Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-28 / 74. szám
% ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1561. március 2S, Az elmük évi városfejlesztésről és az idei tervjavaslatokról tárgyak Miskolc Város Tanácsa Tegnap délelőtt ülést tartott Miskolc Város. Tanácsa. Az ülésen megjelent többek között Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is. Tóth József elvtárs, az I. kerületi tanács elnöke megnyitó szavai után a résztvevők elfogadták a tanácsülés napirendjét: 1. Az 1960-as évi tervek teljesítésének értékelése és az 1961. évi beruházási, felújítási, községfejlesztési tervjavaslatok jóváhagyása. 2. Beszámoló a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1960-as évi munkájáról, valamint az 1961. évi munkaterv javaslatáról. 3. Tanácsrendelet alkotása. 4. Interpellációk, javaslatok. Fék éle László elviárs beszámolója . Bevezetőjében Fekete elvtárs az 1960-as . beruházási tervek teljesítéséről szólva rámutatott, hogy ha egészében mérlegre tesszük 1960 eredményeit és hibáit, megállapítható, hogy a tanácsi munka színvonala, az apparátus munkamorálja, a tanács felügyelete alatt álló vállalatok és intézmények gazdálkodása javult, mégis sok újabb nehézség, akadályozó tényező vetődött fel az-, év során, amelyek miatt a tervek teljesítése néhány vonatkozásban hiányos. Az 1959-es évhez viszonyítva nagy a fejlődés, ezzel szemben sok, Miskolc jellegéből következő újabb nehézség -jelentkezett, ami még következetesebb vezetést, még határozottabb intézkedést követel. A tanács felügyelete alatt álló vállalatok termelési tervüket 105,1 százalékra teljesítették. Többlet termelésük mintegy 18,5 millió forint, amely döntően olyan termelési túlteljesítést jelent, amely a lakosság szempontjából kívánatos. Tartalmazza ez a szolgáltatások mennyiségi növekedését, a hálózat fokozottabb ki- szélesítését, de jelentős termelékenységet is, amely a következő időkben alapot nyújt vállalataink fejlesztésére és az ott dolgozók munka- és élet- körülményeinek javítására. Különösen jelentős, hogy a vállalatok többsége a terveké túlteljesítését nem létszámemeléssel, hanem a termelékenység növelésével érte el. 1960-ban — a megelőző évvel szemben — jellemzővé vált a béralap megtakarítás, a költségszintek csökkentése, az előirányzott. nyoreségi terv túlteljesítése. Különösen nagyra kell értékelni azt a fejlődést, amely a szolgáltató és a javító tevékenységet végző vállalatoknál jelentkezik. Ezek több és jobb minőségű munkát végeznek. Nem helyes, hogy egyes vállalatok úgy teljesítik túl terveiket, hogy növelik dolgozóik létszámát, nehezen beszerezhető ..anyagokat igényelnek és az előírt választékösszetételt figyelmen kívül hagyva, olyan cikkek termelését szorgalmazzák, ami iránt nincs kereslet és termelése nem is gazdaságos. Az sem dicsérendő, hogy a szolgáltatások egyik-másik területén, a dolgozók növekvő igényeinek kielégítése helyett közületi igényeket elégítenek ki és az előírások be nem tartása következtében a lakosság pzámára végzett szolgáltatás csökken. Az elmúlt évben beruházási, felújítási terveink és egyéb forrásból megvalósuló, hasonló jellegű feladataink mindjobban éreztették a város- rendezési terv hiányát és ezért több vitára, meggyőzésre, a párt-, az állami szervok vezetőinek több segítségére, a társadalmi munkák sorára, a város dolgozóinak kétkezi munkájára volt szükség. Az a körülmény, hogy beruházási terveinket 84 százalékra teljesítettük, általában nem mutat rossz képet, de felszínre hozott egy sor nehézséget.; amelyet le kell küzdenünk. Egyik jelentékeny eredményünk 19 új autóbusz beállítása, a he.iőcsabai elavult villamosvonal megszüntetése. Közlekedésünk javulását mutatja, hogy a tervezett 83 millió utassal szemben, ténylegesen több mint 88 miíSió iiínsí szállítói íunk 1960-ban. A gázfogyasztók száma közel ötszázzal, a csőhálózat hossza mintegy hat kilométerrel növekedett. A vízvezeték-hálózat\bővités is eredményes, mert a 8,6 kilométeres új hálózat sok fogyasztó bekapcsolását teszi lehetővé. A legértékesebbnek mégis azt tartjuk, hogy a 3. sz. főnyomócső munkáinál nemcsak a tervszerű előrehaladást, hanem annak fokozását is megoldottuk. Az 1960-as tervben 16 tantermes iskola befejezése és húsz tanterem építésének megkezdése szerepel. Ezt ugyan túlteljesítettük azzal, hogy 30 tanterem építését fejeztük be, továbbá néhány iskolában tantermek és napközi otthonok céljára helyiségeket nyertünk, de mégis hiba, hogy a perecesi és szirmai iskolák építésének megkezdése áthúzódott erre az évre, döntően az előkészítés hiánya, helykijelölés és a tervek hiánya miatt. Beruházási terveinkben legjelentősebb volt a lakásépítés. 623 lakást terveztünk és 719 lakást adtunk át 1960-ban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Miskolcon nem helyes a középmagas házak építését szorgalmazni, mert ez az egy lakásra jutó költségeket jelentősen emeli, másrészt elkészítése nehézségekbe ütközik. Jelenleg olyan lakásokat kell építeni, amelyek gazdaságosak és nem járnak olyan követelménnyel, hogy felépítésük miatt csökkenteni kell a lakások számát. 1961-ben fokozni kívánjuk tanácsvállalataink nyereségét, saját erőnkből ellensúlyozva emeljük költségvetési kiadási lehetőségeinket. Ezt egyrészt az államilag biztosított eszközök célszerű felhasználásával, másrészt saját bevételeink centralizálásával kívánjuk elérni. Fekete elvtárs ezután rámutatott, hogy a továbbiakban is jelentős hányadot fordítunk úthálózatunk fejlesztésére, javítására, fokozottabb mértékű fenntartására, pormentes burkolatul való ellátására. Meggyorsítjuk a diósgyőri kettősvágány építését. Célkitűzéseink között rendkívül fontos az általános iskolai tanterem- hiány számottevő csökkentése azzal, hogy az 1961 és 62-es években 62 tanterem építését valósítjuk meg, pótolva ezzel a régi mulasztásokat. Jobban előkészítjük a lakásépítkezéseket, növelve a tervéllátottságunkat, egészséges szanálásokat hajtunk végre, vigyázva arra, hogy a költségszint ne emelkedjék a tervezett fölé, helyesen alakítsuk ki a többszobás lakások arányát. Ebben az évben több szövetkezeti lakást is építünk. Ebben az évben 275 óvodás gyermek elhelyezéséről gondoskodunk,, ami azt eredményezi, hogy ezeknek a családoknak a 1 helyzete könnyebbé válik. Ebben az évben újabb 1500 általános iskolás gyermek nevelésének a feltételeit kell megteremteni, szélesítve a napközi otthoni hálózatot azoknak a családoknak érdekében, ahol mindkét szülő dolgozik. Nagy gondot okoz, hogy középiskoláinkban új jelentkezőket felvenni jelenleg csak három tanulócsoport erejéig tudunk. Jelenleg 62 tanterem építése folyik, amelyből huszonkettőt 1961-ben befejeznek, a többi 1962-ben kerül átadásra. Felújításból és a községfejlesztési alapból folytatjuk elmaradt úthálózatunk javítását, járdáink pótlását, néhány helyen újat is létesítve, de törődünk fahídjainkkal és biztosítjuk azok átépítését a növekvő városi forgalom gyorsítása érdekében. Az a 17 milliónál nagyobb ösz- szeg, amelyet erre a célra fordítunk, nem kevés. A város lakói örömmel látják a nagyarányú építkezéseket, felújítási és javítási munkálatokat. Nagyon sok területen gyorsabb lenne azonban az előrehaladás, ha a város lakói aktívabban kivennék részüket a feladatok megvalósításúból. Fekete elvtárs részletesen elemezte a társadalmi munka' fokozásának szükségességét, rámutatva, hogy nagyon sok utat, járdát, gyermekjátszóteret lehetne építeni a lakosság tevékeny támogatásával. Az elmúlt évek jó tapasztalatai azt bizonyítják, hogy e téren még gazdag tartalékokkal rendelkezünk és minden erőt mozgósítani kell ezek kihasználására; Fekete elvtárs beszámolóját vita követte, melyben felszólalt többek között Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Részletesen szólt a tanács végrehajtó bizottsága önállóságáról, a helyiipari vállalatok problémáiról, és a beruházások kérdéséről. Fekete elvtárs beszámolóját és a vitát figyelembevéve, a tanácsülés határozatokat hozott. Ä MÄLYI TÉGLAGYÁRBAN Beszélgetés Magonyi Antal igazgatóval Tavasszal a téglagyárakban is megkezdődik a termelés. Télen, amikor az agyag- bánya befagy, a gyárban a karbantartási, javítási munkálatok folynak. Ilyenkor, márciusban azonban a piros téglarakásoik már messziről elárulják, hogy elkezdődött a termelés. Milyen eredményeket érlek el, milyen feladatok előtt álinak ezen a tavaszon a Mályi Téglagyár dolgozói? — Nagy lendülettel folyik a munka — mondja Magonyi Antal igazgató elvtárs —, annál is inkább, mert a gyárnak lemaradása van. Hogy ezt felszámolhassuk, az előírtnál 470 000 darab téglával kell többet gyártani március végére. — S mi a lemaradás oka? — Ebben az évben a téli nagyjavítások, a különféle helyiségek átrendezése több napot vett igénybe, s január 15. helyett csak 24-én indulhattunk. Most az időjárás kedvező, s bizfos vagyok benne, hogy hamarosan — mint mondani szokták — „utolérjük magunkat”. A Mályi Téglagyárról olyan hírek szállingóztak, hogy rossz helyre építették, a bánya hamarosan kimerül, a gyár nem tud teljes kapacitással dolgozni, nem tud elegendő munkást foglalkoztatni, szóval a gyár építésekor. 1952-ben „fölöslegesen öltek bele néhány milliót” stb. x — Rosszindulatú kitalálások — mondja Magonyi .elvtárs. — Akik ilyeneket beszélnek, azok nem ismerik itt a helyzetet. Az agyagbánya ugyanis annyi jóminő- ségű nyersanyagot biztosít számunkra, hogy még a következő 50 évben is teljes kapacitással termelhet a gyár. Aki nem hiszi, nézze meg a bányánkat. Május 15-re fejezik be a körpálya, a körvágányok kialakításának munkálatait. Ez azt jelenti, hogy ezután megszűnik a csillézés és kevesebb idő. alatt több anyagot kap a gyár. Azt is hadd mondjam el, hogy jelenleg 330 fizikai munkás van a gyár területén, s ha megindul a cserépgyártás, számukat 380-ra egészítjük ki. Ez a 13 íves terv megyei eredményeiből A SZOCIALISTA TERMELÉSE 150% 100% 1957 1958 1959 1960 IPARI MUNKÁSOK SZÁMA 100% 1957 1958 1959 1960 pvár Magyarország legmodernebb és gyár Közép-Európa legkorszerűbb téglagyára. Milyen változások várhatók itt a jövőben? Állandóan fejlesztik, felújítják a gyár berendezéseit, modern gépeket vásárolnak. Legutóbb például Kelct- Némelországból hozattak egy új típusú exkavátort és agyagreszelőt. Az ötéves terv során két műi.záritól recirkulaciós rendszerűvé alakítanak át. Ez négymillió 800 000 forint kiadást jelerít majd, viszont az átalakítás után, gőzmotor beállításával évi 2 millió forintos megtakarítás érhető el a szárításnál. Az igazgató elmondja, hogy a SZOT és az Építésügyi Minisztérium különösen az önköltség csökkentésére és a gépek teljes kihasználására hivta fel figyelmüket. — Ezeket a feladatokat eddig is szem előtt tartottuk — folytatja. — Az önköltségcsökkentés például, ha csak az utóbbi esztendőket tekintjük, 1959-ben az előzőhöz viszonyítva 95,8 százalék volt, 1960-ban pedig az 59-es évhez képest 93,9 százalék. A dolgozók munkájáról, teljesítményéről Magonyi elvtárs a legjobbakat mondja: — A jó munka eredményeiképpen növekszik az évi nyereségrészesedés. Míg 1959-ben 10 napi bérnek megfelelő összeget fizettünk ki, 1960-ban már ,28,3-ra ugrott ez a szám, s ebből 26 nap munkadíjat kiadtunk a dolgozóknak, 2,3 részét pedig átírtuk 1961-re. Ebben az esztendőben így még fokozottabb lelkesedéssel dolgoznak az emberek. sok a fiatal munkás, sok a KISZ- tag. Közöttük is igen népszerűek a versenymozpalmak. A nyersgyártásnál például egy csoport most a szocialista munkabrigád címért küzd. A Mályi Téglagyár udvarán vontató nöfög, a drótkötél-pályán zakatolva futnak a csillék, az agyagbányából exkavátor berregése hallatszik. Teljes kapacitással termel a gyár. S a munkások tudásuk leciavat adják, hogy elláthassák téglával Magyarország északi, északkeleti részének építkezéseit. ruttkay —» A gyárban i Hsponta 14C00 íiiméter w jut a miskolci foeyaszlöktioz Az új városrészekkel növekedett Miskolc gázszükségletét a csaknem 80 esztendeje épült, mar szinte ipari műemléknek számító gázgyár nem tudta kielégíteni. A megnövekedett igényeket két baráti ország segítségével elégítik ki. A Romániából kapott földgázt bevezették Miskolcra is, ahol csehszlovák segítséggel, új fogadóállomást és levegős földgázbontót építettek. A több mint 5 millió forint költséggel készült új létesítmény, a próbaüzemeltetés után, szombaton kezdte meg üzemszerű működéséi. A gázgyárban termelt, kőszéngázzal kevert, bontott földgáz naponta 5200 fogyasztóhoz jut el. A földgázzal a korábbi termelést megsokszorozták, s most már naponta 14 000 köbméter 3800 kalória fűtőértékű gázt termelnek. A 15 éves lakásépítési terveket figyelembe véve, az idén további 10 millió forintot költenek a város gázellátásának fejlesztésére. Ebből az összegből, ugyancsak csehszlovák segítséggel, a levegős földgázbontö mellé egy vízgőzbontót építenek. Megkezdik új csővezetékek fektetését is a Kilián-lakótelepen, valamint a Szentpéteri-kapuban. A régi, él- avúlt gázcsőhálózatot nagyobb területen kicserélik. Az új csővezeték lefektetésével párhuzamosan kezdik meg az új városrészekben lakók .gázellátását is. Az új bontóberendezéssel és csőhálózat kiépítésével év végére a tervek szerint a miskolci gázművek na- , ponta mintegy 40 000 köbméter jő 1 minőségű gázt tud majd a fogyasztóknak szállítani. Újf kiváló kereskedelmi vállalatok és töldmüvessxövetkexetek A Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÜVOSZ és a KPVDSZ elnöksége az 1960. év második felében végzett eredményes munka alapján a következő kereskedelmi vállalatokat és földművesszövetkezeteket tüntette ki „Kiváló vállalat” és „Kiváló földművesszövetkezet” címmel: a Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, a Miskolci Ruházati Boltot, a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalatot, továbbá a Bogácsi Földművesszövetkczetet, a Tisza- karádi Földművesszövetkczetet, a Mczőkcresztesi Takarék Szövetkezetét. A Borsód megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a „Kiváló vállalat” cím kitüntetésen kívül elnyerte a Belkereskedelmi Minisztérium . és a KPVDSZ vándorzászlaját is. A minisztérium és a KPVDSZ elnökségének dicsérő oklevelét kapta az Ózd és Környéke Élelmiszer kis- kereskedelmi Vállalat, a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat, a Miskolci Élelraiszcrklskereskedeimi Vállalat és a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központja. ATITsrodaSmi szakosztályának megyei ülése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szakosztályai ezekben a napokban tartják plenáris üléseiket, amelyeken számbaveszik az elmúlt négy esztendő eredményeit és megválasztják új vezetőségeiket. Hétfőn az irodalmi szakosztály tartotta meg plenáris ülését. Az plnökségi beszámolóban és az azt követő vitában többek között szó esett az irodalom és nyelvi ismeretterjesztés helyéről, ^feladatköréről, tematikájáról és módszereiről. A felszólalók közölték értékes tapasztalataikat arról; hogyan teszik színesebbé, élményszerűbbé előadásaikat, hogyan nőtt meg a borsodi községekben az érdeklődés a magyar és a világirodalom klasszikusai, a mai irodalom kérdései iránt A plenáris ülés résztvevőinek Koczkás Sándor, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa tartott előadást Irodalom és világnézet címeit. IPAR
