Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

4 eSíAKMAGTARORSKAG Péntek, 1361, április Xk India felsxárítja könnyeit Harry Síchrovsky; rak újságíró bosszú éveket töltött Indiában es nemrégiben Bécsből ismét Indiába utazott, hogy a gyarmatból lett szabad államot új­ra láthassa. Könyvében, amelyet Magyarországon a Táncsics Könyv­kiadó jelentet meg az 1961-es Könyvnapon, az igazságot kereső krónikás nyíltságával mondja el élményeit, benyomásait. Nemcsak » gazdag turisták szokásos útjait járja, nemcsak a világhírű látvá­nyosságokat tekinti meg, megfor­dul az új építkezéseknél, a csoda­latos palotákban, a bajadérok fa­lujában cs a rablók birodalmában egyaránt. Meglátogatja Nehrut és Keralát, részt vesz különböző népi ünnepeken és a lehetőségekhez képest átfogó képet ad egy ne­künk még titokzatos földrészről, ahol az épülő hatalmas duzzasztó­gátak és vasművek körül az ezer­egyéjszaka költői világa keveredik a szegénységgel, elnyomással, szennyel, babonával — és a jobb elet vagyával. Ebből a könyvből közlünk egy érdekes részletet az alábbiakban: , ____s_ __ célja Pandzsab, de U tazásom riQm prospektus, vagy piákét vonzott ide — Csandi- g&rh-ra vagyok csak kíváncsi. Nem szabadságra utazom, s nem is puszta kedvtelés hajt. Lehet, "hogy Pand- zsabban már kicsit elegük is van az embereknek a mindenfele oly nagy lendülettel „űzött” idegenforgalom-: bél. ezért is hanyagolják el kissé. Pandzsabot 1947-ben, India ketté­osztásakor megosztották: a nyugati részt Pakisztán kapta, a keleti rész Indiáé máradt. Azokban a hónapok­ban újra fellángolt az angol gyar­matosítóktól szított testvérharc a szikhek, hinduk és mohamedánok között, borzalmas törnegmés záriások- ra került sor és az emberek milliói menekültek innen oda és onnan ide, nyugalmat, biztonságot és új otthont keresve. Amikor azután megállapí­tották a határokat, Pandzsab fővá­ros nélkül maradt, hiszen Lahore Pakisztánhoz került. Mit tesz egy állam, ha íóvárosát egyik napról a másikra elveszti? Szokás szerint a meglévő városok közül kiválasztja a második legna­gyobbat és megfelelő pompa és ün­nepélyesség keretében kinevezi új fővárosának. Nem úgy Pandzsab és az új India vénei. Ök éltek az alka­lommal és nagy merészen ugrottak egyet a jövőbe — pontosabban a hol­napután ba ... De mindezt csak később tudtam meg. Egyelőre még az autóbuszon ülök, amely a poros országutat rója. Közben az jár az eszemben, hogy mennyiféle járművet használtam már utazásom során: repülőgépet, vonatot, gépkocsit, ökrösszekeret, lo- vaskocsit, tevét. Legutóbb Nangal városának szakszervezeti titkára tár­saságában riksán vitettem magam. Gyűlölöm ezeket a riksákat és lehe­tőleg kerülöm, hogy igénybe kelljen vennem őket. Nyomasztó, kínos ér­zés magunk előtt látni a verejtékes kulihátat, tudván, hogy a kuli, uta­sainak fáradságot és vesződést meg­íoktakarítandó, tönkreteszi tüdejét. Kí­nában már alig látni riksát. Indiá­ban még sok városban használják, sőt gyakran — mint éppen Nangal- ban is — az egyetlen közforgalmi eszköz. A fehér emher nagy bűneit a a jener emoer tósember bosszújával torolja meg mindenfe­lé a (volt és még meglévő) gyarma­tokon. így cselekszik a riksakuli is, aki az idegenekkel a szokásos me­netdíj többszörösét fizetteti meg. Ezt akarta a mi emberünk is, ezért heves alkudozásba kellett bocsátkoz­nunk vele. Egyszer csak arra jött egy társa és valamit nagy izgatottan a fülébe súgott. Olyasmi lehetett, mint például: „Te őrült fácán, igaz. hogy ez fehér ember, akiről legom­bolhatnál egy kis pénzt, de a szak­szervezeti vezetőnk van vele, akinek a legutóbbi béremelést is köszönhet­jük. Nevetségessé akarod magad ten­ni előtte?” Erre emberünk egy­szerre mély zavarba jött és átvet­te a szabályos menetdíjat. ... Az autóbusz tovább rója az utat, de az ablakon át elénk táruló kép nem változik: szakállas szikh parasztok teheneket hajtanak a le­gelőre, mások ökrösszekérén ülnek és az állatok farkát csavarják, hogy az így okozott fájdalommal ösztö­kéljék gyorsabb ballagásra őket. A parasztházak falán tehénlepény szá­rad; a kunyhók előtt csecsemők és kisgyerekek, arcukat ellepi a légy, a rongyokba csavart nagyobb gyerekek játékát nézik. Nyomorék koldusok bicegnek tova a királynői méltóság­gal arra vonuló parasztasszonyok előtt, akik vörösréz vizeskorsókat egyensúlyoznak fejükön. Fiatal lá­nyok sietnek a mezőre dolgozni és vándor aszkéták koldulják végig az országot, homlokukon a festett há­romágú szigony, arcukon hamu, ke­zükben vándorbot. és áldozókehely. Ha az ember hónapok óta ezt lát­ja, belefárad a kép egyhangúságába. Mégis erőt'kell vennem magamon, hogy szememet elfordítsam az ab­lakról és okosabban hasznosítsam az időt. Állandóan el vagyok maradva benyomásaim feljegyzésével, azonkí­vül el kell még készítenem a követ­kező napok tervezetét is. Belemerü­lök a munkába, s észre sem veszem, hogy egyszerre csak nagyot kanya­rodik az ezüst busz és a fékek felsl- vítanak. Fehérneműs batyuk potyog­nak a csomaghálóból, a fejekről le­repülnek a turbánok és kigöngyö- lődve. tarka kígyókként tekerőznek. A gyerekek sírnak, az asszonyok szitkozódnak, de mindezt túlharsog­ja a kalauz stenlori hangja: — Csandigaaarh! Csak most tekintek ki újra kíván­csian az ablakon — és lélegzetem is eláll a meglepetéstől. Noha a jóga csodáinak országában vagyok, még­is: lehetséges-e, hogy az ember egy­szerűen ataiudja, amíg egy másik kontinensre viszi a busz? Amit ma­gam előtt látok, az minden, csak nem India. Széles betoncsík az út, két oldulán fasor, messzifutó zöld gyep és a háttérben házak. Házak? Nem, sokkal inkább kővé vált ál­mok egy másak bolygóról — vörö­sen, kéken, fehéren világítanak a jövő városának négyzetei, kockái, rácsai, formái, díszei és szobrai. Egy építészeti kiállítás életnagyságé makettjei ezek, vakmerőén meré­szek, világosak, levegősek és szinte lélegzenek, olyan elevenek, mindaz, ami nekünk Indiát jelentette? Eltűntek az agyag- és szalmakuny­hók. eltűnt a curry- és az ürüpecse- nye-szag, eltűnt a bazúrnegyedek bűze, nem hallatszik a kikiáltók és alkudozó kalmárok lármája, az Edi­son korából ittmaradt tölcséres gra­mofonok nyekergó" bombölése. nem láthatók a sétálgató tehenek, a tyú­kok, a kutyák és 'a malacok. És se­hol sincsenek civakodó gyerekek! Csak a barna arcok, a szárik, a ser- vánik és turbánok bizonyítják, hogy Indiában vagyunk. Hová lett c/h oioasák |HI Ä INI © <J Művelődési otthont építünk Ládbesenyő községben a gyűlése­ket, előadásokat eddig az iskolában rendeztük, de a község fejlődésével mind szükségesebbé vált, hogy ön­álló művelődési otthonunk legyen. A tanács javaslatát a lakosság öröm­mel támogatta és így. az 1961. évi községíejleszlés terhére, április ele­jén nagyszabású építkezésbe kezd* tünk. Művelődési otthont, orvosi rendelőt és tanácsházát építünk. Eddig a község lakossága több mint 12 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Berrntés Gyula» vb. elnök Az ózdi. Béke-telepi általános isko­lában. a napokban ünnepélyes záró­konferencián befejeződött a párt­oktatási év. A tanulásban részvevő pedagógusok lelkiismeretesen felké­szültek a vizsgára, jegyzeteket készí­tettek. sokat foglalkoztak az egyes témakörökkel, vitákat rendeztek. As alapos munkáért elsősorban a tan­folyam vezetőjének. Gyöngyösi Béla tanulmányi felügyelő elvtársnak fe­jezzük ki köszönetünket. A nevelők ebben az évben a kom­munista pártok megalakulásával, a i pártélet törvényszerűségeivel, a tö­Százhuszonnyolc magyar író tizenhat nagyszabású irodalmi estén A Magyar írók Szövetségében összegezték az írók tomegfkapcsola- • taina'k másfél esztendős tapasztalatait. Az elmúlt esztendőben 12 alkalommal rendezték jelentősebb, nagy­szabású találkozót, illetve irodalmi estet. Ezeken 109 író szerepelt — néhányan több ízben is — és a hallgatóság száma meghaladta a hét­ezret. Az idén négy nagyobb rendezvényen 19 író találkozott kétezer érdeklődővel. A tapasztalatok, a vidéki kulturális és társadalmi szervék jelen­tései bizonyítják, hogy a találkozók után mindenütt növekedett az olva­sottság, a mai magyar írók művei iránti érdeklődés. Megszervezték az írók és diákok találkozását a középiskolái kollégiu­mokban. Az idei tanévben 22 író kereste — és keresi — fel az ország különböző területén lévő diákotthonokat és kollégiumokat. Számos író vesz részt különböző ankétdkon és vitákon — vidéki könyvtárakban, művelődé» házakban, iskolákban és a SZÖVOSZ könyvesboltjaiban. Több magyar író töltött hosszabb időt falun, a termelőszövetkezetek­ben is. Az eddigi jó tapasztala tóik arra ösztönzik az írószövetség veze­tőit, hogy továbbra is nagy gondot fordítsanak az írók és olvasóik találkozására. Nem a nikotin, hanem a nikkel veszélyes Amerikában rövide­sen megkezdik az ún. nikkelmentes cigaret­ták előállítását. A philadelphiai Jeffer­son Intézet tudósai megállapították ugyan­is. hogy a cigaretta- füstben kimutatható nikkel nyomok, teszik különösen veszedel­messé a dohányzást a tüdőrák szempontjá­ból. Véleményük sze­rint a cigarettában nem a nikotin, hanem a nikkel-tartalom ve­zethet a tüdőrák ki­fejlődéséhez. A niíkkel rákkeltő hatását két éves kí­sérletekkel patkányo­kon bizonyították be. Az állatokat rendsze­resen olyan légáram­latnak tették kt, amely nem tartalmazott ni­kotint, viszont bőséges mennyiségű nikkelt. Az állatok valamennyien rákosak lettek. Miután minden cigarettában van több-kevesebb nikkel, a tudósok azt ajánlották a dohány­iparnak, hogy gyártsa­nak teljesen nikkel- mentes cigarettákat. Úgy vélik, ezze] leg­alábbis csökkenteni le­het a rákveszélyt. II, HA AZ ISKOLA munkáját akar­juk áttekinteni, vegyüik sorjába a különböző nevelési területeket, néz­zük meg a követelményeket, az ered­ményeket és a hiányosságokat. Elsőként nézzük meg a testi neve­lésben végzett munkát. A testi ne­velés, a szocialista nevelésnek szer­ves része, amelyet nem lehet el­szakítani az értelmi, erkölcsi, esz­tétikai neveléstől. Fő célja, hogy ed­zett, munkabíró emberekké válja­nak felnövekvő fiataljaink. Az alsó- zsolcai iskolában a tanér: elején fel­mérték, hogy e tekintetben hogyan is állnak a tanulók. Elsősorban az elsőosztál yosokná I állapítottak meg hiányosságokat. Különösen higiéniai vonatkozásban. A felsőbb osztályok­ban már több. tudatos testnevelési ismerettel rendelkeztek a tanulók, is­merték az egészségügyi követelmé­nyeket, a higiénikus élet szabályait, bár azokat: a gyakorlatban nem min­dig alkalmazták. Az iskola nevelőtestületének jó munkáját bizonyítja, hogy napjaink­ban már ezen a téren is jelentős eredményekről adhatunk számot. A higiénikus életkörülmények meg­teremtése, illetve életelemmé válása általában már az elsőosztályosoknál is megtörtént. Az iskola rendje és tisztasága, tisztasági felszerelései biz­tosítják a higiénikus környezetet és jótékonyan hatnak a gyermekek ez- iráírni fejlődésére. A vöröskeresztes karszalagoe hálózat, az úttörők se­gítő munkája is nagyon hasznos a testi nevelésben, elsősorban a gyer­mekek egymás közötti ellenőrzésé­ben. A felsőbb tagozatú • osztályok­ban a testi nevelés követelményei­nek elérése ég betartása nem okoz problémát. Nagyban segítették a testi nevelés követelménveinek elsa­játítását az úttörő foglalkozások. Az őrsi- és rajfogialkozások tartalma belvesen támasztotta alá a követel­mények szükségességét és bizonyl­attá be, hegy az úttörő-közösség nagy támasza lehet — és koTl is, hegy legyen — az iskola-közösség- bak. Kovácsolódili az új ember Új rendszerű oktatásunk kísérletei ax alaóxsolcai általános iskolában Összegezve a testi nevelésben elért eredményeket: azok igen fáradságos és tervszerű munka alapján szület­tek meg. A nevelőtestület tagjai nem egyszer az altalános, iskolai felada­tokon messze túlmenően, sokszor szinte óvónői, vagy gondozónői íei- adatdkat láttak el, különösen az első osztályban, azonban munkájuk ered­ményes volt, és annak eredményes­ségiéről bárki meggyőződhet, aki az iskolában rövidebb időt tölt a tanu­lók között, vagy beszélget velük. A VILÁGNÉZETI, erkölcsi neve­lés területén végzett munkát több csoportra kell bontani. Vegyük első­nek a közvetlen világnézeti neve­lést. Az alsó három osztály tanulói az év eleji felmérés szerint teljes egé­szében a mese, á babona, a miszticiz­mus világában éltek. Képzeletükben a Télapó ünnepséghez, a karácsony­hoz vallásos elemek csatlakoztak. A felsőbb osztályúikban természetesen már jóval előbbre haladtak. Tudják jól. hogy az 6 életük jobb, mint a szüleiké. Ezt a nevelőkön kívül nyil­ván szüleiktől Is hallták, de a rajó­ság teljes hitelét gátolja a szülőknek nem egyszer közömbös, vág?' éppen ellentétes állásfoglalása. Sajnos, még sokan állnak kettős nevelés alatt, és iskolai tsnumányaik alapján meg­mosolyogják a babonákat, szülői be­folyás alapján viszont nem hiszik egészében az iskolában tanult termé­szeti és társadalmi jelenségeket. Vagy, ha hiszik, annyira még nem megy át vérükbe, hogy a szüleiket is meg tudnák győzni. Alapjában, a gyermekek nem tudják magukat mentesíteni a szülők befolyásától és régies felfogásától. A kettős nevelés káros eredménye az is. hogy a gyer­mekeket vasárnaponként templomba küldik szüleik, azonban Azok gyak­ran a délelőtti televíziós műsornál kötnek ki, bár meg kel] azt is jegyez­nünk. hogy a vallásosság a szülőiknél inkább szokáson alapul, mintsem mé­lyebb tartalma lenne, mert hiszen például az áldozás, vagy a konfirmá­lás után már nem tartják szükséges­nek a hittanra való beíratást. Általá­ban hasonló volt a helyzet a tanév elején az iskola tanulóinak döntő többségénél. A haladás ezen a terü­leten viszonylag lassú, mert a nevelő- testületnek nemcsak a gyermekekkel, illetve elsősorban nem azokkal, ha­nem a szülőikkel kell, szín le megküz­deniük. A szívós, nevelő munka ered­ményeként a gyermekek már csak a meg nem értett dolgoknál idealista gondolkozásunk. Sőt. a szüleik között, is felvilágosító munkát végeznek olyan jelenségek kapcsán, amelyek­nek okát megtanulták, megismerték az iskolában. Ez a felvilágosító munka még akkor ts figyelemre méltó, ha nem jár lemérhető ered­ménnyel. A társadalmi átalakulá­sunkban is látják a gyermekek n jövő helyes útját, és ez tnegmutatko zott a közelmúltban, a termelőszö­vetkezeti szervezés Idején ts. Ebben a munkában is nagyon sokat segített a maga sajátos mozgalmi eszközei­vel az iskola úttörőcsapata, a nvom- olvssó mozgalmak megmozaattok az őrsöket, rajokat, közelebb hozták a tanulókhoz a -wort ni Izmus Ipa máza it. és az érte küzdött, vágy a jelenben küzdő harcosokat. legalanvefőbb eredmény a világnézett nevelésben, hogy a gyermekek már belátják: mindazt, amit ők ma készen kapnak, azért a múltban szüleiknek, nagy- szüléiknek nagyon keményen kellett megíküzdeníök. A SZOCIALISTA hazafiságra és a proletár nemzetköziségre nevelésben az iskolaév elején nagy hiányossá­gok voltak. Gátló körülményként itt !s találkozunk a szülők nacyröszé nők helytelen felfogásával Ma már ebben a vonallkGZásfoaa te jeiamtóa előrehaladás van. A tanulók tudják, hogy mit jelent 1917. 1919. 1945, ismerik a nemzetköziség megnyilvá­nulásait, nagyrészt isméink a gyar­mati országokban lejátszódó esemé­nyeket és azoknak összefüggéseit a nil életünkké]. Ebben a munkában is nagyon nagy segítséget adott az úttörőmozgalom, az 1919-es veterá­nok emlékeinek összegyűjtése, n nép­rajzi szakkörben végzett kutató­munka A MUNKÁRA, a társadalmi tulaj­donhoz való helyes viszonyra nevelés terén az év eleji felmérésnél színién jelentkeztek hiányosságok. Bár azzal tisztában voltak a gyermekek, hogy az ő dolguk a tanulás, fiz Iskolaév elején olykor-olykor nógatpi kellett őket feladataik elvégzésére, kevés volt az önállóságuk. Nagy volt a hiá­nyosság az írásbeli házi fel adatok el­végzésénél. Megállapítható volt. hogy általában szeretik a munkát sőt a tanulás rovására is szívesebben vál­laltak fizikai munkát, az otthoni munkát viszont elhárították maguk­tól. Nem volt kielégítő az iskolai fel­szerelésekkel. általában a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos magatartá­suk sem. A ló nevelő munka ered­ményeként elsősorban sokat javult az iskolábnjárás. Serkentőleg hatott a gyermekekre az is, hogy felnőtt em­bereket láttak n dolgozók Iskolájá­ban. Megnövekedett a tanítási órá­kon az aktivitás és igen figyelemre­méltóak a Csoportos tanulás terén elért eredmények. Ugyancsak javu­lás mutatkozik a házifeladotoíc el­készítésénél. Az osztálvközösséir nem engedi meg. hogy bármelyik tanuló !s az tskolábnn készítse el felada­tút. de erre nem is Igen van tdő. mert minden evermeknek van va­lami elfoglaltsága, és az nsztálv- kÖ7össégek csoportvezetőt éberen ör­ködnek afölött, hogy ezt a feladatot minden gyermek teljesítse is. Szem­beszökően megváltozott a gyerrn®* keknek az otthoni munkához való szonya. búr amióta Alsózsolca is téri melőszövetkezeti község lett. egy1'8 kevesebb szükség van a gyermeke® otthoni segítő munkájúra. Megszeri veztdk az Iskolában az iskolai muri kához szükséges osztályközösségek^* Az ebben adódó munkákat igen szí'“ vesen és nagy lelkesedéssel végzik 6 gyermekek. Sók lelkesítő támogat ire adott ebben a kérdésben Is az úttörő" mozgalom. Az őrsök és rajok, a tát" sadalomnuk hasznos munkából Is például a tsz segítéséből — dereka" san vették ki a részüket. Talán ebbe1 a vonatkozásban a legnagyobbak eredmények és ez annál örvend el c" sebb. mert itt voltak talán a hiányos" ságok Is a legnagyobbak. A gyermekeknek az egymással. 8 nevelőkkel és n felnőttekkel szem" beni magatartása is • megváltozott- Javult viszonyuk a szocialista közős" séghez Is. Ez. csak ligv jöhetett' létti és ez az. állapot csak úgy erősödhetett meg. hogy a nevelők is megváltozott munkamódszerrel, a gyermekekkel való barátság és bizalom légkörét Id" alakítva, rhaguk is benne éltek és cl" nek a gyermeki közösségekben éi szívvel-lclekkel segítik azok forrná" lását. AZ ESZTÉTIKAI nevelés terén W nagy fejlődés tapasztalható. Már 9 t'inév elején is a törődés, gondozott' ság é»: lelkiismeretesség tükröződő!* a gvetrnekek ruházatában, tanszerei' bon. Megvolt a vonzódásuk a mesék- filmek, színdarabok Iránt. Sokat segí­tett az esztétikai érzék feilesztésebé'J az iskola televíziója Is, Az észté'ikv érzék fejlesztése végett különböze feladataikat is kantok a gyermekeik (Tan termék dekorálása, vtrágoskeri készítése, szóbanövénvek gondoz#* stb.) A szép utáni vágyódást mutat’8 az. ts. hogv az első félévben 90 rv-’Ct- mek jelentkezőit zenére és szolfézs?® Az úttörők kellemes, kedves és szól* úttörőotthont rendezték be magul" nak. A legszebb helyekre tervezünk kirándulásokat ezúton ts fejlesztik 8 szép iránti érzéket. Benedek Mikié* ^ Cfolytatjukf 4 Ueíejexlük a pártoktatási évet megszervezetek pártirányitásával foglalkoztak: világosan látják az át­meneti időszak gazdasági és polltilcai viszonyait, a szocialista iparosító} szükségességét, problémáit. A zárókonferencia, végén az eddií1 végzett munkát pozitívan értékelte Szalontat József elvlárs, az ózdi vá­rosi pártbizottság ágit.-prop. titkára, valamint a Pedagógus Szakszervezet' részéről megjelent elvtársak is. Kasza Olivérnc. Ózd Tizenkét ezer forint — három és fél óra alatt Az alig ötszáz lakosi számláló Fel*1 sőkelecsényben pár hónapja került nyilvánosság elé a terv, hogy az el* avult, régi vegyesboltot önkiszolgáló bolttá alakítják át. Voltak, akik be" lyeselték az új módszert, voltaB azonban, akik azt ajánlották: marad" junk a réginél... A szövetkezet vezetősége megvaló­sította az új kereskedelmi formát r*t április IK-án átadták a forgalomnak az új önkiszolgáló boltot. Most min­denki örömmel tapasztalta, hogy ál új üzlet méltó a község megnövelte' dett igényeihez. A megnyitásnál ot* volt a. falu apraja-nagyja és non5 egészen négy óra alatt 12 ezer foriu* értékű árut vásároltak. Juhász Imre, PutnoS Több széket kérőnk Szeretnek moziba járni az aszalói lakosok is. Minden új filmet, nagy* számú közönség, néz végig állva, vagf ülve. Ez az. „állva-ülve” állapot rég" óta húzódik és sok bosszúságot öko* Arról van szó ugyanis, hogy a mozi" Ivelyiségben nincs elegendő szék. sőt! egy,-egy rendezvény alkalmával a meglévő székek egy részét is d- vittzJík a moziból. Sokszor szóvátettük már. hogy la»" 1 síik el elegendő székkel a mozihelyi"1 1 séget. A Moziüzemi Vállalat meg lS ígérte. Jó lenne, ha már nemcsak ígéretet, hanem székeket is kapnániá Kovács Béia, »Aszaló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents