Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
4 ÉSZ AKMAG TA RORSZÄO Szerda, 1961. március 8. Pillanatképek Garadna kulturális életéből Garadna aJig 800 lelkes község, az encsi járásban. A faluba lépő idegent kellemes meglepetés fogadja. Kényelmes, modern lakóházak mentén halad az új művelődési otthonhoz, amit sok nagyobb község is szívesen elfogadna. A falu dolgozói már hosszú évek óta a közös gazdálkodás útján járnak, s egyre mfcgelégedettebben élnek. A termelőszövetkezet tagjai — s tsz-ben van az egész falu — újabb és újabb ötletekkel próbálkoznak — növelni akarják a közös munka eredményeit. — A társadalmi munka a garadnaiak előtt jól ismert fogalom — mondja Kocsis Lajos népművelési úgy vezető, a művelődési otthon igazgatója, s visszaemlékszik arra az időre, amikor művelődési otthonuk épült. A falu apraja, nagyja építette, hordta a földet, szóval a rövid kardot megtoldottak egy lépéssel, ahogy a közmondás is tanácsolja, mert pénzükből nem futotta mindenre. A felépült házat valóban otthonná kellett tenni. S hogy mennyire sikerült — igen sok adat bizonyítja, de öröfnnvl sorolják magúk a falu lakói is. Amíg nem volt ez a mindén igényt kielégítő művelődési otthon, a községi könyvtárat az iskolában elhelyezett egyetlen szekrény jelentette, a felnőttek nem is nagyon férhettek hozzá. Ma a klubszoba-könyvtárszoba, meleg barátsággal, két nagy tömött szekrény könyvvel, újságokkal várja a látogatókat. PauloVÍCS 11611 községi könyvtáros örömmel beszél munkájáról. Nem volt: hiábavaló a fáradozás. Egy év óta a községi tanács intézménye a könyvtár. Szakköri munka a XXX-as számú általános iskolában jl/I iskolc általános iskoláiban csaknem 300 különböző szakkör működik. Az egyik legnagyobb létszámú iskolában, a. 11. kerületi ' munkásnegyed XXX-as ■ számú általános iskolájában, a szakkörök tevékenységének összehangolására és összefogására új elgondolást valósítottak meg. A nagyobbrészt diósgyőri kohászok és gépgyári dolgozók gyermekeit növelő iskolában kilenc szakkör működik. A szakkörökben 140 felsöosztályos tanuló tevékenykedik. Eddig a szakkörök külön-kü- lön munlcalerv szerint végezték foglalkozásai- Izat. A szakkörök munkájának összefogására létrehozták az ..önkév- zőkört”. Ennek feladata — mint ahoay Koller Erzsiké pedagógus. az önképzőkör vezetője elmondotta — az egyes szakkörök különleges adottságainak érintetlenül hagyása mellett, azok tevékenységét egy-egy gondolatkör köré csoportosítani. A ' végzett munkáról időről-időre közös beszámolót tartanak, amelyen valamennyi szakköri tag részivesz. Ilyen önképzököri beszámoló zajlott le a közelmúltban is az iskola nagy zsibongójában, ahol kilenc szakkör adott számot, mit is végzett az elmúlt hónapokban. A téma, amely köré minden szakkör tevékenységét csoportosította, a „Tél” volt. Mint ahogy az a. beszámolóból is kiderült, minden szakkör megtalálta — sok ötletességgel és leleményességgel — azt a formát, amellyel adottságainak megfelelően tudta munkáját, a téma köré csoportosítani. Az irodalmi szakkör például pályázatot hirdetett a tél hangulatát megörökítő müvek megírására. Az érdeklődésre jellemző, hogy 27 pályamunka érkezett be, amelyből a leniobbat — Aaárdv Ildikó írását. — fel is olvasták. Kívüle mén szám,osan kaplak jó munkájukért. könyvjutalmat. A barkácsoló szakkör tagjai, a madáretető készítését mutatták be az érdeklődő diáktársak elő**. A fotó- és festőszakkör tap- ini a téli fát megörökítésével és a . téli sportokról készfiit felvételekkel mutatták be f elkészült séaíl.krt. A kézimunka szakkörben lén holmikat készítetlek. A biológusok az iskolákon szikla- kertet létesítettek és azt gondozva. firmeltet- men a vonénnel: féli. életét. Megtalálta, a ■megfelelő témát q tánensnnort, illetne szakkör is. amikor téli fonójelenctel múlatott bé, igen forró sikerrel, A kezdeményezés tehát jól bevált. Az önképzőkör „autonom” testület. A szakkör-vezető pedagógusok mellett az isleola tanulóiból választott elnökség irányítja munkáját és bizony sokszor a felnőtteket is megszégyenítő komolysággal. Agárdy Ildikó, az önképzőkör Vili. osztályos elnöke annyi rátermettséggel, önállósággal, vitázó készséggel vezeti az önképzőkör üléseit, hogy egy felnőttnek is becsületére válna. Pedagógusnak készül — s az itt szerzett önállóságnak, irányítókészségnek bizonyára, ott is jó hasznát veszi maid. De hasonló önállóságról tettek bizonyságot a szakkörök tevékenységét. bemutató többi szereplők is. Meri az önképzököri üléseknek nem. utolsó sorban az is feladata, hogy minél több szakköri tag mutassa be csoportja, tevékenyéé-:; pét. ami által az önálló fellövésre nevelik őket. ,Mint a pedagógusok bizonyítják, s mint az iskola, igazgatója. Gergely László is megállapította: ez a módszer igen ió hatású a tanulók magatartására és igen eredményesen segíti n munkára való nevelési is. K. L. A ng„az Encsi József A napokban Könyvtár irodalmi színpada vendégeskedett a művelődési otthonban. Míg várakoztunk, szétnéztünk a klubszobában, az előcsarnokban és a neoniényes nagyieremben a gyülekező közönség között. Az összekötő szöveget mondó Kordos László tanár tréfásan megjegyezte, hogy nem is „akárkivel” leéli felvennünk a versenyt, s rámutatott a következő filmet propagáló képekre, melyek a „Kenyér, szerelem, féltékenység” című film kockáit mutatták. Nem kellett félnünk a versenytől. A nagyteremben másfélszáz ember gyűlt össze, hogy végighallgassa ..Hám gondol szántván a paraszt” című műsorunkat. Amikor kialudt a neonfény. figyelő arcok fordultak a színpad felé és lélegzetvisszafojtva hallgatták József Attila versbe öntött örök igazságait, megzenésített verseinek dallamát. A miienr hallgatói zongora nél** m kül is gyönyörködhettek József Attila dalaiban, mert a Miákolci Zeneművészeti Szakiskola igazgatója: Horváth Kiss László és tanárművészei. Pekker Zsuzsa és Rő- czey Ferenc, fáradságot nem ismerve lehetővé tették, hogy hangfelvételt, készíthessünk műsorunkhoz. A proletárköltő hangja elért, és megértésre talált a mai magyar faluban — ahol már nem az „Éhség és sötétség motoz a homályban”, hanem ahol már megvalósulni látszik a pro- letárköltő útmutatása: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdeme-.” Győri Erzsébet járási könyvtárvezető ------ooo-----V onat a tsönaii tiszteltére A tiszai pályaudvart ünnepi díszbe öitöztetíék. A hatodik vágányon március 7-én reggel egy feldíszített mozdony füstölgőit a sűrű ködben. A pályaudvar nődolgozói ezen a veszélyes, ködös napon mégis valóra váltották tervüket. A 4fi!)-es számú tehervonat a hatodik vágányról kiindult. A nemzetközi nőnap alkalmából női dolgozóink továbbították ezt a vonatot a tiszai pályaudvarról Budapest—Ferencvárosig. A vonat indulásánál megjelentek az állomás és a társszolgálati ágak nődolgozói, valamint az állomás vezetői, továbbá a párt és a tömeg- szervezetek képviselői. Kiss Pálné elvtársnő méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét, maid Mezei István szb- titkár és Halmai Albert állomásfőnök meleg szavakkal engedték útjára a 469-es számú teher- vonatot. És a 4fi!)-as számú tehervonat 128 ‘"pyellvni. 1899 tonnával a hatodik vágányról elindult. A vonat vezetőié Steller Jánosné, az egyik féken Kiss Lászlónéra, a záróféken Szabó Erzsébetre ismerőink. A vonatot, elkísérte Kiss Pát«é. r Miskolei físzei pályaudvar uöbízoti- ságának elnöke is. Kovács Gyula GYŐZ A SZÉP • i jóságos, olyan mindénkit-szerctő szemű ozeila, asszony. Aki nem ismeri, az el sem hinné, hogy mennyi erő rejlik a szerény, halk hangok mögött., mennyi ügyesség, határozottság ezekben a most kissé tétova kezekben, m-ennyi. energia, tenni- akarás az egész testben. Bvkoviczky Györgyné, pedagógus. Pedagógus, a. szó nemes értelmében, aki nemcsak az iskolát tekinti — ha szabad, ezt a, kifejezést használni — munlcahelyének, hanem, az egész falut, Göncöt is. A nagyon hasznos, napjainkban szinte már országossá váló mozgalom egyik apostola, mely mozgalomról így szoktunk beszélni: harc a fíiccs ellen. — Látta az iskolánkat? — kérdezte. — Ugye szép? Pedig még nincs berendezve teljesen. Solcat kell még addig kézimunkáznunk. Tudja, hogyan alcarjuk? rnl, Arriolfoc dr>l0°l mond. Széppé, ízlésessé akarják tenni az iskolát, és teszik is. Nemcsak azért, hogy a. tantermek lakályosabbak, otthonosabbak legyenek, hanem azért is, hogy a gyermekeket már itt hozzászoktassák a széphez. A függönyök. a térítők, mind-mind a népművészet remekei. A gönci asszonyok készítik, Bvkoviczky Györgyné kezdeményezésére és vezetésével. A termekben ■növények, a falakoú itt-ott népművészeti motívumokkal díszített tányérok: az asszonyok ..kezenyoma” mindenütt. „De még nincs berendezve teljesen.” Milyen, lesz? — Minden termet, más-más vidék jellegzetes népművészetével díszítünk, Az egyiket a kalocsaival, a, mó'V-ot a mezőkövesdivel, a harmadikat újra egy más‘k vidékivel. Anyagunk bőségesen van. csak idő ke.ll hozzá. Pár évvel, ezelőtt még ebben a fülűben is — ugyan úgy,, mint ahogyan most még, sajnos a legtöbb faluban — a forrás vizét kortyolgató szarvas, csókolódzó galambpár. lantját pengető trubadúr és egyéb ismert, motívumok töltötték meg a falvédőkel, az abroszokat, a térítőkét. Most már ezeknek a helyét elfoglalták a, buzsákl. a kalocsai, a torockói, a mezőkövesdi népművészet alkotásai. Hosszú évek harcának sikere ez. Jellemző például, hogy a harc nemrégiben csaknem szószerinl is megtörtént, amikor már a falu egyszerű emberei is különbséget tudtak tenni az ízléses és a giccs( között. Egy alkalommal ugyanis, a borsos áron r'.arva.sos és egyéb fajvédőket, térítőket áruló vásáros embert a gönciéi,: nagyon határozottan szólítottak fel a ’ágazásra, A fnhihnn m°sí már kézröl-kézre járnak a • 1 különféle népművészeti, minták. Ez a szelíd szemű, szerény beszédű asszony terjeszti. Hogyan ? — Hogyan? — Elgondolkodik, mintha magának is most keresné a választ. — Nem, nem... Semmi határozott program nincs hozzá. Egyszerűen csak felkeresem az asszonyokat. Ahol öten-hatan összegyűlne!c, oda elmegyek én is és előszedem a mintáimat. Aztán... tudja, hogy van ez. Valakinek megtetszik egy minta, azt ő is el akarja készíteni. Majd a másik is. És így megy kézröl-kézre. Gyorsan elterjed az gesz faluban. Eljárok a tsz közgyűlésére is. Olt sok asszony van. Gyűlés után pedig kinyitom a táskámat .. És hódít e0Vre inkább terjed a népművészet. * no i , A iaicős a gócpontja, magja ennek az egészséges erjedésnek, tele van szebbnél-szebb mun- kákkal. Csak úgy röpködnek a „szakmabeli” szaval:. — Ez írásos, rátétes, keresztölt.éses. Ez itt torockói minta. Eredeti színe piros és kélc, de itt igen megszerették és most már minden színben varrják. De legjobban a kalocsait szeretik. Ismerik már a székely csángót is. A fiatal lányok és idősebb asszonyok is mind ezeket varrják. Csak el kell menni hozzájuk, meg kell mutatni nekik és öröm nézni, milyen szépen elkészítik. — Nem vesz ez el sok időt? <— Időt? Nem is gondoltam még erre. Különben is szívesen csinálom, meri örömem telik benne. És miért tagadnám, akkor is örülök, amikor a szomszéd községekből átjönnek ide a kartársak és azt mondják, hogy gyorsan adjak nekik vagy 20 darab mtnfát, meri így akarják díszíteni iskolájukat. ahogyan a miénk van . . . Nemcsak a mi falunkban szerelik már ezeket a mintákat Később a falu vezetőinek dédelgetett tervéről beszél, a népművészeti boltról. A községben annakidején sok fazekas dolgozott, és most is értenek még egy páran ehhez a mesterséghez. Jó lenve ezt a művészetet is feleleveníteni, A tamilok között pedig sokan vannak, akik vagyon szév kopjafát tudnak faratmi. Szóval lenne mit árusítani abban a népművészeti holdban. __bolt. Igen. a trubadúrok. N epmuveszetl szarvasok és minden glc.es- k ni lekció ideje lejárt itt Göncön Hadat, üzentek nekik a fiirgeuiiú nők. Elsősorban vedig ez a szévet-szerefö asszony, alti most itt bússá ki. kalocsai mintákról, beszél olyan nagy szeretettel, olyan mcnavöröen, Triska Tibor Ahol a miskolciak először látták. Dérynét Átépítik a híres konyhát Valószínűleg kevés miskolci tudja, hogy az Avas nevű vendéglátó-kombinát, Miskolc egyik jellegzetessége, mostanában jubilál. 400 éves... A város történetében búvárkodik tudják, hogy a mohácsi vész idején Máthé Ambrusé volt ez az épület. Úgynevezett nemesi telek lévén, bor- mérési joggai is rendelkezett. Maliié Ambrus nem is hagyta kihasználatlanul ezt a lehetőséget, így tehát 400 esztendővel ezelőtt már iddogáltak a mai Avas helyén . .. Később a híres és hírhedt Dőry- család tulajdona volt ez a nemesi telek, s továbbra is mérték ott a kereskedőknek, arra utazóknak a csillád birtokán termett szőlő levét. A város jövedelme— itafmcrésbőS... A török világ végén aztán megkaparintotta a város ezt az épületet. Két: okból is tehették ezt a városatyák: egyrészt azért, mert a városok hatalma ezidőtájt erősödött, másrészt, mert ebben az időben a város jövedelmének 80 százaléka italmérésből szánnazotl! Minden bormérés fontos bevételi forrást jelentett hát a mohó, gazdagodó polgároknak. Így aztán állandó kocsma lett. az Avas hegy lábánál meghúzódó öreg épületből. Honnan kapta később az épület a Korona nevelj Sokan azt hiszik, a „Szent Korona” ihlette a névadókat. Pedig nem így történt. Ä város tulajdonából ugyanis az úgynevezett Korona-uradalom kezébe ment át. a telek, az italmérésse! együtt. A Korona-uradalom a király közvetlen birtokait foglalta magába. A kocsma a Korona-uradalomé volt, ezért a közszájon Koronára rövidült le a neve. Az 1700-as évek végén , a Korona- uradalom vendégfogadót épített ezen a helyen, az épületet; kibővítette, a bevételi forrást növelte. Szekérszín, mint színház A XIX. század elején ismét a város a tulajdonos. Ekkor kerül .sor (1808-ban) nagyobb szabású átépítésre. Kiír Vencel, a híres cseh építész nevéhez fűződik a homlokzat kialakítása, azonkívül az udvarban egy hatalmas szekérszín építése, amely az itt megszálló urak hintóinak elhelyezésére szolgált. Ebben a szekér- színben lépett fel először Déryné a miskolci közönség előtt. Egy egész szezonban játszott, itt a nagy magyar színésznő és társulata, hiszen Magyarország első kőszínháza csak 1823-ban épült fel Miskolcon. A Korona dísztermében tartottak a március 15-i ünnepségeket, a polgárság itt gyűlt össze a nemzeti ünnepen, de ez vol t a korteshad,járatok központja is. És a konyhája miskolci különlegességekkel csábította a nemesi és tisztes polgári Ínyenceket. Borai pedig — hiszen azzal kezdte pályafutását — továbbra sem rontották le az Avas hírnevét... 300 halászlé, 400 tűróscsusza Most azonban lassan elavul épület egyik-másik része, lassan ismét átalakításra szorul. A hires konyhát át kell építeni, Miért? A konyhában hatvan ember dot-* gozik. Alig férnek egymástól, a felszerelés pedig korszerűtlen, elavult, kényelmetlen. A horgászbálra például — mint a vezetők elmesélték — 300 halászlét, 400 túróscsuszát kellett készíteni, « hasonló mennjdségű adagot más ételekből. S ilyenkor derül csak ki igazán, milyen nehéz a szűk, régi berendezésű konyhában gyorsan és jól dolgozni. De sor keiül a Jereván átalakítására is. hogy a 'jelenleginél sokkal kulturáltabb, szebb előcsarnok, ruhatár, dohányzó fogadja a vendégeket. a bár. mostani helyén, a földszinten kibővítik és modernizálják az előcsarnokot. A bárt pedig az emeletre helyezik, modern berendezéssel, Ízléses világítással látják el, s tágasabb, kényelmesebb, ésszerűbb is lesz a mostaninál. ' A/. Avas vezetősége njárcius 15-től — -akkor kezdődik az építkezés — a presszót átrendezi éjszakai mulatóvá. A régi konyhát a legmodernebb technikai felszereléssel, gépekkel látják el, kizárólag villany- és gáztüzeléssel. A bár pedig szebb, tágasabb lesz, és a jelenleginél sokkal kultúráltabb szórakozási lehetőséget biztosít: majd. Az ötmilliós építkezés egy év alatt befejeződik, s jövő ilyenkor már a megszépült, új köntösben várja a vendégeket a 400 esztendős Avas. (he) Hz ÉSZBHMBGYflRORSZáG megírta illetékes szerv válaszol / Mcgjavíiják u járdát Az Északmagyarország február 5-i számában Papp Má- tyásné mezőkövesdi olvasónk szóvá tette, hogy az SZTK bejárata előtt rossz a járda, s veszélyes rajta a közlekedés. Panaszára a városi tanács építési és közlekedési osztálya válaszolt. „Megvizsgáltuk a területet és megállapítottuk, hogy ott egyrészt a járda nincs kijavítva, másrészt az épület főbejárata előtt a kockalapokkal burkolt területen megrongált lapok is vannak. A járda kijavítására utasítottuk az I. kerületi tanács építési csoportját”. Elszállítják a szemetei Ugyancsak a február 5-i számban jelent meg Derzsi György perecesi olvasónk panasza. hogy a kolóniáktól rendszertelenül szállítják el a szemetet. A Miskolci Köztisztasági Vállalat'ezt írja: . Közöljük, hogy vállalatunk a kolóniáktól belenként kétszer, kedden és nénteken HZ állít in el a szemeiéi. Megtervezzük: ofl földbe épített be- tonfárolók vannak, s ezekből a kirakás eléír Uörlllménves. Február 1-től azonban egy gépkocsit állítottunk be az összeírván szemét rendszeres elszállítására”. IniézltetleH a Kotr lek odíisi Vá Hal ul Január 4-én Laszkaráti Dezső szóvá tel te, hogy a 2-es autóbusz megállóinak táblái rendszertelenül vannak elhelyezve. A .Miskolci Közlekedési Vállalat levélben válaszolt Laszkaráti Dezső panaszára : „A 2-es autóbusz megállóit szab- ványláblákkal látjuk el. A táblák készítése most van folyamatban, / Felkértük az. Áramszolgáltató Vállalatot is. hogy a megállók környékén a villanyvilágítást rendszeresen ellenőrizzék, s ha az égő elromlik, cseréljék ki”. Válasz egy közlekedési ;>auaszra Január 20-i lapunkban szóvá tettük, hogy az 1718/2327. Sz. vonat kocsijai hidegek, a vonat pontatlanul közlekedik. A MÁV debreceni üzletigazgatósága válasza szerint: „A vonat Budapestről rendesen clőfülve indult. A szerelvény 11 darab négytengelyes kocsiból állt. A mozdonynak több kocsit kellett fű- leni, mint amennyit ilyen időben fűteni lúd. Az erőltetett fűtés miatt a fűtési berendezésben hiba állott elő, amit a személyzet az úton próbált megjavítani. A gőzfűtés javítása miatt Füzesabonyban 15, Szolnokon 27, Nyíregyházán 20. Rakama- zon 13 percet tartózkodott a vonat, amelyet a keresztező vonatok is tovább késleltettek”. íJíkíiii is Fónrbaii i* Í5síczkcálek Olvasóink szóvá tették, hogy a villanyáram bevezetése után \ Lltkán és Foriy községben gyakran okoz gondot a közvilágítás, ahol vagy az égők égnek ki gyorsan, vagy ki sem gyulladnak. Az Északmagyar- országi Áramszolgáltató Vállalattól, érkezett válasz szerint: „I,Ilkán az izzók kicserélése még n cikk megjelenése előtt megtörtént. A eserét bizonyos mértékben hátráltatta az a tény. hogy az első negyedévben a szállítmány késett. A főnyi panasszal knneso'elosa.n közöltük, hogy azt a közvilágítási kapcsolóóra helytelen működése errrp menve'!'1. Időközben a kapcsolóórát kieserélMík és n közvilágítás az előirt módon történik”.
