Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

4 gS*AKMÄGYAltORSZAG Koffft, m tebrvc&t % Ä. belterjes gazdálkodás áttörő! a. Kossuth Tsz Igrici Tíszakarádtól Igrici elég messze ran. Több mint száz Idlométer a tá­volság a két község között. Mégis van közös vonásuk. Ez pedig az, hogy mindkét tsz-ben a belterjes gazdál­kodás minél eredményesebb kialakí­tására törekednek, s ezért felhasznál­ják a tapasztalatokat, a fejlett agro- és zootechnika minden vívmányát. Van egy régi magyar közmondás: „a gazda, szeme hizlalja, a jószágot”. Nos, az igrici termelőszövetkezetben jó gazdák vannak. A tsz minden tagja a jó gazda gondosságával törődik a közös jószágállománnyal. Ennek látható eredményei is vannak. Ebben a termelőszövetkezetben azt vallják, amit a Vas megyei főállat­orvos, országgyűlési képviselő mon­dott el tavaly az országgyűlés plé­numa előtt, hogy a Vas megyei gaz­dáik nem zsákban, hanem bőrben sze­retik értékesíteni a megtermelt ta- karmányféleségeket. Amiikor felkerestem a tsz irodájá­ban az elnököt, éppen a zárszámadás felülvizsgálatára indult. A zárszám­adásból megtudtam, hogy 40 forint ül) fillért terveztek egy munkaegységre, de az időjárás tönkretette 60 hold dinnyéjüket, 90 holdon termelt apró- magjukat, sok kár esett a burgonyá­jukban is, ami kereken egymillió fo­rint terméskiesést jelentett. -így egy munkaegység értéke 32 forintra csök­kent A tagság nem elégedetlen emiatt. Elkövettek mindent az idő­járás pusztításának korlátozására, s azt is mérlegelték, hogy ha egyénileg gazdálkodtak volna, még jobban súj­totta volna őket. az időjárás okozta kár. Arra pedig büszkéik, hogy még ilyen körülmények között is nyolc­százezer forint beruházást eszközöl­tek; szaporodott az állatállomány fé­rőhelye, gépesítettek, s mintegy két­százezer forint jutott zsákok, pony­vák beszerzésére és a kovács és a ke­rékgyártó műhely felszerelésére. A zárszámadás adatai szerint az egy tagra eső átlagos munkaegység 400 Vannak azonban kimagasló teljesít­mények is. Pl. Újvári József 2 csa­ládtagjával, vegyes munkakörben 1100, özv. Károly Józsefire 2 leányá­val a. növénytermesztésben és kerté­szetben 1000, Terhes Gyula 2 gyer­mekével ugyancsak 1000. Engi János szintén 1000 munkaegységet teljesí­tett. Kuícsár József az állattenyész­tésben 980, Terhes Sándor ugyanott 786 munkaegységet, szerzett. Ehhez jön még a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem, tehát a millio­mos igrici tsz tagjai között vannak olyan családok,’ amelyeknél negyven­ezer forint az évi. jövedelem. Hogy miért milliomos az igrici tsz és tagjai? Azért, mert a fel nem oszt­ható közös vagyonuk két és félmillió, az összvagvonuk pedig kereken négy­millió forint. 1.960. december 31-ig 790 holdon 51 család, 73 taggal dolgozott a közös­ben, ebből 570 hold volt a szántó. Mintegy 30 fiatalember visszajött a községbe és felvételét kérte a tsz-be. Rájöttek arra, hogy szorgalmas jó munkával többet kereshetnek otthon falujuk­ban, mint a bányában vagy az üzem­ben. A kertészetben a nyáron már 50 n. 1/ árolynak éppen az utolsó pilla- natban sikerült blokkolnia. Az Irodában már mindenki benn van. Tatay Jani bácsi, az elörajzoló — ke­zén fekete könyökvédő — munkára készen ül a tábla előtt. Pont nyolc- órakor (egy másodperccel sem előbb, sem később) fogja ceruzáját, s dol­gozni kezd. A régiek, akik tizenöt éve vele dolgoznak, már nem is mo­solyognak ezen a furcsa pedantérián, de Károlynak, mint mindig, most is fülig szalad a szája, pedig nem jól érzi magát. A feje kába. A szokásos „jo reggelt” elmormogja, s lassú, fá­radt mozdulatokkal bontja ki ma­gát a télikabátból. Nyakkendőjét is leoldja. Az éjszaka elfogyasztott ital gőze még fojtogatja. Szédül. A szomszéd szobából Szabó Pista nyit be. Károllyal egyidős, nagyda­rab ember, legbensőbb barátai „Go­rillának” becézik. Különben szimpa­tikus, hirtelenszőke, sápadt arcú. Megöleli Károlyt: — Nos, öreg fiú, hogy jutottál ha­za? Tessék, gyújts rá! Károly fintorog, dehogy is gyújt rá, émelyeg a gyomra. Hogy jutott haza? Hirtelenében válaszolni se tud. Az éjszaka ismét összezavart min­dent, az ördög emlékszik valamire is. Pista előtt azonban nem árulhatja el, hogy semmire sem emlékszik. Ta­pogatózni kezd. tagú KISZ-brigád dolgozott és orszá­gos hírre tett szert termelési ered­ményeivel. Zöldpapx-ikából 12 holdon átlagosan 200 mázsás termést értek el, mellyel országos s2inten harmadik helyre kerültek. Előttük csak. a sze­gedi és a kalocsai paprikatermélők érteik el jobb terméseredményt. Zöld­séggyökér termésükkel még az orszá­gos szintet is túlhaladták. 216 mázsás holdanként! átlaggal. De jó ered­ménnyel termeltek fokhagymát és más zoldségféleséget is. Ezek az ered­mények azért is nagyjelentőségúek és elismerésre méltóak, mert vízben sze­gény az igrici terület. Nagyon nehe­zen és költségesen jutnak vízhez, mégis eredményesen kertészkednek Hány olyan termelőszövetkezet van megyénkben, ahol viszont megépített, öntözőberendezés van, s hagyják tönkremenni, nem használják k.i a lehetőséget, s hány helyen folyik el patak vagy folyó vize a tsz területe mellett és nem élnek a lehetőséggel. Állatállományuk: szarvasmarha 169 volt, ebből 57 tehén. Tbc-mentes ál­lományukban 30 darab tehén van. Dr. Zelenák László hejöpapj. körállator­vos segíti mind a tbc-mentes állo­mány, mind az egész állatállomány fejlesztését. A tsz elnökével 1.958 és 1959-ben dunántúli tapasztalatcserén voltak, s hasznosították a látottakat. Az állattenyésztés fejlesztése nem is képzelhető el másképpen, csakis az állatorvosok és a mezőgazdasági szakemberek összefogásával. Ebben a tsz-ben ez az összefogás jól. kamato­zik. Sertésállományuk; fehér hússer­tés és keresztezett sertés. 690 darab­ból 40 volt a koca. Évente kétszer malacoztatnak. Juhállományuk 714 darab fésűsmerinó. Tovább tény ész­lésre eladtak 207 darabot. Baromfi- tenyésztéssel nem foglalkoznak, ami igen nagy kár. A most épülő tanya- központban építenek majd baromfi- telepet. 1960-ban 73 holdon Jonathan al­mát, 10 holdon sárgabarackot telepí­tettek. 1961. január elsejével termelőszövetkezeti község lett Igrici 2790 holdon — amelyből 1719 a szán­tó — gazdálkodik majd 215 család, 300 taggal. Szarvasmarhaállományuk 73 tehénnel, 77 üszővel, 89 hizlalásba fogott ökörrel szaporodott. Sertésál­lományuk 100 kocával és 307 süldő­vel nőtt. Juhállományukat 1027 da­rabra növelték, melyből 400 az anya­juh. Megnőtt a család, nagyobb a gond. de nagyobbak a lehetőségek is. Ezt tükrözi az 1961. évi tervük is. Egy munkaegységre 47 forintot ter­veztek, — növelik a takarmánytermő lerüleleket, a kertészetet, továbbá ön­tözéses szántóföldi termesztést ter­veznek, 40 holdon napraforgót ter­melnek. Az igrici Kossuth Lajos Ter­melőszövetkezet méltó névadójához. Példamutató gazdálkodást folytatnak, eredményesen fejlesztik a mind bel- terjesebb üzemágakat, felhasználják a jó tapasztalatokat és a fejlett agró- és zootechnika! módszereket, belter­jes gazdálkodásukkal példamutatóvá váltak megyénkben. Németh Imre országgy ü I és i kép vi sei ő. 24 tantermes iskola, bútorgyár, 100 férőhelyes óvoda épül Miskolcon A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói a sokszáz új lakáson kívül számos kisebb üzemet, szociá­lis és kulturális létesítményt is épí­tenek az idén. A munkák zömét Miskolcon végzik el. Így — többek között — a lakosság igényeinek ki­elégítésére ez évben 4 millió forint költséggel befejezik az új bútorgyár építését. A miskolci bútorgyárban — amelynek létesítését, az elmúlt esz­tendőkben kezdtek meg — évente 1500 festett hálót, jelentős mennyisé­gű konyhabútort, beépíthető szekré­nyeket és üzletberendezést készíte­nek majd. A terv szerint a későbbi években fényezett bútorokat is gyár­tanak. A nyári hónapokban adják át a selyemréti új, 800 férőhelyes mun­kásszállót. amelyben a vidékről be­járó építőipari dolgozók talahiaJl második otthonra. A központi fű­tésű, hideg-meleg vízzel ellátót!: szállóban könyvtárt, játékszobát, valamint társalgókat helyeznek cl. A tanács megbízásából az idén több iskola, valamint szociális létesít­mény építését is megkezdik. Ezek közül a legjelentősebb lesz a faze­kas utcai 24 tantermes általános is­kola, amelynek építésére 13 millió forintot fordítanak. Ezenkívül új, 8 tantermes iskolákat terveznek Pere­cesre, Szirmára, a József Attila utcai iskolát pedig két tanteremmel bő­vítik. Az idén új, 100 férőhelyes óvodával gazdagodik a már több mint 1200 lakásból álló Kilián lakó­telep is. Az 5 millió forintos beruhá­zással készülő létesítmény építését már megkezdték. „Egyetértés“ néven mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Miskolcon Hétfőn reggel rendkívüli iilcst tar­tott Miskolc város tanácsának vég­rehajtó bizottsága. Az ülés jóváhagy­ta az 1961 január 30-án alakult „Egyetértés” Termelőszövetkezet mű­ködési engedélyét. A tsz 655 kataSz- trális holdon. 146 taggal alakult meg. A végrehajtó bizottság ezután » földrendezés kérdéseiről tárgyalt­A HÉT KÖNYVEI Tersánszky J. Jenő népszerű re­génye. a Kakukk Marci immáron ki­lencedik kiadásban kerül az olvasók Szélesedik a „hástejgéssségőr”-m!om Egy év alatt 48 ezer új véradó A Magyar Vöröskereszt területi és üzemi szervezetei az elmúlt évben többt.ízezer aktivistával erősödtek, s taglétszámuk országosan jóval meg­haladja a négyszázezret. Az aktíva- hálózat erőteljes gyarapodása lehe­tővé tette a Vöröskereszt munkájá­nak fejlesztését olyan területeken is, amelyekre eddig — főképpen a szé- lesebbkörű társadalmi segítség híján — nem tudott kellő figyelmet fordí­tani. Sok évi szünet után, két-három év­vel ezelőtt kezdett ismét foglalkozni a Vöröskereszt például a szociális ügyekkel: felkarolja a gondoskodásra szo­ruló öregeket, rokkantakat, elha­gyott gyermekeket, s a társadal­mat. nevelő és szervező munkájá­val támogatja, kiegészíti az ál­lami szociálpolitikai szervek munkáját. Ma már több mint 1200 Vöröskereszt­szervezet foglalkozik például beteg- gondozással, s a hasonló problémáik megoldását országosan mintegy 15 000 aktivista segíti tevékenyen. Kiterjed figyelmük a bajba jutott családokra is. Ha betegek a szülők, a vöröskeresz­tes aktivisták gondozzák, ellátják a. gyermekeket; pártfogásba veszik a kórházból hazatérő szülőasszonyokat, segítenek a kisbaba, s a többi gyer­mek ellátásában, a háztartás vezeté­sében. Csaknem minden városban és megyében meghonosodott, már a gyermekotthonok és a szociális ottho­nok patronálása. Mintegy négyszáz ilyen intézménnyel tartanak rendsze­res kapcsolatot és nyújtanak segítsé­get a Vöröskereszt szervezetei. Csa­ládvédelmi es közegészségügyi szem­pontból egyaránt jelentős kezdemé­nyezése a Vöröskeresztnek a ház- egészségör-mozga 1 om. Évről-évre növekvő eredménnyel latja, el a Vöröskereszt eguilc Legrégibb és legfontosabb feladatát, a. véradó­mozgalom szervezését. A legjelentősebb előrehaladást ta­valy érték el; .jelentősen gyarapodott a véradók tábora. A Vöröskereszd. tevékenységének újabb, jelentős fejlődését a széles­körű egészségügyi felvilágosító munka segítette elő. Az elmúlt évben országszerte több mint 18 000 egész­ségiig y; előadást, tartottak, s több mint. 8000 esetben vetítették egész­ségügyi tárgyú filmet. kezébe, lladzsi Mura-t-völ szól Tol­sztoj híres kisregénye. Artner Tiva­dar könyve az Ismerkedés a művé­szetiéi népszerű formában vezeti aa olvasót az ókori művészet korsza­kába. Mikszáth Kálmán 1847—1910 címmel dokumentum-kötetet adott ki a Magyar Helikon Kiadó. Traven Mahagoni regényciklusának ötödik kötete az. Akasztottak lázadása. A serdülő fiatal leányoknak szól a Lányok évkönyve 1901. Mezei András verseskötete Torlódó idő címmel lá­tott napvilágot. A neves angol újság­író Winninglon dél-kínai utazásáról szóló könyve A Hideghegyek rabszol­gái. Herbert Jobst Lelenc című köny­vének cselekménye a huszas évek Németországában játszódik. Az olasz reneszánsz híres alakjáról szól Er- dödy János regénye, az Aretí/ruo Ve­lencében. Thury Zsuzsa leányregénye az Angéla, a népszerű Pöttyös-soro­zatban jeleni meg. Ruffy Péter szen­vedélyes vallomásait írja meg Len­gyelországról Varsói, hajnal című könyvében. J. 'Vesely. a cseh nép 1948-as nagy győzelmét örökiti meg •> Februári riapok-han. Négyszáz mérnök vesz részt a eiérsiök-továbbképasésen. A MTESZ Borsod megyei intéző­bizottsága az idén 8 továbbképző tanfolyamot rendez műszakiak ré­szére. A mémök-továbbképzésen 400 mérnök vesz részt. Ezek során a Köz­lekedéstudományi Egyesület rendezé­sében a dieselesílés kérdéseiről tarta­nak előadásokat. Az Elektrotechnikai Egyesület az iparban használt külön­böző mérőműszereket ismerteti. A Gépipari Tudományos Egyesület ren­dezésében öt továbbképző tanfolya­mot. tartanak. A diósgyőri gépgyárak felkérésére rendezi az egyesület a könnyúgépgyári műszakiak részére a szivattyú tervezésével és gyártásával kapcsolatos tanfolyamot. A nehéz- szerszámgépgyáriak pedig a hűtő­gépek gyártásával kapcsolatos to­vábbképzésen vesznek részt. A továbbképző tanfolyamok rész- íren már megkezdődtek, részben feb­ruárban kerül sor megnyitásukra. Hz új tanévben 900 továbbképző iskola VÁRADI LÁSZLÓ: LEJTŐ — Nem volt semmi különös. Kü­lönben hol is váltunk el? Pista nevet: — Ugyan, hát nem emlékszel? Közvetlenül a bár előtt! Odáig kí­sértelek benneteket. Nekem már ép­pen elég volt, amit az étteremben ittunk, hanem amit te birsz inni, az fantasztikus. Beszéltél is annyi bu­taságot! No, de mi volt a bárban, és mikor értél haza? — Mikor? Hát úgy hajnaltájt, vagyis... Töltőtollát forgatja idegesen reme­gő kezei között. Hogy is volt? — Hagyd öreg fiú — hátrál Szabó az ajtó felé —, ne törd a fejed, ha­nem én megyek, mert az öreg még hívni talál. Este bejössz a klubba? — Nem, nem hiszem. — Viszlát. — Szervusz. Károly a mennyezetet nézi. Mi is volt hát a bárban? Te jó isten! Az az átkozott „redőny” ismét lecsapó­dott. Iszik, iszik, s egyszeresük nem emlékszik semmire. Váratlanul tör­ténik. az egyik percben még érthető körülötte minden, mit esznek, mit isznak, miről beszélnek, s hirtelen, mintha egy redőnyt húznának emlé­kezetére. S a legborzasztóbb, hogy a körülötte lévők nem is sejtik, már nincs eszénél, s cselekedeteit ösztö­ne vezérli. A felébredés, a magára- eszmélés pillanatáig nem tud sem­miről semmit. S az ébredés után sem! Csupán arra emlékszik, ami a „redónyhúzós" előtt történt. Dehát mi is történhe­tett tegnap éjjel a bárban? Arra em­lékszik csupán, hogy odahaza hajnal felé betántorgott az ajtón. Valami rémlik, mintha az apósa dörmögött volna. Persze, hiszen ő is segített ágyba fektetni. Igen. Éva sírt:, s ő dü­hösen belemarkolt a hajába. Miért? Hiszen szereti! Igen, határozottan emlékszik, Évát mindenáron maga mellé akarta húzni, az alkohol rend­szerint felkorbácsolja a vérét. Ez az állapot néhány órát tart — ha el nem alszik. Utána persze ... Soós ideges, ösztönösen érzi, az éjjel is történt valami, valami jóvá­tehetetlen, amit ki tudja, mikor tud meg. Borzalma« ez a bizonytalanság, s ez a mély csömör. Nem, ennek vé- get kell vetni! Tönkremegy! A kezei A 14—16 éves fiatalok továbbkép­ző iskolájának hálózata évről-cvrc bővül. Az 1959—60-as tanévben még csak 247, az idei oktatási évben 660 továbbképző iskola működik. Az ál­talános tapasztalat az, hogy a fiata­lok megszerették ezt az újtípusú ok­tatási formát. A magyar nyelvet, az irodalmat cs a matematikát ál­talános- és középiskolai szaktaná­rok oktatják, az ipari és mezőgazda- sági szakismeretekre pedig c terülc­máris reszketnek, téríszonya van. s ez a petyhüdtség! Rémes! Csontjai­ból mintha kiszáradt volna az erő, járása bizonytalan, s napokig képte­len a szerelemre. Az ördög vinné el ezt az egész világot, ma le kellene mennie az üzembe is, azzal a bizo­nyos R. P. 118-as exportgéppel baj van, a konstruktőrrel is beszélnie kell, dehát nem megy a munka. Éva könnyes szemei is elébe tolaksza­nak. Ezen változtatni leéli 1 /"* igarettára gyújt. Szívja meg- '■* szokásból, nem esik jól. legszí­vesebben hazarohanna Évához, ki­engesztelni, meg az öreget is, az apó­sát., meg a mamát! Hiszen úgy dé­delgetik még most is, jobban, mint otthon, a Dunántúlon. Onnan is az iial miatt, kellett eljönnie. Ha Falián Berci — akivel gyerekkori barátok voltak, s aki ma intézeti orvos — nem javasolja u környezetváltozást, még ma is ott tesped, s issza le ma­gát mindennap. Jót tett a változás, de mégis valami hüzza-vonzza az éj­szakához, s ha megkóstolja az italt, vége! Hiába mondogatja magában, hogy ez az utolsó pohár, többet nem iszom, nem tudja megtartani. Mintha ezer ördög bújna belé, s azok köve­telnék az újabb és újabb poharat, s annak a belső valakinek a hangja — akit lelkiismere^nek nevezünk — egyre halkul (Folytatjuk.) lek szakemberei tanítják a fiatal** kát. Az országban több gyárban üze­men belül teremtettek helyet cs le­hetőséget, továbbképző iskolára. Az oktatás napján a fiatalok munkaidő- kedvezményt kapnak. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint illetékes Szervekkel tárgyalnak arról, hogy bi­zonyos számú továbbképző iskolában megteremtik a mezőgazdasági szak­munkásképzés fettételeit. Néhány megyében már hozzákezdtek az ez- irányú előkészületekhez. Elmondot­ták azt is, hogy az 1961—62-es okta­tási évben előreláthatólag már 90« továbbképző iskola lesz az ország­ban. ebből 750 mezőgazdasági. 150 pedig ipari jellegű. A továbbfejlesz­tés pénzügyi feltételeit biztosítják. Irodalmi est a KPVÖSZ művelődési otthonában Szép élményben volt részük azok­nak, akik szombaton, február negyedi­kén este felkeresték a KPVDSZ műve­lődési otthonát. Ezen az estén „Írók, a két világháború közt” címmel ren­deztek igen jól sikerüli, Ízléses kere­tek közt tartott verses, zenés össze­állítású irodalmi műsort. Az esten Babits, .József Attila, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kis József, Kosz­tolányi Dezső, Napy Lajos, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc. Tóth Árpád .miíveit tolmácsolta magas művészi fokon Lalinovits Zoltán, Szabados ; Ambrus, a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint Ruszinhó Mária, \lmreh József, Mosonyi Levente és ‘.Csizmadia Béla. A műsort dr. Kab- 'debó Lóránt tanár állította össze. Az est jobban sikerült — előadás- 'ban. rendezésben is —, mint általa­iban az eddigi irodalmi esték. F,z ti >tény már magában is ígéret lehet • arra, hogy az eljövendő irodalmi ten- | dezvéngek még jobbak, még művé­szibbek lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents