Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 80. sxám Ara: 50 fillér 1961. április 6, csütörtök Növeljük tovább eredményeinket, hogy mielőbb létrehozzuk a szocializmus teljes felépítésének bázisát! Ünnepi nagygyűlés Miskolcon a felszabadulás évfordulóján Az ünnepi díszbe öltözött Miskolcon a felszabadulás évfordulójának reggelén zenekarok ébresztették a város laikóit. Már a kora reggeli órákban nagy tömeg sétált a ragyogó napsütésben. Tíz óra felé megkezdődött a gyülekezés a Hösök terén, ahol a megyei és városi párt- bizottság, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfronttal együtt ünnepi gyűlést rendezett. A gyűlésen Horváth Sándor színművész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja Devecseri Gábor: „A béke katonája” című versét szavalta el, majd Kammel Lajosné, a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottságának titkára üdvözölte a gyűlés résztvevőit és a szovjet hadsereg jelenlévő képviselőit. Ezután felkérte dr. Tóth István elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét ünnepi beszéde megtartására. Dr. Tóth István elvtárs ünnepi beszéde Tóth elvtárs méltatta hazánk fel- szabadulása évfordulójának jelentőségét. Többek között a következőiket mondotta: — Április 4 mindenfajta kizsákmányolás megszüntetésének, a nemzeti függetlenség és szabadság kivívásának győztes, örökké élő ünnepnapja. Ezért érthető, hogy április 4-én, ezen a nagy évfordulón szeretetünk, ragaszkodásunk és soha el nem múló hálánk elsősorban felszabadítónknak, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezette szovjet népnek szól. Soha nem tudjuk viszonozni azt a nagy áldozatot, amelyet azok a szovjet édesanyák, édesapák, feleségek hozták, akiknek szerettei magyar földön, hazánk felszabadításáért hullatták vérüket. A felszabadulás óta. 16 év telt el és ez a 16 év egy szabaddá lett. nép hatalmas alkotásvágyát, a boldog jövő megteremtésének harcos akarását', minden .nehézséget leküzdő akaraterejét hozta felszínre. Az elrriúlt 16 év harcokban bővelkedő története bizonyította, hogy a nemzetközi reakció erői egy pillanatig sem nyugodtak bele, hogy Magyarországon megszűnt befolyásuk, hatalmuk. Az országon belül lévő ellenséges elemek, a rendőrkémektől kezdve a bíborosokig, a bankigazgatóiktól a hivatásos munkásárulókig mindig a külföldi, amerikai, angol és a többi imperialistákba vetették reményüket. Valósággal felkínálkoztak az imperialistáknak ellenforradalmi cselekményekre. Nehéz lemérni azt a hatalmas fejlődést, amelyet hazánk 16 év alatt elért Ezt legjobban bizonyítja, hogy most, a 16. évfordulón már nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is szocialista alapokon állunk, és így ünnepeljük függetlenségünk és szabadságunk nagy napját. Ezeknek az eredményeknek a feltételeit a Szovjetunó teremtette meg, de ezek mégsem oldódtak meg önma- guktól, automatikusan. Népünk, a kommunisták pártjának vezetésével, kemény harcban érte el ezeket a sikereket. Sok nehézséggel járt a háborús kárdk helyrehozása, de még nehezebb volt a hatalmat a munkás- osztálynak biztosítani. Ehhez a felszabadulás csupán a kezdetet jelentette, mert a szovjet hadsereg szétzúzta a horthysta államgépezetet, de a munkásosztály államhatalmát a kommunisták vezette dolgozó népnek kellett megteremteni. Tóth elvtárs az ünnepi beszéd után felelevenítette a felszabadulás előtti éveket, azt, hogy hogyan éltek akkor hazánk, megyénk, városunk dolgozói. A Világ című lap 1926. április 20-i számában arról tudósított, hogy a diósgyőri vasgyárból újabb 200 munkást bocsátottak el. Ehhez tudni kell. hogy 1931-ben már 71 ezer, 1933-ban Pedig 82 ezer volt a munkanélküliek száma megyénkben. Emlékeztetett arra is. hogy a Horthy-rendszerben nemcsak a munkásosztály és a parasztság nyomorgott. Az értelmiség ekkori helyzetéről a Miskolcon megjelent; Reggeli Hírlap 1934. szeptember 14-j száma így írt: ..Az elkövetkezendő tél folyamán a tavalyihoz képest, aránytalanul nagyobb mérvű szellemi szükségmunka rendszeresítéséről kellene gondoskodni, mert több száz főnyi munkanélküli tisztviselő és kereskedelmi alkalmazott van Miskolcon, akik egyetlen fillért sem. keresnek.” Mit jelentett ez a szellemi szükségmunika? Azt, hogy hetenként két napot foglalkoztatták volna a munkanélküli tisztviselőket, a többi alkalmazott rovására. Dehát még ezt sem valósították meg. Gyakori látvány volt Miskolcon a Korona, a mostani Avas Szálló előtt, hogy tisztviselő táblával a nyalkában valamilyen munkalehetőségért könyörgött. Ma már mindez a múlté. Ezek már csupán olyan keserű emlékek, amelyek soha nem térhetnek vissza életünkbe. Ezt a felszabadulásnak köszönhetjük. Ha mégis visszapillantunk ezekre az évekre, azért tesszük, hogy még fényesebben és tisztábban rajzolódhasson elénk a felszabadulás, annak történelmi jelentősége. Az elmúlt 16 évre elsősorban e gazdasági, politikai, társadalmi es kulturális jejtodés korábban soha nem látott gyors üteme és méretei jellemzőek. A felszabadult hazában új országot építő államhatalom első nagyszabású politikai, gazdasági és társadalmi tette: a radikális, demokratikus földreform volt. Ezzel a lépéssel a népi demokrácia egy csapásra teljesen megsemmisítette Magyarországon a feudális birtokviszonyokat. A soran- következő nagy feladat a termelés helyreállítása és a gazdasági élet megszilárdítása volt. A szocialista termelési viszonyok kialakításában pedig döntő lépést jelentett, a gyárak és bankok államosítása. Az egész nép tulajdonába vett döntő termelőeszközökre és bankhálózatra támaszkodva indult meg a tervgazdálkodás kiépítése, melynek nyomán a tervszerűen irányított szocialista termelés gyorsan növekedett. Országunk a felszabadulás óta eltelt alig több mint másfél évtizedben fejlett iparral rendelkező országgá vált. Bár az iparban elélt eredményeknél jóval kisebb mértékű, de mégis figyelemreméltó mindaz, amit az elmúlt 16 év alatt a mezőgazdaságban elértünk. A tralktorállomány az 1935. évi 7 ezerről 1960-ban 40 ezerre nőtt, az egy katasztrális holdra felhasznált műtrágyamennyiség pedig 1938-hoz képest hatszorosára növekedett. Mindez megmutatja eredményeit a terméshozamokban is. A termésátlagok a legfontosabb növényekből számottevően növekedtek. A mezőgazdasági termelés a felszabadulás előttihez képest több mint 15 százalékkal nőtt.. Hogy ez a növekedés nem volt nagyobb méretű, annak az az oka hogy a kisparaszti gazdálkodás keretei között a mezőgazdasági termelés növelésének lehetőségei korlátozottak. Éppen a kisüzemi korlátok elhárítását: segítette elő a mezőgazdaság szocialista átszervezése, A kultúrforradalom egyre magasabbra emeli népünk kulturális színvonalát. Valamennyi oktatási intézmény kapuja megnyílt a munkás és paraszt, valamint a néphez hű értelmiség fiai előtt. Fellendült a könyvkiadás. A színházakban új közönség előtt mutatják be a kultúra alkotásait. Úgyszólván minden községben működik mozi. A családok többségének van rádiója és egyre nagyobb tért hódít a televízió. Új életre kelt a népművészet; A múzeumok és kiállítások a nép szolgálatában állanak. A dolgozók egész.évi szorgalmas munkájuk után az ország legszebb helyein pihenhetnek szabadságuk ideje alatt. Nem szabad elfeledkeznünk, hogy a felszabadulás adta népünknek azt az érzést és biztos tudatot, hogy a béketábor tagjaként munkálkodhasson, a szocializmus építésében elért sikereivel hozzájárulását adja egy újabb háború elhárításához. Az emberiség legnagyobb történelmi győzelmének alapjai adva vannak. Adva van a szocialista tábor — annak munkásosztálya, élén a marxizmus—leninizmus talaján álló kommunista pártokkal, amelyek tudományos eszmeiséggel felismerték, hogy az emberiség nagy történelmi forduló előterébe érkezett. Világosan látják a célt. Tudatában vannak annak, hogy ezt a nagy történelmi feladatot megvalósítani egyedül csak ők képesek. Van erkölcsi alap és anyagi erő ahhoz, hogy ezt a harcot végigvigyék és győzelmesen befejezzék. Mi, magyar dolgozók büszkék vagyunk arra, hogy a szocialista tábor nagy családjának vagyunk tagjai, részt vállaltunk a békéért a szocializmusért vívott harcból. Feladataink nagyok: tovább kell szilárdítanunk a szocializmus építése során elért eredményeinket, hogy minél előbb létrehozzuk a szocializmus teljes felépítésének anyagi és technikai bázisát — fejezte be beszédét dr. Tóth István elvtárs. Dr. Tóth István elvtárs ünnepi beszéde után Szauh ezredes elvtárs, a szovjet hadsereg képviselője üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, éltette a szovjet és ma'jy-r 'ép *r^bon+h»- taUan, örök barátságát. Kammel Lajosné el vtársnő, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára ezután felolvasta a keietsälo- Á. vákiai területi pártbizottság üdvözlő . táviratát. é * A gyűlés után került sor a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzására. Elsőnek a szovjet hadsereg képvisel® helyezték el koszorújukat az emlékmű talapzatán, majd a megyei és városi pártbizottság' nevében Pttpp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Koval Pál elvtárs. a városi pártbizottság első tálkára, a megyei és városi tanács nevében dr. Tóth István, a megyei tanács vb. elnöke, Fekete László, a városi tanács elnöke, dr. Bodnár Ferenc és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnökhelyettesei és Fazekas László, a városi tanács elnökhelyettese helyezték él a megemlékezés és hála koszorúit. Ugyancsak koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán a szakszervezetek, tömeg- szervezetek és a fegyveres alakulatok képviselői is. Az ünnepség az Inter- naoionálé hangjaival ért véget Gazdag kulturális program ar ünneplő dolgozók szórakoztatására Az ünnepek ideje alatt Miskolcon gazdag kulturális program nyújtott sokrétű szórakozást a dolgozóknak. A kulturális program összeállítói egyaránt gondolták a felnőttekre és a gyermekekre. A mozik és a színház műsorain kívül a művelődési otthonok, öntevékeny művészeti csoportok derekasan kivették részüket a szórakoztatásból. Vasárnap délelőtt a Bartók Béla Művelődési Házban gyermekműsort tartottak, délután ifjúsági fejtörő volt Görömbölyön. a Budai Nagy Antal Művelődési Otthonban. Este a József Attila Művelődési Otthonban ősbemutató keretében adták elő Bíró Zoltán miskolci szerző „Záróra” című, mai tárgyú drámáját, amelynek értékelésére a későbbiekben térünk vissza. Április 4-én több művelődési otthonban felszabadulási ünnepséget tartottak: az SZMT Művelődési Otthonában délelőtt 9 órai kezdettel, a pereoesi bányász művelődési otthonban délelőtt 11 órakor, a vasutas dolgozók művelődési otthonában délután 5-kor. A gyermekelv részére ezen a napon bábműsort rendezett a József Attila Művelődési Otthon. A Budai Nagy Antal Művelődési Otthonban pedig három napon át tartó szakköri kiállítás volt. Az esti órákban több művelődési otthonban táncos rendezvényeken saórako»- hattak az ünneplő dolgozók. Képek a felszabadulási év f miskolci ünnepségeiről Az ünnepi nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja a szovjet tasűw emlékműnél. ScMb ezredes elvtárs a szovjet hadsereg nevében köszönti RrMc város dolgozóit. A megyei és városi pártbizottság koszorúját Papp Károly dvtám a megyei pártbizottság titkára és Koval Pál elvtárs. a városi partbizottság első titkára helyezik az emlékműre. Foto. Saabaftw
