Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

Vasárnap, 1961. március IS. fiSZAKMAGYARORSZÄG Semmiből milliók! BORSODI KOLTOK VERSEIBŐL BORSODI GYULA: Tavasz Hegyaíján Űj orvosi rendelő. .... SajóvSmoson. Községfcjlcsilési hozzájárulásból építtette a községi tanács, löbb mint <00 ezer forintos költséggel. Az új létesítményben orvosi rendelj!, orvosi lakás, és beépített garázs van, külsőleg meg a község egyik legszebb épülete. Nemrégen adták át rendeltetésének. évente 18 mázsa abrak és 40 mázsa széna szükséges, akkor könnyen ér­zékelhetjük a mesterséges terméke­nyítés gazdasági kihatását, csupán az apaállat-megtakarítás révén is, Azzal a takarmány- és szénameny- nyiséggel, amit így meg.lehet takarí­tani,- kétezer darab, napi 20. liier te­jet termelő tehenet lehet nevelni. A sok előnye mellett 10 százalékkal biztosabb a vemiiesség a köztenyész­tés útján végzett termékenyítéssel szemben. Állategészségügyi szem­pontból az sem mellékes, hogy a jó­fajú állomány révén meg lehet előz­ni a fertőző betegségek terjesztését, ugyanis az'apaállatok állandó ellen­őrzés alatt állnak. kiár azért: is érdemes volt eljönni az állomásra, hogy mindezt megtud­juk. Kovács elvtárs azonban további részletekkel is megismertet. A Szik­szói Mesterséges Termékenyítő Állo­mást, melynek országosan is jó híre van, idáig többnyire takarékossági intézménynek tekintették. Hamaro­san tudományos kutatómunkához kezdenek Szikszón. Foglalkoznak az ondó biológiájával, a különböző med­dőségi gyógykezelések és gyógysze­rek kísérletezésével, a foszfor- és kálciumvizsgálattal stb. Jelenleg is az állomáson tartózkodik az Állatte­nyésztési Kutatóintézet három tudo­mányos kutatója. A konstitueió és a termékenység körülményeit, kérdé­seit'Vizsgálják. A szikszói állomás hírneve már országhatárainkon túl is ismert. Út­törő munkát végez az állomás a le­gelőn való termékenyítéssel. Ez- azt jelenti, hogy a termékenyítéssel fog­lalkozó inszem inától', közvetlenül a legelőn, ideális természeti és bioló­giai viszonyok között végzi munká­ját. A sajátos termékenyítési tevé­kenység iránt a Szovjetunió, Romá­nia és Anglia is érdeklődik. 1960-ban 28 ezer tehén termékenyítése történt legelőn. Ez az eredmény igen bizta­tó. s mind szélesebb körben kíván­ják elterjeszteni. Milliókat iakarít meg az ál­rviunoKaz iamháztórtásnak a Szikszói Mesfeiséges Termékenyítő Állomás. A tenyésztés, miután a dol­gozó parasztság nagyüzemi gazdasá­gokba tömörült, még hathatósabb segítségnyújtást várhat ezután az állomástól. — garami — — BARTÓK BÉLA születésének SÓ. évfordulóján — március 21-én — Moszkvában ünnepi esten emlé­keznek meg a nagy. zeneköltö életé­ről és munkásságáról. Az ünnepi megemlékezést »• Szovjet—Magyar; Baráti Társaság rendezi. ségűek és tiszta szándaiaVak is — attól, hogy a vezető osztály meleg emberségét, humorát, „általános emberi"’ vonásait megmutassák, magánéleti örömeit, bajait, vá­gyait, reményeit, álmait, csalódásait, keserveit... Ho­lott ezek — magukban véve — nem polgári és kispol­gári vonások! Ezekkel együtt lesz, az életben is és az írói-művészeti tükrözésben is a munkásosztály „az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött"!... — S nyilván van ezen kívül egy sajátosan esztétikai természetű gátló körülmény is. Az nevezetesen, hogy a humor — nem ismeri a tréfát, egyilce a legnehezebb esztétikai kategóriáiknak! Nem „viccelődés" nem nevet­ségesség csupán. Mint az Üj Magyar Lexikon megfelelő címszavának — lexikoni. szűk lehetőségekhez mérve is ugyan kissé felületes, elnagyolt — szövege jelzi, ellen­tétben a komikummal, a humor a tréfa mögött is meg­őrzi a komolyságot, benne érzelmes, komoly, komor, keserű és gúnyos elemek vegyülhetnek különböző vál­tozatokban ... Rendkívül széles esztétikai skálájú a humor; a Jókai-féle napfényes derűtől a niikszátlü kedélyesen szatirikus „odamondogatásokon’’ és a Ka- rinthy-szerű, játél;osan is filozófiai éleslátáson át az Arany János emlegette „cukrozott epéig"!.... Mikor melyiken játsszék az író: alkata, világnézete, mondani,- valója dönti el. De a humor valamelyik válfaja nem lehet elvileg összeférhetetlen semmiféle munkásábrá- zolással! Nem, Íriszen az életben ismerőseink között vannak azok a munkások ős munkásokból lett vezetőik, akik­nek humora a tréfa mögött is megőrzi a komolyságot, akiknek humoréban érzelmes, komoly, komor, keserű és gúnyos elemek vegyülnek... Ezeket a humoros munkás-emberalakokat. gyakrabban szeretnénk meg­pillantani — nagyobb és tisztább felületű, finomabban csiszolt — irodalmi tükrökben is! —. mert a mester­ségeik idegen eredetű szakkifejezéseivel megtűzdelt kül­városi „vagány-nyelv” (és az ennek megfelelő jellem- festés) legjobb esetben is csupán felületi híradás a munkáshumorról!... © A magyar munkásosztály humbiának irodalmi, művészi megelevenítésében nyilván szerepet kell ját­szania annak a meggondolásnak is, hogy munkás- osztályunk melyik nemzedékéről és melyik rétegéről (milyen 'korban és mit) akar írni az író. Van különb­ség — humor tekintetében is — a „törzsgárda’’ és az újonnan munkássá vált munkás között. A ,,törzsgárdán” belül a veteránok, a „derékhad” és az „ifik” nyilván bizonyos vonásokban megegyeznek, másokban eltérnek. Es folytathatnák az árnyalatok felsorolását __ A lényeg azonban az, hogy a magyar munkásosz­tálynak, sőt általában a munkásságnak, úgy, amint van, amilyen összetevők alkotják, — humorát is bizonyos általános, tipikus vonások jellemzik. Melyek ezek, és mi a forrásuk? ember. Csak: ember, a szó igazi, és teljes értelmében. Nem önsanyargatásra berendezkedő aszkéta. Bár önzet­len testvéri segítséget nyújt a dolgozók minden más osztályának és rétegének, nem álszent, néni csupa ön­feláldozás. Kergeti 6 is a boldogság kék madarát, be alkarja azt fogni a maga kalitkájába ö is. Nem áll az embereik felett, de nem áll alattuk sem: egész ember, teljes ember. Van tehát humora is. A munkáshumor másik — és legjobb fonása — a forradalmi Optimismus. Ez az osztály, amikor a hata­lom. a vezetés átvételének igényével a történelem szín­padára lépett, mint „papok, polgárok, katonák után a törvények hű meghallója”, — ügye igazának tudatában, a céljai nemességébe vetett rendíthetetlen meggyőző­déssel lépett oda. Ez adta erejét, életkedvéi, humorát;; a jogtipró rendszerek üldözései, börtönei, (kínzásai közepette is. Ennek az osztálynak a sajátja az egyedül helyes, tudományos világnézet, a marxizmus—leninizmus. En­nek fényében el tudja választani a lényegest a lényeg-;: telentől, — s ez továbbá képessé teszi az élet bölcs, derűs, mintegy filozófiai magaslatról történő humoros',: szemléletére. Ennek az osztálynak érdekei egybeesnék minden dolgozó, sőt, az általános emberi fejlődés érdekeivel. Éppen ezért ennek a mi munkásosztályunknak nincse­nek „titlcai’, takargatnivalói. Ezért: az élet minden helyzetében nyílt, őszinte, közvetlen, humorában is. merész, természetes, ha kell: nyers. Ez az osztály csupa gyűlölet mindazzal szemben, ami elnyomás, kizsákmányolás, az emberi méltóság bármi ürüggyel történő megalázása. Éppen ezért az ilyen „erőkkel" és jelenségekkel szemben humora: gúnyos, kíméletlen, szatirikus, metsz, mint a jó borotva. Széles fejsze, mely dönti a tőkét, siránkozás nélkíjj. Ugyanakkor ez az osztály csupa szeretet mind­azzal szemben, aki dolgozó és ami a dolgozó embert felemeli, életét szebbé, jobbá, kulturáltabbá teszi. Éppen ezért az ilyen erőkkel és jelenségekkel, kapcso-; tatban humora: csupa melegszívűség. jóság, nyugtat,; mint virrasztó édesanya! tekintet a beteg kisgyermek; ágya fölött. „A széles fejsze — mosolyog © További tűnődés és elmélkedés, az élet alaposabb? tanulmányozása még számos vonását fedezhetné fel aj munkáshumornak, s még mélyebbről feltörő búvópata­kokban is feltárhatná forrásukat... . Ahhoz azonban, hogy az, ami e cikk fő célja volt.? kiderüljön, talán meggyőzően elegendők eddigi so-J raink is. Mi volt e ciklk célja? Hogy rámutasson: író. művész tudós, általában minden értelmiségi számára a „naggyá’ válás tekintetében is,> de egyébként'is egyetlen járhatl út ennek. Oz osztálynak útja, S nemasak az egyetlen járható út! Több ennél alkotói öntudatunk, emberi becsületünk kérdése! Gyárfás Imre Tavasz» szép karcsú tavasz finom újjai matatnak a barnaszárú venyigéken. A tompa tudat lassan föleszmél, hajnali ködtakaróját a föld eltesz! szépen." Egy reggel lAssen, harmatos gyöngyként csillan a riigy az almafákon, Vén kövek közül kisarjad a iü, hogy felkiáltson. A szülök alján vidám szekerek zörömbölnek. Az ostor hegyén suhogva billeg a táj s a hegygerinc új gondba görnyed. Friss szel, üj gondolat hasogat termo barázdát. Labancok, dologkerülök, gyújtogatok és más garázdák © földet többé ne gyalázzák! Szép karcsú tavasz jár a dombok közt énekelve. Ajkán mézízű must gyöngye csillog, s hamvas gyümölcsként ring a melle. Áldott szép tavasz, új - dalodra új rendhez igazodva tisztul a gondolat bora! Add, hogy mielőbb termőre váljék ez a most bomló szüreti szándék! AKÁC ISTVÁN: Vallomás Az első ilyen vonás, hogy a munkás sincs „különös anyagból" gyúrva. Általában nem más, mint a többi I. Hirosima, örök ■ mementó. térnek s időnek jóni oszlopa, fődre eg,' kéz láng-betűket ró: „Ember, a strázsáö ne légy tétova!’ A látomás tajtékzik, árad. — és indaként testünkre hull, s vádló hada a torz csodáknak bensőnk mélyén perzsel vadul. Tanúk vagyunk, s ha nem kiáltunk, a pusztulásban részesek, én féltem vajúdó világunk, s féltek mjnden hű életet. Ö. ismeretlen kátafalkak, s ifjak hörgő nászénoke, ó, néma ajkú csontváz-csarnok, s félig-halottak mély sebe. Ha arra jársz, vándor-barátom, hallgasd a lombot: lágy neszét: tört szemek pattannak a fákon, s árnyakat rejt az égi kék ... Hirosima, örök mementó, térnek s időnek jóni oszlopa, fődre a kor láng-betűket ró: ..Vigyázz,'a Rémet ne feledd soha!’ . II. (Modern rekviem) Afrikában vér folyik, s fegyverek dörögnek, száz élet hal hajnalig, s csontok nyöszörögnek. Csapdos az éji madár, napot ér a csőre,- felhőt szaggat, fájva száll, bánatot: esözve. Föld alatt, már a vezér, s két hűséges társa, nagy szívükről égre kél emberség virága. Szívükön tavas? fakad, lavasza az újnak, s győzedelmes, szép szavak zengve kivirulnak... Vérző pórok, négerek, harsan már a hajnal, komor karát-éveket ne mérjetek jajjal : Földrészek lázadását hirdesse az ének. egymást keblükre zárjak színesek s fehérek. — III. Tavaszodik. A küzdő ember szorgos ekéjét földbe vágja, s reá hull tiszta szerelemmel az Értelem világossága. A széles szalagé határban átölelik egymást a földek, s illatok lenge mosolyában, termésdús nyarak tündökölnek. A változó idő kezétől megii’jodnak a régi álmok: áldó jobbágy csontokra épül minden-szépítő, új világunk. — Boros kedvvel már nein ragad kést kocsmázó legények csapatja, nem szülnek vak dühöt a mezsgyék, s nem csap fel zord láng virradatra ... A tudás Iáit: csillagköröknek fényénél vallja ím, az újat, iskolák, mozik, utak, könyvek... és a mezők is elsimulnak. — Tavaszodik. A győztes ember testvér-ekéjét földbe vágja, s kibomlik örök szerelemmel a közösség termő virága, IV. (Óda, emberségért) Csiiiag-heroldunk légbe szárnyal, körötte titkos végtelenség, — ráhajlának a magassággal: kristály-hajnalok, gyémánt-esték.- Közös anyánk, e drága bolygó, forrva zengi az ész csodáit, míg férfias vággyal mosolygó, emlöjén-nőtt jövendőt áhít. Olvassuk, hogy mit ír az újság, és hallgatjuk a rádióban, milyen tettről vall a valóság. szív, nyugodj meg, s légy végre józan! Os haragját az elemeknek tékozló kezek mért akarják? az elemek jók és szeretnék, s hiszik az ember érc-hatalmát. Növő korunk friss lüktetését vállukra emelik a hazak, az anyag formálja a békét. — mi reájuk s ök ránk vigyáznak. Az öröklét gigász-öléről szárba szökken az új, az élet, s a csillagoknak adja hírül, mint vív-az ember — emberséget. Valamennyi parasztember meggyő­ződött most már ennek az előnyéről, hasznosságáról. I»pusztán a statisztikát nucscK tekintjük is, kézzelfog­ható fejlődést tapasztalhatunk. Két évvel az állomás létrehívása után, 1950-ben 18 községben alkalmazták a mesterséges termékenyítést. 3.960- ban már 167 községben és 128 terme­lőszövetkezetben. Az állomás 36 törzskönyvezett, kiváló tenyészhatá- sú apaállattal rendelkezik. A 36 jó­szággal végzett nemesítő hatás 798 apaállat szerepével ér fel. Míg közte­nyésztés esetén egy évben 40—50 borjú születhet meg természetes úton, addig ugyancsak — egy apaál­latot számítva — mesterséges termé­kenyítés útján 800—900 utóddal le­het számolni. A mesterséges termé­kenyítés különösen jó hatással van a tenyésztés eredményességére. Az ál­lomás vezetői rendszeresen feldolr gozzák munkásságuk adatait. Frtfairoc tudni azt is> hogy. mi-. croeKes lyen kihatása van a termékenyítő állomás gazdasági te­vékenységének. Mivel a mesterséges termékenyítés útján 36 apaállat 798 állatot helyettesít, így évente közel 10 millió forintot takarít meg az állomás a népgazdaságnak. Ha tud­juk azt, hogy egy apaállat etetéséhez A cim uSyan ellentmond a fizika ” törvényeinek, mégis ezzel lehet leginkább jellemezni a . Szik­szói Mesterséges Termékenyítő Állo­más szerepét. Több mint egy évtize­des úttörő munkára tették fel a ko­ronát azzal, hogy megyénkben is be­bizonyították: mesiei’séges terméke­nyítéssel lényegesen javítani lehet a szarvasmarha-állományt; emelni le­het a tehenek tejtermelő képességét, mód nyílik az egészséges fajok, erős- alkatú jószágok tenyésztésére, elter­jesztésére. 1912-ben Ivanov orosz tudós né­met nyelvű munkájában fektette le a termékenyítés alapjait, elveit. Iva- fiov a. közelmúltban ünnepelte szüle­tésének 90. évfordulóját a Szovjet­unióban. Egy idős ember igazi bol­dogsága következett el, láthatja munkásságának igazi beteljesedését! A Szikszói Mesterséges Terméke­nyítő Állomáson dr. Kovács József igazgató barátsággal, készséggel ka­lauzol bennünket. Milyen volt a kez­det? Konzervatív ragaszkodás a ré­gihez, babonás előítéletek. — Ma, 11 év után keresve sem találunk olyan parasztembert — mondja Kovács elvlárs —, aki eile-* nézné a mesterséges termékenyítést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents