Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

4 ESZAKMAGTARORSZAG Szombat, 1061, április .15. ;,Most új isten szól néktek, emberek!“­Tóth Árpád születésének 75. évfordulójára 1336 április 15-én Három év múlva Debrecenbe költöz­tek, a cívis urak. gőgös gazdák vá­rosába, ahol polgári környezetben, nehéz, íullasztó légkörben élt és ne­velkedett a költő. Nemcsak a kudar­cot vallott, de tehetséges szobrász­apa háza volt nyomasztó hatással az ifjú Tóth Árpád fiatal éveire, ha­nem az akkori Debrecen, a Késes utca is, amelytől szegénységet és tü­dőbajt kapott. Debrecen, a „Maradi- ság Városa” — őt sem fogadta be. („Árpád hazájában jaj' annak, aki nem úr és nem bitang”. Ady.) Nem Szerette a siralmas, lomha várost, ahol a kapitalista fejlődés és az irodalmi élet is lassú volt. A kon­zervativizmus uralkodott a város szellemi életén. A fiatal Tóth Árpád előtt akkor még csak derengett hogy az ország haladó erői háttérbe szo­rultak. De az összefüggést az élet és a feudális viszonyok között akkör még nem ismerhette fel. Költészete az indulástól a Parnasszus csúcsáig mindvégig mélységes fájdalmat tük­rözött. azt a fájdalmat, amely a ka­pitalista társadalomban a dolgozó embernek jutott osztályrészül. Nem tudatosan, mégis a társadalom, az élet valóságát tükrözte poétikája, Gazdag utat korszak jellemzi: felismeri a háború igazi jellegét, saját szerepét a társa­dalomban, a második, az 1915—1919 közötti időszak, amikor megírja Az új isten című versét, ezt a hatalmas hitvallást, mélyben forradalmi hév­vel azonosítja magát a Tanácsköz­társasággal, s végül a proletárdikta­túra bukásának időszakától haláláig, 1928-ig. A szobrászművész apa félbetört karrierje, a félfeudális Magyaror­szág, a bizonytalan élet és a polgári környezet akkor még nem engedte meg, hogy véglegesen és tökéletesen megszabaduljon a polgári hipnózis­tól. Sokáig nem eszmél rá — és nem is eszmélhetett rá —, hogy a társa­dalmi bajok gyökere a tőkés társa­dalmi rend. Vajúdása, költészetének ellentmondása, szomorú pesszimiz­musa szinte egész költői pályaútján végigkíséri. Tóth Árpádnak — ugyanúgy, mint a társadalomnak — sikerült előbbre lépnie. Ifjú évei során egyre jobban megismeri és egyre jobban kapcso­latba kerül az élettel. A polgári kri­tikusok úgy jellemezték Tóth Árpád egész életútját, mint a búslakodó, szerelmes, vajúdó költőét. Nem, nem ez a valóság. Az ifjú költodázadozott egyre tudatosabban, mindaddig, amíg —- igaz, csak ösztönszerüen — szem­bekerül a kapitalizmussal, 1915 után pedig már világosai) látta: az impe­rializmus csak csődbe, pusztulásba taszíthatja az emberiséget. Ekkor szakít az önző individualiz­mussal és már maga teszi fel a kér­dést: *,Mi értelme van az egyéni fájdal­mak szüntelen lírai kiteregetésé­nek?” Ebben az időszakban ni lehet: közeleg valamilyen meg­tisztulás, demokratikus mozgalom bontogatja szárnyait a társadalom­ban. A rubinszárnyú Cherubhoz cí­mű müvében már nyíltan szembe­száll a maradi erőkkel, az osztály­harc oldalára áll. A Katonasír című szonettjében már tiltakozik a háború folytatása ellen, az Oda az ifjú Ceasarhoz című költeményében pe­dig már a nyílt békevágyról ír, há­borúellenessége itt még nyíltabb és szilárdabb. Látja már: bárki is győz a háborúban, az ember és az emberi értékek nusztulnak el. Vajúdásokkal teli, küzdelmes •utat tesz meg, amíg eléri költé­szetének csúcsát. Hangja erőtelje­sebbé, radikáli­sabbá válik. Ezt írja: ..Jöhet jobb nemzedék, mely­nek kincse lesz még, jönnek új, igaz, jó emberek”: Kétségtelen, hogy ezek a merész és új gondolatai már az orosz forrada­lom légkörében érlelődtek, kristá­lyosodtak ki köl­tészetében. 1918- ban írott egyik le­velében ezt irta: „Újra születik a világ és Magyar- ország.” Az eveken ke­resztül önmagá­val és a társada­lommal vajúdó, búslakodó költő, aki eddig csak jel­képekben beszélt, 1919 márciusában már bátran és szabadon szólott, A verseit hosszú ideig és kínos té­továzással író köl­tő egyetlen léleg­zet alatt megírta Az új isten cí­mű versét, ame­lyet a Nyugat áp­rilis 1-én leközölt. Tóth Árpád ekkor már világosan felismerte a bolsevik forradalom vi­lágtörténelmi szerepét. Ez a verse mindennél ékesebben szól hitvallá­sáról, zenitje egyre tisztuló költésze­tének. Most új isten szó! nektek, emberek! A véres földnek vére szülte öt, A sok kiomlott, sűrű, keserű Vér összeállt a fájó földeken, Testté tapadt, alakká tornyosult Vérszínű, nagy mezítelen alakká, Ki országlépő tágra tárja lábát S Földet rengésre tépő hangja zeng Piros Keletről a sápadt Nyugatnak: „lm eljöttem!” Eljött a Vörös Isten! Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk, Mit elrontott sok régi úri isten, Te istenek közt új és proletár Formáld boldoggá pörölyos kezeddel, — Emelj minket roppant tenyereidre Es a magad képére gyúrj át minket! szenvedés, önmar- ennyi km, cangoiás, mily ne­héz út volt. Tóth Árpád útja, míg el­futott idáig. Nem volt forradalmár, nem is volt kommunista, a Tanács- köztársaság bukása után költői, ide­ológiai folyamata is megszakadt, mégsem tagadta meg hitvallását. Ady és Juhász Gyula mellett ő volt az a nagy poéta, aki a polgári deka­denciától eljutott a szocialista forra­Hozsánna níked, ÚJ Isten, hozsánna*. I.egyen szavad teremtés új igéje dalommal való együttérzésig. Költé­szete, mely nem mentes az ellent­mondásoktól, ma is tanulság: nincs szebb feladat költő és író' számára, mint küzdeni a haladásért. Nem volt forradalmár, de megértette: szocia­lista forradalomnak • kell jön­nie, hogy új világ legyen. Az iro­dalomtudomány feladata, hogy fel­tárja még mélyebben a nagy költő egész munkásságát, s a megillető helyre állítsa Tóth Árpádot, akit gazdag életműve, nemes veretű köl­tészete emelt az irodalom klassziku­sai sorába. Szegedi László fl Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának munkájáról A Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöksége a közelmúltban részletesen megvitatta a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának munkáját, értékelte eredményeit és az egyes, még fellel­hető kisebb hiányosságok megszün­tetésére. valamint a munka további fejlesztésére több fontos határozatot hozott. Erről az értékelésről, a mű­velődési otthon munkájáról és az el­nökség állásfoglalásáról beszélget­tünk a minap Gál Imre elvtárssal, az elnökség tagjával, az SZMT kultúr- nevelési osztályának vezetőjével, Kiss Károly elvtárssal, a művelődési otthon igazgatójával, valamint a mű­velődési otthon munkatársaival. A művelődési otthon, bár szak- szervezeti intézmény, területi fel­adatot lat el, a körzeteiben lévő, kul­turális intézménnyel nem rendelkéző üzemek, intézmények dolgozóinak, elsősorban a munkásifjúság nevelése es szórakoztatása is feladatát képezi. Ha ehhez hozzávesszük még ennek a művelődési otthonnak szakmaközi jellegét, latható. hogy igen alapos feladatok hárulnak rá. A SZOT el­nökségének két év előtti határozata a szakszervezeti művelődési ottho­nok munkájáról megjelölte a továb­bi mynka irányvonalát, és a művelő­dési otthon vezetői ezen az úton igyekeznek haladni. Jelentős válto­zást hozott az is, hogy az elmúlt év- őszén 11 tagú társadalmi vezetőséget választottak és létrejött a kollektív vezetés-. A jó munka további fokozá­sa márcsak azért is szükséges, mert az épülő, új szakszervezeti székház­ban — ahová a művelődési otthon majd átköltözik — még fokozottabb feladatok várnak erre a művelődési intézményre. Megszűntek azok a gátló személyi körülmények is, ame­lyek az elmúlt évben többször visz- szavetették, gátolták a jó munkát. Napjainkban már jobb személyi, de még mindig igen hátrányos tárgyi feltételek mellett végzi munkáját Miskolc belvárosának legfontosabb művelődési otthona. Számbavéve az egyes munkaterü­leteket; a tudományos ismeretterjesztésben három. szempont vezette tevékenysé­güket: a marxista—leninista világ­nézet elmélyítése, a korszerű, általá­nos műveltség fejlesztésének elő­mozdítása. az irodalmi, művészeti, etikai, esztétikai előadásokkal lartós ismeretek nyújtása. E célok megva­lósítása végett az elmúlt esztendőben 64 ismeretterjesztő előadást rendez­tek, amelyen 13 381 hallgató vett részt. Ezek közül 12 előadás volt: ki­mondottan politikai jellegű, ezeket majdnem kétezren hallgatták. A fej­lődés az előző évekhez képest na­gyon jelentős, mivel 1959-ben össze­sen húsz ismeretterjesztő előadást tartottak. Az említett politikai elő­adásokon kívül, ugyancsak politikai jellegű előadásnak számít a Szak- szervezeti Politikai Akadémia című előadássorozat. Nagyon helyes for­mája — az elsősorban az ifjúság kö­zött végzett ismeretterjesztésnek — a népszerű szellemi fejtörők soroza­tos rendezése, azonban ezeknél a jö­vőben arra kell törekednie a műve­lődési otthonnak, hogy necsak a di- ákifjúságot, hanem a munkásifjúsá­got is minél nagyobb mértékben von­ja be ebbe a tevékenységbe. Sajnos, az ismeretterjesztő előadásokat lá­togató törzsgárda még nem alakult ki. az ilyen jellegű munka hatósu­gara nem terjed ki a környező la­kosság valamennyi rétegére. Javíta­ni kell tehát, a propaganda-munkát és javítani kell a közönség összetéte­lét. A művészeti munka dugyon sokrétű. A balettiskblát nem számítva — amelyen 240 gyermek is­merkedik ezzel a nemes művészettel kilenc szakkör dolgozik, 351 ál­landó aktívával. Ezek a csoportok az elmúlt évben 41 nyilvános rendez­vényt tartottak 20 167 néző. illetve hallgató részvételével. A csoportok munkája tervszerűbbé, rendszereseb­be vált. társadalmi vezetőség áll va­lamennyi élén és tagjai szakmai, po­litikai továbbképzésben vesznek részt. A művészeti csoportok jó mun­kájára jellemző, hogy — a tánczene­kar kivételével — valamennyien részt vehettek a tavalyi kulturális seregszemle megyei döntőjén. Több nagysikerű rendezvényről adhatnak számot az egyes csoportok, a színját­szók többször szerepeltek a mcgj'6 tsz-községeiben, ugyancsak szép sí' kerről tanúskodik a kamarakórus és a gyermekkórus tokaji, illetve buda­pesti vendégszereplése. Sikerült az elmúlt évben megteremtenie a köz­ponti oratórium-kórust is. Nem volt kielégítő a fejlődés a tánckar mini' kájábán, azonban ezt elsősorban sze­mélyi okok indokolják. Igen jelentős munkát végzett a művészeti csopor­tok közül a Fiatal Művészek Klubja, amely több, igen, magas színvonalé irodalmi és zeneesttel gazdagította a művelődési otthon programját és vendégszereplésével öregbítette hír­nevét. A vidéki vendégszereplések­nek egyik akadályozója a közlekedé­si nehézség, az egy-egy alkalomra bérelt autóbuszok magas költsége. A klubmozgalom is fejlődött, bár megfelelő klubélet még pem alakult ki. Ez év elején megalakult a klubbizottság és igen nagy lelkesedéssel fogott munkához- Különböző versenyeket szerveztek, előre meghatározott heti programot biztosítottak, és minden remény megvan arra, hogy e vonatkozásban is jelentős javulással számolhatunk. * Nehéz néhány sorban beszámolni mindarról a szépségről, amelyet Moszkvában és Leningrad- ban láttam. Nehéz visszaadni azokat az élménye­ket, amelyeket a Szovjetunió műkincsei, műem­lékei jelentenek a szépet, a művészit, a műkin­cseket, műemlékeket tisztelő látogató számára. Nem is vállalkozom a látott értékek bemutatá­sára, csupán néhány vázlatos vonással készített jegyzetet adok azokról a műkincsekről, műemlé­kekről, amelyek leginkább megragadták jigyel­\z Auróra cirkáló. mernet és amelyek iránt a szovjet rm,berek köré­ben olyan tiszteletet és gondoskodást tapasztal­tam, amilyennel még soha nem találkoztam. Természetesen, megnéztem Moszkvában a híres Kreml-beli múzeumot, a fegyvertárat és a Kreml templomait is. Csodáló tisztelettel néztem a ha­talmas aranykupolákat, amelyek a hagymára emlékeztettek és a hideg téli napsütésben vakí­tóan csillogtatva aranylemezeiket hirdették nem­csak a maguk létét, múltját, hanem azt az anya­giadban is igen jelentős gondoskodást, amellyel, a szovjet nép, a szovjet kormányzat ápolja- a múlt hagyományait, azok gazdag emlékeit. Tisz­telő csodálattal néztem a cárok koronázó templo­mának, temetkező templomának művészi ikon­jait. gyönyörű márvány faragásait, elámultam. a Fegyvertár kincsein, « le sem írhatóan csodás Műkincsek, műemlékek között Moszkvai és leningrádi jegyzet arany- és ezüsttárgyakon, művészi kivitelű, fegy­vereken, diszhintókon, öltözeteken. Megnéztem a híres Bazil katedrálisi a mosz­kvai Vörös téren, pár lépésnyire a Kreml falától és Lenin—Sztálin mauzóleumától, láttam a csodás leningrádi Kazáni templomot, az ugyancsak lenin­grádi Izsák templomot, amely sorrendben a világ harmadik legnagyobb katedrálisa a 109 méter belmagasságú kupolájával, a kevésbé ismert, kevésbé nagy templomoknak hosszú sorát is, amelyeket a. szovjet nép igen jelentős anyagi áldozattal tart karban, megőrizve az épületek­nek műemléki jellegét, gondozva azok állagát, láncseit. Egyébként a leningrádi Izsák templomot éppen most restaurálják. Restaurátorok egész hada dolgozik a freskókon, olajfestményeken, mozaikokon, épületaranyozásokon, hogy az év­százados műkincseket a rongálódástól megóvja, "Z idő haladtával jelentkező természetes rongáló­dásokat kijavítsa. A hírek szerint, a. szovjet nép. a szovjet kormány erre a. restaurálásra. 28 millió rubelt fordított. Természetesen megnéztem a Szovjetunió és a haladó világ egyik legjelentősebb „dokumentu­mát”, amely műemléknek tekintendő ugyan, bár még ma. is szolgál gyakorlati célokat is: felkeres­tem Leningrádban a Nahimov tengerészeti aka­démia előtt horgonyzó Auróra cirkálót, amely­nek .ágyúlövése 1917-ben egy új világ kezdetét jelezte. Megilletődötten jártam végig az öreg csatahajót, tisztelettel szemléltem meg a. hajón berendezett múzeumban a forradalom reliquiáit, ismerk"dtem 'a haió történetével, sokáig néztem fedélzetéről, a történelmi ágyú meVöl a Névét, amint jégtáblákat úsztatott a hátán, a hős várost, Leningrádot, amely 900 napig állt ellen a fasiszta német hadsereg ostromának. Nem tudom vissza­adni azokat az érzéseket, amelyek ennek a törté­nelmi jelentőségű hajónak fedélzetén, a. hős Leningrad közepén eltöltőitek. Őszinte csodálattal néztem, végig Moszkva ét Leningrad műemlékeinek, csodás épületeinek, gyönyörű emlékműveinek hosszú sorát. A léplen- nyomon található impozáns szobrok, a Puskin- múzeum, és sorolhatnám a többi műkincset, mind-mind bámulatba ejtettek. Megcsodáltam a Téli Palotát és nem tudtam betelni a leningrádi Ermitázs, a. moszkvai Tretyakov képtár felbecsül­hetetlen értékű kincseivel. Nem lehet ezeket rövid, újságcikkben még fel sem vázolni. Az új­ságírói toll kevés annak a szépségnek érzélcelte­A kazáni templom Leningrádból. lésére, ami akar a Tretyakov képtárban, akár az Ermitázsban eltölti a nézői. (Érdekességként jegy­zem meg hogy az Ermitázsban, a több milliós állományú, állandó kiállítási anyagon kívül, lát­tam az éppen akkor oil tartózkodó Plexikén kép­zőművészeti kiállítás anyagát is, amelyben az ősi mexikói művészet remekeitől a legmodernebb képzőművészeti alkotásokig, nem egy esetben már az absztrakció határát súroló művekig, íze­lítőt kaptam egy, előttem eddig ismeretlen nép képzőművészeti kultúrájából.) Hiányos, nagyon-vázlatos ez a jegyzet a látott műemlékekről és műkincsekről. De azt a célt talán eléri, hogy nagy vonásokban érzékeltessem a látott szovjet városok műkincs-gazdagságát, és azt. hogi/ a szovjet nép hogyan gondozza, becsüli műemlékeit, műkincseit. Benedek Miklós Az elnökség határozottan rámuta­tott arra, hogy az egyes szakszerve­zeti megyebizottságoknak jelentőseb­ben kell a jövőben tamogatniok n művelődési otthon munkáját, hogy annak hatósugara más szakszerveze­ti, művelődési intézményekre __ me­g yei viszonylatban is — fokozottab­ban kiterjedjen és hasson. Megálla­pította az elnökség, hogy a város és a megye tömegszervezetéivel — első­sorban a KISZ-szel, az MSZBT-vel. a Hazafias Népfronttal — igen jó * művelődési otthon együttműködése, több esetben szerveznek közös ren­dezvényeket. Az elnökség megállapí­totta a nagyméretű fejlődést és elis­merését fejezte ki a művelődési ott­hon vezetőinek és munkatársainak, egyben több fontos határozatot is hozott, amelyeknek rövid határidőn belüli megvalósítása még hatéko­nyabban fog gyümölcsözni a műve­lődési otthon munkájában. (benedek) Ságvári Endre Kulturális Seregszemle Ózdon Özdon április 15-én és 19-én ren­dezik meg a Ságvári Kulturális Se­regszemle bemutatóit a Liszt Ferenc Művelődési Házban. A bemutatón 3 város legjobb kultúregyüttesei vesz­nek részt. Április 15-én, szombaton * Liszt Ferenc Művelődési Ház, az út­törőház. a kollégium, a farkaslyutd művelődési otthon, a bánszállás! & a TIT. művelődési otthon csoportja» április 19-én pedig a Liszt Keren* Művelődési Ház, a gimnázium, Bán­szállás, a 102. Iparitanuló-Intézet é* a Vendéglátóipari Vállalat kultúr- csoportjai lépnek fel énekkari, zene­kari számokkal, táncjelenetckk«* színdarabokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents