Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
Csütörtök, 1961. március 2. ESZAKMAGYARORS55AG 3 Munkásgyűlések | / fi ^ 1 f • 'S a mezogazdasag kérdéséiről A Borsod Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács —- mint emlékei setes — február 8-án és 9-én kétnapos együttes ülést tartott a termelőszövetkezeti mozgalom s a mezőgazdasági termelés kérdéseiről. Az együttes ülés munkájáról, határozatairól, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményeinkről és mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének feladatairól, problémáiról — a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács közös határozata alapján — ezekben a napokban a megye vezetői munkásgyüléseken tájékoztatják a borsodi üzemek, bányák, ipari vállalatok dolgozóit. Kedden Prieszol József elvtárs, pártunk Központi Bizottságának tagja, a. Megyei Pártbizottság első titkára az ózdi Kohászati Üzemekben, Kukucska János elvtárs, a Megyei. Párt- bizottság titkára Miskolcon, a December 4 Drótmüvekben tartott munkás- gyűlést. \ Prieszol József elvtárs beszélt ■ az ózdi munkásgyűlésen Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói közül mintegy ezren gyűltek össze a kedd délutáni munkásgyűlésen, hogy meghallgassák Prieszol József elvtárs beszédét. A színpadon elhelyezett, piros és nemzetiszínű zászlókkal övezett felirat „A termelőszövetkezetek megszilárdítása egész társadalmunk ügye!’’ következtetni engedett arra, hogy miről lesz .szó. — 1961-re, második ötéves tervünk első esztendejére népgazdaságunk minden ágában egyeduralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok nemcsak a városban, hanem a falun is győzelmet, aratott a szocializmus. A falvakban az elmúlt hónapok alatt újabb százezrek követték a párt szavát, s leptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Lezárult a tömeges kollektivizálás szakasza, A VII. pártkongresszus határozatát megválósitva, az ország szántóterületének 90 százalékán már szocialista nagyüzemek gazdálkodnak, — mondotta bevezetőjében Prieszol elvtárs-. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megyei eredményeiről szólva elmondotta, hogy 1900—01 telén Borsod megye különösen nagyót lépett előre. Bizonyítja ezt, hogy míg az elmúlt év novemberében megyénk szántóterületének mindössze 51,9 százaléka tartozott a mezőgazdaság szocialista szektorához és 162 szövetkezeti községünk volt, addig ma a szántóterület mintegy 80 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz és 315 a termelőszövetkezeti községek száma. Decemberben és januárban mintegy 39 ezer dolgozó parasztcsalád. választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Megyénk nyolc járásában befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az I960 ’—01 telén elért eredmények lehetővé tették, hogy a mezőgazdáság szocialista átszervezése lényegében megyénkben is befejeződjék. Ezután így folytatta Prieszol elvtárs: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése az önkéntesség lenini elvének betartásával ment végbe. Tovább fejlődött a párt, a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti kölcsönös bizalom, hiszen köztudomású, hogy az elmúlt hónapokban igen sokat tanácskoztak dolgozó parasztjainkkal pártunk tagjai, a munkásosztály és ezen belül a becsületes pártonkívüli dolgozók százai és ezrei. Elmondhatjuk, hogy növekedett és erősödött a munkáshatalom alapja: a munkás-paraszt szövetség. Nemzetközi viszonylatban növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye. Mezőgazdaságunk gyors fejlődése és az elért nagyszerű eredmények fontos feltételeit, teremtették még népi de- mokráciánk további gyorsütemű fejlődésének. E szép eredmény elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikájának köszönhető, amely találkozott a dolgozó parasztság egyetértésével. Megnyertük a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején a dolgozó parasztság bizalmát, amely nélkül nem lehetett volna megvalósítani a tsz-eket. Ebben nagy érdemeket, szereztek azok a kommunisták és pártonkívüli munkások, termelőszövetkezeti és állami gazdasági tagok, értelmiségi dolgozók, akik éveken keresztül türelmes, fáradságot nem ismerő fel- világosító munkával segítették a dolgozó parasztságot. E munkában eredményesen vettek részt az ózdi dolgozók is. — Éppen ezért engedjék meg az elvtársak, hogy erről a helyről mondjak köszönetét az ózdi dolgozóknak, akik lelkiismeretes felvilágosító munkájukkal jelentősen hozzájárultak a falvak szocialista átszervezéséhez. — A dolgozó parasztok politikai öntudata a termelőszövetkezetekbe való belépéssel jelentősen fejlődött, gondolkodásuk gyökeres megváltozása azonban hosszabb ideig tartó folyamat. — folytatta Prieszol elvtárs. Magatartásukra hatnak még a kis- árutermelői szemlélet maradványai. Különösen a nehézségek hatására gyakran fellép köztük az ingadozás, a bizonytalanság. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredmények nagyok. Falun végzett munkánkat azonban még korántsem fejeztük be — hangsúlyozta Prieszol elvtárs. — A következő lépés a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Minden termelőszövetkezetben tovább kell folytatni a rendszeres, szervezett politikai fel- világosító munkát. Fokozott, figyelmet kell fordítani az újonnan alakult és a gyenge termelőszövetkezetekre. Gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezeti tagok az őket: foglalkoztató kérdésekre megfelelő választ kapjanak. Ez azért is fontos, mert a termelőszövetkezeti tagok ingadozását az ellenség igyekszik kihasználni. Mindez szükségessé teszi, hogy valamennyi termelőszövetkezetben létrehozzuk a párt- és a KISZA December 4 Drótművek — nevében Miskolc felszabadulásának napját őrzi. A város dolgozóinak életében bekövetkezett, mélyreható forradalmi változások kezdetének napiát. Az a forradalmi átalakulás, amely az elmúlt heteket és hónapokat avatta történelmi erejű és jelentőségű időszakká, a falvak életrendjét érinti, a dolgozó parasztság előtt nyitja tágasra az előrehaladás útját, de megannyi szállal Icapcsolódik a. munkásosztályhoz is. ' Ezekről az összefüggésekről is szólt Kukucska János elvtárs a drótgyári munkásokhoz, műszaki és adminisztratív dolgozókhoz, akik a keddi tájékoztató alkalmából megtöltötték az üzem kultúrtermét. — A mezőgazdaság szocialista átszervezésével — mutatott rá Kukucska elvtárs — új alapokra helyeződlek az osztályviszonyok. A proletárdiktatúra alapját képező munkásparaszt szövetség immár a vezető munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségévé vált. illetve szervező, nevelő munkánkkal mindinkább azzá válik. Aligha szorul bizonyításra, hogy gyümölcsözőbbé, erősebbé és tartalmasabbá fejlődik ez a szövetség, ha a szocialista nagyüzemi gazdálkodással meggyorsítjuk a mezőgazdaság fejlődését. Köztudomású, hogy ez az utóbbi évtizedekben mérhetetlenül elmaradt iparunk mögött. Két összehasonlító számadat többet mond minden magyarázatnál. Szocialista iparunk 1960-ban három és félszer annyit termelt, mint a magyar ipar 1938-ban. Ez alatt az időszak alatt viszont mezőgazdasági termelésünk csupán 20—22 százalékkal ment előre. Érthető, történelmi szükségszerűség tehát pártunk VII. kongresszusának célkitűzése, hogy a második ötéves terv időszakában 32—35 százalékkal kell emelni mezőgazdasági termelésünket. Másképpen nem teremthetjük meg a mezőgazdasági termelés, az egész népgazdaság s az életszínvonalbeli igények közti összhangot. A drótgyári munkások jól megértik az egybevetésül szolgáló két számadat mondanivalóját, hiszen egyfelől saját üzemükben is tanúi és előmozdítói lehetnek szocialista iparunk rohamos ütemű fejlődésének, másfelől pedig maguk is tapasztalhatják a piaci kínálatban, a kereskedelmi felhozatalban jelentkező problémákat. Kukucska elviére hangsúlyozta: — Hogy ilven rövid idő alatt nagyszerű, forradalmi jelentőségű sikereket ériünk el a mezőgazdaság szocialista szervezeteket, emeljük munkájuk színvonalát. A politikai öntudat növelésével együtt az eddiginél is nagyobb gondot keil fordítani a munka szerinti elosztás elvén alapuló, a tagok közvetlen anyagi érdekeltségét ösztönző különböző jövedelemelosztási módszerek elterjesztésére. Tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeti demokráciái, mert ez az alapvető feltétele annak, hogy a tagság igazán magáénak, érezze a közös gazdaságot. — A megszilárdítás egyik fontos feltétele a megfelelő színvonalú vezetés biztosítása. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a még nagyüzemi vezetési tapasztalatokkal nem rendelkező szövetkezeti vezetők segítésére. Meg kell oldani a szakemberek átcsoportosítását úgy, hogy közülük többen véglegesen a termelőszövetkezetekben maradjanak. — A termelőszövetkezetek megszilárdítása csak úgy lesz eredményes, ha azt egész társadalmunk ügyévé tesszük. S hogy ez így legyen, arra kérem az ózdi dolgozókat, segítsék a falut ezután is, járuljanak hozzá a termelőszövetkezetek megszilárdításához — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Prieszol elvtárs. Prieszol József elvtárs beszéde után Papliczky Ferenc elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottságának szervező titkára a gyár valamennyi dolgozójának nevében Ígéretet tett: továbbra is segítik a falul, s jelentős feladatot vállalnak a termelőszövetkezetek m,ég- szilárdításában. Az ózdi munkásgyülés az Inter- nacionálé hangjaival ért. véget. átszervezésében, abban döntő szerepe volt üzemeink munkásainak. Teljesítették és túlszárnyalták a népgazdasági terveket, ezzel megteremtették az átszervezés anyagi alapját. Konkrét segítséget nyújtottak felvilágosító, nevelő níuIlkájukkal. Fáradhatatlanságukkal, türelmes szóval, áldozatkészségükkel segítették győzelemre a párt. politikáját. — Most arról vah szó — fejtegette Kukucska elvtárs —, hogy mezőgazdaságunknak — a legmesszebbmenőikig kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit — nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem megtermeléséhez. Ehhez arra van szükség, hogy az élenjáró termelőszövetkezetekhez igazítsuk lépteinket. -4 most következő időszakban éppúgy szükség van munkásaink, az üzemek vezetőinek segítő kezére, mint az átszervezéskor, vagy méginkább. Most, amikor a mező- gazdaságban is nagyüzemi fegyelemmel, nagyüzemi szervezettséggel kell dolgozni! Olyan feladatok megoldásához kell adniuk tudásukat, szívüket'. eszüket, tapasztaltságukat. mint a vezetés nagyüzemivé fejlesztése, a tsz-pártszervezetelk megszilárdítása, a termelési tervek teljesítése. Sajátos és igen fontos munka az üzemben dolgozó, de a mezőgazdaságban is érdekelt munkásokkal való törődés, ösztönzésük otthoni kötelességeik teljesítésére. Nem kétséges, hogy Kukucska elv- társ szavai megértésre találtak a drótgyári munkásoknál, vezetőknél. Néhány beszédes tett is bizonyság erre. Az üzem 1961. évi januári, februári tervét igen pontosan teljesítette, sőt túl is szárnyalta. Nemcsak úgy globálisan! Cikkenként, minőségileg, forintértékben is. A második ötéves tei*vben jelentős beruházásokra kerül itt sor. Felépítik az ország legnagyobb üzemcsarnokát. Jelentősen gyarapszik az üzem termelése. (A napokban Imre Ferenc elvtárs, a gyár igazgatója számol be minderről lapunk hasábjain.) A Miskolci December 4 Drótművek nyolc termelőszövetkezetet. patronál. Még szorosabbra vonják velük a kapcsolatokat. A nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísért munkásgyűlést Szánóczki József elvtáre. az üzemi pártszervezet titkára nyitotta meg és zárta be. — Történelmet írtunk — jellemezte többek között az elmúlt hetek és hónapok kimagasló sikereit Kukucska János elvtáre. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a drótgyáriak üzemükben és a falvakban is helytállnak majd azért, hogy történelmünket: még szebben írhassuk tovább. Kukucska János elvtárs a December 4 Drót művek ben fiitól nemcsak a mára, hanem a holnapra is gondolnak léskor ugyancsak a pohár fenek ere nézegetett. Ki-kimaradt a munkából. — Ha mégegyszer kimaradsz, kiközösítünk! — mondták neki. Valamicskét használt, de nem sokat. Eire egy merész dolgot határoztak el: helyettes brigádvezetőnek választják, tudja meg, milyen gond, milyen felelősség az egyenletes termelés biztosítása. A gondolatnak először sói: ellenzője akadt, de a végén mindenki beleegyezett. Ez a merész sakkhúzás nagyon jól bevált. A bányász azóta kerüli az italozást, a feladatának igyekszik pontosan eleget, tenni. . A lyukóbányai üzem hosszú évekig nem tudta teljesíteni tervét. Az elmúlt évben — igaz, ingadozással —, de eleget tett évi feladatának. A bányaüzem vezetői, dolgozói elmondják, hogy naponta pár vagonnal még növelhetnék a termelést, ha nem lennének szállítási nehézségek. Anna .és Márta akna a város köziiletei és . a lakások fűtésére termel. A Szekér Fuvarozási Vállalat, nem tudta elszállítani a bányák által kitermelt szenet és ez kicsit zavarta a termelést. E hónaptól kezdvé a Mártánknál szépfuvarozást. — 5 teherkocsival — a 3!-es TEFU végzi s ez a merőid-is JóvM r^-rvobb gondot okoz azonban a szállítás Lyukóbányán. A lyuk»Hn,.i “tSÜS végeznek. Igen ám, de olt tartanak, hogy a függőakna már most sem bírja kiszállítani az; a szénmennyiséget, amit a bányászok termelhetnének. Van ott egy kétszárnyú frontfejtés, de szállítási kapacitás hiányában vagy csalt az egyik, vagy a másik szárnyon tudnak termelni. Volna, azaz van lehetőség. Ott áll üzem- képtelenül a szkip-akna. Egyetlen felhúzáskor 5,6 tonnát emelne a magasba. A motorja azonban a szükséges alkatrész hiánya miatt nem működik. A veszleségidö tanulmányozása is mutatta, hogy a többtermelésben itt-ott fékezőleg hat a csillehiány. Intézkedési tervet készítettek, amelyben többek között szerepel, hogy fokozott ütemben javítják ki á rossz csilléket. Jelenleg 100—120 csille vár javításra. A javító brigádok elmondják. nem kapnak elég alkatrészt s így nem haladnak a munkával. Egyszc r tengely, máskor csapágy hiányzik, éz intézkedési tervben egyébként szerepel a csillék fokozottabb megóvása is. Ezt úgy akartok megvalósítani. hogy .a lehetőséghez mértén. váltok beállításával megszüntetik a lemezen való fordítást. Ennek több előnye van: kevésbé erőltetik meg a csapágyakat, nem kopnak annyira a kerekek, s könnyebb dolga lesz- a bányászoknak is. A szállításnál egy csúnya dolog történt, ami nemcsak fel há bori tóttá a bányaüzem dolgozóit, hanem anyagi veszteséget is okozott. Ba- rossakna. Pálinkás és — a kötélpálya üzembeállításával — Lyúkó- bánya szenét a vasgyári rakodón át szállítják a bereniei szénosztályozóba. Egye! őre kideríthetetlen okok miatt, januárban útközben eltűnt 147 vagon szén. Különösen a frontbrigádokat. éri veszteség, mert 347 vagon szenet hiába termeltek. A rejtélyre a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata derít majd fényt, s remélhetőleg a bűnösök nem kerülik el büntetésüket. Ilyen okok íekezi'c a ban>a' üzemet, hogy' még egyenletesebben termeljen, még nagyobb eredményeket érjen el. A bányászokban, a műszaki veae- í.őkben megvan minden jóakarat, lelkesedés.' hogy' a nehézségeket mielőbb leküzdjék ... — csorba — A miskolci bányaüzem a Borsodi Szénbányászati Tröszt egyik legnagyobb üzeme. Nyolc aknájában több miiyt három és felezer ember dolgozik, akik Perecesről, Miskolcról, Diósgyőrből, Varbóról, vagy éppen Mezőkövesdről, Mezó- csátról járnak buszokkal munkahelyükre. Az üzem arról nevezetes, hogy — mintegy két év óta — aránylag egyenletesen, meghatározott ütemben termel. Ez olyan érdem, amivel bizony nem sok bányaüzem dicsekedhet. Az elmúlt évben csupán egyetlen hónapban — áprilisban — volt visszaesés. És többen az évben? Az év első napjaiban volt egy kis ingadozás. Enne!: oka: Lyukóbányán a kasos akna motorja felmondta a szolgálatot, emiatt 24 órára megbénult a szállítás. A dolgozók megbeszélték, hogy a kiesést egy vasárnapi termeléssel pótoljál:, de ném volt. rá szükség. Január közegé” már 102 százaléknál tartották. f T‘ mutat a hóvégi eredmény?y Lakos András elvtáre, a tröszt versenyfelelőse ezt mondja: — A bányaüzem a tanbányával együtt 103,1, a tanbánya nélkül 301.9 százalékra teljesítette, januári tervét. Február 1-én 104,5 százalékkal indultak s 20-ig havi tervük teljesítésében 105,8 százalékot értek el. Mi az egyenletes termelés magyarázata, „titka”? Lakos elvtárs így jellemzi: — Igen jó a pártszervek, a szak- szervezet és a gazdasági vezetés közötti kapcsolat. Minden feladatot közösen, egymást, segítve valósítanak meg. — Mi nemcsak a mát, hanem inkább a holnapot nézzük — mondja Kricsfalvi Jenő elvtárs. a bánya főmérnöke. — Mindig megelőzzük az eseményeket, és sohasem vitázunk a tervfeladatokon, hanem ellentmondás nélkül igyekszünk azt teljesíteni. Árvái István elvtárs, a pártbizottság titkára ezt mondja magyarázatképpen. — A kommunista műszaki vezetőkkel, fizikai dolgozókkal az élen. már az elmúlt év harmadik negyedévében előkészítettük a bányát az ezévi tennivalóikhoz, s decemberben — kevés eltéréssel — megközelítettük az 1961-es termelési szintet. Igen jó a versenyszellem. A munkaversenyben a szocialista brigádok járnak az élen. Érdeket, koey ““ egyertletes termelés, a jó eredmények oka. Valamennyi között legjobb ez Anna akna munkája. Azt mondják, „erre az aknára mindig lehet számítani”. Termelése nem ingadozik. A műszaki vezetés, a pártszervezet és a szakszervezet figyelmet fordít: a feltárásokra. lelkiismeretes munkát kíván a munkaátvételnél. Hasonló eredményekkel dolgozik a Pálinkás I. akna. Itt is tervszerűen végzik a feltárásokat. Van itt egy 110 tagból álló, három műszakban dolgozó szocialista brigád. Brigád vezető je Ora- vecz Rezső, harmadbrigádvezetők Oravecz Ferenc és Paulás Ernő. A brigádtagok hosszú évek óta együtt dolgoznak, ismerik, megértik egymást. Többnyire törzsökös bányászok. — Ugye nehéz dolog ide bekerülni ? — kérdeztük az egyik brigád tagtól. — Nehéz — bólint —, de még nehezebb onnan kijutni. — Hogy-hogy? A brigád a hozzá kerülőt olyan családtacfélének tekinti. Ha hibát követ: el, nem igyekszik tőle megszabadulni, hanem segíti, hogy megszabaduljon hibájától. Dolgozik ott egy ember. A neve nem fontos. Fizettet veimii I Iió forintos költséggel fejlesztik a Hejőcsabai Cementgyár mészkőbányáját A Hejőcsabai Cementgyár már folyamatban lévő bővítésével párhuzamosan. az idén megkezdik a cement alapanyagát adó nagykőmá- zsai mészkőbánya nagyarányú fejlesztését is. Az 1963 végéig tartó beruházásra hetven millió forintot irányoztak elő. A fejlesztés során a mészkő darabosítására és válogatására törő. és osztályozómüvet építenek, az anyag szállítására mintegy száz méter hosszúságban szállítószalagot szerelnek fel. A mészkő nagyobb mennyiségben történő kitermelésére úgynevezett Haussherr-féle közetfúrógépet szereznek be. amellyel lehetővé válik a nagylyukú robbantás bevezetése. A rakodás és szállítás gyorsítására két elektromos működésű, ríagyteljesit- ményű baggert állítanak munkába, megerősítik továbbá a cementgyár és a bánya között, már régebbel, megépített drótkötélpályát. így azor. a csillék sűrítésével a szállítási teljesítményt a jelenleginek másfélszeresére növeli!?. Kompresszorház, különböző karbantartó műhelyek, száz személyes üzemi étkező és fürdő tartozik majd az új létesítmény- ■hez. A fejlesztés révén a mészkőbánya teljesítménye a jelenleginek a kétszeresére emelkedik, s ezáltal lehetővé válik, hogy ne csak a cementgyár teljes szükségletét lássák el mészkővel, hanem még mintegy 80 ezer tonna szemcsés mészkövet a Borsodi Vegyikombinátnak is szállíthassanak műtrágya gyártáshoz. A bányafejlesztés tervei már elkészültek és a munkákat márciusban megkezdik. i
