Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-12 / 61. szám
4 ÉSZAKIM AGY ARORSZAG Vasárnap, 1961. márclu* 11 A „Ságvári Endre kulturális szemle megyei tapasztalatai AZ „IFJÚSÁG a szocializmusért” mozgalom harmadik követelményét — a kulturális életben való aktív részvételt — a fiatalok csak úgy tudják teljesíteni, ha bekapcsolódnak az ötéves kulturális szemlébe. Mi a különbség az 1961-ben meghirdetett kulturális szemle és az előző évek szemléi között? Az egyik legdöntőbb különbség — mivel a- kulturális szemle szinte az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom egy része —, éppen tömegmozgalmi jellegéből adódik. A szemlét nem lehet csupán a művészeti csoportok, színjátszók, táncosok, zenészek stb. munkáira korlátozni. Az előző évekhez képest nagyobb gondot kell fordítani a kultúra más, nagyobb tömegek számára hozzáférhető ágaira: a „József Attila” olvasómozgalomra, a szakkörök munkájára, az ismerettei'.i esz tő előadások rendszeres látogatására, a daltanulási mozgalomra, a kollektív színház-, mozi-, múzeum-, tárlatlátogatásokra, szellemi öttusa játékokra stb. Ez érthető, hisz’ megyénkben is több mint 50 ezer fiatal jelentkezése várható az „Ifjúság a szocializmusért” c. mozgalom követelményeinek teljesítésére, s viszonylag kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik valamelyik művészeti ág iránt éreznek különös tehetséget. A másik különbség: a szemlét nem egy esztendőre, hanem áthatva az új népgazdasági terv megvalósításáért, érzett felelősségtől, az ifjúság nevelésében vállalt kötelezettségektől. második ötéves tervünk időszakára — öt esztendőre hirdettük meg. Végül pedig a szemle jellegzetessége az is, hogy évenként csak egy művészeti ág jut el majd az országos döntőig. Az J9Hl-es esztendő kulturális tevékenységének középpontjában — a Liszt-, Bartók-évfordulókra való tekintette] — a zenei nevelés áll. Az országos bemutatókon énekkaraink vetélkednek majd a legjobb énekkar címért. A KULTURÁLIS SZEMLE megrendezése megyénkben is akkor lehet sikeres, ha munkáiban részt vesz minden olyan szerv, amely népművelési tevékenységet fejt ki. A szemle megyei szervező bizottságában valamennyi olyan szerv képviselteti magát, amely szívügyének tekinti az ifjúság kulturális nevelését. Jelenleg a KISZ járási bizottságok jelentései és a megyei szervező bizottság személyes tapasztalatai alapján. a szemle megyei tapasztalatai a következők: A fiatalok egy része nincs tisztában a kulturális szemle feladataival, sajnos továbbra is csak a művészeti csoportok munkájára korlátozzák a széles tömegeket mozgósítani kívánó szemlét. Még mindig kevés fiatal jelentkezik a József Attila olvasómozgalom követelményeinek teljesítésére. Az olvasómozgalom még ma sem vált állandó és tömegjellegűvé. Ennek egyik oka volt eddig a népszerűsítés hiánya. KISZ-szerv'ezeteink vezetői most döbbentek rá igazán en„A marxista filozófia alapjai“ A Szovjetunióban új népszerű tankönyvet adlak ki: „A marxista filozófia alapjai”-!; a filozófiát elsőízben tanulmányozó tanfolyamhallgalók és önálló tanulók számára. A könyv bevezetése megismerteti az olvasót a filozófia keletkezésével és fejlődésével. Külön fejezetekben taglalja a könyv a dialektikus és a történelmi materializmust. nek fontosságára, s a jövőben elkövetnek mindent annak érdekében, hogy meggyőzzék a fiatalokat az olvasás szépségéről, hasznosságáról. Könyvismertető előadások, aokétok, könyvbálak rendezésén gondolkodnak és munkájukhoz’ még több segítséget fognak kérni a könyvtárak vezetőitől. Viszonylag sok fiatal jelentkezett a kollektív színház-, mozi-, múzeum- látogatásokra. ami igen helyes, különösen akkor, ha ezeket a látogatásokat minden esetben ankét, vita követi, s természetesen a darabok kiválasztása is olyan, hogy a fiatalok segítségükkel megismerkedhetnek a műalkotásokban rejlő művészi értékkel és szépséggel. AZ ISMERETTERJESZTŐ előadá-' sok megyénkben is, szervezetten, fegy- séges program szerint folynak. Közel 11 ezer fiulal vesz részt ismeretterjesztő előadásokon. Számos fiatal ismerd terjesztő szakkörben — műszaki, technikai, rádió, modellező — fejleszti általános és szakmai műveltségét. Ezt a kedvező helyzetet viszont a kulturális szemle benevezési lapjai nem tükrözik. A járási, illőivé városi KISZ-bizottságokon nem jelentkeztek olyan fiatalok, akik a szemle kulturális követelményét éppen az ismeretterjesztéssel kívánnák teljesíteni. A szellemi öttusa viszont igen népszerű és elterjedt i smeretterjosztés i forma. A társastánc, illetve a modern tár- sastáncban való versengés az idén szerepel először a „Ságvári Endre kulturális szemle” ágai között. Célja a modern táncok ízléses elsajátítása, a társasélet legelemibb szabályainak megismerése. A tapasztalat azt mulatja. hogy szívesen csatlakoznak fiataljaink ehhez a mozgalomhoz, de ez a kezdeményezés sem vált még eléggé 1 ömegjel légii vé. A művészeti csoportok munkájával most nem kívánok foglalkozni, noha ez is igen fontos területe kulturális életünknek, de az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom szempontjából nem ez az elsődleges. Röviden csak annyit: a művészeti mozgalom közel 11 ezer fiatalt foglalkoztat s a fejlődés a bemutatott művek minőségében is lemérhető. A Borsodi Hetek kulturális programjának keretén belül még sokat hallanak róluk az olvasók. a végső következtet és: az .Ifjúság a szocializmuséri.” mozgalom új feladat elé állítja KlSZ-vezeíűiv;- két. E! keil érni. hogy minden hazáját szerelő fiatal általános és műszaki műveltségét. kulturáltságát fejlesztve felkészüljön arra. hogy győzelemre segítse a szocialista társadalom felépítését hazánkban. Céltudatos munkával törekedni kell a fiatalok gondolkodásának szociálisig, formálására, s ópp ezért KlSZ-szer- vezeteinknek az eddigieknél hatékonyabb módszerekkel kell népszerűsíteniük a kulturális szemle tömegeket érintő ágait. Dr. Vajdahunyadi Lászlóné Kukoricaszár — Nincs igaza, édesapám! Tavaly későbben tavaszodon, mint most, — d.e a szárat már februárban levágtuk ... Emlékszem, édesapám mondta, hogy a lábon álló kukoricaszár márciusban — hanyag gazdára vall. Most meg váltig csalt azt. hajtogatja. hogy majd levágatja a vezetőség . .. Pedig jó apám Is beláthatná, hogy az elnöknek a feje sincs a helyén, — a,' tavasz korábban jött, mint ahogyan vártuk és aki mozogni bir, már az eke szarvát fogja, vagy a■ velőgép után lépeget.. . — Hál én mit csinálok? Tán a hasamat siittelem? — vágott vissza Béla bácsi. — Meg különben is, mi jogon, oktatsz le engem? Azt hiszed, nem tudom■ én, mi a kötelességem ? — Nem akarom, én oktatni édesapámat, de igaza van az elnöknek. Mi törtük, le róla a kukoricái — takarítsuk el a szárat is. A tanács is így intézkedett — vitatkozott Andris az aviával. — Jövőre más lesz a helyzet, de ez még a. mi dolgunk. Nem hátráltathatjuk vele a közöst. — Ejnye, az isten- fáját, hát te már azt hiszed, hogy itthon is te hordod a kalapot? Elhallgass, mert beléd fojtom a szót! — emelte magasabbra a hangját Béla bácsi. — A KISZ-be dirigálhatsz, d.e itthon én parancsolok — tette hozzá nyomaték. kedvéért, mivel hogy Andris a KISZ-iitkár az újonnan alakult tsz-közséo- ben. A ndris értette nil l nézett az apjára. Még mondani szeretett volna valamit, de jobbnak látta magára hagyni az öreget. Alkonyodon. Szombat volt. és fél hatra K l SZrgyülést. hívtak össze. Andris szótlanul lépett ki n verandára. Odakint csak úgy magának diiny- nyögte az orra alá: nem értem az öreget. Pedig egy fél nap alatt végeznénk vele és nem mutogatnának ujjal ránk. hogy a Szikszóiak kukorica szárán még márciusban is károg a varjú. * A KISZ-gyüles után Andrások négyesben maradtak. Bordás Laci, a szövetkezeti bolt segédje, Fekete Jóslta, a traktorista-jclöU, Seres Jancsi, a gimnazista és ő. Andris az apjával történt „összetűzésre” terelte a szót. — Képzeljétek, az öregnek még mindig a lovon jár az esze, amit behoztunk a isz-be. Mintha most nem lenne jó kezekben. Pedig a gyümölcsöshöz neki is volt kedve. Emlékeztek, a közgyűlésen is 6 kérte, hogy oda osszák be. Sehogy sem tudom vele megértetni. hogy a tavalyi kukoricaszárat még nekünk, leéli eltakarítani... A fiúk összenéztek. — Tudod mit, Andris — szakította félbe. Seres Jancsi a K1SZ- titkárt. — Ha már az öreg így megmaka\csolta magát, vágjuk le mi négyen holnap délelőtt, és égessük el, mert kedden a fogatok már oda. vannak irányítva. A fiúk. összemosolyogtak és fiityörészve ballagtak a felvég felé. Bordás Tact még közbeszólt: — Hamarabb is meglehettük volna ... Csépányi fajos Milyen lesz a tavaszi divat? Most már valóban aktuálissá vált a kérdés, hiszen a téli kabát, a gyap- júsál — különösen a délelőtti és a koradéluláni órákban — roár-mái lekívánkozik az emberről. De különben is ideje, hogy mi. nők végre „kigubózzunk” a pulóverek halmazából. Milyen is lesz tehát a tavaszi divat, hoz-e és milyen újdonságot magával? A miskolci Modellház vezetőjéhez, Kosa Mihálynéhoz fordultunk a válaszért, mint a divatok változásainak egyik avatott szakértőjéhez. — Hadd kezdjem azzal, hogy az elmúlt héten Budapesten voltam, a Duna Szállóban megrendezett nagy tavaszi modellbemutalón. Itt kétszáz, merőben új vonalú, modern és igenigen szép, modellt mutattak be tavaszi kabátokból. köpenyekből, kosztümökből, ruhákból, komplék- ból. Mondanom sem kell, mind a kétszázat megrendeltem a Modellház. vásárlóinak nem kis örömére. Ezek húszadika körül már meg is érkeznek. — És mi a tapasztalat? — Kezdjük a színekkel. Elsősorban a pasztell-színek dominálnak. A pirosnak is szinte valamennyi színárnyalata helyet kap. Nagyon divatosak a kockás szövetek. Az Eszter- házy-, irka- és plédkockás, moher- szerű, könnyű gyapjúanyagokból készült kabátok, kosztümök, a csomós, göbös szövésű, buklé-szerű Iextiliáiéból készült ruhák, komplék iránt nagy az érdeklődés. — Milyen az új divalvonal? — Ruháknál, de kabátoknál, sót kosztümöknél is a tojás- és a hordóvonalat követik. A tavalyi hétnyol- cados kosztümök „hosszabbak” lettek. Az idén inkább a kilenctizedc- seké a pálma. Persze azért nem száműzték a klasszikus vonalú kiskosztümöket sem. Ezeknél talán csak annyi a változás, hogy a kabátjuk 1c- zserebb. A komplékat, amelyek az elmúlt évben igen közkedveltté váltak, most „felújították”. Idegen anyagból készült paszpóllal díszítik. Nagyon divatos a háromrészes kiskosztüm: a szoknya, kiskabát és vagy a saját, vagy az idegen anyagból készült blúz. Ez azért is praktikus. mert: többféleképpen lehet variálni. A szoknyáknál, ruhaaljaknál az új divat a levasalt, gurulóráncos megoldás. Egyébként is a bö alj a divatos. (r) Ahol Hegyalja gyei oz Aljold felöl felnyúló síksággal találkoznak, ott fekszik az öt legszebb Sátor-hegy félkaréjában Sátoraljaújhely. Nemcsak megyénknek, hanem az országnak is a Legrégibb városai közé tartozik, hiszen ebben az évben ünnepli városi rangra emelésének hét évszázados fordulóját. Már a régi oklevelek és krónikák is emlegetik Sátorhalma néven. Anonymus szerint a vidék első birtokosa Árpád egyik vezére, Kelet vitéz volt. Utódaival 7. Endre király cserélte el ezt a vadban gazdag vidéket. Az első nagy csapás a tatárjárással zúdult . Sátorhalmára. A tatárok ugyanis csaknem teljesen elpusztították, majd 1250 táján ismét felépült. Most azonban már nem a régi helyért, a Bodrog és a Ronyva közelében, hanem feljebb, a két folyó áradásaitól védettebb területen, a Sátor-hegy aljában épített magának új helyet a lakosság, s ettől kezdve kapta a mai Sátoraljaújhely nevet. Városi rangra IV. Béla fia, István emelte még atyja életében, 1261-ben. Nagy Lajos idejében. 1352-ben az egyik hegyen várat építettek, amelynek emlékét ma már csak a kitűnő boráról ismert Várhegy őrzi a nevében. Ehhez a várhoz egy romantikus szerelmi história fűződik, közvetlenül a mohácsi vészt követő esztendőből. A vár ura., Pálóczy Antal. Zemplén főispánja az ország sok más földesurával együtt, szintén a mohácsi csatatéren maradt, de fiatal felesége, Ráskay Magda, akit szépsége miatt „Újhelyi Vénusznak” neveztek, nem hitte, hogy férje elesett volna, hiszen a szomszédos pataki várúr, Perényi Péter hazajött, söl szemet is vetett a fiatal özvegyre, meg az újhelyi várra. Ráskay Magda azonban hallani sem akart róla. aurák rendje-módja szerint kiadta az Hétszáz éve kapta városi rangját Sátoraljaújhely udvarló útját, mire a megsériett Perényi seregével Újhely alatt termett' és ostrom alá vette a várat. Próbálkozása azonban eredménytelen maradt, s leforrázva már-már vissza akart vonulni, amikor egyik éjjel, — hogy, hogy nem váratlanul kinyíltak a vár kapui, s így Perényi könnyűszerrel elfoglalhatta Sátoraljaújhely erődjét. Csak ezután derült ki, hogy a szép özvegynek egy másik imádója is volt, még pedig a vár kapitánya, a spanyol származású Ulrich lovag. S mivel az Újhelyi Vénuszt ő is hiába ostromolta szerelmével, bosszúból árulóvá lett. Később azonban megbánta tettét és önkezével. oltotta ki életét. \ A Póláczvak és Petrényiek után A ro/OCZyOK Dobó Ferenc, majd a pataki várral együtt a Rákóczink kezébe kerülnek az újhelyi erdők, szőlők. Minthogy pedig a Wesselényi-ősszeesküvés szálai a sárospataki várba vezettek, osztrák zsoldosok szállták meg és pusztították egész Zemplént, magát Sátoraljaújhelyt is. Erre az időre esik történelmünk egyik nevezetes forradalmi megmozdulásának, a hegyaljai felkelésnek a kirobbanása Sátoraljaújhely utcáin. 1697-ben. Éppen a Péter-Pál napi vásár zajott Ujhely- ben, amikor a császári zsoldosok, régi szokásuk szerint, hozzáfogtak a kereskedők és a vásározó parasztok fosztogatásához. Tokaji Ferenc paraszti gúnyába bújtatott kurucai azonban baltát, szekercét, pisztolyt, ólmosbotot rántva szinte pillanatok alatt az utolsó emberig agyonverték a labancokat parancsnokukkal, Wachsmuth hadnaggyal együtt. Ez az újhelyi „vásári ribillió” volt a jeladás a hegyaljai, felkelés megkezdésére. A Rákoczi-szabadsúgharc eseményei csak kis mértékben értek el Sátoraljaújhelyhez, annak leverése titán Trautsohn és Bretzenheim nevű osztrák arisztokraták leitek a város földesurai. A város legszebb műemléke a vár- megyeháza barokk stílű, tömör épülete, amely ebben az évben szintén jubilál: kereken 200 évvel ezelőtt. 1761-ben fejeződött be az évekkel azelőtt megkezdett építése. Hangosan dongó tölgy főlépcsőin igyekezett fel az első emeleten elhelyezett levéltárba élete utolsó éveiben Kazinczy Ferenc, aki szegénységében mindennap begyalogolt. a közeli Széphalomról, hogy csekély napibérért pedáns gondossággal rendbehozza Zemplén vármegye levéltárát A bútorok és az íróasztal ma is azon- módon van benne, ahogy a kolera- járvány 130 évvel ezelőtt elragadta mellőle a nagy írót. Sokat koptatta a földbe süppedt megyeháza lépcsőit a fiatal Kossuth Lajos is, hiszen nemcsak diákéveit töltötte Sátoraljaújhelyen, hanem mint városi fiskális, itt aratta első szónoki sikereit is. Nagyon sokat fáradozott a város gazdasági és kulturális életének felemelése érdekében. És mivel Űjhelyben gyakoriak voltak a tüzesetek, még egii 100 főnyi tűzoltótestületet. is létesített. Igen jól érezte magái ebben a csinos, forgalmas hegyaljai városban, s az itt töltött, évekre még élete végén is szeretettel gondolt vissza. Bizonysága ennek az egyik turini levele, (1890) amelyben többek között ezt olvashatjuk: „Én Monokon születtem, de életem legelső emlékezetei Üjhelyhez csatolnak a szülőföldhöz való ragaszkodás édességével. Büszke vagyok arra. hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhet lem." Mi is büszkék vagyunk nagymultú városunkra — mondja Kolossal Ár- pfid, a városi tanács titkára, — és lelkesen készülünk a 700. évforduló méltó megünneplésére. Egyik legbeszédesebb bizonysága ennek az a nagyarányú építkezés, amely az utóbbi hónapokban városunkat jellemzi. Három új bérházat már átadtunk a. lakóknak., de másik kettő építése is folyamatban van, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezeket, további építkezések kövessék. mert teljesen megnyugtató állapotot szeretnénk teremteni a lakásviszonyok terén, — Az a régi vágyunk, hogy munkalehetőségek biztosítására gyárakat kapjunk, és ez az eddig teljesen elhanyagolt határszéli város is elindulhasson az őt megillető gazdasági és kulturális fejlődés útján. — végre szintén teljesüljön. Most ugyanis két gyár is épül Sátoraljaújhelyen. A kormány programjának megfelelően megkezdődött Budapestről egyes üzemek .vidékre való kitelepítése, s ennek során a 600 munkást, foglalkoztató Fémlemezipari Vállalatot hozzánk költöztetik. Az építkezések már annyira előrehaladott állapotban vannak a Bereeki úton, hogy a tervük szerint as üzem egyes részlegei ezen a nyáron — kisebb munkás- létszámmal. — megkezdhetik a termelést. A másik üzem, az Épülcl- asztalosipari Vállalat, amely mintegy 115 millió forintos költséggel épül, szintén megkapta a telket a vasútállomás szomszédságában, — ez szintén 600 munkásnak ad majd kenyeret, s az építési munkálatokat itt is nemsokára megkezdik. — Dolgozik már a városi tanács által létrehozott emlékbizottság, amelynek az a feladata, hogy a jubiláns ünnepségre kiadja a város történetét, megörökítő monográfiát, összegyűjtse az egyes kiállítások anyagát, elkészítse az ünnepségek teljes műsorát. A bizottság tagjai: Kolossai Árpád, Kovács Albert, Vékony Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai, Fiilöp László, a művelődési ház igazgatója, Hevesi Beit sátoraljaújhelyi. Kocsis István miskolci és Soós Imre egri levéltárosok. Az országos jellegű ünnepségen különböző kiállításokat, előadásokat, művészi bemutatókat tartanai:. A sok ói épület ^7 zp;t létesített fénycsöves világítás pedig az esti arculatát szépíti meg. Eddig a városfejlesztési alapból 450 ezer forintot fordítottak erre a célra, de a modern közvilágítási berendezések kiépítését, ebben az évben is tovább folytatják, és újabb 400 ezer forintos költséggel Sátoraljaújhely főutcáját egészen a vasútállomásig fénycsöves kandeláberekkel látják el, hogy az ünnepi, készülődés külsőségeiben is méltó legyen a 700 éves város gazdag múltjához, haladó hagyományaihoz. Hegyi József | Széleskörű lesz az idén a kulturális : csere is. A Szovjetunióba látogat pél- jdaul a párizsi Theatre National Populate, továbbá a világhírű Marcel Msjrceau pantomim együttese és Maidé Bell színtársulata, továbbá egy francia eszti’ád-együtles. Szovjet részről franciaországi vendégjátékra indul a ieningrádi Kirov Operaház balett együttese, az Oszipov népizenekar. valamint egy vezető szovjet táncegyüttes. A kér ország kölcsönösen megrendezi egymás filmjeinek fesztiválját is. Moszkvában többnapos tárgyalássorozat után aláírták a Szovjetunió és Franciaország 1961—62. évi kulturális megállapodását. Az új megállapodás kiterjed a tudományos és kulturális együttműködés számos területére. Különösen gyorsan fejlődik a két ország tudományos együttműködése, amelynek keretében többek között egyetemi tanárok, előadók látogatna]? el kölcsönösen egymás országába, előadásokat tartanak szovjet, illetve francia egyetemeken, csupán 1961-ben a tüdősök cseréje mintegy 40 százalékkal emelkedik. Szovjet-francia kulturális megállapodást írtak alá Moszkvában
