Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

4 ÉSZ AKMAG TA RORSZÄO Szerda, 1961. március 8. Pillanatképek Garadna kulturális életéből Garadna aJig 800 lelkes község, az encsi járásban. A faluba lépő idegent kellemes meg­lepetés fogadja. Kényelmes, modern lakóházak mentén halad az új mű­velődési otthonhoz, amit sok na­gyobb község is szívesen elfogadna. A falu dolgozói már hosszú évek óta a közös gazdálkodás útján járnak, s egyre mfcgelégedettebben élnek. A termelőszövetkezet tagjai — s tsz-ben van az egész falu — újabb és újabb ötletekkel próbálkoznak — növelni akarják a közös munka ered­ményeit. — A társadalmi munka a garadnaiak előtt jól ismert fogalom — mondja Kocsis Lajos népművelési úgy vezető, a művelődési otthon igaz­gatója, s visszaemlékszik arra az időre, amikor művelődési otthonuk épült. A falu apraja, nagyja építette, hordta a földet, szóval a rövid kar­dot megtoldottak egy lépéssel, ahogy a közmondás is tanácsolja, mert pén­zükből nem futotta mindenre. A fel­épült házat valóban otthonná kellett tenni. S hogy mennyire sikerült — igen sok adat bizonyítja, de öröfnnvl sorolják magúk a falu lakói is. Amíg nem volt ez a mindén igényt kielé­gítő művelődési otthon, a községi könyvtárat az iskolában elhelyezett egyetlen szekrény jelentette, a fel­nőttek nem is nagyon férhettek hozzá. Ma a klubszoba-könyvtárszoba, meleg barátsággal, két nagy tömött szekrény könyvvel, újságokkal várja a látogatókat. PauloVÍCS 11611 községi könyv­táros örömmel be­szél munkájáról. Nem volt: hiábavaló a fáradozás. Egy év óta a községi tanács intézménye a könyvtár. Szakköri munka a XXX-as számú általános iskolában jl/I iskolc általános iskoláiban csak­nem 300 különböző szakkör működik. Az egyik legnagyobb lét­számú iskolában, a. 11. kerületi ' munkásne­gyed XXX-as ■ számú általános iskolájában, a szakkörök tevékeny­ségének összehangolá­sára és összefogására új elgondolást valósí­tottak meg. A na­gyobbrészt diósgyőri kohászok és gépgyári dolgozók gyermekeit növelő iskolában ki­lenc szakkör működik. A szakkörökben 140 felsöosztályos tanuló tevékenykedik. Eddig a szakkörök külön-kü- lön munlcalerv szerint végezték foglalkozásai- Izat. A szakkörök mun­kájának összefogására létrehozták az ..önkév- zőkört”. Ennek fel­adata — mint ahoay Koller Erzsiké peda­gógus. az önképzőkör vezetője elmondotta — az egyes szakkörök kü­lönleges adottságainak érintetlenül hagyása mellett, azok tevé­kenységét egy-egy gon­dolatkör köré csopor­tosítani. A ' végzett munkáról időről-időre közös beszámolót tar­tanak, amelyen vala­mennyi szakköri tag részivesz. Ilyen önképzököri beszámoló zajlott le a közelmúltban is az is­kola nagy zsibongójá­ban, ahol kilenc szak­kör adott számot, mit is végzett az elmúlt hónapokban. A téma, amely köré minden szakkör tevékenységét csoportosította, a „Tél” volt. Mint ahogy az a. beszámolóból is kiderült, minden szak­kör megtalálta — sok ötletességgel és lele­ményességgel — azt a formát, amellyel adott­ságainak megfelelően tudta munkáját, a té­ma köré csoportosíta­ni. Az irodalmi szak­kör például pályázatot hirdetett a tél hangu­latát megörökítő mü­vek megírására. Az ér­deklődésre jellemző, hogy 27 pályamunka érkezett be, amelyből a leniobbat — Aaárdv Ildikó írását. — fel is olvasták. Kívüle mén szám,osan kaplak jó munkájukért. könyv­jutalmat. A barkácsoló szak­kör tagjai, a madár­etető készítését mutat­ták be az érdeklődő diáktársak elő**. A fo­tó- és festőszakkör tap- ini a téli fát megörö­kítésével és a . téli sportokról készfiit fel­vételekkel mutatták be f elkészült séaíl.krt. A kézimunka szakkör­ben lén holmikat ké­szítetlek. A biológusok az iskolákon szikla- kertet létesítettek és azt gondozva. firmeltet- men a vonénnel: féli. életét. Megtalálta, a ■megfelelő témát q tánensnnort, illetne szakkör is. amikor téli fonójelenctel múlatott bé, igen forró sikerrel, A kezdeményezés tehát jól bevált. Az önképzőkör „auto­nom” testület. A szak­kör-vezető pedagógu­sok mellett az isleola tanulóiból választott elnökség irányítja munkáját és bizony sokszor a felnőtteket is megszégyenítő komoly­sággal. Agárdy Ildikó, az önképzőkör Vili. osztályos elnöke annyi rátermettséggel, önál­lósággal, vitázó kész­séggel vezeti az ön­képzőkör üléseit, hogy egy felnőttnek is be­csületére válna. Peda­gógusnak készül — s az itt szerzett önálló­ságnak, irányítókész­ségnek bizonyára, ott is jó hasznát veszi maid. De hasonló önálló­ságról tettek bizony­ságot a szakkörök te­vékenységét. bemutató többi szereplők is. Meri az önképzököri üléseknek nem. utolsó sorban az is feladata, hogy minél több szak­köri tag mutassa be csoportja, tevékenyéé-:; pét. ami által az ön­álló fellövésre nevelik őket. ,Mint a pedagó­gusok bizonyítják, s mint az iskola, igazga­tója. Gergely László is megállapította: ez a módszer igen ió ha­tású a tanulók ma­gatartására és igen eredményesen segíti n munkára való nevelési is. K. L. A ng„az Encsi József A napokban Könyvtár irodalmi színpada vendégeskedett a művelődési otthonban. Míg várakoz­tunk, szétnéztünk a klubszobában, az előcsarnokban és a neoniényes nagy­ieremben a gyülekező közönség kö­zött. Az összekötő szöveget mondó Kordos László tanár tréfásan meg­jegyezte, hogy nem is „akárkivel” leéli felvennünk a versenyt, s rámu­tatott a következő filmet propagáló képekre, melyek a „Kenyér, szere­lem, féltékenység” című film kockáit mutatták. Nem kellett félnünk a versenytől. A nagyteremben másfél­száz ember gyűlt össze, hogy végig­hallgassa ..Hám gondol szántván a paraszt” című műsorunkat. Amikor kialudt a neonfény. figyelő arcok fordultak a színpad felé és lélegzet­visszafojtva hallgatták József Attila versbe öntött örök igazságait, meg­zenésített verseinek dallamát. A miienr hallgatói zongora nél­** m kül is gyönyörködhet­tek József Attila dalaiban, mert a Miákolci Zeneművészeti Szakiskola igazgatója: Horváth Kiss László és tanárművészei. Pekker Zsuzsa és Rő- czey Ferenc, fáradságot nem ismerve lehetővé tették, hogy hangfelvételt, készíthessünk műsorunkhoz. A proletárköltő hangja elért, és megértésre talált a mai magyar fa­luban — ahol már nem az „Éhség és sötétség motoz a homályban”, hanem ahol már megvalósulni látszik a pro- letárköltő útmutatása: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csil­lag megy az égen, úgy érdeme-.” Győri Erzsébet járási könyvtárvezető ------ooo-----­V onat a tsönaii tiszteltére A tiszai pályaudvart ünnepi dísz­be öitöztetíék. A hatodik vágányon március 7-én reggel egy feldíszített mozdony füstölgőit a sűrű ködben. A pályaudvar nődolgozói ezen a veszélyes, ködös napon mégis való­ra váltották tervüket. A 4fi!)-es szá­mú tehervonat a hatodik vágányról kiindult. A nemzetközi nőnap alkal­mából női dolgozóink továbbították ezt a vonatot a tiszai pályaudvarról Budapest—Ferencvárosig. A vonat indulásánál megjelentek az állomás és a társszolgálati ágak nődolgozói, valamint az állomás vezetői, továbbá a párt és a tömeg- szervezetek képviselői. Kiss Pálné elvtársnő méltatta a nemzetközi nő­nap jelentőségét, maid Mezei Ist­ván szb- titkár és Halmai Albert állomásfőnök meleg szavakkal en­gedték útjára a 469-es számú teher- vonatot. És a 4fi!)-as számú tehervonat 128 ‘"pyellvni. 1899 tonnával a hatodik vágányról elindult. A vonat veze­tőié Steller Jánosné, az egyik féken Kiss Lászlónéra, a záróféken Szabó Erzsébetre ismerőink. A vonatot, elkísérte Kiss Pát«é. r Miskolei físzei pályaudvar uöbízoti- ságának elnöke is. Kovács Gyula GYŐZ A SZÉP • i jóságos, olyan mindénkit-szerctő szemű ozeila, asszony. Aki nem ismeri, az el sem hinné, hogy mennyi erő rejlik a szerény, halk hangok mögött., mennyi ügyesség, határozottság ezekben a most kissé tétova kezekben, m-ennyi. energia, tenni- akarás az egész testben. Bvkoviczky Györgyné, peda­gógus. Pedagógus, a. szó nemes értelmében, aki nem­csak az iskolát tekinti — ha szabad, ezt a, kifejezést használni — munlcahelyének, hanem, az egész falut, Göncöt is. A nagyon hasznos, napjainkban szinte már országossá váló mozgalom egyik apostola, mely moz­galomról így szoktunk beszélni: harc a fíiccs ellen. — Látta az iskolánkat? — kérdezte. — Ugye szép? Pedig még nincs berendezve teljesen. Solcat kell még addig kézimunkáznunk. Tudja, hogyan alcarjuk? rnl, Arriolfoc dr>l0°l mond. Széppé, ízlésessé akarják tenni az iskolát, és teszik is. Nemcsak azért, hogy a. tantermek lakályosabbak, otthonosabbak legyenek, hanem azért is, hogy a gyer­mekeket már itt hozzászoktassák a széphez. A függö­nyök. a térítők, mind-mind a népművészet remekei. A gönci asszonyok készítik, Bvkoviczky Györgyné kez­deményezésére és vezetésével. A termekben ■növények, a falakoú itt-ott népművészeti motívumokkal díszített tányérok: az asszonyok ..kezenyoma” mindenütt. „De még nincs berendezve teljesen.” Milyen, lesz? — Minden termet, más-más vidék jellegzetes nép­művészetével díszítünk, Az egyiket a kalocsaival, a, mó'V-ot a mezőkövesdivel, a harmadikat újra egy más‘k vidékivel. Anyagunk bőségesen van. csak idő ke.ll hozzá. Pár évvel, ezelőtt még ebben a fülűben is — ugyan úgy,, mint ahogyan most még, sajnos a legtöbb falu­ban — a forrás vizét kortyolgató szarvas, csókolódzó galambpár. lantját pengető trubadúr és egyéb ismert, motívumok töltötték meg a falvédőkel, az abroszokat, a térítőkét. Most már ezeknek a helyét elfoglalták a, buzsákl. a kalocsai, a torockói, a mezőkövesdi nép­művészet alkotásai. Hosszú évek harcának sikere ez. Jellemző például, hogy a harc nemrégiben csaknem szószerinl is megtörtént, amikor már a falu egyszerű emberei is különbséget tudtak tenni az ízléses és a giccs( között. Egy alkalommal ugyanis, a borsos áron r'.arva.sos és egyéb fajvédőket, térítőket áruló vásáros embert a gönciéi,: nagyon határozottan szólítottak fel a ’ágazásra, A fnhihnn m°sí már kézröl-kézre járnak a • 1 különféle népművészeti, minták. Ez a szelíd szemű, szerény beszédű asszony terjeszti. Hogyan ? — Hogyan? — Elgondolkodik, mintha magának is most keresné a választ. — Nem, nem... Semmi hatá­rozott program nincs hozzá. Egyszerűen csak felkere­sem az asszonyokat. Ahol öten-hatan összegyűlne!c, oda elmegyek én is és előszedem a mintáimat. Aztán... tudja, hogy van ez. Valakinek megtetszik egy minta, azt ő is el akarja készíteni. Majd a másik is. És így megy kézröl-kézre. Gyorsan elterjed az gesz faluban. Eljárok a tsz közgyűlésére is. Olt sok asszony van. Gyűlés után pedig kinyitom a táskámat .. És hódít e0Vre inkább terjed a népművészet. * no i , A iaicős a gócpontja, magja ennek az egészséges erjedésnek, tele van szebbnél-szebb mun- kákkal. Csak úgy röpködnek a „szakmabeli” szaval:. — Ez írásos, rátétes, keresztölt.éses. Ez itt torockói minta. Eredeti színe piros és kélc, de itt igen meg­szerették és most már minden színben varrják. De legjobban a kalocsait szeretik. Ismerik már a székely csángót is. A fiatal lányok és idősebb asszonyok is mind ezeket varrják. Csak el kell menni hozzájuk, meg kell mutatni nekik és öröm nézni, milyen szépen elkészítik. — Nem vesz ez el sok időt? <— Időt? Nem is gondoltam még erre. Különben is szívesen csinálom, meri örömem telik benne. És miért tagadnám, akkor is örülök, amikor a szomszéd közsé­gekből átjönnek ide a kartársak és azt mondják, hogy gyorsan adjak nekik vagy 20 darab mtnfát, meri így akarják díszíteni iskolájukat. ahogyan a miénk van . . . Nemcsak a mi falunkban szerelik már ezeket a min­tákat Később a falu vezetőinek dédelgetett tervéről beszél, a népművészeti boltról. A községben annak­idején sok fazekas dolgozott, és most is értenek még egy páran ehhez a mesterséghez. Jó lenve ezt a mű­vészetet is feleleveníteni, A tamilok között pedig sokan vannak, akik vagyon szév kopjafát tudnak faratmi. Szóval lenne mit árusítani abban a népművé­szeti holdban. __bolt. Igen. a trubadúrok. N epmuveszetl szarvasok és minden glc.es- k ni lekció ideje lejárt itt Göncön Hadat, üzentek nekik a fiirgeuiiú nők. Elsősorban vedig ez a szévet-szerefö asszony, alti most itt bússá ki. kalocsai mintákról, beszél olyan nagy szeretettel, olyan mcnavöröen, Triska Tibor Ahol a miskolciak először látták. Dérynét Átépítik a híres konyhát Valószínűleg kevés miskolci tudja, hogy az Avas nevű vendéglátó-kom­binát, Miskolc egyik jellegzetessége, mostanában jubilál. 400 éves... A város történetében búvárkodik tudják, hogy a mohácsi vész idején Máthé Ambrusé volt ez az épület. Úgynevezett nemesi telek lévén, bor- mérési joggai is rendelkezett. Maliié Ambrus nem is hagyta kihasználat­lanul ezt a lehetőséget, így tehát 400 esztendővel ezelőtt már iddogáltak a mai Avas helyén . .. Később a híres és hírhedt Dőry- család tulajdona volt ez a nemesi te­lek, s továbbra is mérték ott a ke­reskedőknek, arra utazóknak a csil­lád birtokán termett szőlő levét. A város jövedelme— itafmcrésbőS... A török világ végén aztán megka­parintotta a város ezt az épületet. Két: okból is tehették ezt a város­atyák: egyrészt azért, mert a városok hatalma ezidőtájt erősödött, más­részt, mert ebben az időben a város jövedelmének 80 százaléka italmé­résből szánnazotl! Minden bormérés fontos bevételi forrást jelentett hát a mohó, gazdagodó polgároknak. Így aztán állandó kocsma lett. az Avas hegy lábánál meghúzódó öreg épü­letből. Honnan kapta később az épület a Korona nevelj Sokan azt hiszik, a „Szent Korona” ihlette a névadókat. Pedig nem így történt. Ä város tu­lajdonából ugyanis az úgynevezett Korona-uradalom kezébe ment át. a telek, az italmérésse! együtt. A Koro­na-uradalom a király közvetlen bir­tokait foglalta magába. A kocsma a Korona-uradalomé volt, ezért a köz­szájon Koronára rövidült le a neve. Az 1700-as évek végén , a Korona- uradalom vendégfogadót épített ezen a helyen, az épületet; kibővítette, a bevételi forrást növelte. Szekérszín, mint színház A XIX. század elején ismét a vá­ros a tulajdonos. Ekkor kerül .sor (1808-ban) nagyobb szabású átépítés­re. Kiír Vencel, a híres cseh építész nevéhez fűződik a homlokzat kiala­kítása, azonkívül az udvarban egy hatalmas szekérszín építése, amely az itt megszálló urak hintóinak elhe­lyezésére szolgált. Ebben a szekér- színben lépett fel először Déryné a miskolci közönség előtt. Egy egész szezonban játszott, itt a nagy magyar színésznő és társulata, hiszen Ma­gyarország első kőszínháza csak 1823-ban épült fel Miskolcon. A Korona dísztermében tartottak a március 15-i ünnepségeket, a polgárság itt gyűlt össze a nemzeti ünnepen, de ez vol t a korteshad,jára­tok központja is. És a konyhája mis­kolci különlegességekkel csábította a nemesi és tisztes polgári Ínyenceket. Borai pedig — hiszen azzal kezdte pályafutását — továbbra sem ron­tották le az Avas hírnevét... 300 halászlé, 400 tűróscsusza Most azonban lassan elavul épület egyik-másik része, lassan is­mét átalakításra szorul. A hires konyhát át kell építeni, Miért? A konyhában hatvan ember dot-* gozik. Alig férnek egymástól, a fel­szerelés pedig korszerűtlen, elavult, kényelmetlen. A horgászbálra például — mint a vezetők elmesélték — 300 halászlét, 400 túróscsuszát kellett készíteni, « hasonló mennjdségű adagot más éte­lekből. S ilyenkor derül csak ki iga­zán, milyen nehéz a szűk, régi be­rendezésű konyhában gyorsan és jól dolgozni. De sor keiül a Jereván átalakítá­sára is. hogy a 'jelenleginél sokkal kulturáltabb, szebb előcsarnok, ru­határ, dohányzó fogadja a vendége­ket. a bár. mostani helyén, a föld­szinten kibővítik és modernizálják az előcsarnokot. A bárt pedig az emeletre helyezik, modern berende­zéssel, Ízléses világítással látják el, s tágasabb, kényelmesebb, ésszerűbb is lesz a mostaninál. ' A/. Avas vezetősége njárcius 15-től — -akkor kezdődik az építkezés — a presszót átrendezi éjszakai mulató­vá. A régi konyhát a legmodernebb technikai felszereléssel, gépekkel látják el, kizárólag villany- és gáz­tüzeléssel. A bár pedig szebb, tága­sabb lesz, és a jelenleginél sokkal kultúráltabb szórakozási lehetőséget biztosít: majd. Az ötmilliós építkezés egy év alatt befejeződik, s jövő ilyen­kor már a megszépült, új köntösben várja a vendégeket a 400 esztendős Avas. (he) Hz ÉSZBHMBGYflRORSZáG megírta ­illetékes szerv válaszol / Mcgjavíiják u járdát Az Északmagyarország feb­ruár 5-i számában Papp Má- tyásné mezőkövesdi olvasónk szóvá tette, hogy az SZTK be­járata előtt rossz a járda, s veszélyes rajta a közlekedés. Panaszára a városi tanács építési és közlekedési osztálya válaszolt. „Megvizsgáltuk a területet és megállapítottuk, hogy ott egyrészt a járda nincs kijavítva, másrészt az épület főbejárata előtt a kockala­pokkal burkolt területen megron­gált lapok is vannak. A járda kija­vítására utasítottuk az I. kerületi tanács építési csoportját”. Elszállítják a szemetei Ugyancsak a február 5-i számban jelent meg Derzsi György perecesi olvasónk pa­nasza. hogy a kolóniáktól rend­szertelenül szállítják el a sze­metet. A Miskolci Köztiszta­sági Vállalat'ezt írja: . Közöljük, hogy vállalatunk a ko­lóniáktól belenként kétszer, kedden és nénteken HZ állít in el a szemeiéi. Megtervezzük: ofl földbe épített be- tonfárolók vannak, s ezekből a ki­rakás eléír Uörlllménves. Február 1-től azonban egy gépkocsit állítot­tunk be az összeírván szemét rend­szeres elszállítására”. IniézltetleH a Kotr lek odíisi Vá Hal ul Január 4-én Laszkaráti De­zső szóvá tel te, hogy a 2-es autóbusz megállóinak táblái rendszertelenül vannak elhe­lyezve. A .Miskolci Közleke­dési Vállalat levélben vála­szolt Laszkaráti Dezső pana­szára : „A 2-es autóbusz megállóit szab- ványláblákkal látjuk el. A táblák készítése most van folyamatban, / Felkértük az. Áramszolgáltató Vál­lalatot is. hogy a megállók környé­kén a villanyvilágítást rendszeresen ellenőrizzék, s ha az égő elromlik, cseréljék ki”. Válasz egy közlekedési ;>auaszra Január 20-i lapunkban szóvá tettük, hogy az 1718/2327. Sz. vonat kocsijai hidegek, a vo­nat pontatlanul közlekedik. A MÁV debreceni üzletigazgató­sága válasza szerint: „A vonat Budapestről rendesen clőfülve indult. A szerelvény 11 da­rab négytengelyes kocsiból állt. A mozdonynak több kocsit kellett fű- leni, mint amennyit ilyen időben fűteni lúd. Az erőltetett fűtés miatt a fűtési berendezésben hiba állott elő, amit a személyzet az úton pró­bált megjavítani. A gőzfűtés javítá­sa miatt Füzesabonyban 15, Szolno­kon 27, Nyíregyházán 20. Rakama- zon 13 percet tartózkodott a vonat, amelyet a keresztező vonatok is to­vább késleltettek”. íJíkíiii is Fónrbaii i* Í5síczkcálek Olvasóink szóvá tették, hogy a villanyáram bevezetése után \ Lltkán és Foriy községben gyakran okoz gondot a közvi­lágítás, ahol vagy az égők ég­nek ki gyorsan, vagy ki sem gyulladnak. Az Északmagyar- országi Áramszolgáltató Vál­lalattól, érkezett válasz sze­rint: „I,Ilkán az izzók kicserélése még n cikk megjelenése előtt megtörtént. A eserét bizonyos mértékben hát­ráltatta az a tény. hogy az első ne­gyedévben a szállítmány késett. A főnyi panasszal knneso'elosa.n közöl­tük, hogy azt a közvilágítási kap­csolóóra helytelen működése errrp menve'!'1. Időközben a kapcsolóórát kieserélMík és n közvilágítás az elő­irt módon történik”.

Next

/
Thumbnails
Contents