olyan író vagy művész, áld legalább az e világnézethez közeledés útján sem indult még el . .. Nyugati országokban dolgozó számos polgári kollégája is meg-megelözi már e tekintetben. S ez: a fejlődés objektív törvényszerűsége! ... 2. Realizmus, mint alkotó módszer, a fogalom legteljesebb, legkövetkezetesebb és egyre inkább a szocialista realizmus irányába mutató értelmezésében. (A realizmus és különösen a szocialista realizmus alkotási módszere nem zárja ki a stílusok, hangnemek s formák változatosságát, sokféleségét!) 3. A mai témák bizonyosfofcú előnyben részesítése — kizárólagosságuk nélkül. A történelmi téma választása: nem okvetlenül hátat- fordftás a jelennek. A csonkán maradt „I. Péber”-trilögián dolgozván. nem a múltba fordult Alexej Tolsztoj az 1930-as években. Vagy Révay József 1938-ban. Kölcsey-tanulmányában! Jelenük legidőszerűbb kérdéseihez hívták tanúul és eligazítóul a történelmet. a nagy hazafi elődöket... 4. A jelenkori valóság alapvető s fő kérdéseinek megragadása, bárminő témában, műfajban. Ehhez hozzá kell tennünk: a mai téma már említett elsőbbségét indokolja az a történelmi tapasztalat is, bogy csak azok az alkotások bizonyultak maradandóknak, azok nem avultak el, azok időszerűek ma is, amelyek keletkezésük korában maiak voltak, előremutattak. S azok pedig, amelyek valamiféle „időfölötti” örökkévalóságra, %, általános emberire” törtek, azt is, de az aznapot is többnyire elszalasztofták!... 5. A dolgozó embernek és munkájának világot: természetet, társadalmat átformáló, szüntelenül fejlesztő tevékenységének konkrét ábrázolása — mert csak ezzel lehet megragadni alapjaiban a jelen valóságát!... 6. Az élet valódi és igazi konfliktusainak visszatükrözése, mert hiszen — bizonyos értelemben — nem konfliktusmentes a szocialista társadalom és — sejthetően nem lesz olyan — a kommunista társadalom sem. A régi és az új. a fejlettebb és a fejlett- lenebb. a haladóbb és a késiekedőbb, az értelem és az érzés stb. ellentéte, konfliktusa nyilván jelentkezni fog azonos világnézetű, osztói vtalan társadalomban élő emberek körében is ... A valódi és igazi konfliktusok visszatiikrözésének kötelezettsége viszont egyáltalán nem felszólítás a konfliktusok mindenáron való hajszolására. vagy kivált ál-konfliktusok erőszakolására! . .. 7. Elmélyült, sokrétű ember ábrázolás, — hiszen magunkról, világunkról, jövönkről a tudomány és a tapasztalatok egyre gazdagodóbb tárházában mind többet és többet fogunk tudni és tudni akarni, hogy sem csupán a hagyományos cselekményszövés és helyzetteremtés kielégítené a művészet iránti várakozásunkat!. .. 8. Mindinkább fejlődő, megújuló, változatosabbá váló formák, szebb, árnyaltabb stílus, — a gazdagodóbb és frissültebb tartalom egyenértékes hordozójaként, de a közérthetőség, a mind jobban fejlődő, egyre többet jelentő közérthetőség határain belül! ... V. (A kiáltó szava.) Ember-ész, szülj dalt, verset és zenét, szállj, tiszta szó: testünk láncok ne kössek) győzz Calibánon, emberi közösség, és zengd a kor látnok-üzenetét. Szívünk humuszán termő béke int, s várnak reánk más bolygók, messzi partok, hol az ember újabb világot alkot a Föld igaz törvényei szerint. © Az olyan fró, az olyan művész, áld mélyen átérezve, sajátjaként vállalja és alkotásaiban is megvalósítja ezeket a követelményeket: éli és formálja is egyben népe életét, munkálja hazája és a „népek hazája, nagyvilág” egyre biztatóbb, boldogabb holnapját! Gyárfás Imre Újabb Gagarin-brigád alakult Borsodban faácsolatú 70 méteres homlokű fro*1 fejtés. A bányaüzem vezetőinek, a párt. szakszervezet, a KISZ figyelmét, et jenek nagy részét a Szuhakálló II' akna köti le. Ez természetes és lói kus is. Voltaképpen a bánya bérén* zése is új, az itt rejlő lehetőségei* alaposan meg kell ismerni, és tr1 kell ismerni, s össze kell hangolni itt dolgozó mintegy 700 ember rrri káját. Talán ez a legnagyobb gond Az utóbbi 2 hónapban mintegy * ember került, az új bányába. Gon* okozott elhelyezésük, étkeztetés1 megszervezése. Ezzel lassan rendi jönnek. De az emberek ... Voltak* pen meg kell ismerni, kik honó; jöttek, miféle emberek, milyen te* létén állják meg legjobban helyül* Edelényből sokan jöttek, akik d1) mesterei a szakmának. De a 400 R zött akadnak olyanok is, akikéi még sokat kell tanulni, hogy szaki* rűen végezhessék munkájukat i Szuhakálló II-es aknánál ezt kérd** tűk: — Vannak-e már jól összcsrok1* brigádok? A válasz bizonytalan volt. — Kiforrott, összeszokott brigád** Nincsenek. A közel 400 új ember munkábaá*] tása szükségessé tette valamen* brigád átszervezését. Idő kell add'1, amíg a különböző területről jött, k lönböző képzettségű, sokféleképp K gondolkozó emberekből egyakaT* kollektíva kovácsolódik. Ez azontr nem jelenti azt, hogy itt méí valami nagy káosz, zűrzavar lenne- i termelés üteme biztató, az embed jóindulattal igyekeznek segíteni eS másnak. t Mit mulatnak az első nap*. Milyen eredmény várható ». más»"' negyedévben? — Pontosan nehéz lenne daru. Úgy gondolom — mondja níl matekkal —, hogy bányaüzemünk f, éri a 110, vagy talán inkább » ’ százalékos eredményt. (CStf — AZ EGYRE FEJLŐDŐ LyukM nyán a múlt évi 71 százalékról * első negyedévben 83 százalék* emelkedett az acéltám kihasznál A bánya minden munkahelyét ^ vább fejlesztik, biztonságosabbá * szik a termelést, korszerű biztos^'. eí anyagokat építenek be ; I. (Egyedül.) » [A világ hűvös peremén (szigorú rács a tünde fény, ja tér végtelen rendszerét »nem mossa emberi beszéd, * A szótlan ajkú csillagok | tájain sosem látsz napot. »riadt szívedre hull a fagy. — * szemében meglátod magad. <• * II. (Ketten.) •» * Ha élted hű társra talált, *mosolygod a konok háláit, » kettőtök friss szívén virraszt | a minden-dajkáló tavasz. (Rémes erdő fái között * lehetsz hazátlan üldözött, » a drága, lenge nő-alak I holtában is veled marad. * Meglepően jó ütemben halad a mun- 1 ka a Mákvölgyi Bányaüzem aknáiban. : Azért írom „meglepően”, mert a dolgozók eredményeiket sok-sok nehéz- . ség leküzdésével érik el. Az Albert- telep I. akna frontfejtésén például a ' főiéből nem is csöpög, hanem ömlik a víz, a bányászok csak vízhatlan . ruhában tudnak szenet termelni. A ; Rudolf IV. aknában pedig (habár elszigetelték), a bűztől kell tartani. Ott. jártunkkor ezzel lépett be Drótos István bányaigazgatóhoz Székely Tibor főmérnök. — Átmegyek Rudolfra. Jelezték, megint találtak egy lapátnyi tüzet... A bajok, nehézségek ellenére a bányaüzem dolgozói a múlt év második felében végzett munkájuk alapján — mint ismeretes — kiérdemelték az élüzem címet, s ezt a múlt évi mun- kaütemot igyekszenek tartani most is. Drótos elvtárs így beszél az eredmé- : nyékről. — Üzemünk első negyedévi tervét , 104,6 százalékkal zárta. Igen jól dől- ' gozott a Szuhakálló II-es akna, amely egymaga 5 ezer tonna szenet adott terven felül. — Mi várható a második negyedévben? — A terv, a dolgozók száma, gond, s bajok jócskán megnőttek. Napi 25 vagon szenet kell termelnünk terven felül, az edelényi bánya helyett. ' Ugyanis azt rekonstruálják, s mint- : egy 170 bányamunkást itt állítottunk munkába. Különösen sokat várunk a 1 Szuhakálló II. aknától. ) — Mióta dolgozik ez az új akna? , — 1959-től. Akkor napi 5—6 vagon volt a termelése. A múlt évbon napi 11 vagonnal kellett, termelnie, ez év ' első negyedében már 28 vagon szén- termelést. váriunk tőle. — És most? — Április 1-től a Szuhakálló TT-es- 1 nek napi 60, s április 15-től napi 70 vagon szenet kell termelnie. i — Sikerült biztosítani a feltétele- , két? — Igen. Ä szénvastagság és a kalóriaérték kielégítő. A fő szállítóvágat mintegy 1800 méter hosszúságban nyúlik a Rudolf IV. akna felé. Két frontunk működésre készen áll. Már csak_ a gyaluk hiányzanak ... 1 — Ezek szerint itt meg nem dolgoznak a frontokon? — De igen. Ugyanis nem kettő, hanem négy frontunk van. Ebből kettő működik. A IT. siklón egy acéltámos. f gépesített front, s ugyanitt van egy t Új bánya, új emberek heszélésen vállalásokat tettek tervp túlteljesítésére — minden tekint*, ben kimagasló eredményeket akarót elérni. Vállalták továbbá, hogy * edelényi járás összes bányáin* frontbrigádjait versenyre hívják, v* senyt indítanak november 7. a Októberi Szocialista Forradalom d fordulójának tiszteletére. Az új Gagarin-brigád a bánya t mérnökét. Kovács Lorínccí kérte patronálójakent. A tegnap délelőtti órákban Büki: Imre, az orinosbányai bánya ü. b titkára hívta, fel szerkesztőségünket és közölte: A nagy esemény, Gagarin űrpilóta hőstette alkalmából Or- mosbányán is megalakult egy brigád mely felvette a Gagarin nevet. Amikor az űrrakéta földet ért, Domoszla István frontbrigád-vezető összehívts 17 tagú csapatát és határtalan lelkesedés közepette elhatározták: szocialista brigádot alakítanak, a brigádo Jurij Gagarinról nevezik el. A meg
