Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

4 ESZAKMAGTAROßSZAG Fentek, 1961. február ti. Képek a munkásélet múltjából és jelenéből Valamikor — a huszas és harmin­cas éviekben — a Vasgyár, a mai Le­nin Kohászati Müvek legforgalma­sabb kapuja volt az úgynevezett ti­zeskapu. A Tatár utca végén volt, s a halnán kiképzett hosszú lépcső ve­zetett fel hozzá. Sok éven át, napon­ta többezer munkás lépett be rajta a gyárba, illetve hagyta el a-'gyár területét. Ma már ennek a kapunak csak a nyomát találhatjuk meg. A gyár fejlődése következtében a he­lye jóval beljebb van a jelenlegi ke­rítésnél. Az évek során megváltozott a gyár külső képe. megváltoztak a régi állapotok es az emberek is. Mi­re emlékezteti a gyárat régen ismerő, a vele együtt élő és fejlődő diósgyő­ri munkásokat a tizeskapu? * Lovagda utca, Gyúr utca, Tatár utca. Műszak előtt, hajnali öt óra­kor, déli egy órakor és este kilenc órakor hosszú sorokban, komor, gondterhelt arccal — mint egy me­netelő hadsereg — vonultak a gyári munkások. Kezükben, kis fatáská- ban, lemeztáskában, vagy csak egy­szerűen újságpapírba csomagolva két darab egymásra borított zsíros­kenyér — az egész napi koszt. — Szeges bakancsuk ütemes zaja feléb­resztette a külváros lakóit. A munka MOZIHIREK FSsgyőr és Cserépváralja nemrég ün­nepelte a termelőszövetkezet megalaku­lását. Pár nappal a nagy esemény után mindkét községben mozi létesült. A Me­gyei Mozíüzemi Vállalat mintegy 40—40 ezer forint költséggel filmvetitőberende- zést biztosított a két község dolgozóinak. Ezekben a községekben eddig csak el­vétve volt vetítés, a jövőben rendszere­sen, hetente nézhetik meg a filmeket. A mozik létesítése a helyi szervek, a köz­ségi tanács, művelődési otthon igazgató­ja, valamint a Borsod megyei Mozi üze­mi Vállalat jó összefogása alapján való­sulhatott meg. A továbbiakban a Megyei Moziüzemi Vállalat február 13-án Alsó­kékeden, 26-án T,ácacsékén, míg március S-én Hcjőpapiban nyitja meg. új film- ' színházait. r Bérletrendszert vezetett be Miskolcon egyes mozikban a Megyei Moziüzemi Vállalat. A bérlet heti ttgyszeri moziláto­gatásra jogosítja fel tulajdonosát. A szín­házi bérletekhez hasonlóan, a bérletek napra, előadásra és meghatározott néző­téri helyre szólnak, ugyanezt a bérlet­rendszert több vidéki moziban- is beve­zették. Szó van a bérletrendszer kiszéle­sítéséről is. Tájértekezleteket vezetett be a Borsod megyei Möziüzemi Vállalat. A jövőben a megye területén dolgozó mozi-Üzemveze- tőket nem rendelik be a megyeszékhely­re, hanem a járási székhelyeken, a na­gyobb, körzeti gócpontokon tartják meg azokat a nélkülözhetetlen megbeszélése­det, amelyek a moziüzemek népművelé­si, propaganda és művészeti-műszaki munkájának megjavításához szüksége­sek. Az első tájértekezleteket mar meg­tartották, a közeli napokban a megye valamennyi részében sor kerül hasonló megbeszélésekre. Az irodalom és a zene A Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat „programzene” sorozatának második előadására ke­rül sor február 18-án, szombaton este 7 órakor az Értelmiségi Klub­ban. Ezen az esten Erdélyi Lászió­né, az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója tart előadást „Az iroda­lom és a zene” címmel. Az előadás illusztrációjaként hanglemczbemu- tatőt tartanak Debussy. Franck, Csajkovszkij. Mendelssohn, Schu­bert, Berlioz, Beethoven, Wagner és mások műveiből. A díjtalan elő­adás hallgatói között mfivészlemeze- ket sorsolnak ki. mint a háború alatt. A munkások el­adósodtak és nyomorogtak, ugyan­akkor Lillafüreden az állam pénzén felépítették a luxuskivitelű Palota Szállót. Ebből az időből származik az alábbi kis párbeszéd: „— Lillafüredet, nem tudja, bérbe­adni a kormány. Mit kéne ezzel csi­nálni? — Secsukni mindenestől.. — Egy hónap múlva úgyis bezár­ják a Palota Szállót! — No, és az építtetőit?” Azokat, akik építtették, természe­tesen nem zárták be. A munkások pedig változatlanul felvételre vártak a gyárkapuk előtt. * A múltban a munkások ugyanab­ban a ruhában jártak, amelyikben dolgoztak. Olajos, a munka hevében sokszor megtépett ruha fedte testü­ket. Az egyik gyári főtanácsos . így foglalta össze véleményét a munká­sok ruházkodásáról: „Elég. ha egj^ munkásnak két cejg-ruhája van, az egyik, amelyikbe dolgozni jár. a má­sik pedig vasárnapra.” * Amikor a gyári sziréna elfújta a két órát, a tizeskapu ontotta a mun­kában megfáradt emberek ezreit. Amerre a munkások jártak, sok kül­városi kiskocsma övezte az utat. E kocsmák, a nyomor vámszedői, szin­te csábították a munkásokat egy-egy fröccsre, vagy féldecire. Hitel is volt. A jótékony lelkű kocsmárosok azon­ban a fizetés napján kiállták a kocs- maajtőba és egyenként invitálták be volt vendégeiket, és elsőként zsebel­ték be részüket a munkások fizeté­séből. Ma a régi tizeskapu helyeb új ti* zeskaput nyitottak a gyár Szinva- parti részén. A munkások korszerű betonúton, üdén, frissen, elegáns be­járó ruhába öltözve járnak be ezen a kapun. A múltbeli fatáska helyett szép aktatáskákban viszik a tízórait, ebédre pedig rendszerint az üzemi konyhák tartalmas kohászebédjeit fogyasztják. Megszűntek a gyárkör­nyéki kocsmák is. A gyárhoz legkö­zelebb a Hámor Étterem van. ame­lyet minden szombat és vasárnap es­te a munkások és családjaik használ­nak. Egy héten egyszer sok munkás- ember talál kulturált szórakozást az étterem szép helyiségeiben. De ami a legfontosabb, örökre megszűnt a munkások legszömyűbb réme; ná­lunk már régen nincs munkanélkü­liség és nem is lesz soha! Simon Ferenc Ez már nem a régi Rátka A nézőtéren felcsattan a taps, in- nen-onnan egy-egy elismerő -meg­jegyzés is elhangzik, a kultúrcsoport fiataljai még egyszer kimennek a függöny elé, hogy fogadják a rátkai közönség tapsát. Gyakori- eset ez Rátkán. A máddal:, tállyaiak, Ondiak, monokiak minden évben felkeresik ezt a falut és be­mutatják tudásúidat, Egy másik kép. A megye legjobb kultúrcsoportjai versengnek az első helyért — Kazincbarcikán. Ott van­nak a rátkaiak is. De Tokajban is ismerik őket. Mindezt csak azért kellett elmon­dani. mert annakidején — 1945 előtt — a szomszéd községek fiataljai nem igen keresték, fel Rátikát. És a rát­kaiak sem kíváncsiskodtak, hogy mi történik a közeli falvakban. élték a maguk megszokott életét Magukba zárkózotlan, idegenkedve mindentől, ami nem ebből a faluból származott. A rátkai fiatalok résztvesznek min­den kulturális seregszemlén, szín­darabjaikkal ellátogatnak a környező községekbe, s ide is ellátogatnak a többiek. Jelenleg a Ságvári sereg­szemlére készülődnek, ahol legalább olyan sikerrel akarnak szerepelni, mint a Felszabadulási Kulturális Se­regszemlén. Makai József, a művelő­dési otthon igazgatója arról, beszél, hogy bővíteni kell a művelődési ott­hont. Hamarosan befejezik majd a kisterem építését, melyet klubszobá­nak rendeznek be. Körül is kerítik az otthont, hogy szebben ..mutasson”, azután. parkosítanak. . A művelődési otthon’ mellett sportpályát akarnak létesíteni. Minden pénteken ismeret­terjesztő előadást tartanak. A könyv­tárnak most vettek egy új szekrényt. Igaz, nem sok kötetük van. de ez úgy-ahogy ma meg elég a falunak. A támogatják fiaikat: Ha például egy színdarabot akarnak előadni, aklcor a szülők állítják elő szinte a teljes kelléket. Rátka. Egészen más már ebben a faluban is a légkör, mint volt hosszú ideig. Nemrégiben alakult meg a termelőszövetkezet. A rátkai kultűr- csoport járja a szomszéd községeket és onnan is jönnek ide. A gyerekek pedig az országgal ismerkednek. Zárkózottság? Idegenkedés? Régi dolgok ezek, s lassan feledésbe . me­rülnek..'. ........ P riska Tibor Filozófiai vizsgán Tiszakécskén sorsolják a lottót A lottó 7. játékheti nyerőszámai­nak a húzását ma délelőtt 10 órai kezdettel Tiszakécskén, a községi művelődési otthonban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. JCct 6na között A folyósóra már fél­homály lopakodott. Vele együtt puha csend ült a szürkülő ablakok közé és a hi­deg kőkockákra. Csak a folyosó távoli részén kopogott néha egy-egy sietős léptű ember. A tantermi ajtók ré­sein azonban világos­ság és halk beszéd szűrődik ki. Hiába kö­szöntött be az este, a sárospataki gimnázi­umban még nincs vé­ge a napnak. Benn a termekben órát tarta­nak. Aztán hirtelen kinyílik az ajtó és a kiömlő fénnyel együtt a diákok is elhagyják a helyiséget. Gergely Károly, a sárospataki gimnázium igazgatója' adott órát a kereske­delmi tagozat hallga­tóinak. — Még nincs vége a munkaidőnek — mond­ja. Még egy másik óra is következik. • De addig sok min­dent elmond. A gim­názium félévi átlagos eredménye 3,17. Ez a megyei gimnáziumok között a legjobb ered­mény. Ehhez az ered­ményhez. valószínűleg sok köze van annak is.' fogy most már a gim­názium összes első és második osztályában tartanak politechnikai oktatást. A KISE-szervezet különösen jói dolgo­zott az elmúlt félév­ben. Nagy népszerű­ségnek örvend a KISZ- fiatalok által szerve­zett Ifjúsági Akadé­mia. Ez teljesen érthe­tő is, hiszen az akadé­mia előadói között olyan nevek is szere­pelnek, mint például öveges József profes­szor, vagy Képes Géza műfordító. Érdekes az orosz Szakkör fiataljainak rendezvénye is. az orosz nyelvű szavaló- és felolvasó verseny. A Tolsztoj-évfordulóra is szerveztek ilyen jel­legű rendezvényt. Egyébként magyar nyelvből minden év­ben rendeznek szava­ló- és felolvasó ver­senyt és ezeknek a mintájára készítenek most orosz nyelvűt is. De a KISZ-szervezet nemcsak tanulásban ad segítséget a diákok­nak, hanem szórako­zásukról is gondosko­dik. A fiatalokkal a modem, Ízléses tánco­kat akarják elsajátít­tatni. Az öt perc azonban gyorsan letelik. A szomszéd terember már ott várakoznak a diákok. Kezdődik az újabb óra. •? tr) Értesítés a továbbtanulók részére •*» A Puínoki Mezőgazdasági Tech­nikum levelező tagozatára az 1961. tanévben ismét lehet jelentkezni azoknak a 18—45 év közötti nőknek cs férfiaknak, akik a VIII. általános, vagy ennek megfelelő más iskolai végzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők magyarból írásbeli, (helyesírás), matematikából írásbeli cs szóbeli felvételi vizsgát tesznek. Akik a középiskolát megkezdték, (Iegaiább I. osztályból végbizonyít­ványuk van), vagy érettségivel ren­delkeznek, különbözeti vizsgál te­hetnek és a II. évtől folytathatják tanulmányaikat. A jelentkezők írásban kérhetik felvételüket. Cím: Putnoki Mező- gazdasági Technikum Levelező Ta­gozata, Putnok. /Az iskola vezetősége a jelentkezé­seket a beérkezés sorrendjében bí­rálja cl, a szükséges nyomtatványo­kat és a felvételi vizsga anyagát megküldi a jelentkezők címére. (A jelentkezéskor nevük és pontos cí­mük világos, jól olvasható legyen.)------ooo-----­A furunculus keletkezése, gyakorisága és gyógyítása Az Egészségünk védelméért” UlmveH- téses előadássorozatban február 13-én; vasárnap délelőtt fél 12 órakor dr. Hor­váth Károly rendelőintézeti főorvos ..A furunculus keletkezése, gyakorisága és gyógyítása” címmel tart ‘előadást Mis­kolcon, az SZMT Művelődési Otthon kis előadótermében (Kossuth utca 11. sz.; n. emelet). Az előadást a „Kérem a következőt!** című hangosfilm bemutatása kísért. Be­lépődíj nincs. köteteket itt is természetesen rend­szeresen cserélik. Szóval sokat változott itt is a világ Mennyi új ház épült már a faluban! Rádió? Csaknem minden családnál megtalálható. Motorkerékpár? Körül­belül 35—40 ember vett eddig magá­nak. Igen, másként élnek már itt is az emberek, de a múltból megőriztek néhány jó szokást: szeretnek táncolni, színdarabot játszani és — értenek is hozzá. Sajátos, népi táncukhoz nem nagyön szükséges tánctanár: a fiata­lok az idősebbektől öröleölték. A láncruhákat sem kell a kölcsönzőből kémiök. — Történt már nálunk olyan eset is —- mondja Makai József —, hogy két csoport is készült a műsorral. Aztán végül kalapból kellett kihúzni, hogy melyik csoport lép majd először a közönség elé. Igaz, ez már régebben történt, amikor még nagyobb kultúr- csoportunk volt. Most már keveseb­ben vagyunk, hiszen a mi fiataljain­kat is szívja magához a város. Ter­mészetesen ez nem jelent egyet a. kultúrmunka measzünésével. Hogyan is jelenthetne? Színdarabokkal, tán­cokkal most is fellépünk és minden előadást legalább kétszer-háromszor kell megismételnünk, -mért egyszerre vem fér be mindenki a terembe. És az iskolásak? A fiatal gene­ráció? Ezek már csak hírből ismerik a falu hajdani magábazárkózásót Csaknem minden évben kirándulnak valahová. Két évvel ezelőtt a Bala­tonnál jártak, a múlt évben Aggtele­ken, Miskolcón. Terveznek egy tíz­napos „nagy” kirándulást Ütirány újra a Balaton lenne, majd Pécs, Mohács. Sztálinváros, Budapest kö­vetkezik. A pénzt már gyűjtik az útra. A szülök? Minden erejükkel1 Valamennyien kasok, gazdasági vezetők, orvosok, igazgatok. De most mégis olyanok, mint a ids diáikok. Legalább is ami a vizsga előtti drukkolást illeti. „Meg­rohanják” a már ievizsgázottalkat, az utolsó . percben is jegyzeteikbe mélyednek, definíciókat magolnak, s úgy érzik, mindent elfelejtettek. Mi történik a vizsgáztató termek­ben? Az 1/3. osztályba kopogtattunk be elsőnek. Virág János elvtárs felel. A.szükségszerűség és a véletlen ösz- szeíiiggéseit magyarázza nyugodtan, megfontoltan, nyoma sincs a folyosói idegeskedésnek, látszik rajta, hogy „otthon” van a ' kérdésnél. — És tudna erre példát is mondani — szóit közbe a vizsgáztató Balázs Zoltán elvtárs. — Szükségszerű a proletariá­tus győzelme a kapitalizmus felett — hangzik a válasz. — Feleletét né­gyesre értékelem — mondja a vizs­gáztató. , Szabó Zoltán elvtárs a következő telelő. Az előbb a folyosón arról pa­naszkodott a többieknek, hogy általá­nos iskolai igazgató: létére ő is druk­kol. Pedig, ahogy mondotta, úgy érzi, alaposan felkészüli, ö a faluban a párttitkár, no meg a téli tsz-szervezés is sok időt elvett, mégis sikerült min­den tételt átvennie. S a felelete va­lóban azt bizonyítja, hogy Szabó elv- társ alaposan felkészült a vizsgára. Olyan érthetőim, meggyőzően magya­rázza a jelenségeik egyetemes össze­függését a természetben és a társada­tomban, e tanítások gyakorlati jelen­tőségét, az ok és okozíjt dialektikáját, hogy Balázs elvtársnak nincs is ki­egészítő kérdése. Gyárfás Imre elv­társ. elnök azonban úgy látszik to­vább szeretné hallgatni a szén felele­tet:. s megkérdezi: — Miért vált szük­ségessé á „Materializmus és empirio- kriticizmus” című lenini mű meg­írása. Szabó elvtárs pillanatnyi gon­dolkodás után máris mondja: — A marxizmust mellékvágányra akar­ták vinni; ekkor fedezik fel a sejte­ket stb. — Köszönjük elég. — Ötös felelet, így tovább a második félév­ben is — hangzik Balázs elvtárs el­ismerő. biztató szava. Az I/4-es osztályban Fekete György százados elvtárs vizsgázik. A tarta­lomról és formáról fejti ki vélemé­nyét. — Mindig a tartalom az elsőd­leges — hangsúlyozza. Példáit a mai életből veszi, feleletében utal az 1960 novemberi Moszkvai Nyilatkozatra is, amit alaposabban csak a vizsgák után fognak tanulmányozni. — Jelen­tem, befejeztem — mondája katoná­san. Rákos Imre eivtárs vizsgáztató és Csépányi Lajos elvtárs elnök ösz- szedugják fejüket és megállapítják az osztályzatot. — A félévben kifejtett munkáját, az osztály foglalkozáson való szerepléseit is figyelembevéve állapítják meg osztályzatát. A követ­kező vizsgázó Nagy József elvtárs. Elég nehéz kérdést húzott. Az első a tagadás tagadása, a másik a marxista filozófia létrejötte. De nincs hiba. Különösen a második kérdés megvá­laszolása megy könnyen. — A mar­xizmusnak három elméleti forrása volt — magyarázza —, az angol klasz- szikus politikai gazdaságtan: a fran­cia utópista szocializmus és a német klasszikus filozófia. S hogy meg pon­tosabban meggyőződjenek, a vizsgáz­tatók a felelő felkészültségéről, ki­egészítő kérdéseket tesznek fel, amire Nagy elvtárs általában meg is felek A következő osztályban a vizsgázó elv Lars éppen feleletének végéhez közeledik. Feleletét kettesre értékelem — hangzik Majoros Balazs elvtársi, vizsgáztató szava, majd arra kéri az elvtársat, nézegesse át még ezt az anyagot, mert ha a dialektikus materializmussal nincs teljesen tisz­tában, a történelmi materializmust is nehezen fogja megérteni. A követé kezö felelő Szabó József elvtárs, a Keietbükki Erdőgazdaság üzemveze­tője. Voltaire, Rousseau, Hegel, Feu­erbach nevét emiíti a felelő. Helyen­ként Majoros elvtárs kiigazítja. S ha az első kérdésre is olyan szép választ adott volna, mint a másodikra, a né­gyest is megérdemelné, de így csak közepes a felelet. Ötven év körüli férfi ül a vizsgázó­székbe. Eperjesi Miklós elvtárs, a DIMÄVAG előkalkulációjának dolgo­zója. Az anyag marxista—leninista fogalmának elemzéséről kei! beszél­nie. — Az anyag néni más, mint tu­datunktól függetlenül létező objektív valóság, amely érzékszervünkre hat s amelyet tudatunk visszatükröz — mondja az anyag lenini megfogalma­zása alapján. Majoros elvtárs elége­dett a felelettel. Megdicséri Eperjesi elvtársit mind a feleletéért, mind, azért, hogy az első félévben nem volt egyetlen hiányzása sem, e az osztály- foglalkozásokon is elég jól szerepelt. Négyes osztályzatot kap. Eperjesi elvtárs is elégedett. Szerinte is reáli­san értékelték tudását. No és miért; tanul Eperjesi elvtárs, hisz már nem éppen fiatalember? — kérdeztük. Mindig szerettem tanulni. S most meg az alkalmam is megvan rá. Azért tanulok, hogy szilárdabb le­gyen kommunista nézetem. Búcsúzóul még Kerekes József elv- társat, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem igazgatóját kerestük fel. Az igazgatószobában a vizsgáztatók és az elnökök már a vizsga eredményét ér­tékelik. — Magas követelményt állí­tottunk hallgatóink elé. s örömmel tapasztaltuk, hogy megfeleltek ennek. Az évfolyam tanulmányi átlaga 3,7. A jó tanulmányi fegyelmet bizo­nyítja, hogy mindössze öten kértek félévi vizsgahalasztást — újságolja örömmel. Elmondotta még azt is, hogy ez a vizsga ismételten bebizo­nyította: azok a hallgatók feleltek legjobban, akilk rendszeresen reszt­vettek az előadásokon, az osztályfog­lalkozásokon, az egyetem által ki­adott program szerint dolgoztak a félévben. A vizsgaeredményekkel kapcsolatban megjegyezte még Ke­rekes eivtárs. hogy elősorban nem az osztályzat mutatja meg, ki mennyire sajátította el az anyagot, hanem a mindennapi élet. Az, hogy az elvtár­sak hogyan használták fel munkájuk­ban a marxizmus—leninizmust. A Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetem első évfolyamának fél­évi vizsgái befejeződtek. Az iskola padjaiból már jócskán kinőtt, öreg diákok megkezdték a második fél­évet ... „ , Fodor László V , A tixeskapu nadanak lépése dobogott naponta vé­gig a több kilométeres úton. Esős időben a bokáig érő sarat dagasztva, télen pedig a frissen esett hóban utat törve mentek. * Annakidején azok voltak a sze­rencsésebbek, akik megtehették ezt a hosszú utat és dolgozhattak. Mert a tízeskapu emlékeztet a gyárkapuk előtt ácsorgók tömegéire is, akik re­ménytelenül várták, hogy bármilyen kevés pénzért is, de munkához jut­hassanak. A miskolci járás főszolga- bírája 1931. szeptember 25-én a kö­vetkezőket jelentette a főispánnak: ... Nagyon sokan vannak munka nélkül és a munkanélküliek száma az ipari és bányavállalatok létszám­csökkentése folytán mindinkább nő. De néni rózsás a helyzetük azoknak a munkásoknak sem, akik munká­ban állnak, mert a legtöbb vállalat­nál hetenként csak három-négy na­pot dolgoznak. A mezőgazdasági munkások a téli szükségletüket nem tudták megkeresni az aratás ideje alatt, és most, a. tél beálltával sem kapnak munkát... Kérem a főispán urat, hogy valamilyen formában gondoskodjék ínségsegélyről.” Tíz-tizenkét évvel az első világhá­ború befejezése után szinte nagyobb volt a dolgozó tömegek nyomora.

Next

/
Thumbnails
Contents