Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Kedű, 106t. április 1L Ma kezdődik az Eichmann-per A kubai nép megvédi a forradalmi rendssert Castro beszéde Jeruzsálem Koncsek László, az MTI különtu- dósitója jelenti: Április 11-én,i kedden reggel meg­kezdődik Jeruzsálemben a nagy ér­deklődéssel várt per. Hatmillió em­ber hóhérh, Adolf Eichmann áll bí­rái elé. Hogy mit várnak az emberek a pertől, arról ízelítőt kaptam az Iz­raeli Antifasiszta Harcosok Szerve­Jeruzsálem (MTI) A Reuter hírügynökség az alábbi ' ismertetést közölte a kedden meg­nyíló Eichmann-per „főszereplőiről”: Az áldozatok: hatmillió zsidó, aki­ket a nácik 1939 és 1945 között Euró­pában agyonlőttek, halálra kínoztak, vagy gázkamrákban pusztítottak el. A vádlott: Adolf Eichmann SS ‘fő­csoportvezető (ezredes) és a Gestapo zsidó ügyekkel foglalkozó osztályá­nak vezetője volt. A bíróság tagjai: Mose Landau, a bíróság elnöke, danzigi születésű, Londonban végezte el az egyetemet és 1933-ban emigrált Németországból. Az izraeli legfelső bíróság legfiatalabb tagja. Benjamin Halevi, a jeruzsálemi körzeti bíróság elnöke. A német- országi Weissenfels an der Saaleban született, 1933-ban végezte tanulmá­nyait a berlini egyetemen és még ugyanabban az évben emigrált Né­metországból. Jichak Raveh, a tel-avivi körzeti Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratot intézett az Afrikai és Ázsiai Népek Szolidaritási Tanácsa 4. ülésszakának elnökéhez. A szovjet kormányfő táv­iratában kifejezi azt a meggyőződését, hogy ez az ülésszak tovább erősíti a két kontinens szabadság- és béke­szerető népeinek egységfrontját. Nyikita Hruscsov) rámutat, hogy a bandungi értekezlet nemes eszmé­nyeit ma már emberek százmilliói tették magukévá. Az afrikai és ázsiai népek szolidaritási mozgalmának leg­főbb célja éppen ezeknek az eszmé­nyeknek a, megvalósítása. A szovjet kormányfő távirata be­fejező részében kijelenti, hogy a Szovjetunió hűséges barátja, szilárd zetének ötödik és hozzá tehetem, izzóhangulatú kongresszusán. A felszólalók nemcsak a jogos megtorlást követelték, hanem az újjáéledő embertelen fasizmus egészének elítélését is. Követelték a „barna pestis” bacillus- hordozóinak, a ma is bujkáló, vagy vezető állásban lévő kis- és nagy Eichmannok, köztük elsősorban Hans Globke ártalmatlanná tételét és fe­lelősségre vonását. támasza az igazságos harcot folytató ázsiai és afrilcai népeknek. (MTI) ---------ooo--------­A laoszi lázadók hadserege menekül Laosz déli részén, Paksane vidé­kén a lázadók hadseregének egy része fegyverét eldobva menekült a Mekong folyó túlsó partjára, Thai­földre — közli a Reuter bangkoki ér­tesülések alapján. Az Üj-Kína hírügynökség más­részt a laoszi rádiót idézve jelenti, hogy a lázadó hadsereg 23 osztaga két századparancsnokkal Luang Pra- bang közelében átállt a hazafias erők oldalára. 3E« A kongresszus halált követelt Eichmannra, tiltakozott Nyugat-Né- metország atomfelfegyverzése ellen és követelte a Nyugat-Németországba irányuló izraeli fegyverszállítások megszüntetését. A tömeg tiltakozott Eichmann védőjének, dr. Robert Servatiusnak kihívó magatartása el­len, aki a jeruzsálemi pert a nürn­bergi per revíziójára szeretné fel­használni. Soha többé fasizmust! Álljunk útjába az újjáéledő fasiz­musnak, a nyugatnémet militariz- musnak! — ezt követelte a kongresz- szus befejezése után a többezres tüntető menet Tel Aviv utcáin. A perre különben minden elő­készület megtörtént. Eichmannt átszállították Jeruzsálembe, ed­digi börtönéből, az Ij ar-táborból. A tárgyalás színhe­lyéül a jeruzsálemi Beth Haam nép­házat választották, amely most ké- szült el. Az első esemény a vadonat­új épületben az Eichmann-per lesz. Amióta Eichmannt átszállították Je­ruzsálembe, és a népház közvetlen közelében erre a célra berendezett különleges börtönben őrzik, nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket rendeltek el. Az épületet magas drótkerítéssel vették körül, amely a népház főbejárata előtt az úttestet is lezárja és csupán a túlsó oldal járdáját szabadítja fél a gyalogos- forgalomnak. Éjszaka fényszórókkal világítják meg az épület környékét. Min­denütt megerősített, fegyveres őrség áll: a kapuknál, az udvarokon, a Beth Haam és a környező házak tetején is. A járműforgalmat más utcákra terelték. Az épületbe négy kapun keresztül lehet közlekedni. Az újságírók és a per hallgatói a 4-es kapun közlekednek. Benn jár­tam már a Beth Haam-ban, s ma­gam is tapasztaltam a megszigorított intézkedéseket. A 4-es kapun keresz­tül egy drótkerítéssel lezárt udvarra kerültem, ahol egy ruhatárban le kellett adnom fényképezőgépemet: majd egy fülkébe vezettek — hosszú sorban álltak egymás mellett —, ahol egy rendőr megmotozott, nincs-e nálam fegyver. A fülke hátsó olda­lán léphettem be ezután a népház területére. Az épületben még dol­goznak, az utolsó simításokat vég­zik. A posta, a sajtószoba és a sajtó- szolgálat vasárnap óta működik. A tárgyalóteremben áll már-á bivói emelvény, Előtte „valamivel alacso­nyabban a vád és a védelem helye és természetesen a balsarokban el­helyezett vádlottak padja, Eichmann acélból, és golyóálló üvegből készült 1 kalitkája. Havanna (MTI) Fidel Castro, kubai miniszterelnök vasárnap este televíziós beszédet mondott. A kubai kormányfő hangsúlyozta, hogy az országra kényszer!lett elszi­geteltség korszakában hősi harcot kell folytatni és ezt; a kubai nép meg is teszi, bármely helyen és bármely pillanatban, amikor a behatolók megjelennek. — Azok az emigránsok — han­goztatta Castro —, akik azt hiszik, hogy meg tudják dönteni a kubai forradalmi rendszert, elvakultak, nem látják a néptömegek aktivitá­sát. Csak az imperialista propaganda tud illúziót táplálni rendszerünk megdöntéséről, mert nem veszi tudomásul, hogy a kubai nép még nem fejtette ki mindazt az Az AFP és az AP egybehangzó jelentése szerint; a Gizcnga vezette törvényes kongói kormány kairói diplomáciai képviselete vasárnap nyilvánosságra hozta azt a március 31-1 kormányrendeletet, amely meg­fosztja Kaszavubut köztársasági el­nöki tisztségétől és a köztársasági- elnöki hatalom gyakorlását a Stan- leyvilleben alakított elnöki kollégium­ra ruházza át. A kormányrendelet ér­vénytelennek nyilvánítja mindazokat az egyezményekét és szerződéseket, amelyeket Kaszavubu 1960. december 5-e óta aláírt. Leszögezi, hogy Kongót az Egyesült Nemzeteik ( Szervezetében Párizs (TASZSZ) Az AFP jelentése szerint Kabinda portugál gyarmaton, amely a volt Belga és Francia Kongó között fek­szik, véres összeütközések voltak az afrikaik és a portugál katonaság kö­zött. A portugál gyarmati hatóságok letartóztatták több afrikai, törzs vezé­rét, ezek további sorsa ismeretlen. Ka­binda afrikai lakossága nagyarányú tüntető felvonulást szervezett. A por­tugál katonák tüzet nyitottak a békés tüntetőkre és 73 személyt megöltek. A portugál kormány Angolában is fokozza katonai intézkedéseit. energiát, amelyre képes, ha «* szükségesnek mutatkozik, A kubai miniszterelnök ismét ki­fejtette tervét, amelynek alapján le» győzik majd a felmerülő nehézsége­ket és amely biztosítja a minimális szociális vívmányokat. „Csökkentenünk kell a devizaki­adásokat és le kell mondanunk egyes árucikkekről, — de az ellenünk al­kalmazott blokád és az agresszió« veszély ellenére biztosítani tudjuk a népnek ru­házatát, élelmezését, gyógyszer­ellátását, nevelését és szórako­zását — mondotta.” Castro a katolikus egyház maga­tartásáról szólva ismét megállapí­totta, hogy az mindig a reakció mel­lett, az Egyesült Államok oldalán állt és szembehelyezkedett a fórra- | dalmi rendszerrel. és általában külföldön csalj? Kanza képviselheti, akit ebben a /tisztében annakidején a törvényes kongói par­lament is megerősített. A rendelet a. többi között kifejti, hogy Kaszavubu * visszaélt; elnöki tisztségével és meg- I szegte az ideiglenes kongói alkot- \ many előírásait, beleegyezett: Kongó szetdarabolásába és a törvényes kon- J gói parlament feloszlatásába. Ugyan­csak törvénytelenül járt el akkor is^ í amikor felmentette tisztségétől Lu- j mumba miniszterelnököt és elutasí- j tóttá a parlament összehívására elő- j terjesztett javaslatokat Az AFP lisszaboni jelentése szerint Angola kormányzója elhatározta, j hogy Luandában és Angola más nagy | városai közelében nehéz Idkhajtásod ; repülőgépek indítására és fogadására alkalmas betonpáíyákat építenek. A Luandában végrehajtott tömeges j házkutatás során a portugálok több mint száz „gyanús” afrikait letartóz­tattak. Április 9-re virradó éjszaka ; Luanda külvárosaiban megjelentek a j portugál páneélkocsik és a katonai í egységeket is megerősítették az afri­kaiak „megbékítésére”. (MTI) Bíróság, vádhatóság — védelem bíróság bírája. A németországi Aurichban született, Hitler' hátalom- rajutása előtt tagja volt a berlini magisztrátusnak, majd 1933-ban emigrált. A vádhatóság képviselői: Gideon Havener, I960, júliusa óta izraeli főállamügyész. Jacob Baror és Gabrel Bach fő- államügy észhelyettesek. Jacob Robinson, a vádhatóság jogi tanácsadója. (Robinson a nürnbergi perek idején Jackson amerikai bíró rendkívüli tanácsadója volt.) A védelem képviselői: Robert Servatius, kölni ügyvéd, aki a megbízást Eichmann Ausztriában élő családjától kapta. Servatius a nürnbergi perben a hírhedt náci kényszermunkatáborok egykori főnö­kének, Fritz Sauckelnek volt a védő-. ügyvédje. Dieter Wechtenbruch nyugatnémet ügvvéd. ­Mendel Scharf izraeli ügyvéd, aki az izraeli perrendtartást illetően látja majd el tanácsokkal a védelmet. Hruscsov távirata az ílfre-irsiai Szolidaritás! Tanács 4. ülésszakára! elnökéhez A törvényes kongói kormány megfosztotta elnöki tisztségétől Kaszavubut Adolf Eichmann, *k ’Sf lom” egykori SS obersturmbann- führere, Hitler és Himmler jobbke­ze, a hírhedt Reinhard-akció vezető­je, 6 millió ártatlan gyermek, nő és férfi gyilkosa, ma ott ül a vádlottak padján. A vádlottak padja azonban ezúttal nem egyszerű pad, nem egy­szerű szék, hanem a .jeruzsálemi Béth-haam — Népház — dísztermé­nek közepén elhelyezett, golyóálló üvegből készített, mikrofonokkal és hangszóróval felszerelt üvegszek­rény. Mert a vádlott, Adolf Eich- mann nem egyszerű, megtévedt gyil­kos, aki meggondolatlanságból, vagy pillanatnyi elmezavar hatására ölt, oltott ki ártatlan életeket. Nem. Az ő személyében most, tizenhat esztendő távlatából, ismét egy eszeveszett ha­talom, a világot egykor háláira ítélni akaró náci fasizmus áll a népek íté­lőszéke előtt. A hitleri fasiszta háború többtiz- miilió áldozata közíil, az alapos és rettenetes vádirat alapján, Eichmann „csak” hatmillió kioltott életért fe­lelős. De ez a hatmillió ember, tizen­hat ország faji ' üldözöttje, hadifog­lyok, kommunisták, rettenetesebb módon pusztultak el, mint az egy­kori. eretnek-máglyák, mint az ókori „nagyszínházak” áldozatai. Ezt a hatmillió nőt, gyermeket, férfit minden kimondott vád, minden bí­rói tárgyalás nélkül pusztították el. Olyan körmönfontan, olyan ocsmány módon, hogy magát a gyilkolás mód­ját még maguk a gyilkosok sem ne­vezték meg. Több mint ezer náci i v,műszó” tanúsítja, hogy az ausch­witzi, birkenaui, mauthauseni ha­lálraítélt deportáltak listáján, az írásban kiadott parancsokon ilyen szavak szerepelnek: „különleges el­bánásra”, „szanatóriumba”. És a „különleges elbánás” tarkónlövést. a „szanatórium.” gázkocsikat, majd később gázkamrákat jelentett. A „fürdő” pedig egyenlő volt a legret­tenetesebb ciángáz-halállal. S az ár­tatlan milliók ..nagyüzemi likvidá­lásához” az emberanyagot a hírhedt SS-alezredes: Adolf Eichmann szál­lította. Ki, milyen ember™* Mő, embernek egyáltalán nem ne­Hatmillió ember gyilkosa Áss Eichmann-per első napjára vezhető Adolf Eichmann? Először báb volt. Egy idióta-szülte eszme, az „Übermensch” náci-fasiszta eszme hű kiszolgálója, akit mint hűséges ku­tyát, vérebet egyetlen szóval uszít­hattak gazdái: ölni, gyilkolni, némi konc reményében. Később azután értelmi szerző is. A gyilkosságok kü­lönböző új módszereinek, a deportá­lás egyre gyorsabb lebonyolításának értelmi szerzője és gyakorlati meg­valósítója. Csalt, rabolt. Milliókat, milliárdokat harácsolt és lopott ősz* sze az SS dorbézolásaihoz. Azután az anyagiaktól megfosztott, megzsa­rolt milliókat „szanatóriumba” küld­te, hogy ne maradjon egyetlen szem­tanú, egyetlen vádló sem. Azonban maradt: egy egész, békében élni, há­borúk, rettegés nélkül élni akaró vi­lág. Eichmann tizenöt esztendővel ez­előtt elkerülte a háborús főbűnösök nürnbergi ítélőszékét. Ott, akkor, 1946. október 16-ának hajnalán kel­lett volna lakolnia bűneiért,. Keitel- lel, Hans Frankkal, Ériekkel, Sfcrei- cherrel, Rosénberggel együtt. Azon­ban Eichmann elkerülte az akasztó- fát. Tizenöt esztendeig bujkált. Am nincs az a rejtekhely, nincs az a dzsungel, amely élete végéig rejteket nyújthatna milliók gyilkosának. Nincs az a hely e földön, ahová ne érne el a népek igazságának elégté­telt követelő kiáltása. Eichmannt közel egy évvel ezelőtt, 1960 májusá­ban Argentínában leplezte le az iz­raeli hírszerző szolgálat. S ma ott ül a golyóbiztos üvegszekrényben. Kell ez a „ketrec”. Kell, mert a vá­doló világ, a vádoló százmilliók ízek­re szednék szét a gyilkost. S kell, mert Eichmann védekező szavai még számos, ma is szabadlábon, vezető politikai beosztásban élő gyilkosról, háborús bűnösről ránthatják, s ránt­ják le a leplet. S ezek könnyen ki­olthatnák a gyilkos életét, hogy be-' léfojtsák a nem kívánt szót. Mert hiába telt el hosszú tizenhat eszten­dő a rettenetes idők, a rettenetes öl­döklés után. Az évek nem tudják íe- * ledtetni a hajdan élni annyira sze­rető, annyira vágyó milliók utolsó sóhaját. mi lesz az ítélet, bár Nem tudni a vádak a büntetés nem lehet más, mint ha­lál! Nem, nem elégtétel ez, hiszen hatmillió kiontott ártatlan életért egyszerűen nincs megfelelő elégtétel. Az erőszakkal, elrabolt, az életből el­rabolt évek, a meg nem ért tavaszok, a valóra nem váltott remények, a meg nem valósíthatott nagyszerű tettek többé semmivel sem kárpótolhatok. Ám a gyilkos számára nincs ment­ség, nincs egyetlen elfogadható, men- tegetődző szó. Eichmann tagad. Eich­mann mentegetődzik. A maga bűneit már nem élő és még élő háborús bű*- nősökre igyekszik áthárítani. Csak amikor elébe teszik a dokumentu­mokat, a sajátmaga kiadta utasítá; sokat, amikor szemtől-szembe áll a tanúkkal, akkor döbben meg, de még ezt is cinikusan teszi. Nem, nem érzi magét bűnösnek a deportálásokban, a lengyel és cseh­szlovák deportáltak elpusztításában, a. 400 ezer ártatlanul elpusztult ma­gyar deportált életének kioltásában. —- Mindezt parancsra tettem, fel­sőbb utasításra — mentegeti magát Adolf Eichmann. Pedig közel két év­tizeddel ezelőtt, másként beszelt. Másként beszélt, amikor Magyaror­szág német megszállása után Endre László és Baky T-ászlé nyilas állam­titkároknak, mint a „zsidókérdés végleges megoldásának teljhatalmú megbízottja”, kiadta a megfelelő utasításokat. Másként, amikor Fe- renczy csendőralezredesnek kiadta a „lebonyolítás” parancsát. Sőt mást mondott Joel Brandtnak, a budapes­ti zsidóság képviselőjének is, amikor meghivta, hogy az aljas módon ki­tervezett és természetesen a csalás talajára épült „emberkereskedelem­ről” tárgyaljon vele. Mit is mondott akkor Eichmann? Erről Dieter Wis- lieeny, Eichmann jobbkeze számolt be a nürnbergi, per során: feTudja, ki vagyok én? kérdezte Eichmann. — En bonyolítottam 1c a zsidó-akciókat, a birodalomban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és most Magyarországx-a került a sor. Azért hivattam önt, hogy üzleti ajánlatot tegyek. Megállapítottam, hogy önöknek még nagy anyagi le­hetőségeik vannak. Hajlandó lennék önöknek egyelőre egymillió Zsidót eladni. Az .összes zsidót nem adom el maguknak, annyi pénzt és árut úgysem tudnának felhajtani...” íme néhány sor, néhány szó. Eich­mann pénzért árulta az emberéletet, mint holmi árut. De természetesen, miután a pénzt, mázsaszám az aranyékszereket átvette, nyugodtan folytatta tovább a deportálásokat. Hatvan-nyolcvan embert zsúfoltatott egy-egy vagonba,, majd amikor nem volt már elég szerelvény, télidőn gyalog indított el ezreket a halállá- bőrűik felé. Nem, ezeket a tetteket, ezeket az aljasságokat nem lehet le­tagadni, ezekre nincs és sohasem lesz mentség! Az Eichmann-per v^Sfel’’vi­lágszerte. Százmilliók állnak vádló­ként a golyóbiztos üvegketrec körül, s Eichmannak ebből a ketrecből néni lehet menekvése. De csak Eichmann bűnös tette, csak a 16 évvel ez­előtti, jelzővel szinte már nem is il­lethető embermészárlás-e ma Jeru­zsálemben a vádpont? Nem, sokkal több. ennél! Eichmannt a náci fasiz­mus, a náci militarizmus, az über- mensch-eszme ültette egykor .a „telj­hatalmú megbízotti” székbe. Az az eszme, amely Nyugat-Németország- ban, Bonn berkeiben ma újra nyíl­tan fenyegeti Európát és az egész világot. És ma, tizenhat évvel a bor­zalmas második világháború befeje­zése után,- ez az Eichmann*per is­mét hatalmas felkiáltójelként idézi fel Hitler és társai borzalmas gaz­tetteit. Az Eichmann-per vádiratá­nak felolvasása közben, a szörnyű naook idézése közben száz- és száz- , millió ember gondolatában támad I ezernyi kérdés, és a kérdésekre az * elmúlt évtizedek adták és a mai vi- í lághelyzet ad félreérthetetlen vá­laszt. S ezek a válaszok nem meg- ' nyugtatók, hanem nyugtalanítók. Ki segítette, ki támogatta egyko­ron a hitleri, fasizmust, a militariz- j must? Ki tette katonailag erőssé és í ki kívánta a Kelet, a Szovjetunió el- I len uszítani az egykori eichmanno- kat? Nyugat, csak Nyugat. Az amo | rikai, az angol konszernek, szindi- j kátusok? És ki fegyverei ma fel a legkorszerűbb fegyverekkel az új : nyugatnémet hadsereget? Ki ad anyagi tápot a revansizmus egyre j erősödő szelleméhez? Ki állította talpra az elmúlt évekberua rrülita- rizmust? A Nyugat, az amerikai tő­ke. Az Eichmann-per újra felidézi azt, amit volt, ami már elmúlt. És a gondolatpergette filmkockákon ott j ül a megtörtént, a valóságban átélt, •: látott borzalom. Ott tükröződik ; mindaz, ami öt rettenetes esztendő ; leforgása alatt történt. A gondolatsor azonban nem zárul le az emlókidézéssel. Nem, mert a Wehrmacht helyett ma Bundeswehr van, s azok közül, akik a Wehrmach** tot erősí tgették, sodrán ma a Bundes­wehr! szervezik, irányítják. Végérád* menyében csak a cégtábla változott; j maga az „üzlet” a régi maradt. A régi szellemben, a réf/i pénzemberek \ támogatják. S mi volt. amikor 1939- ben elindult a szörnyű hitleri-gépe- •, zet? Ezt újra felidézi az Eichmann- . ner. De mi lesz. ha ma. a korszerű í felverek birtokában elindulna újra a Wehrmacht helyett a Bundeswehr? Hánv millió embert pusztítanának, ei cinikusan az új eichmannok? lp,ent ezek a tények, ^do! latok azok, amelyek ma, az Eich» j munn-per során százmillió szívben; • agybán ébrednek és kell hogy ébred­jenek. Eichmann bizonyára elnyeri méltó büntetését, azonban óriási kö­vetelményként ott él az egész embe­ris« előtt: megakadályozni, hogy új eichmannok nyerhessenek „teljha­talmú megbízotti” címet és széket ott; ahol ébred, éled a hitleri szellem; Bonn berkeiben. Ennek megakadá­lyozására ma már megvan az erő. a szocialista világrendszer, a békéért harcoló százmilliók ereje. Barcsa (SSAétr Portugái-Áfrika kitörni készülő vulkán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents