Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-17 / 41. szám
4 ESZAKMAGTAROßSZAG Fentek, 1961. február ti. Képek a munkásélet múltjából és jelenéből Valamikor — a huszas és harmincas éviekben — a Vasgyár, a mai Lenin Kohászati Müvek legforgalmasabb kapuja volt az úgynevezett tizeskapu. A Tatár utca végén volt, s a halnán kiképzett hosszú lépcső vezetett fel hozzá. Sok éven át, naponta többezer munkás lépett be rajta a gyárba, illetve hagyta el a-'gyár területét. Ma már ennek a kapunak csak a nyomát találhatjuk meg. A gyár fejlődése következtében a helye jóval beljebb van a jelenlegi kerítésnél. Az évek során megváltozott a gyár külső képe. megváltoztak a régi állapotok es az emberek is. Mire emlékezteti a gyárat régen ismerő, a vele együtt élő és fejlődő diósgyőri munkásokat a tizeskapu? * Lovagda utca, Gyúr utca, Tatár utca. Műszak előtt, hajnali öt órakor, déli egy órakor és este kilenc órakor hosszú sorokban, komor, gondterhelt arccal — mint egy menetelő hadsereg — vonultak a gyári munkások. Kezükben, kis fatáská- ban, lemeztáskában, vagy csak egyszerűen újságpapírba csomagolva két darab egymásra borított zsíroskenyér — az egész napi koszt. — Szeges bakancsuk ütemes zaja felébresztette a külváros lakóit. A munka MOZIHIREK FSsgyőr és Cserépváralja nemrég ünnepelte a termelőszövetkezet megalakulását. Pár nappal a nagy esemény után mindkét községben mozi létesült. A Megyei Mozíüzemi Vállalat mintegy 40—40 ezer forint költséggel filmvetitőberende- zést biztosított a két község dolgozóinak. Ezekben a községekben eddig csak elvétve volt vetítés, a jövőben rendszeresen, hetente nézhetik meg a filmeket. A mozik létesítése a helyi szervek, a községi tanács, művelődési otthon igazgatója, valamint a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat jó összefogása alapján valósulhatott meg. A továbbiakban a Megyei Moziüzemi Vállalat február 13-án Alsókékeden, 26-án T,ácacsékén, míg március S-én Hcjőpapiban nyitja meg. új film- ' színházait. r Bérletrendszert vezetett be Miskolcon egyes mozikban a Megyei Moziüzemi Vállalat. A bérlet heti ttgyszeri mozilátogatásra jogosítja fel tulajdonosát. A színházi bérletekhez hasonlóan, a bérletek napra, előadásra és meghatározott nézőtéri helyre szólnak, ugyanezt a bérletrendszert több vidéki moziban- is bevezették. Szó van a bérletrendszer kiszélesítéséről is. Tájértekezleteket vezetett be a Borsod megyei Möziüzemi Vállalat. A jövőben a megye területén dolgozó mozi-Üzemveze- tőket nem rendelik be a megyeszékhelyre, hanem a járási székhelyeken, a nagyobb, körzeti gócpontokon tartják meg azokat a nélkülözhetetlen megbeszélésedet, amelyek a moziüzemek népművelési, propaganda és művészeti-műszaki munkájának megjavításához szükségesek. Az első tájértekezleteket mar megtartották, a közeli napokban a megye valamennyi részében sor kerül hasonló megbeszélésekre. Az irodalom és a zene A Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat „programzene” sorozatának második előadására kerül sor február 18-án, szombaton este 7 órakor az Értelmiségi Klubban. Ezen az esten Erdélyi Lászióné, az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója tart előadást „Az irodalom és a zene” címmel. Az előadás illusztrációjaként hanglemczbemu- tatőt tartanak Debussy. Franck, Csajkovszkij. Mendelssohn, Schubert, Berlioz, Beethoven, Wagner és mások műveiből. A díjtalan előadás hallgatói között mfivészlemeze- ket sorsolnak ki. mint a háború alatt. A munkások eladósodtak és nyomorogtak, ugyanakkor Lillafüreden az állam pénzén felépítették a luxuskivitelű Palota Szállót. Ebből az időből származik az alábbi kis párbeszéd: „— Lillafüredet, nem tudja, bérbeadni a kormány. Mit kéne ezzel csinálni? — Secsukni mindenestől.. — Egy hónap múlva úgyis bezárják a Palota Szállót! — No, és az építtetőit?” Azokat, akik építtették, természetesen nem zárták be. A munkások pedig változatlanul felvételre vártak a gyárkapuk előtt. * A múltban a munkások ugyanabban a ruhában jártak, amelyikben dolgoztak. Olajos, a munka hevében sokszor megtépett ruha fedte testüket. Az egyik gyári főtanácsos . így foglalta össze véleményét a munkások ruházkodásáról: „Elég. ha egj^ munkásnak két cejg-ruhája van, az egyik, amelyikbe dolgozni jár. a másik pedig vasárnapra.” * Amikor a gyári sziréna elfújta a két órát, a tizeskapu ontotta a munkában megfáradt emberek ezreit. Amerre a munkások jártak, sok külvárosi kiskocsma övezte az utat. E kocsmák, a nyomor vámszedői, szinte csábították a munkásokat egy-egy fröccsre, vagy féldecire. Hitel is volt. A jótékony lelkű kocsmárosok azonban a fizetés napján kiállták a kocs- maajtőba és egyenként invitálták be volt vendégeiket, és elsőként zsebelték be részüket a munkások fizetéséből. Ma a régi tizeskapu helyeb új ti* zeskaput nyitottak a gyár Szinva- parti részén. A munkások korszerű betonúton, üdén, frissen, elegáns bejáró ruhába öltözve járnak be ezen a kapun. A múltbeli fatáska helyett szép aktatáskákban viszik a tízórait, ebédre pedig rendszerint az üzemi konyhák tartalmas kohászebédjeit fogyasztják. Megszűntek a gyárkörnyéki kocsmák is. A gyárhoz legközelebb a Hámor Étterem van. amelyet minden szombat és vasárnap este a munkások és családjaik használnak. Egy héten egyszer sok munkás- ember talál kulturált szórakozást az étterem szép helyiségeiben. De ami a legfontosabb, örökre megszűnt a munkások legszömyűbb réme; nálunk már régen nincs munkanélküliség és nem is lesz soha! Simon Ferenc Ez már nem a régi Rátka A nézőtéren felcsattan a taps, in- nen-onnan egy-egy elismerő -megjegyzés is elhangzik, a kultúrcsoport fiataljai még egyszer kimennek a függöny elé, hogy fogadják a rátkai közönség tapsát. Gyakori- eset ez Rátkán. A máddal:, tállyaiak, Ondiak, monokiak minden évben felkeresik ezt a falut és bemutatják tudásúidat, Egy másik kép. A megye legjobb kultúrcsoportjai versengnek az első helyért — Kazincbarcikán. Ott vannak a rátkaiak is. De Tokajban is ismerik őket. Mindezt csak azért kellett elmondani. mert annakidején — 1945 előtt — a szomszéd községek fiataljai nem igen keresték, fel Rátikát. És a rátkaiak sem kíváncsiskodtak, hogy mi történik a közeli falvakban. élték a maguk megszokott életét Magukba zárkózotlan, idegenkedve mindentől, ami nem ebből a faluból származott. A rátkai fiatalok résztvesznek minden kulturális seregszemlén, színdarabjaikkal ellátogatnak a környező községekbe, s ide is ellátogatnak a többiek. Jelenleg a Ságvári seregszemlére készülődnek, ahol legalább olyan sikerrel akarnak szerepelni, mint a Felszabadulási Kulturális Seregszemlén. Makai József, a művelődési otthon igazgatója arról, beszél, hogy bővíteni kell a művelődési otthont. Hamarosan befejezik majd a kisterem építését, melyet klubszobának rendeznek be. Körül is kerítik az otthont, hogy szebben ..mutasson”, azután. parkosítanak. . A művelődési otthon’ mellett sportpályát akarnak létesíteni. Minden pénteken ismeretterjesztő előadást tartanak. A könyvtárnak most vettek egy új szekrényt. Igaz, nem sok kötetük van. de ez úgy-ahogy ma meg elég a falunak. A támogatják fiaikat: Ha például egy színdarabot akarnak előadni, aklcor a szülők állítják elő szinte a teljes kelléket. Rátka. Egészen más már ebben a faluban is a légkör, mint volt hosszú ideig. Nemrégiben alakult meg a termelőszövetkezet. A rátkai kultűr- csoport járja a szomszéd községeket és onnan is jönnek ide. A gyerekek pedig az országgal ismerkednek. Zárkózottság? Idegenkedés? Régi dolgok ezek, s lassan feledésbe . merülnek..'. ........ P riska Tibor Filozófiai vizsgán Tiszakécskén sorsolják a lottót A lottó 7. játékheti nyerőszámainak a húzását ma délelőtt 10 órai kezdettel Tiszakécskén, a községi művelődési otthonban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. JCct 6na között A folyósóra már félhomály lopakodott. Vele együtt puha csend ült a szürkülő ablakok közé és a hideg kőkockákra. Csak a folyosó távoli részén kopogott néha egy-egy sietős léptű ember. A tantermi ajtók résein azonban világosság és halk beszéd szűrődik ki. Hiába köszöntött be az este, a sárospataki gimnáziumban még nincs vége a napnak. Benn a termekben órát tartanak. Aztán hirtelen kinyílik az ajtó és a kiömlő fénnyel együtt a diákok is elhagyják a helyiséget. Gergely Károly, a sárospataki gimnázium igazgatója' adott órát a kereskedelmi tagozat hallgatóinak. — Még nincs vége a munkaidőnek — mondja. Még egy másik óra is következik. • De addig sok mindent elmond. A gimnázium félévi átlagos eredménye 3,17. Ez a megyei gimnáziumok között a legjobb eredmény. Ehhez az eredményhez. valószínűleg sok köze van annak is.' fogy most már a gimnázium összes első és második osztályában tartanak politechnikai oktatást. A KISE-szervezet különösen jói dolgozott az elmúlt félévben. Nagy népszerűségnek örvend a KISZ- fiatalok által szervezett Ifjúsági Akadémia. Ez teljesen érthető is, hiszen az akadémia előadói között olyan nevek is szerepelnek, mint például öveges József professzor, vagy Képes Géza műfordító. Érdekes az orosz Szakkör fiataljainak rendezvénye is. az orosz nyelvű szavaló- és felolvasó verseny. A Tolsztoj-évfordulóra is szerveztek ilyen jellegű rendezvényt. Egyébként magyar nyelvből minden évben rendeznek szavaló- és felolvasó versenyt és ezeknek a mintájára készítenek most orosz nyelvűt is. De a KISZ-szervezet nemcsak tanulásban ad segítséget a diákoknak, hanem szórakozásukról is gondoskodik. A fiatalokkal a modem, Ízléses táncokat akarják elsajátíttatni. Az öt perc azonban gyorsan letelik. A szomszéd terember már ott várakoznak a diákok. Kezdődik az újabb óra. •? tr) Értesítés a továbbtanulók részére •*» A Puínoki Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára az 1961. tanévben ismét lehet jelentkezni azoknak a 18—45 év közötti nőknek cs férfiaknak, akik a VIII. általános, vagy ennek megfelelő más iskolai végzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők magyarból írásbeli, (helyesírás), matematikából írásbeli cs szóbeli felvételi vizsgát tesznek. Akik a középiskolát megkezdték, (Iegaiább I. osztályból végbizonyítványuk van), vagy érettségivel rendelkeznek, különbözeti vizsgál tehetnek és a II. évtől folytathatják tanulmányaikat. A jelentkezők írásban kérhetik felvételüket. Cím: Putnoki Mező- gazdasági Technikum Levelező Tagozata, Putnok. /Az iskola vezetősége a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében bírálja cl, a szükséges nyomtatványokat és a felvételi vizsga anyagát megküldi a jelentkezők címére. (A jelentkezéskor nevük és pontos címük világos, jól olvasható legyen.)------ooo-----A furunculus keletkezése, gyakorisága és gyógyítása Az Egészségünk védelméért” UlmveH- téses előadássorozatban február 13-én; vasárnap délelőtt fél 12 órakor dr. Horváth Károly rendelőintézeti főorvos ..A furunculus keletkezése, gyakorisága és gyógyítása” címmel tart ‘előadást Miskolcon, az SZMT Művelődési Otthon kis előadótermében (Kossuth utca 11. sz.; n. emelet). Az előadást a „Kérem a következőt!** című hangosfilm bemutatása kísért. Belépődíj nincs. köteteket itt is természetesen rendszeresen cserélik. Szóval sokat változott itt is a világ Mennyi új ház épült már a faluban! Rádió? Csaknem minden családnál megtalálható. Motorkerékpár? Körülbelül 35—40 ember vett eddig magának. Igen, másként élnek már itt is az emberek, de a múltból megőriztek néhány jó szokást: szeretnek táncolni, színdarabot játszani és — értenek is hozzá. Sajátos, népi táncukhoz nem nagyön szükséges tánctanár: a fiatalok az idősebbektől öröleölték. A láncruhákat sem kell a kölcsönzőből kémiök. — Történt már nálunk olyan eset is —- mondja Makai József —, hogy két csoport is készült a műsorral. Aztán végül kalapból kellett kihúzni, hogy melyik csoport lép majd először a közönség elé. Igaz, ez már régebben történt, amikor még nagyobb kultúr- csoportunk volt. Most már kevesebben vagyunk, hiszen a mi fiataljainkat is szívja magához a város. Természetesen ez nem jelent egyet a. kultúrmunka measzünésével. Hogyan is jelenthetne? Színdarabokkal, táncokkal most is fellépünk és minden előadást legalább kétszer-háromszor kell megismételnünk, -mért egyszerre vem fér be mindenki a terembe. És az iskolásak? A fiatal generáció? Ezek már csak hírből ismerik a falu hajdani magábazárkózásót Csaknem minden évben kirándulnak valahová. Két évvel ezelőtt a Balatonnál jártak, a múlt évben Aggteleken, Miskolcón. Terveznek egy tíznapos „nagy” kirándulást Ütirány újra a Balaton lenne, majd Pécs, Mohács. Sztálinváros, Budapest következik. A pénzt már gyűjtik az útra. A szülök? Minden erejükkel1 Valamennyien kasok, gazdasági vezetők, orvosok, igazgatok. De most mégis olyanok, mint a ids diáikok. Legalább is ami a vizsga előtti drukkolást illeti. „Megrohanják” a már ievizsgázottalkat, az utolsó . percben is jegyzeteikbe mélyednek, definíciókat magolnak, s úgy érzik, mindent elfelejtettek. Mi történik a vizsgáztató termekben? Az 1/3. osztályba kopogtattunk be elsőnek. Virág János elvtárs felel. A.szükségszerűség és a véletlen ösz- szeíiiggéseit magyarázza nyugodtan, megfontoltan, nyoma sincs a folyosói idegeskedésnek, látszik rajta, hogy „otthon” van a ' kérdésnél. — És tudna erre példát is mondani — szóit közbe a vizsgáztató Balázs Zoltán elvtárs. — Szükségszerű a proletariátus győzelme a kapitalizmus felett — hangzik a válasz. — Feleletét négyesre értékelem — mondja a vizsgáztató. , Szabó Zoltán elvtárs a következő telelő. Az előbb a folyosón arról panaszkodott a többieknek, hogy általános iskolai igazgató: létére ő is drukkol. Pedig, ahogy mondotta, úgy érzi, alaposan felkészüli, ö a faluban a párttitkár, no meg a téli tsz-szervezés is sok időt elvett, mégis sikerült minden tételt átvennie. S a felelete valóban azt bizonyítja, hogy Szabó elv- társ alaposan felkészült a vizsgára. Olyan érthetőim, meggyőzően magyarázza a jelenségeik egyetemes összefüggését a természetben és a társadatomban, e tanítások gyakorlati jelentőségét, az ok és okozíjt dialektikáját, hogy Balázs elvtársnak nincs is kiegészítő kérdése. Gyárfás Imre elvtárs. elnök azonban úgy látszik tovább szeretné hallgatni a szén feleletet:. s megkérdezi: — Miért vált szükségessé á „Materializmus és empirio- kriticizmus” című lenini mű megírása. Szabó elvtárs pillanatnyi gondolkodás után máris mondja: — A marxizmust mellékvágányra akarták vinni; ekkor fedezik fel a sejteket stb. — Köszönjük elég. — Ötös felelet, így tovább a második félévben is — hangzik Balázs elvtárs elismerő. biztató szava. Az I/4-es osztályban Fekete György százados elvtárs vizsgázik. A tartalomról és formáról fejti ki véleményét. — Mindig a tartalom az elsődleges — hangsúlyozza. Példáit a mai életből veszi, feleletében utal az 1960 novemberi Moszkvai Nyilatkozatra is, amit alaposabban csak a vizsgák után fognak tanulmányozni. — Jelentem, befejeztem — mondája katonásan. Rákos Imre eivtárs vizsgáztató és Csépányi Lajos elvtárs elnök ösz- szedugják fejüket és megállapítják az osztályzatot. — A félévben kifejtett munkáját, az osztály foglalkozáson való szerepléseit is figyelembevéve állapítják meg osztályzatát. A következő vizsgázó Nagy József elvtárs. Elég nehéz kérdést húzott. Az első a tagadás tagadása, a másik a marxista filozófia létrejötte. De nincs hiba. Különösen a második kérdés megválaszolása megy könnyen. — A marxizmusnak három elméleti forrása volt — magyarázza —, az angol klasz- szikus politikai gazdaságtan: a francia utópista szocializmus és a német klasszikus filozófia. S hogy meg pontosabban meggyőződjenek, a vizsgáztatók a felelő felkészültségéről, kiegészítő kérdéseket tesznek fel, amire Nagy elvtárs általában meg is felek A következő osztályban a vizsgázó elv Lars éppen feleletének végéhez közeledik. Feleletét kettesre értékelem — hangzik Majoros Balazs elvtársi, vizsgáztató szava, majd arra kéri az elvtársat, nézegesse át még ezt az anyagot, mert ha a dialektikus materializmussal nincs teljesen tisztában, a történelmi materializmust is nehezen fogja megérteni. A követé kezö felelő Szabó József elvtárs, a Keietbükki Erdőgazdaság üzemvezetője. Voltaire, Rousseau, Hegel, Feuerbach nevét emiíti a felelő. Helyenként Majoros elvtárs kiigazítja. S ha az első kérdésre is olyan szép választ adott volna, mint a másodikra, a négyest is megérdemelné, de így csak közepes a felelet. Ötven év körüli férfi ül a vizsgázószékbe. Eperjesi Miklós elvtárs, a DIMÄVAG előkalkulációjának dolgozója. Az anyag marxista—leninista fogalmának elemzéséről kei! beszélnie. — Az anyag néni más, mint tudatunktól függetlenül létező objektív valóság, amely érzékszervünkre hat s amelyet tudatunk visszatükröz — mondja az anyag lenini megfogalmazása alapján. Majoros elvtárs elégedett a felelettel. Megdicséri Eperjesi elvtársit mind a feleletéért, mind, azért, hogy az első félévben nem volt egyetlen hiányzása sem, e az osztály- foglalkozásokon is elég jól szerepelt. Négyes osztályzatot kap. Eperjesi elvtárs is elégedett. Szerinte is reálisan értékelték tudását. No és miért; tanul Eperjesi elvtárs, hisz már nem éppen fiatalember? — kérdeztük. Mindig szerettem tanulni. S most meg az alkalmam is megvan rá. Azért tanulok, hogy szilárdabb legyen kommunista nézetem. Búcsúzóul még Kerekes József elv- társat, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem igazgatóját kerestük fel. Az igazgatószobában a vizsgáztatók és az elnökök már a vizsga eredményét értékelik. — Magas követelményt állítottunk hallgatóink elé. s örömmel tapasztaltuk, hogy megfeleltek ennek. Az évfolyam tanulmányi átlaga 3,7. A jó tanulmányi fegyelmet bizonyítja, hogy mindössze öten kértek félévi vizsgahalasztást — újságolja örömmel. Elmondotta még azt is, hogy ez a vizsga ismételten bebizonyította: azok a hallgatók feleltek legjobban, akilk rendszeresen resztvettek az előadásokon, az osztályfoglalkozásokon, az egyetem által kiadott program szerint dolgoztak a félévben. A vizsgaeredményekkel kapcsolatban megjegyezte még Kerekes eivtárs. hogy elősorban nem az osztályzat mutatja meg, ki mennyire sajátította el az anyagot, hanem a mindennapi élet. Az, hogy az elvtársak hogyan használták fel munkájukban a marxizmus—leninizmust. A Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetem első évfolyamának félévi vizsgái befejeződtek. Az iskola padjaiból már jócskán kinőtt, öreg diákok megkezdték a második félévet ... „ , Fodor László V , A tixeskapu nadanak lépése dobogott naponta végig a több kilométeres úton. Esős időben a bokáig érő sarat dagasztva, télen pedig a frissen esett hóban utat törve mentek. * Annakidején azok voltak a szerencsésebbek, akik megtehették ezt a hosszú utat és dolgozhattak. Mert a tízeskapu emlékeztet a gyárkapuk előtt ácsorgók tömegéire is, akik reménytelenül várták, hogy bármilyen kevés pénzért is, de munkához juthassanak. A miskolci járás főszolga- bírája 1931. szeptember 25-én a következőket jelentette a főispánnak: ... Nagyon sokan vannak munka nélkül és a munkanélküliek száma az ipari és bányavállalatok létszámcsökkentése folytán mindinkább nő. De néni rózsás a helyzetük azoknak a munkásoknak sem, akik munkában állnak, mert a legtöbb vállalatnál hetenként csak három-négy napot dolgoznak. A mezőgazdasági munkások a téli szükségletüket nem tudták megkeresni az aratás ideje alatt, és most, a. tél beálltával sem kapnak munkát... Kérem a főispán urat, hogy valamilyen formában gondoskodjék ínségsegélyről.” Tíz-tizenkét évvel az első világháború befejezése után szinte nagyobb volt a dolgozó tömegek nyomora.
