Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam. 39. sxám Ára: 5 0 fillér 1961. február Jö. szerda A szovjet kormány nyilatkozatban követeli: Vonják felelősségre mindazokat, akik vétkesek Lumumba haláláért (3. Otd»l.) v__ .J A Vénusz felé A február 12-cn útnak indított szovjet rakéta biztosan balad kijelölt útján, a májusi nagy „találkozó” felé. Az emberiség százmilliói. a tudósok tízezrei őszinte csodálattal és várakozással tekintenek az első hírvivőre, amely az alkotó emberiség nagyságát példázza. A csodálat és az elismerés azonban elsősorban az alkotóké. A szovjet tudósoké, akik példátlan tettekkel, a példauélkiili tettek egész sorozatával írják be kitörölhetetlenül nevüket az emberi boldogulásért folytatott küzdelem történelemkönyvébe. Alig telt el néhány rövid nap azóta, hogy az eddig leghatalmasabb — közel héttonnás — VII. szputnyik elhagyta a szovjet földet. De e néhány nap is elegendő volt ahhoz, hogy a szputnyik-küldle jelzések, üzenetek alapján a szovjet emberek alkotta elektronikus számológépek, az aritmetikai műveletek százezreit elvégezvén, útjára bocsáthassa!, a VIII. szputnyikot, amely már hírvivőt is vitt magával. Olyan hírvivőt, amely az ember akaratára a kijelölt helyen elhagyja addigi hordozóját és megállíthatatlanul száguld, hogy 42 millió kilométernyi távolságban, májusban találkozzon a Föld „nővérével”. a Vénuszszal. Hosszú lenne felsorolni azt a számos, őszinte elismerést, mely a világ különböző tájáról áradt és árad a Szovjetunió, a Vőnusz-ra- j kéta alkotói felé. S még hossza- ( dalmasafcb azon vélemények le- ' írása, ismertetése, amelyek a leg- j különfélébb megfogalmazásban bi- i zonygutják a szovjet rakétatech- ' rák a elsőbbségét, utolérhetetlen voltát. „Az oroszoknak megvan a hajtóerejük és a rakétájuk is. Körülbelül másfél evvel előttünk járnak” — mondja Edward Lillcy, a Har- ward-egyetem csillagásza. „A legújabb szovjet világűrdiadal híre valósággal megtántorította a nyugati rakéta- és katonai szakértőket” — írja az angol szélsőjobboldali Daily Mail. Elsősorban az kápráztatja el a világot, hogy a szovjet tudósoknak szinte mikroszkopikus pontossággal sikerült kilőni egy Földről felküldött rakétáról az első bolygóközi rakétát. A tudományos fantázia váratlan megvalósulásaként emlegetik világszerte a szovjet emberek eme újabb óriási jelentőségű sikerét, így igaz. De e maga valóságában páratlan tett. páratlan eredmény értéke, jelentősége még tovább nő, ha mögötte megnézzük a eélt. Az első bolvgóközi rakéta csak kiindulópont. A Vénusz felé kilőtt rakéta biztosan halad kijelölt útján, üzenetet visz és üzenetet küld majd onnan, több mint negyvenmillió kilométer távolságból. A kis, alig több mint féltonnás hírvivő, — amely elenyésző pont a világmindenségben — nemcsak az emberi tudás nagyságáról visz üzenetet. Nemcsak a technika óriási fejlődését példázza. Sokkal többet annál. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer nagyságának, erejének. tudásának, nagyszerű holnap- ] .iának, mérhetetlen távlatainak ! kézzelfogható bizonyítékait röpí- ; ti a világmindenség felé. Immár : az egész emberiség megbizonyo- ! sodhatott, hogy a Szovjetunió, a 1 szocialista világrendszer mind i gazdasági, mind katonai, (eehni- ! kai. mind politikai tekintetben maga mögé utasította es utasítja az imperializmust. A Szovjetunió hétéves tervének nagyszerű sikerei vitathatatlan tényezői annak, hogy a világ első szocialista állama öt éven belül maga mögött hagyja az Egyesült ÄHamokat az egy főre jntó termelésben. Az újabb rakéta fellövése, a szovjet űrhajózási szakemberek eme újabb hőstette viszont ilyen nyilatkozatokra késztették az amerikai szakembereket: „A Vénusz- rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évve! megelőzte az Egyesült Államok tervbe vett hasonló kísérleteit”. V _______________J A wilá^ tofáblira I» luagY figyelemmel . kísért £8. »amijét íÍB*i*sskéfH iiljaít A Vértusz felé halad a szovjet űrrakéta fi szovjet Vénusz-raKéla vlovisszhaiipró! — Tanácskozásra liivták össze az amerikai árszakértőket WASHINGTON Az AP amerikai hírügynökség közlése szerint keddre tanácskozásra hívták össze az amerikai íirszaleértüket. A kongresszus tagjai előtt be kell számolniuk arról, mit tud az Egyesült Államok a Szovjetunió Vénusz-rakéta járói és mit tesznek a lemaradás behozására. Dverton Brooks, a kongresszus tudományos és űrhajózási bizottságának elnöke közölte, hogy az’Amerikai Űrhajózási Hivatal és a hadügyminisztérium szakértői jkedden zárt ülésen tanácskoztak. Megbízást kaplak arra. hogy előkészítsék a Vénusz-rakéta „teljes megvitatását” és válaszoljanak arra a kérdésre, mikor fogja az Egyesült Államok utolérni vagy túlszárnyalni a Szovjetuniót az űrhajózás terén. PEKING Pekingben hétfőn a kínai tudósok külön e célra összehívott ülésen méltatták a szovjet űrikísérlet. jelentőségét. Vu Ju-hszun, a Kínai Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta, hogs’- az új szovjet űrhajó felbecsülhetetlen jelentőségű a világűr meghódításában. Csang Vaj, a Cinghua-Egyetem alelnöke felszólalásában hangsúlyozta: Ez a nagy tudományos vívmány ismét alátámasztja Mao Ce-tung elnök megállapítását: a keleti szél győzedelmeskedik a nyugati szél felelt! PÁRIZS „Ez aztán fantasztikus hív! Először történik, hogy nem a Földről, hanem műholdról bocsátanak fel űrrakétát” — cím alatt, jelenti a France Soir a szovjet. Vénusz-rakéta felbocsátását. „A szovjet tudósok számtalanszor megmutatták, hogy élen járnak az űrkutatásban” — írja a Monde. — „Az új szovjet űrhajó felbocsátása példátlan technikai győzelem — jelenti az AFP szemleírója —, mivel a Vénusz felé tarló rakéta nem a Földről, hanem a Föld körül forgó mesterséges holdról indult cl.” MEXICO Giillermo Ugró. a mexicoi egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatója kijelentette: őszinte érdeklődéssel fogadtuk a fontos esemény hírét és most csak ebben élünk. A kozmikus rakéta felbocsátása a Vénusz felé páratlan tudományos jelentőségű. Tanúsága szerint a Szovjetunió mind a számításokban. mind az ellenőrzésben kitűnő pontosságot ért el. Nagyon örülünk a szovjet tudósok szép eredményének és szívből gratulálunk nékik. Hétfőn az egész szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel várta az újonnan fellőtt Vénusz-rakétáról elhangzott tudományos kommentárokat. közleményeket. A sajtó hasábjain. a rádióban ismert szovjet csillagászok állapították meg: az űrrakéta fellövése közelebb hozza a tudományt a_ Vénusz „rejtélyének” megoldásához. A tudósok azonban türelemre intik a közvéleményt, hangsúlyozzák, hogy egyetlen kísérlettől magától értetődően nem lehet valamennyi fontos kérdésre választ kapni. Még a merész elgondolásairól híres Sklovszkij professzor is így ír az Izvesztyijában: „Legyünk türelmesek, várjuk meg azt a rendkívüli értékű tudományos információt, amely májusban érkezik szomszédunkról. És emlékezietni kell arra is, hogy egyetlen kísérlet nem oldhat meg valamennyi feladatot. Az első ilyen kísérlet után a kipróbált úton elindul majd a többi űrrakéta is, amelyeknek tudományos felszerelését mindinkább tökéletesítik. Nincs mesz- sze az az idő, amikor a Vénusz egj’áHalán nem jelent már titkot az emberiség számára”, A szovjet emberek milliói köszöntik a tudósokat. technikusokat, mérnököket, akik kifogástalanul működő berendezéseket alkottak, Borsod megye dolgozói határtalan örömmel fogadták a szovjet technika újabb diadalát Nyilatkozatok a Venus* felé haladó rakétáról „Láttam az első űrállomás tervét66 1959 decemberében Moszkvában sokáig szemléltem egy űrkutatási kiállítást. — mondotta. Sziklaváry János, az LKM kohómérnöke. — Ott láttam az első űrállomás tervét. A kiállítás vezetője, az egyik szovjet rakétaintézet munkatársa akkor azt mondotta, hogy néhány év múlva ezek a tervek valóra válnak. S alig telt el egy esztendő, már az űrállomás megépítéséről, sőt sikeres útjára bocsátásáról kapunk híradást. Csodálatos ez számunkra. A szédítő számadatok tanulmányozása közben a kohász szakemberek gyakran megkérdezik önmag üktől, milyen anyagból készülhetett a Vénusz felé haladó űrállomás. Annak idején, — mikor Moszkvában jártam — megkérdeztem ezt az egyik kutató intézet munkatársaitól. Ezt felelték: rendkívül nagy tisztaságú, vác útimban, gyártott ötvözetekből, Fantasztikus! — Először a televízióból értesültem róla — mondja Szűcs Lóránt, a miskolci Általános'’ Zeneiskola igazgatója. — Azóta már sok kommentárt hallottam a rádióban, sok magyarázatot olvastam az újságokban, de csak egv szó jut. állandóan az eszem be: fantasztikus! Fantasztikus a tény maga, és még fantasztikusabbak azok a lehetőségele, amelyek majd később következnek be. A matematikai számításokhoz nem értek ugyan, egyet azonban könnyű megérteni nekem is, és mindenkinek: a materializmus győzelmét az idealizmus fölött. Itt már nem lehet ..mellébeszélni”. , hiszen tény, hogy a rakéta a Vénusz felé tart. Természetes, hogy má nevelők is fel tudjuk használni ezt a tényt munkánkban és fel is használjuk Rögtön le kell fordítanunk a pedagógia nyelvére. Ez persze más az egyetemeiken, más a középiskolákban és más az általános iskolákban. Mindenütt a megfelelő képzettségi főket figyelembe véve, lehet vele érvelnünk. bizonyítanunk. Az elmélet és gyakorlat helyes összhangjának bizonyítása. a materialista tudomány újabb, nagyszerű diadala a mi munkánkat: is segíti, hatéroaottabbá teszi. amelyekhez hasonlót a közönséges acélgyártást technológiával nem tudunk előállítani. Akkor, amikor a rakétatechnika, a távirányítás technilcája és az űrkutatás ily sokat fejlődött, el kell ismernünk, hogy a szovjet-' kohászok és metallurgusok is előkészítették e nagyszabású program végrehajtását. Bizonyára a mi kedves, jó szovjet kohászbarátaink, az új acélgyártást technológia kidolgozásának úttörői; Bárgyin és Szamarin akadémikusok nagyban hozzájárultak a szovjet rakétatechnika ily fantasztikus sikeréhez. Csali a szocialista rendszer képes a technika ify gyorstitemö illesztésére Örömmel vettük hírét az új szovjet óriásszpuinyik és a bolygóközi űrállomás fellövésének, s annak, hogy szovjet tudósok, mérnökök és munkások hódították meg elsőnek a világűr eddig • ismeretlen rétegeit, bolygóit. Csakis a szocialista, a kommunista rendszer képes olyan anyagi áldozatokra, amelyek biztosítják és lehetővé teszik az ilyen nagyméretű, békés. tudományos kutató munkát. Most ismét tanulhatnak a Szovjetuniótól a kapitalista államok. Anyagi és tudományos erejüket inkább békés alkotó munkára fordítsák, mintsem a fegyverkezésre! — mondották Gilászi András és Szabó Imre ózdi martinászok. „A lehetetlenségek az ember életéből kezdenek kiküszöbölődni“ Nyilassy Judit, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, a „Hajnali tűz” nagysikerű vasárnap esti bemutatójának lázában vette kezébe hétfőn a Népszabadság rendkívüli kiadását. Aztán izgatottan bújta a rádióhíreket, várta az Esti Hírlapot, majd a, kedd reggeli lapokat. — Még soha nem fogott meg annyira valami, mint ez az új szovjet űrrakéta — mondotta. — Az érdeklődési körömtől a műszaki vonatkozású dolgok általában távol esnek, érdemben nem is értem meg ennek a világraszóló forradalmi eseménynek műszaki és tudományos vonat- kozásait, de annyit tudok, hogy nem csoda, hanem a szoi'jet technika. óriást, fokú fejlődésének újabb bizonyítéka. A lehetetlenségek az ember életéből kezdenek kiküszöbölődni. Ez az eredmény és az ehhez hasonló eredmények tüsszahatitak az ember niunka- icedvére. Még az olyanéra is. akinek a munkája távol áll a műszaki vonatkozású dolgoktól. — mint például én. Bizakodóbb lesz az ember, és valami nekigyürkőző kedv vesz rajta erői. hogy maga is csináljon valami jót A szovjet tudománynak ez az újabb, nagy sikere méltán váltja ki az egész világ tiszteletéi. n haladó emberiség örömét. Csodálatos távlatok nyílnak A Nagy miskolci Állami Gazdaság dolgozói is örömujjongással fogadták a szovjet óriásrakéta fellövésének hírét. Akik az erről szóló közlést a rádióban hallották, tovább újságolták munkatársaiknak, majd másnap kézről-kézre adták a Népszabadság rendkívüli kiadását, Reich Lajos elvtárs, a repülőtéri üzemegység vezetője így nyilatkozott: *— Nagy megnyugvást, biztonság- 1 érádét kelt bennem a raovjet tudomány, a szovjet rakétatechnika hatalmas fejlődése. Bámulatos eredmény ez, csodálatos távlataik nyílnak a világmindenség további megisme résére. Gazdaságunk valamennyi dolgozója hasonló megnyugvással fogadta ezt az örömhírt, s fogadjuk: a magunk részéről minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy mi a termelésben, a munka frontján érjünk el szép sikeretefc nagy pontossággal bocsátották lel. a nehézsúlyú szputnyikot, a Vénusz- rakétát, tökéletesen működő tudományos berendezéssel szerelték fel a.; automatikus űrállomást. A közvélemény most nagy érdeklődéssel várj.* a rendszeresen — hetenként — kiadásra kerülő újabb és újabb közié menyeket. Ari Sterníeld, nemzetközi űrhajo- zási ösztöndíjas a következőket mondotta a TASZSZ tudósítójának « Vénusz felé haladó, önműködő szót jel bolygóközi állomásról: — A szovjet bolygóközi állomás május lő-e és május :Sl-é között te lálkozik a Vénusszal. Míg az űrállomás a Vénusz felé száguld, a Föld 91—1 Ott tokkal, a Vénusz pedig 117— 173 fokkal fordul cl Nap körüli pályáján. — A bolygóközi állomás kilövésének napján a Vénusz pályáján megközelítőleg 35 fokkal a Föld mögött tartózkodott. A Föld azonban egv nap alatt 0,986 fokkal halad előre Nap körüli pályáján, míg a Vénusz, megfelelő szöge 02.ti százalékkal nagyobb. ily módon a Vénusz naponta 0.017 fokot behoz Nap körüli pályáján a Földhöz képest és az ürállo- más felbocsátását' követő 57. napon vagyis április 10-én pályájának ugyanazon pontjára kerül, mint • Föld. Ekkor következik be a Vénusz alsó együttállása. — Az említett adatok alapjan — mondotta Sternfeld — elképzeihe jük, milyen pályán mozog az ürá'ic más. A. Föld és a Vénusz egy máshoz viszonyított helyzete kizárja mind n Föld pályájához, mind pedig a Vénusz, pályájához érintőleges pályákat. — Figyelembe véve azt. az ide: amely ahhoz szükséges, hogy az űrállomás a Vénusz térségébe érjen (május 15-e és május 31-e között, vagyis 92—108 nap múlva következik be ez), arra a következtetésre juthatunk, hogy ugyancsak elesne!: az olyan pályák is, amelyek nag; szögben metszik a Föld és a Vénusz, pályáját: ebben az esetben a bolygó közi állomás jóval rövrdebb idő alát' tenné meg útját. — Az a legvalószínűbb — mutn: rá a tudós —, hogy a bolygóközi ál- lomás a két bolygg pályáját kis szög alatt metsző ellipszis alakú pályán mozog. Ez a feltételezés megadja az ellipszis méreteit és az ellipszis-pályán való mozgás keringési idejét: az ellipszis nagytengelye kisebb a földpálya nagytengelyénél, a keringési idő pedig kevesebb, mint egy év — Következésképpen, amikor a bolygóközi állomás első ízben tér vissza föld-pályájához, ezen a pályán nem találkozik már bolygón!: kai. • Uymódon — tételezi fel Stern-, féld — ; , a megfigyelések Földre való továbbításának legkedvezőbb időpontja az az idő. amikor a bolygóközi állomás a legközelebb jut a Vénuszhoz. Ez 5—7 héttel a? alsó együttállás után következik be (alsó együttállásnak nevezzük azt, amikor a Vénusz és a Föld távolsága a legkisebb — körülbelül negyven millió kilométert. Ez idő aluli: a bolygóközi állomás még nem távolodhat el túlságosan a Földtől. A Földről számított távoteá- ;a kevesebb, .mint S0 millió kilón: tér lesz. A bolygóközi állomás ezutá" mind távolabb és távolabb kerül ?> Földtől. (Ugyancsak növekedni fog Föld és a Vénusz távolsága, amely v jövő év elejére több mint 250 miibe kilométer lesz.) — Felmerül azonban a kérdés, képesek-e a rádióműszerek arra. bog'' tíz millió kilométerekre sugározzák jeleiket? — Ez./ majd a gyakorlat . fogja megmutatni ebből a szempontból — fűzi hozzá Stemfeld — reményi Keltő az a tény, hogy’igen nagy az űrállomás súlya. A bolygóközi állomás súlya 78 százalékkal haladja meg az első mesterséges bolygó súlyát és több mint tízen háromszor nehezebb mindkét amerikai mesterséges boly SÖííS.
