Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtöki 1961. április 13. Krisztina kisasszony Uj magyar operett a Miskolci Nemzeti Színházban ISMÉT új magyar színpadi művet indított, el útjára a Miskolci Nem­zeti Színház. A színháznak szinte már hagyománya az ősbemutató, nem egy darab erről a színpadról in­dult. el sikeres útjára, több közülük Orosz György Jászai-dijasnak, a Krisztina kisasszony /rendezőjének ..bábáskodása” mellett. Sajnálattal kell most megállapítanunk, hogy a Krisztina kisasszony bemutatása nem öregbíti a színház jóhírnevét, leg­feljebb csak eggyel szaporítja az ős­bemutatók számát. A Krisztina kisasszony, bár szín­padiváltozatban valóban új, mégsem egészen hat az újság erejével, mivel muzsikáját a rádióban már valami hat-hét esztendeje rendszeresen hall­juk. Kemény Egon, a darab kompo­nistája, először rádióoperettet írt és ezt a magot fejlesztették később Kardos György librettójával és Er- dödy János versszövegeivel egész estét betöltő operetté. A fejlesztés annyira sikerült, hogy több is, mint egy egész estét betöltő operett, rend­kívül hosszú, ezzel fordított arány­ban tartalmatlan, ötletszegény. A cselekmény magiát Napoleon győri látogatása képezi, azonban ez jófor­mán csak a harmadik felvonásban jelentkezik, az első két felvonás úgy hat, mint egy hosszú, több órás ex­pozíció — egy későbbi, pár percnyi poén elcsattantása kedvéért. A cse­lekmény bonyolítása fárasztó. A for­dulatok nagyon sok operettből ismer tek. kevés az újszerű ötlet. Muzsi­kája egészében nem fülbemászó, ki­véve egy-két betétszámot (amit már a rádióból is ismertünk), az egész előadás sodrán bizonyos erőltetett- ség, csikorgás érződik. Ezen a ren­dező Orosz György sem tudott lé­nyegileg sokat változtatni, mert a játék megjelenítésében ő is gyakran nyúl sokszor elcsépelt ötletekhez, be­állításokhoz, sokszor szinte úgy tű­nik, csak az időhúzás céljából. (Pél­dául a II. felvonásban Brunner és Durand végetémi nem akaró ker- getőzésí jelenete.) Hiányoznak az operettből (ha már operett!) a lát­ványos finálék és nem egyszer, ami­kor a néző már azt hiszi, hogy vege a felvonásnak, mert valami finálé­szerű van a színpadon, utána a szer­zők behoznak egy-egy szereplőt a színre. EGYENETLEN a darab. Mint em­lítettük, az első két felvonás fá­rasztó, vontatott. A harmadik felvo­násban egész más stílusba csap át a darab és a játék, sőt más lesz az egyes szereplők egyénisége is. Pél­dául a Beaucharnais tábornok első két felvonásbeli gáláns, elegáns, tartózkodó figurájából bohózati figu­ra válik. (Tagadhatatlan, hogy ebben sokkal jobb!) A három szerző igazán nem alkotott remeket és Orosz György — minden jóakarata ellenére — sem pótolhatta azokat a mulasz­tásokat, amelyeket a szerzők elkö­vettek. Sukí Antal díszletei ízlésesek, szé­pek és a játék történési idejét jól érzékeltetik. A H. Mészáros Margit tervezte jelmezek ugyancsak ízlése­sek. Nem lehetünk elégedettek vi­szont a Rimóczy Viola vendégmű­vész tervezte táncokkal. Részben a darab terjedelméhez képest kevés a táncbetét, részben pedig nem tartjuk a cselekményhez illőnek. Az első fel­vonásbeli katonatánc inkább valami matrózkocsmai matróztáncnak ille­nék, a palotásként bemutatott ma gyár táncot pedig csak nagy jóaka­rattal fogadhatjuk el palotásnak. A Virágh Elemér vezényelte szín­házi zenekar nagy igyekezettel tol­mácsolta Kemény Egon muzsikáját, egyes dalok, közzenék nagyon szé­pek voltak, azonban az egész dara­bon tapasztalható szétesettség, a di­namika hiánya a zenei tolmácsolá­son is érezhető volt. A CÍMSZEREPBEN Komlóssy Te­rit láttuk, aki jó játékkal, remek szopránjának megcsillogtatásával keltette életre az egykori győri szí­nésznő alakját. Partnere Polgár Ciéza volt, aki kellemes hangiával jóleső meglepetést keltett, játékában viszont, helyenként, bizonyosfokú túlfűtöttség érezhető. Nagyon bizarr ötlet volt a primadonna második partnerének a prózai szerepekben kiváló Csiszár Andrást beállítani. Nem ő tehet róla, hogy ének-kettő­seiben groteszk ül hatott és valójában csak a III. felvonás komédiaízű jele­neteiben talált magara. Németh Fe­renc Jászai-dijas jól karikkírozott Napóleonja nyújtotta az előadás leg- szórakoztatóbb. egyben legmaradan­dóbb élményét. Fehér Tibor Jászai- dijas mértéktartó komédiázással állí­totta elénk Brunner színházi súgó kedvesen kétbalkezes alakját — igen sikeresen. A szubrett figurájában. Blanche markotányosnő megjelenítésében Máthé Eca aratott megérdemelt si­kert, a tőle. megsz.okott, egyéni bájá­val telített, bővérűén komédiázó művészi játékával. Jól ábrázolt fi­gura volt a fiatal Dobranszky Zol­tán Durand őrmestere, bizonyulva — immár harmadik szerepében —, hogy ettől a fiatal színésztől még sokat várhatunk. Győrvári János egy né­met színész alakjában, Haraszin Tibor pedig egy győri vendéglős figu­rájában játszott emlékezetest. A KRISZTINA KISASSZONY nem sikeres alkotás. És ha mégis lesz kö­zönségsikere, arról nem a szerzők tehetnek. Priska Tibor » * VA.lt. OSE PITOK Fttiii terebélyesedik a kpul, SZepul, kazincbarcikai Új­város. Aki pár esztendővel ezelőtt látta utoljára a születő Újvárosi, most elcsodálkozna: modem utcák, házak, házsorok, parkok, fényes üz­letek mindenfelé. Itt épül fel me­gyénk legszebb új városa, az egy­kori kukoricások helyén. S amikor itt jár az ember a széles, új utakon, nyomban arra gondol: nagyszerű emberek az itteni építők, akik egy új. egyre növő és gazdagodó várost ,.varázsolnak” a herbolyai völgybe. S milyen a város jövője? Meddig épül még megyénk bányászati cent­rumának e nagy jövőjű központja? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a 31-es Állami Építőipari Vállalat 11. sz. főépítésvezetőségének vezető­jét, Darin Miklós elv társat, de rossz időpontban érkeztünk. Éppen vizsgá­latot tartott két. népi ellenőr a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság meg­bízásából. Azt vizsgáltál!:: milyen intézkedéseket tettek a vállalati nor­mahelyzet megjavítása, illetve a bér­fegyelem megszilárdítása érdekében. S ha már végighallgattuk ezt az el lenőrzést, kiváncsiak vagyunk az eredményre: mit mond a vállalat, i letve a főépítésvezetőség munkájáról a két népi ellenőr, mindketten kép­zett műszaki szakemberek: — Az a véleményünk, hogy a vál­lalat eredményesen dolgozik. Az in­tézkedési tervet elkészítették, a vál­lalásokat megbeszélték a dolgozók­ká1. s a vállalás sok pontját -teljesí­tették. A veszteségidő-tanulmányo- zás területén azonban még van ten­nivaló. A vállalat központja, a fel­sőbb vezetés részéről szükséges, hogy nagyobb segítséget adjon ehhez a munkához, mely bizony nem köny- nyű. — Az a véleményünk — mondot­ták —. hogy a főépítésvezetőség eb­ben az évben is jól végzi feladatát. Megnyugtatóan, jól dolgoznak, a hi­bákat menetközben kijavítják. Vnlóhnr, eredményes a munká- ruiunon j(jk Ezt bizonyítják az iröda falain kifüggesztett oklevelek, kitüntetéseit A 31-es Építőipari Vál­lalat már az első pillanattól kezdve részt, vesz az új Kazincbarcika építé­sében. Resztvettek a Központi Szén­osztályozó, a Borsodi Hőerőmű, a Borsodi Vegyikombinát építésénél is. S mindezek az üzemek, gyárak ha­zánk jelentős űj létesítményei, ame­lyek az első ötéves terv során kezd­ték meg működésüket. S most tovább épül a. város. A vál­lalat eddig 55 modern bérházat épí­tett, melynek 1779 lakásában talál­tak boldog otthonra az üzemek dol­gozói. Az országút mellett, a régi Barcika közelében pedig 302 lakást hitettek. — Ebben az évben — világosított fel Darin főcpítésvezetó — 153 millió forintot kaptunk az építkezés foly­tatására. összesen 240 űj lakást adunk át ebben az évben. — Úgy hallottuk, komoly vállalás történt az átadással kapcsolatban ... — Valóban. December 1 helyett 154 lakást már a bányásznapra át­adunk. a további 36 lakást pedig no­vember 1-re elkészítjük. — Milyen új munkát kezdenek ebben az évben? — A város kb. 15 esztendeig épül még, 40—45 ezer lakosa lesz. Ez év­ben is lesz feladatunk, sőt azt mond­hatom: megnövekedett feladatot kell végrehajtanunk. 281 új lakás építé­sét kezdjük meg salakblokkos épít­kezéssel, középméretű blokkokból. A szigetelésre perlitet is használunk. Tovább épül a Berentei Vegyimű­vek, ahol egves munkahelyeken mái­két műszakban dolgozunk. Ebben az évben megkezdjük a Borsodi Hőerő­mű melléktermékének felhasználá­sával a Berentei Könnyűbetongyár építését, ebben az évben már 27 mil­lió forintot költünk az építkezésre. Ezenkívül tovább bővítjük a kohó- salakgyártó blokk üzemet is. mely után az eddigi évi 250 helyett 600 lakáshoz szükséges blokkgyártás vá­lik lehetővé. Valóban A m u nkaversen yben is jelentős eredményeket ért el a föépitósveze­tőség. A törzsgárda-kialakító ver­sen,) ben vállalati szinten a második helyre kerültek. Első negyedéves tervüket pedig 100 százalékon felül teljesítettek. helyesen állapítottak meg a Népi Ellenőrzé­si Bizottság küldöttei: javul a válla­lat munkája, van javulás a vezetés­ben, sok korábbi hibát sikerült meg­szüntetniük. Jó törzsgártíát alakítot­ta!: ki az évek során. A főépiiésveze- tőség területén munkálkodó 850 kő­műves, vasszerein, ács, kubikos es a műszakiak ma már jó kollektívát alkotnál:, eredményesen építik az uj Kazincbarcikát, az Újvárost. Most az a fontos, hogy a párt határozatának megfelelően, még mélyrehatóbban es sokoldalúbban foglalkozzanak a vés zteségid ő-tan ul ma nyozással es a munkások, az építők mindennapi problémáival. Ha így cselekszenek* munkájuk még jobb. még eredmé­nyesebb lesz. Szegedi László Tudományos kutatód Hornos működik a sárospataki Rákóczi-várban Nemcsak Borsodnak, hanem az országnak is egyik legszebb és leg­épebb varépítészeti remeke a sárospataki Rakóczi-var. Termeinek beren­dezése során az úgynevezett Lorántffy-szárnyon a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészeti kara kapott néhány szobát. Ezekben az egvetem kutatóállomást létesített, hogy a bölcsészettanhall- gatók — professzoraik irányításával — Sárospatakon és vidékén tudomá­nyos kutató munkát végezhessenek A Hegyalja, Hegyköz. Bodrogköz és a Hernád völgye felbecsülhetet­len öl gazdag anyagot szolgáltat a néprajzi ás a nyelvészeti kutatás sza­mára. A biológusokat a mintegy 100 ezer hold kiterjedésű erdorengeteg vonzza a maga változatos növény- és állatvilágával, míg a föld­rajzosokat a vidék sajátos telep ülésviszonyai, a geológusokat pe­dig a Zempién-hégysóg újabban feltárt ásványkincsei érdeklik. De a nagymúltú vidék történelmi emlékei, valamint a sárospataki nagy­könyvtár és a sátoraljaújhelyi levéltár értékes kéziratai szintén bősége­sen ellátják feldolgozásra váró anyaggal a fiatal tudósokat. A debreceni professzorok már megkezdték a tudományos ku­tató munkát Sárospatakon, s ennek eddigi eredményeiről és a további tervekről májusban kétnapos ankéton számolnak majd be. amelyet, a Rákóczi-vár lovagtermében rendeznek, ahol 253 évvel ezelőtt Rákóczi Ferenc tartotta az utolsó kuruc országgyűlést. lováhbi könyvtárakat Iclesitenek Miskolcon A városi tanács az elmúlt evekben létesített kilenc városi könyvtár mel­lett további ü.j könyvtárak létesítését határozta el. A második negyedév­ben két új könyvtár kezdi meg mii- södését. A rendkívül túlterhelt H. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkájá­nak megsegítése és az I. kerület la­kosságának jobb könyvtári ellátása érdekében a Déryné utca 5. sz. alatt, a Kamaraszínház épületében, a volt színészklub helyiségében nyílik meg a városi tanács központi könyvtára, amely már önkiszolgáló rendszerű, szabadpolcos kölcsönzési módszerrel fog működni. Ez megkönnyíti a könyvek kiválasztását, megkönnyíti az olvasók kiszolgálását is. A könyv- állomány' összeállítását kétéves mnn­Rövid utazásom alatt, amíg a Szovjetunió városait nézegettem, a szovjet emberekkel, a szovjet élettel ismerkedtem, sok apró epizódot hallottam a felszabadító baráti nép életének hétköznapjaiból. Ezek pz epizódok általában nem jelentősek, de küiön-külön is jellemzőek és ösz- szességükben egy markáns vonást képeznek a szovjet emberek életéről alkotandó portréhoz. Egy-két ilyen epizódot elevenítek fel az alábbiakban: A Komszomalszkaja Pravda című újság, a Komszomol központi lapja hasábjain a közel­múltban hosszú hetekig folyt a vita. A jobbára fiatal, Komszomol-korú olvasók százával és ezré­vel szóltak hozzá a vita anyagához. Nem csoda mert a téma érdekes, mindenkit, főleg minden fiatalt érdeklő volt: kell-e a ma emberének a zene, a művészet. Szögesen ellentétes álláspontok találkoztak a lap hasábjain a békés betűsorok­ban. Voltak, akik szinte a megszállottak heves­ségével védték a zene és a művészet létjogosult­ságát és azokat mindenek fölébe, illetve elébe helyezték, és voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a zene, a művészet ma már elavult valami, az atomkorszakban, az űrhajózás korában ezeknek nincsen jelentőségük, szükségtelen, az átmeneti, a fejlődési korból maradt esökevények. Termé­szetesen ez a két vélemény egyben a két szélső­séget is jelenti és semmiképpen nem ez volt a jellemző az olvasók ezreinek állásfoglalására. A hosszú vitát a lap szerkesztősége végülis egy diáklány véleményének elfogadásával zárta le. Hinnék az volt a lényege, hogy „a fiatal szerel­mesek nem lehetnek meg orgona nélkül”, vagyis a modem technika korában-, a gigantikus épít­kezések közepette vannak a léleknek is szükség­letei és ahogy az orgona illata nemcsak tarto­zéka, hanem ..segítője” a szerelemnek, úgy a zene és a más művészetek ápolása, a művésze­tekkel való mind szorosabb kapcsolat, az önmű­velés nemcsak „tartozéka”, hanem pótolhatatlan segítője mai és jövőbeli életünknek — szebbé, tartalmasabbá teszi azt. * A kővetkező kis eset igen jellemző a szovjet emberek egymás iránti segítőkészségére, és meg­mutatja, hogy a nagyon szórványos, olykor-oly­kor még felbukkanó, apróbb negatív foltokat mennyire semmivé zsugorítják az igaz emberség, ai. új. szocialista ember életének szép példái. Az eset tulajdonképpen nem új, de az Izvesz­Szovjet élet, szovjet emberek tija riportja útján most vált az egész Szovjet­unióban közismertté. „Idegen emberek” — ez a címe az Izvesztija riportjának, amely a tíz év A városi tanács székháza Moszkvában. előtti esetet eleveníti fel, hogy egy évtized táv­latából érzékeltesse a történetet kezdetét, meg­mutassa mai állapotát. A messzi Szibériában történt, egy kisebb városban. Egy családdal együtt élt az egyik há­zastárs fivére, aki súlyosan megbetegedett, mun­kaképtelenné vált, még a lakást sem hagyhatta el. A .család, a testvér mind türelmetlenebbül nézte a beteg családtagot, fokozatosan csökken­tette a gondoskodást. A beteg élete a rokoni kör­ben elviselhetetlenné vált. A fölöttük lévő lakók, akiknek semmi rokoni kapcsolatuk nem volt a beteggel, nem tudták elnézni ezt a méltatlan állapotot. Tíz évvel ezelőtt, a rokonok távollété­ben, azok tudta nélkül magukhoz vitték — mond­hatnánk: szinte magukhoz lopták — a beteget és azóta úgy ápolják és gondoskodnak róla, mintha családtag volna. Ök. az idegen emberek teszik meg azt. amit. a rokonoknak kellene, mert úgy érzik, nem idegenek, egy nagy családnak, a swyv.iei népnek a tagjai valamennyien. Nem írásos pa­rancs, nem hatósági rendelkezés késztette őket erre, hanem egy mindennél erősebb bate lom: a szovjet emberek, a szocialista ember öntudatából falsadó lelkiismeretesség, emberség. si: Ugyancsak a messzi Szibériában, a bracki erőmű építkezésénél történt a kővetkező eset. Borisz Gajmulin kommunista brigádvezetőt messze földön ismerték, brigádja híres volt nagy­szerű munkateljesítményeiről. Az egyik központi lap kiküldte; munkatársát, hogy riportot írjon Gajmulinról. Amikor az újságíró a hosszú utazás után az erőmű-építkezéshez érkezett, megdöb­bentő hír várta: Gajmulin brigádvezetőt súlyos baleset érte és a kórházba szállították. Már halálhírét is költötték. Egy év múlva az újságíró újra az erőmű építkezésénél járt és meglepődve látta a verseny­táblákon, hogy Borisz Gajmulin, az általa el­hunytnak hitt kommunista brigádvezető neve most is a versenytábla élén ékeskedik. Kitudó­dott, hogy Gajmulin állapota valóban súlyos volt a baleset után, a kórházba-szállításkor, de a gondos orvosi kezelés megmentette az életnek. Bár még ma is a kórházban fekszik, a brigádja továbbra is az ő neve alatt küzd az újabb és újabb munkasikerekért, úgy dolgozva, mintha brigádvezetőjük most is köztük lenne. Gajmulin már igen izgatottan várja fel gyógyulását, hogy visszatérhessen a brigádjához, a munkájához. Egyébként, felgyógyulása utáni első teendője a nősülés lesz. * Érdekes asszony Malinovszkaja, az egyik Kosztroma környéki nagy kolhoz elnöknője. akit a messze környék legjobb kolhoz-vezetői között emlegetnek. Ezernyi a gondja, igen szerteágazó a munkája és minden feladatát kiválóan telje­síti. A közelmúltban egy újságíró megkérdezte tőle, mi most a legfőbb gondja. A válasz meg­lepő volt: a kolhoz népi színjátszó csoportja Osztrovszkij „Vihar” című színművének előadá­sára készül. Az egyik főszerepet, ő vállalta. Azt szeretné mind tökéletesebben eljátszani. * Négy apró epizódot mondtam el a szovjet életből, a szovjet emberekről. Egyik sem „világ- szenzáció”. de úgy érzem, jellemzőek az- új, a szocialista emberre. Benedek Miklós ka előzte meg. ez idő alatt 100 e*n> forint értekben 4362 könyv gyűlt össze. Az állomány továbbfejlesztésé­re ebben az évben 60 ezer forintot lordítanak. Az ú j könyvtárban ide- J gennyelvii részleg is működik majd, 3513 idegennyelvű kötettel. Ugyan­csak új könyvtár lesz a vasgyári la- ! kónegyedben, a II. kerületben, a. vá­rosi kerületi könyvtár, a Kórház ut­ca 2. szám alatti fiúiskola épületé­ben. Ebben a könyvtárban jelenleg 70 ezer forint értékben, 2778 kötet várja az olvasókat és még ebben a* évben további 30 ezer forintot for­dítanak könyvbeszerzésre. — írj* j Gáspár Mihály városi könyvtárve­zető. oQo-- . b i Itüpgvüiés Óidon „Figyelem! Figyelem! Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy a Szovjetunióban — a világtörténelem­ben először — embert küldtek a vi­lágűrbe. Figyelem... Figyelem!...”-. Az Ózdi Kohászati Üzemek hangos híradójában hangzottak el tegnap reggel ezek a szavak és egyre többen várták lélegzetüket visszafojtva * nagy eseményről érkező legújabb hí­reket. A munkások a magasba dobálták örömükben sapkájukat, Az üzemekben röpgyűléseken mél­tatták a világtörténelmi jelentőségű > eseményt. A gyűlések résztvevői táv­iratokat szövegeztek, melyben a bu­dapesti szovjet nagykövetségen ke­resztül köszöntik a szovjet tudóso­kat, mérnököket, a szovjet népet es hős fiát, a világűr első utasát. Szombaton ülést tart a megyei tanács Szombaton. 15-én Miskolcon a me* gyei tanácsháza nagytermében 9 óra­kor ülést tart a Borsod-Abauj-Zcmp- lén megyei Tanács. Az ülés öt napi­renddel foglalkozik. Dr. Bodnár Fe­renc vb. elnökhelyettes elsőnek » megyei pártbizottság és a megyei ta­nács február 8—9-i együttes ülésén hozott határozatának menetközben! végrehajtásáról tart előadást. Az 1960. évi községiéilesztési tervek tel­jesítésének értékelésével — az 1961. évi feladat végrehajtásának jóváha­gyásával dr. Tóth István elvtárs, vb- elnök foglalkozik előadásában. A további napirendi pontok: Az 1961* évi költségvetés megtárgyalása és jóváhagyása, a szőlő- és gyümölcs- termelési. tanácsi rendelet terveze­tének jóváhagyása, végül szervezeti kérdések. A napirend után a tanács­tagok kérdései, bejelentései követ­keznek,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents