Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

N !■

Világ proletárjai, egyesüfieíeld

r~~—--------------Épchegrek és 'vasemberek

tS. oldal.)

Képek a munkásélet múltjából és jelenéből

(3. oldal.)

Mégegyszer a „Záporáról

(4. oldal.)

XV11. évfolyam, 35. sxűm Ára: 50 fillér

1961. február 10, péntek

v_

J

Segítenünk leéli a most alakult termelőszövetkezeteket,

hogy azok mielőbb félzárkózhassanak az erős, tapasztalt közös gazdaságok mellé

Dr. Miirenieh Ferenc elvtársitok9 a magyar forradalmi mun kiás-paraszt kormány elnökének felszólalása a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tantiét*

együttes ülésén

Mint arról lapunk csütörtöki számában részletesen beszámoltunk, .a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Bizottsága és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházának nagytermében együttes ülést tartott. Az ülésen megjelent dr. Münnich Verena elvtárs, a. magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is.

Az ülés napirendjén a megye mezőgazdasági helyzete szerepelt. Az együttes ülés referátumát Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő terjesztette elő. A referátumot lapunkban tegnap ismertettük.

A referátum feletti vitát dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács, végrehajtó bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő nyitotta meg. A vitában felszólalt dr. Münnich Ferenc elvtárs, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is.

A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésén kívül rendkívül fontos a politikai megerősítés is

Münnich. elvtárs, miután átadta Borsod megye dolgozóinak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét, a következőket mond to:

— Minthogy az előterjesztett referátumnak csak egy részét ismerem,

ónnak egyes részeihez fűzök néhány gondolatot, amelyeket feljegyeztem. Amit hallottam, nagyon jó; ez a referátum őszinte és tárgyilagos. Nincsenek benne nagy hangok, a tényeken alapszik. így nagyon jó tanácskozni, s nagyon jó érzés hallani, hogy az ülés résztvevői, az előttem felszólalók milyen nagy felelősséget éreznek a termelőszövetkezetek iránt Nemcsak a tényeket állapít- •fák meg, hanem az ügyet, a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét előbbrevivő. átgondolt, nagyszerű javaslataikat is elmondják. S ez nagyon fontos1!

— Mint az elvtársak a referátumból is hallották,

munkánkat most döntően arra kell irányítanunk, hogy a megalakult új termelőszövetkezetek megerősítéséhez minél több segítséget adjunk; az új termelőszövetkezeteket olyan gazdaságokká keli fejlesztenünk, amelyek mielőbb felzárkóznak az erős, tapasztalt közös gazdaságok mellé. Ebben, a nagy munkában az új útra lépett dolgozó parasztok öntudatára számítunk, hiszen a szocializmust építeni csak öntudatos dolgozó parasztokkal lehet. Az öntudatnak ma óriási jelentősége van. Ezért rendkívül fontos a gazdasági megerősítésen kívül a politikai megerősítés is. Az az irány, ahogyan az elvtársak itt is — mint az egész országban — munkához láttak, jó. Jó úton haladunk.

— Borsodban, Abaújban, Zemplénben — nem akaróul Zemplént kihagyni, mert én zempléni vagyok (derültség) — az adottságok nagyon jók. Vannak erdőik, jól termő földjeik. folyóik, hegyeik, kincsesbányáik. Ezt a gazdagságot tovább keli gyarapítani, a termelőszövetkezeteket: megerősíteni, hogy azok példa- mutatóak legyenek az egész ország számára.

Ez a megye tükörképe az egész országnak. Az új termelőszövetkezetek megszilárdulása, a régiek mellé való felzárkózása a biztosítéka annak, hogy a megye az elsők sorába emelkedhessek. Újból hangsúlyozom: fontos tehát, hogy a dolgozó parasztság öntudatát növeljük, világos, átgondolt terveket készítsünk; hogy megértessük a dolgozó parasztsággal, milyen nagy jelentősége van a termelékenység növelésének. S hogy ezt világosan megértessük, a parasztember szívéhez kell, szólnunk, A magyar parasztság szorgalmára számítani lehet; a magyar paraszttal madarat lehet fogat: ni, tűi szépen, őszintén beszélnek vele.

Ezután Mtmnicb elvtárs arrö! beszélt, hogy a termelőszövetkezetek megerősítése, a gazdaságosabb termelés ayon is múlik, hogy a politikai és a termelő munkába mennyire vonjuk be a nőket.

— Örülök — mondta —, hogy itt is elég nagy számban vannak nőit, s lépten-nyomon tapasztalhatjuk a nők kezdeményezéseit, mint például most is, amikor a baromfitenyésztést szorgalmazzák. Előttem a megyei nőtanács titkára elmondta, hogy itt, Borsodban is sok asszony csafiakoCsikós Istvánná elvtárs. a nőtanács megyei titkára kért elsőnek szót Hozzászólását így kezdte:

— Ä beszámolót, amelyet nagy érdeklődéssel hallgattam, az őszinteség jellemezte. Reális beszámoló volt. Én két kérdéssel akarok foglalkozni. Az egyik a termelékenység, a másik a munkaerő probléma.

— A pártkongresszus feladatul szabta, meg a mezőgazdasági termelés emelését. Amint azonban Kukucska elvtárs beszámolójából kitűnt, elmaradtunk a kapásnövények termelésében. Miért? Falun azt mondják, munkaerőprobléma van. Akik sokat járnak a megyében, tapasztalhatják, hogy ez az indokolás nem mindenütt fogadható el. Sojc baj van a munkafegyelemmel. Különösen a kétlaki — miskolci, ózdi, edelényi — járásokban. Mi megvizsgáltuk a nőtanácsok munkáját ezekben a járásokban és azt tapasztaltuk, hogy a nők sokat és jól dolgoznak, de a megnövekedett feladatokat egyedül nem képesek ellátni. Még ezeken a helyeken is — ahol a nők sokat dolgoznak — találkozunk mun- kaf egy elemsértéssel, s ez igén rossz hatással van a termelőszövetkezet egész tagságára, a termelékenységre. Azt javasoljuk: mindén termelőszövetkezetnél el kell végezni a területfelosztást. hogy ki-ki tudja, mennyi és melyik területen kell dolgoznia, s így a jól dolgozók példája serkentsen másokat is.

Csikósné elvtárs ezután arról a- nagyjelentőségű mozgalomról beszélt, amely a megyei nőtanács felhívása után a megyében elindult.

— Körülbelül bárom, négy héttel ezelőtt — mondotta — felhívással fordultunk a megye. mítarKK»síl>

0H,

zott a mozgalomhoz, minthogy — ahogy7 az elvtársnök mondják — a baromfitenyésztés női munka, de a nagyüzemben, ahöl sokézer darabot nevelnek egyszerre, férfi munka is.

Münnich elvtárs ezután arról beszélt, hogy nemcsak az ország, hanem az egész békemozgalom megerősítése végett többet kell dolgoznunk, többet kell termelnünk. Külpolitikai kérdésekről szólva, beszélt a közelmúltban felbocsátott szovjet szputnyikról, majd így folytatta:

— A Szovjetunió fejlődése a béke garanciája. De garancia erre a mi fejlődésünk is. A mi erőnk is számít, ezért kell jól dolgoznunk. A háború elkerülhetőségéhez a mi erőnk szüntelen gyarapítására is szükség van, s ezért mindent meg is teszünk. Azon vagyunk, hogy új gépek kerüljenek be a termelésbe, erősödjünk, gazdagodjunk. A szocialista rendszer fölénye a magasabbren- dű. az emberek öntudatára alapozott: termelékenység. Ezért — folytatta Münnich elvtárs — itt, Borsodban is sok munka vár az elvtársakra. A referátumból, s az eddigi felszólalásokból ítélve, úgy vélem, tudják ezt az elvtársak is, s örömmel állapítom meg, hogy mindent el is követnek a meggazdagodásért, a megerősödésért. Még nem tudom, milyen határozatot hoz majd ez az együttes ülés, de ha ez a határozat konkrét és operatív lesz, sokat segít majd a munkában. Az. elvtársaknak: ehhez erőt, egészséget és sok sikert kívánok — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását- dr. Münnich Ferenc eh'társ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke.

termelőszövetkezeti asszonyaihoz, hogy vállaljanak védnökséget a baromfitenyésztés felett és a .termelőszövetkezetben is. a háztáji gazdaságban is minél több baromfit neveljenek, s kösseneik az állammal tojás- értékesítési szerződést. A felhívás után a járási nőtanácsdk bevonásával csaknem minden községben, termelőszövetkezetben gyűlést tartottunk és ez igen szép eredményt hozott, Végleges adatokat még nem tudunk, de máris túlhaladtuk a felhívásban szereplő mennyiséget Ez is azt mutatja — mondotta Csikósné elvtárs —, hogy az asszonyok sziv- ügyüknek tekintik a termelőszövetkezeteik megerősítését sokat dolgoznak és lehet iájuk számítani. Előfordulnak azonban olyan esetek, hogy a tertnelöseKhetkezctek vezetőségei nem

szívesen veszik, ha az asszonyok „beleszólnak” a dolgukba. Ezt a jelenséget mindenkor észre kell venni, s a helytelen magatartásra fel kell hívni a tsz-ek vezetőségi tagjainak figyel* mét Elmondotta még a továbbiakban, hogy a dolgozó parasztasszony ok azon kívül, -hogy a mezei munkában is helytállnak, odahaza is sokat dolgoznak, gyermekeket nevelnek, a háztartás tengernyi gondját intézik és éppen ezért segítségükre kell sietnünk. Több termelőszövetkezeti községünkben építenek már óvodákat, bölcsődéket, hogy a terijielőiszö- vetkezeti asszonyok elhelyezhessék gyermekeiket. Az ilyen termelőszövetkezeti községek számát szaporítani keli. Hozzászólásában felhívta a párt és tanácsi vezetők figyelmét, hogy fordítsanak gondot - a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításán kívül arra is, hogy minél több óvoda, bölcsőde épüljön.

Keresztes Mihály,

az edelényi járási tanács elnöke:

éP-í termelőszövetkezeti késség van az edelényi Járásban

— Amikor járásunk területén a termelőszövetkezetek szervezését megkezdtük — mondotta Keresztes Mihály elvtárs —. a járás szántóterületének 43,3 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. 1961. január végére ez 77.9 százalékra emelkedett. .Tehát nem egészen két hónap alatt: a járás szántóterületének 84.« százalékával gyarapodott a mezőgazdasági termelőszövetkezeteit művelésében levő, szántóterület. Ez a fejlődés azt eredményezte, hogy

ma 4.4 termelőszövetkezeti községünk van, 59'ÍJ taggal és 38 9tti

katasztrális hold szántóterülettel. Jelenleg 7 közéégben folyik még a politikai szervező munka, ezekben a községekben 1. típusú szövetkezetek alakulnak! Ha ezekben a községekben is befejezzük a szervezést, úgy a járás 04,4 százalékos szinten a szövetkezeti szektorhoz tartozik majd.

— Mezőgazdaságunk gépesítési io- kánaO: átmeneti helyzetét, valamint járásunk domborzati viszonyait tekintve, inár a szervező-politikai munka során irányt vettünk arra, hogy a dolgozó parasztok 'megértsék: az átmeneti helyzet megköveteli, hogy igavonó állataikat megtartsák, ne igyekezzenek azoktól megszabadulni. Hpgy a dolgosé parasztok mennyire megértették ezt. bizonyítja, hogy számos alakuló közgyűlésen maguk vetették fel a gondolatot és hozták határozatot az igavonó állatok megtartására, a szarvasmarha és sertéstenyésztés fejlesztésére.

Az igavonó állatokat máris hasz- ; uálják a közös munkában. 20 tszközségünkben a fagyos napokon i folyik a trágyakihordás.

Az a szorgalom, tenniakaras. amely az új termelőszövetkezeti községekben máris megmutatkozik, igazolja: helyes volt a politikai előkészítő munka során felvetnünk: az új szövetkezeti termelési módra való áttérést úgy kell végrehajtanunk, hogy a tervezett árutermelési és felvásárlási feladataikat teljesíthessük. Nagy gondot fordítottunk a politikai murika minőségére. Ennek lényege: olyan munkát kell végeznünk, hogy a dolgozó parasztemberek tudatában megérleljük a szövetkezeti útra tésés szükségszerűségét, halaszthatatlanságát. Ügy ítéljük meg, hogy jelenté*

(Folytatás e Z. cdáalon.) '

Csíkos Istvánná, a nőtanács megyei titkára r

Meg kell szilárdítani es munkafegyelmet