Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

* MZAKWAGTARORSZAG Vasárnap, 1961. április 25. 9 Uj üzem Hejőcsabán HEJ ÖCS ABÁN, a, Miskolcról Ta­polcára vezető műút közelében négy, hatalmas betonsíló vonja magára a figyelmet, Maga az építmény nem új. Eredetileg, mint a cefnentgyár for- gókemence üzeme kezdte meg mun­tak. A második negyedévben 50 ton­nára akarják növelni a napi terme­lést. Egyelőre még több gonddal küzdenek. Nem találták még meg az égetőkemencéhez szükséges megfe­lelő hőmérsékeletet hosszú ideig bi­A HEDOL-mű udvari része. kaját, s bizonyos mértékig kísérleti üzem szerepét töltötte be. 1959-ben a Lenin Kohászati Művek vette át egy nagyjelentőségű kísérlet megva- lósításáhoé. Az üzemet részben át­alakították s ez év elején új mű, a Hejőcsabai Dolomitfeldolgozó Üzem néven kezdte meg munkáját. Az üzem — amelyet rövidítve HEDOL-nak neveznek — nem nagy. Egy forgókemencét működtetnek, a négy betonsiló közül kettőt használ­nak, s Pocsai József üzemvezetővel az élen, alig hetven ember dolgozik itt. A kis üzem, kis kollektívájára — amelynek nagy része az LKM-ből ró bélést. Gyakran le kell állni a for­gókemencével. Ottjártunkkor éppen állt az üzem. Javították a 48 méter hosszúságú ke­mence bélését. Javítás után fahásá- bokból nagy máglyát raktak a ke­mencében, meggyújlották, rátolták a kemencefejet, s nemsok idő múlva megmozdult s lassan forogni kezdett a kemence hosszú, lomha teste. Javí­tásra elég sűrűn, 15—25 naponlcént kell leállniuk. A szakirodalom sze­rint a Szovjetunióban 20—28 nap az átlag. Minden vágyuk ilyen, vagy ehhez hasonló eredményt érjenek el. Bár a HEDOL mégcsak kezdeti lé­Pocsai József üzemvezető, Pollnai Károly lakatos, Tóth Béla művezető, Birinyi ©éza adagoló és Palla Dezső karbantartó megbeszélik a forgőkemence indításával kapcsolatos tennivalókat. került ide — jelentős szerep vár az acéltermelés növelésében, az acél ön­költségének csökkentésében. Az üzem feladatáról Pocsai elvtárs ezt mondja: — A kohászati és általában a ma­gas hőmérsékletű kemencékhez tűz­álló bélésre van szükség. Eddig ilyen célra a magnezitet használtuk fel. A kísérletek azt mutatják, hogy bizo­nyos eljárásoklcal tűzálló bélést lehet előállítani a kálcium-magné- zium-harbonátból, azaz a dolomitból, amit nagy mennyiségben találhatunk a Bükkben. Egyetlen hátránya, hogy hosszabb ideig nem tárolható, ezért úgy kell berendezkednünk, hogy mindig a szükségletnek megfelelő mennyiséget termeljük. — A dolomitzsugorítás hazai kísér­tet eredménye? péseit teszi, működése máris ered­ményes. Nagyjából már kielégíti a kohóüzemek igényét. Termelnek (kisebb részben) a Lenin Kohászati Müvek (nagyobb részben) az Ózdi Kohászati Üzemek, valamint Csepel részére. Más üzemekből is van igény, érdeklődés, dehát egyelőre nem mer­nek vállalkozni minden igény kielé­gítésére, mert az üzem kapacitása még nem teszi lehetővé. — Milyen célokat tűztek maguk elé? — Egyrészt, — mondja az üzem vezetője — mennyiségileg igyek­szünk növelni a termelést. Javítani alkarjuk a minőséget is. A következő lépésként meg akarjuk valósítani a termikusán stabilizált, zsugorított dolomit gyártását. — Hogyan? A 48 méter hosszú, hatalmas forgókemence, az üzem központi részében. — A dolomitzsugorításnak mint­egy félévszázados múltja van, mégis, csak a Szovjetunióban és Németor­szágban végzik üzemszerűen. — Es Magyarországon? — Nálunk ez az első és egyetlen forgókemencés zsugorító-üzem. Ak- nakcmencés üzem van Diósgyőrben és Sztálinvárosban. — Mi voltaképpen a „zsugorítás.”? — A körforgás kemencében a szemcsés kálcium-magnézium-karbo- nátból 1600—1700 Celsius fok hő­mérsékleten „kiűzzük" a szénsav­tartalmat. Égetett mésszerű dolgot kapunk. Zsugorítás alatt vasrevét, ■„cundert” keverünk hozzá, ez a sza­bad kalcium-oxidot megköti, s így a dolomitot tartósabbá teszi. AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN napon­ta 22—23 tonna dolomitot zsugorítot­— A dolomit tisztán is zsugoritha- hatú. Ehhez kétezer Celsius fok kö­rüli hőmérséklet kellene, de ezt a kemence bélése nem bírja. A dolo­mitot vasrevével „rontjuk”, hogy az 1600—1770 Celsius hőmérséklet elég legyen. Tatabányán folytattak kísér­leteket olymódon, hogy púderfinom- ságúra őrölték a dolomitot s ezt ned­vesen adagolták be. Kiderült, így elég az említett hőmérséklet is, nem kell „rontani” a dolomit tisztaságát. Ezt a kísérletet akarjuk mi gyakor­latban megvalósítani, alkalmazni. Természetesen ehhez megfelelően fel kell készülni. Hogy mikor kerül rá a sor? Előreláthatóan a. jövő év vé- gefelé térhetünk rá a termikusán stabilizált dolomit zsugorítására. Csorba Barna Foto: Szegedi László Ahol nem idc^enkeilnek a kísérletezésektől Amikor a szendröi határban jár­tunk, csodálkozva néztük az állami gazdaság egyik földterületét. Körös- körül zöldellő dombo-k. virágzó fák, — itt pedig mintha még jó darabon hó borítaná a földet. Mi ez, tél a tavaszban ? mázsás termelési tervében is kétel­kednek egyesek. — Pedig a tervünk reális, — mondja a mintegy 5500 holdas ál­lami gazdaság igazgatója. — A me- szezés sokat segít a termésátlagok növelésében: lazábbá teszi a talajt, Béta László, a gazdaság igazga­tója jót nevet csodálkozásunkon: — Messziről valóban olyan egyes helyeken a határ, mintha hótakaró borítaná a földet. A hó azonban ná­lunk is régen elolvadt már s ezt a „havat” már az ember hintette a tájra: mészporkiszórást végzünk a savanyú-talaj közömbösítésére. — Van-e még más oka is a me- szezésnek? — Az északi dombvidék termelé­sének növelése a megye nagy prob­lémája. Errefelé ugyanis — mint mondani szokták —, igen „nehéz” a talaj. Nehéz növelni a termelékeny­ségét. Ennek az az oka, hogy — bár Magyarországon sehol annyi csapa­dék nem hull le évente, mint itt — a föld vízszegény. A lehulló sok csapadék ugyanis fokozza a talaj­eróziót s ennek következtében a ta­laj a vizet nem tudja eléggé magá­ba szívni, tároli\L hanem egyszerűen lefolyik róla. A rossz vízállományon kívül a talaj fás, gyenge humusz­összetétele, az ásványi sók hiánya is hozzájárul a termésátlagok csökke­néséhez. Amíg más — kedvezőbb ta­lajú — vidékeken minden különö­sebb, mondjuk inkább: plusz mun­ka nélkül szépen terem a föld, ad­dig itt évről évre kemény munkát, szinte harcot kell vívni a jobb ter­mésátlagért. Gyakorlatilag: például vörösheréből másutt nem ritka a holdankénti 22 mázsás átlagered­mény, itt még a gazdaság 13—14 amely így több vizet tud felvenni, tárolni, s növeli a föld kalciumtar­talmát. Az északi dombvidéken a Léhi Állami Gazdaság kivételével még sehol, soha nem meszeztek. S ilyen nagy mértékben, mint a Szendröi Állami Gazdaságban, még Léhen sem kísérleteztek a mészporkiszó- rással. A szendrőiek ugyanis 4 év alatt az egész gazdaság földterületét meg akarják javítani ezzel a mód­szerrel. — A tavalyi példa megadta az alapot: bízhatunk a mészpor talaj­javító, termésemelő hatásában. — S Bóta elvtárs bebizonyítja igazát: — Az elmúlt évben 50 holdat meszez- tünk, ezen az 50 holdon gyönyörű lucernánk termelt: két kaszálás után 18 mázsa holdanként. Az állami gazdaságban azonban nemcsak meszezik a talajt, hanem mélyművelési is végeznek, mintegy 00 centiméteres föld átforgatást. Ezen a vidéken eddig sekélyen mű­velték a talajt, s ez az év dönti majd el, hogyan terem többet a föld. 1961 tehát a kísérletezések éve nálunk, — jegyzi meg az igazgató elvtárs, akiről megtudjuk, hogy a legnagyobb pártfogója a jó és hasz­nos újítások bevezetésének. Mindent elkövet, hogy a gazdaság eredmé­nyeit növelhessék, hogy minél több­bet termelhessenek például búzából is. Most intenzív szovjet és olasz bűzafajták kísérleti termesztését in­dította be. Ezenkívül természetesen ügyel az igazgató ennek a hatalmas gazdaságnak más területeire is. Itt van például a gyümölcstermesztés: 1962-ig 200 hold új gyümölcsös te­lepítése a tervfeladatuk. A baromfite­nyésztést sem hanyagolják el. Júni­us elejétől körülbelül 5000 pecse­nyekacsa tenyésztését indítják be. Ez is újításszámba megy itt, mert a jóljövedelmező szárnyasok ilyen nagyarányú és tervszerű tenyészté­sével eddig nem foglalkoztak. Bóta' László igazgatónak tehát ugyancsak sok gondja van a gazda­ság irányításával. A sok munka közben azonban. — mint mások el­árulták — saját továbbképzésével, művelődésével is törődik: már el­készítette a vörösheretermesztés disszertációját, amelyből hamarosan doktorálni fog! A Szendröi Állami Gazdaságnak Kiráiykúton és Hídvégardón is van üzemegysége. Mindkét helyen hízó- marha, hízósertés és juhtenyésztés folyik. S ha figyelembe vesszük, hogy ezek az üzemegységek jókora távolságra — Hídvégardó például 45 kilométerre — vannak Szendrő- től, akkor az igazgató, s általában a vezetők munkájáról — akik rend­szeresen járják az üzemegységeket, — még nagyobb elismeréssel nyilat­kozhatunk. S örülünk kísérletezé­seiknek, amelyeket a nagykilerjede- sű állami gazdaság minden terüle­tén bevezetnek a terméshozam nö­velésére. Ilultkay Anna íJj telefon könyv Az új Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei táv beszélő névsor (telefon könyv) megjelent. Felhívjuk a távbeszélő előfizetőket és a nyilvános állomá­sok igénybevevőit, hogy miskolci előfizetők hívása esetén a kapcsolási számot nézzék meg az újonnan ki­adott távbeszélőnévsorban, mert 23- ról 24-re (vasárnapról hétfőre) vir­radó éjszaka 0 órától több fontos és gyakran keresett előfizető kapcsolá­si száma változik meg műszaki okokból. Postaigazgatóság „ ---------OCJCl--------­A frika éneke A Lenin Kohászati Művek Bar­tók Béla Művelődési Háza ápr. 27- én, csütörtökön este 7 órai kezdettel Afrika éneke címmel irodalmi estet rendez, amelynek műsorán versek, mesék, novellák, dalok szerepelnek Afrikáról. Közreműködnek: Omolo Kamariva és Benjamino Onyango néger énekesek gitárkísérettel, Gobby Hilda Kossuth-díjas kiváló művész, Békés Rita és Bánffy György. Róbert László összekötő szö­vegét Surányi Imre mondja el. Tartós növényvédöszer Üzbekisztánban a gyapotcserje és más mezőgazdasági növények kár­tevőinek elpusztítására hathatós, tar­tós preparátumot dolgoztak ki. A vegyipari hulladékokból készí­tett preparátumot a gyapoteserje szövetei lassan felszívják. A prepa­rátum nincs káros hatással a növé­nyek fejlődésére, sem a méhekre, amelyek a virágzás időszakában mé­zet gyűjtenek. Tudósítás a cigándi Petőfi Tsz-ből Négy tsz gazdálkodik a cigándi határban, s ezek közül a legnagyobb a Petőfi Termelőszövetkezet. A tava­szi munka itt is igen lendületesen indult. A munkát csak az hátráltat­ta, hogy az elmúlt év folyamán esett nagy csapadék több helyen feláztal- ta a talajt, s belvíz keletkezett. A kora tavaszi napsütés, a szeles idő azonban segítségére van a cigándi- aknak, s amint szárad a föld, úgy művelik meg. A kalászosok, a cukor­répa, a magrépa földbe került, ugyanígy a mák is, s a borsót, a kö­ménymagot már egyszer meg is ka­pálták. Különös furcsasága a természet­nek, hogy míg egyes területeken nedves a talaj, más helyeken kívá­natos lenne az eső. Egy jó, .csapadé­kos éjszaka igen elkelr\e, s mint mondják, ez 5—6 forinttal javítaná a 33 forintra tervezett munkaegység értékét. Tavaly a jövedelem 70 százaléka növénytermelésből származott. A gazdaság fontos ágazata most is a növéríytermelés, de a termelőszövet­kezet nagy gondossággal teremti meg az állattenyésztés alapjait, fel­tételeit. A tavalyi 50-es kocaállo­mány most 75-re gyarapszik, s na­gyobb mennyiségű lúzósertést kíván­nak eladni az államnak. A baromfi­neveléshez is hozzákezdtek 1960- ban. Az idén azonban jóval nagyobb felfutás várható. Mintegy 10 000 db pecsenyecsirkét kívánnak értékesíte­ni. Gyarapszik a törzsállomány is. s a gazdálkodás idei terveibe tartozik, hogy 3000 db pecsenyekacsát nevel­nek. Nagyon szükségesek ezek a lé­pések, hiszen csak így lehet megte­remteni a biztos jövedelmet, mert az állattenyésztés fejlesztésével nagyrészt ellensúlyozni lehet az eset­leges természeti károkat. Még az idén elkészül egy 3 ezer férőhelyes csibenevelő is. Komoly erőfeszítéseket tesznek a cigándi Petőfiben a baromfifejlesz­tésért is, sajnos azonban hiányzik a megfelelő takarmány. Eredményes, gyors, gazdaságos csibeneveléshez nem elegendő egyedül a kukorica, csibetápra is szükség van. Sajnos azonban a Budapesti Erőtakarmány- gyár nem küld elegendőt. Üj gépeket is vásárolt a cigándi Petőfi Termelőszövetkezet. A DT lánc­talpas traktorral és a tsz többi erői­vel együtt a nehéz földmunka mintegy 40—50 százalékát saját erő­ből tudják elvégezni. Szép termést ígér a 22 holdas gyü­mölcsös is. Az almafák virágba bo­rultak, s a 40 holdas új telepítésen is odaadással dolgoznak. Ha a végzett munkán, a tavasziak időbeni elvégzésén le lehet mérni a hangulatot, akkor nyugodtan állít­hatjuk, hogy a cigándi Petőfiben nincs hiány a munkakedvben. Már az elölegosztás is megtörtént, s most a tsz könyvelősége, vezetői új fizeté­si terven dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a tsz által tervezett jövedelem 70 százalékát arányosan és rendsze­resen kifizetik a tagok részére. A fennmaradó 30 százalékot, amely jó termés és gazdálkodás esetén még nagyobb is lehet, az évvégi jövede­lemoszláskor fizetik ki. A háztáji­ban jószágot nevelő gazdák szükség­leteik szerint természetbeni juttatás­ban is részesülnek.---------ooo--------­— A FIATALOK RÉSZfiRE újabb külföldi utazások váltak lehetővé: Ausztriába és Olaszországba. Jelent­kezés és bővebb felvilágosítás a me­gyei KISZ-bizottságon. — MEZŐGAZDASÁGI és kerté­szeti tapasztalatcsere bemutató lesz a Nagymiskolci Állami Gazdaság, a megyei, városi, járási tanács és az Agrártudományi Egyesület közös rendezésében. A tapasztalatcsere be­mutatót a Nagymiskolci Állami Gazdaság reptéri üzemegységébsn tartják 26áin, szerdán 9 órai kez­dettel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents