Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
4 ESZAKMAGTARORSZÄtt Szemfari. imt. ÄurtMs 1 Pisi? «2 udvar réme. Virgonc, szeles, pajkos- saga. szinte nem ismer határt. Ha valamilyen hátborzongató sziu-indi- án üvöltés visszhangzik végig a boltíves folyosók alatt, biztosra vehető, hogy Pisti a közelben van, s vagy ö, vagy valamelyik ..áldozata” űzi el az egyébként nyugalmas csendességet. Néha azonban — ez persze igen ritka eset — meglepően illedelmes, udvarias, szófogadó is tud lenni ez az „ötéves. partiképes fiatalember.” Pisti ugyanis így szokott bemutatkozni: Horváth Pisti, ötéves, partiképes ’ fiatalember vagyok. Élénk fantáziája felnőtteket megszégyenítő szélsőségekre ragadja. Egyszóval eleven, mint tíz kicsi ördög és okos, annyira, hogy nem lehet rá haragudni semmiféle csinytevéséért, mert mindent „megmagyaráz.” Hát ilyen udvarias, illedelmes most is, már napok óla. Eleinte valósággal aggódtunk érte, vajon nem beteg-e? Édesanyja persze minduntalan nyugtatgatja az udvart, hogy nem, szó Nyuszilesen se róla, Pistinek semmi baja nincs, csupán azért ilyen jó, mert várja a Nyuszit. Ja, az más! — bólogattunk, s vártuk, hogy Pisti — akinek egyébként szokása, hogy a különböző ajándékozási kampányok előtt kikéri az udvar véleményét, 'szigorú titoktartás melleit persze, és egyenként — most is megjelenik, hogy keresztkérdések ostroma alá vegyen bennünket a Nyusziról. De hiába. Pisti továbbra is csendes volt, udvarias és illemtudó. Es nem jött. Aggasztóan tartózkodóvá vált. Mit legyen az ember, amikor furdalja a kíváncsiság, vajon mibe töri fejét ez a lurkó, miért nem érdeklődik? Ha a hegy nem megy, Mohamed kénytelen elindulni hozzá. Ezért a napokban meginvilállam Pistit egy lekváros kenyérre. uzsonnára, mivel tisztában vagyok vele, hogy ennek nem tud ellentállni. Jól számítottam. Pisti jött és én győztem. Ez pedig igy eseti: Kentem, kenegeltem nagy nyugalommal a kenyeret. Nem a szokásos karéjt szeltem le, csupán a felét, vagy tán annyit sem. Míg máskor egy perc alatt készen volt az uzsonna, most tíz percig babráltam vele, figyelve Pistinek egyre jobban csillogó szemét, s nagyokat nyelő ádámcsutkáját. — Te, Pisti — fordultam hozzá hirtelen, — tulajdonképpen mit gondolsz? Jön hozzád a Nyuszi? Pisti elkapta tekintetét a lekvároskenyérről, szája szöglete lebigy- gyedt, arca merevvé, durcássá változott. — Nem is kell, hogy jöjjön! — dobbantott nagyot. — Neem?! Dehát... te, Pisti. Tudod te. hogy mit beszélsz? Mi van veled? Pisti arca ekkor már sírós-pityergössé változott, s hiába nyújtogattam a megkent kenyeret, csak nehezen, kényszeredetten. vette el. — Igen! Tudom. Es azt is tudom, hogy a Nyuszi nem hoz semmit. Semmit nem hoz. És nem is igaz, hogy a Nyuszi tud. hozni valamit, mert én aztat láttam. Mindig figyeltem a Dani bácsinál, ahol az a sok-sok Nyuszi van. És egy se nem tojt tojást. És mégis, az én anyukámnak a szekrényében már láttam., hogy van tojás. Pedig aztat biztosan nem az a. Nyuszi iojta. amelyik olt van a Dani bácsinál. Pedig az van a legközelebb ... Pisti elcsendesedett, csak hüppögött, nagyokat harapva a lekváros kenyérbe. Aztán míg a második szeletet kentem neki, most már jó nagy karéjt, ő elgondolkodva fordult hozzám: ■— Mondd csak?! Lehet az, hogy azokat a tojásokat, ott a szekrényben, az a Nyuszi iojta, amelyik mellettük van?... Hál persze! — ragyogott fel ismét a szeme. — Csokoládé Nyuszi, csokoládé tojás! Hál nem igai. ?. . . (róva) cAz ölüCUők HAN ÜÄ 15 ÉV EBBEN a tanévben ünnepeljük a Magyar Üttörők Szövetsége megalakulásának 15. évfordulóját. A7. úttörő- csapatokat azért alakítottuk, hogy a párt célkitűzéseinek szellemében nevelje az iskola valamennyi tanulóját, mindezt színesen, sokoldalúan. Az iskolai nevelésnek központi kérdése, hogy a tanulókat az életre készítse fel. Ez mind célja az úttörő mozgalomnak is, csak ezt nem csupán az iskola falain belül kívánja érvényre juttatni, hanem az iskolán kívül is. Természetesen csapataink munkájának előterében a tanulmányi munka, az iskolai rend és fegyelem segítése áll. Különös gonddal, speciális módszerekkel segítenek a szocialista hazafiságra, a párt szeretettre való nevelésnél, a gyermekek közösségi vonásainak kialakításánál, hozzájárulnak az iskola és a társadalom kapcsolatának elmélyítéséhez. SZÖVETSÉGÜNK munkáját az úttörő élet próbakövetelményei foglalják rendszerbe. Ez biztosítja úttörőink számára, hogy feladataikat irányítva végezzék, segítsék az iskolát feladatai megvalósításában, járuljanak hozzá környezetük átformálásához, falujuk forradalmi átalakulásához. Csapataink munkájának főprogramja a jubileumi évben is a kötelező úttörőpróbák követelményeinek teljesítése, az úttörő élet törvényeinek betartása. E követelmény-rendszer elmélyítésére szolgál a -„Forradalmi nyomolvasó mozgalom”. A forradalmi nyomok, az íratlan történelem kutatása során úttörőink megismerkednek a Horthy-rendszer gyermekeinek sorsával, összehasonlítást tesznek a ma és a múlt között. Nyomolvasói munkájuk során felkutatják csapatuk alakulásának idejét, körülményeit és történetét. Megismerkednek a csapat alakítóival, volt úttörőivel, akik ma már az élet fontos posztjain dolgoznak. NYOMOLVASÖI munkánknak szép eredményei vannak. Akik nem tudják élőszóval elmondani, azok fényképes levélben számolnak be életük és munkásságuk történetéről. Ezekből a pajtások nagyon sokat tanulnak, jellemük, erkölcsi, politikai szemléletük formálódik. Sajnos, pajtásaink nyomolvasói munkájuk során több olyán esettel találkoznak, hogy a kérdezettek saját gyermekéveiket sem úgy ismertetik, ahogy volt. hanem azt megszépítik. PÁRTUNK gyermekmozgalma tehát nem a játéknak élő mozgalom, hanem játékos, színes, romantikus eszközökkel, egy nagy cél, a kommunista ember kinevelésén fáradozik. Támogassa hát a társadalomnak minden rétege pajtásainkat abban, hogy méltóan élhessék úttörő életüket és ünnepelhessék 1961. június 2-án a Magyar Üttörők Szövetsége születésének 15. évfordulóját. Nagy Bertalan encsi járási úttörő titkár Hidegvízkúra Én még ilyet eddig nem láttam, nem hallottam, de most saját szememmel győződhettem meg róla, hogy milyen széles, milyen színes, milyen alkotó a kislányok fantáziája. Ügy tizennégytől tizennyolcig. Adva van. egy nagy. zsibongó, zsúfolt terem, telisteli szép lányokkal és fiúkkal, hogy szinte megszédül az ember, ha körülnéz. Ilyen körülmények között nem is csoda, ha a kislányok egy kicsit kimelegednek, hiszen mondanom sem. kell, hogy a. táncolás csaknem megállás nélkül folyik. A folyosó végében, a vízcsapnál elég nagy a tömörülés, felkerült, piros arcocskájukat hütö- getik a lányok. S akkor az egyik igen-igen f urcsa dolgot művel. Lekapja a karcsú tűsarkút, zsupsz — be a vízcsap alá. Társnője ijedten kérdi: — Mit csinálsz? — Mit-mit! — a feketeszemű mérgesen lottyantja ki a cipőjét, mint valami poharat. — Ostoba fejemmel. ilyenkor húzok fel új cipőt, valahogy csak ki kell tágítanom! És odatartja a hidegvizkúrúnak a másikat is. (—ma) He ly t á 11 í u n k A Mályí Téglagyár dolgozóinak az idén több, olcsóbb és jobb minőségű árufajtákat kell gyártaniok, mint tavaly. Év elején azonban a kötélpálya javítása miatt egy teljes hónapig szünetelt a gyártás. így az első negyedévi tervet lényegében két hónap alatt kellett: teljesíteni. A kötélpálya helyreállítása után napról- napra. emelkedett a termelés és március 9-én a nyersgyártásnál már elértük a száz százalékot. munkájával, az elmúlt évben dforí eredményekkel es azzal, hogy a nehézségek ellenére, ebben a negyedj évben is, minden tekintetben helytálltunk. Bajári László, Mályl Április 4 tiszteletére Dolgozóink a kemence-munkáknál is szép eredményeket értek el, március 29-re behoztuk a lemaradást és esedékes tervünket 104 százalékra teljesítettük. Március 29-e emlékezetes marad számunkra azért is, mert ezen a. napon fizettük a múl-t évi jó munka eredményeként a 21 napos nyereségrészesedést. Büszkék vagyunk arra a 19 dolgozóra, akik a felszabadulási ünnepségen veszik át a ..Kiváló dolgozó” jelvényt és oklevelet. Úgy érezzük, joggal büszkélkedhetünk vállalatunk dolgozóinak A biikkmogyorósdi v,JószcrencséF* Termelőszövetkezet tagjai nagy igyekezettel láttak hozzá a tavaszi munkákhoz. Azt tartják „amit ma megtehetsz. ne halászd holnapra” —■ ezért minden percet kihasználnak^ hogy idejében földbe kerüljön a mag. Vállalták, hogy április 4 tiszteletéra elvégzik a tavaszi vetéseket. Vállalásukat. már március 27-re teljesítették. Ezt az eredményt úgy érték bogy a termelőszövetkezet nő tagjainak szabad idejükben rendszeresen segítettek iparban dolgossó férjeik is. Nagy József Bükkmogyorósd Száll a dal A kazincbarcikai városi énekkart nyolc hónappal ezelőtt szervezte meg a nőta- nács. Azóta már kétszer szerepeltek a város dolgozói előtt. Az énekkar tagjai, Szabó Elemér vezetésével, most szorgalmasan készülnek az áprilisban megtartandó megyei dalostalálkozöra. Eddigi szereplésük azt bizonyítja, hogy az énekkar szép fejlődést érhet cl, különösen, ha kialakítják a törzsgárdát és még több fiatalt vonnak be a munkába. Úgy tervezik, hogy a megyei dalostalálkozón kívül, több termelőszövetkezeti községbe is ellátogatnak. A négyszólamú vegyeskart Szabó Elemér nagy szakmai tudássalt lelkiismeretesen, vezeti, s azon .fáradozik, hogy az együttes színvonala állandóan emelkedjék. ■ Misán György Kazincbarcika Teljesítettük tervünket A becskeházi Népakarat Tsz tagjai szorgalmasan dolgoznak. Vetési tervüket. március 25-én teljesítették. 70 hold búzát, 44 hold árpát és 26 hold zabot vetettek el. A mag szépen csírázik, s a napos domboldalakon már ki is kelt. A termelőszövetkezet tagjai a tavaszi kalászosok .elvetése után a cukorrépa ültetéséhez kezdtek, amelyből hat holdat le is szerződtek. Kihordják a trágyát is. A szántóföldi munkákon kívül megkezdődött az építkezés is. A ser- tésólakhoz és a ku kori c ászár í tó hoz szükséges fának a felét már kitermelték. Szükségük volna még mintegy 17 köbméternyi fára. A termelő- szövetkezet vezetőitől sok hasznos napot rabol el az engedély után való járkálás, Tcrnei Ernő, Bccskchazc. Dolgozók vizsgáján — AZ ÁVASI KILÁTÓ építésére meghirdetett tervpályázaton X. díjat nyert tervet áttervezik. Az áttervezést az teszi szükségessé, hogy olyan épületet kívánnak emelni, melyen a televízió erősítőállomás is elfér. öthónapos tanulás és egy végig drukkolt vizsga után fáradtan, de a jól végzett munka örömével állt. tizenhat dolgozó a vi'lmányi általános iskola tantermében. Az esti tagozat végzős tanulói vették kézhez dr. Pásztor Sándor tanulmányi felügyelőtől a bizonyítványt. Igen örvendetes, hogy a nehéz munka mellett mindenki szorgalmasan tanult, senki nem bukott meg, sőt betten kitűnő bizonyítványt kaptak. Az osztály általános tanulmányi eredménye 3jS tized. . Az eredményhirdetés után az ídós diákok örömmel mutogatták egymás-' nak bizonyítványukat, hárman pedig elhatározták, hogy tovább tanulnak, Tóth Mihály Vilmány A Világegyetem fekete bársonyán tündöklő óriási csillagok között, apró porszemként száguld az űrhajó. Fülkéjében ott vannak az űrutazás úttörői. Ök a Föld első gyermekei, akik szemtől-szemben találkoznak a Kozmosszal. Az új benyomások micsoda szörnyű áradatával kell megbirkóz- niok! Az ismerős, megszokott világból csak ez a szűk kabin maradt számukra, amelynek hermetikusan záró falain túl, abszolút „földöntúli” csend honol. Lehetetlen, hogy mindez ne hagyjon nyomot az ember lelkivilágában. Vajon el tudja-e viselni az idegrendszer e szokatlan körülmények között végzett repülést? Hogyan reagál pszichikai rendszerünk az ilyen nehéz megpróbáltatásokra? KOZMIKUS PSZICHOLÓGIA F, D. Annyenszkij cikke nyomán Az ember pszichikai tevékenységének törvényeit a pszichológia vizsgálja. Itt azonban egészen szokatlan körülményekről van szó, s a felvetett kérdésekre csakis az az új tudomány adhat feleletet, amely szemünk láttára született meg a szput- nyikokkal és űrrakétákkal együtt. A természettudománynak ezt a fiatal ágát, amely teljes kifejlődését csak a jövőben éri el, kozmikus pszichológiának nevezhetnénk. A kozmikus pszichológia keretein belül az alábbiakban csupán néhány olyan problémával foglalkozunk, amely az űrhajó zárt fülkéjében szédítő sebességgel száguldó ember tevékenységével kapcsolatos. Tér és idő Az űrhajós a teret és az időt szédületes száguldás közepette fogja érzékelni. Ez az érzékelés azonban merőben eltér a földi viszonyok közepette történő érzékeléstől. Az autó utasa például „látja”, milyen sebességgel halad a kocsi: fák, oszlopok, gyalogosok suhannak el mellette. Még szemét behunyva is érzékeli a mozgást; zúg. a motor, ráz a kocsi, ... Az űrhajó fülkéjében történő szabad repülés megfosztja az embert a mozgás megszokott érzékelésétől: a hajtóművek hallgatnak, nincs semmiféle rázkódás, a fülke ablakain kitekintve a közelben egyetlen tárgy sem látható. Azonban a súlytalanság állapota megnehezíti az űrhajós mozdulatainak koordinálását, a „fenn” és „lenn” relatív fogalommá válik. Valószínű, hogy a testrészek eleinte „megtagadják” az engedelmességet. A feladatot még bonyolultabbá teszi a méretek hirtelen változása. De minden alap megvan annak feltevésére, hogy mindezek a nehézségek leküzdhetők. Néhány szót az időérzékelésről. Nem a nappalok és éjszakák megszokott változásának, a földi megvilágítási viszonyoknak hiánya jelenti az űrhajós idő-érzékelési nehézségeinek fő okait. E nehézségek oka főleg magában a roppant nagy sebességgel új, szokatlan viszonyok közepette való repülés tényében rejlik. Éppen ezért az űrhajós eleinte aligha tudja majd helyesen meghatározni az egyes események időbeli lefolyását, összezavarodnak az olyan fogalmak, mint „gyorsan”, „lassan”, „sokáig”. Az időbeli dezorientáció miatt azonban nem kell aggódnunk, mivel az ember az időközök meghatározásában fogékony a tökéletesedésre. Az állatok viselkedése a kozmikus repülés közepette azt bizonyítja, hogy időérzékelésük megmarad. .Közvetítő“ műszerek Dosztojevszkij írta egyik regényében. hogy az ember számára az a legszörnyűbb. büntetés, ha. munkáját teljesen értelmetlen, haszontalan jellegűvé teszik. A munkával való megelégedettségnek mindenekelőtt nagy társadalmi jelentősége van. Az ember megszokta, hogy tevékenységének eredményeit közvetlenül értékelje, hogy lássa erőfeszítéseinek gyümölcsét. Napjainkban azonban ez korántsem mindig lehetséges. Az értékelést sok esetben a gépre, az automatára bizzuk. A repülésben az automatika megszokottá tette azt, ami tegnap még teljesen elérhetetlennek tűnt, ugyanekkor' a pilóta érzékelésében is lényeges változásokat hozott. A légmentesen elzárt űrhajó fülkéjében az ember közvetlenül nem érzékelheti cselekedeteit. Tekintete a műszerekre irányul, csakis a műszerek tájékoztatják őt a repülés magasságáról, irányáról és sebességéről. Az űrhajós még saját testének térbeli helyzetéről, egyensúlyáról sem közvetlenül vesz tudomást, hanem mintegy „másodkézből”, a műszerek jelzéseiből. Szüksége van-e az embernek támaszfefületre? „Adjatok egy szilárd pontot, ahol lábamat megvethetem, s én elmozdítom a Földet” — mondotta Archimedes, az ősi Hellas nagy matematikusa. Vajon meg lehet-e az ember támaszpont nélkül a kozmikus repüléskor a súlytalanság állapotában? A megszokott támaszfelület helyzetének megváltozása az állatoknál és a fel nem készült embernél is erős reakciót vált ki. I. Bugrimova, a neves állalszelidílő meséli, hogy amikor az oroszlánokat hintázni tanította, tngSÖSXfiUft hogy, az. tolatok valósággal megdermedtek, amikor a hinta felfelé lendült. Az egyik moszkvai lap közölte, hogy egy tigris, amelyet repülőgépen szállítottak, az erős idegmegrázkódtatás következtében elhullatta szórót. így reagálnak a támaszíelület megváltoztatására a legmozgékonyabb és legbátrabb állatok. Bizonyára az olvasók közül is sokan érezték azt a kellemetlen érzést, amely a liften való leereszkedés közben elfogja az embert. Körülbelül ugyanezt érezzük, amikor meredek szakadék szélén, vagy magas épület erkélyén állunk. Biológiai szempontból a magasság, a támfelület ingatagsága által kiváltott reakciók teljesen indokoltak: a veszélyre figyelmeztetnek. E reakcióknak azonban nem kell * feltétlenül bekövetkezniök. Az ember ura ösztöneinek, s megfelelő edzéssel nagyszerűen leküzdi a magasságtól való „örök” rettegést. A "közlekedésben, a cirkuszban, a sportban erről lépten-nyomon meggyőződhetünk. A síugrás, az ejtőernyősport, és számos más sportág azokról a határtalan lehetőségekről tanúskodik, amelyek az ember előtt testének, mozdulatainak irányítására rendelkezésre állnak. így tehát az embei-, legalábbis bizonyos ideig, meg lehet támaszfelület nélkül, önmagában ez a körülmény nem bontja meg a mozdulatok koordinállságát, nincs rossz hatással az egyensúly-szervekre, az idegrendszerre és a vérkeringés szerveire. így hát fokozatosan eljutottunk oda, hogy közvetett választ adjunk a kérdésre: milyen mértekben van szüksége az embernek támaszfelii- ietre? Ám a tudósoknak pontos és közvetlen bizonyítékokra van szükségük annak megállapításához, hogyi az ember a súlytalanság állapotában jól érzi majd magát és nem veszti el munkaképességét. Ebből a célból különleges kísérleteket végeznek felvonókon és repülőgépeken, ahol előidézik a súlytalanság rövid periódusait. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy az emberek jól elviselik a súlytalanság állapoj tát, s nem veszítik el a térben való tájékozódási képességüket. Ma mát kétségtelen, hogy a súlytalansag í szervezetre nézve nem veszélyes. Ragyogó bizonyítékul szolgálnak erre a kozmikus repülésekről épség'! ben cs sértetlenül visszatért állatok A holnap űrhajósa nem AntheuSj aki, mint ahogy a görög mondákból tudjuk, tüstént elveszítette erejét, mihelyt elválasztották öt at anyaföldlől. Mi tehát az ember űrrepülésének záloga? Elsősorban az embernek í tanulás, az új feltételekhez való alkalmazkodás iránti nagy készsége éí fogékonysága: a természet leg tőkéié' tesebb önbeállító rendszere az env béri szervezet. Vitathatatlan azonban, hogy az űrt hajózás nagy fizikai és pszichikai megterheléssel jár. Az űrhajósnál kemény akaratra, szilárd jellemre egészséges lelkivilágra és erős ide gekre van szüksége. A reá hárul feladat fontosságának felismerése, ma és a holnap embereivel szembe érzetj felelősség — mindez felbecsül hetetlenül nagy erőt ad neki. Az emberi értelem nagysága hatál tálán. Az ember a szputnyikok és a űrrakéták megteremtésével a Kos moszban az első lépést megtévi feltétlenül eredményesen megteszi másodikat is: maga is behatol a ko? mikus magasságokba. S bármilye: meglepetések is várják ott, tudási j felfegyverkezve és az emberé I ügyének sikerében bízva, gyfl ... fog. inrafi mi ■ 'Mi1i "H! m i; IIIIFII Ilii
