Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1961. február 5. 2ES ffSZAKMAGYARORSZAG 9 Az e!mu!t óv egy! legjobb sportolója e . f el sem akarom hinni, Szinte il0gy hatodik éve torná- zzik, Hiszen ahogy elnézem, egy 17 ■—IS éves fiú benyomását kelti. Ne­ve az utóbbi esztendőben meglehe­tősen gyakran szóbakerült sportber­kekben, jóllehet, még mindig az if­júsági korhatáron alul van. Mégis — olyan nagyszerű eredményeket ért el, amelyekre pályafutása delelöjén lévő sportoló is büszke lehetne. Ilii­nek ellenére igen szigorú mércével méri magái. S ahogy szavaiból kive­szem, nincs megelégedve eredmé­nyeivel. Most- is azért végzi oly lel­kiismeretesen, céltudatosan a gya­korlatokat egy-egy edzésen, mert szeretne jó tornász lenni. A neve: Ferge László. Arról mondjon valamit, hogyan is­merkedett meg a tornával és ha mégegyszer kezdené, mit választana — A kezdet kissé érdekes volt. Rn ugyanis birkózó akartam lenni. Jártam is az edzésekre. A tornate­rem egyik felén mi — birkózók —. a másikban pedig a tornászok gyako­roltak. A kíváncsiság néha elvitt a szőnyegtől a gyűrű és a korlát felé. Ott: nézelődtem akkor is, amikor az egyik tornász sehogysem tudta vég­rehajtani az alapfokú gyakorlatot. Mondom Temesi Jóská bácsinak — ö foglalkozott velük —én ezt meg­csinálom. És meg is csináltam ... A kővetkező hetekben azután már én is a gyűrűn, lovon és a korláton gya­koroltam, Ennek lassan hat eszten­deje. — És nem bánta meg később ezt a cserét ? — Nem szeretném még csak a lát­szatát sem kelteni annak, hogy a birkózást lebecsülöm, s csak a tornát tartom az egyedüli sportnak. De ... egyszóval nem bántam meg a. cserét. A legjobban a szüleim örültek neki, hogy tornász lettem. S ha. mégegy­szer kezdeném., úgy érzem, ismét át­mennék a terem túlsó vegére, ahol a tornaszerek vannak... * Szakmája vasesztergályos. Erre legalább olyan büszke, mint arra, hogy tornász. Szereti munkáját, s an­nak ellenére, hogy idejének nagy ré­szét leköti, a sport. — heti négy ed­zés —, mégis lelkiismeretesen dolgo­zik munkahelyén. Ezt nem ö, hanem vezetői, Csermely László és Molnár István mondják. A fiatal sportoló csupán annyi megjegyzést, tett, hogy munkahelyén igyekszik becsületesen elvégezni, feladatai, s talán ezért is segíti az üzem vezetősége abban, hogy nyugodtan sportolhasson. Pe­dig — nem azt mondom, hogy álta­lában, de — sok sportoló úgy gondol­ja: neki, többet szabad a munkahe­lyén, mint annak, aki ..egyszerű dol­gozó”, hiszen ő sportoló. Nem, Fer­ge Laci nem ezek közé az emberek közé tartozik. Szereti, a tornát, de megérti, hogy az életnek más célja is van. Tanul, sokat, foglalkozik olyan dolgokkal, amelyek elsajátítása, után műveltebb, kulturáltabb ember lesz. így beszélnek róla a Nehézszer­számgépgyár üzemfenntartásánál, ahol dolgozik. * Az élet velejárója, hogy vannak kellemes és néha bizony meglehető­sen kellemetlen percei is az embe­reknek. Nos, e tételként elfogadott megállapítás alól egy sportoló sem képez kivételt. — Amióta tornász vagyok, sok kellemes meglepetés ért. Elsősorban azokra az esetekre gondolok, amikor először nyertem bajnoki érmet. Mindegy, hogy milyen szinten. Jól­eső volt az a tudat: abban az osz­tályban, ahová beneveztek, nem val­lottam szégyent. így például, ha vissza gondolok hatesztendős tornász pályafutásomra, a következő nagyobb állomásokat említhetem meg: há­romszor nyertem ifjúsági korosz­tályban megyei és városi bajnoksá- yol. Két esetben voltam a vidék baj­noka, egyszer nyertem országos if­júsági tornászbajnokságot és a ba­latoni bajnokságon a „nagyok k.ö zött” második, lettem. Ezek voltak tehát a kellemes em­lékek. Persze árnyak is találhatók, a fiatal tornász sportpályafutásában, elsősorban a sérülések. Néhányszor bizony kellemetlen sérüléssel bajló­dott, s ez lassítja a fejlődést, A leg­jobban azonban az fájt Ferge Lász­lónak, hogy amikor a válogató versenyen, az eredményei alapján bekerült az első öt közé, akkor „vé­letlenül” elveszett a kiutazásához szükséges iratok egyike, igy itthon maradt. * Jó érzés hallani, milyen szeretettel és megbecsüléssel beszél azokról az edzőkről, akik hozzásegítették ahhoz, hogy például ö lelt 1960-ban Borsod megye legeredményesebb tornásza. Itt elsősorban Szőke István nevét, kell megemlíteni, a korábbi edzői közül Móré Józsefei és Temesi Józsefet. Nekik vagy részük vqm. abban, hogy egy diósgyőri sportoló ennyire jutott, s ilyen szép eredményeket ér el-.. * Amikor terveiről érdeklődöm, azt válaszolja, elsősorban a. továbbtanu­lás foglalkoztatja, s csak utána a sport. Szívesen végzi a fiatalok neve­léséi. annak ellenére, hogu ő maga is fiatal, Erre van lehetősége, mert a vállalat. KISZ-bízottsánának ő sportfelelőse. Azt mondja: — A fiatalok nevelését — és itt nemcsak a sportoló fiatalok nevelé­sére gondolok — legalább olyan nagyszerű dolog ellátni, mint ki­válóan tornászni. Sok mindent Lászlóról, de ez a néhány sor. úgy érzem, elég ahhoz, hooy az olvasó megismerkedjék egy kiváló sportoló- ml, — aki egyébként nemcsak spor­toló ... Paulovits Ágoston Felkészülési korkép Arról mär korábban hírt adtunk, hogy megyénk NB I-es csapata ho­gyan 'készül a tavaszi bajnokságra. Nos. ezúttal a XI. osztályban szereplő együtteseik felkészülését szeretnénk néhány szóvá! ismertetni. Ozdon bíznak a csapatban. A tabella élén álló Ózdi Kohász együttese már egy hónappal ezelőtt megkezdte a felkészülést. Az őszi csapathoz viszonyítva csupán annyi változás van, hogy két játékos — Széles és Frenkó — bevonult tény­leges katonai szolgálatra, így őket a tavaszi fordulóban már nem szere­pelteti az egyesület A csapat egyéb­ként a mai barátságos mérkőzés után továbbra is Alsógödön maradt, s ott végzik el az alapozást és a formába A pálya szélén jegyeztük fel: Ä játékvezetőkről A labdarúgás berkeiben ez az egyik legvitatottabb kérdés, s mondjuk meg őszintén — olykor alappal vitatott kérdés — a játék­vezetői hármas kilencven perces tevékenysége. Igaz, előfordul elég gyakran az Is, hogy a szurkoló, a szakvezető vagy éppen a játé­kos a saját érdekének legjobban megfelelő formában ítélkezik. Hi­vatalos fórumokon is gyakori a játékvezetők bírálata. S miután egy-egy labdarúgó mérkőzésen nagyon sok függ attól, hogyan ítéli meg az előfordult szabályta­lanságokat a mérkőzés bírája, mondjuk meg őszintén, érthető a játékvezetőkkel kapcsolatos kri­tika. Elöljáróban el szeretném mon­dani: az őszi fordulóban például igen sok játékvezetői tévedési, lát­hattunk. Voltak egészen durva hibák is. Nem merném azt mon­dani, hogy az esetek többségében úgynevezett „céltudatos tévedés” volt, bár sokszor ezt is lel lehe­tett tételezni. Sajnos, némelyik játékvezető hamar a közönség befolyása alá kerül, s olcsó nép­szerűségért indokolatlan előny­höz juttatja a hazai csapatot. Ez utóbb említett körülmény külö­nösen alacsonyabb osztályú mér­kőzéseken tapasztalható, elég gyakran. Persze nem kivétel alóla az NB I. sem. S bizony néha egy elhamarkodott ítélet megbélyegzi a csapat sorsát. Nagyon sokszor lehet hallani a „mérlegelésről”. Igen, van ilyen a játékvezetésben. Például, ha a 16-oson belül van egy szabályta­lan összecsapás, valahogy nehe­zebben ítélik meg a játékvezetők, mint a mezőnyben. Egyszóval mérlegelik a helyzetet. Pedig ami szabálytalan a félpályán, az sza­bálytalan a büntető területen be­lül is. Azután előfordul, hogy a „nagy” csapatoknak és a „nagy” játékosoknak egy kicsit többet szabad, mint á „szürkébb” spor­tolóknak és együtteseknek. Emlé­kezzünk csak vissza, néha egy- egy válogatott játékos valósággal „végigtársalogja” a mérkőzést, s különféle megjegyzésekkel illeti a bíró ítéleteit — anélkül, hogy akárcsak figyelmeztetést is kap­na Ugyanezért esetleg más már a kiállítás sorsára jut. Pedig a szabályok egyformán vonatkoz­nak mindenkire. Ezek a „tévedések” a pályán történnek, s amikor megkérdezik a játékvezetőtől, hogy miért így ítélt, legtöbbször azt mondja: „Én így láttam.” Azonban szeretnék néhány olyan „tévedést” is meg­említeni, amit nem lehet „így” vagy „úgy” látni: s ami elég rossz lényt; vei. a játékvezetőkre. Ilyen például a mérkőzések játékveze­tői elszámolása. Hogyan tételez­nék fel az egyesületek vezetői ar­ról a bíróról, hogy lelkiismerete­sen vezeti a mérkőzést, aki min­den lehetőséget megragad az el­számolási tételeknél, hogy jogta­lan anyagi előnyökhöz jusson..Ne­vet nem akarok említeni, holott jóllehet, a népi ellenőrzési vizsgá­latok anyagában — általános meglepetésre — sok ilyen konkrét példa van; „másképpen látta” az elszámolást a bíró és az ellenőr­zés. Persze nagyon nehéz helyzete van egy játékvezetőnek. (Nem az utóbbi esetnél, hanem a pályán.) Többezer szempár figyeli műkö­déséi, de tárgyilagos, józan, meg­fontolt; ítélőképességgel elsősor­ban ők maguk könnyíthetnek helyzetükön. — pú — hozó edzéseket, A következő hetek­ben a Budapesti Vasassal, a Csepel­lel, majd Egerben az Egri Vasassal, végül pedig Ózdom az utóbbi együt­tessel játszik barátságos mérkőzést az Ózdi Kohász. Az első bajnoki mérkő­zés Ozdon, a Szolnok elleni lesz. A Di. Bányász kemény munkával készül a tavaszi rajtra. Kérdésünkre Nagy György, a Diós­győri Bányász labdarúgó csapatának edzője elmondta, hogy már a for- mábahozó edzéseket végzik. Kemény munkával készülnek a tavaszi for­duló mérkőzéseire, mert annak elle­nére. hogy a KOifiolás kedvezőbb, mint ősszel volt, nem lesz könnyű dolguk. 12-én a DVTK-vai, 19-én pedig az MM TE-vei játszanak barátságos mér­kőzést, s az első bajnoki mérkőzésü­kön a ceglédi együttes ellen játsza­nak. Az edzőmérkőzéseken több fia­tal játékos is szóhoz jut Fiatalít az MVSC — új edző Sajőszentpéteren. A Vasutas Sportkör labdarúgó csa­patának felkészüléséről Fekete László tájékoztatott. Elmondotta, hogy a felkészülések során szóba jött néhány fiatal, tehetséges játékos szerepelte­tése is. így például, ha a hozzájuk fűzött reményeket beváltják, szó le­het Deák, Kiss, Gaál és Marosi be­állításáról. Az utánpótlással egyéb­ként Varga Pál. az ifjúsági csapattal pedig Halász Károly foglalkozik. Miskolci sérülése örvendetesen rend­ije jött. Sajószentpéteren a legnagyobb új­ság az, hogy Sztrányai József, a csa­pat korábbi edzője megvált a Borsodi Bányásztól. Az együttes új edzője Szeder István lett, A bajnoki táblá­zat végén, tanyázó bányászcsapat ke­mény munkával készül a tavaszi rajtra. Szó van arról is, hogy néhány most igazolt játékos beállítására is sor kerülhet. A mai miskolci sportműsor Kézilabda: Ságvári utcai általános iskola tornaterme, a városi terem­bajnokság mérkőzései, reggel 8 órá­tól. Labdarúgás: DVTK—MMTE, nép­kerti pálya, 10,30 órakor; Di. Bá­nyász—Miskolci Bányász, diósgyőri pálya, 10 órakor, Kárpitos munkák javítását vállalja a Miskolci Kárpitos Ktsz Déryné u. 7. ElsőremSű munka Lakosságnak soroukívöl Közületek! T ermelőszövQtkezetek l FIGYELEM! Ismét tudjuk szállítani a jól bevált, könnyen felépíthető cső-* és vasvázas raktárszerkezeteket hullámositott vaslemez tetőfedő anyaggal. Forgalomba hozzuk 25—1000 m* alapterületig. MEZÖSZÖV Miskolc, Besenyői u. 14, Telefon: 35-590, 13-311 598 Termelőszövetkezetek l Figyelem ! A tavaszi vetéstervek készítésénél minél nagyobb mértékben tervez­zenek napraforgó és bab vetést, mert azok termesztése és a termés értékesítési szerződéssel való lekötése rendkívül előnyös és kifizetődő! Magas felvásárlási árak» szerződéses felár, az átadott mennyiségtől függően nagyüzemi felár, rövidlejáratú bankhitel Az átadott napraforgó meny- nyiség után mázsánként 20 kg magas tapértékű olaj pogácsa- dara vehető igénybe hatósági áron. Részletes felvilágosítást já­rási kirendeltségeink adnak. Megyei Terményforgalmi Vállalat Termelőszövetkezetek, egyéni termelők l Figyelem ! Az idén is lehet napraforgóra értékesítési szerződést kötni A napraforgó mázsánként! és fajtánként! ára a következő: Krasznodári 400.— forint Ircgi és Lovászpatonai 340.— forint Egyéb hazai fajták 320.— forint Ezenkívül a termelők az alábbi kedvezményekben része­sülnek: a lekötött napraforgó minden mázsája után 10.— forint szer­ződéses felárat kapnak; kedvezményes áron nemesített kölcsőnvetőmag juttatásban részesülnek; a termelőszövetkezetet legalább 100 q átadása esetén mázsán­ként 20.— forint nagyüzemi felár illeti meg; a termelőszövetkezetek a leszállított napraforgó után má­zsánként 20 kg. napraforgódarát igényelhetnek; a termelőszövetkezetek rövidlejáratú bankhitelt vehetnek igénybe; az egyéni termelők minden szerződéssel lekötött mázsa nap­raforgó ntán 80.— forint kamatmentes előleget kapnak. Az értékesítési szerződés már most megköthető. Tájékoztatást adnak a MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT és KIRENDELTSÉGEI

Next

/
Thumbnails
Contents