Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
Csütörtök, 1961. február 16. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A RENDEZŐPÁLYAUDVARON Tehervagonok, mozdonyok futnak végig a hatalmas pályaudvaron. Eltévedni ugyan nem lehel a végtelenbe futó sínek között, de bizony elfá- i'ad az ember, míg végigjárja ezt a többszáz holdon fekvő korszerű pályaudvart. Farkas Antal felügyelővel, az állomásfőnök helyettesével, Mezei László főintéző-térfönökkel és Tóth József felügyelővel járjuk az ország második legnagyobb pályaudvarát. Azt mondja Farikas elvtárs: — Még a miskolciak közül sem tudja mindenki, milyen nagy ez a rendező, vagy gurító, ahogyan mi nevezzük. A Pest felé haladó vonat ablakából csak a vagonok százait láthatja az utas... — Úgy hallottuk, van itt sok érdekesség. — Valóban. Csaik egyet-kettőt említek. Az állomás hossza közel 3 (ldlo- méter, szélessége 600 méter. Egy nap alatt 3300 kocsit rendezünk, gurítunk a vágányokon, összesen 46 sínpáron futnak a kocsik, 300 ember dolgozik itt. Azt mondhatom, hogy a miskolci rendezőpályaudvar a borsodi közlekedés szívverése. A íclter, fedett kocsi megindul a lejtön lefelé, az automatikusan működő fékberendezésre. nak már modern, új vagonok, de még nagyon kevés. Az egyre növekvő szállítás most már sürgetőleg követeli Ebben az épületben helyezték d i hidraulikus gépeket, berendezéseket, a Siemcns*■— Az is ..érdekesség*’ — veszi át a Szót Mezei térfőnöik —, hogy európai Viszonylatban is a legnagyobb pályaudvarok közé sorolható az itteni... — Igen — folytatja Farkas állo- másfőnök helyettes — nemrégen járt itt egy bolgár vasutas, aki csodálattal (szemlélte az itteni nagy forgalmat és megjegyezte: Bulgáriában a legnagyobb állomáson is csak 18 sínpár van. Be nem ez a leglényegesebb. Az országban itt épült fel először a legkorszerűbb hidraulikus vágányfék, egy toronyból Siemens-gépek segítségével történik a kocsik fékezése. Ferencvárosban van még egy ehhez hasonló. Az órájára pillant. — Éppen tizennégy óra. Ebben a ífillanatban 725 kocsi tartózkodik a síneken. Nagy részük „feldolgozásra” vár... Arról már írt a megyei lap, hogy nem régen gurítottuk le az egy- rnilliomodik kocsit. Valóban sok itt az érdekesség, s figaza van az állomásfönök-helyettes- Beik. Ez a pályaudvar a borsodi közlekedés központja, szívverése. Csak egy a baj: sók a légi, már- Biár alig használható teherkocsi. Az Sm előfordult, hogy fedett kocsikat keDelt lefürószclni, megcsonkítani, a vasöt gyorsabb fejlesztését... Arcunkat pirosra csípte a szél, s bizony belefáradtunk, mire elértük a rendező végét, ahol a partiól lefelé megindulnak a rendezésié váró koFailkas Antal felügyelő fürkésző szemekkel néz rám, várja, mit szólok a korszerű berendezésekhez. Mit mondjak: a berendezés egymagában még nem sokat ér emberek nélkül, szakképzett vasutasok nélkül. Ám az irányító toronyban dolgozó vasutasok képzett szakemberek, sokat köszönhet nekik a vasút, a borsodi ipar. Éjjel-nappal szüntelenül futnak, gurulnak a kocsik, egy pillanatra sincs megállás és... eddig még nem történt karambol. Hogy is mondta Lengyel István vágányfékkezelő? — Az automata nem téved. Ez persze csak úgy lehetséges, ha az ember sem téved ... Nemrégen legurították az egymil- liomodik kogsit — karambol nélkül. Nem tévedtek. Ez a íőérdernük az itt dolgozó vasutasoknak, akik nem egyszerűen csak feladatnak tekintik a rendezői munkát. Jól tudják: itt, a nagy rendezőben dől el. hogyan dolgoznak majd a borsodi üzemek, milyen az anyagellátás. Indulunk visszafelé. Szerelvények haladnak egymás mellett, mésszel, berzékiek egy esztendeje A rcndezöpályaudvar távlati képe, a tehervagonok százaival. csík. A vágányok között hidraulikus fékek vannak, emberi erő, fizikai munka kifejtése nélkül, a műszerek fékezik és irányítják a kocsikat a megfelelő vágányra. A technika csodálatos alkotása ez, gombnyomásra, egy-egy kar elmozdítására úgy engecementtel, érccel, koksszal megra- kottan. Mind a 46 sínpár nyög a súlyos teher alatt. Most éppen egy szovjet érccel megrakott hosszú tehervonat robog végig a külső vágányon ... Szegedi László A______. . „ tartották zárszám na pokban adó közgyűlésüket a berzéki Egyetértés Tsz tagjai. Az elnök, Geguss István beszámolóját hallgatva úgy tűnt, mintha egy kívülálló mondta volna- el a véleményéi a. beszámolóban arról, hogy bjzony a berzéki Egyetértés-ben egy kicsit több is lehetett volna az egyetértésből. A tagok egy része bizony meg is érdemelte a kritikát, de hát ez fordítva is érvényes, a vezetőség sem tett meg minden tőle telhetőt; vagy csak ennyire futotta volna az elnök és a vezetőség erejéből? Amikor megkezdték a közös gazdálkodást, tavaly február 1-én, a vezetőségnek azon fölt a feje, hogyan fog munkát biztosítani a 165 tágnál hiszen mindössze két és fél hold jut egy-egy tagra. — Foglalkozzatok munkaigényes növényekkel — tanácsolták nekik. Aztán kiderült, hogy bizony nem kell ide munkaigényes növény. Nem kapálták meg tisztességesen a kukoricái, a cukorrépát, a takarmányuk túlnyomó többsége tönkrement. A tapasztalat az volt, hogy a munkaigényes, tehát a kapás növényeknél nem érték el a tervezett termésmennyiséget. A furcsa az a dologban, hogy azért a betervezett munkaegység csak elkelt, söl még meg is tetézték több mint kétezerrel. Az immel-ámmal végzett munka megbosszulta magái — az évvégi osztozkodásnál mindössze 26 forint egynéhány fillért, ért egy munkaegységük. Egyesek azt hajtogatták, hogy az árvíz pusztítása vette el a tagság kedvét a munkától. .4 beszámolóból azonban kiderült, hogy az árvíznek még hire-hamva se volt, de már sokaknak nem füllött a foga a munkához. Túrái András bácsi. az ellenőrző bizottság elnöke keményen odamondogatta a tagságnak a maga igazságát, ő megtette, ami erejéből tellett. Nem kívánt ö többet senkitől, mint amennyit maga is meg bír csinálni. Százhúsz hold őszibúzái például „faros” nélkül kellett elvetni, pedig kétszer is körülszaladta a falut, hogy lányi vagy asszonyt szerezzen a vető- gép után — senki se ment. Egy idős asszony “ mondogatott oda. személy szerint az elnöknek is, aki nagyon jó ember, a légynek se árt, mindenkinek jól akar — de az elnöki tisztségben olykor a sarkára is kell állnia az embernek, merő jóindulattal nem lehet rendet teremteni ott, ahol még tudatilag elmaradott emberek viszály kod nak. A fegyelmi bizottság egy szál szalmát sem tett odébb, pedig lett volna mit csinálnia, de hál nem éppen népszerű dolog <r büntető szankcióknak olykor a saját atyafiával szemben való alkalmazása, A közösség érdekeinek azonban felül kell emelkednie minden kicsinyes, rokonizmussal fertőzött meggondoláson, mert az egész tagság látja kárát egyesek semmittevésének. Váradi elvtárs, a járási pártbizottság tagja mondotta, hogy nirics Magyarországon talán egyetlen, olyan termelőszövetkezet sem, ahol 145 munkaegység után jól megélhetne valaki, bizony a. berzéki Egyetértésben átlagosan ennyi jut eny tagra. Valaki megverte az elnök előtt az asztalt, hogy nám tud megélni a tsz- ben szerzett jövedelméből. Alaposan utánanéztek a dolognak, s kiderült, hogy 11 hónap alatt mindössze 60 napot dolgozott a tsz-ben, ez alatt az idő alatt 180 munkaegységet szerzett. Mit csinált az év többi, mintegy háromszáz napjában? Hát van valahol ebben az- országban olyan munkahely, mely hatvan napi munkáért egy esztendőre elegendő bért fizetne? Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondotta felszólalásában: — Ne gondolja, itt senki, hogy majd eljönnek a miskolciak és megcsinálják a berzékiek helyett a szövetkezetei. Mi segítünk, de a munka a tagokra vár, nekik kell elvégezni. Itt egy fiatalasszony közbe-közbe kiáltotta a panaszát, s amikor megkérdeztem, mennyi munkaegységet szerzett, ezzel fizetett ki: nekem elég ... Hát ka neki elég, akkor mit panaszkodik?... Ajánlom mindenkinek: nézzen szembe önmagával, megiett-e mindent a magasabb jövedelem érdekében? Ha úgy gondolja, hogy nem, okuljon belőle, vonja le a következtetéseket az elkövetkezendő esztendőre. Nézzen szembe a tagság a vezetőséggel, és fordítva, s nagyon jól. mérlegeljék a tapasztalatokat, nehogy jövőre is csak ennyi jusson osztozkodáskor, Hallottam, január 4-én takarították be kukoricájukat. Vajcn egyéni korukban elöfordult-c ilyesmi? Nem hinném, szégyelltek volna magúkat miatta ... Amondó vagyok, hogy csak addig van helye a vitatkozásnak, amíg el nem vetettek, ültettek; amikor már kapálni kell, kapáljanak, váll-váll melleit dolgozzanak a múlt évitől nagyobb darab kenyérért. És a vezetőség álljon a sarkára, ne engedje. hogy széthúzás üsse fel a. fejét, -4 rossz szövetkezet nem jó az államnak, de a tagságnak se. ,4z itteni eredménytelenség csakúgy szégyene a tagságnak, mint a vezetőségnek. A zárszámadó közgyűlésen való vitatkozás — eső után köpönyeg. A 26 forintból itt már úgysem Inának negyven forintot csinálni, de lehetett volna belőle annyi, ha már a kezdet kezdetén megfogják a munka végét, Higgadtan, meggondoltan beszéltek. Senki sem arról vitatkozott. hogy jó-e a szövetkezés. Szép sorjában elmondták, mért nem sikerült náluk úgy. ahogy szerették volna. Az okok megszüntetésére biztatták önmagukat és a vezetőséget, hdgy szövetkezésük második esztendejében többre menjenek, messzebb érjenek. G. M. A lakások megbecsüléséről Szinte naponta jelentkeznek lakásigénylők a tanácsok és más szervek vezetőinéL Annak ellenére, hogy nagyon sok lakás épül, még jó ideig lesznek gohdjaink, egy darabig még nem lehet minden igényt kielégíteni. Érthető tehát, hogy akik új lakást kapnak, oly nagy örömmel költöznek be. Vannak azonban — bármily hihetetlen is —, akik nem sokra becsülik lakásukat. Igaz, nincs mindenkinek új, most épült, modem lakása, de legalább nem ismerik a lakáshiány okozta gondokat. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat: nemrég vizsgálatot tartott 50 lakásban annak felmérésére, hogy a lakás berendezési tárgyai milyen állapotban vannak. Azt. is írhattam volna: felmérték, hogyan becsülik meg a lakók lakásaikat. Az eredmény a következő, ötvenből hét helyen mindent rendben találtak, így például Nagy Lajos, Hunyadi utca 19.. Magyar Gyula, Örs utca 7.. Várnái József, Oprendek Sándor u. 9., vagy Gcrsey Ferenc Hunyadi utca 19. sz alatti lakosoknál. Tizenhét helyen találtak súlyosabb hibákat, a többi lakásban is észleltek rendellenességeket. Milyen hiányosságokat tárt fel a vizsgálat? Vegyünk néhány konkrét példát. L. J. Kazinczy utcai lakos, lakásán: ..Műszaki, megállapító& szerint a mosdó erőszakos leszállítás által lett helyéről kimozdítva. A törés friss törés. A bérlő ki is jelentette, hogy oda úgysem szerelik vissza.” Egyik Széchenyi utcai társbérletben: „S. Z. építési engedély nélkül, szakszerűtlen módon áttétette az ajtót. Annyira csapkod iák. az ajtót, hogy a fa l ki akar dőlni, tehát életveszélyes.” „T. L. a Bajcsy-Zsilinszky utcai bérház lépcsőházában vágta le « disznót és ezzel károkat okozott.” Még egy példát: „S. I. Felszabadítók úti lakásának ablakai harminc százalékban k* vannak törve. A WC-deszka törött, a konyha melletti kis szobában a villanykapcsoló leszerelve, áram alatt van. a két drót szigeleletlen, életveszélyes.” Nem sorolom tovább. Ezeket azért idéztem — akkor-is. ha rövidebben, vagy jobb fogalmazásban lehetett volna közölni —, mert így írták alá a házkezelőség és a lakóbizottság részéről a jegyzőkönyveket, ezalatt szerepel a bérlők sajátkezű aláírása is. Kiderül, hogy a felsoroltak között van olyan is, akit a Népi Ellenőrzési Bizottság egyik vizsgálata alkalmával felszólítottak, de még mindig ugyanolyan állapotok uralkodnak lakásában, mint a vizsgálat idején. Pedig az akkor feltárt hiányosságok pótlására már bőven jutott volna idő. Sőt arra is van példa, hogy több figyelmeztetés hangzott el a bérlőkkel való beszélgetések során. Mi a hibák oka ? A nemtörődömség! — Ki lehet-e ezt jelenteni ilyen kategorikusan? — kérdezheti valaki. Igen. Mert az előfordulhat, hogy a lakásban valami eltörik* elromlik, elkopik (akik ezeket a szavakat, elfelejtették. azok kedvéért: meghibásodik). A gyerekek pajkossága, vagy a háziasszony egy-egy rossz mozdulata miatt könnyen előfordul, hogy egy ablak kitörik, elromlik egy zár. vagy elromlik valamt. Ilyesmi naponta előfordulhat, de ezt a kárt ki kell javítani, helyre kell hozni. A nemtörődömség mellett van még más ok is. A hibás szemlélet. ,,Én lakom így, nekem nagyón jó így is, senki ne szóljon bele.” Csakhogy valami hiányzik az idézőjelek közül, nincs ott, hogy „ebben az állami házban” — lakom. Ez ugyanis nagyon lényeges. Ha valaki saját házában lakik, azt megbecsüli, de az államét a bérlők egy része nem kíméli. Nehogy azt gondolja barid is, hogy az dicséretes dolog lenne, ha valaki saját házát rongálná. De milyen jogon rongálja azt, ami nem is személyi tulajdona? Vannak, akik úgy gondolják, hogy a társadalmi tulajdon védelme csak abból áll, hogy nem lehet: ellopni pénzt, vagy más értéket. Pedig a társadalmi tulajdon védelme nemcsak ebből áll. hanem az állami tulajdon megbecsüléséből is. Régebben volt egy mozgalom, amely arra irányult, hogy a lakók megóvják az állami házakat. Táblák hirdették: „Ezt a házat a lakók szocialista megőrzésre vették át.” Ilyeneket most már ritkán látni, ez a mozgalom valami miatt abbamaradt. Lehet, hogy voltak ebben hibák, de azokat kiküszöbölve, érdemes lenne ismét feleleveníteni. Ismeretes dolog, hogy nálunk — nagyon sok kapitalista országhoz viszonyítva — igen alacsonyak a lakbérek. A dolgozók keresetüknek csak kis hányadát fizetik ki lakbér címén, míg a tőkés országokban a jövedelem fele, vagy ennél több megy el lakbérre. Ebből azt lehetne következtetni, hogy ezt az aránylag csekély összeget mindenki önként, rendszeresen kifizeti minden hónapban. Ez azonban nincs így. A megyei Népi Elenőrzési Bizottság egyik legutóbbi vizsgálata kimutatja, hogy’ súlyos hibák vannak a bérleti díjak fizetésénél Miskolcon Hortobágyi Ottó kisiparos 12 hónapra 1209 forinttal, Éblc Jánosáé cukrász 9 hónapra 1274. Özdon Kasza Olivérné tanítónő 16 hónapra 1165 forint 60 fillérrel. Sátoraljaújhelyen Dienes Miklós bádogos 26 hónapra 1590, Lászlófi Erzsébet magánzó 40 (!) hónapra 3587, Tállyán Budányi József fuvaros 1440, Horváth László módi cipész pedig 16 hónapra 2300 forint lakbérrel tartozik az államnak. Ezekből a hátralékokból egyes helyeken nagy hiányok halmozódtak fel. Az évi hátralék tekintetében (a NEB-vizsgálat időpontjában) Tokajban 22 835. Mádon 51 000, az Ózdi Városgazdálkodási Vállalatnál 63 839. a Sátoraljaújhelyi Városgazdálkodási Vállalatnál pedig 76 217 forint hiány mutatkozik. Még Miskolc áll a legjobban, ahol a hátralék aránya az előírthoz viszonyítva csak 1 százalék. A NEB-.ielentésben olvashatjuk: „A hátralék beszedésének szorgalmazása nem kielégítő az ózdi, sátoraljaújhelyi és szerencsi községgazdálkodási vállalatoknál és érezhető, hogy az önkéntes lakbérfizetőkkel foglalkoznak, míg a notórius vámfizetőkkel szemben nem tesznek meg mindent.” Peditr „a legvanuobb hátralékosok szociális megoszlásából meg-iiarát- hatő. hony a törvényes lehetőségek igénybevételével azok az összegek beszedhetők, hisz többségükben !rf- elégitő keresetük van. Különösen indokolatlan és a községi tanácsok liberalizmusát mutatja a nemfieetö kisiparosokkal szembeni eljárás elmulasztása, mert elég nagy hátralékaik vannak,” Ezzel teljesen egyet lehet érteni. Nemcsak az a hibás, aki nem fizet, hanem az is felelő?, akinek az lenne a feladata, hogy’ a törvényeknek, a rendeletiknek érvényt szerezzen. Hogyan lehet a hibákat megszüntetni ? Tovább is türelmesen magyarázni kell, hogy az állammal szemben kötelezettségeink vannak (ezeket a lakások esetében bérleti szerződések rögzítik), amiket be kell tartani, A szerződések együk oldala, hogy a bérlő lakást kap. amelyben lakik; a másik része pedig, hogy óvja ezt a lakást és rendszeresen fizeti a bérleti díjat. Azonban ennek a türelmes magyarázásnak is vége szakad egyszer: mert, ha annak ellenére, hogy valakit többször figyelmeztetnek, NEB- vizsgálatot folytatnak Je, a laköbi- zotíság aktivistái felkeresik és beszélgetnek vele, az Ingatlankezelő Vállalat kötelezi a kár megtérítésére — már nem marad más hátra, minthogy’ erőteljesebb rendszabályokéi kell alkalmazni. Nevezetesen, hogy néhány notórius lakásrongálót — aki teljesen megfeledkezik az állammal szembeni kötelezettségére] — szükséglakásba kell kilakoltatni, s Ott majd rájön, hogy sokkal jobb lett volna megbecsülni a jó lakást. Ez zed az intézkedéssel teljesen egyetértene az emberek többsége és különösen nagy örömmel üdvözölnék azok, akik naponta felkeresik a köPmböző szerveket, a tanácsok vezetőit, mert nincs lakásuk és, ha nekik juttatnák ezeket. ők megbecsülnék. Déri Ernő hogy lapos szállítókocsiikat készítsenek belőlük. Szegényes a MÁV kocsiparkja, tenni kellene valamit a gyorsabb fejlesztés érdekében! Igaz, vandelmeslkediik a partról lefutó kocsi, mintha valamilyen láthatatlan erő tartaná vissza az eszeveszett rohanástól.
