Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

4

ESZÄBOTAG^ÄEORSZÄÖ

Méntélti Í961 wärdtta W,

HALLÓ, ITT MISKOLC! I

Q-egjj.ze.leJz.

ösztálykönyvíár

Kishúgom a Palöczy-utcai általános leányislcola II. C. osztályos tanulója. A napokban islcolába indulás előtt az egyik szép, színes mesekönyvét is a táskájába tette.

— Csak nem akarsz olvasni az órán, Katika?—kérdeztem rosszallóan, mire ö méginkább rosszallóan nézett rám.

— Ugyan, hogy gondolhatsz ilyet? Az osztály könyvtárba viszem.

— ?

— Igen, a mi osztályunknak is van könyvtára.

És magyarázni kezdte, hogy rt 47 tanuló közül, aki csak teheti, egy-két könyvet elvisz az iskolába és ott egy nagy szekrényben, „ahol a krétákat, vonalzókat is tartják”, egy polc jut a könyvek számára is. Ezt a kötetekkel ’leli, polcot nevezik ők osztálykönyvtárnak. S az osztályfőnök, „Gitta néni” minden héten rendszeresen tart kölcsönzést.

& külön kis füzetbe vezeti sí csönzők névsorát.

— Éppen úgy, mint az „igazi"1 könyvtárban, itt is bármelyikünk kölcsönözhet, az is, aki nem tudott behozni egy könyvet sem. A kölcsönzési idő egy hét —* tájékoztat Katika.

Jó, nagyon jö ötlet volt ez és igen örvendetes, hogy dr. Vozák Istvánná osztály főnöknő nem sajnálja az idejét, hogy tízpercekben, vagy órák után lebonyolítsa a gyerekek könyvcseréjét.

„Szeressétek a« könyvet, n tudás forrását!” — Gorkij, a ‘nagy szovjell író mondotta ezeket a. szavakat S azt hiszem fölösleges lenne bizonyUgatnom. mennyire fontos a könyvek, s általak a tudományok szeretőiére való nevelés megkezdése már a második elemiben. Az osztálykönyvtár pedig ehhez járul hozzá. Sokfelé van már ilyen. Hasznos lenne minden osztályban, más iskolákban is bevezetni!

<r. a.)

Em lé kiirt népség a Földes Gimnáziumban

Könyvespolc

Három versesköiet

lés lehűt nálunk sei ej let jelent. A jövőben gyors kapcsolással, jó időbeosztással akarja a brigád ezt csökkenteni.

A brigádtagok azonban munkáidé után is sokat vannak együtt. Volíak már közösen moziban, s több KISZ- összejövetel rendezését is tervezik.

A sok lány között Smaraglai János az egyetlen férfi. Hat éve irányítja, figyeli munkájukat. Különösebb panaszt, nem tud róluk mondani. Persze előfordulhat, hogy a hivatalos szövegen kívül még néhány sző elhangzik a hívó és a „telefonos-kisasszony” között. De azt hiszem, e? bizonyos esetekben megbocsátható pélcíáui, ha a hívó fél idegen fiatalember, s az ismeretségből házassáp lesz... Mert ilyen is előfordult már itt.

FrrlpUe-s tehát ez a foglalkozás

LroeK» Akik itt dolgoznak megszokták egymás hangját, az örökös zsongást, s nekik már a csend a szokatlan. Szívesen beszélnek, magyaráznak emberek ezreinek, akik mitsem tudnak róluk, nem hallottak versenyeikről, szép feladataikról. S a megye, az ország minden táján csak a hangjukat ismerik, ahogyan ismétlik:

— Halló, Ht Miskolc! Halló, itt Miskolc!

(ruttkay)

'

Uj szűzföldeket hódítottak meg

Teljes erővel halad a szűzföldek feltörése Kína különböző vidékein. A Tungting és a Pojang tavak körül például 60 ezer hektár szüzföldet törtek fel, s nagy mocsaras területeket csapoltak le és hódítottak meg a mezőgazdasági termelés számára. A két tó körül elterülő szűzföldek és lecsapolható mocsaras területek nagysága meghaladja a 300 ezer hektárt. Az eddigi termelési eredmények a szűzföldeken kielégítsek. Bebizonyosodott, hogy ezek a területek különösen alkalmasak gabonafélék, olajosnövények és egyéb ipari növények termesztésére.

Leningrádban óriásparkot

létesítenek

Ä. leníngrádi Építészeti Tanács jóváhagyta a Finn-öbölnél létesítendő 540 hektárnyi területű park terveit. Az öbölből iszap,szivattyúk segítségével körülbelül 300 hektárnyi területet töltenek fel.

A park létesítését tavaly áprilisban, Lenin születésének 00. évfordulóján határozták el. A park helyén, amelyet a forradalom nagy vezéréről nevezték el, az évforduló napján 90 darab 25 éves hársfát helyeztek a talajba.

A park egyik központi helyén épül fel a Lenin Múzeum. A szovjet köztársaságok számának megfelelően, 15 gyönyörű fasor vezet: majd a Népek Barátsága térre, ahol tölgyfa- liget lesz. A parkban művelődési palotát, nyári színházat, a partvonal mentén pedig strandokat, yacht-klu- bot építenek. A parkban sportcsarnok és 30 ezer férőhelyes stadion is épül.

Csütörtökön a. Földes Ferenc Gimnázium KISZ-szervezete Földes Ferenc emléknapot rendezett, az intézet névadójának születési évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen volt dr. Földes Ferencné is, akit a gimnázium tanulói virággal és nagy szeretettel köszöntöttek. Megjelent Lukács János élvtárs, a megyei párt- bizottság munkatársa, Galló Ferenc elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese, valamint jelen voltak a, Művelődésügyi Minisztérium és a városi tanács művelődésügyi osztályának képviselői is.

Az emléknap első pontjaként az iskola énekkara adta elő Löránd ísiv'án: Egységbe forraszt a KISZ; című művét, majd Tok Miklós, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója tartotta meg Ünnepi köszöntőjét, megemlékezését az intézel névadójáról. Beszédében méltatta Földes Ferenc haladó, előremutató munkásságát. Beszélt arról a harcról, amelyet Földes Ferenc vívott azért, hogy a munkás-paraszt fiatalok minél többen merítsenek a tudás forrásából, majd összehasonlította az akkori szociális helyzetet a jelenlegivel. Számadattal is illusztrálta azóta bekövetkezett hatalmas változási. Az akkori években a műszaki egyetemen például 5,1 százalék volt a munkás-paraszt származású tanuló. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — fennállása óta, — ed*» dig 1829 tanuló szerzett mérnöki ok« levelet. Ezeknek 58 százaléka munkás-paraszt származású. Földes Ferenc látta azt is, hogy a nép széles rétegeinek a. kulturális felemel» kedését csak a, társadalmi változás, a forradalom hozhatja meg. Megérni azonban már nem tudta, amiért küzdött. Nekünk kötelességünk mindent megtenni — és meg is teszünk — azokért az -eszmékért, amelyekért Földes Ferenc küzdött. Végül arra kérte az ifjúságot, hogy legyen méltó Földes Ferenc nevéhez.

Az ünnepség további részében Soóky István vezénylésével az iskola ének- és zenekara adott nívós műsort, majd néhány jól sikerült szavalatot is hallottunk.

Délután az önképzőkör és a szakkörök idei legjobb munkáit mulatták be, majd este diákbál zárta a napot.

A hétfő esti hangverseny túlnőtt az átlagos hangversenyek jelentőségén. Egyrészt arról adott képet, milyen készültséggel mennék a szereplők az Országos Kamarazene Fesztiválra, másrészt a tanári testület eredményes nevelő munkáját tükrözte. A szereplőit tudása megmutatta a szakember utánpótlás minőségét, másrészt örömmel láttatta meg, hogyan nevelődnek a jövő koncertlátogatói. Ez különösen a továbbkép- zősök kitűnő szereplésén mérhető le.

A Zeneművészeti S^alluskolába felvett hallgatók — zömmel zongoristák — hosszú, fáradságos évek eredményét mutatták. Felyéteiük öröm tanáraiknak és az iskolának egyaránt. Tehetségük és szorgalmuk minden bizonnyal meghozza majd a kívánt

G. KÄLNAI JOLÁN:

Szibériai jegyzetek

eredményt. Molnár Viola, Lichy 3viliit, Barinkat Éva, Kurírnál Katalin, Fejes Éva előtt még nagy feladat álL

A szereplők másik része azokból állt, akik a Kamarazene Fesztiválon, képviselik iskolájukat és Miskolcot. Zenei irányító szerveink hasznos és szép elgondolása ez az évröl-évre megrendezett találkozó. Zeneiskoláink — városi zeneiskolánk is — egyre dicséretesebben szerepelnek rajta. De a versenyen túl azzal a nagy értékkel jár. hogy ifjúságunk megszereti a kamarazenét.

Ha ebben a megvilágításban hallgatjuk. a kamarazene műsor.szúmai t, örömmel állapítjuk meg, hogy Neveli/ József tanár és a többiek kitűnő munkát végeztek. Sugár: Kis szvitjének előadását éreztük a legszebben megoldottnak. Pataki Mária cselló* * játéka Névely József nevelésének na- jgyon szép eredménye. De e szvit j többi szereplője is osztatlan elismerést szerzett tanárának. Különösen »örvendetes, hogy két továbbképzőé Is [Szerepelt benne, akiknek tehetsége .nyilvánvaló és mégsem zenegimna- [Zistak feltehetően nem készülnek zc- ;nei pályára, „csupán” művelt, sokoldalú szocialista emberek. Lőcsei Já- >nos, Kaveczky Erzsébet és Pataki ■ Mana egyaránt megérdemlik a dicsé- ;rétet. Hasonlóan szépen szerepeltek ■Skultety Évával és Frindt Zsuzsával ;a Becker-szonátában.

A vonós-zongorás műveken kívül .örvendetesen szerepeltek más összeállítású együttesek is. Ezek közül a Mazas: Duókat találtuk kidolgozottnak és szépnek. Tanáruk: Szél Pál. A fuvola-trió Ujj Viktor szellemes ;műve még igényel további apró esi- ; szólást. Szereplői — Szunyogh Bor,

bála, Apró László és Banka. János _.

.

igyekeztek szépet nyújtani. Hallottunk ének duettet is Csorbn Ilona és •Petiik Mária előadásában. Kísérte [Frindt Zsuzsa, nagyon muzikálisan« ügyesen.. A jövő csellista utánpótlásának ígérkezik Győri Nagy Ilona és ■Jablonkai Mária. A kettősök megoldása zeneileg és technikailag egyaránt szerencsés volt. Szilágyi József ■ ;kürt szólója is tehetséget mutat. A műsor elején az SZMT énekkara szó* repelt dr. Farbaky Gézáné vezényletével. A fuvola- és zongoraikíséret még szebbé tette a gyermekhangok üde szépségét. A műsor összeállításai pergő, "változatos és időben jól szabott volt. További sikereket kívánunk mindannyiuknak.

:... y. z,t

.... .í*,.;

A

z Egressy Béni Zeneiskola IL növendékhangversenye

mai Leningrád építésére. Sokan levágták jobb kezüket, hogy ne vihessék el őket. Az új város építése nemcsak verejtéket, vért is követelt. De mit számított akkor, hogy ezrek elpusztulnak ...

Napjainkban sok új város épül a ■ Szovjetunióban. Különösen Szibériában. Az építkezés, a természet kin- ! cseinek feltárása embereket kér ma ; is. S az emberek mennek. Szívesen, 1 ö/ommel. Leszerelt katonák, fiatal; mérnökök, tanárok, szerelők — csa-1 pálostól. És épül, szépül e táj, nő az; ember hatalma. Valamikor Puskin a • Szibériába száműzöttekhez írt versé-; ben arra kérte őket, hogy ne veszít- ’ sék el türelmüket, hitüket, reményű- ; két a bányák mélyén, nem vész kár--1 ba munkájuk, áldozatuk, eljön majd egyszer a szabadság.

Igaza lett. A csillék csillogó fekete I szénnel megtöltött végtelen sora, a 1 sztálinszki kombinát izzó vasa, a gyárak, épülő1 lakások ezrei, a „micsuri- ! nistálc” lelkes, állandóan gyarapodó 1 csapata a megváltozott életről me- I sél. Ez a jelen. Sok még a tennivaló ' De a jövő, amely nemcsak papíron, ; a tervekben él, ha nem az emberek • lendületes tennivágyósóban, akara- ; iában — igen, a jövő még szebb, na- ■ gyobb távlatokat, boldogabb életet : ígér. ■

.. (Vége.jf _

hogy kevés a jó szabó,, a fodrász. A kuznyecki medencében is elsősorban műszaki emberek jöttek, építeni, vagy a bányákban, az üzemekben dolgozni. Többet kellene törődni azzal is, hogy az ottani lakosság köréből neveljék ki a szabókat, fodrászokat.

Ha csak azt írom: mindenütt nagyon kedvesen fogadtak minket — nem mondok sokat. Nemcsak kedvesen, de barátként igyekeztek tapasztalatukat átadni, mindent megmutatni, a jót is, a rosszat is. Magatartásuk lényegét legszebben a kisze- lovszki 3/3. bánya vezetője fogalmazta meg:

— Hol volt lehetséges azelőtt, hogy az emberek elmenjenek egymáshoz tanulni, hogy átadják egymásnak minden „titkukat”, tapasztalataikat, és hogy ne kelljen attól félniük, hogy a másik kihasználja ezt ellenük. Sehol sem. Csak a mi rendszerünkben lehetséges, hogy ne féltsük egymástól eredményeinket, hogy barátok lehessünk a gép, az íróasztal mellett is, mert közös a célunk, mert saját boldogulásunk elválaszthatatlan egymás boldogulásától. És ez nagyon nagyszerű.

*

, Nagy Péter idejében korbáccsal zavarták az embereket Petrograd, a

órás munkaidő, a könnyebb munka hatással van a bányavárosok egész életére. Több idő jut a művelődésre, a családra. Minden bányának van saját könyvtára. Mi csak egyben voltunk. A Pokrovszkij 5/6. bánya könyvtárában. 20 ezer kötet sorakozott a polcokon. De akkor illetőd- t-ünk meg igazán,’ amikor a könyvtár vezetője odavezetett bennünket az egyik polchoz: Magyar írók, költők — olvastuk a felírást. Kíváncsian vizsgáltam meg a sort: Petőfi, Jókai, Vörösmarty, Móricz, Zalka, Illés Béla, Mikszáth került a kezembe, a használattól eléggé kopott állapotban.

— Szeretik a. magyar írókat — mondta a könyvtár vezetője. — Kár, hogy még kevés művet fordítottak le... A meghatottságtól nehéz szólni. Ki gondolta volna, hogy itt, Szibériában, 6000 kilométerre a hazai földtől találkozunk Petőfivel, Mik- száthtal. Egy percre, mintha otthon lettünk volna ..,

Olvasnak, tanulnak a bányászok. 18 éven aluliak nem dolgozhatnak a bányában, de azért így is gyakori, hogy középiskolai végzettség nélkül kerülnek be fiatalok az üzembe. A bányák mellett működő középiskolákban nagy részük aztán leteszi/az érettségit.

■ _ Ugyancsak megoldásra vár az Is,

IV.

(Tudósítónktól.)

A Pokrovszkij 8. bánya kultűr- palotájának igazgatója elmondotta, hogy legfontosabb feladatuknak tartják: az általános műveltség fejlesztését összekapcsolni az etikai, esztétikai neveléssel. Azelőtt — és isok helyen még ma is — megelégednek azzal, hogy a fiatalok látogatják a múzeumokat, hogy fel tudják sorolni a XIX. század híres orosz festőit, műveiket, de azzal már keveset törődtek, hogy a képzőművészet ismerete kihat-e a fiatalság ízlésére, esztétikai nézeteinek formálására. A kultúrpalota vezetőségének sok alkalma van a fiatalság ilyen irányú nevelésére, hiszen a fiatalok elsősorban itt szórakoznak. (Itt nem divat az eszpresszó. A szállodában, ahol laktunk, volt egy étterem. Néhányszor itt ebédeltünk. Egy kicsit furcsán éreztem magam, ugyanis,- rajtam kívül nern volt egyetlen nő sem 8z étteremben. Kérdésemre megmagyarázták, hogy itt nem illik nők- Bek étterembe jönni.)

Gyakran tartanak előadást a kultúrált magatartásról. Lassú, sok energiát követelő munka ez. Hiszen h huszas évek elején itt még iskola sem volt. Csak a legnagyobb falvakban működtek három osztályos iskolák. A legtöbb helyen a tanító szerepét azok az írástudó aranykeresők töltötték be, akik a tél beálltával kénytelenek voltak beszorulni a fatuba és élelemért tanitottak.

Ma megvan minden lehetőség a tanulásra, az önművelődésre. A hat- *

; cédulákat a 28 munkahely közül oda, ahol a kért várost kapcsolja valamelyik kartársnőm.

S

„_

__i___ a munkatársak?

a

z emberek, jgen> jS-mások már.

Itt van például a szombat déli saj- tóbeszámoló. Névsor szerint mindig más valaki ismerteti a Népszava, a Népszabadság és a különléle lapok fontosabb cikkeit. A többiek pedig hozzászólnak.

— Beszélünk mi ilyenkor mindenről — meséli Kovács elvtársnő —, a politikától a kozmetikáig. A hét eseményeit mindig megvitatjuk. A legnagyobb felháborodást a kongói helyzet, 'Lumumba meggyilkolása váltotta ki, legérdekesebbnek pedig a szovjet rakétakísérleteket tartjuk.

Végignézek a hosszú asztalnál dolgozó csinos lányok, fiatalasszonyok során. Ki gondolná, hogy munkájukon kívül, ennyi minden érdekli őket? .,. \

— A \ KISZ-fiatalok brigádokban dolgoznak — újságolja a csoportvezető. — Két ifjúsági brigádunk van, 11 és 12 dolgozóval.

A/i feladatokat Vállaltak a

/Viliyen fiatalok? Az. egyik brigádvezető, Fai-kas Istvánná elmondja, hogy sokat foglalkoznak az új munkaerők betanításával, fő feladatuknak tekintik a telefonálókkal szembeni legnagyobb udvariasságot, , tűre! mességet.

f — Versenyzőnk is a munkában —* meséli. — Minimálisra akarjuk csők? kenteni a törléseket. A törlések az érvénytelenné vált, „lemondott”, telefonbeszélgetéseket jelentik. A töritt Miskolc! Halló, ití piano, Miskolc!

A megye, s az ország minden táján hallják hangjukat, beszélnek velük, néha könyörögnek nekik, máskor meg éppen szidják őket. Kik? Mindenki, akinek sürgős beszéinivalója van vidéki városok hivatalaival, vagy éppen rokonaival. És miért türelmetlenkednek az emberek? Azért, mert nem ismerik a távbeszélő központok dolgozóinak munkáját, nem tudják, hogyan történik a bejelentések felvétele, sorszámozása és sorrendben kapcsolása. Az ott dolgozókról sem tudnak sokat, legfeljebb annyit, ’hogy nők. De, hogy ezek a nők hogyan dolgoznak, mi érdekli őket legjobban a munkájukon kívül, milyen változások történtek ezen a munkahelyen is, erről nem tud a türelmetlen telefonáló.

Czél Lászlóné csoportvezetőtől és Kovács Ilonától, a Miskolc I. számú postahivatal távbeszélő központjának két legrégibb dolgozójától kértünk választ ezekre a kérdésekre. 19 éve dolgoznak itt. Először a változásokról beszélnek.

— Megváltozott itt a környezet és az embferek is — néznek végig a hangtompítóként gyékénnyel bevont falakon, a sok szabad, illetve foglalt vonalat jelző kis lámpán, a telefon- hálózat térképéin, s az egyik sarok- ben meghúzódó piros és égszínkék 3 u talomzászl ókon.

— A legfeltűnőbb és egyben legjobb újításnak mi a szállítóberendezés felszerelését tartjuk — tájékoztat Kovács Hona. — Ez automatikusan viszi cl a bejelentést tartalmazó

témakörbe sorolódnak. Az egyik a költő gyermekkorának, szülei cs a maga szegénységének súlyos emlékeit panaszolja. E terhes-fájdalmas cmlékadatban. „örökségben” az osztályhoz való hűség a vezető szólam. A másik a faluból a nagyvárosba szakadt fiatal viaskodását és új életkörülményeihez való szíve szoktatását vallja meg finoman árnyalt, már- már légiesen áttetsző képeiben. (Szépirodalmi Könyvkiadó.)

Vészi Endre:

FOHÁSZ SZIGORÚSÁGÉRT

Vészi Endre új. élettel gazdag, gondosan megművelt verseiben, mint eddigi műveiben is, az a munkásból lett költő szólal meg, aki soha nem tudja és nem akarja elfelejteni, honnan jött, milyen vér élteti, akiben szüntelenül dolgozik az a hűség és akarat, amely mindig az egyszerű emberek életének felemelkedését szolgálja, ez adja örömét s innen nőnek ki bánatai.

Azok közé a kevesek közé tartozik, akik ritka természetességgel tudnak beszélni mindennapi életünkről. A hajdani proletár csendéletek után sikerült nagyon szép versekben va mai, tisztultabb fényű, szelídebb de- rengésű, melegebben emberi munkás-csendéletet megrajzolnia. Költészetének indító ereje és táganyaga Vészi Endrét József Attilához kapcsolja. (Szépirodalmi Könyvkiadó.)

Zsigmond Ede: ELSZÁNTAN ÉS SZELÍDEN

Zsigmond Ede a két világháború közötti költők legfiatalabb nemzedékéhez tartozott. 1944-ben — mint annyi más sorstársé — a fasiszta pusztítás áldozatává lett, akkor, amikor költészete egyénivé vált, kiérlelődött, s mind következetesebben harcolt a maga sajátos hangján a fasizmus ellen. Verseinek megjelentetésé vei irodalmi életünk régi adósságát törleszti a kiadó. Zsigmond Edének már költői pályája kezdetén olyän mestere volt, mint József Al- • lila. akihez később is bensőséges ta- nítványi viszony fűzte. Elszánt bátorság az emberi élet szépségeinek védelmében, emberi tisztaság, szelíd költői játékosság, sajátos, szocialista humanizmus hatja át költészetét. A kötet elé Pándi Pál írt bevezető tanulmányt. (Szépirodalmi Könyvkiadó.)

Kalász Márton:

ÜNNEP ELŐTT

Kalász Márton neve már nem teljesen ismeretlen a versolvasók előtt. Lapokban, folyóiratokban találkozunk verseivel, sőt Hajnali szekerek címmel 1955-ben kötete is jelent meg a Dunántúli Magvetőnél. Fejlett stílusa, igényesen gazdag kép- fantáziája, finom hangulatelevenítő készsége s nem utolsó sorban formai biztonsága a fiatal nemzedék legjobbjai köze emeli. Üj versei két