Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

4 lÍSZAKMAGYARORSZAG Kedd, IMI. tébruáf IC zéljegyzetek mai fiatalok»*©! k inézem őket az uteáil, a muci­ban, figyelem viselkedésüket, egymáshoz és a felnőttekhez való vi­szonyúikat s vissza emlékszem a ma­gam fiatalságára. Mások. „Amikor én Ilyen fiatal voltam, másiként vi­selkedtem!” — szól rájuk valaki a moziban. Oldalba könyöklük egymást, kuncognak, mígnem az egyik vísxzu- nyelvel könyvekből tanult okosság­gal: „A kor nem érdéin" . . . Pereg ; film, az éltes férfinak nincs kedvi szóparbujozni. kegyeit; ..tízek a mai fiatalok!” Háborús filmet vi Illenek. A katona kétségbeesetten menekül a tank elöl, arcán a fiatalság rimán- kodó élniakarásu, de nincs künyörü- let — a háború az háború. A három legényike izomrendszeie megfeszül. Mennének, rohannának oele a tiiz.be, a háborúba, menteni a katonát, menteni , egy fiatal, jobb sorsi a érde­mes életet, fordul a kocka. A katona belebukik egy árokba. Ä tonik her- nyótalpai íüléje magasodnak. Dörre­nés ... A tankból füst csap a ma­gasba, az acél eresztékei kínlódva csi­korognak. Telitalálat! De máris olt a következő vastenevad, hogy be­fejezze a véres drámát. „Kenj oda annak is, ne hagyd magúdI” é— kiáll­ják tkórusban. S a fiatal harcos nem hagyja magát. Arcán már nyoma sincs a félelemnek. S a/, én húrom Jegénylkcm majd kibújik a bőréből, amikor a második tankot is „két- vállra fekteti”' a jólsikerüli lövés.'4 Futnának hozzá, kapnák a vallókra a félelemcsinálta host és dobálnak a levegőbe, „Ezt jó! csináltad, Szer- jóssá!” Felkapják a nevet,, hozzá- mériik magukat... S oil a vagonban, azzal a csinos lánnyal. Igen, ók sem használnák ki az alkalmat, a lány kiszolgáltatottságát. S nz anjacsók végbücsűja után mennének ők in vissza a frontra, megütközni az ellen­séggel, ha az életükbe kerül is. .,.)aj, de szép volt!” —- sóhajtanak és szé- gyellösen törölgetlk a szemükéi, ami­kor vége a filmnek. „Szép vei'?” — dünnyög az a bizonyos éltes férfi. — „Mese volt...” Az egyik 'Halai lel­kében felborzolod! k a harag, úgy érki, ez a higgadt, vűllránditós leí­rj ott el akar. valamit venni, orozni abból a szépséges szép képből, me­lyet egy hős szovjet katonáról alko­tott magának, s aki már egy kiéri' 0 is, azonosult; Vele. „Mi az, magának nem tetszett,?!” — Vágja oda. s mivel, a férfi dölyfősén átnézett rajta, gú­nyosan megjegyezte, mintegy vissza­adva a kölcsönt: ..Ezek a mái fel nőttek!” .Egyik, általánosítás sem teljes ér­tékű, de valalíi azt mondta nekem: mindig lelki ismereti urda lás t érez. amikor a fiatalokat kritizálják, mert az a kritika elsősorban nekünk, fel­nőtteknek szól. Mi vagyunk a példa­képük — mondotta öniróniával — tőlünk tanulnak beszélni s bizony a rosszaság sem bennük termett,.. Én a múltkor pieglegyin tettem a hato­dikos fiamat, azt vágta a fejemhez a mákvirág, hogy itthon mindennek lehordod Pista bácsit (Pista bácsi az .osztályvezetőm), * a múltkor meg együtt ittatok, még össze is csókol óz­tatok. Mit tehettem? Ha ráhagyom, a fejemre nő. Kupanvágtam... Mi felnőttek valahogy. így idomítjuk a gyerekeinket s így lesznek meghason- Jott, cinikus emberekké. Mindig nyit­va van a szemük, hegyezik a fülű-; két, s a magatartásunkban meglévő fogyatékosság, következetlenség sze- metszúr nekik. Az egyik fiatal férfi verj a fele-! ségét, mert azt tanulta az ap­jától, hogy „a pénz számolva, az' asszony verve jó”. Amikor az apja; lehordta érte, az anyja így fogta! pártját: tőled tanulta, te is ezt mű­velted velem ... Az apa befogta a! száját és fogadkozott magában, - ha! újra kezdhetné az életet, másképp; cselekedne. Eső után köpönyeg. Az; életet nem lehet egészen újra kéz-; deni... , Tizenhétéves vájártanuló. Kérdem;------------o-----------­4 ’ . < tőle: hogy megy a tanulás? Magabiz­tosan válaszol: jól. Aztán a jövőjéről beszél. Bányász lesz, sokat fog ke­resni, félrerakja a pénzét. Tanulni fog. Azt mondta nekik a nevelőjük: bányásznak készültök, de bányamér­nökök is lehettek. Ott a technikum, végezzétek el, aztán ott az egyetem, senki sem csukja be az orrotok előtt. Beszélt, beszélt, képzelete megnyer­jél te a lehetőségeket, úgy' Szárnyalt, olyan Jó volt hallgatni. S amikor Ki­ment, az ablakból néztem utána. Könnyedén lépegetett, szinte lebeg­tette a fiatalsága', a nagy elképzelé- soK. S akkor úgy éreztem, valamit el­mulasztottam, valamit elfelejtettem megmondani neki. Csak hallgattam, bátorftón bólogattam szavaira, pedig magam elé kellett volna ültetnem, jól a szemé közé nézni: nézd. bará­tom, ne vedd ünneprontásnak, de az élei nem diadalmenet a lehetőségek megvalósulásához. Harc-az élet. s el­sősorban magaddal kell majd har­colnod. Kijössz a bányából. ' "do'sz egy kicsit aludni, pihenni. Aztán fel­ébredsz. Az éjjeliszekrényeden otí n sok könyv, de ott vannak a cimborák is. Hívnak moziba, aztán a kocsmá­ban köttök ki, vagy lányok után lo­holtok. Amikor hazaértek, a többiek aludni szeretnének. Ha olvasni akarsz, kj kell menned a klubba. Nem akaródzik. Majd holnap — nyugtatod magad. 8 a holnap újra el- ozzm az idődet valamivel a kö-iv. klctl.éa tanulástól. 8 annvi belna ont lesséke! a hátad möaé kénvrl- mességből, hogv . . , Szóval, semmi sem lesz azokból az élkz,„v„]z,:,y-y,r-,! nem tessz belőled bá"vamZrnök. de mér; I"clmltetis sem. fn-v-s megélsz, z iga/ , . Db te akartál . Amikor én ilyen Uzenital - vés vol­tain — bizony más voltam. Ha azzal állítottam volna óda .valamelyik ro­konomhoz, hogs' tanulni akarok, ke- fejét a homlok orrhoz -zorítnl fa volna: „Nem vagy lázas, mégis félre- beszélsz. . .” Ezzel fizetett volna ki, meri. a tanulással, a r'eákos'kodással való emelkedés és lehetőségeink kö­zöli áthághatatlan szakadék táton­gott. Bizony, annyira el képzelhet, elten dolog volt az akkoriban, mintha azl mondtam volna: nyerek egymillió pengőt és megveszem á falut szőrös- lől-bőröstől, apámat meg beültetem a nagy vagyonba ispánnak ... annak nyafogó fiatalok, kevesliír az emelkedés, a valakivé levés mai lehetőségeit. S vannak meglett, komoly férfiak, akik így sóhajtoznak: ó, ha ma lennék 17 esztendős... Már nem lehetnek ők 17 évesek soha, de a mai 17 éveseknek már ez a sóhaj­tozó nosztalgia sem adatik meg, mire megeszik a kenyerük javát. A szemükbe vágják, ha panaszkodni mernek: miért nem tanultál, hiszen volt rá lehetőséged? ... Miért, miért? Lusták, akaratgyon- e.ók voltak, elefánttá nagyítottak bol- hányi nehézségeket, s nem lett be­lőlük semmi. Nagy lehetőség a fia­talság — aki hagyja,t hogy elszalad­jon. magára vessen. Vágj' egy kicsit az apjára, anyjára is? ... Gulyás Mihály Vasárnap este Miskolenn is bemutatták Darvas József új drámáját Forró sikérü1 bemutató színhe­lye volt* vasárnap este a Miskolci Nemzeti Színház. Ekkor mutatták be Darvas .József KoSsulh- díjas Hajnali tűz című új drámáját, amelyet két nappal korábban, pén­teken mutatott be Budapesten u Nemzeti Színház, így a miskolci be­mutató nagyjából egybeeáett a fővá­rosi bemutatással, részese lett egy új, magyar dráma — minden bi­zonnyal nagysikerű —. előadássoro­zata elindításának. A bemutató előadáson részi vei­tek a megye és Miskolc varos társa­dalmi és közéleti Vezetői, élükön Prieszol József elvtárssöl, az MB2- MP Központi Bizottságának tagjá­val, a megj'el pártbizottság első tit­kárával. Készt vett a bemutatón a dráma szerzője, Darvas József Kos- süth-díjas is, akit a közönség a má­sodik felvonás után sztlndi nem akaró tapssal hívott ismételten a vasfüggöny ele. József a kettős bemu­tató utón az alábbiak­ban foglalta össze, mii Is mond el új színművével, szándéka szerint a máról a mának? — %A magyar parasztság mai leg­nagyobb. legizgalmasabb problémá­ja a szövetkezeti átalakulás. Evs/á- •-adok során sok nagy átalakulás Darvas formálta a magyar parasztság éle­tét, de tán egyik sem nyújt oly gaz­dag anyagot egy írónak, mint ez, .a mostahi. Számtalan belső és külső drámai összeütközés és kibontakozás viszi előre az új világ formálódását falun. Nos, ebből próbáltam valamit visszaadni, egy Ifulp sorsfordulójá­nak ábrázolásával. De igyekeztem azt is megmutatni, hogy a falu szo­cialista útra lérése az egész társa­dalom ügye, ahogy mondani szok­ták: össznépi ügy. Teszem ezt oly­képpen. hogy a parasztszereplökön kívül a helybeli, illetve a Városból visszakerülő munkás cs értelmiségi figurák sorsa is ott bontakozik a színpadon, az o együttes vívódásaik­kal és örömeikkel, ballépéseikkel és sikereikkel vajúdik az új világot, szülő nagy változás végig, mindhá­rom felvonásban'. — Ami u bemutatókat illeti, rend­kívül érdekes és izgalmas írói és dramaturgiai élmény s'/.ámomra a budapesti ' és a miskolci színház csaknem egyidejű , bemutatója. A kél 'színházban a rendezői elképzelés lényeges eltérésekkel viszi színre a cselekményt. A pesti előadásban — természetesen a drámai kqnnikíus hiánytalan érvényesítésével — in­kább szóhoz jutnak a báni elemek, a miskolci színház felfogásánál pe­dig hangsúlyosabban a drámai hely­zetek. S ezt, a rendezés egészében érvényesülő árnyalati különbséget még inkább aláhúzza, hogy Miskol­con már az első felvonásban meg-i oldódik a színdarab egyik szerelmi szála, míg Pesten az is végigfut, a főhősök szerelmének ábrázolásával együtt, mindhárom felvonáson. Ez­zel együtt egy tömegjelenet, mely a rémhírek és intrikák által fclizga- loll emberek vitáját ábrázolja a tsz- elnökkel, Miskolcon az első. Pesten a harmadik felvonásban mutatja a felszínre kerülő konfliktusok élessé­gét. S hogj' miként vélekedtem a fenti, eltérő rendezői elképzelések ről ? Mindkét megoldást velem együtt formálták a színházak, mind­kettőt magaménak vallom. S izga' lomrpa) várom, melyik viszi a gya- korlatban közelebb a nézőkhöz mindazt, amit a darab alkotói, a rendezők, színészek, az író együt­tes' munkájukkal a mai falúról mondani akartak. A mostani bemutatókról szólva említésreméltó még, hogy Darvas József drámáját rövi­desen bemutatja a kecskeméti Ka­tona József Színház és az Állami Déryné Színház is. . . Sz. S. I960: 1,735.000.— forint megtakarítást értek ei a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatnál 1961: 5,340.000.— forint megtakarítást terveznek 1 A Borsod megyei Mélyépítő Vál­lalatnál évrül-évre növekszik a be­adott és elfogadott újítások .száma. Ebben nugy része van a szervező ; s irányító tevékenységnek, amely a gazdasági vezetők, a pört- es a szak-, szervezel munkájában nyilvánul meg. Évrol-évve elkészítik u vállalat újító-mozgat mának fejlesztését, a gazdaságosabb termelést szol­gáló újítási feladattervet. Így készült el a napúkban az' öt- cives újítási íeladatterv is. Az elmúlt évben a tervben sze­replő feladatok végrehajtása révén 1.730 000 forint megtakarítást értek el. Érdemes megemlíteni Kovács Miklós és Orosz 'Lajos újítását. A két újító kidolgozta a könnyű belső csatornaállvány módosítását. ami nagymennyiségű faanyagmeglakafí- tást jelent népgazdaságunk számá­ra. Újításuk eredménye: 143 ööO.-— forint megtakarítás. Hasonlóképpen Nagypal Sándor, Kriston Endre és Ráczkevi Sándor — az ózdi März- kemence alapozásánál — a rtúcolás leegyszerűsítésével több mint egymillió forintos megtakarítást tett lehetővé. Az építőipari gépek élettartamú­nak növelését Kerekes Károly, Ruszkaf Zoltán, Szász Béla, Tóth József újításai segítették elő. Ezzel lehetővé vált a gépek jobb kihasz­nálása, a munkahelyek jobb anyag­Az eredmények helyes értékelése, a feladatok mérlegelése alapján "állí­tották össze az ötéves újítási tervet. Felhívták a vállalat munkásainak, műszaki és adminisztratív dolgozói­nak. valamint az újítóknak a figyel­mei a faanyagok megtakarításának jelentőségére. így például javasolják a hulladékból készült zsaluelemek, félti, műanyag, vágj' betonzsalu ele­mek alkalmazásának kidolgozásúi, a faanyag más anyagokkal való pótlá­sát, új állványtípusok új állványok készítését. Foglalkozik a fctadalterv a he­lyi anyagok f el használásán ak je­lentőségével ős problémájával is. A filadattci vbcn olvashattunk a vakolat hulladék csökkentéséről, a szállításoknál jelentkező költ- ségmcgtakarílásokról. a vagoti- és fixplatós tehergépkocsik ki­rakásáról. kisebb földmunkák gépesítéséről, betoncsövek ha­gyományos Uötésniód-illos/.tcs- mfid,jónak megváltoztatásáról cs e;ok más. termeléssel Összefüggő problémákról. Az öicvcs újítási felndatlerv vég­rehajtásával 0,340 000.— forintot akarnak a vállalatnál megtakaríta­ni. Erre a célra .23 200.- forint cél- jutalmat tűzötl ki a vállalat igaz­gatója. A NAPOKBAN három borsodi vendége volt a Vörös- ICsillag Trak­torgyárnak. Zaccaria Péter. Studrem Leó technikus és Vencel Ferenc nor- matechnlkus, a Könnyűgépgyár dol­gozót, kétnapos tapasztalatcserére mentek Budapestre. Főleg három dologra voltak kíváncsiak. A Vörös Csillag Traktorgyárban milyen a cél- gépesítés. a munka szervezése és az anyagmozgatás. Ahogy elmondot­ták. náluk ezeken a területen van még javítani való. — Szúmunkru sok érdekes és Három magyar kiállítás külföldön KA utóbbi ( hónapokban három J nagyjelentőségű kiállítással járult* népünk kultúrájának külföldi mégis-j mertetéséhez a Kulturális Kupcsola-f tok Intézete. Az amszterdami városi $ múzeum látogatói Derkovils Gyula-J val, nagy proletárfestőnkkel ismer­kedtek meg. 72 alkotása a nagykö­zönség elismerésével találkozott. A genfi Hath Museum látogatói) február végéig tekinthetik meg aj XIX. és a XX. század nagy magyar) alkotóinak munkáiból összeállított) kiállítást. A.harmadik nagy kiállításJ színhelye a prágai Hiberna, Cseh- S Szlovákia fővárosának legnagyobb? kiállítási csarnoka. Ott a magyar? Iparművészet és népi iparművésze-? tönk mutatja be gazdag termésének ? ivat Cenfcí sem emlék- szik rá pontosan, hogyan is kezdődött, csak azt vették észre, hogy egy hallgatólagos verseny alakult ki apa és fia között. A ver­seny persze egyenlőt­len, mert dz apa 7—8 év múlva nyugdíjba megy, a fiú pedig ak­kor lesz élete teljében. No meg azért is egyen­lőtlen. mert a fiúnak állandó brigádja ’ van, az apa csoportjának tagjai viszont állandó­an cserélődnek. Hiába, igy követeli meg a munka. Egyébként nem is olyan „igazi” verseny > ez,'mint amilyet a va­sas szakmában már megszokott az ember, ahol pattanásig feszül minden húr, még a környék, levegője is iz­zik. ha a vasasok azt mondják; most már „tsakazértis". Mon­dom, ez olyan hallga­tólagos verseny. Talán még egymás között sem. beszéltek róla a. „riválisok”. Munkatár­saik is hozzászoktak már. hogy félszóval beszélgetnek. Dolgozni azonban teljes szívvel dolgoznak. Akárkit megkérdezhet az ide­gen a nehézvasszerke- zeti műhelyben, hogy \ Apa a fia „ellen“ kik a legjobbak, min­den bizonnyal azt mondja: a Mécs Zölt­ék, Hogy ők a. legjob­bak. azt még a rivális Naotl I. József brigád­jának tagjai is elisme­rik. A Mácsék brigád­jának ugyanis ők a. legnagyobb ellenfelei, — ha a százalékot mu­tató grafikont néz­zük. Hol az egyik, hol a. másik brigádéért el a 150 százalékot, de 140 alá soha nem adják egyiken sem. Ez a brigá­dok versenye. Egészen más alapon folyik a két Mács, apa: Mács László és fia: Mács Zoltán vetélkedése. Az öreg mégiscsak meg akarja, mutatni, hogy ö az apa. a Zoli „gye­rekmeg nem hagyja magát, csakazértsem. Érdekessége ennek a „versenynek” az is, hogy a szakmunkás­bizonyítványt is egy­szerre szerezte apa, a fiával. Az apa átkén- zŐs volt, a fia meg ta­nuló. Az öreg Mács még most is gyakran emle­geti, hogy de jól is tette, amikor beiratko­zott <n átképző tanfo­lyamra. Ha akkor nem hallgat Sárvár> 'elvtárs­ra. — a műhely veze­tőjére —. akkor még most is segédmunkás lenne és az is marad­na élete végéig. Mert az öreg Mács életét is csak az jellemzi, mint nagyon sok Özd-kör- nyéki hasonló korú emberét. Hosszéi ri- mánkodás után vették fel a gyárba, és- nagyon örült, hogy rakodó- munkás — vagy ahogy arrafelé mondják — paker lett belőle. 1950- ben került, segédmun­kásnak a kazánkovács- műhelybe. Itt. beszél­ték rá, hogy tp.nulja ki. a szakmát, Látták, hogy ügyes, jóravaló ember. Nem is csalód­tak benne. Közben a. fia is ezt a szakmát tanulta. Egy­más után szabadultak; először a fiú. utána az apa. Talán akkor indult a vetélkedés. amelyben jelenleg a Zoli gyerek vezet, de az apa na­gyon szorongatja. — Igaz, hogy utolér­ni úgysem fogom — mondogatja olykor az öreg —, őe azért egy kicsit megugrasztofn! Hadd szorítsa csak! És Zoli szorítja is. Már a jóvgl idősebbek is tisztelettel néznek rá, mert — hiába — tud ez a gyerek ... Az is előfordul, hogy a régi szakik szólnak neki: — Zolikám, hogy is' kellene ezt csinálni? Ha pontos. gyors munkát, vagy különle­ges feladatot, kap a műhely, akkor d fia­tal Mácsék vállalják a munka nehezét, Az öreg Mács pedig akkor érzi magát a legbnido- gabbnak, ha a ^ver­senytársról” jót hall. ,rg>i mondták a mű­helyben. hogy nem tudták. megállapítani, ki örült jobban, ami­kor Zoliik harmadszor is elnyerték a szocia­lista címet — o; apa-e. vagy brigádVezető fia. Talán nem is fontos ez. Apja természetét örökölte a fiú, s igtt n siker egy kicsit meg­oszlik. C1 amikor az apa jobb eredményt akar produkálni, mint a fia. Zoli azt vála­szolja : — Majd meglátjuk! Fenyves Istv&a hasznos dolgot láttunk a Vörös Csil­lag Traktorgyárban — mondotta Zaccaria Péter. Több oly au géppel találkoztunk, amit ott Alakítottak ál, hogy könnyebben és gyorsabban dol­gozhassanak vele. Ilyen például az KH—100 torony revolver-esztergagép­éül készült több-orsós célgép. Ezt mi is megcsináljuk magunknak- Igen köszönjük, hogj' a hozzá szükségei rajzokat is rendelkezésünkre bocsá­tották. Persze, ha elkészültünk vele, s már.működik, tapasztalatainkat el­juttatjuk a traktorgyáriaknak. j NAGYON tetszeti a Pittier-rend- ;szerű revolveresztergapad új mód­szerrel való működtetése Is. Azt is »megállapítottuk' rövid ott létünk pilatt, hogy a szerszámok, gépek ki­használása jobb mint nálunk. Na­igyon érdekelt' bennünket az anyag- ; mozgatás. A látottakból sokat tanul- |tunk. Lesz .bőven munkánk. Már ré- ígén eszünkbe juthatott ' volna ne- |künk is az a módszer, amit a szere­lteiknél láttunk. Ugyanis ott minden- >M kap egyéni használatra egy kis .kocsit. Azon tartja az alkatrészeket .maga mellett. Nem hányódnak el a .szerszámok és nem kell folyton sza­ladgálni érte. Sok időt lehet ezzel •megtakarítani, . Hosszabb időt töltöttünk egyes át- lalakított célgépeknél. Nemcsak azért ;hogy új formájában nézzük meg, be- )váltotta-e a ” a reményt, amit terve­zője elképz.- hanem azért is, hogj' l.ió-e a gép kihasználása, mennyire ! tudja egyszerűsíteni a kézimunka ;idejét. EZEKRŐL a gépekről, s az egyéb területeken szerzett tapasztalatokról ;— mind a termelés, mind a munka- szervezés tekintetében — mindhár­munk nevében a lgnagyobb elisme­réssel szólhatok, örülünk, hogy kész­ségesek voltak • hozzánk.' Hasznos volt a látogatás. A Vörös Csillag Traktorgyár mérnökeinek, technoló­gusainak. munkásainak ötletességé­ből. munkájából sok olyan dolgot láttunk megvalósítva a gyakorlatban, melj'et feltétlen alkalmaznunk kell nekünk is a miskolci Könnyű- gépgyárban. András féa Sokat tamilunk a Vörön Csillag Iraktorgyáriokfól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents