Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
ES55AKMAGTARORSZAG Szerda, lf>6l.. február lä, Ez komoly! Irigylem a jövendő diákjait, akilc ma még csak 3—i évesek, s önfeledten éneklik as óvodában: Bújj, bújj zöld ág, zöld levelccs- ke ... Irigylem őket, mert ma sem kell elemezniük nyelvtanilag azt például, hogy „zöld levelecske”, s később, isliolas korukban sem. Nem kell majd kinlódniok a jelzők sokféleségével, nem kell a délutáni korcsolyázást lemondani a minősítő, a. kijelölő, a birtokos jelzők tanulása miatt. Nem kell pedig a jelzőkkel hadakozniok azért, meri akkorra már nem lesznek ilyenek. Nagyon úgy néz ki, hogy 3—i év múltán inár csak egyetlen jelző létezik: a komoly. S a nebulók hamar megtanulják majd, hogy mindig és mindenkor ezt kell hasz- nálniok, hiszen bármit alcarnak mondani, ez jelzőként mindig alkalmazható. Például: komoly eredmény, komoly feladat, komoly teljesítmény, komoly nehézség, komoly akadály, komoly szemrehányás. a Laci tolltartója komoly tolltartó, a Pisti korcsolyája egy komoly korcsolya, gombozásnál az a gyöngyház-készítmény komoly gomb. otthon az ebéd komoly Icája. A tanító bácsi esetleg elmondja majd azt is a nebulóknak, hogy néhány éve kezdték a „komoly” jelzőt használni szóban és írásban egyaránt, s rövid idő ala.tt minden szépet, nagyszerűi, jelentőst, kiválót, figyelemreméltót letarolt. A „komoly” egyeduralkodóvá vált'. S szinte látom magam előtt, amint a gyerekek csengetés után kimennek, a tanító bácsi pedig az asztalra búéul és sír. Komolyan mondom! <bk) 1190 lakást adnak át, betongyártó üzemet építenek Ózdon a borsodi építők évében igen nagy feladatok várnak. Az idén —. többek közölt — befejezik a. miskolci 800 férőhelyes munkásszálló. az edelényi orvosi rendelő, n csanyikvölgyi úttörőtábor, a diósgyőri édesipari gyár és az ózdi, 300 ebéd elkészítésére alkalmas konyha építését. Ezenkívül 1190 lakást adnak át és 773 építését kezdik meg. A műszaki vezetők minden szakmára átfogó, széleskörű intézkedési tervet dolgoztak ki. Az idén 533 új dolgozói állítanak munkába, a szakmai képzés biztosítására pedig 355 fiatalt alkalmaznak ipari tanulónak. Szakmásitott továbbképző' tanfolyamokat rendeznek. Tovább szélesítik a szocialista brigád, cím elnyeréséért indult mozgalmat, és cl akarják érni. hogy a veszteségidő n múlt évi 6.1-1 százalékról i százalékra csökkenjen. A munka termelékenységét elsősorban gépesítéssel és az vj> építési módszerek elterjesztésével kívánják• növelni. Tovább fejlesztik a diósgyö- *ri középblokk előregyártó üzemükéi. íhogy évente 700—800 lakás fetépité- fséhez' szükséges elemet készíthesse- 2nek. Ózdon hozzáfognak a könnyű Xhetongyártó üzem alapozásához. Az i'dén az eddiginél szélesebb körben X alkalmazzák az olcsó ás lantosabb Jműanyagokat.. A munka termelé- tkenységét növelik majd azok a berendezések. amelyeket a vállalat Xipa.rosai házilag állítanak elő. Töb- %hek közölt egy G—35-ös traktor aI• alakításával gépesítik a Itavicsrakö- tdást éa két új vakológépet készítetnek. j Az intézkedési, tervek végrehajtó- *sával és az új módszerek eltnrjeszté• sével a borsodi évitől- el aláírják érr *ni, hogy az új lakásokba határidő Xelőtt beköltözhessenek a. lakók. 0 t ------------------------i CIPÉSZEK — ' * FŐISKOLAI KÉPZETTSÉGGEL * A gotiwaldovi Svit cipőgyár melóiéit ez éviién nyill meg a pozsonyi t műszaki főiskola külön ' tagozata, {amelyen a bőripari gépi technológiát |ós gépszerteesztést tanítják. A golt- Xwaldovi főiskolának 3fi0 hallgatója ♦van és 160 többéves gyakorlattal ren- tdclkező cipőipari szakember esti tan- } lói vámon végzi a főiskolát. A gott- twaldovi főiskola az első. amely ki- ífejezetten cipőipari mérnököket ké- Jpez. Ezért a jövő évtől kezdve egyes •KGST-országok cipőiparának jövő- tbeni műszaki. vezetői is itt szereznek majd felsőfoké szakképzettséget. Új 'üzem a Lenin Kohászati Művekben Müvek vezetősége egy "nagyobb teljesítményű dolomit-feldolgozó üzem létesítését határozta cl. Erre a célra a Ilejöesabai Cement- és Mésztníí egy használaton kívüli, forgódobos kemencével ellátott üzemét rendezték be. Az íij üzemben már megkezdték a termelő munkát. Az üzem később nemcsak a Lenin Kohászati Művek égetett dolomit szükségletét, de az ország más kohászati üzemeinek Igényét is ki tudja majd elégíteni. Az új üzem már az idén sokmillió forint értékű külföldi anyag behozataltól mentesíti a népgazdaságot. A kohászati üzemek acélgyártó berendezéseinél, a kemencék bélelésénél és más helyeken használt tűzállóanyagot, a magnezitet még jelenleg is import útján fedezzük, A Lenin Kohászati Müvekben s több más üzemben is kipróbált égetett, úgynevezett» zsugorított dolomit — az üzemek tapasztalata szerint — igen alkalmas a magnezit helyettesítésére. A dolomit a Bükkbcn és a Pilisben szinte korlátlan mennyiségben fordul elő. Ezért a dolomit feldolgozása, felhasználása népgazdasági érdek. Ezért — a költséges magnezit pótlására — a Lenin Kohászati Egy költő meg egy novellista alapos tárgy- és emberismérete a I jellemző, ! A két szerző, müveit Iiuszinkó Mária,' Barabás ‘Zsuzsa és Mosonyi Levente tolmácsolta. Ruszinkó Mária előadóművészetét 'különböző irodalmi, rendezvények kapcsán már többször dicsértük. Ez'alkalommal is csak a dicséret hangján, nyilatkozhatunk róla. Niklai Ádám leghatásosabb, legművészibb verseinek sikeréhez nagy mértékben hozzájárult R u- szinkó Mária nagyszerű előadása. ’Ugyanígy segítette sikerre Bafáth Lajos harmadikként említett novelláját. Barabás Zsuzsa hangját még alig egy-két alkalommal hallottuk irodalmi rendezvényeken. Örömmel üdvözöljük és mostani szereplése alapján hisszük, hogy még sok jó irodalmi alkotás jó művészi tóimé? I csőlátóval gyönyörködtet a késők-; ölekben. A harmadik előadó — Mo-\ sonyi Levente — ugyancsak ismerő-! síink. Sokszor hallottuk, többszöri dicsértük is már. de ez alkalommal ; — jó véleményünk fenntartásával —J arra kell, felhívnunk figyelmét, hogy! kerülje az 'előadásmódjában olykor! jelentkező áloátoszt, és á mesterkélt! hangmodulációkaf. ! Az irodalmi műsor színesítéséként; három zongorista előadásában —; Rőczei Ferenc, Gyúr kő Méta és Sida; Emese — Kadosa pád hat etűdjét,; Bartók: Este a székelyeknél és Per-; petuum mobile című művét, vala-; mint Liszt: Mephisto kenlng.Őjét hal-J lott.uk. Az értékes zeneszómok és 3 méltó tolmácsolásuk szép. művészi I kiegészítői voltak a műsornak. ! fnenedek) szerepelt, ismételten kiemelkedő tehetségéről győzött meg. A klasszikus versformáknak és a mélyenszántó gondolatokban gazdag, többségében a mát és a szocialista jövőt igenlő, helyes tartalmi mondanivalónak művészi ötvözete/ — ami Niklai költészetét jellemzi — fel kell, hogy keltse a szép iránt érdeklődők figyelmét. A Pannóniától Borsodig című nagyméretű verse. az Esti sorok, a,/Vem lehet igy, az Újmódi fohász, és .a Téli hajnal, című versei ragadták meg leginkább figyelmünket, amelyek közül különösen a Nem lehel igy és az 'Újmódi fohász emelkedik' ki leginkább nagyszerű mondanivalójával és remek (kifejezési formáival. Baráth Lajosnak három novelláját hallhattuk az est műsorában. Az elsőként. hallott Ferke címűt — a tolmácsolására vállalkozott. előadó hirtelen akadályoztatása folytán — maga a szerző olvasta fel. A gyu- koilatlan _ előadásmód károsan be- folvasol la az egyébként érdekes, fordulatok novella élvezhetpségét. Annál sikeresebb volt másik kél novellája. Az Újsághír című novellában egy tragikus véget ért autóbuszsofőr utolsó munkanapját, illetve utolsó autóbusz-vezetését és halálát ábrázolja rendlkivül plasztikus, módon, mély emberséggel. Nagyon' hasznos volt ennek a novellának újszerű előadása, az. hogy az elbeszélő részeket és a hős belső monológjait másmás hang tolmácsolta. Ezzel az amúgvis drámai történet hatását is sikerült fokozni, A harmadik novella — A patkánytészek rabjai — ellenforradalmi időiében játszódó bányásztörténel. Erre is a szerző ; Szerzői estet hirdetett az elmúlt ; szombatra a TIT miskolci Értelmiségi Klubjának müsornaptára. A korábbi szokástól eltérően nem a bor- I sodi szerzők összességének legújabb ; műveiből kívánt ízelítőt; adni ez az ; est, hanem mindössze két szerzőt — ; Niklai Ádám költőt és Baráth Lajos ; novellistát — állított reflektorfénybe ! műveik bemutatásával. Helyes az ; Értelmiségi Klubnak, illetve a mis-" ;!kolci írócsoportnak ez a törekvése. ; mért a nagyobb, átfogóbb szerzői ; esteken csak íel-felvillan egy-egy ! szerző neve, illetve műve, gyorsan ! követi a másik szerző, újabb művel. ! a hallgatóságnak nincs módja közé- ! lebb kerülni a műhöz és alkotójához, így viszont, amikor két szerzőt lá- ! tűnik magunk előtt és két szerző ! műveit halljuk, megvan - a lehetőség a markánsabb bemutatásra, a,kösse-. ! lebbi megismerésre. Az estet Kuzmányi Gusztáv vezette be. Általánosságban beszélt a helyi irodalmi életről, annak lehetőségeiről, fejlődési távlatairól. A beszéd , kissé általános síkon mozgott. Mentségére szolgálhat, hogy a bevezető ! megtartására felkért egyik helyi iro- ! dalműr lemondott a megbízatás tel- ; jesítéséről és Kuzmányi csak „be- ! ugrott” eri'e a feladatra. ! Niklai Ádám neve mind ismertebbé válik az irodalom-kedvelők í előtt. Verseit a Borsodi Szemlében, [helyenként országos irodalmi sajtóorgánumokban, egy-két alkalommal [az Északmagyarországban is olvas- [haltuk ás több esetben hallhattuk [irodalmi rendezvényeken. Ez a szer- “ zői est, amelyen Niklai nyolc verssel rendszerezik és a tervek szerint később meg is jelentetik, A bányászkodás hagyományainak gyűjtésével párhuzamosan végzik a munkásmúlt hagyományainak gyűjtését is a borsodi bányászok között, összegyűjtik többek között az egykori rimái bányák bérezésére vonatkozó adatokai, Ormosbányán az első világháború idején tartott bé- keszlrájk emlékeit, az egykori májúi 1-ék megünneplésének módjait is. Felkutatják a borsodi bányászhagyományokat a miskolci Bányaipari Technikum növendékei Csaknem ISO éves múltra tekint vissza a borsodi szénmedencében a bényászkodás. Az 1830-as években megnyitott királdi bányát követően egymás után kezdték művelni a ba- rossaknai, péreccsi, majd a. többi bányát Énnél is régibb — középkori eredetű — a. rudabányai vasércbányászat. Az első bányászok a Felvidékiről, majd később a dél-erdélyi kincstári bányákból kerültek erre a. vidékre. Egyes helyeken, többek között Ritáidon, Kazincbarcikán egész bányász-dinasztiák élnek, akiknek még dédapjuk költözött erre a vi-. dékre, ® apáröl-fiűra szállt a tnes-i térség. A bányaüzemek korszerűsiléséoel.i az öregek elhaltéval azonban egyrej több emléke tűnik el a hajdani ba-\ nyászkodásnak. Alig élnek már a ba-t rossaknai bányászkodás múltjára] ' emlékezök, akik még apjúktól hallói-] tak a „bödönös szállításról”, amikor* háti puttonyokban hordták fel a sze-i net. Királdon is csak emléke él márj a talyigázásnak, mikoris a vágatbai lefektetett pallókon, furíkban szálli-] tolták felszínre a szengt. Ugyanígyj tűntek el és mentek feledésbe asj egykori hiedelmek: a „bányarém”, a* „prikulics”. J A miskolci Milcoviny Sámuel Bá-J nyaipari Technikum a bányászkodás« emlékeinek összegyűjtésére kutató-J csoportot alakított. A 22 önként ja-j lentkező fiatal hozzálátott a borsodi* bányásztelepüléseken a hagyomá-1 nyok, ez egykori bányaművelési el-] járások, és a bányászmúltból még* megmaradt tárgyi emlékek. ö«sze-J gyűjtéséhez. A diákok — legnagyobb$ részük bányász-szülők gyermeke ■—J elsősorban saját, lakóhelyükön és' a\ szomszédos bányásztelepüléseken vé-% geznek kutatómunkát tanáraik irá-t nyitása mellett. Az összegyűjtött* anyagot szakemberek bevonásával] _ ■ 4 Növekszik a csehszlovák filmexport« A csehszlovák ,,Filmexport” Vállalat« az elmúlt esztendőben jelentősen növelte! az egész estet betöltő és a keskenyfilmek« exportját. I960 első három negyedében »3 vállalat a világ minden tájára összesen; 161 egész estét betöltő filmet és 317 kés-, kenyfllmet exportált. lS(J0-ban a Szovjet-; unió, a Német Demokratikus Köztársa-, ság, Magyarország, Lengyelország. Bul-< gária, a Német Szövetségi Köztársaság,, Olaszország. Franciaország, az Egyesült; Államok, Japán, Kuba, Argentína, üru-« guay és más országok vásároltak fii-3 meket Csehszlovákiától. j „Húsz éves vagyok.. .* J Valahogy nem tetszik nekem ez £ a dal. Pedig úton-útfélen dúdolják, | főleg olyanok, akik két-három év- £ vei bizony még adósai a kél X-nek. l.No, de mindegy! Ezt a dalt joga £ van énekelni a tizenhat évesnek is. £ a negyven évesnek is egyaránt. £ Nekem mégsem tetszik... £ Nem tetszik, meri úgy érzem, a J kislány egy kicsit nagyképű, ejgy [ kicsit szemléién.' Eléggé fölényes £ hangon oktatja ki anyukáját, hogy £ ő már húsz éves, szereti a diszkrét £ félhomályt és egyebeket, éppen ; ezért anyukája ne babusgassa őt. ; tovább, hagyjon neki békét. ; Szép, ha valaki húsz éves. de [ ez senkit sem jogosít fel arra. hogy [ neveletlen legyen. Minduntalan a [ világhírű szovjet film, „A Zsurbin- [ család” jut eszembe. Van ebben [ egy ötven év körüli, nagy darab [ ember. (Borisz Andrejev ajakit ja), £ aki . ötven évén kívül kiváló liajó- ! építő szakmunkás, megbecsüli 'em-’ > bér. S van egy vékony, 70 év kö- [ riili édesapja, a legidősebb Zsúr> bin.. Sohasem felejtem el azt a je> lenelet. amikor a vékony, idős em- [ bér akkora pofont: ad. erőtől ditz> zadó. ötven éves fiának, az egész. « család, az unokák szemeláttára, > hogy annak egész teste belelódul. « S a nagy darab férfi — aki széí- £ szedhette volna a törékeny, kis j emberkéi — lesütötte szemét és ; hallgatott. Erezte: 50 éves. szaktur « dósa., minden Idtünietése sem alap ; arra, hogy apjával egyszer is lisz> teletlenkedjék. . [ Ez a párhuzam' akaratlanul is [ toliamra kívánkozott. De a példán [ túlmenően sok olyan 30. 40. 50 éves [ embert ismerek, aki vágyik édes- [ anyja kezének simogatására, ba- [ busgatására. ; Szóval — valahogy nem tetszik ; nekem a fenti dal.. . A Borsod megyei Építőipari Válla- • lat dolgozóira az ötéves terv első — Még jobb eredményt elérni — ez a legtöbb vágyam. Kell a sok csavar a bányatámok felerősítésére, a gépek összeillesztésére, mert tudja, csavarok nélkül minden széthullana. Egy menetfúrógépen dolgozik. .Fizikai munkás. „Civilben” — pöttyes kendő és olajos munkaköpeny nélkül — fogadni mernék — senki sem tudná például egy hivatalban dolgozó lánytól megkülönböztetni. De miért akarók én fogadni? Hiszen ez természetes. A csavargyári fiatalok mind ilyenek ma Szépen keresnek. Beszéltem egy brigádtaggal. aki azt mondta; ..Az 1700 forintom minden hónapban megvan.” A brigádvezefő az ujjával mutatta a kétezret,. Hogy mire költik? Egy kicsit talán meg is sértődtek, mintha azt mondták volna: még ilyet kérdezni! Hát mire költenénk? — Ruhára. Divatra. Mert szeretjük ám a szépet! Csavargyári munkások, Olyan természetesen mondták ezt, mintha másként nem is lehetne... Fiatalok. Vajon apáik mit válaszoltak volna erre a kérdésre? „Szeretjük ám a szépet...” Ahogy" végigmegyünk a gyárban, a fekete gépek között, a menetfúrókhoz érve azt látjuk, hogy' megváltoznak a gépek, legalábbis külsőleg. A fiatalok munkája nyomán alakulnak. Mert a fiatalok nemcsak a kezükre bízott anyagokon változtatnak, hanem a környezetükön is. Üj színt visznek az üzembe, a szó legszorosabb értelmében: élénkzöldre, sárga sávoshi. pirosra festik a komor gépeket, védőberendezéseket. — Társadalmi munkában vállaltuk ?zt a KISZ-üzemcsí'nosítást —. tájé-, -coztatott a KISZ-titkár és még hozzátette: természetesen ... Ezenkívül 'elajánlottuk még > a szerszámokhoz1 izükséges állványok elkészítését és a -aktárátrendezést is. Dolgozó fiatalok. Szeretik a gyárat, munkájúikat. S a munkaidő után is la.sznos időtöltést, nemes elfoglaltságot biztosít már számukra a KISZ- szerv'ezet. , Ruttkay Anna összetétel ebben az esetben azt jelenti, hogy' a dolgozók túlnyomórészben vidékiek, különböző falvakból járnak be. Ezek a fiatalok munkaidő után néy „szélröppennek”, hogy igen nehéz egy-egy előadásra, gyűlésre összehívni, vagy foglalkoztatni őket. Beszélgettem például Hornyák Endrével, a már említett brigád vézető- jével. Kitűnően dolgoznak, de munkaidő után soha nincsenek együtt. Öten — öt faluból • — Öten vagyunk a brigádban, — öt ember öt faluból. Ha vége van a műszaknak, sietünk haza. én például Fanesalra. — És otthon mit csinálnak'! — Késő van, mire hazaérünk, reggel pedig (korán kell felkelnünk. Szórakozás? A vonatban. Meg vasárnap. Van egy mozi a faluban, de oda ritkán járok, inkább csak a barátokkal beszélgetünk. Más brigádok tagjaival nem tartanaik fenn szorosabb baráti kapcsolatokat, S ezen most a KISZ-szervezet változtat. Ismerkedési estet rendeznél;. — Az a célunk — mondja Szajkó elvtárs —. hogy a fiatalok ismerjék meg a közös szórakozás, a KISZ-el- foglaltság örömét, s kedvvel jöjjenek majd össze munkaidő után is. Hogyan .vélekednek erről a fiatalok? Az egyik munkáslány, Szele Valeria ezt válaszolta: — Nagyon őrülünk a rendezvénynek. Azelőtt én a martinnál dolgoztam , ott olyan volt a KISZ-szervezet, mint egy nagy család. Szeretném, ha itt is ilyenné alakulna. Egy ismerkedési est pedig sokat jelent. És beszélni kezd arról, hogy műsort is kellene rendezni. Ha akarnál;, még ő is fellép. Szeret szavalni. Kedvenc szórakozása a mozi, a tánc, a könyv. Sok-sok 'könyvet akar olvasni ... — Legkedvesebb írója? — Móricz. De szeretem a külföldi írókat is. Kérdezgettem a terveiről, vágyai-’ ról. Elpirult. Vártam, hogy kislányos álmokról, szép ruhákról, bálokról, vágj' esetleg. :ió férjhezmenésrpl beszéljen. Csalódtam. A munkájáról mesélt, csillogó szemmel, kipirultam A csavargyár a Lenin Kohászati Műveknek az a része, ahol 75—31) százalékban fiatalok dolgoznak. Fiúk- lányctk, miskolciak, vidékiek. Ha a munkahelyükön figyeli meg őket. valaki, talán először azt veszi észre, Hogy ezek a fiatalok, bár egymás mellett dolgoznak, szinte egymás kezéből veszik át a munkadarabokat, mégis nagyon ritkán szólna]; egymáshoz. Nemcsak azért van ez, mert a dübörgő gépek miatt csak (kiabálva lehet beszélni, hanem azért is, mértél jesen leköti őket ,a munkájuk, 'vénkor — mint mondtál; róluk — ..nem látnak, nem hallanak.”. A.mun- ■: a fegyelemmel tehát nincs baj. Vajon a teljesítmény milyen? Szalkó Ernő elvtársitól, a csavargyár KlSZ-ütlká- rától érdeklődtünk eziránt. —• Mind a három műszakban jól dolgoznak a fiatatok. Különösen a múlt negyedévet zártuk szép eredménnyel. Igaz, ebben a KlSZ-kong- resszusnak is szerepe volt, ugyanis KISZ-tagjainik felajánlásokat tettek á kongresszus tiszteletére és ezeket becsületesen teljesítették, sőt túlteljesítették. A kongresszusi műszakban különösen kiemelkedett Mór nyák Endre és brigádja 187 százalékos teljesítménnyel, de nagyon jól dolgozott Bodolay Mihály és Zsidai László brigádja, akik 147, illetve 120 százalékra teljesítették tervüket. A teljesítménnyel sincs baj tehát. jól dolgozik a csavargyári fiatalok közössége De vajon munkaidő után is ilyen egységes ez a közösség? Vannak-e közös programjaik, a KISZ-szervezet egy-egy műsoros rendezvénnyel, vagy. ismeretterjesztő előadással segít-e a lehétő leghelyesebb irányba terelni gondolataikat, biztosít-e jó és nemes elfoglaltságot számukra a munkaidő után, neveli-e a KISZ a fiatotokat? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztattak, miközben bejártam a gyárat, beszélgettem a munkáslányokkal, fiúikká], s rábukkantam egy nagy problémára. Ez a KISZ-szervezet — a titkár elvtárs tájékoztatása szerint — igen vegyes összetételű. A vegyes Csavargyári fiatalok
