Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

Tavaszi gondok A szikkadó földek felett enyhe szelek fújdogálnak. Nekigyürkőzik a falu népe, hogy megvívja nehéz csatáját önmaga és az ország min­dennapi kenyeréért. Az elmúlt esz­tendő gondja-baja, a folytonos eső­zés okozta elmaradás a mezőgazda- sági munkák végzésében súlyosan érezteti hatását. A szokásos tavaszi tennivalókhoz a gondok-bajok sora halmozódott fel, s lényegében úgy áll valahogy a dolog, hogy ezen a tavaszon egy kicsit őszi munkákat is kell végeznünk. Az állandó esőzés és a nem ki­elégítő munkaszervezés miatt jelen­tős, mintegy 50 ezer holdon maradt el az őszi mélyszántás, s ez követ­kezményekkel járhat, ha kiváló ta­vaszi földmegmunkálással nem pó­toljuk a mulasztást. A fogyatékos­ságokat súlyosbítja, hogy a vetés­terv teljesítése tekintetében is le­maradás történt, mintegy 40 ezer holddal kevesebb őszi búza kerüli földbe a tervezettnél. Meglévő gép- kapacitásunk teljes kihasználásával se tudtuk volna maradéktalanul teljesíteni a vetéstervet, de ez a nagy lemaradás mégsem indokolt. Különösen nagy lemaradás mutat­kozott az újonnan alakult termelő­szövetkezeti községekben, így a kezdés nehézségeihez a szántalla- nul-vetetlenül hagyott földek gond­ja is társul. A nehézségek nagyok, de nem loküzdhetetlenek, ha szer­vezetten, becsületes áldozatkészség­gel lát munkához a falu. Az őszi búza pótlására is meg kell lenni az intézkedéseket, terven felül 20 ezer hold tavaszbúzát kell elvetnünk, és az elvetett magot féltő szeretettel kell vigyáznunk, ápolnunk, hogy a lehető legmaga­sabb termést adja. Nem kevesebb­ről, mint az ország kenyeréről van szó, s ez az életbevágóan fontos kérdés kell, hogy csatasorba állítsa a parasztemberek tíz- és százezreit. Minden mulasztás, kár, elsősorban az ő kárukként jelentkezik, mert a kevesebb árugabona — kevesebb jövedelem. Borsod megyében is lényegében befejeződött a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, s ez azt je­lenti, hogy a gépállomásokra még több feladat vár, mint eddig bár­mikor. A gépállomások hanyagsá­gán is múlott, hogy nem tudtuk tel­jesíteni őszi mélyszántúsi- és vetés­tervünket. Gyakran panaszkodnak a gépállomási vezetők, hogy gépi kapacitásuk elégtelen. Valóban, nem állunk valami jól, még kevés a gépünk. Éppen ezért ilyen körül­mények között szinte bűnös mu­lasztás annak a kevésnek nem tel­jes kihasználása. Ha a gépállomási vezetők és a termelőszövetkezetek kellően szorgalmazták volna a traktorosképzést, most annyi trak- torislánk volna, hogy nem lenne különösebb gond az erőgépek két- műszakos foglalkoztatásán.'.. Arra is találunk bőven példát, hogy egyes gépállomások szívesebben foglalkoznak szállítással, a trakto­rok az országutakon futkosnak ahelyett, hogy szántanának, vetné­nek. Felelőtlenség ilyen nehéz idők­ben erőgépet elvonni a mezőgaz­dasági munkáktól, s nem kevésbé az a kétműszakos munka megszerve­zésének elmulasztása. Az a tény, hogy kevés a gépünk, serkentse a gépállomási dolgozókat az egyre jobb, szervezettebb munkára, ' ne felejtsék el, hogy a tavaszi mező- gazdasági munkák elvégzésében nekik oroszlánrészük van. Trakto­raikat, mezőgazdasági munkákra alkalmas gépeiket az üzemek is adják kölcsön a termelőszövetkeze­teknek. Kövessék a Lenin Kohá­szati Művek példáját, amely jelen­tős számú traktort és traktoristát küldött a mezőgazdaságba. A legnagyobb feladat a tsz-ta- gokra hárul, ők a mezőgazdasági tervek gyakorlati kivitelezői, első­sorban rajtuk múlik, lesz-e elegen­dő kenyere és hozzávalója az or­szágnak. Igen, ettől a tavasztól kezdve a termelőszövetkezeti pa­rasztság kezébe van letéve az or­szág élelmiszerellátásának sorsa. S mi hisszük, tudjuk, hogy jó kezek­ben van. (G. M.) —" 1 ------------------------1 ■■ f lj kohó! építésiek feon A rekonstrukció következtében megújuló ózdi martinacélmű meg­követeli a nagyolvasztók korszerű fejlesztését is. Éppen ezért, új nagy- olvasztó építéséit kezdik meg a régi II. sz. kohó helyén. Az elaggott kohó elbontását a MÁVAG dolgozói egy nappal a határidő előtt, szombaton befejezték. Az egy napos előny azért is értékes, mert a bontáshoz — kü­lönböző okok miatt — csak 30 napos késéssel kezdhettek hozzá. Dicséret illeti Szabó Károly vas- szerkezeti szerelő brigádját, amely felajánlásának teljesítésével biztosí­totta a bontás határidő előtti befeje­zését. A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói már hozzákezdtek az új kohó alapozásához, amelynek üzembehelyezését augusztus 31-re tervezik. Mai számunkból: Munkásgyűicsek a mezőgazdaság kérdéseiről j (3. oldal) E íersaelés {lárlcSIsnfeÉséről <4. oldal) Záróvizsga (3. oldal) Értékesebb az aranynál (7. oldal) I Kétszáz Bioidon telepítenek nagyüzemi gyümölcsöst a borsodi tsz-ek Borsod megye iparvidékére még most is jelentős mennyiségű gyümöl­csöt szállítanak az ország más vidé­keiről. Az iparvidék ellátására a tsz-ek mintegy 1200 holdnyi új tele­pítést végeztek ugyan, ez azonban az igényeket még mindig nem elégíti ki. Ezért a termelési adottságokat ki­használva az idén újabb 700 holddal Ankét a színház mHÉáiáráí A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti és irodalmi szak­osztálya március 6-án, hétfőn dél­után 3 órai kezdettel ankétot rendez a miskolci Értelmiségi Klubban, amelyen a Miskolci Nemzeti Színház műsorpolitikai és művészeti problé­máit vitatják meg. Az ankéton — természetesen — részt vesznek a színház vezetői, valamint több mű­vésze is. Vitaindítót Gyárfás Imre, az irodalomkritikai szakosztály veze­tője mond. növelik a közös gyümölcsösök terü­letét. Az új telepítéseknél már figye­lembe veszik a nagyüzemi követel- ményeket, valamint a megyei tanács szőlő- és gyümölcsös telepítésére al­kotott szabályrendeletét. E szerint a zempléni részeken elsősorban almát, Miskolc vidékén és a déli Bükk lábá­nál cseresznyét, kajszit, a Bodrog­közben szilvát és körtét telepítenek. Egyes helyeken — ahol már múltja van a gyümölcstermelésnek, a táj­jellegnek megfelelő csemetéket ültet­nek. Gönc környékén például a kaj- szibaraekosokat fejlesztik, Nyíri vi­dékén az alma, Szomolya környékén pedig a híres szomolyai cseresznye termelését szorgalmazzák. A korábbi évektől eltérően az idén jelentős területen ültetnek bogyós gyümölcsöst Az edelényi és me- gyaszói tsz-ek málnát, az encsi já­rásban pedig ribizíkét és egrest ter­mesztenek. Az érdekelt, mintegy 60 tsz-ben mrír megkezdték a szükséges mun­kálatokat i Lőrinci Ági még csak óvodáskorban Van, de már komoly tehetségnek bizo- ; nyúl a matyó-kézimunkák rajzaiban.! Gyakran és szívesen eljár a Matyó- : bázl>a, ahol Jacsó Istvánná népművész szívesén foglalkozik a tehetséges kis- : lánnyal. Szabados György !llllIIIHII!!lllllllIltHlllllllHIH1lllliniUlllI!!nilll!iHllllinillllinHll!HllllIIIIIIIHIllllBnilllllllllllllillllllűinHllllllHUiniliraillUIIIIIUDUHIHlHlltB»lBI Csaknem ötezer kiváló dolgozó a Lenin Kohászati Művekben „ Q4 iá n pótlás7' Jtl a fytó löt dón A Lenin Kohászati Művekben a kiváló dolgozó cim elnyeréséért in­dított vetélkedés is hozzájárult ah­hoz, hogy a diósgyőri kohászatban évről-évre javulnak a különböző gazdasági mutatók. így például — 1957-hez viszonyítva — az 19G0. éri termelékenység jóval több mint 30 százalékkal emelkedett, de ezzel pár­huzamosan kedvezően alakult a gyártmányok önköltsége és minő­sége is. A javuló eredményekkel évről­évre növekszik azok száma is, akik átlagon felüli teljesítményükért el­nyerik a kiváló dolgozó címet. A ta­valyi, második félévi jó munka ered­ményeként újabb 1237 dolgozó telje­sítette a megtisztelő cím elnyerésé­hez megkívánt feltételeket. Velük együtt csaknem ötezer a kiváló dol­gozók száma. Az újonnan kitüntetetteknek eb­ben a hónapban adják ki a kiváló dolgozó oklevelet, illetve az ezzel já­ró pénzjutalmat. A nemzetközi nőnap előtt A iragazfeág megsegítéséről tárgyalt a MTESZ vidétsi intézibíZDtisággnak Miskolcon meytartatt értekeztete A MTESZ főtitkárságának idei első vidéki intézőbizottsági tapasztalat- csere értekezletét pénteken és szom­baton Miskolcon tartották meg. Az értekezleten az országban működő nyolc vidéki intézőbizottság vezetői vettek részt és a vidéki MTESZ szer­vezeteknek a mezőgazdaság fejlesz­tésével kapcsolatos feladatait vitat­ták meg. Az előadást széleskörű vita követte és sok új elgondolást fogadtak el ha­tározati javaslatként. Elhatározták többek között, hogy a vidéki intéző- bizottságok kölcsönösen tájékoztatják egymást a mezőgazdaság megsegíté­sére tett intézkedésekről. Az intéző- bizottságoknál megszervezik a mező- gazdasági szakbizottságokat, a több­rétű feladatok megoldására komplex munkabizottságokat alakítanak, s ezekbe az ipari egyesületek is dele­gálnak szakembereket Március 8-án ühnéplik szerte a vi­lágon az 51. Nemzetközi Nőnapot. Készülődik erre Borsod megye vala­mennyi asszonya is. Az előkészüle­tek voltaképpen már régebben meg­kezdődtek, s most, néhány nappál az ünnep előtt, már össze is lehet foglalni őket. Csikós Istvánná, a me­gyei nőtanács titkára ezt kérésünk­re készséggel megtette. — Igénybevéve a Hazafias Nép­front és az MSZBT baráti segítségét, már hetek óta egymás után rende­zünk békenagygyűléseket. Ezeken főként nők, és minden alkalommal legalább kétszázan vettek részt. A békenagygyűlések forró hangulatban zajlottak le, a részvevők szolidari­tást vállaltak a szabadságukért küzdő afrikai népekkel, tiltakoztak a gyarmatosítók gaztettei ellen, hitet tettek a béke és a barátság eszméi­nek ereje mellett. Jól sikerült mind a 23 nagygyűlés, s azok a kisebb bé­kegyűlésék is, amelyekét a járások rendeztek. — Milyen vállalásokat tettek a falusi asszonyok a nemzetközi nő­napra? — Külön ezzel a céllal nem szület­tek vállalások, de a munka, a szer­vezés megállás nélkül folyt már ja­nuártól kezdve. Legfontosabb fel­adatnak a baromfitenyésztési moz­galom kiterjesztését tartottuk s a parasztasszonyok mindenben elegei tettek várakozásunknak. Nagyon szép vállalások, elhatározások szü­lettek, eddig 200 községben tartottak gyűléseket, amelyen a község asszo­nyai csatlakoztak a mozgalomhoz. A tsz-asszonyok sokhelyütt megrendez­ték az öregek napját, A legtöbb kéz­ségben március 8-ra fejezik be a tanfolyamokat, szakköröket, és nem egy helyen az ünnepi alkalomra ki­állítást rendeztek a szakköri mun­kákból. Megyaszón például a tsz- asszonyok sütö-főző tanfolyama ün­> népség keretében zárul. Hejőcsabán ; vasárnap délután kézimunka kiálj»- ; tást nyitnak meg. A szakkörökben egyébként ezekben a napokban elő­adásokat tartanak a Szovjetunióban ;járt elvtársak útiélményeikről. ; — Milyen ünnepségek lesznek : március 8-án a megyében? ; — A megye városaiban és közsé­; geiben ünnepi nögyűléseket rende- jzünk, amelyekre a párt, a tanács és ja tömegszervezetek vezetőit hívtuk meg előadónak. Prieszol József elv- jtárs például Putnokon tart előadást, ■ Koval Pál elvtárs Miskolcon. A já­rási vezetők a járások községeiben, összesen körülbelül 350 községben tartanak nőgyűléseket. Meg kell em­lítenem egy örömhírt: kiváló, moz- jgalomban végzett munkájukért me­gyénkből Letten Jkaptak kormányki- . tüntetést: Bartólc Andrásné, a sátor­aljaújhelyi nőtanács titkára és Eré- jnyi Béláné, mezőnyárádi vezető óvó- ■nő. ; Március 7-én Losonczi Pál föld- ; művelésügyi miniszter paraszt-nő- : küldöttséget fogad és fontos kérdé- ;sekről tárgyal az asszonyokkal. Me­gyénket Ad ám Jánosné, a hejöcsabai ; Március 15. Termelőszövetkezet el- ;nöke képviseli. Mindent egybevetve: nem szégyen­kezhetünk az 51. Nemezetközi Nő- j napon, a megye asszonyai jó munkál. Jvégeztek, s természetes, hogy «Mt ►az elismerése sem maradt A kot" készített. A „szput- nyikot” felbocsátják, s ahol az leszáll, az ott élő pajtásokkal felveszik a kapcsolatot... A há­mori vízi-úttörők pedig a Miskolc nevű, nemré­giben vízrebacsátott ha­jó legénységével egyez­tek meg: meghívták a hajó egész személyzetét, látogassák meg őket a nyár folyamán. A hajó kapitánya pedig meg­ígérte nekik, hogy min­den kikötővárosból, ahol a hajó horgonyt vet, ké­peslapot küld a • pajtá­soknak, valamint hosz- szabb útíbeszámolót ír. Olyan ez kicsit, mintha a vízi-úttörők maguk is bejárnák a nagyvilágot barátaikkal együtt. Meg­állapodtak ezenkívül ab­ban, hogy a jubileumi évben legjobban dolaozó pajtásokat a hajó elviszi fedélzetén egy kis utazásra. ötletesen, szorgalma­san készülnek, dolgoz­nak tehát az úttörők, hogy az Úttörő Szövet­ség fennállásának 15. évfordulóját méltókép­pen ünnepelhessék meg. Készülődés a jubileumra az ablakokban kis virá­goskertet létesítsenek, de hozzáfogtak ahhoz is, hogy nyugdíjas pedagó­gusoknak, idősebbeknek segítsenek, ahol tudnak, bevásárlásban és egye­bekben. Nagyjából hasonló, — szép és hasznos — feladatokat vállaltak a többi csapatok is. Sok helyen parkosítanak, virágosítanak az úttö­rők, Makkoshotykán pe­dig csapatotthont építe­nek. De sok helyütt se­gítenek a falusi úttörők a tsz-növényápolásban is. Néhány nagyon ötle­tes ,,újítást” is kitalál­tak az úttörők. Egűik miskolci csapat például vállalva, hogy állandó szoros kapcsolatot épít ki egy másik úttörő- csapattal , a felnőttek segítségével kis, lég- oömbszerű mszputnyi­kát egybekötötték a for­radalmi nyomolvasó mozgalommal. ősszel azt is vállalták, hogy jégpályát építenek. Ez meg is történt., elliészí- tették, karbantartották, s a befolyt jövedelem­ből sokan mehetnek majd nyári táborozásra. Az iskola úttörői azt is elhatározták, hogy né­hányon kiilönpróbákat tesznek, ezért most ki- lencvenen járnak repü- lőmodellező-, rádiós-, motorszerelő-, illetve morse-szakkörre, amely­nek támogatását. az MHS vállalta. A csapat tagjai közül ötvenen le­veleznek más országbeli pionírokkal. A hulla­dékgyűjtésben szép eredményt érlek el, az őrsi sarok elkészítését elkezdték, a kisdobosok­nak a barkácsolók aján­dékokat készítettek. Az úttörők segítenek a kis­dobosoknak abban, hogy rJ1izenöt éves az út- törő mozgalom. A jubileumi készülődés már tavaly ősszel meg­kezdődött, a pajtások vállalásokat tettek, a 15. évfordulóra való tekin­tettel tizenöt pontból ál­lót. A vállalt feladatok teljesítéséről május 28- án számolnak be, ezen a napon ugyanis minde­nütt ünnepélyes csapat- gyűlések lesznek. Akkor kerül sor a kultúrbemu- tatókra, a legjobb nyol­cadikos úttörőknek a KISZ-tagok sorába tör­ténő ünnepélyes felvé­telére, a jubileum tiszte­letére elvégzett munkák értélcelésére. Az úttörők azonban már most is állandóan tájékoztatják az Úttörő Szövetséget arról, hogy hol tartanak a vállalá­sok teljesítésében. A Vasvári Pál Általános Iskola úttörői például a következőképpen szá­moltak be tevékenysé­gükről. Az úttörő-pró­bák folynak, a pajtások azon fáradoznak, hogy felkutassák iskolájuk I történetét, s ezt a mun-

Next

/
Thumbnails
Contents