Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA N !■ Világ proletárjai, egyesüfieíeld r~~—--------------­Épchegrek és 'vasemberek tS. oldal.) Képek a munkásélet múltjából és jelenéből (3. oldal.) Mégegyszer a „Záporáról (4. oldal.) XV11. évfolyam, 35. sxűm Ára: 50 fillér 1961. február 10, péntek v_ J Segítenünk leéli a most alakult termelőszövetkezeteket, hogy azok mielőbb félzárkózhassanak az erős, tapasztalt közös gazdaságok mellé Dr. Miirenieh Ferenc elvtársitok9 a magyar forradalmi mun kiás-paraszt kormány elnökének felszólalása a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tantiét* együttes ülésén Mint arról lapunk csütörtöki számában részletesen beszámoltunk, .a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Bizottsága és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházának nagytermében együttes ülést tartott. Az ülésen megjelent dr. Münnich Verena elvtárs, a. magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Az ülés napirendjén a megye mezőgazdasági helyzete szerepelt. Az együttes ülés referátumát Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára, országgyűlési képviselő terjesztette elő. A referátumot la­punkban tegnap ismertettük. A referátum feletti vitát dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács, végrehajtó bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő nyitotta meg. A vitában felszólalt dr. Münnich Ferenc elvtárs, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésén kívül rendkívül fontos a politikai megerősítés is Münnich. elvtárs, miután átadta Borsod megye dolgozóinak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kormány üd­vözletét, a következőket mond to: — Minthogy az előterjesztett refe­rátumnak csak egy részét ismerem, ónnak egyes részeihez fűzök néhány gondolatot, amelyeket feljegyeztem. Amit hallottam, nagyon jó; ez a re­ferátum őszinte és tárgyilagos. Nin­csenek benne nagy hangok, a ténye­ken alapszik. így nagyon jó tanács­kozni, s nagyon jó érzés hallani, hogy az ülés résztvevői, az előttem felszólalók milyen nagy felelősséget éreznek a termelőszövetkezetek iránt Nemcsak a tényeket állapít- •fák meg, hanem az ügyet, a termelő­szövetkezeti mozgalom ügyét előbb­revivő. átgondolt, nagyszerű javas­lataikat is elmondják. S ez nagyon fontos1! — Mint az elvtársak a referátum­ból is hallották, munkánkat most döntően arra kell irányítanunk, hogy a meg­alakult új termelőszövetkezetek megerősítéséhez minél több segít­séget adjunk; az új termelőszö­vetkezeteket olyan gazdaságokká keli fejlesztenünk, amelyek mi­előbb felzárkóznak az erős, ta­pasztalt közös gazdaságok mellé. Ebben, a nagy munkában az új útra lépett dolgozó parasztok öntudatára számítunk, hiszen a szocializmust építeni csak öntudatos dolgozó pa­rasztokkal lehet. Az öntudatnak ma óriási jelentősége van. Ezért rend­kívül fontos a gazdasági megerősíté­sen kívül a politikai megerősítés is. Az az irány, ahogyan az elvtársak itt is — mint az egész országban — munkához láttak, jó. Jó úton hala­dunk. — Borsodban, Abaújban, Zemp­lénben — nem akaróul Zemplént ki­hagyni, mert én zempléni vagyok (derültség) — az adottságok nagyon jók. Vannak erdőik, jól termő föld­jeik. folyóik, hegyeik, kincsesbányá­ik. Ezt a gazdagságot tovább keli gyarapítani, a termelőszövetkezete­ket: megerősíteni, hogy azok példa- mutatóak legyenek az egész ország számára. Ez a megye tükörképe az egész országnak. Az új termelőszövet­kezetek megszilárdulása, a régiek mellé való felzárkózása a bizto­sítéka annak, hogy a megye az elsők sorába emelkedhessek. Újból hangsúlyozom: fontos tehát, hogy a dolgozó parasztság öntudatát növeljük, világos, átgondolt terveket készítsünk; hogy megértessük a dol­gozó parasztsággal, milyen nagy je­lentősége van a termelékenység nö­velésének. S hogy ezt világosan meg­értessük, a parasztember szívéhez kell, szólnunk, A magyar parasztság szorgalmára számítani lehet; a ma­gyar paraszttal madarat lehet fogat: ni, tűi szépen, őszintén beszélnek vele. Ezután Mtmnicb elvtárs arrö! be­szélt, hogy a termelőszövetkezetek megerősítése, a gazdaságosabb ter­melés ayon is múlik, hogy a politi­kai és a termelő munkába mennyire vonjuk be a nőket. — Örülök — mondta —, hogy itt is elég nagy számban vannak nőit, s lépten-nyomon tapasztalhatjuk a nők kezdeményezéseit, mint például most is, amikor a baromfitenyésztést szorgalmazzák. Előttem a megyei nőtanács titkára elmondta, hogy itt, Borsodban is sok asszony csafiako­Csikós Istvánná elvtárs. a nőta­nács megyei titkára kért elsőnek szót Hozzászólását így kezdte: — Ä beszámolót, amelyet nagy ér­deklődéssel hallgattam, az őszinte­ség jellemezte. Reális beszámoló volt. Én két kérdéssel akarok foglalkozni. Az egyik a termelékenység, a másik a munkaerő probléma. — A pártkongresszus feladatul szabta, meg a mezőgazdasági terme­lés emelését. Amint azonban Ku­kucska elvtárs beszámolójából ki­tűnt, elmaradtunk a kapásnövények termelésében. Miért? Falun azt mondják, munkaerőprobléma van. Akik sokat járnak a megyében, ta­pasztalhatják, hogy ez az indokolás nem mindenütt fogadható el. Sojc baj van a munkafegyelemmel. Külö­nösen a kétlaki — miskolci, ózdi, edelényi — járásokban. Mi megvizs­gáltuk a nőtanácsok munkáját ezek­ben a járásokban és azt tapasztaltuk, hogy a nők sokat és jól dolgoznak, de a megnövekedett feladatokat egyedül nem képesek ellátni. Még ezeken a helyeken is — ahol a nők sokat dolgoznak — találkozunk mun- kaf egy elemsértéssel, s ez igén rossz hatással van a termelőszövetkezet egész tagságára, a termelékenységre. Azt javasoljuk: mindén termelőszö­vetkezetnél el kell végezni a terület­felosztást. hogy ki-ki tudja, mennyi és melyik területen kell dolgoznia, s így a jól dolgozók példája serkent­sen másokat is. Csikósné elvtárs ezután arról a- nagyjelentőségű mozgalomról beszélt, amely a megyei nőtanács felhívása után a megyében elindult. — Körülbelül bárom, négy héttel ezelőtt — mondotta — felhívással fordultunk a megye. mítarKK»síl> 0H, zott a mozgalomhoz, minthogy — ahogy7 az elvtársnök mondják — a ba­romfitenyésztés női munka, de a nagyüzemben, ahöl sokézer darabot nevelnek egyszerre, férfi munka is. Münnich elvtárs ezután arról be­szélt, hogy nemcsak az ország, ha­nem az egész békemozgalom meg­erősítése végett többet kell dolgoz­nunk, többet kell termelnünk. Kül­politikai kérdésekről szólva, beszélt a közelmúltban felbocsátott szovjet szputnyikról, majd így folytatta: — A Szovjetunió fejlődése a béke garanciája. De garancia erre a mi fejlődésünk is. A mi erőnk is szá­mít, ezért kell jól dolgoznunk. A há­ború elkerülhetőségéhez a mi erőnk szüntelen gyarapítására is szükség van, s ezért mindent meg is teszünk. Azon vagyunk, hogy új gé­pek kerüljenek be a termelésbe, erő­södjünk, gazdagodjunk. A szocialis­ta rendszer fölénye a magasabbren- dű. az emberek öntudatára alapo­zott: termelékenység. Ezért — foly­tatta Münnich elvtárs — itt, Borsod­ban is sok munka vár az elvtársak­ra. A referátumból, s az eddigi fel­szólalásokból ítélve, úgy vélem, tudják ezt az elvtársak is, s örömmel állapítom meg, hogy mindent el is követnek a meggazdagodásért, a megerősödésért. Még nem tudom, milyen határozatot hoz majd ez az együttes ülés, de ha ez a határozat konkrét és operatív lesz, sokat segít majd a munkában. Az. elvtársaknak: ehhez erőt, egészséget és sok sikert kívánok — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását- dr. Münnich Ferenc eh'társ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. termelőszövetkezeti asszonyaihoz, hogy vállaljanak védnökséget a ba­romfitenyésztés felett és a .termelő­szövetkezetben is. a háztáji gazdaság­ban is minél több baromfit nevelje­nek, s kösseneik az állammal tojás- értékesítési szerződést. A felhívás után a járási nőtanácsdk bevonásá­val csaknem minden községben, ter­melőszövetkezetben gyűlést tartot­tunk és ez igen szép eredményt ho­zott, Végleges adatokat még nem tudunk, de máris túlhaladtuk a fel­hívásban szereplő mennyiséget Ez is azt mutatja — mondotta Csikósné elvtárs —, hogy az asszonyok sziv- ügyüknek tekintik a termelőszövet­kezeteik megerősítését sokat dolgoz­nak és lehet iájuk számítani. Előfor­dulnak azonban olyan esetek, hogy a tertnelöseKhetkezctek vezetőségei nem szívesen veszik, ha az asszonyok „be­leszólnak” a dolgukba. Ezt a jelensé­get mindenkor észre kell venni, s a helytelen magatartásra fel kell hívni a tsz-ek vezetőségi tagjainak figyel* mét Elmondotta még a továbbiak­ban, hogy a dolgozó parasztasszony ok azon kívül, -hogy a mezei munkában is helytállnak, odahaza is sokat dol­goznak, gyermekeket nevelnek, a háztartás tengernyi gondját intézik és éppen ezért segítségükre kell si­etnünk. Több termelőszövetkezeti községünkben építenek már óvodá­kat, bölcsődéket, hogy a terijielőiszö- vetkezeti asszonyok elhelyezhessék gyermekeiket. Az ilyen termelőszö­vetkezeti községek számát szaporí­tani keli. Hozzászólásában felhívta a párt és tanácsi vezetők figyelmét, hogy fordítsanak gondot - a termelő­szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításán kívül arra is, hogy minél több óvoda, bölcsőde épüljön. Keresztes Mihály, az edelényi járási tanács elnöke: éP-í termelőszövetkezeti késség van az edelényi Járásban — Amikor járásunk területén a termelőszövetkezetek szervezését megkezdtük — mondotta Keresztes Mihály elvtárs —. a járás szántóterü­letének 43,3 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. 1961. január végére ez 77.9 százalékra emelkedett. .Tehát nem egészen két hónap alatt: a járás szántóterületének 84.« száza­lékával gyarapodott a mezőgazdasági termelőszövetkezeteit művelésében levő, szántóterület. Ez a fejlődés azt eredményezte, hogy ma 4.4 termelőszövetkezeti köz­ségünk van, 59'ÍJ taggal és 38 9tti katasztrális hold szántóterülettel. Jelenleg 7 közéégben folyik még a politikai szervező munka, ezekben a községekben 1. típusú szövetkezetek alakulnak! Ha ezekben a községek­ben is befejezzük a szervezést, úgy a járás 04,4 százalékos szinten a szö­vetkezeti szektorhoz tartozik majd. — Mezőgazdaságunk gépesítési io- kánaO: átmeneti helyzetét, valamint járásunk domborzati viszonyait te­kintve, inár a szervező-politikai munka során irányt vettünk arra, hogy a dolgozó parasztok 'megértsék: az átmeneti helyzet megköveteli, hogy igavonó állataikat megtartsák, ne igyekezzenek azoktól megszaba­dulni. Hpgy a dolgosé parasztok mennyire megértették ezt. bizonyítja, hogy számos alakuló közgyűlésen maguk vetették fel a gondolatot és hozták határozatot az igavonó álla­tok megtartására, a szarvasmarha és sertéstenyésztés fejlesztésére. Az igavonó állatokat máris hasz- ; uálják a közös munkában. 20 tsz­községünkben a fagyos napokon i folyik a trágyakihordás. Az a szorgalom, tenniakaras. amely az új termelőszövetkezeti községek­ben máris megmutatkozik, igazolja: helyes volt a politikai előkészítő munka során felvetnünk: az új szö­vetkezeti termelési módra való átté­rést úgy kell végrehajtanunk, hogy a tervezett árutermelési és felvásár­lási feladataikat teljesíthessük. Nagy gondot fordítottunk a politikai mur­ika minőségére. Ennek lényege: olyan munkát kell végeznünk, hogy a dol­gozó parasztemberek tudatában megérleljük a szövetkezeti útra tésés szükségszerűségét, halaszthatatlansá­gát. Ügy ítéljük meg, hogy jelenté* (Folytatás e Z. cdáalon.) ' Csíkos Istvánná, a nőtanács megyei titkára r Meg kell szilárdítani es munkafegyelmet

Next

/
Thumbnails
Contents