Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

4 ESZAKMAGTARORSZÄtt Szemfari. imt. ÄurtMs 1 Pisi? «2 udvar réme. Virgonc, szeles, pajkos- saga. szinte nem ismer határt. Ha valamilyen hátborzongató sziu-indi- án üvöltés visszhangzik végig a boltíves folyo­sók alatt, biztosra vehe­tő, hogy Pisti a közel­ben van, s vagy ö, vagy valamelyik ..áldozata” űzi el az egyébként nyu­galmas csendességet. Néha azonban — ez persze igen ritka eset — meglepően illedelmes, udvarias, szófogadó is tud lenni ez az „ötéves. partiképes fiatalember.” Pisti ugyanis így szokott bemutatkozni: Horváth Pisti, ötéves, partiképes ’ fiatalember vagyok. Élénk fantáziája felnőt­teket megszégyenítő szélsőségekre ragadja. Egyszóval eleven, mint tíz kicsi ördög és okos, annyira, hogy nem lehet rá haragudni semmiféle csinytevéséért, mert mindent „megmagyaráz.” Hát ilyen udvarias, illedelmes most is, már napok óla. Eleinte való­sággal aggódtunk érte, vajon nem beteg-e? Édesanyja persze mind­untalan nyugtatgatja az udvart, hogy nem, szó Nyuszilesen se róla, Pistinek semmi baja nincs, csupán azért ilyen jó, mert várja a Nyuszit. Ja, az más! — bólogattunk, s vártuk, hogy Pisti — akinek egyébként szokása, hogy a különböző ajándéko­zási kampányok előtt kikéri az udvar vélemé­nyét, 'szigorú titoktartás melleit persze, és egyen­ként — most is megje­lenik, hogy keresztkérdé­sek ostroma alá vegyen bennünket a Nyusziról. De hiába. Pisti továbbra is csen­des volt, udvarias és il­lemtudó. Es nem jött. Aggasztóan tartózkodóvá vált. Mit legyen az em­ber, amikor furdalja a kíváncsiság, vajon mibe töri fejét ez a lurkó, miért nem érdeklődik? Ha a hegy nem megy, Mohamed kénytelen el­indulni hozzá. Ezért a napokban meginvilállam Pistit egy lekváros ke­nyérre. uzsonnára, mi­vel tisztában vagyok vele, hogy ennek nem tud ellentállni. Jól számítottam. Pisti jött és én győztem. Ez pedig igy eseti: Kentem, kenegeltem nagy nyugalommal a kenyeret. Nem a szoká­sos karéjt szeltem le, csupán a felét, vagy tán annyit sem. Míg máskor egy perc alatt készen volt az uzsonna, most tíz percig babráltam vele, figyelve Pistinek egyre jobban csillogó szemét, s nagyokat nyelő ádámcsutkáját. — Te, Pisti — fordul­tam hozzá hirtelen, — tulajdonképpen mit gondolsz? Jön hozzád a Nyuszi? Pisti elkapta tekinte­tét a lekvároskenyérről, szája szöglete lebigy- gyedt, arca merevvé, durcássá változott. — Nem is kell, hogy jöjjön! — dobbantott nagyot. — Neem?! Dehát... te, Pisti. Tudod te. hogy mit beszélsz? Mi van veled? Pisti arca ekkor már sírós-pityergössé válto­zott, s hiába nyújtogat­tam a megkent kenye­ret, csak nehezen, kény­szeredetten. vette el. — Igen! Tudom. Es azt is tudom, hogy a Nyuszi nem hoz semmit. Sem­mit nem hoz. És nem is igaz, hogy a Nyuszi tud. hozni valamit, mert én aztat láttam. Mindig fi­gyeltem a Dani bácsinál, ahol az a sok-sok Nyuszi van. És egy se nem tojt tojást. És mégis, az én anyukámnak a szekré­nyében már láttam., hogy van tojás. Pedig aztat biztosan nem az a. Nyuszi iojta. amelyik olt van a Dani bácsinál. Pe­dig az van a legköze­lebb ... Pisti elcsendesedett, csak hüppögött, nagyo­kat harapva a lekváros kenyérbe. Aztán míg a második szeletet kentem neki, most már jó nagy karéjt, ő elgondolkodva fordult hozzám: ■— Mondd csak?! Lehet az, hogy azokat a tojáso­kat, ott a szekrényben, az a Nyuszi iojta, ame­lyik mellettük van?... Hál persze! — ragyogott fel ismét a szeme. — Csokoládé Nyuszi, csoko­ládé tojás! Hál nem igai. ?. . . (róva) cAz ölüCUők HAN ÜÄ 15 ÉV EBBEN a tanévben ünnepeljük a Magyar Üttörők Szövetsége megala­kulásának 15. évfordulóját. A7. úttörő- csapatokat azért alakí­tottuk, hogy a párt célkitűzéseinek szellemében nevelje az iskola vala­mennyi tanulóját, mindezt színesen, sokoldalúan. Az iskolai nevelésnek központi kérdése, hogy a tanulókat az életre készítse fel. Ez mind célja az úttörő mozgalomnak is, csak ezt nem csupán az iskola falain belül kívánja érvényre juttatni, hanem az iskolán kívül is. Természetesen csa­pataink munkájának előterében a ta­nulmányi munka, az iskolai rend és fegyelem segítése áll. Különös gond­dal, speciális módszerekkel segítenek a szocialista hazafiságra, a párt sze­retettre való nevelésnél, a gyerme­kek közösségi vonásainak kialakítá­sánál, hozzájárulnak az iskola és a társadalom kapcsolatának elmélyíté­séhez. SZÖVETSÉGÜNK munkáját az út­törő élet próbakövetelményei foglal­ják rendszerbe. Ez biztosítja úttö­rőink számára, hogy feladataikat irá­nyítva végezzék, segítsék az iskolát feladatai megvalósításában, járulja­nak hozzá környezetük átformálásá­hoz, falujuk forradalmi átalakulá­sához. Csapataink munkájának főprog­ramja a jubileumi évben is a köte­lező úttörőpróbák követelményeinek teljesítése, az úttörő élet törvényei­nek betartása. E követelmény-rend­szer elmélyítésére szolgál a -„Forra­dalmi nyomolvasó mozgalom”. A forradalmi nyomok, az íratlan törté­nelem kutatása során úttörőink meg­ismerkednek a Horthy-rendszer gyer­mekeinek sorsával, összehasonlítást tesznek a ma és a múlt között. Nyomolvasói munkájuk során felku­tatják csapatuk alakulásának idejét, körülményeit és történetét. Megis­merkednek a csapat alakítóival, volt úttörőivel, akik ma már az élet fon­tos posztjain dolgoznak. NYOMOLVASÖI munkánknak szép eredményei vannak. Akik nem tudják élőszóval elmondani, azok fényképes levélben számolnak be életük és munkásságuk történetéről. Ezekből a pajtások nagyon sokat tanulnak, jellemük, erkölcsi, politi­kai szemléletük formálódik. Sajnos, pajtásaink nyomolvasói munkájuk során több olyán esettel találkoznak, hogy a kérdezettek saját gyermek­éveiket sem úgy ismertetik, ahogy volt. hanem azt megszépítik. PÁRTUNK gyermekmozgalma te­hát nem a játéknak élő mozgalom, hanem játékos, színes, romantikus eszközökkel, egy nagy cél, a kommu­nista ember kinevelésén fáradozik. Támogassa hát a társadalomnak min­den rétege pajtásainkat abban, hogy méltóan élhessék úttörő életüket és ünnepelhessék 1961. június 2-án a Magyar Üttörők Szövetsége születé­sének 15. évfordulóját. Nagy Bertalan encsi járási úttörő titkár Hidegvízkúra Én még ilyet eddig nem láttam, nem hallottam, de most saját sze­memmel győződhettem meg róla, hogy milyen széles, milyen színes, milyen alkotó a kislányok fantá­ziája. Ügy tizennégytől tizen­nyolcig. Adva van. egy nagy. zsibongó, zsúfolt terem, telisteli szép lányok­kal és fiúkkal, hogy szinte megszé­dül az ember, ha körülnéz. Ilyen körülmények között nem is csoda, ha a kislányok egy kicsit kimele­gednek, hiszen mondanom sem. kell, hogy a. táncolás csaknem megállás nélkül folyik. A folyosó végében, a vízcsapnál elég nagy a tömörülés, felkerült, piros arcocskájukat hütö- getik a lányok. S akkor az egyik igen-igen f urcsa dolgot művel. Lekapja a karcsú tű­sarkút, zsupsz — be a vízcsap alá. Társnője ijedten kérdi: — Mit csinálsz? — Mit-mit! — a feketeszemű mérgesen lottyantja ki a cipőjét, mint valami poharat. — Ostoba fe­jemmel. ilyenkor húzok fel új cipőt, valahogy csak ki kell tágítanom! És odatartja a hidegvizkúrúnak a másikat is. (—ma) He ly t á 11 í u n k A Mályí Téglagyár dolgozóinak az idén több, olcsóbb és jobb minőségű árufajtákat kell gyártaniok, mint ta­valy. Év elején azonban a kötélpá­lya javítása miatt egy teljes hóna­pig szünetelt a gyártás. így az első negyedévi tervet lényegében két hó­nap alatt kellett: teljesíteni. A kötél­pálya helyreállítása után napról- napra. emelkedett a termelés és már­cius 9-én a nyersgyártásnál már el­értük a száz százalékot. munkájával, az elmúlt évben dforí eredményekkel es azzal, hogy a ne­hézségek ellenére, ebben a negyedj évben is, minden tekintetben helyt­álltunk. Bajári László, Mályl Április 4 tiszteletére Dolgozóink a kemence-munkáknál is szép eredményeket értek el, már­cius 29-re behoztuk a lemaradást és esedékes tervünket 104 százalékra teljesítettük. Március 29-e emlékeze­tes marad számunkra azért is, mert ezen a. napon fizettük a múl-t évi jó munka eredményeként a 21 napos nyereségrészesedést. Büszkék va­gyunk arra a 19 dolgozóra, akik a felszabadulási ünnepségen veszik át a ..Kiváló dolgozó” jelvényt és okle­velet. Úgy érezzük, joggal büszkél­kedhetünk vállalatunk dolgozóinak A biikkmogyorósdi v,JószcrencséF* Termelőszövetkezet tagjai nagy igye­kezettel láttak hozzá a tavaszi mun­kákhoz. Azt tartják „amit ma meg­tehetsz. ne halászd holnapra” —■ ezért minden percet kihasználnak^ hogy idejében földbe kerüljön a mag. Vállalták, hogy április 4 tiszteletéra elvégzik a tavaszi vetéseket. Vállalá­sukat. már március 27-re teljesítet­ték. Ezt az eredményt úgy érték bogy a termelőszövetkezet nő tagjai­nak szabad idejükben rendszeresen segítettek iparban dolgossó férjeik is. Nagy József Bükkmogyorósd Száll a dal A kazincbarcikai városi énekkart nyolc hónappal ezelőtt szervezte meg a nőta- nács. Azóta már két­szer szerepeltek a város dolgozói előtt. Az énekkar tagjai, Szabó Elemér veze­tésével, most szorgal­masan készülnek az áprilisban megtartan­dó megyei dalostalál­kozöra. Eddigi sze­replésük azt bizonyít­ja, hogy az énekkar szép fejlődést érhet cl, különösen, ha ki­alakítják a törzsgár­dát és még több fia­talt vonnak be a munkába. Úgy terve­zik, hogy a megyei dalostalálkozón kí­vül, több termelőszö­vetkezeti községbe is ellátogatnak. A négy­szólamú vegyeskart Szabó Elemér nagy szakmai tudássalt lelkiismeretesen, ve­zeti, s azon .fárado­zik, hogy az együttes színvonala állandó­an emelkedjék. ■ Misán György Kazincbarcika Teljesítettük tervünket A becskeházi Népakarat Tsz tagjai szorgalmasan dolgoznak. Vetési ter­vüket. március 25-én teljesítették. 70 hold búzát, 44 hold árpát és 26 hold zabot vetettek el. A mag szépen csí­rázik, s a napos domboldalakon már ki is kelt. A termelőszövetkezet tag­jai a tavaszi kalászosok .elvetése után a cukorrépa ültetéséhez kezdtek, amelyből hat holdat le is szerződtek. Kihordják a trágyát is. A szántóföldi munkákon kívül megkezdődött az építkezés is. A ser- tésólakhoz és a ku kori c ászár í tó hoz szükséges fának a felét már kiter­melték. Szükségük volna még mint­egy 17 köbméternyi fára. A termelő- szövetkezet vezetőitől sok hasznos napot rabol el az engedély után va­ló járkálás, Tcrnei Ernő, Bccskchazc. Dolgozók vizsgáján — AZ ÁVASI KILÁTÓ építésére meghirdetett tervpályázaton X. díjat nyert tervet áttervezik. Az átterve­zést az teszi szükségessé, hogy olyan épületet kívánnak emelni, melyen a televízió erősítőállomás is elfér. öthónapos tanulás és egy végig drukkolt vizsga után fáradtan, de a jól végzett munka örömével állt. ti­zenhat dolgozó a vi'lmányi általános iskola tantermében. Az esti tagozat végzős tanulói vették kézhez dr. Pásztor Sándor tanulmányi felügye­lőtől a bizonyítványt. Igen örvende­tes, hogy a nehéz munka mellett mindenki szorgalmasan tanult, senki nem bukott meg, sőt betten kitűnő bizonyítványt kaptak. Az osztály ál­talános tanulmányi eredménye 3jS tized. . Az eredményhirdetés után az ídós diákok örömmel mutogatták egymás-' nak bizonyítványukat, hárman pedig elhatározták, hogy tovább tanulnak, Tóth Mihály Vilmány A Világegyetem fekete bársonyán tündöklő óriási csillagok között, apró porszemként száguld az űrhajó. Fül­kéjében ott vannak az űrutazás úttö­rői. Ök a Föld első gyermekei, akik szemtől-szemben találkoznak a Koz­mosszal. Az új benyomások micsoda szörnyű áradatával kell megbirkóz- niok! Az ismerős, megszokott világ­ból csak ez a szűk kabin maradt szá­mukra, amelynek hermetikusan záró falain túl, abszolút „földöntúli” csend honol. Lehetetlen, hogy mindez ne hagy­jon nyomot az ember lelkivilágában. Vajon el tudja-e viselni az idegrend­szer e szokatlan körülmények között végzett repülést? Hogyan reagál pszichikai rendszerünk az ilyen ne­héz megpróbáltatásokra? KOZMIKUS PSZICHOLÓGIA F, D. Annyenszkij cikke nyomán Az ember pszichikai tevékenységé­nek törvényeit a pszichológia vizs­gálja. Itt azonban egészen szokatlan körülményekről van szó, s a felve­tett kérdésekre csakis az az új tu­domány adhat feleletet, amely sze­münk láttára született meg a szput- nyikokkal és űrrakétákkal együtt. A természettudománynak ezt a fiatal ágát, amely teljes kifejlődését csak a jövőben éri el, kozmikus pszichológiának nevezhetnénk. A kozmikus pszichológia keretein belül az alábbiakban csupán néhány olyan problémával foglalkozunk, amely az űrhajó zárt fülkéjében szé­dítő sebességgel száguldó ember te­vékenységével kapcsolatos. Tér és idő Az űrhajós a teret és az időt szé­dületes száguldás közepette fogja érzékelni. Ez az érzékelés azonban merőben eltér a földi viszonyok kö­zepette történő érzékeléstől. Az autó utasa például „látja”, milyen sebes­séggel halad a kocsi: fák, oszlopok, gyalogosok suhannak el mellette. Még szemét behunyva is érzékeli a mozgást; zúg. a motor, ráz a kocsi, ... Az űrhajó fülkéjében történő sza­bad repülés megfosztja az embert a mozgás megszokott érzékelésétől: a hajtóművek hallgatnak, nincs sem­miféle rázkódás, a fülke ablakain ki­tekintve a közelben egyetlen tárgy sem látható. Azonban a súlytalanság állapota megnehezíti az űrhajós mozdulatai­nak koordinálását, a „fenn” és „lenn” relatív fogalommá válik. Valószínű, hogy a testrészek eleinte „megtagadják” az engedelmességet. A feladatot még bonyolultabbá teszi a méretek hirtelen változása. De minden alap megvan annak feltevé­sére, hogy mindezek a nehézségek leküzdhetők. Néhány szót az időérzékelésről. Nem a nappalok és éjszakák megszo­kott változásának, a földi megvilá­gítási viszonyoknak hiánya jelenti az űrhajós idő-érzékelési nehézségeinek fő okait. E nehézségek oka főleg ma­gában a roppant nagy sebességgel új, szokatlan viszonyok közepette való repülés tényében rejlik. Éppen ezért az űrhajós eleinte aligha tudja majd helyesen meghatározni az egyes ese­mények időbeli lefolyását, összeza­varodnak az olyan fogalmak, mint „gyorsan”, „lassan”, „sokáig”. Az időbeli dezorientáció miatt azonban nem kell aggódnunk, mivel az ember az időközök meghatározá­sában fogékony a tökéletesedésre. Az állatok viselkedése a kozmikus re­pülés közepette azt bizonyítja, hogy időérzékelésük megmarad. .Közvetítő“ műszerek Dosztojevszkij írta egyik regényé­ben. hogy az ember számára az a legszörnyűbb. büntetés, ha. munkáját teljesen értelmetlen, haszontalan jel­legűvé teszik. A munkával való meg­elégedettségnek mindenekelőtt nagy társadalmi jelentősége van. Az ember megszokta, hogy tevé­kenységének eredményeit közvetle­nül értékelje, hogy lássa erőfeszíté­seinek gyümölcsét. Napjainkban azonban ez korántsem mindig lehet­séges. Az értékelést sok esetben a gépre, az automatára bizzuk. A re­pülésben az automatika megszokottá tette azt, ami tegnap még teljesen elérhetetlennek tűnt, ugyanekkor' a pilóta érzékelésében is lényeges vál­tozásokat hozott. A légmentesen el­zárt űrhajó fülkéjében az ember köz­vetlenül nem érzékelheti cselekede­teit. Tekintete a műszerekre irányul, csakis a műszerek tájékoztatják őt a repülés magasságáról, irányáról és sebességéről. Az űrhajós még saját testének térbeli helyzetéről, egyen­súlyáról sem közvetlenül vesz tudo­mást, hanem mintegy „másodkézből”, a műszerek jelzéseiből. Szüksége van-e az embernek támaszfefületre? „Adjatok egy szilárd pontot, ahol lábamat megvethetem, s én elmozdí­tom a Földet” — mondotta Archi­medes, az ősi Hellas nagy matema­tikusa. Vajon meg lehet-e az ember tá­maszpont nélkül a kozmikus repü­léskor a súlytalanság állapotában? A megszokott támaszfelület helyze­tének megváltozása az állatoknál és a fel nem készült embernél is erős reakciót vált ki. I. Bugrimova, a ne­ves állalszelidílő meséli, hogy ami­kor az oroszlánokat hintázni taní­totta, tngSÖSXfiUft hogy, az. tolatok valósággal megdermedtek, amikor a hinta felfelé lendült. Az egyik moszkvai lap közölte, hogy egy tig­ris, amelyet repülőgépen szállítottak, az erős idegmegrázkódtatás követ­keztében elhullatta szórót. így rea­gálnak a támaszíelület megváltozta­tására a legmozgékonyabb és legbát­rabb állatok. Bizonyára az olvasók közül is so­kan érezték azt a kellemetlen érzést, amely a liften való leereszkedés köz­ben elfogja az embert. Körülbelül ugyanezt érezzük, ami­kor meredek szakadék szélén, vagy magas épület erkélyén állunk. Biológiai szempontból a magasság, a támfelület ingatagsága által kivál­tott reakciók teljesen indokoltak: a veszélyre figyelmeztetnek. E reak­cióknak azonban nem kell * feltétle­nül bekövetkezniök. Az ember ura ösztöneinek, s megfelelő edzéssel nagyszerűen leküzdi a magasságtól való „örök” rettegést. A "közlekedésben, a cirkuszban, a sportban erről lépten-nyomon meg­győződhetünk. A síugrás, az ejtő­ernyősport, és számos más sportág azokról a határtalan lehetőségekről tanúskodik, amelyek az ember előtt testének, mozdulatainak irányítására rendelkezésre állnak. így tehát az embei-, legalábbis bi­zonyos ideig, meg lehet támaszfelü­let nélkül, önmagában ez a körül­mény nem bontja meg a mozdulatok koordinállságát, nincs rossz hatással az egyensúly-szervekre, az idegrend­szerre és a vérkeringés szerveire. így hát fokozatosan eljutottunk oda, hogy közvetett választ adjunk a kérdésre: milyen mértekben van szüksége az embernek támaszfelii- ietre? Ám a tudósoknak pontos és közvetlen bizonyítékokra van szük­ségük annak megállapításához, hogyi az ember a súlytalanság állapotában jól érzi majd magát és nem veszti el munkaképességét. Ebből a célból különleges kísérle­teket végeznek felvonókon és repülő­gépeken, ahol előidézik a súlytalan­ság rövid periódusait. Ezek a kísérle­tek azt mutatják, hogy az emberek jól elviselik a súlytalanság állapoj tát, s nem veszítik el a térben való tájékozódási képességüket. Ma mát kétségtelen, hogy a súlytalansag í szervezetre nézve nem veszélyes. Ragyogó bizonyítékul szolgálnak erre a kozmikus repülésekről épség'! ben cs sértetlenül visszatért állatok A holnap űrhajósa nem AntheuSj aki, mint ahogy a görög mondák­ból tudjuk, tüstént elveszítette ere­jét, mihelyt elválasztották öt at anyaföldlől. Mi tehát az ember űrrepülésének záloga? Elsősorban az embernek í tanulás, az új feltételekhez való al­kalmazkodás iránti nagy készsége éí fogékonysága: a természet leg tőkéié' tesebb önbeállító rendszere az env béri szervezet. Vitathatatlan azonban, hogy az űrt hajózás nagy fizikai és pszichikai megterheléssel jár. Az űrhajósnál kemény akaratra, szilárd jellemre egészséges lelkivilágra és erős ide gekre van szüksége. A reá hárul feladat fontosságának felismerése, ma és a holnap embereivel szembe érzetj felelősség — mindez felbecsül hetetlenül nagy erőt ad neki. Az emberi értelem nagysága hatál tálán. Az ember a szputnyikok és a űrrakéták megteremtésével a Kos moszban az első lépést megtévi feltétlenül eredményesen megteszi másodikat is: maga is behatol a ko? mikus magasságokba. S bármilye: meglepetések is várják ott, tudási j felfegyverkezve és az emberé I ügyének sikerében bízva, gyfl ... fog. inrafi mi ■ 'Mi1i "H! m i; IIIIFII Ilii

Next

/
Thumbnails
Contents