Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 11)61. március 8. Tüntetés az ENSZ NewYork-i székházénak környékén Nkrumah kijelentette: Gisengát ismeri el a kongói kormány törvényes képviselőjének — As ENSZ kedd délutáni ülése New York (TASZS2') Két és fél hónappal ezelőtt az ENSZ közgyűlése Hruscsov szovjet kormányfő kezdeményezésére történelmi jelentőségű nyilatkozatot fogadott el, amelynek értelmében meg kell adni a függetlenséget a gyarmati országoknak és népeknek. Mégi meg sem száradt a nyomdafesték a nyilatkozat friss példányain, a gyarmatosítók máris az ENSZ főtitkárának részvételével durván megszegték a nyilatkozatnak és az ENSZ alapokmányának elveit. A. főtitkár egy ujját sem mozdította annak érdekében. hogy eltávozzanak Kongóból a belga gyarmatosítók. Az ENSZ-esapatokat a kongói törvényes kormány ellen Használta fel. holott e csapatok tippen e kormány kérésére érkeztek Kongóba, hogy segítséget nyújtsanak a belga agresszió ellen. Hammarskjöld szemeláttára és bűn- részességével a gyarmatosítók bestiálisán elbántak Lumumbával, a kongói nép nemzeti hősével és harcostársaival. Ez a gaztett világszerte felháborodást keltett minden becsületes emberben. Ezért kedden, amikor az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszaka újra munkához látott, felvonultak az ENSZ- épületéhez az egyszerű amerikaiak, hogy erőteljesen hangot adjanak követeléseiknek. ..Követeljük, hogy vonják ki az TfNSZ-csapatoka.t Kongóból.” „Nem lehet béke, amíg egész Afrika nem válik szabaddá". „A fehér ember paradicsoma pokol a négerek számára.” „ke a belga hóhérokkal!” „Kaszavubu, Mobutu. Csőmbe. Kalondzsi: felbéreit. dróton rángatott bábok” — ilyen feliratú táblákat vittek a tüntetők, négerek és fehérek, akik eljöttek az ENSZ épületéhez, hogy felháborodásukat fejezzék ki a gyarmatosítók és hű kiszolgálójuk, Hammarskjöld politikájával szemben. A rendőrség nem engedte közel az épülethez a tüntetőket. Gyalogos és lovasrendőrök egy szűk mellékutcába szorították a felvonulókat, majd 'cWEs kordont vontak. A tüntetők hangját azonban nem tudták ;elnvomni: a tömegből szakadatlanul hangzottak a transzparensek felirataihoz hasonló kiáltások. * Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának második szakaszát Frederick Boland, a . közgyűlés elnöke nyitotta meg. Boland mindenekelőtt, felkérte a küldötteket, hogy egyperces néma csenddel adózzanak a napokban elhunyt. V. Mohammed marokkói király- emlékének. Ezután üdvözölte Nkr. n ah ghanai elnököt, akinek beszéde a kedd délutáni ülés egyetlen hivatalos napirendi pontja volt. Nkrumah elnök beszédében javasolta, hogy haladéktalanul létesítsenek új, az eddiginél erőteljesebb, elsősorban afrikai országokból álló EPÍSZ-parancsmokságot Kongó- . ban. Hűnek a parancsnokságnak kellene vállalnia a teljes felelősséget a törvényes rend fenntartásáért és a. kongói állam területi sérthetetlenségé nzk biztosításáért. Javasolta, hogy „helyezzék az ENSZ ellenőrzése alá az összes kongói repülőtereket és tengeri kikötőket. s ilymódon akadályozzák meg fegyverek és más hadianyag Kongóba áramlását”. Jíkrumah javaslatai értelmében átmeneti időire visszahívnák Kongóból az összes diplomáciai képviseleteiket. hogy az új ENSZ-parancs- nokisá’gnak ..lehetősége nyíljon a hidegháború távoltartására”. A ghanai elnök ezután javasolta az összes kongói fegyveres erők lefegyverzését és politikai semlegesítését A ghanai elnök beszédében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy elsőnek szólal fel a közgyűlésben Lumumba kongói miniszterelnök meggyilkolása óta. Helytelenítette, hogy az ENSZ elismerje a Kasza- vuhu állal kinevezett kongói küldöttséget. Tiltakozott, ellene, hogy „az ENSZ elismerje azt a kormányt, ámennek katonái az ENSZ-had- erők kötelékébe tartozó egységeket támadtak meg Matadinál”. Nkrumah hangoztatta, hogy Lumumba miniszterelnököt azoknak az ENSZ-haderőknek jelenlétében gyilkolták meg, amelyeket ő maga J ugosaíáv —• tagéi közös közlemény Loméban, Togó fővárosában kedden Sylvanus Olympio togói miniszterelnök és Joszip Broz Tiló jugoszláv köztársasági elnök közös közleményt írt alá Tito hivatalos látogatásáról. A két fél élesen elítéli Lumumba és harcostársainak meggyilkolását és kifejezi meggyőződését, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a kongói válság megoldására. hívott az országba a rend és a törvényesség helyreállítására. Egész Afrika, s elsősorban a ca- sablancai értekezleten résztvett országok nevében Nkrumah kijelentette, hogy ezek az országok képesek megmenteni Kongót, ha az el nem kötelezett országok támogatják őket. Ehhez megfelelő felhatalmazást és erőforrásokat kért. A ghanai elnök kifejtette, véleménye szerint az ENSZ legelső feladata most az, hogy lehetővé tegye ,a kongói nép kívánságának megfelelő kormány működését. Hangsúlyozta, bogy Ghana Gi- zenga kormányát támogatja. Gi- zengát Ismeri el a kongói kormány törvényes képviselőjének. Olyan megoldást óhajtunk — mondotta —, amely elfogadható a kongói nép számára, biztosítja Afrika békéjét és szilárdságát és kirekeszti a hidegháborút az afrikai kontinensről. Nkrumah végül hangsúlyozta, át kell szervezni' az ENSZ-t. hogy ..alkalmazkodni tudjon napjaink világának változó politikai körülményeihez”. Hozzátette azonban, hogy most Kongó kérdése a legsürgősebb és minden más előtt ezt kell megoldani. Ezután az elnök berekesztette az ülést. A közgyűlés szerdai ülését magyar idő szerint 21 órára tűzte ki. * Az ENSZ-közgyűlés szerdán magyar idő szerint 21 órakor folytatta munkáját. Napirendjén csak cg}' kérdés szerepelt: a gazdasági és szociális tanács hatodik úi tagiának megválasztása. A jelen 15. ülésszak a tanács öt ú.i tagját az ősszel már megválasztotta, de a hatodik kérdésében még nem tudott dönteni, mert a két jelölt — India és Belgium — több titkos szavazás után sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados szavazattöbbséget. A mai ülésen tehát folytatják a szavazást. Egy szovjet bank 232 000 Iont kölcsönt nyújtott Dawley városának London (MTI) Angol pénzügyi és gazdasági körökben feltűnést keltett, hogy a moszkvai Narodnij Bank londopi fiókja 232 ezer font kölcsönt nyújtott Dawley városi tanácsának (Shropshire megye). A szovjet bank a kölcsön után 4 százalék kamatot számit, az angol bankok 6,25 százalékos kamatával szemben. A magyar kormány tiltakozása a Szardínia-szigelen létesített NATO-rakétaiáinaszpontok ellen A Külügyminisztériumban március 8-án jegyzéket nyújtottak át az Olasz Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivőjének. A jegyzékben a magyar kormány tiltakozik az olasz kormány azon határozata ellen, hogy a Szardínia-szigeten létesített NATO rakétatámaszponton hozzájárult nyugatnémet katonai egységek állomásoztatásáboz cs a rakétalegy» verek kezelésére történő kiképzéséhez. A magyar kormány az olasz kormány ezen döntését a Magyar Népköztársaság biztonságát is közvetlenül fenyegető lépésnek minősíti, amelyért az Olasz Köztársaság kormányának keli a teljes felelősséget vállalnia. (MTI) Az ENSZ főtitkára szabotálja a kongói határozat végrehajtását liizenga nem vess résxl a tananuriveí „kerékasztal értekezleten“ New York (MTI) Az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága kedden ismét összeült, hogy meghallgassa Nkrumah ghanai elnök felszólalását. Nkrumah beszédében cselekvést sürgetett Kongó problémájának megoldására. Jóltájékozott körök értesülése szerint Hammarskjöld ENSZ-főtitkár azt javasolta a bizottságnak, hogy —- határozott intézkedések helyett —■ másodszor is levélben kérjék fel a belga kormányt, „nyújtson segítséget” a Biztonsági Tanács február 20-i határozatának / végrehajtásához, amely kimondotta, Belgiumnak haladéktalanul ki kell vonnia Kongóból a katonai személyeket, valamint a katonai és politikai tanácsadókat. A határozat végrehajtásának mindeddig ellenszegülő belga kormány mellé Hammarskjöld most „rendkívüli ENSZ-megbízottat” óhajt kinevezni. Nyilván ezt a lépést szánva hathatós intézkedésnek az idézett határozat „érvényesítésére”. A Tanjug New York-i jelentése szerint a National Boardcasting Company amerikai rádiótársaság adói kedden sugározták Gizengának, a törvényes kongói kormány fejének Stanleyvilleben az NBC tudósítójának adott nyilatkozatát. A nyilatkozatban Gizenga kijelentette, nem vesz részt a Tananarive- ben tartandó úgynevezett „kerek- asztal-értekezleten.” Megnyílt a tananarivei értekezlet Tananariveben szerdán hivatalosan is megnyílt az értekezlet, amelyet Csőmbe, Katanga tartomány „miniszterelnöke” hívott össze. A megnyitó beszédet Csőmbe tartotta, aki — korábbi megnyilatkozásaihoz híven — a tartományokra szakított és csak laza gazdasági kötelékekkel egymáshoz fűzött Kongóért szállt síkra. Ennek a — gyarmatosító érdeknek megfelelő — Kongónak megvalósításához követelte, hogy az „új katonai szerződésekre lépett kongói államok” kapjanak szabad kezet a „rend” fenntartásához Kongó egész területén. Csőmbe, felszólította a jelenlévőket, tömörüljenek „közös frontba”, amely szembeszallna még az ENSZ Biztonsági Tanácsa fe.bruár 20-i kongói kérdésről hozott felemás határozatának végrehajtásával is. Csőmbe ismertette elképzeléseit a „kongói államok közös piacáról”, amelynek életrehívását egy előkészítő bizottságra bízná. Ennek a bizottságnak — szerinte — egyik legfőbb „gazdasági tevékenysége a nélkülözhetetlen külföldi szakemberek kongói működésének összehangolása lenne.”---------O--------fl japán parlament előtt a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok rendezésének kérdése Tokió (TASZSZ) Egyre erősödik Japánban az a követelés, hogy helyre kell állítani az ország diplomáciai kapcsolatait a népi Kínával. A kapcsolatok gyors normalizálása mellett szállt síkjra a japán üzleti körök nagy része, amelyeket károsan érint, hogy nincsenek gazdasági kapcsolatok a két ország között. A viszony rendezését követelik az ország demokratikus erői. A japán—kínai viszony rendezésének kérdése áll a japán parlament jelenlegi ülésszakának középpontjában is. Az ellenzéki pártok képviselői, szocialisták, kommunisták és mások határozotton síkraszállnak azért, hogy a kormány változtassa meg kínai politikáját. II. Minden iskolás gyermek tudja, hogy'az NDK határai ellen irányuló támadás, támadást jelent az egész szocialista tábor elfen. Mindezt figyelmen kívül hagyva, a bonni vezérkar abból az elvtelen elgondolásból jndul ki, hogy egy meglepetés- szerű támadás esetén a Szovjetunió megalkudna a tényekkel és nyugodtan nézné végig, hogyan kebelezi be Bonn az NDK-t. Köztudomású azonban, hogy a német militaristák még sohasem tűntek lei azzal, hogy valaha is reálisan tudták volna értékelni a világ erőviszonyait. , Sem 1914-ben, sem 1939-ben, sem ma. Hasonlítsuk össze Killernek közvetlenül a kapuzárás előtt adott receptjét és a bonni vezérkar elgondolását; először egy villámháború a birodalom régi határainak a visszaszerzéséért, amelynél a nagyhatalmak az ámulattól még csak be sem tudnak avatkozni — és aztán az amerikai imperializmus segítségével újra rendezni a világot. Hogy ezalatt mi értendő, a bonni politikusok kijelentésével világítom meg: A bonni politika fő célja, hogy a régi birodalmi határokat visszaállítsa. Ezt a kormánynyilatkozatokban világosan is kimondják. A második világháború következményeinek kiigazítását több szakaszban kívánják végrehajtani. Az első szakaszt Konrád Adenauer két évvel ezelőtt Münchenben a következőkben körvonalazta: „Nem annyira Németország egyesítéséről, hanem IV millió németnek a kommunista rabszolgaságtól való felszabadításáról kell beszélnünk.” Első céljuk tehát az NDK megsemmisítése és bekebelezése. A második szakaszt Adenauer külügyminisztere, von A aiytBgsíiiénset militarizmus és revansI^asMis néhány kérdéséről Brentano a következőkben jellemezte: „Csak ha mindent megteszünk és a végsőkig elmegyünk, — és kifejezetten hangsúlyozom, hogy a végsőkig elmegyünk —, ha a szovjet megszállási zónát visszaszerezzük, csak akkor lesz biztosítva a keleti területekre vonatkozó igényeinknek a teljes megvalósítása.” A második cél a keleti területek visszahódítása, vagyis Lengyelország és Csehszlovákia feldarabolása. Strauss bonni hadügyminiszter véleményét az általa pénzelt katonaújság ismertette a közelmúltban. Az újság élesen elítélte azokat, akik az Odera-Neisse határt és a két. német állam létezését elismerik. Ez csak annyiban helyes — írta a lap —, „hogy már ma is két német állam van, mégpedig a Szövetségi Köztársaság és Ausztria”. Igen, így írták: a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria. Ezután a nyugatnémet lap felsorolja azokat a területeket, amelyek véleménye szerint köz- és nemzetközi jogilag a mai napig is a német birodalom részét képezi: 1. Az NDK. 2. A németi keleti területek, az 1937 december 31-i birodalmi határokon belül. 3. A Szudéta-vidék a müncheni egyezmény szerint. 4. A Memel-vidék. 5. Danzig. Egyeseknek azonban, mint pl. See- bohm bonni közlekedésügyi miniszternek, még ez sem elég. Seebohm Csehszlovákia egyes részeinek a bekebelezését is követeli; azokat a részeket, amelyeket a nyugati hatalmak 1938-ban Münchenben Hitler szabad prédájául dobtak. „Aki csak az 1937-es határokat követeli — mondja Seebohm —, az lemond a nyugati szláv népek Európa kultúrája számára oly fontos együttműködéséről.” íme, a nyugati szlávok is a bonni nagy Németországhoz tartoznak. Épp ily hangosan követeli Elzász-Lotha- ringiát, Eupen-Malmediet és más francia és belga határterületeket. Adenauer pedig a régi Karolin-biro- dalom feltámasztásáról ábrándozik. Bonnban persze azon fáradoznak, hogy bebeszéljék a világnak: minden követelésüket békés eszközökkel akarják megvalósítani. De minden értelmes ember látja, hogy ezt csak erőszakkal, tehát háború útján lehetséges. Természetesen ez csak illuzórikus, hiszen a világban a valódi erőviszonyok ma olyanok, hogy háború esetén a német militaristák veresége sokkal borzalmasabb lenne, mint a II. világháborúban. Seebohm és torsai terveinek a veszélyessége abban áll, hogy az egész világot háborúba akarják sodorni Ennek a kimenetele felől természetesen semmi kétségünk sincs, de ez mégis borzalmas áldozatokat és szenvedéseket okozna. Az imperialisták vezérkara Strauss megbízásából tavaly augusztus 19-én emlékirattal állt a nyilvánosság elé. Ebben kifejtette a német militariz- mus programját, amely a politikusok által megadott célok megvaíósítását szolgálná. 1, Korlátlan rendelkezési jog az atom- és a rakétafegyverek minden fajtája felett. Strauss kihirdette, hogy 1992-re Moszkvának ismét a német fegyverek hatósugarába kell esnie. Szerintük ezzel meg lehet változtatni az erőviszonyokat. Bizonyítékul a második világháborút említik, amelyet meg lehetett volna nyerni, ha ilyen fegyvereik vannak. A vezérkar folyóirata, a „Wehrkunde” erről ezt írja: „Leningrádot, amely 1941 szeptemberében a német csapatok által körül volt zárva, az atomfegyverrel a legrövidebb időn belül harcképtelenné lehetett volna tenni. Ez később a sebastopoli erődítmény esetében is megtörténhetett volna. A fcievi, br/ánski és vjazmai katlanok megsemmisítése 1941 őszén az atomfegyverekkel hetek helyett csak órákat vett volna igénybe. Ez, a német of- fenzíva folytatása szempontjából hallatlan előnyt jelentett volna, mert az így megtakarított idő révén a német haderők nem jutottak volna a sárperiódusba. A következő télre a szibériai hadosztályok már csak későn érkeztek volna jaz európai hadszíntérre, annál is inkább, mert meg lett volna arra is a lehetőség, hogy Moszkvát, mint a legfontosabb forgalmi csomópontot atommal • megsemmisítsük.” 2. A Szövetségi Köztársaság totális militarizálását. Amivel Hitler felhagyott, azt a vezérkar most újra akarja kezdeni. Katonai diktatúrát alkar. Az egykori SA tag, Schröder vezetése alatt álló belügyminisztérium ehhez előkészíti a szükségállapotra vonatkozó törvényeket. Természetesen a vezérkar erős ellenzékkel számol. Hiszen a hadi készülődés óriási összegekbe kerül, eddig Bonn 90 milliárd márkát fordított fegyverkezésre Ez az összeg annyi, amennyit Hitler a háború kezdetéig összesen költött fegyverkezésre. A vezérkar 200 milliárddal kalkulál. Mégis, ha pénzről van szó, oda a barátság. Amikor a pénzes-zacskóról van szó, akkor a legbékésebb polgár Is nyugtalan lesz. A belgiumi események csak megerősítették a bonni rezsimet abban a szándékban, hogy diktatúra megvalósítását meggyorsítsa. 3. A vezérkar követeli egész Nyu- gat-Európa gazdasági, katonai és földrajzi lehetőségeinek szolgálatába állítását, céljainak megfelelően. Héu- singer, a háború elvesztésének okaként a hiányzó hátországot említette. Az emlékiratban — melynek szerkesztésében Heusinger vezető szerepet játszott — ez a kérdés így szerepel: — A Szövetségi Köztársaság szűk területéről a Bundeswehr célkitűzéseit sem lehet megvalósítani A továbbiakban pedig ezt mondja: „A NATO-hoz való tartozás lehetővé teszi a Bundeswehr számára a harci- és kisegítő eszközök szükséges mélységi tagozását és biztosítja a teret és módszereket a hadvezetés számára.” Ez teljesen egyértelmű. De a vezérkart természetesen nem csak a szükséges mélységi tagozás érdekli, arról van itt szó, hogy a NATO-saö- veiséget, mint katonai testületet, a Nyugateurópai Uniót, mint politikai testületet, az európai gazdasági közösséget pedig mint gazdasági testületet a saját háborús céljaira hrrtr/ nálja fel.
